T/12976. számú törvényjavaslat indokolással - A Magyar Művészeti Akadémiáról szóló 2011. évi CIX. törvény módosításáról
2014. évi X. törvény
1. §
A Magyar Művészeti Akadémiáról szóló 2011. évi CIX. törvény (a továbbiakban: MMA tv.) 1. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Az MMA-t a rendes tagok, a levelező tagok, a nem akadémikus tagok, valamint a pártoló és a tiszteletbeli tagok alkotják, akik e törvényben meghatározott köztestületi jogaikat közvetlen részvétel vagy képviselet útján - e törvényben meghatározott módon -gyakorolják."
2. §
Az MMA tv. 4. § (2) bekezdés q) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az MMA közfeladatai a következők:)
"q) a különböző művészeti ágak művelése és korszerű művészetelméleti álláspontok kialakítása érdekében tagozatokat hoz létre és működtet."
3. §
Az MMA tv. I. Fejezete az 5. §-t követően a következő alcímmel egészül ki:
"2/A. Az MMA együttműködése más szervezetekkel
5/A. § (1) Az MMA elősegíti a művészeket, művészetelméleti szakembereket összefogó hazai, határon túli magyar, külföldi és nemzetközi civil szervezetek szakmai és közéleti tevékenységének fenntartását és fejlesztését, valamint nyitott a külföldi hasonló rendeltetésű intézményekkel való együttműködésre.
(2) Az MMA az (1) bekezdésben meghatározott szervezetekkel együttműködési megállapodást köthet."
4. §
Az MMA tv. 6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"6. § Az MMA köztestületi tagjai a rendes tagok, a levelező tagok, a nem akadémikus tagok, a tiszteletbeli tagok és a pártoló tagok. Az MMA tagjait - a 7. § (2) bekezdésében és a 8/A. § (1) bekezdésében meghatározott kivétellel - a közgyűlés választja közvetlen és titkos szavazás útján."
5. §
(1) Az MMA tv. 7. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
"(1a) Rendes taggá választható - az (1) bekezdésben foglaltakon túl - az a személy, aki a művészeti tevékenységgel kapcsolatos korszerű elméleti álláspontok megismertetésével és közvetítésével, tendenciák megfigyelésével, garanciarendszerek kidolgozásával kimagasló eredményeket és széles körű társadalmi elismertséget ért el."
(2) Az MMA tv. 7. §-a a következő (1b) bekezdéssel egészül ki:
"(1b) Rendes taggá a levelező tag választható, legkorábban a levelező taggá választása napját követő két év elteltével."
(3) Az MMA tv. 7. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(4) Ha valamely művész vagy művészetelméleti szakember az MMA rendes tagjára vonatkozó, e törvényben támasztott feltételeknek megfelel és rendelkezik az MMA legalább négy rendes vagy levelező tagjának ajánlásával, úgy rendes tagként való jelöléséről az MMA 20. § (1) és (2) bekezdése szerinti tagozata dönt. A tagozat támogatása esetén a művész vagy művészetelméleti szakember regisztrált tagjelöltté válik. Rendes tagot a közgyűlés a regisztrált tagjelöltek közül választ."
6. §
(1) Az MMA tv. 8. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A közgyűlés a 7. § (4) bekezdésében meghatározott eljárás alkalmazásával levelező tagokat választhat. A levelező tagnak meg kell felelnie a 7. § (1) vagy (1a) bekezdésében meghatározott feltételeknek."
(2) Az MMA tv. 8. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
"(3) A levelező tagok száma nem lehet több 50 főnél."
7. §
Az MMA tv. a következő 8/A. és 8/B. §-sal egészül ki:
"8/A. § (1) Nem akadémikus tagként felvételét kérheti az MMA-ba
a) a DLA fokozattal,
b) az Alapszabályban meghatározott hazai művészeti szakmai elismeréssel vagy
c) külföldi művészeti szakmai elismeréssel
rendelkező személy.
(2) Az (1) bekezdés a) és b) pontja alapján felvételét kérő személyt az elnökség felveszi a nem akadémikus tagok központi köztestületi nyilvántartásába.
(3) Az (1) bekezdés c) pontja alapján felvételét kérő személyt az elnökség a kérelmező által megjelölt tagozat támogató javaslata alapján felveszi a nem akadémikus tagok központi köztestületi nyilvántartásába.
(4) A nem akadémikus tag képviselő útján, a 13. § (2) bekezdése, a 16. § (4) bekezdése és a 20. § (3a) bekezdése szerint gyakorolja köztestületi jogait.
8/B. § (1) A nem akadémikus tagok köztestületi jogaik gyakorlására maguk közül közgyűlési képviselőket (a továbbiakban: közgyűlési képviselő) választanak. A közgyűlési képviselők számát tagozatonként - a rendes és levelező tagok, valamint a nem akadémikus tagok létszámának tagozatonkénti megoszlására figyelemmel - az elnökség határozza meg azzal, hogy minden, nem akadémikus taggal rendelkező tagozat rendelkezzen legalább két fő közgyűlési képviselővel.
(2) A közgyűlési képviselők száma nem lehet több 50 főnél.
(3) A közgyűlési képviselő mandátuma négy évre szól."
8. §
Az MMA tv. 11. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) A tagfelvételi eljárás és a közgyűlési képviselők megválasztásának részletes szabályairól e törvény keretei között az Alapszabály rendelkezik."
9. §
Az MMA tv. 13. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) A közgyűlést a rendes tagok, a levelező tagok és a közgyűlési képviselők alkotják, akik köztestületi jogaikat a közgyűlésen - ha e törvény másként nem rendelkezik - szavazati joguk útján gyakorolják. A közgyűlésen tanácskozási joggal részt vehet az MMA tiszteletbeli, valamint pártoló tagja."
10. §
(1) Az MMA tv. 14. § c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az MMA közgyűlése)
"c) a nem akadémikus tag kivételével dönt a tagok megválasztásról, valamint a tagozatok vezetői kivételével megválasztja és visszahívja az MMA tisztségviselőit;"
(2) Az MMA tv. 14. § h) és i) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(Az MMA közgyűlése)
"h) határoz az 5/A. § (2) bekezdése szerinti együttműködési megállapodás megkötéséről;
i) a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően határoz az MMA vagyona
ia) átruházásáról, megterheléséről, ha a vagyonelem forgalmi értéke meghaladja a 25 millió forintot, továbbá - értékhatártól függetlenül - átruházásának és megterhelésének elveiről, valamint
ib) használatba adásának, egyéb módon történő hasznosításának elveiről;"
(3) Az MMA tv. 14. § k) és l) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(Az MMA közgyűlése)
"k) dönt - az i) pont ia) alpontban foglalt eltéréssel - az MMA általi kötelezettségvállalásról (a továbbiakban: egyéb kötelezettségvállalás), ha annak értéke meghaladja a 100 millió forintot;
l) elfogadja az Alapszabály részét képező
la) az i) pont ia) és ib) alpont, valamint a j) pont szerinti elvekre is figyelemmel megállapított vagyongazdálkodási szabályzatot és
lb) közbeszerzési szabályzatot;"
11. §
(1) Az MMA tv. 15. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) A közgyűlést a napirend megjelölésével az MMA elnöke, valamint a 18. § (6) bekezdése esetén az MMA felügyelő testülete hívja össze."
(2) Az MMA tv. 15. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) Közgyűlést kell tartani akkor is, ha ezt - a napirend megjelölésével - a rendes tagok, a levelező tagok és a közgyűlési képviselők (a továbbiakban együtt: szavazati jogú tagok) egyötöde vagy a felügyelő testület írásban kezdeményezi. Az Alapszabály meghatározhatja a közgyűlés kötelező összehívásának további eseteit is."
12. §
Az MMA tv. 16. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
"(4) A közgyűlési képviselő a tagválasztás, valamint a rendes és a levelező tag köztestületi jogainak gyakorlásával összefüggő döntések során szavazati joggal nem rendelkezik."
13. §
Az MMA tv. 17. § (5) bekezdés i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, valamint a bekezdés a következő j) és k) ponttal egészül ki:
[Az elnökség az (1) bekezdésben foglaltakon túl]
"i) javaslatot tesz az 5/A. § (2) bekezdése szerinti együttműködési megállapodás megkötésére;
j) vezeti a nem akadémikus tagok központi köztestületi nyilvántartását; továbbá
k) ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket a közgyűlés vagy az Alapszabály a hatáskörébe utal."
14. §
(1) Az MMA tv. 20. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Az MMA közfeladatainak ellátását tagozatok segítik."
(2) Az MMA tv. 20. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
"(3a) A közgyűlési képviselő annak a tagozatnak a munkájában vehet részt, amely tagozatban közgyűlési képviselővé választották. A közgyűlési képviselő a tagjelölés és a tagok köztestületi jogainak gyakorlásával összefüggő tagozati döntések során szavazati joggal nem rendelkezik."
15. §
Az MMA tv. 22. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
"(2a) Az elnök dönt az egyéb kötelezettségvállalásról, ha annak értéke nem haladja meg az 50 millió forintot és a döntés nem tartozik az elnökség vagy a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe."
16. §
Az MMA tv. 23. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"23. § Az elnököt feladatai ellátásában - a határon túli magyar ügyekben és a nemzetközi ügyekben - két, a közgyűlés által három évre a rendes vagy levelező tagok közül választott alelnök segíti. Az alelnök egy alkalommal újraválasztható."
17. §
(1) Az MMA tv. 27. § (1)-(7) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(1) Az MMA - közfeladatai ellátása érdekében - a vagyonával önállóan gazdálkodik, ennek részletes szabályait a vagyongazdálkodási szabályzat határozza meg.
(2) Az MMA vagyona lehet
a) ingatlan és ingó (ideértve a pénzeszközöket is) dolog,
b) tagsági jogviszonyt megtestesítő értékpapír, egyéb gazdasági társasági részesedés, valamint
c) immateriális javak, vagyoni értékű jog.
(3) Az MMA vagyona származása szerint lehet
a) törvény alapján az MMA tulajdonába adott állami vagyon,
b) az MMA számára ingyenesen átruházott (adományozott) vagyon (ideértve a tag által juttatott vagyont is), valamint
c) az MMA közfeladatai ellátása érdekében az a) és b) pontban foglaltaktól eltérő módon a tulajdonába került vagyon.
(4) Az MMA vagyonának átruházásáról, megterheléséről, használatba adásáról (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: hasznosítás) - ide nem értve a pénzeszközfelhasználást - e törvényben és a vagyongazdálkodási szabályzatban meghatározottak szerint a közgyűlés vagy az elnökség dönt.
(5) Az MMA vagyonának hasznosítására - ide nem értve a pénzeszközfelhasználást - kizárólag külső, független szakértő által megállapított értékbecslés alapján kerülhet sor. A vagyon hasznosítására - a 28. § (1) és (4) bekezdésében meghatározott kivétellel - az MMA nyilvános pályázatot ír ki a vagyongazdálkodási szabályzatban meghatározott részletes szabályok szerint, ha az érvényes értékbecsléssel megállapított forgalmi érték ingatlan esetében a 25 millió forintot, egyéb vagyonelem esetében az 5 millió forintot meghaladja. A vagyon hasznosítására irányuló szerződés - ide nem értve a vagyon átruházását, megterhelését célzó szerződést - megkötéséről, ha a szerződéssel érintett vagyon forgalmi értéke az 50 millió forintot nem haladja meg, az elnök, ha az 50 millió forintot meghaladja, az elnökség, és ha a 100 millió forintot meghaladja, a közgyűlés dönt.
(6) Az MMA a vagyona hasznosításából származó, átmenetileg szabad pénzeszközeit állampapírok vásárlásával hasznosíthatja.
(7) Az MMA a vagyona terhére - közfeladatai ellátása céljából - zártkörűen működő részvénytársaságot, korlátolt felelősségű társaságot alapíthat vagy ilyen gazdasági társaságban - ha törvény más feltételt nem határoz meg - legalább a nemzeti vagyonról szóló törvény szerinti többségi befolyást szerezhet."
(2) Az MMA tv. 27. § (12) és (13) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(12) Az MMA irányítása alá tartozó költségvetési szerv saját tulajdonnal nem rendelkezik, vagyont kizárólag az MMA képviseletében eljárva, az MMA javára szerezhet.
(13) Az MMA működésének és fejlesztésének elősegítésére - tulajdonába kerülő -adományokat, támogatásokat fogadhat el. Az elfogadás feltételeit és a kapcsolódó részletszabályokat a vagyongazdálkodási szabályzat határozza meg."
18. §
Az MMA tv. 28. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"28. § (1) Az MMA
a) közfeladatainak szervezését,
b) vagyonának hasznosításával összefüggő pénzügyi, vagyonkezelési és ellenőrzési feladatokat, valamint
c) költségvetési fejezetével és az MMA által irányított költségvetési szervekkel kapcsolatos, a köztestület közfeladatai ellátásával összefüggő igazgatási és gazdálkodási feladatokat
az MMA Titkársága látja el.
(2) Az MMA Titkársága az MMA irányítása alá tartozó költségvetési szerv, amelynek a közfeladat-szervezési, igazgatási és gazdálkodási feladatokat ellátó alkalmazottja - a főtitkárt is beleértve - közszolgálati jogviszonyban álló köztisztviselő és közszolgálati ügykezelő.
(3) Az MMA Titkárságának alapító okiratát az MMA elnöke adja ki.
(4) Az MMA Titkárságának vagyonkezelési feladatait, illetve vagyonhasználati jogait részletesen a vagyongazdálkodási szabályzat határozza meg. Ha az MMA a vagyona hasznosításával összefüggő valamely pénzügyi, vagyonkezelési és ellenőrzési feladat ellátására az irányítása alá tartozó egyéb költségvetési szervet bíz meg, azzal - pályázat kiírása nélkül - vagyon hasznosítására irányuló szerződést köt. A vagyon hasznosítására irányuló szerződés megkötésére a 27. § (5) bekezdését alkalmazni kell. A vagyon hasznosítására irányuló szerződés tartalmára és formájára irányadó rendelkezéseket a vagyongazdálkodási szabályzat határozza meg.
(5) Az MMA által irányított költségvetési szerveknél foglalkoztatottra - az MMA Titkárságának a közfeladat-szervezési, igazgatási és gazdálkodási feladatokat ellátó köztisztviselője, közszolgálati ügykezelője vagy munkavállalója kivételével - a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényt kell alkalmazni."
19. §
Az MMA tv. a 28. §-t követően a következő III/A. Fejezettel egészül ki:
"III/A. Fejezet
A Nemzet Művésze-díj
28/A. § (1) Az Országgyűlés a magyar művészeti élet kimagasló teljesítményt nyújtó, leginkább elismert - megelőzőleg Kossuth-díjban részesített és 65. életévét, táncművész esetében 50. életévét betöltött - képviselőinek személyes megbecsülése, méltó életkörülményeinek biztosítása céljából Nemzet Művésze-díjat (a továbbiakban: díj) alapít.
(2) A díj az alábbi művészeti területeken adományozható:
a) színházművészet,
b) irodalom,
c) zeneművészet,
d) képzőművészet,
e) filmművészet,
f) építőművészet,
g) táncművészet,
h) iparművészet,
i) fotóművészet, valamint
j) népművészet.
(3) A díjazott az adományozásról okiratot kap, jogosult a Nemzet Művésze cím viselésére és az adományozást követő hónap első napjától élete végéig havi életjáradékban részesül. Az életjáradék összege havonta az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a huszonháromszorosa.
(4) Ha a díjazott Nemzet Színésze, Magyar Mozgókép Mestere vagy Magyar Állami Operaház Mesterművésze cím (a továbbiakban együtt: egyéb művészeti elismerés) viselésére is jogosult, a (3) bekezdés szerinti életjáradék igénybevételével egyidejűleg, az egyéb művészeti elismerésre tekintettel a központi költségvetés terhére havi juttatásban, életjáradékban vagy egyéb jutalomban nem részesíthető.
28/B. § (1) A Nemzet Művésze címet egyidejűleg legfeljebb 70 személy viselheti.
(2) Ha a Nemzet Művésze címet egyidejűleg viselők száma 70 fő alá csökken, az elnökség határozza meg, hogy a megüresedett díjazotti helyen a díj a 28/A. § (2) bekezdésében meghatározott mely művészeti területen adományozható.
28/C. § (1) A díj kizárólag egyéni teljesítmény elismeréseként és személyenként egy alkalommal adományozható.
(2) A díj megosztva vagy posztumusz nem adományozható.
(3) Kivételes méltánylást érdemlő esetben adományozható a díj annak, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elítéltek, függetlenül attól, hogy mentesült-e az elítéléshez fűződő jogkövetkezmények alól.
(4) A díj nem adományozható a köztársasági elnök, országgyűlési képviselő, európai parlamenti képviselő, az Alkotmánybíróság tagja, a Kúria elnöke és elnökhelyettese, a legfőbb ügyész és helyettese, az Állami Számvevőszék elnöke és alelnöke, a Magyar Nemzeti Bank elnöke és alelnöke, az alapvető jogok biztosa és helyettesei, valamint állami vezető részére.
28/D. § (1) A díjat az MMA elnöke az MMA megalakulásának évfordulója (november 5.) alkalmából adományozza. A díjat az MMA elnöke és a miniszterelnök vagy az általuk kijelölt egy-egy személy adja át.
(2) A díj adományozására tárgyév június 30. napjáig javaslatot tehet
a) a díj birtokosa,
b) a (3) bekezdésben foglaltakra figyelemmel a tagozat és
c) a kultúráért felelős miniszter.
(3) Az elnökség határozza meg, hogy mely tagozat a 28/A. § (2) bekezdésében meghatározott mely művészeti területen tehet a díj adományozására javaslatot.
(4) A díj adományozását a javaslattételre jogosultnál bárki kezdeményezheti.
(5) Az írásban előterjesztett javaslatnak tartalmaznia kell a jelölt szakmai életútját és művészeti teljesítménye ismertetését, valamint azokat az indokokat, amelyek a díj odaítélését megalapozhatják.
28/E. § (1) A díj odaítéléséről a Nemzet Művésze-díj Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) dönt.
(2) A Bizottságot 11 Kossuth-díjjal kitüntetett művész alkotja.
(3) A Bizottság elnöke az MMA elnöke, amennyiben Kossuth-díjjal kitüntetett személy. Ha az MMA elnöke nem Kossuth-díjjal kitüntetett személy, a Bizottság elnökét az elnökség kéri fel az MMA Kossuth-díjjal kitüntetett rendes vagy levelező tagjai közül.
(4) A Bizottság 8 tagját a Bizottság elnöke, 2 tagját a kultúráért felelős miniszter kéri fel legfeljebb 3 évre.
(5) A Bizottság tagjainak felkérése során törekedni kell a 28/A. § (2) bekezdése szerinti egyes művészeti területek lehetőség szerinti reprezentálására, amelynek érdekében a tagok jelölése során a Bizottság elnöke és a kultúráért felelős miniszter együttműködésre köteles.
(6) A Bizottság saját tagjai közül alelnököt választ.
(7) A Bizottság elnökére vagy valamely tagjára vonatkozó díjazási javaslattétel esetén, ha a jelölést az érintett elfogadja, az érintett helyett az arra jogosult a tárgyévi döntésre új elnököt vagy tagot kér fel.
28/F. § A Bizottság a javaslattal érintett személyt tárgyév július 31. napjáig tájékoztatja a jelölésről. Ha a díjra javasolt személy tárgyév szeptember 15. napjáig nyilatkozik arról, hogy a díjat nem fogadja el, részére a Bizottság a díjat nem ítélheti oda. Az így megüresedett díjazotti helyre a tárgyévet követő évben tehető javaslat és ítélhető oda a díj.
28/G. § A díj adományozásával és a Bizottság működésével kapcsolatos adminisztratív és titkársági feladatokat az MMA Titkársága látja el.
28/H. § (1) A Nemzet Művésze cím viselésére és a díjjal járó életjáradékra nem jogosult az a személy, akitől a díjat visszavonták vagy aki a díjról lemondott.
(2) A Bizottság érdemtelenség esetén a díj visszavonásáról dönthet. Érdemtelenség esete áll fenn különösen, ha a díjazottat bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elítélik, függetlenül attól, hogy mentesült-e az elítéléshez fűződő jogkövetkezmények alól. Nem vonható vissza a díj ugyanazon bűncselekmény miatt attól a díjazottól, akinek a 28/C. § (3) bekezdés alapján adományozták a díjat.
(3) A Nemzet Művésze a díjról - a Bizottsághoz címzett írásbeli nyilatkozat útján -lemondhat.
28/I. § (1) Az MMA Titkársága a díjazottakról nyilvántartást vezet, amely tartalmazza
a) a díjazott nevét, születési helyét és időpontját,
b) a díj adományozásának időpontját és rövid indokolását,
c) az egyéb művészeti elismerés adományozásának időpontját,
d) a díj visszavonása esetén a visszavonás időpontját, valamint
e) a díjról való lemondás esetén a lemondás időpontját.
(2) A díj adományozásával és visszavonásával kapcsolatos eljárás lefolytatásához szükséges személyes adatok biztosítása céljából a Bizottság tagjai részére az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásból adat továbbítható. Az MMA Titkárságának a főtitkár által erre felhatalmazott köztisztviselője a nyilvántartásba jogosult betekinteni.
(3) A nyilvántartás az (1) bekezdésben meghatározott adatokat a díj adományozásától -visszavonása esetén a visszavonástól, lemondás esetén a lemondástól - számított harminc évig tartalmazza.
28/J. § A díjjal járó életjáradék összegét és a díj adományozásával járó egyéb költségeket az MMA költségvetése tartalmazza.
28/K. § A díj adományozásával kapcsolatos eljárási szabályokról és a Bizottság működéséről e törvény keretei között az Alapszabály rendelkezik."
20. §
Az MMA tv. 9/A. alcíme helyébe a következő rendelkezés lép:
"9/A. Felhatalmazó rendelkezés
28/L. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a rendes és a levelező tagokat megillető életjáradék mértékét, a folyósítására vonatkozó részletes szabályokat, valamint az életjáradékban részesített tag elhalálozása esetén megállapítható hozzátartozói ellátásokra vonatkozó szabályokat rendeletben állapítsa meg."
21. §
Az MMA tv. 11. alcíme a következő 30/A. §-sal egészül ki:
"30/A. § (1) A Nemzet Művésze-díj az első két alkalommal arra figyelemmel adományozható, hogy 2015. november 5-én a Nemzet Művésze címet egyidejűleg viselők száma 70 fő és ebből a Nemzet Művésze címmel
a) 11 fő a színházművészet;
b) 12 fő az irodalom;
c) 10-10 fő a zeneművészet és a képzőművészet;
d) 6-6 fő a filmművészet és az építőművészet;
e) 3-3 fő a táncművészet és a népművészet;
f) 7 fő az iparművészet; valamint
g) 2 fő a fotóművészet
művészeti területen rendelkezik.
(2) A Bizottság tagjait a Bizottság elnöke és a kultúráért felelős miniszter első alkalommal 2014. március 31. napjáig kéri fel."
22. §
Az MMA tv.
a) 1. § (1) bekezdésében az "és az iparművészettel" szövegrész helyébe az "az ipar- és tervezőművészettel",
b) 7. § (1) bekezdésében az "A rendes tagok" szövegrész helyébe a "Rendes taggá választható" és a "művészek" szövegrész helyébe a "művész",
c) 14. § b) pontjában az "Országgyűlés és a Kormány számára készülő beszámolókat" szövegrész helyébe az "5. § (1) és (2) bekezdése szerinti beszámolót és tájékoztatókat",
d) 16. § (1)-(3) bekezdésében a "rendes tagok" szövegrész helyébe a "szavazati jogú tagok",
e) 17. § (1) bekezdésében a "pontban" szövegrész helyébe a "pontjában" és az "a 14. § ia) alpont" szövegrész helyébe az "a 14. § i) pont ia) alpontja és k) pontja",
f) 17. § (3) bekezdésében a "rendes tag" szövegrész helyébe a "rendes vagy levelező tag",
g) 17. § (5) bekezdés c) pontjában a "bekezdésben" szövegrész helyébe a "bekezdéseiben", továbbá a "beszámolókat" szövegrész helyébe a "beszámolót és tájékoztatókat",
h) 17. § (5) bekezdés g) pont ga) alpontjában az "elidegenítéséről" szövegrész helyébe az "átruházásáról",
i) 18. § (1) bekezdésében a "rendes tagjai" szövegrész helyébe a "rendes vagy levelező tagjai",
j) 20. § (2) bekezdésében a "tagjait magába foglaló" szövegrész helyébe a "tagjait, valamint a közgyűlési képviselőket magába foglaló",
k) 22. § (1) bekezdésében a "rendes tagok" szövegrész helyébe a "rendes vagy levelező tagok",
l) 24. § (3) bekezdésében a "28. § (2) bekezdés" szövegrész helyébe a "28. § (3) bekezdése", valamint
m) 27. § (14) bekezdésében az "a Magyar Államot" szövegrész helyébe az "az államot"
szöveg lép.
23. §
(1) Ez a törvény - a (2) és (3) bekezdésekben foglalt kivétellel - 2014. január 1-jén lép hatályba.
(2) Az 5. § (2) bekezdése 2014. november 1-jén lép hatályba.
(3) A 19. §-nak az MMA tv. 28/B. § (2) bekezdését megállapító rendelkezése 2015. november 6-án lép hatályba.
24. §
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 1. számú melléklet 4. pontja a következő 4.27. alponttal egészül ki:
(Egyes tevékenységekhez kapcsolódóan adómentes:)
"4.27. A Nemzet Művésze-díj tárgyiasult formája és a díjjal járó életjáradék."
25. §
Hatályát veszti az MMA tv.
a) II. Fejezet 4. alcíme,
b) 17. § (4) bekezdésében az "és a társult szervezetek képviselőit" szövegrész, valamint
c) 20. § (6) bekezdése.
INDOKOLÁS
Általános indokolás
A törvényjavaslat (a továbbiakban: Javaslat) célja - a Magyar Művészeti Akadémiáról szóló 2011. évi CIX. törvény (a továbbiakban: MMA tv.) preambulumával összhangban - elsősorban a magas színvonalú művészi alkotómunka közösségi feltételeinek megerősítése és a magyar művészeti élet kimagasló teljesítményt nyújtó képviselőinek személyes megbecsülése.
A művészi alkotómunka közösségi feltételeinek megerősítése
A Javaslat a 2011-ben megalakult Magyar Művészeti Akadémia (a továbbiakban: MMA) kultúrstratégiai szerepének megerősítése érdekében a 2012. év végén eszközölt kormányzati intézkedések folytatásaképpen - az MMA kezdeményezésére -, a köztestület Magyar Tudományos Akadémiával (a továbbiakban: MTA) egyenrangú státusza megteremtésének célját tartva szem előtt az MMA rendes és levelező tagjai jogegyenlőségének biztosítására, a köztestület társadalmasítására, továbbá művészetelméleti szakemberek köztestületi taggá választhatóságára tesz javaslatot.
A magyar művészeti élet kimagasló teljesítményt nyújtó képviselőinek személyes megbecsülése
A Kormány a 2012. év végén támogatásáról biztosította a köztestületet a Nemzet Művésze-díj megalapítása érdekében, majd úgy foglalt állást, hogy az új díj megalapítása - a köztestület keretei között az MMA tv. módosítása útján - az egyéb létező járadék jellegű művészeti szakmai elismerések integrálása nélkül szükséges. Ezen előzményekre figyelemmel a Javaslat a legkiemelkedőbb, elismert művészek méltó életkörülményeinek életjáradék formájában történő biztosítása céljából új művészeti díj - a Nemzet Művésze-díj - Országgyűlés általi megalapítását kezdeményezi.
Az új díj adományozása túlmutat a köztestület keretein, ugyanakkor mivel az új jogintézmény jól illeszkedik az MMA törvényben rögzített közfeladatainak ellátásához, a díj adományozásával kapcsolatos eljárás döntően az MMA szervezetére épül.
A Javaslat a jogalkalmazás megkönnyítése érdekében pontosítja továbbá az MMA tv. vagyongazdálkodásra irányadó rendelkezéseit.
Az MMA tv. Kormány által előirányzott - Nemzet Művésze-díj megalapításával összefüggő - módosításának előkészítése megfelelő alkalmat kínált az MMA tv. egyéb rendelkezéseinek pontosítást célzó felülvizsgálatára, szem előtt tartva a köztestület immáron kétéves működésének gyakorlati tapasztalatait.
Részletes indokolás
Az 1. §-hoz
A Javaslat szerint az MMA szervezeti felépítése változik, tagsága bővül, a köztestület társadalmasítása jegyében a Javaslat új tagsági kategória az úgynevezett nem akadémikus tag bevezetését célozza a rendes és a levelező, valamint a tiszteletbeli és a pártoló tag mellett. A módosítás az MMA tv. 8. §-ban javasolt új rendelkezéseihez kapcsolódik, illetve szövegpontosító jellegű.
A 2. §-hoz
A módosítás az MMA tv. 5. §-ban javasolt új rendelkezéseihez kapcsolódik, a vonatkozó részletes indokolást az 5. §-hoz fűzött indokolás tartalmazza.
A 3. §-hoz
A Javaslat egyik alapvető célja a köztestület társadalmasítása, amelynek jegyében a jogalkotó felülvizsgálta az MMA tv. társult szervezetre vonatkozó rendelkezéseit, figyelemmel a jelen javaslatban a cél szerint javasolt egyéb módosító rendelkezésekre is, különösen a nem akadémikus tagi minőség bevezetésére.
A Javaslat módosítja az MMA és az egyéb művészeti, különösen a civil szervezetek közötti együttműködést szabályozó törvényi rendelkezéseket, a társult szervezeti státusz és a társult szervezet képviselőit megillető jogok hatályon kívül helyezésével egyidejűleg (Javaslat 25. §-a), szem előtt tartva azt a körülményt is, hogy a hatályos MMA tv. 12. §-a alapján a közgyűlés ezidáig nem döntött társult szervezettel való együttműködésről.
Az MMA az MTA-hoz hasonló szerepkörű és súlyú művészeti köztestületként alakult. Azért, hogy az MMA ennek megfelelően tölthesse be szerepét, mint köztestület, fontos, hogy a művészeti élettel civil tevékenységi keretek között foglalkozó egyéb szervezetektől egyértelműen megkülönböztethető legyen; egyidejűleg kellő hangsúlyt kell kapjon azon feladata, hogy köztestületi minőségéből fakadóan, mint közérdekű közfeladatokat ellátó szerv, elsősorban az MTA-val és a külföldi, hasonló rendeltetésű intézményekkel alakítson ki és ápoljon kiegyensúlyozott partneri viszonyt.
Az MMA az eddigi köztestületi működése során a civil szervezetekkel való együttműködésnek elsősorban - helyesen - más formáit (pályázati kiírások, támogatások stb.) alakította ki. Ennek a tevékenységnek a fenntartása és lehetőség szerinti bővítése kétséget kizáróan az MMA közfeladata, amelynek ellátásához ugyanakkor nem szükséges feltétel a társult szervezeti kategória fenntartása; e szervezetekkel való együttműködési jogviszonyt a köztestület szempontjából sokkal inkább a támogató jellegű fellépés jellemezheti.
A 4. §-hoz
A köztestület társadalmasítása
A Javaslat értelmében - a rendes és a levelező, valamint a tiszteletbeli és a pártoló tag mellett - új tagsági kategória alakul, a nem akadémikus tag.
Az 5-6. §-okhoz
Művészetelméleti szakemberek akadémikussá választása törvényi lehetőségének megteremtése
A Javaslat szerint az MMA rendes tagja lehet az a személy (is), aki a művészeti tevékenységgel kapcsolatos korszerű elméleti álláspontok ismertetésével és közvetítésével, tendenciák megfigyelésével, garanciarendszerek kidolgozásával kimagasló eredményeket és széles körű társadalmi elismertséget ért el.
A Javaslat alapján a művészetelméleti kérdésekkel (a művészeti tevékenységgel kapcsolatos korszerű elméleti álláspontok ismertetése és közvetítése, tendenciák megfigyelése, garanciarendszerek kidolgozása) az MMA, a művészettudomány (ún. Kunstwissenschaft, amely a művészet történetének eseményeiből absztrahálja és felmutatja a lényeget) tárgykörébe tartozókkal pedig az MTA foglalkozik; a két szervezet ekként határolja el a leendő akadémikusokkal szembeni tartalmi kritériumrendszert is.
A nem akadémikus tag, mint új tagi minőség bevezetésével a működés második évének végére a Magyar Tudományos Akadémia szervezeti felépítéséhez hasonlóan körvonalazódhat az MMA tagsága. Ezzel összefüggésben a Javaslat a levelező tagok számát 50 főben maximalizálja és - 2014. november 1-jei hatállyal - javaslatot tesz az MMA tv. olyan irányú módosítására, amely szerint rendes taggá kizárólag az MMA levelező tagja választható, azzal, hogy a levelező tagot legkorábban levelező taggá választását követő kettő év elteltével lehet rendes taggá megválasztani.
A 7-8. §-okhoz
A köztestület társadalmasítása keretében a Javaslat lehetőséget ad a még "akadémikusi szint"-et el nem érő művészek - és a Javaslat 5. §-ában foglaltakra figyelemmel művészetelméleti szakemberek - számára a köztestület munkájában való részvételre, amely körülmény hosszabb távon az akadémikus-utánpótlásban is szerepet játszhat.
A 9. §-hoz
A rendes és a levelező tagok jogállásának egységesítése
A Javaslat biztosítja a levelező tag számára a szavazati jogot az MMA közgyűlésében, továbbá az aktív és passzív választójogot a tisztségviselők megválasztásakor (kivéve: tiszteletbeli elnök). Ezáltal a levelező tag jogállása megegyezik a rendes tagéval.
A rendes és a levelező tagok jogegyenlőségének bevezetése esetére felmerült, hogy az MMA működésének kezdeti időszakában, illetve a taggá válás jelenleg irányadó feltételei hosszabb távú megőrzése esetére a rendes és a levelező tagi minőség objektíve nem (lesz) megkülönböztethető.
Ezért a Javaslat 5. § (2) bekezdése értelmében rendes taggá kizárólag az MMA levelező tagja választható, azzal, hogy a levelező tagot legkorábban levelező taggá választását követő kettő év elteltével lehet rendes taggá megválasztani.
Az új tagi minőség bevezetésével és a rendes és a levelező tagok jogegyenlősége megteremtésével a működés második évének végére az MTA szervezeti felépítéséhez hasonlóan körvonalazódhat az MMA tagsága.
Ezzel összefüggésben a Javaslat maximalizálja a levelező tagok számát (50 fő). [Javaslat 6. § (2) bekezdése]
A 10. §-hoz
Szövegpontosító javaslatok, részben a 17-18. §-okban foglaltakkal összefüggésben.
A 11. §-hoz
A rendes és a levelező tagok jogállásának egységesítésén, a nem akadémikus tag mint új tagi minőség bevezetésén alapuló rendelkezés.
A 12. §-hoz
A nem akadémikus tagot a közgyűlésben képviselő közgyűlési képviselő joga a közgyűlésben a rendes és a levelező tag jogaitól eltér; a közgyűlési képviselő a közgyűlés tagot érintő döntése során nem szavazhat.
A 13. §-hoz
A rendelkezés az MMA tv. 3. §-a és 7. §-a szerinti kiegészítésére épülő javaslat.
A 14. §-hoz
Az (1) bekezdés szövegpontosító jellegű, illetve összefügg a művészetelméleti szakemberek taggá választása lehetőségének megteremtésével, amelynek eredményeként az MMA nem kizárólag művészekből épülő személyegyesülés.
A (2) bekezdés értelmében a nem akadémikus tagot a tagozatban képviselő közgyűlési képviselő joga a tagozatban a rendes és a levelező tag jogaitól eltér; a közgyűlési képviselő a tagozat tagot érintő döntése során nem szavazhat.
A 15. §-hoz
A Javaslat a normavilágosság érdekében rögzíti, hogy az 50 millió forintot meg nem haladó egyéb kötelezettségvállalásról az elnök dönt.
A 16. §-hoz
A rendes és a levelező tagok jogállásának egységesítésén alapuló, illetve szövegpontosító rendelkezés.
A 17-18. §-okhoz
A Javaslat célja a köztestület vagyonára és gazdálkodására irányadó rendelkezések pontosítása, a jogalkalmazás megkönnyítése érdekében, továbbá az MMA gazdálkodása tekintetében a többszintű belső szabályozás kizárása.
A 19. §-hoz
A Javaslat célja a Nemzet Művésze-díj (a továbbiakban: díj) Országgyűlés általi megalapítása. A díj megalapításának célja a legkiemelkedőbb, elismert művészek méltó életkörülményeinek életjáradék formájában történő biztosítása.
Az elismerésből nem kizártak a jelenleg járadék jellegű díjjal elismert művészek (Nemzet Színészei, Magyar Mozgókép Mesterei, Magyar Állami Operaház Mesterművészei) - amennyiben az új díj feltételeinek eleget tesznek - azzal, hogy egyidejűleg csak egy díj (a Nemzet Művésze-díj) után járó rendszeres havi juttatásban részesíthetők. Részben e körülménnyel függ össze, hogy az életjáradék javasolt összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének huszonháromszorosa annak érdekében, hogy a díj megfelelően illeszkedjék az egyéb, központi költségvetés terhére finanszírozott művészeti elismerések rendszerébe.
A 20. §-hoz
Jogtechnikai jellegű módosító javaslat.
A 21. §-hoz
A Nemzet Művésze-díj bevezetéséhez kapcsolódó átmeneti rendelkezés. A Javaslat az előirányzott 70 fős keretszám 2 év alatti feltöltéséről rendelkezik, egyidejűleg rögzítve a kiosztásra irányadó feltételeket (amelyekről a keretszám feltöltését követően az MMA elnöksége rendelkezhet).
A 22. §-hoz
A módosításokkal összefüggő, illetve a normaszöveget pontosító rendelkezések.
A 23. §-hoz
A jogszabályhely hatálybaléptető rendelkezéseket tartalmaz.
A 24. §-hoz
A Javaslat értelmében a Nemzet Művésze-díjjal járó életjáradék - a Kossuth-díjjal járó juttatáshoz hasonlóan - adó- és illetékmentes.
A rendelkezés új jogcímmel egészíti ki a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 1. számú melléklet 4. pontját, amely biztosítja a Nemzet Művésze-díj tárgyiasult formájának, valamint a díjjal járó életjáradéknak az adómentességét. A díj illetékmentességéről külön rendelkezés nem szükséges, mivel a művészeti célra juttatott ajándék illetékmentességét az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 17. § (1) bekezdés a) pontja generálisan biztosítja.
A 25. §-hoz
A jogszabályhely hatályon kívül helyező rendelkezéseket tartalmaz.
Az a) és a b) pont a 3. §-ban foglaltakkal függ össze, a társult szervezeti státusz hatályon kívül helyezéséről rendelkezik.
A c) pont az MMA tv. 20. § (6) bekezdésének hatályon kívül helyezésére irányul: a rendes és a levelező taggá válás anyagi jogi feltételeit az MMA tv. teljes körűen tartalmazza.