1/2004. OIT szabályzat

a bíróságok egységes iratkezeléséről szóló 2002. évi 4. számú szabályzat módosításáról

Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (a továbbiakban: OIT) a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 1997. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Bsz.) 39. §-ának q) pontja, továbbá a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Ltv.) 10. §-a (2) bekezdésében írt felhatalmazás alapján - az Ltv. 10. §-a (5) bekezdésében meghatározott kérdésekben a Magyar Országos Levéltár egyetértésével - a bíróságok egységes iratkezelési szabályzatáról szóló 2002. évi 4. számú szabályzatot a következők szerint módosítja:

1. §

Az OIT 2002. évi 4. számú szabályzatának (a továbbiakban : Sz.) 3. §-a a következő 20-23.) pontokkal egészül ki:

"20.) Büntető ügyszakban peres ügyek azok a közvádas (pótmagánvádas) ügyek, amelyekben a Be. szabályai szerint a kezdőirat, illetve a kezdőiratként kezelendő iratok alapján megindult eljárásban kötelező a tárgyalás, vagy a nyilvános ülés tartása, és az ügydöntő határozat meghozatala ennek alapján történik, valamint a magánvádas ügyek;

21.) A büntető nemperes ügyek különösen:

- az elsőfokú bíróságon a Be. 543. §-a szerinti tárgyalás mellőzéses eljárás, a bírósági mentesítéssel kapcsolatos ügyek, az idegenrendészeti őrizettel kapcsolatos ügyek, a semmisségi, népfelkelési ügyek, a pártfogó felügyelet szabályainak súlyos megszegése miatt a felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtásának elrendelését kezdeményező irat, a próbára bocsátás megszüntetését kezdeményező irat, illetve az ügyek egyesítése iránt tett bírói intézkedés, a próbára bocsátás kapcsán tárgyalás az ügyek utólagos egyesítésével (Be. 391. §-a szerinti eljárás), más bíróságtól érkezett bizonyítás felvétele iránti megkeresés, az összbüntetésbe foglalást indítványozó irat, illetve bírói intézkedés, az elkobzást, vagyonelkobzást kezdeményező indítvány (Be. 569. §) a szabadságvesztés végrehajtási fokozatának utólagos megállapítása (Be. 556 §), a feltételes szabadságra vonatkozó rendelkezés utólagos módosítása (Be. 557. §) és az egyéb ügyek,

- másodfokon nemperes ügyek az előzőekben felsorolt ügyekben hozott határozatok elleni fellebbezés kapcsán felterjesztett ügyek, a perújítási indítvány, a vádemelést követően 1 évet meghaladó tartalmú előzetes letartóztatás felülvizsgálata iránti ügyek;

22.) A nyomozási bíró hatáskörébe tartozó ügyek különösen:

- a Be. 207. § (2) bekezdése alapján a vádirat benyújtása előtti kényszerintézkedésekkel, mint az előzetes letartóztatás (Be. 129. §), lakhelyelhagyási tilalom (Be. 137. §), a házi őrizet (Be. 138. §), az ideiglenes kényszergyógykezelés (Be. 140. §), az úti okmány elvétele (Be. 146. §), az óvadék (Be. 147. §), a vádirat benyújtása előtt a közjegyzői, ügyvédi irodában, egészségügyi intézetben tartandó házkutatás elrendelése (Be. 149. § (6), (8) bek.), a bírósági eljárásában a lefoglalás Be. 151. § (2) bekezdése szerinti elrendelése, ha a dolog, illetve számítástechnikai eszköz, vagy ilyen rendszer útján rögzített adatokat tartalmazó bizonyítási eszköz, a törvény értelmében elkobozható vagy amelyre vagyonelkobzást lehet elrendelni, a Be. 151. § (3) bekezdése alapján a közjegyzői vagy ügyvédi irodában, az egészségügyi intézményben tartott iratok lefoglalása, a Be. 151. § (6) bekezdése alapján a lefoglalás elrendelésére nem jogosult által őrizetbe vett dolgok lefoglalásának az elrendelése, a Be. 153. § (2) bekezdése alapján az olyan irat lefoglalásának elrendelése, melynek tartalmára az irat birtokosa a tanúvallomást a Be. 82. § (1) bekezdés b.) pontja alapján megtagadhatja, a lefoglalt dolog előzetes értékelése és elkobzása a Be. 156. §-a alapján, a zár alá vétel elrendelése a Be. 159. §-a alapján, a katona szoros felügyelet alá helyezése a Be. 483. §-a alapján, valamint az elmeállapot megfigyelésével (Be. 107. §) kapcsolatos indítványokról, továbbá a védő kizárásáról szóló döntés, illetve a titkos adatszerzés engedélyezéséről és megszüntetéséről szóló döntés Be. 203. §(4) és (6) bekezdése, a nyomozás megszüntetését követően a nyomozás folytatásának elrendeléséről való döntés Be. 205. § (3) bekezdés, ügyészi indítványra a tanú különösen védetté nyilvánításáról döntés Be. 97. §, a Be. 149. § (3) bekezdése szerinti házkutatás, a Be. 150. § (2) bekezdése szerinti motozás, a Be. 151. § (4) bekezdése alapján a még nem kézbesített postai és hírközlési küldemény, valamint sajtótermék szerkesztősége iratainak a lefoglalását, valamint a Be. 153. § (2) bekezdése szerinti iratok lefoglalását elrendelhető határozat elleni panaszt elutasító határozat, továbbá a Be. 151. § (2) bekezdésében írt dolog, számítástechnikai rendszer vagy ilyen rendszer útján rögzített adatokat tartalmazó adathordozó lefoglalását elrendelő ügyészi határozat elleni felülbírálati indítvány elbírálása, a Be. 161. § (6) bekezdése alapján az ügyész által kiszabott rendbírság elzárásra történő átváltozatása, a Be. 207. § (3) bekezdése alapján a vádirat benyújtása előtt az ügyész indítványára kihallgatja a különösen védett tanút és azt a tanút aki az életét közvetlenül veszélyeztető állapotban van, a különösen védett tanúnak a tárgyalás előkészítése és a tárgyalás során elrendelt kihallgatása, a védő kizárása [Be. 47. § (3) bek., Be. 135. §], a Be. 207. § (4) bekezdése alapján a vádirat benyújtása előtt a 14. életévet be nem töltött tanú kihallgatása az ügyész indítványára, a Be. 207. § (5) bekezdése alapján az ügyész, a gyanúsított és a védő indítványára lefolytatja a bizonyítási eljárást akkor, ha alaposan feltehető, hogy az így beszerezhető bizonyítási eszköz a bírósági eljárásban nem állna rendelkezésre, jelentősen megváltozna vagy a bizonyítási eszköz jellegét elveszítené, indítványra a gyanúsított vagy a tanú zártcélú távközlő hálózat útján történő kihallgatása, a Be. 207. § (6) bekezdése alapján a vádirat benyújtása előtt az előzetes letartóztatásnak a megyei bíróság egyes bírája általi meghosszabbítása, az ideiglenes kényszergyógykezelés a megyei bíróság egyes bírája általi felülvizsgálata;

23.) Valamennyi ügyszakban - a büntető ügyszakban az e § 21.) és 22.) pontjaiban írtakon túl - nemperes ügyként kell figyelembe venni a bíró kizárásával, illetőleg a bíróság kijelölésével kapcsolatos ügyet, továbbá a másodfokú bíróságon az elsőfokon peres eljárás során hozott, nem ügydöntő határozatok elleni fellebbezéseket."

2. §

Az Sz. 10. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"10. § A tárgyaláson kívül szóban előterjesztett kérelemről készített olyan jegyzőkönyvet, amelyet más bíróságnak kell megküldeni, az adott ügyszak szerinti nemperes ügyek lajstromába kell bevezetni és haladéktalanul továbbítani."

3. §

Az Sz. 11. §-a az alábbi (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Ha jogszabály az iratok összefűzését rendeli el az iratokat érkezési illetve keletkezésük sorrendjében emelkedő sorszám szerint összerakva folyamatosan, illetve az iratok felterjesztésekor, más bírósághoz, hatósághoz történő megküldésekor, irattárba helyezésekor, a bal oldali margón - a szöveg olvashatóságát megőrizve - két helyen ki kell lyukasztani, azokon zsinórt kell átvezetni, majd a fonalvégeket az iratok hátulján meg kell kötni. Ha az iratokhoz csatolt mellékletet nem lehet az iratokhoz fűzni, annak megőrzéséről a Büsz. 27. §-ában írtak szerint kell gondoskodni. Az iratok felterjesztésekor, más bírósághoz, hatósághoz történő megküldésekor, illetve irattárba helyezésekor az iratokon átfűzött zsinórvégeket ragasztó szalaggal le kell ragasztani és lepecsételni oly módon, hogy a pecsét megsérülése nélkül az irat összefűzésének részben vagy egészben történő megszüntetése ne történhessen meg. Ha később bármely okból az iratot szét kell szedni, annak tényét az iratcsomó utolsó lapján, illetve annak hátulján, vagy ha azokon nincs megfelelő hely, egy külön lapon feljegyzésben kell rögzíteni. A feljegyzésben fel kell tüntetni az irat szétszedésének okát, idejét, helyét, a felbontó személy nevét és beosztását, aláírását valamint az általa használt bélyegző lenyomatát. A feljegyzést az iratcsomó utolsó lapjaként az előzőekben írtak szerint kell összefűzni az iratokkal."

4. §

Az Sz. 16. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Másodfokú bíróság tárgyalási naplója a statisztikai adatszolgáltatáshoz szükséges mértékben azt is tartalmazza, hogy a határozata milyen módon érintette az elsőfokú határozatot, illetve az eljárást milyen más módon fejezte be."

5. §

Az Sz. 31. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A megkereséseket a Bk., Pk., Sve., Mpk., illetőleg Kpk. ügycsoportba kell besorolni."

6. §

(1) Az Sz. 34. §-a (6) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

"(6) Ha a megyei bíróságon önálló közigazgatási- vagy gazdasági kollégium nem működik, a vonatkozó lajstrom vezetése mellőzhető, ebben az esetben a közigazgatási, valamint a gazdasági peres ügyeket a P. lajstromba kell lajstromozni, oly módon, hogy a peres ügyek ügyszak szerinti (polgári, közigazgatási, gazdasági) számbavétele változatlanul lehetséges maradjon. A bíróság elnöke ugyanezen feltételek biztosítása mellett elrendelheti az ügyszakok szerinti nemperes ügyek lajstromai vezetésének mellőzését, illetőleg az összes ügyszakra vonatkozólag egy nemperes lajstrom vezetését."

(2) Az Sz. 34. §-a (7) bekezdésének d) és e) pontja helyébe az alábbi rendelkezések lépnek:

[A helyi (munkaügyi) bíróságon]

"d) a polgári peres ügyeket a "Polgári perek helyi bírósági lajstromába" (P. lajstrom), a gazdasági peres ügyeket - a megyei (fővárosi) bíróság elnökének döntése szerint - a "Gazdasági perek helyi bírósági lajstromába" (G. lajstrom), vagy ha a peres ügyek ügyszak szerinti (polgári, gazdasági) számbavétele biztosítható, a "Polgári perek helyi bírósági lajstromába" (P. lajstrom);

e) a polgári nemperes ügyeket - ideértve a szóban előadott kérelemről készített azt a jegyzőkönyvet, amelyet más bíróságnak kell megküldeni, valamint az általános meghatalmazásról szóló bejelentést - a "Polgári nemperes ügyek helyi bírósági lajstromába" (Pk. lajstrom), a gazdasági nemperes ügyeket - a megyei (fővárosi) bíróság elnökének döntése szerint - a "Gazdasági nemperes ügyek helyi bírósági lajstromába" (Gpk. lajstrom), vagy ha a nemperes ügyek ügyszak szerinti (polgári, gazdasági) számbavétele biztosítható, a "Polgári nemperes ügyek helyi bírósági lajstromába" (Pk. lajstrom);"

(3) Az Sz. 34. §-a (8) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az ügyek számozását)

"b) A többi bíróságon B lajstromban, a Bk. és Bny., az M., valamint az Sz., Szf. lajstromban 1-gyel, a P. lajstromban 20.001-gyel, a K. lajstromban 27.001-gyel, a G. lajstromban 40.001-gyel, a Pk., Kpk., Gpk., és Mpk. lajstromban 50.001-gyel kell minden évben újra kezdeni."

7. §

Az Sz. 35. §-a (4) bekezdésének harmadik mondata helyébe a következő mondat lép:

"A "P", a "Pk", a "K", "Kpk", a "G", "Gpk", a "M", az "Mpk", lajstromban a címszó mellett fel kell tüntetni a felperes (jogosult) nevét, a per tárgyát, a pertárgy értékét, illetve fizetési meghagyás kibocsátására irányuló ügyben a követelés összegét is."

8. §

Az Sz. 37. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) Az elektronikusan vezetett lajstromból a tárgyévre vonatkozó, valamennyi adatot az év utolsó munkanapján adathordozóra kell kimenteni és lehetőleg papírra is kinyomtatni, az adathordozók őrzéséről, használható állapotban tartásáról a 143. § szerint kell gondoskodni."

9. §

Az Sz. 49. §-a (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A polgári eljárásban, a büntető eljárásban a nyomozási bíró eljárásával kapcsolatos ügyben (Be. 215. § (2) bek.), az idegenrendészeti őrizettel kapcsolatos ügyben, a pótmagánvádas és a magánvádas ügyben, valamint a szabálysértési eljárásban az iratokat közvetlenül kell a másodfokú bírósághoz felterjeszteni. A másodfokú bíróság területén működő ügyész útján kell felterjeszteni az iratokat a közvádas büntetőügyben a vádirat benyújtása után (Be. 341. § (2) bek.), illetve a polgári ügyben akkor, ha az ügyész fellebbezéssel élt."

10. §

Az Sz. 53. §-a (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az irodavezető az iratok irattárba helyezése előtt az eljárást jogerősen befejező határozat vonatkozásában ellenőrzi a kézbesítések szabályszerűségét, a bírói utasítások végrehajtását."

11. §

Az Sz. 54. §-a (3) bekezdése második mondatának helyébe a következő mondat lép:

"Ha jogszabály megengedi, az adatlapot a bírósági titkár és a bírósági ügyintéző is kiállíthatja, illetve aláírhatja."

12. §

(1) Az Sz. 55. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A befejezettként kezelendő ügyek közül a szünetelő ügyeket a törvényben meghatározott ideig, a félbeszakadt ügyeket legkésőbb a befejezéstől számított egy évig nyilvántartásba kell helyezni, az egy év eltelte után irattárba helyezhető. Ha a félbeszakadás a fellebbezési eljárásban következett be, az iratok egy éves nyilvántartás után az elsőfokú bírósághoz visszaküldhetők. A felfüggesztett ügyeket a törvényben meghatározott és egyébként szükséges ideig nyilvántartásba kell helyezni."

(2) Az Sz. 55. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A másodfokú ügyekben - büntetőügyben a határozat kézbesítése után [Be. 367. § (2) bekezdés] - az irodavezető az (1) bekezdésben írt nyilvántartás lejárta és a (2)-(3) bekezdés szerinti ellenőrzés értelemszerű elvégzése után a felterjesztő lapot, a másodfokú határozat eredeti példányát és egy kiadmányát, valamint az elsőfokú határozat egy kiadmányát az iratokból kiemeli és ezeket befejezett és további intézkedést nem igénylő iratként kezeli. Az irat többi részét a másodfokú határozat kiadmányaival együtt az elsőfokú bíróságnak visszaküldi."

13. §

Az Sz. 60. §-a (1) bekezdése első mondata helyébe az alábbi mondat lép:

"(1) Az elsőfokú bíróság a felülvizsgálati kérelmet felterjesztő lappal és a rendezett iratokkal együtt a felülvizsgálatra jogosult ítélőtáblához, illetve a Legfelsőbb Bírósághoz (a továbbiakban együtt: Legfelsőbb Bíróság) terjeszti fel."

14. §

Az Sz. 64. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"64. § A cégeljárásban az ügycsoportok megjelölésére a következő rövidítéseket kell használni:

a) Cg. - cégbejegyzési ügy,

b) Cgf. - fellebbezett cégbejegyzési ügy,

c) Cgt. - cégtörvényességi ügy, ideértve a hivatalbóli törlési eljárást is,

d) Cgtf. - fellebbezett cégtörvényességi ügy, ideértve a hivatalbóli törlési eljárást is,

e) Vgk. - végelszámolási kifogás,

f) Vgkf. - fellebbezett végelszámolási kifogás,

g) Cgpk. - egyéb cégügy,

h) Cgpkf. - fellebbezett egyéb cégügy,

i) Ckk. - bíróság kijelölése,

j) Cfv. - felülvizsgálati ügy."

15. §

Az Sz. 72. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

(A gazdasági ügyek iratkezelése)

"72. § A gazdasági ügyekben az ügycsoportok megjelölésére a következő rövidítéseket kell használni:

a) Fpk. - felszámolási nemperes ügy,

b) Fpkh. - felszámolási nemperes ügyben a vitatott hitelezői igény és kifogás,

c) Fpkf. - fellebbezett felszámolási nemperes ügy,

d) Fpkhf. -felszámolási nemperes ügyben fellebbezett vitatott hitelezői igény és kifogás,

e) Cspk. - csődeljárási nemperes ügy,

f) Cspkh. - csődeljárási nemperes ügyben vitatott hitelezői igény és kifogás,

g) Cspkf. - fellebbezett csődeljárási nemperes ügy,

h) Cspkhf. - csődeljárási nemperes ügyben fellebbezett vitatott hitelezői igény és kifogás,

i) G. - gazdálkodó szervezetek egymás közötti peres ügye,

j) Gpk. - gazdálkodó szervezetek egymás közötti nemperes ügye,

k) Gf. - gazdálkodó szervezetek egymás közötti, fellebbezett peres ügye,

l) Gpkf. - gazdálkodó szervezetek egymás közötti, fellebbezett nemperes ügye,

m) Gkk. - bíróság kijelölése,

n) Gfv. - felülvizsgálati ügy,

o) Apk. - a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény alapján indult ügy,

p) Apkf. - a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény alapján indult, fellebbezett ügy,

q) Vpk. - vagyonrendezési nemperes ügy,

r) Vpkf. - fellebbezett vagyonrendezési nemperes ügy."

16. §

Az Sz. a következő új 72/A. §-sal egészül ki:

"72/A. § Felszámolási és csődeljárási nemperes ügyben - a 29. § (1) és (2) bekezdésében meghatározottakon kívül - kezdőirat

a) a felszámolás elrendelése iránti kérelem, a cégbíróság értesítése a cég megszűntnek nyilvánításáról,

b) a felszámolási nemperes ügyben előterjesztett vitatott hitelező igény és kifogás,

c) a csődeljárás lefolytatása iránti kérelem,

d) a csődeljárási nemperes ügyben előterjesztett vitatott hitelezői igény és kifogás."

17. §

Az Sz. 73. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

" (8) A fellebbezési eljárásban az iratborítékra az iroda rávezeti az ugyanazon adós elleni fizetésképtelenség megállapítása iránti valamennyi ügy számát."

18. §

Az Sz. 75. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A felszámolási, a csődeljárási, adósságrendezési és a vagyonrendezési eljárásban az ügy száma az ügycsoport betűjeléből, az illetékes bíróság területi kódjából, az érkezés évszámából és sorszámból áll. Az ügyek számozását minden évben 1-gyel kell kezdeni (pl. Fpk.18-1995-000128."

19. §

Az Sz. 127. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Az elnöki ügyek intézése során az OIT-tal, vagy az OIT Hivatallal, továbbá a bíróságok egymásközti érintkezésében az elnöki ügyek iratai - ideértve a statisztikai adatszolgáltatást is - a Büsz. 16. §-ában írt feltételek megléte esetén elektronikus úton (e-mail, fax stb.) továbbíthatók. Az elnöki irat (1) bekezdés szerinti kiadmányát - a statisztikai adatszolgáltatás kivételével - 3 napon belül a címzett részére meg kell küldeni."

20. §

Az Sz. 140. §-a (1) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

(Nem selejtezhető iratok)

"g) a nyilvántartásba vett társadalmi szervezetek, egyesületek, alapítványok nyilvántartásával kapcsolatos iratai."

21. §

Az Sz. 2. számú mellékletének I. pontja a következő H/ ponttal egészül ki:

( Általános jellegű ügyek)

"H/ Egyéb vegyes ügyek"

22. §

(1) Az Sz. 3. számú melléklete a) része 54. sorszám alatti pontjának szövege a következő szövegrésszel egészül ki:

(Büntető ügyek Közvádas ügyek:)

"továbbá a nemperes iratok és a másodfokú bíróságokon keletkezett pótborítékok".

(2) Az Sz. 3. számú melléklete d) része 69. sorszám alatti pontjának szövege a következő szövegrésszel egészül ki:

(Polgári peres ügyek)

"továbbá a másodfokú bíróságokon keletkezett pótborítékok".

(3) Az Sz. 3. számú melléklete e) része 83. sorszám alatti pontjának szövege a következő szövegrésszel egészül ki:

[Polgári (gazdasági, közigazgatási) nemperes ügyek]

"(pl. a jogerős fizetési meghagyás)"

Záró rendelkezések

23. §

(1) Ez a szabályzat a bírósági ügyvitel szabályairól szóló 14/2002. (VIII.1.) IM rendelet és a bíróságokon és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatalában foglalkoztatott egyes igazságügyi alkalmazottak munkakörének és képesítési feltételének meghatározásáról, ügyviteli vizsgájáról szóló 5/2001. (III.13.) IM rendelet módosításáról szóló ...../2004. (...) IM rendelettel egyidejűleg lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.[1]

(2) E szabályzat hatálybalépésével egyidejűleg az Sz.

a) 15. §-ának (1) bekezdésében a "leíró" szövegrész helyébe "igazságügyi alkalmazott" szövegrész,

b) 31. §-a (1) bekezdés a) pontjának 12. alpontjában írt "Bnyf" rövidítés helyébe a "Bnf", b) pontjának 3. alpontjában írt "Szef" rövidítés helyébe "Sef", 6. alpontjában írt "Szve" rövidítés helyébe "Sve" és 7. alpontjaiban írt "Szpi" rövidítés helyébe "Spi" rövidítés; d) pontjának 4. alpontjában írt "Mpkf" rövidítés helyébe "Mpf", 5. alpontjában írt "Mpkk" rövidítés helyébe "Mkk" rövidítés; e) pontjának 4. alpontjában írt "Kpkf" rövidítés helyébe "Kpf" rövidítés,

c) 33. §-a (1) bekezdése második mondatából "az iratborítón is" szövegrész helyébe "az iratborítékon is" szövegrész,

d) 70. §-ában "Az iratborítón" szövegrész helyébe "Az iratborítékon" szövegrész,

e) 73. §-a (6) bekezdésében "a Büsz. 62. § (1) bek.," szövegrész helyébe "a Büsz. 63. § (1) bek.," szövegrész, (7) bekezdésében "Az iratborítóra" szövegrész helyébe "Az iratborítékra" szövegrész,

f) 145. §-a (2) bekezdésében "a többi ügyben a 2003. január 1-je után érkezett, illetve befejezett és irattározott ügyekben alkalmazhatók." szövegrész helyébe "a 2003. január 1-je és 2003. július 1-je között érkezett, befejezett és irattározott egyéb ügyekben alkalmazhatók; míg a 2003. január 1-je előtt már befejezett és irattározott ügyek iratait a korábban hatályos rendelkezések szerint kell továbbra is őrizni, selejtezésükre azonban e szabályzat rendelkezéseit kell alkalmazni." szövegrész,

g) a 3. számú Melléklete

- c) részének 64. sorszámánál a "2000" tételszám helyébe "2200" tételszám,

- d) részének "Polgári peres ügyek" címe helyébe "Polgári (gazdasági, közigazgatási) peres ügyek" cím, 68. sorszámú pontjának "Az apaság és származás megállapítási perekben" szövegrész helyébe "Az apaság, származás megállapítása, gyermektartásdíjjal, tartási- és öröklési szerződéssel kapcsolatos perekben, baleseti kártérítési perekben" szövegrész,

- e) részének 84. sorszámú pontjában a "Fizetési meghagyásos ügyek" szövegrész helyébe "Fizetési meghagyásos ügyek résziratai" szövegrész,

- f) részének 93. és 94. sorszámú pontjaiban a "A nyugdíjperek" szövegrész helyébe a "A társadalombiztosítási határozatokkal kapcsolatos perek" szövegrész,

- h) részének "Cégbírósági iratok" cím helyébe "Cégbírósági iratok és felszámolási ügyek iratai" cím lép, egyidejűleg a 107. sorszámhoz tartozó "Cégjegyzékek, cégiratok, nyilvántartókönyvek (irattár, okmánytár) folyamatosan, de 1948-ig visszamenőleg (a bíróságon selejtezés nélkül tovább kell őrizni)" szövegrész helyébe, "Cégjegyzékek, cégiratok, nyilvántartókönyvek (irattár, okmánytár) folyamatosan, de 1948-ig visszamenőleg, továbbá a felszámolási ügyekben a zárómérleget jóváhagyó határozatok (a bíróságon selejtezés nélkül tovább kell őrizni)" szövegrész, a 108. sorszámhoz tartozó "Vgf., Cgpk. és egyéb cégügyek iratai" szövegrész helyébe "Vgk., Vgkf., Cgpk., Cgpkf. és egyéb cégügyek iratai, továbbá a felszámolási-, csőd-, adósságrendezési- és vagyonrendezési ügyek iratai, a 107. sorszám alatt megjelöltek kivételével" szövegrész,

- i) részének "126" sorszámánál a "2003" tételszám helyébe a "2203" tételszám,

- j) részének

1. pontja 133 sorszámánál a harmadik oszlopban "eseti jelentések" szövegrész helyébe "eseti jelentések és a 9. pont 175. sorszámánál nem említett statisztikai adatszolgáltatások",

8. pontja első sorának első oszlopában, a "2003" tételszám helyébe a "2201" tételszám, második oszlopában a "126" sorszám helyébe a "173" sorszám, második sorának első oszlopában a "2003" tételszám helyébe a "2200" tételszám, második oszlopában a "126" sorszám helyébe a "174" sorszám,

9. pontja első oszlopában a "2003" tételszám helyébe a "2000" tételszám, második oszlopában a "126" sorszám helyébe a "175" sorszám, és az ehhez tartozó harmadik oszlopban "A bírósági statisztikával kapcsolatos ügyek rendszeres és eseti adatszolgáltatások" szövegrész helyébe "A bírósági ügyforgalmi statisztikával kapcsolatos adatszolgáltatások" szövegrész,

16. pontja 198 sorszámánál a "2200" tétszám helyébe a "2000" tételszám

lép.

(3) E szabályzat hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az Sz.

a) 31. §-a (1) bekezdés a) pontjának 21/ alpontja, e) pontjának 8/ alpontja,

b) 34. §-ának (4) bekezdése,

c) 34. §-a (5) bekezdése d) pontjából a "valamint az általános meghatalmazásról szóló bejelentéseket" szövegrész,

d) 95. §-a (1) bekezdésének d) pontja, (2) bekezdésének d) pontja és (5) bekezdésének második mondatából "és őrzi a pártfogó által vezetett utógondozási könyvet" szövegrész,

e) 96. §-a (2) bekezdésének c) pontja,

f) A szabályzat 3. számú melléklete f) része 92. sorszámú pontjából a "Társadalombiztosítási határozat" szövegrész.