5/2001. (III. 13.) IM rendelet

a bíróságokon és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatalában foglalkoztatott egyes igazságügyi alkalmazottak munkakörének és képesítési feltételének meghatározásáról, ügyviteli vizsgájáról

Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény 13. §-ának (6) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján - az Országos Igazságszolgáltatási Tanáccsal egyetértésben - a következőket rendelem el:

1. §

(1)[1] A rendelet hatálya - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a bíróságokon és az Országos Bírósági Hivatalban (a továbbiakban: OBH) foglalkoztatott igazságügyi tisztviselőre, ügykezelőre és fizikai alkalmazottra (a továbbiakban: igazságügyi alkalmazott) terjed ki.

(2)[2] A megyei bírósági végrehajtó, a törvényszéki végrehajtó-helyettes, a megyei bírósági végrehajtójelölt, a járásbíróságnál, illetőleg a törvényszéknél szolgálati viszonyban álló végrehajtási ügyintéző munkaköréről és képesítési követelményéről, valamint vizsgájáról külön jogszabály rendelkezik.

2. §

(1) A kinevezéskor a munkáltatói jogkör gyakorlója az igazságügyi alkalmazottal írásban közli az igazságügyi alkalmazott munkakörének a munkavégzés jellegére utaló elnevezését és a munkakör ellátásához szükséges képesítési feltételeket, ideértve a bírósági munka sajátos ismereteiről is számot adó ügyviteli vizsga letételének a kötelezettségét.

(2)[3] Az igazságügyi alkalmazottak munkakörének elnevezését és a munkakör ellátásához szükséges képesítési feltételeket az 1. számú melléklet tartalmazza. Az ítélőtáblán az 1. számú melléklet I. részének l/A. pontjában nem szereplő munkakörben foglalkoztatott igazságügyi alkalmazottakra az I. rész 2-5. pontjaiban foglaltakat is megfelelően alkalmazni kell.

(3) Igazságügyi szolgálati viszony a (4) bekezdésben foglaltaktól eltekintve csak olyan személlyel létesíthető, aki a munkaköre ellátásához szükséges iskolai végzettséggel, szakirányú képesítéssel vagy szakismerettel rendelkezik.

(4) A kinevezési (munkáltatói) jogkör gyakorlója a képesítés megszerzésére, kivételesen indokolt esetben - határidő megjelölésével, de legfeljebb 3 évre - halasztást engedélyezhet.

3. §

Az OBH elnöke felmentést adhat a képesítési feltételek teljesítése alól[4]

a)[5] a törvényszék gazdasági hivatal vezetőjének, helyettesének, valamint az érvényesítést végző igazságügyi alkalmazottnak, amennyiben középiskolai végzettséggel és költségvetési szervnél szerzett 5 éves szakmai gyakorlattal rendelkezik,

b) a belső ellenőr és a függetlenített belső ellenőr tekintetében szakmai gyakorlatra, elismertségre való figyelemmel.

4. §

(1) Az igazságügyi tisztviselő és ügykezelő az 1. számú mellékletben megjelölt munkakörökben köteles az igazságszolgáltatási ismeretekről is számot adó ügyviteli vizsgát tenni.

(2) Az ügyviteli vizsgát a kinevezéstől számított 2 éven belül kell letenni.

(3) A kinevezési (munkáltatói) jogkör gyakorlója az ügyviteli vizsga letétele alól kivételesen indokolt esetben - határidő megjelölésével, de legfeljebb 1 évre - halasztást engedélyezhet.

(4) Az ügyviteli vizsga letétele alól felmentést kap az, aki jogi szakvizsgát, vagy a köztisztviselőkről szóló jogszabályok szerint ügykezelői vagy közigazgatási alapvizsgát, illetve közigazgatási szakvizsgát tett.

5. §

(1) Az igazságügyi tisztviselő és ügykezelő szakmai oktatásban vesz részt. A szakmai oktatás célja, hogy a résztvevő megismerje az igazságszolgáltatásra vonatkozó fontosabb jogszabályokat, és elsajátítsa az ügyvitel szabályait, továbbá a munkakörével kapcsolatos egyéb szükséges tudnivalókat, és azokat a gyakorlatban alkalmazni tudja. Az oktatást úgy kell. megszervezni, hogy az igazságügyi alkalmazott a vizsgakötelezettségének határidőben eleget tehessen.

(2) Az ügyviteli vizsgára készülők a szükséges ismereteket tanfolyam keretében vagy egyéni tanulás útján sajátítják el.

(3)[6] Tanfolyamot vagy konzultációt kell szervezni a Kúrián, az ítélőtáblákon, a Fővárosi Törvényszéken, a törvényszékeken (a továbbiakban együtt: bíróság), az OBH-ban és azon járásbíróságon, valamint közigazgatási és munkaügyi bíróságon, ahol az ügyviteli vizsgára kötelezettek száma legalább az öt főt eléri, vagy a konzultációt a törvényszék elnöke szükségesnek tartja.

6. §

(1)[7] A bírósági tisztviselőnek és ügykezelőnek az ügyviteli vizsgára a bíróság elnökénél - a beosztása és szolgálati helye feltüntetésével - írásban kell jelentkeznie. Az OBH-ban dolgozó igazságügyi alkalmazottnak az OBH elnökénél kell az ügyviteli vizsgára írásban jelentkeznie. A vizsga helyét és időpontját a bíróság elnöke, illetve az OBH elnöke állapítja meg, és arról a vizsga időpontja előtt legalább 15 nappal a jelentkezőt írásban értesíti.

(2)[8] Ügyviteli vizsgabizottságot kell alakítani a bíróságon és az OBH-ban. A vizsgabizottságok számát a bíróság elnöke, illetve az OBH elnöke határozza meg.

(3)[9] Az ügyviteli vizsgabizottság elnökét a bíróság elnöke, illetve az OBH elnöke ötéves időtartamra nevezi ki a bírák közül. A vizsgabizottság tagjait a vizsgabizottsági elnök kinevezésére jogosult nevezi ki a bírák és a legalább 10 éves szakmai gyakorlattal rendelkező igazságügyi alkalmazottak közül.

(4) Az ügyviteli vizsgát háromtagú bizottság előtt kell letenni.

7. §

(1) Az ügyviteli vizsga írásbeli és szóbeli részből áll. A felsőfokú iskolai végzettségű tisztségviselőnek az ügyviteli vizsgája írásbeli részt nem tartalmaz.

(2) Az írásbeli vizsga tárgyai és követelményei:

a) helyesírás, fogalmazás (egyszerű végzés, megkeresés szerkesztése), továbbá a munkakörtől függően,

b) másolás gépírással (számítógépen)10 percen át, percenként 70 szótagos sebességgel, 5%-os hibatűréssel, vagy c) leírás diktálásra 10 percen át, percenként 90 szótagos sebességgel, 5%-os hibatűréssel, vagy magnetofonszalagról való leírás 10 percen át, 90 szótagos sebességgel, 5%-os hibatűréssel, vagy

d) számítógép, szövegszerkesztő kezelése, adatlapkitöltés, adatkezelés, nyilvántartás.

(3) A szóbeli vizsga tárgyai:

a) az igazságügyi szervezet és az igazságügyi alkalmazottak szolgálati viszonyának, továbbá a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló rendelkezéseknek a főbb szabályai,

b) jogi alapismeretek: a polgári peres és nemperes, valamint a büntetőeljárás ügyvitel szempontjából fontos szabályai,

c) a bírósági ügyvitel szabályai,

d) büntető- és polgári ügyben jegyzőkönyvszerkesztés,

e) a kézbesítés szabályai,

f) a bírósági eljárás illetékszabályai,

g) a bírósági gazdasági ügyek intézésének fontosabb szabályai,

h) statisztikai alapismeretek,

i) a titokvédelmi szabályzat ismerete.

(4) A felsőfokú végzettségű tisztviselők munkakörüknek megfelelően a (3) bekezdés a) pontjában írt követelményeken túl megfelelő ügyviteli ismeretekről, illetve ennek keretében a szükséges számítógépes ismeretekről, továbbá a kinevező által a (3) bekezdés b)-i) pontjaiban felsoroltak közül az adott munkakör jellegéhez igazodóan meghatározott egy vagy több témakörből kötelesek vizsgát tenni. Jogi végzettségű tisztviselők esetében a vizsga a munkakörnek megfelelő ügyviteli szabályokat és számítógépes ismereteket tartalmazza.

(5)[10] Az OBH-ban foglalkoztatott igazságügyi alkalmazottaknak a szóbeli vizsgán az Országos Bírói Tanács és az OBH működésére vonatkozó jogszabályok, szabályzatok ismeretéről is számot kell adniuk, egyebekben a (4) bekezdés rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

8. §

(1) Az írásbeli vizsgát a vizsgabizottság vagy kiküldött tagjának jelenlétében kell letenni.

(2) Az írásbeli vizsga eredményét a vizsgabizottság értékeli, és a szóbeli vizsga letételére csak azt bocsátja, aki az írásbeli vizsga követelményeinek megfelelt.

(3) A szóbeli vizsgán a vizsgabizottságnak arról kell meggyőződnie, hogy a vizsgázó elsajátította-e az irányadó szabályokat, és azokat a gyakorlatban alkalmazni tudja-e.

9. §

(1) Az eredményes vizsgáról a vizsgabizottság a 2. számú melléklet szerinti bizonyítványt állítja ki. A vizsgázó, felkészültségéhez igazodóan a vizsga "megfelelt", "jó" vagy "kitűnő", illetve "nem felelt meg" eredménnyel minősíthető,

(2) Ha a bizottság a vizsgázó felkészültségét nem találja megfelelőnek, a vizsga megismétlésére utasítja, és meghatározza azt a legrövidebb időt - legfeljebb 2 hónapot -, amelynek letelte után a vizsgázó újabb vizsgára jelentkezhet.

(3) Az írásbeli vizsgát többször is meg lehet ismételni. A szóbeli vizsga ismétlésére a vizsgázót csak egyszer lehet utasítani.

10. §

(1)[11] A bizottság az írásbeli és szóbeli vizsgáról valamennyi vizsgázó eredményét feltüntető jegyzőkönyvet készít. A bizottság a törvényszéken lefolytatott vizsgák eredményéről a vizsgázó szolgálati helye szerint illetékes bírósági elnököt is értesíti.

(2)[12] A vizsga iratanyagát a bíróság elnöki iratai, valamint az OBH elnök elnöki iratai között kell őrizni, a vizsga eredményét a dolgozó személyi anyagába be kell jegyezni.

11. §

(1)[13] A bíróság elnöke, illetve az OBH elnöke előírhatja, hogy az igazságügyi tisztviselő és az ügykezelő a munkaköre ellátásához szükséges, sajátos ismereteket nyújtó továbbképzésen vegyen részt, és a szerzett ismeretekről számoljon be, vagy csatolja a továbbképzésen való részvételről kiállított okiratot.

(2)[14] A továbbképzésről és a beszámolásról bíróság elnöke, illetve az OBH elnöke gondoskodik. A továbbképzésről és a beszámolásról a törvényszék elnöke értesíti az igazságügyi alkalmazott szolgálati helye szerinti bíróság elnökét.

(3) A továbbképzésre és a beszámolóra az ügyviteli vizsgára vonatkozó rendelkezéseket kell értelemszerűen alkalmazni a következő eltérésekkel:

a) a beszámoló szóban történik 3 tagú bizottság előtt,

b) a szóbeli beszámolón a munkakör ellátásához szükséges sajátos ismeretekből kell számot adni,

c)[15] a bizottságban való részvételre a bíróság elnöke, illetve az OBH elnöke esetenként kéri fel a sajátos ismeretekkel rendelkező bírákat, igazságügyi tisztviselőket vagy más szakembereket,

d)[16] a sikeres beszámolóról a 3. számú melléklet szerinti bizonyítványt kell kiállítani, amelyben a beszámoló sikeres tényét kell feltüntetni. A bizonyítvány egy példányát az igazságügyi tisztviselőnek vagy ügykezelőnek át kell adni, egy példányát, a bíróság elnöki iratai, illetve az OBH elnök elnöki iratai között kell őrizni.

12. §[17]

A bíróság elnöke, illetve az OBH elnöke előírhatja, hogy a fizikai alkalmazott a munkakörének megfelelő képzésen vagy továbbképzésen vegyen részt.

13. §

(1) Ez a rendelet a kihirdetését követő második hónap első napján lép hatályba.

(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a bírósági dolgozók munkakörének és képesítési feltételének meghatározásáról, ügyviteli vizsgájáról szóló 2/1995. (I. 18.) IM rendelet, továbbá a bírósági dolgozók munkakörének és képesítési feltételeinek meghatározásáról, ügyviteli vizsgájáról szóló 2/1995. (I. 18.) IM rendelet módosításáról szóló 5/1996. (VII. 10.) IM rendelet. E rendelet nem érinti a korábbi jogszabályok alapján megszerzett képesítéseket, letett ügyviteli vizsgákat és a kapott halasztások, illetve felmentések hatályát.

(3)[18] Az ügyviteli vizsgabizottság elnökeinek és tagjainak a bírósági dolgozók munkakörének és képesítési feltételének meghatározásáról, ügyviteli vizsgájáról szóló 2/1995. (I. 18.) IM rendelet alapján a törvényszék elnöke által e rendelet hatálybalépése előtt történt kinevezése - a kinevezés időtartamára - hatályban marad.

Dr. Dávid Ibolya s. k.,

igazságügy-miniszter

1. számú melléklet az 5/2001. (III. 13.) IM rendelethez[19]

2. számú melléklet az 5/2001. (III. 13.) IM rendelethez

3. számú melléklet az 5/2001. (III. 13.) IM rendelethez[22]