32015R1189[1]

A Bizottság (EU) 2015/1189 rendelete (2015. április 28.) a 2009/125/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a szilárd tüzelésű kazánok környezettudatos tervezésére vonatkozó követelmények tekintetében történő végrehajtásáról

A BIZOTTSÁG (EU) 2015/1189 RENDELETE

(2015. április 28.)

a 2009/125/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a szilárd tüzelésű kazánok környezettudatos tervezésére vonatkozó követelmények tekintetében történő végrehajtásáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

1. cikk

A rendelet tárgya és hatálya

(1) Ez a rendelet a 2010/75/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 1 ) sérelme nélkül a legfeljebb 500 kilowatt (kW) mért hőteljesítményű szilárd tüzelésű kazánok környezettudatos tervezésére vonatkozó forgalombahozatali és használatbavételi követelményeket állapítja meg, ideértve az (EU) 2015/... felhatalmazáson alapuló rendelet 2. cikke értelmében vett, szilárd tüzelésű kazánból, kiegészítő fűtőberendezésekből, hőmérséklet-szabályozókból és napenergia-készülékekből álló csomagok részét képező szilárd tüzelésű kazánokat is.

(2) Ez a rendelet nem alkalmazandó:

a) a kizárólag meleg ivóvíz és szaniter melegvíz biztosítása céljából hőt előállító kazánokra;

b) a gáznemű hőhordozó közeg (például gőz vagy levegő) melegítésére és elosztására használt kazánokra;

c) az 50 kW és az annál nagyobb maximális elektromos teljesítményű kapcsolt üzemű szilárd tüzelésű kazánokra;

d) a nem fás biomasszával működő kazánokra.

2. cikk

Fogalommeghatározások

A 2009/125/EK irányelv 2. cikkében található fogalommeghatározásokon túlmenően e rendelet alkalmazásában:

1.

"szilárd tüzelésű kazán" : egy vagy több szilárd tüzelésű hőfejlesztő berendezéssel felszerelt olyan eszköz, amely egy vagy több zárt helyiség beltéri léghőmérséklete kívánt szintjének elérése és fenntartása céljából egy melegvíz-üzemű központi fűtési rendszert hővel lát el, és mindeközben a mért hőteljesítményének legfeljebb 6 %-a távozik veszteségként a környezetbe;

2.

"melegvíz-üzemű központi fűtési rendszer" : a központilag előállított hőnek az épületek és épületrészek zárt helyiségeinek fűtésére használt hőkibocsátó eszközök közötti elosztásához hőhordozó közegként vizet használó rendszer, ideértve a tömbfűtő rendszereket és a távfűtési hálózatokat is;

3.

"szilárd tüzelésű hőfejlesztő berendezés" : a szilárd tüzelésű kazán azon része, amely szilárd tüzelőanyag elégetésével a hőt termeli;

4.

"mért hőteljesítmény", "Pr" : a szilárd tüzelésű kazánnak a zárt helyiségek optimális tüzelőanyaggal történő fűtése során leadott, a gyártó által megadott hőteljesítménye kW-ban;

5.

"szilárd tüzelőanyag" : a beltéri helyiségek szokásos hőmérsékletén szilárd halmazállapotban lévő tüzelőanyag, a szilárd biomasszát és a szilárd fosszilis tüzelőanyagokat egyaránt beleértve;

6.

"biomassza" : a mezőgazdaságból (a növényi és az állati eredetű anyagokat egyaránt ideértve), az erdészetből és a kapcsolódó ágazatokból, valamint a halászatból és az akvakultúrából származó, biológiai eredetű termékek, hulladékok és maradékanyagok biológiailag lebomló része, valamint az ipari és a települési hulladék biológiailag lebomló része;

7.

"fás biomassza" : a fákból, cserjékből és bokrokból származó biomassza, beleértve egyebek mellett a tűzifát, az aprított fát, a pelletté préselt faanyagot, a briketté préselt faanyagot és a fűrészport;

8.

"nem fás biomassza" : a fás biomasszától különböző biomassza, beleértve egyebek mellett a szalmát, a nádat és más fűféléket, a gyümölcs- és más növényi magvakat, az olívamagot, az olívapogácsát és a dióhéjat;

9.

"fosszilis tüzelőanyag" : a biomasszától különböző tüzelőanyag, beleértve az antracitot, a barnaszenet, a kokszot és a bitumenes kőszenet, valamint e rendelet alkalmazásában a tőzeget is;

10.

"biomasszával működő kazán" : optimális tüzelőanyagként biomasszát égető szilárd tüzelésű kazán;

11.

"nem fás biomasszával működő kazán" : optimális tüzelőanyagként nem fás biomasszát égető szilárd tüzelésű kazán, amelynek további alkalmas tüzelőanyagai között nem szerepel fás biomassza, fosszilis tüzelőanyag, valamint biomassza és fosszilis tüzelőanyag keveréke;

12.

"optimális tüzelőanyag" : az az egyetlen szilárd tüzelőanyag, amely a gyártó használati utasítása szerint a kazán üzemeltetésére lehetőleg használandó;

13.

"további alkalmas tüzelőanyag" : olyan, az optimális tüzelőanyagtól eltérő szilárd tüzelőanyag, amelyet a gyártó használati utasítása szerint a szilárd tüzelésű kazánban használni lehet; a fogalom magában foglalja mindazokat a tüzelőanyagokat, amelyek a beszerelést végző szakembereknek és a végfelhasználóknak szánt használati utasításban, a gyártók szabad hozzáférésű internetes oldalain, a műszaki promóciós anyagokban, valamint a reklámokban meg vannak említve;

14.

"kapcsolt üzemű szilárd tüzelésű kazán" : olyan szilárd tüzelésű kazán, amely egyszerre képes hőt és villamos energiát előállítani;

15.

"szezonális helyiségfűtési hatásfok", "ηs " : a szilárd tüzelésű kazán által kiszolgált, az adott fűtési idényhez tartozó helyiségfűtési igény és az ezen igény teljesítéséhez szükséges éves energiafogyasztás hányadosa százalékban kifejezve;

16.

"por" : a füstgáz gáznemű részében elszórtan található, különböző alakú, felépítésű és sűrűségű részecskék összessége.

A II-V. melléklet alkalmazásában az I. mellékletben található fogalommeghatározások is irányadók.

3. cikk

A környezettudatos tervezés követelményei, ütemezés

(1) A szilárd tüzelésű kazánok környezettudatos tervezésének követelményeit a II. melléklet határozza meg.

(2) A szilárd tüzelésű kazánoknak a II. melléklet 1. és 2. pontjában megállapított követelményeket 2020. január 1-jétől fogva kell teljesíteniük.

(3) A környezettudatos tervezésre vonatkozó követelmények teljesülését a III. mellékletben megállapított módszereknek megfelelő mérések és számítások alapján kell ellenőrizni.

4. cikk

A megfelelőség értékelése

(1) A 2009/125/EK irányelv 8. cikkének (2) bekezdése alkalmazásában megfelelőségértékelési eljárásként az említett irányelv IV. mellékletében meghatározott belső tervezés-ellenőrzést vagy az említett irányelv V. mellékletében meghatározott irányítási rendszert kell alkalmazni.

(2) A 2009/125/EK irányelv 8. cikke szerinti megfelelőségértékelés alkalmazásában a műszaki dokumentációnak tartalmaznia kell az e rendelet II. mellékletének 2. c) pontjában meghatározott információkat.

5. cikk

Piacfelügyeleti célú vizsgálatok

A 2009/125/EK irányelv 3. cikkének (2) bekezdése szerinti piacfelügyeleti célú vizsgálatoknak az e rendelet II. mellékletében megállapított követelmények érvényesülése érdekében történő elvégzésekor a tagállamok az e rendelet IV. mellékletében előírt ellenőrzési eljárást alkalmazzák.

6. cikk

Indikatív referenciaértékek

A piacon e rendelet hatálybalépésekor beszerezhető, legkedvezőbb működési jellemzőkkel rendelkező szilárd tüzelésű kazánok indikatív referenciaértékeit az V. melléklet tartalmazza.

7. cikk

Felülvizsgálat

(1) A Bizottság ezt a rendeletet a technológia fejlődése fényében felülvizsgálja, és e felülvizsgálat eredményeit legkésőbb 2022. január 1-jén a konzultációs fórum elé tárja. A felülvizsgálat keretében megvizsgálja különösen, hogy mennyiben indokolt:

a) a rendelet hatályát kiterjeszteni a legfeljebb 1 000 kW mért hőteljesítményű szilárd tüzelésű kazánokra;

b) a rendelet hatályát kiterjeszteni a nem fás biomasszával működő kazánokra, és a környezettudatos tervezés területén az ilyen kazánok által jellemzően kibocsátott szennyező anyagok vonatkozásában követelményeket meghatározni;

c) a környezettudatos tervezés területén az energiahatékonyság, illetőleg a por, a gáznemű szerves vegyületek és a szén-monoxid kibocsátása vonatkozásában szigorúbb követelményeket megállapítani 2020 utánra; valamint

d) megváltoztatni az ellenőrzési tűréseket.

(2) A Bizottság megvizsgálja, hogy helyénvaló-e a szilárd tüzelésű kazánok esetében bevezetni a harmadik fél általi tanúsítást, és e vizsgálat eredményeit legkésőbb 2018. augusztus 22-én a konzultációs fórum elé tárja.

8. cikk

Átmeneti rendelkezés

A tagállamok 2020. január 1-jéig engedélyezhetik azon szilárd tüzelésű kazánok forgalomba hozatalát és használatbavételét, amelyek teljesítik a szezonális helyiségfűtési hatásfokra, valamint a por, a gáznemű szerves vegyületek, a szén-monoxid és a nitrogén-oxidok kibocsátására vonatkozóan hatályban lévő nemzeti jogi rendelkezéseket.

9. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

I. MELLÉKLET

Fogalommeghatározások a II-V. melléklethez

A II-V. melléklet alkalmazásában:

1.

"szezonális helyiségfűtési kibocsátás" :

a) automata szilárd tüzelésű kazánok esetében a mért hőteljesítményhez és a mért hőteljesítmény 30 %-ához tartozó kibocsátás súlyozott átlaga mg/m3-ben kifejezve;

b) a kézi fűtésű szilárd tüzelésű kazánok közül azoknak az esetében, amelyek a mért hőteljesítmény 50 %-án folyamatosan üzemeltethetők, a mért hőteljesítményhez és a mért hőteljesítmény 50 %-ához tartozó kibocsátás súlyozott átlaga mg/m3-ben kifejezve;

c) a kézi fűtésű szilárd tüzelésű kazánok közül azoknak az esetében, amelyek nem üzemeltethetők folyamatosan a mért hőteljesítmény 50 %-án vagy az alatt, a mért hőteljesítményhez tartozó kibocsátás mg/m3-ben kifejezve;

d) kapcsolt üzemű szilárd tüzelésű kazánok esetében a mért hőteljesítményhez tartozó kibocsátás mg/m3-ben kifejezve;

2.

"fosszilis tüzelőanyaggal működő kazán" : optimális tüzelőanyagként fosszilis tüzelőanyagot vagy biomassza és fosszilis tüzelőanyag keverékét égető szilárd tüzelésű kazán;

3.

"szilárd tüzelésű kazán burkolata" : a szilárd tüzelésű kazánnak a szilárd tüzelésű hőfejlesztő berendezés beépítésére kialakított része;

4.

"modellazonosító" : az az általában alfanumerikus kód, amely alapján a szilárd tüzelésű kazánok egyazon védjeggyel vagy gyártónévvel forgalmazott különböző modelljei megkülönböztethetők egymástól;

5.

"kondenzációs kazán" : olyan szilárd tüzelésű kazán, amelyben rendes üzemi körülmények között és adott üzemi vízhőmérsékletek mellett az égéstermék vízgőztartalma részben kicsapódik, így a benne rejlő hő szintén fűtési célra hasznosul;

6.

"kombinált kazán" : olyan szilárd tüzelésű kazán, amelyet arra terveztek, hogy - a fűtési funkció mellett - adott időszakaszokban adott hőmérsékletű, mennyiségű és térfogatáramú meleg ivóvíz és szaniter melegvíz előállítása céljából hőt termeljen, és ehhez az ivóvizet, illetve a szaniter vizet külső csatlakozáson keresztül kapja;

7.

"más fás biomassza" : a következőktől különböző fás biomassza: legfeljebb 25 % nedvességtartalmú tűzifa, legalább 15 % nedvességtartalmú aprított fa, pelletté vagy briketté préselt faanyag, legfeljebb 50 % nedvességtartalmú fűrészpor;

8.

"nedvességtartalom" : a szilárd tüzelésű kazánban felhasznált tüzelőanyagban található víz tömege a tüzelőanyag össztömegének arányában;

9.

"más fosszilis tüzelőanyag" : a bitumenes kőszéntől, a barnaszéntől (a brikettet is ideértve), a koksztól, az antracittól, valamint a fosszilis tüzelőanyagok keverékéből készült brikettől különböző fosszilis tüzelőanyag;

10.

"elektromos hatásfok", "ηel " : a kapcsolt üzemű szilárd tüzelésű kazán által leadott elektromos teljesítmény és a teljes felvett energiamennyiség hányadosa %-ban kifejezve, ahol a teljes felvett energiamennyiséget a GCV-ből vagy a végső energiafogyasztás és a CC szorzatából kell meghatározni;

11.

"égéshő", "GCV" : az a teljes hőmennyiség, amelyet az egységnyi mennyiségű, megfelelő nedvességtartalmú tüzelőanyag oxigénnel történő teljes elégetéskor és az égéstermékek környezeti hőmérsékletre való visszatérésekor bocsát ki, és tartalmazza a tüzelőanyagban található összes hidrogén elégetéséből származó vízgőz teljes kondenzációja során keletkező hőmennyiséget is;

12.

"átváltási együttható", "CC" : az 2012/27/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvben ( 2 ) említett, az átlagosan becsült 40 %-os uniós energiatermelési hatásfokot tükröző együttható, amelynek értéke CC = 2,5;

13.

"a maximális hőteljesítményhez tartozó villamosenergia-igény", "elmax " : a szilárd tüzelésű kazánnak a mért hőteljesítmény melletti villamosenergia-fogyasztása kW-ban kifejezve, a rásegítő fűtés és a beépített másodlagos kibocsátáscsökkentő berendezés villamosenergia-fogyasztása nélkül;

14.

"a minimális hőteljesítményhez tartozó villamosenergia-igény", "elmin " : a szilárd tüzelésű kazánnak a figyelembe veendő részterhelés melletti villamosenergia-fogyasztása kW-ban kifejezve, a rásegítő fűtés és a beépített másodlagos kibocsátáscsökkentő berendezés villamosenergia-fogyasztása nélkül;

15.

"rásegítő fűtés" : a Joule-hatás elvén működő, elektromos ellenállást tartalmazó fűtőelem, amely kizárólag akkor termel hőt, ha arra a szilárd tüzelésű kazán vagy a melegvíz-üzemű központi fűtési rendszer fagyásának megakadályozása céljából szükség van, illetve akkor, ha a külső hőforrás (például karbantartás alkalmával) leválasztásra kerül vagy meghibásodik;

16.

"figyelembe veendő részterhelés" : automata szilárd tüzelésű kazánok esetében a mért hőteljesítmény 30 %-án való működés, a kézi fűtésű szilárd tüzelésű kazánok közül azoknak az esetében pedig, amelyek a mért hőteljesítmény 50 %-án üzemeltethetők, a mért hőteljesítmény 50 %-án való működés;

17.

"készenléti üzemmódbeli energiafogyasztás", "PSB " : a szilárd tüzelésű kazán energiafogyasztása a készenléti üzemmódban, kW-ban kifejezve, a beépített másodlagos kibocsátáscsökkentő berendezés energiafogyasztása nélkül;

18.

"készenléti üzemmód" : az az állapot, amelyben a szilárd tüzelésű kazán a villamosenergia-hálózathoz csatlakozik, rendeltetésszerű üzeme a villamosenergia-hálózatról felvett energiától függ, és kizárólag a következő, tetszőleges ideig fenntartható funkciókat látja el: reaktiválási funkció vagy reaktiválási funkció és kizárólag a reaktiválási funkció bekapcsolt állapotának jelzése, és/vagy információ- vagy állapotkijelzés;

19.

"szezonális főfunkciós helyiségfűtési hatásfok", " ηson

" :

a) automata szilárd tüzelésű kazánok esetében a mért hőteljesítményhez és a mért hőteljesítmény 30 %-ához tartozó hatásfok súlyozott átlaga %-ban kifejezve;

b) a kézi fűtésű szilárd tüzelésű kazánok közül azoknak az esetében, amelyek a mért hőteljesítmény 50 %-án folyamatosan üzemeltethetők, a mért hőteljesítményhez és a mért hőteljesítmény 50 %-ához tartozó hatásfok súlyozott átlaga %-ban kifejezve;

c) a kézi fűtésű szilárd tüzelésű kazánok közül azoknak az esetében, amelyek nem üzemeltethetők folyamatosan a mért hőteljesítmény 50 %-án vagy az alatt, a mért hőteljesítményhez tartozó hatásfok %-ban kifejezve;

d) kapcsolt üzemű szilárd tüzelésű kazánok esetében a mért hőteljesítményhez tartozó hatásfok %-ban kifejezve;

20.

"hatásfok", "η" : a szilárd tüzelésű kazán által leadott hasznos hőteljesítmény és a teljes felvett energiamennyiség hányadosa %-ban kifejezve, ahol a teljes felvett energiamennyiséget a GCV-ből vagy a végső energiafogyasztás és a CC szorzatából kell meghatározni;

21.

"hasznos hőteljesítmény", "P" : a szilárd tüzelésű kazán hőhordozó közegnek átadott, kW-ban kifejezett hőteljesítménye;

22.

"hőmérséklet-szabályozó" : az a készülék, amelyen keresztül a végfelhasználó beállíthatja a kívánt beltéri hőmérséklet értékeit és időzítését, és amely a releváns adatokat továbbítja a szilárd tüzelésű kazán interfészére, például a központi egységre, ezzel elősegítve a beltéri hőmérséklet(ek) szabályozását;

23.

"száraz égéshő", "GCVmf " : az a teljes hőmennyiség, amelyet az egységnyi mennyiségű, szárítással nedvességmentesített tüzelőanyag oxigénnel történő teljes elégetéskor és az égéstermékek környezeti hőmérsékletre való visszatérésekor bocsát ki, és tartalmazza a tüzelőanyagban található összes hidrogén elégetéséből származó vízgőz teljes kondenzációja során keletkező hőmennyiséget is;

24.

"egyenértékű modell" : olyan forgalomba hozott modell, amelynek a II. melléklet 2. pontjában található 1. táblázatban felsorolt műszaki paraméterei megegyeznek egy másik, ugyanazon gyártó által forgalomba hozott modellével.

II. MELLÉKLET

A környezettudatos tervezés követelményei

(1) A környezettudatos tervezés különös követelményei

A szilárd tüzelésű kazánoknak 2020. január 1-jétől fogva teljesíteniük kell a következő követelményeket:

a) a legfeljebb 20 kW mért hőteljesítményű kazánok szezonális helyiségfűtési hatásfoka nem lehet 75 %-nál kisebb;

b) a 20 kW-nál nagyobb mért hőteljesítményű kazánok szezonális helyiségfűtési hatásfoka nem lehet 77 %-nál kisebb;

c) a porra vonatkozó szezonális helyiségfűtési kibocsátás az automata kazánok esetében nem lehet 40 mg/m3-nél, a kézi fűtésű kazánok esetében pedig 60 mg/m3-nél nagyobb;

d) a gáznemű szerves vegyületekre vonatkozó szezonális helyiségfűtési kibocsátás az automata kazánok esetében nem lehet 20 mg/m3-nél, a kézi fűtésű kazánok esetében pedig 30 mg/m3-nél nagyobb;

e) a szén-monoxidra vonatkozó szezonális helyiségfűtési kibocsátás az automata kazánok esetében nem lehet 500 mg/m3-nél, a kézi fűtésű kazánok esetében pedig 700 mg/m3-nél nagyobb;

f) a nitrogén-oxidokra vonatkozó, nitrogén-dioxidban kifejezett szezonális helyiségfűtési kibocsátás a biomasszával működő kazánok esetében nem lehet 200 mg/m3-nél, a fosszilis tüzelőanyaggal működő kazánok esetében pedig 350 mg/m3-nél nagyobb.

Ezeket a követelményeket a szilárd tüzelésű kazánoknak az optimális tüzelőanyag esetében és a további alkalmas tüzelőanyagok bármelyikének esetében egyaránt teljesíteniük kell.

(2) Termékinformációs követelmények

2020. január 1-jétől a szilárd tüzelésű kazánokra vonatkozóan a következő információszolgáltatási kötelezettségeket kell teljesíteni:

a) a beszerelést végző szakembereknek és a végfelhasználóknak szánt használati utasításoknak és a gyártók, azok meghatalmazott képviselői és az importőrök szabad hozzáférésű internetes oldalainak tartalmazniuk kell:

1. az 1. táblázatban megjelölt információkat; a műszaki paramétereket a III. mellékletnek megfelelően elvégzett mérések és számítások alapján, a táblázatban meghatározott tizedesjegy-pontossággal kell megadni;

2. minden olyan esetleges speciális óvintézkedés megjelölését, amelyet a szilárd tüzelésű kazán összeszerelésekor, üzembe helyezésekor vagy karbantartásakor meg kell tenni;

3. a szilárd tüzelésű kazán helyes üzemeltetésére vonatkozó instrukciókat, valamint az optimális tüzelőanyag és a további alkalmas tüzelőanyagok minőségi követelményeit;

4. a szilárd tüzelésű kazánokhoz tervezett szilárd tüzelésű hőfejlesztő berendezések és az ilyen hőfejlesztő berendezések beépítésére tervezett kazánburkolatok esetében azok jellemzőit, az összeszerelésre vonatkozó követelményeket (a szilárd tüzelésű kazánok környezettudatos tervezésére vonatkozó követelményeknek való megfelelés érdekében), valamint - megfelelő esetben - a berendezések gyártó által ajánlott kombinációinak jegyzékét;

b) a gyártók, azok meghatalmazott képviselői és az importőrök szakembereknek szánt szabad hozzáférésű internetes oldalain információkat kell szolgáltatni az életciklus végén elvégzendő szétszerelésre, újrafeldolgozásra és ártalmatlanításra vonatkozóan;

c) a 4. cikk szerinti megfelelőségértékelés céljából a műszaki dokumentációnak tartalmaznia kell:

1. az a) és b) pontban felsorolt információkat;

2. az egyenértékű modellek jegyzékét, ha vannak ilyenek;

3. ha az 1. táblázat szerint az optimális tüzelőanyag vagy valamelyik további alkalmas tüzelőanyag más fás biomassza, nem fás biomassza, más fosszilis tüzelőanyag vagy biomasszából és fosszilis tüzelőanyagból álló más keverék, akkor a tüzelőanyagnak az egyértelmű azonosításhoz elegendő részletességű leírását és a tüzelőanyagra vonatkozó műszaki szabvány vagy specifikáció megjelölését, ideértve a tüzelőanyag méréssel meghatározott nedvességtartalmának és hamutartalmának megjelölését, továbbá más fosszilis tüzelőanyag esetében a méréssel meghatározott illóanyag-tartalom megadását is;

d) el nem távolítható jelöléssel a kapcsolt üzemű szilárd tüzelésű kazán elektromos teljesítményét.

A c) pontban meghatározott információk a 2010/30/EU irányelven alapuló intézkedések alapján elkészített műszaki dokumentáció adataival egységes szerkezetben is rendelkezésre bocsáthatók.

1. táblázat

A szilárd tüzelésű kazánok termékinformációs követelményei

III. MELLÉKLET

Mérések és számítások

1.

Az e rendeletben foglalt követelmények teljesülése és teljesülésük ellenőrzése céljából végzett méréseket és számításokat az e célból Az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett hivatkozási számú harmonizált szabványoknak megfelelően vagy más olyan megbízható, pontos és megismételhető módszerekkel kell végezni, amelyek igazodnak az általánosan korszerűként elfogadott módszertanhoz. Az alkalmazott módszereknek meg kell felelniük a 2-6. pontban meghatározott követelményeknek és műszaki paramétereknek.

2. Általános mérési és számítási követelmények

a) A szilárd tüzelésű kazánokat az optimális tüzelőanyagra és minden további, a II. melléklet 1. táblázatában megjelölt alkalmas tüzelőanyagra meg kell vizsgálni, azonban a 35 %-nál nagyobb nedvességtartalmú aprított fára vizsgált, az alkalmazandó követelményeknek megfelelő kazánokat úgy kell tekinteni, hogy megfelelnek a 15-35 % nedvességtartalmú aprított fára vonatkozó követelményeknek is, így ezeket nem kell a 15-35 % nedvességtartalmú aprított fára vizsgálni.

b) A szezonális helyiségfűtési hatásfok és a szezonális helyiségfűtési kibocsátások gyártó által megadott értékeit egész számra kell kerekíteni.

c) A szilárd tüzelésű kazánokhoz tervezett szilárd tüzelésű hőfejlesztő berendezéseket és az ilyen hőfejlesztő berendezések beépítésére tervezett kazánburkolatokat egymásnak megfelelő kazánburkolattal és hőfejlesztő berendezéssel kell vizsgálni.

3. A szezonális helyiségfűtési hatásfok meghatározására vonatkozó általános követelmények

a) Az ηn és az ηp hatásfokértékeket és a hasznos hőteljesítmény Pn és Pp értékeit - ha releváns - meg kell mérni. Kapcsolt üzemű szilárd tüzelésű kazánok esetében az ηel,n elektromos hatásfok értékét is meg kell mérni.

b) Az ηs szezonális helyiségfűtési hatásfokot úgy kell kiszámítani, hogy az ηson szezonális főfunkciós helyiségfűtési hatásfokot korrigáljuk a hőmérséklet-szabályozás és a kiegészítő villamosenergia-fogyasztás miatti hatásokkal, illetve kapcsolt üzemű szilárd tüzelésű kazánok esetében megnöveljük az elektromos hatásfok és a CC = 2,5 átváltási együttható szorzatával.

c) A villamosenergia-fogyasztást a 2,5 értékű CC átváltási együtthatóval be kell szorozni.

4. A szezonális helyiségfűtési hatásfok meghatározására vonatkozó különös követelmények

a) Az ηs szezonális helyiségfűtési hatásfokot az alábbiak szerint kell meghatározni.

ηs = ηson - F(1) - F(2) + F(3),

ahol:

1. ηson a 4. b) pont szerint számított szezonális főfunkciós helyiségfűtési hatásfok százalékban kifejezve,

2. F(1) a hőmérséklet szabályozási lehetőségeknek a szezonális helyiségfűtési hatásfokra kifejtett hatását korrigálja; F(1) = 3 %;

3. F(2) a kiegészítő villamosenergia-fogyasztásnak a szezonális helyiségfűtési hatásfokra gyakorolt kedvezőtlen hatását korrigálja; értékét százalékban kell kifejezni, és a 4. c) pont szerint kell kiszámítani;

4. F(3) a kapcsolt üzemű szilárd tüzelésű kazánok elektromos hatásfokának a szezonális helyiségfűtési hatásfokra gyakorolt kedvező hatását korrigálja; értékét százalékban kell kifejezni, és az alábbiak szerint kell kiszámítani:

F(3) = 2,5 × ηel,n .

b) Az ηson szezonális főfunkciós helyiségfűtési hatásfokot az alábbiak szerint kell meghatározni:

1. a kézi fűtésű szilárd tüzelésű kazánok közül azoknak az esetében, amelyek a mért hőteljesítmény 50 %-án folyamatosan üzemeltethetők, valamint az automata szilárd tüzelésű kazánok esetében:

ηson = 0,85 × ηp + 0,15 × ηn ;

2. a kézi fűtésű szilárd tüzelésű kazánok közül azoknak az esetében, amelyek nem üzemeltethetők folyamatosan a mért hőteljesítmény 50 %-án vagy az alatt, valamint a kapcsolt üzemű szilárd tüzelésű kazánok esetében:

ηson = ηn .

c) Az F(2) számítása:

1. a kézi fűtésű szilárd tüzelésű kazánok közül azoknak az esetében, amelyek a mért hőteljesítmény 50 %-án folyamatosan üzemeltethetők, valamint az automata szilárd tüzelésű kazánok esetében:

F(2) = 2,5 × (0,15 × elmax + 0,85 × elmin + 1,3 × PSB )/(0,15 × Pn + 0,85 × Pp );

2. a kézi fűtésű szilárd tüzelésű kazánok közül azoknak az esetében, amelyek nem üzemeltethetők folyamatosan a mért hőteljesítmény 50 %-án vagy az alatt, valamint a kapcsolt üzemű szilárd tüzelésű kazánok esetében:

F(2) = 2,5 × (elmax + 1,3 × PSB)/Pn.

5. Az égéshő számítása:

Az égéshőt (GCV) a száraz égéshőből (GCVmf ), az alábbi átalakítást elvégezve kapjuk meg:

GCV = GCVmf × (1 - M),

ahol:

a) GCV és GCVmf megajoule/kilogramm-ban értendő;

b) M a tüzelőanyag nedvességtartalma arányszámként kifejezve.

6. Szezonális helyiségfűtési kibocsátások

a) A por, a gáznemű szerves vegyületek, a szén-monoxid és a nitrogén-oxidok kibocsátását a normál állapotú (0 °C hőmérsékletű és 1 013 millibar nyomású), 10 % oxigént tartalmazó száraz füstgáz viszonylatában kell kifejezni.

b) A porra, a gáznemű szerves vegyületekre, a szén-monoxidra és a nitrogén-oxidokra vonatkozó Es szezonális helyiségfűtési kibocsátást az alábbiak szerint kell kiszámítani:

(1) a kézi fűtésű szilárd tüzelésű kazánok közül azoknak az esetében, amelyek a mért hőteljesítmény 50 %-án folyamatosan üzemeltethetők, valamint az automata szilárd tüzelésű kazánok esetében:

Es = 0,85 × Es,p + 0,15 × Es,n ;

(2) a kézi fűtésű szilárd tüzelésű kazánok közül azoknak az esetében, amelyek nem üzemeltethetők folyamatosan a mért hőteljesítmény 50 %-án vagy az alatt, valamint a kapcsolt üzemű szilárd tüzelésű kazánok esetében:

Es = Es,n ,

ahol:

a) Es,p a por, a gáznemű szerves vegyületek, a szén-monoxid vagy a nitrogén-oxidok kibocsátása az adott esetnek megfelelően a mért hőteljesítmény 30 %-án, illetve 50 %-án mérve;

b) Es,n a por, a gáznemű szerves vegyületek, a szén-monoxid vagy a nitrogén-oxidok kibocsátása az adott esetnek megfelelően a mért hőteljesítményen mérve.

c) A porkibocsátást gravimetriás módszerrel kell mérni, és értékébe a gáznemű szerves vegyületekből a füstgáz és a levegő keveredésekor keletkező szemcsés anyagot nem kell beleszámítani.

d) A kibocsátott nitrogén-oxidok mennyiségének számítása céljából a nitrogén-monoxid és a nitrogén-dioxid mennyiségének nitrogén-dioxidként kifejezett összegét kell figyelembe venni.

IV. MELLÉKLET

A termék megfelelésének vizsgálata a piacfelügyeleti hatóságok által

Az e mellékletben meghatározott ellenőrzési tűrések kizárólag a méréssel meghatározott paramétereknek a tagállami hatóságok általi ellenőrzésére vonatkoznak, a gyártó és az importőr nem használhatja fel őket megengedett tűrésként a műszaki dokumentációban szereplő értékek meghatározására vagy ezeknek az értékeknek a megfelelés kimutatása céljából történő értelmezésére, sem pedig a kedvezőbb működési tulajdonságok bárminemű kommunikálására.

Amikor a 2009/125/EK irányelv 3. cikkének (2) bekezdésével összhangban azt vizsgálják, hogy egy termékmodell teljesíti-e az e rendeletben meghatározott követelményeket, a tagállami hatóságok az e mellékletben említett követelmények tekintetében a következő eljárást alkalmazzák:

1. A tagállami hatóságok a modellből egyetlen darabot vetnek vizsgálat alá.

2. Úgy kell tekinteni, hogy a modell teljesíti a vizsgált követelményeket, ha:

a) a műszaki dokumentációban a 2009/125/EK irányelv IV. mellékletének 2. pontja szerint megadott értékek (a továbbiakban: megadott értékek), valamint - ha alkalmazandó - az ezen értékek meghatározásához felhasznált értékek nem kedvezőbbek a gyártóra vagy az importőrre nézve, mint az említett melléklet 2. g) pontjával összhangban elvégzett megfelelő mérések eredményei; és

b) a megadott értékek teljesítik az e rendeletben meghatározott valamennyi követelményt, továbbá a gyártó és az importőr által az előírásoknak megfelelően közzétett termékinformációk nem tartalmaznak a gyártóra vagy az importőrre nézve a megadott értékeknél kedvezőbb értékeket; és

c) akkor, amikor a tagállami hatóságok a modell adott darabját vizsgálatnak vetik alá, a meghatározott értékek (az egyes paramétereknek a vizsgálat során méréssel meghatározott értékei, illetőleg az ezen értékek alapján számítással meghatározott értékek) a 2. táblázat szerinti ellenőrzési tűréseken belül vannak. A vizsgált darabot egy vagy több olyan tüzelőanyagra kell megvizsgálni, amelynek jellemzői ugyanabba a tartományba esnek, mint a gyártó által a III. melléklet szerinti mérésekhez felhasznált tüzelőanyag(ok) jellemzői.

3. Ha a 2. a) és a 2. b) pontban foglalt feltételek nem teljesülnek, akkor úgy kell tekinteni, hogy sem maga a modell, sem egyetlen más olyan modell, amelyet a gyártó vagy az importőr műszaki dokumentációja egyenértékű modellként megnevez, nem teljesíti e rendelet követelményeit.

4. Ha a 2. c) pontban meghatározott feltétel nem teljesül, a tagállami hatóságok három további, ugyanahhoz a modellhez tartozó darabot újabb vizsgálatnak vetnek alá. Alternatívaképpen a kiválasztott három további darab egy vagy több olyan másik modellhez is tartozhat, amelyet a gyártó vagy az importőr a műszaki dokumentációban egyenértékű modellként megjelölt.

5. Úgy kell tekinteni, hogy a modell teljesíti a rá vonatkozó követelményeket, ha e három darab vonatkozásában a meghatározott értékek számtani középértéke a 2. táblázat szerinti ellenőrzési tűréseken belül van.

6. Ha az 5. pontban foglalt feltétel nem teljesül, akkor úgy kell tekinteni, hogy sem maga a modell, sem egyetlen más olyan modell, amelyet a gyártó vagy az importőr műszaki dokumentációja egyenértékű modellként megnevez, nem teljesíti e rendelet követelményeit.

7. A modell nem megfelelő voltának a 3. és a 6. pont szerinti megállapítását követően a tagállami hatóságok minden lényeges információt haladéktalanul átadnak a többi tagállam hatóságainak és a Bizottságnak.

A tagállami hatóságok a fenti vizsgálatok során a III. mellékletben meghatározott mérési és számítási módszereket alkalmazzák.

A tagállami hatóságok az e mellékletben foglalt követelmények teljesülésének ellenőrzésére kizárólag a 2. táblázatban meghatározott ellenőrzési tűréseket és kizárólag az 1-7. pontban leírt eljárást alkalmazzák. Semmilyen más - például harmonizált szabványban vagy más mérési módszerben meghatározott - tűrés nem alkalmazható.

2. táblázat

Ellenőrzési tűrések

V. MELLÉKLET

Indikatív referenciaértékek a 6. cikk alkalmazásában

Az e rendelet elfogadásának időpontjában a szilárd tüzelésű kazánok piacán hozzáférhető legjobb technológia indikatív referenciaértékei az alábbiak. E rendelet hatálybalépésének időpontjában egyetlen szilárd tüzelésű kazánt sem sikerült azonosítani, amely az 1. és a 2. pontban található követelmények mindegyikét teljesítené. Ugyanakkor több olyan szilárd tüzelésű kazán is van, amely egyet vagy többet teljesít közülük:

1. szezonális helyiségfűtési hatásfok: kapcsolt üzemű szilárd tüzelésű kazánok esetében 96 %, kondenzációs kazánok esetében 90 %, más szilárd tüzelésű kazánok esetében 84 %;

2. szezonális helyiségfűtési kibocsátások:

c) por: biomasszával működő kazánok esetében 2 mg/m3, fosszilis tüzelőanyaggal működő kazánok esetében 10 mg/m3;

d) gáznemű szerves vegyületek: 1 mg/m3;

e) szén-monoxid: 6 mg/m3;

f) nitrogén-oxidok: biomasszával működő kazánok esetében 97 mg/m3, fosszilis tüzelőanyaggal működő kazánok esetében 170 mg/m3.

Az 1. és a 2 a)-d) pontban meghatározott referenciaértékekből nem feltétlenül következik, hogy ezek az értékek egyetlen szilárd tüzelésű kazán esetében egyidejűleg elérhetők. A fenti követelmények helyes összeegyeztetésére példa az a létező modell, amelynek szezonális helyiségfűtési hatásfoka 81 %, a porra vonatkozó szezonális helyiségfűtési kibocsátása 7 mg/m3, a gáznemű szerves vegyületekre vonatkozó szezonális helyiségfűtési kibocsátása 2 mg/m3, a szén-monoxidra vonatkozó szezonális helyiségfűtési kibocsátása 6 mg/m3, a nitrogén-oxidokra vonatkozó szezonális helyiségfűtési kibocsátása pedig 120 mg/m3.

( 1 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2010. november 24-i 2010/75/EU irányelve az ipari kibocsátásokról (a környezetszennyezés integrált megelőzése és csökkentése) (HL L 334., 2010.12.17., 17. o.).

( 2 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2012. október 25-i 2012/27/EU irányelve az energiahatékonyságról, a 2009/125/EK és a 2010/30/EU irányelv módosításáról, valamint a 2004/8/EK és a 2006/32/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 315., 2012.11.14., 1. o.).