32004L0008[1]

Az Európai Parlament és a Tanács 2004/8/EK irányelve (2004. február 11.) a hasznos hőigényen alapuló kapcsolt energiatermelés belső energiapiacon való támogatásáról és a 92/42/EGK irányelv módosításáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2004/8/EK IRÁNYELVE

(2004. február 11.)

a hasznos hőigényen alapuló kapcsolt energiatermelés belső energiapiacon való támogatásáról és a 92/42/EGK irányelv módosításáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 175. cikke (1) bekezdésére,

tekintettel a Bizottság javaslatára ( 1 ),

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére ( 2 ),

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére ( 3 ),

a Szerződés 251. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően ( 4 ),

(1)

A Közösségben a kapcsolt energiatermelés lehetőségét, mint az energiamegtakarítás egyik eszközét jelenleg nem használják ki megfelelő mértékben. A hasznos hőigényen alapuló, nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelés támogatása közösségi prioritás, tekintettel a kapcsolt energiatermelés által a primerenergiamegtakarítás tekintetében nyújtott előnyökre, a hálózati veszteségek mérséklésére és a káros anyagok, különösen az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentésére. Ezen túlmenően az energiának a kapcsolt energiatermelés révén történő hatékony felhasználása az energiaellátás biztonságához, valamint az Európai Unió és tagállamai versenyképességének megőrzéséhez is pozitív módon járulhat hozzá. Ennél fogva szükséges intézkedéseket hozni annak biztosítása érdekében, hogy ez a lehetőség jobban kihasználható legyen a belső energiapiac keretében.

(2)

Az Európai Parlament és a Tanács 2003. június 26-i 2003/54/EK irányelve ( 5 ) közös szabályokat állapít meg a villamos energia belső piacán a termelésre, átvitelre, elosztásra és ellátásra vonatkozóan. Ebben az összefüggésben a kapcsolt energiatermelés a verseny erősödését szolgálja, figyelemmel az új piaci szereplőkre is.

(3)

Az "Európai stratégia az energiaellátás biztonságának megteremtése felé" elnevezésű zöld könyv rámutat, hogy az Európai Unió rendkívüli mértékben függ jelenleg az igények megközelítőleg 50 %-át kitevő külső energiaellátástól, amely arány 2030-ig 70 %-ra is emelkedhet, amennyiben marad a jelenlegi tendencia. Az importfüggőség és a növekvő importarány növeli a szolgáltatás megszakításának, illetve az ellátási nehézségek kialakulásának veszélyét. Mindazonáltal az ellátás biztonságát nem szabad úgy értelmezni, mint amely leszűkíthető az importfüggőség csökkentésére és a hazai termelés ösztönzésére. Az ellátás biztonságának megteremtése széles körű politikai intézkedéseket igényel, amelyek célja többek között az energiaforrások és termelési technológiák sokféleségének megteremtése, valamint a nemzetközi kapcsolatok fejlesztése. A zöld könyv ezen kívül azt is hangsúlyozta, hogy az energiaellátás biztonsága elengedhetetlen a jövőbeni fenntartható fejlődéshez. A zöld könyv következtetése szerint az energiaigény csökkentése érdekében elfogadott intézkedések alapvető fontosságúak mind az importfüggőség csökkentése, mind pedig az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának korlátozása szempontjából. A zöld könyvről szóló, 2001. november 15-i állásfoglalásban ( 6 ) az Európai Parlament olyan kezdeményezések megtételére szólított fel, amelyek az energiahatékony erőművekre történő átállást szorgalmazzák, beleértve a hőenergiával kapcsolt villamosenergia-termelést is.

(4)

A Bizottság "Fenntartható fejlődés Európában egy jobb világért - Az Európai Unió fenntartható fejlődési stratégiája" című, a 2001. június 15-16-ai Göteborgi Európai Tanácson közreadott közleménye az éghajlatváltozást a fenntartható fejlődés egyik legnagyobb akadályának tartotta, és hangsúlyozta a tiszta energia fokozott használata és az energiaigények csökkentésére vonatkozó egyértelmű intézkedések szükségességét.

(5)

A kapcsolt energiatermelésnek a primer energia megtakarítása érdekében végzett fokozottabb alkalmazása fontos részét képezheti egyrészt azoknak az intézkedéseknek, amelyre az Egyesült Nemzetek éghajlatváltozási keretegyezménye Kiotói Jegyzőkönyvének teljesítéséhez szükség van, másrészt bármely más szakpolitikai tervnek is, amely a jövőbeni kötelezettségvállalások teljesítését szolgálja. A Bizottság az Európai Éghajlatváltozási Program első szakaszának végrehajtásáról szóló közleményében a kapcsolt energiatermelés támogatását azon intézkedések egyikeként határozta meg, amelyek az energiaágazat vonatkozásában az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentéséhez szükségesek, és bejelentette azon szándékát, hogy 2002-ben egy irányelvjavaslatot kíván benyújtani a kapcsolt energiatermelés támogatásáról.

(6)

A Bizottságnak az Európai Éghajlatváltozási Program első szakasza végrehajtásáról kiadott közleményéről szóló, 2002. szeptember 25-i állásfoglalásában ( 7 ) az Európai Parlament üdvözli a hővel kapcsoltan termelt villamos energia (CHP) használatának támogatására vonatkozó közösségi intézkedések fokozásának érdekében beadandó javaslat ötletét és felszólít a CHP támogatásáról szóló irányelv azonnali elfogadására.

(7)

A kapcsolt energiatermelés fontosságát már a hővel kapcsolt villamos energia támogatására vonatkozó közösségi stratégiáról szóló, 1997. december 18-i tanácsi állásfoglalás ( 8 ) és 1998. május 15-i európai parlamenti állásfoglalás ( 9 ) is hangsúlyozta.

(8)

A Tanács a 2000. május 30-i és 2000. december 5-i következtetésében támogatta a Bizottság energiahatékonysági cselekvési tervét és a kapcsolt energiatermelést az egyik legfontosabb rövid távú prioritásként jelölte meg. Az Európai Parlament az energiahatékonysági cselekvési tervről szóló, 2001. március 14-i állásfoglalásában ( 10 ) felszólította a Bizottságot, hogy terjesszen elő javaslatot a kapcsolt energia minden olyan esetben történő támogatására vonatkozó közös szabályokról, ahol ennek környezetvédelmi szempontból értelme van.

(9)

A környezetszennyezés integrált megelőzéséről és csökkentéséről szóló, 1996. szeptember 24-i 96/61/EK tanácsi irányelv ( 11 ), a nagy tüzelőberendezésekből származó egyes szennyező anyagok levegőbe történő kibocsátásának korlátozásáról szóló, 2001. október 23-i 2001/80/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 12 ), valamint a hulladékok égetéséről szóló, 2000. december 4-i 2000/76/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 13 ) kiemeli az új létesítmények kapcsolt energiatermelési lehetősége felmérésének szükségességét.

(10)

Az épületek energiateljesítményéről szóló, 2002. december 16-i 2002/91/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 14 ) előírja, hogy a tagállamokban minden olyan új épület esetében, amelynek teljes hasznos alapterülete 1 000 m2-nél nagyobb, az építkezés megkezdése előtt számításba kell venni alternatív rendszerek, úgymint a kapcsolt energiatermelés, műszaki, környezetvédelmi és gazdasági megvalósíthatóságának lehetőségét is.

(11)

A nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelést ebben az irányelvben annak az energia-megtakarításnak az alapján kell meghatározni, amely a kapcsolt termeléssel érhető el a külön hő- és villamosenergia-termeléssel szemben. A 10 %-ot meghaladó energiamegtakarítás "nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelésnek" minősül. Az energiamegtakarítás maximalizálása és az energia-megtakarítási lehetőség elvesztésének elkerülése érdekében fokozott figyelmet kell fordítani a kapcsolt energiatermeléssel foglalkozó egységek üzemeltetési körülményeire.

(12)

A primer energia megtakarítása értékelésének összefüggésében igen fontos azoknak a tagállamoknak a helyzetét figyelembe venni, ahol a villamosenergia-fogyasztás legnagyobb részét importból fedezik.

(13)

Az átláthatóság érdekében igen fontos a kapcsolt energiatermeléssel kapcsolatos egységes alapfogalmak elfogadása. Ha a kapcsolt energiatermeléssel foglalkozó létesítményeket úgy szerelik fel, hogy külön villamosenergia-termelésre vagy hőtermelésre is képesek legyenek, az ilyen termelést a származási garancia kiállítása céljából, valamint statisztikai célokból nem lehet kapcsolt energiatermelésnek tekinteni.

(14)

Annak biztosítása érdekében, hogy az ezen irányelv keretében a kapcsolt energiatermelés számára biztosított támogatás a hasznos hőigényen és a primer energia megtakarításán alapuljon, a kapcsolt energiatermelés hatékonyságának az alapfogalmaknak megfelelő felmérésére és meghatározására alkalmas feltételek kialakítására van szükség.

(15)

Ennek az irányelvnek az általános célkitűzése, hogy a kapcsolt energiatermelésből származó villamos energia mennyiségének kiszámítására összehangolt módszert, valamint annak alkalmazásához szükséges iránymutatást alakítson ki, figyelembe véve a módszertani lehetőségeket, mint például amelyeket jelenleg dolgoznak ki az európai szabványügyi szervezetek. A módszernek a műszaki fejlődés figyelembevétele érdekében kiigazíthatónak kell lennie. A II. és III. mellékletben szereplő számításoknak a kapcsolt energiatermelő mikroegységekre való alkalmazását - az arányosság elvének megfelelően - független szakértő testület által tanúsított típusvizsgálati eljárásból származó értékekre kell alapozni.

(16)

A kapcsolt energiatermelés és a nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelés ebben az irányelvben használt meghatározása nem érinti a nemzeti jogszabályokban szereplő egyéb meghatározások használatát, ha azokat nem az ezen irányelvben meghatározott célok érdekében alkalmazzák. Ezen túlmenően helyénvalónak látszik a 2003/54/EK irányelvben, valamint a belső villamosenergia-piacon a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia támogatásáról szóló, 2001. szeptember 27-i 2001/77/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben szereplő irányadó kifejezések átvétele ( 15 ).

(17)

A hasznos hőteljesítmény mérése a kapcsolt energiatermelő erőmű leadási pontján alátámasztja annak szükségességét, hogy biztosítható legyen, hogy a kapcsolt energiatermeléssel előállított hasznos hő nem vész el az elosztóhálózat nagy arányú hőveszteségének következtében.

(18)

A villamosenergia-termelés/hőtermelés arány olyan műszaki jellemző, amelyet meg kell határozni a kapcsolt energiatermelésből származó villamos energia mennyiségének kiszámítása érdekében.

(19)

Ennek az irányelvnek az alkalmazásában a "kapcsolt energiatermelő egység" meghatározás magában foglalhat olyan berendezéseket is, amelyekben csak villamos energia vagy csak hőenergia állítható elő, mint amilyen például a rásegítő tüzelő vagy utánégető berendezés. Az ezekből a berendezésekből származó energia azonban nem tekinthető kapcsolt energiatermelésnek a származási garancia szempontjából, valamint statisztikai célokból.

(20)

A "kapcsolt energiatermelő kis egység" meghatározás többek között magában foglalja a kapcsolt energiatermelő mikroegységeket és az elosztott kapcsolt energiatermelő egységeket is, mint amilyenek például a távoli, elzárt területeket ellátó vagy korlátozott mértékű lakossági, kereskedelmi, illetve ipari igényeket kiszolgáló egységek.

(21)

Az átláthatóság növelése érdekében, hogy a fogyasztók választani tudjanak a kapcsolt energiatermeléssel, illetve egyéb technikákkal előállított villamos energia között, szükséges annak biztosítása, hogy a hatásfokra vonatkozó összehangolt referenciaértékek alapján igazolni lehessen a nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelés származását. A származási garanciára vonatkozó szabályozás azonban önmagában még nem jogosít fel a nemzeti támogatási mechanizmusok igénybevételére.

(22)

Fontos, hogy a nagy hatásfokú kapcsolt energiatermeléssel előállított villamos energia minden formájára vonatkozzon származási garancia. A származási garanciát fontos megkülönböztetni a becserélhető bizonyítványoktól.

(23)

A kapcsolt energiatermelés növekvő piaci elterjedésének középtávon történő biztosítása érdekében kötelezni kell a tagállamokat, hogy fogadjanak el és tegyenek közzé egy olyan jelentést, amely az ország nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelési potenciálját elemzi, és amely jelentés külön elemzést tartalmaz a kapcsolt energiatermelés akadályairól, valamint azokról az intézkedésekről, amelyet az igazolási rendszer megbízhatóságának biztosítására dolgoztak ki.

(24)

Az állami támogatásnak összhangban kell lennie a környezetvédelem állami támogatásáról szóló közösségi iránymutatással ( 16 ), beleértve a támogatáshalmozódás kizárására vonatkozó szabályokat is. Ez az iránymutatás jelenleg még megenged bizonyos mértékű állami támogatást, amennyiben kimutatható, hogy a támogatási intézkedések a környezetvédelem szempontjából kedvezőek, mert az átalakítás hatásfoka különösen magas, mert az intézkedések következtében lehetővé válik az energiafelhasználás csökkentése, vagy mert a termelési folyamat a környezetre nézve kevésbé káros. Az ilyen támogatásra bizonyos esetekben szükség van a kapcsolt energiatermelési potenciál további kiaknázása érdekében, különösen, ha figyelembe vesszük az externális költségek beépítésének szükségességét is.

(25)

A kapcsolt energiatermelés támogatására vonatkozó állami rendszereknek főként a gazdaságilag indokolható hő- és hűtési igényen alapuló kapcsolt energiatermelésre kell irányulniuk.

(26)

A tagállamok különféle mechanizmusokat működtetnek a kapcsolt energiatermelés nemzeti szinten történő támogatása érdekében, beleértve a beruházási támogatást, adómentességet és -kedvezményeket, zöld bizonyítványokat és közvetlen ártámogatási rendszereket. Az ezen irányelvben megfogalmazott cél elérésének egyik fontos eszköze - a befektetői bizalom megtartása érdekében - e rendszerek megfelelő működésének szavatolása mindaddig, amíg működésbe nem lépnek az egységes közösségi keretek. A Bizottságnak szándékában áll, hogy a helyzetet figyelemmel kísérje és beszámoljon a nemzeti támogatási rendszerek alkalmazásával kapcsolatos tapasztalatokról.

(27)

A nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelésből származó villamos energia átvitelével és elosztásával kapcsolatban a 2001/77/EK irányelv 7. cikke (1), (2) és (5) bekezdésének rendelkezéseit, illetve a 2003/54/EK irányelv vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. Amíg a kapcsolt energiatermelést végző a nemzeti jogszabályok értelmében a 2003/54/EK irányelv 21. cikkének (1) bekezdése szerinti feljogosított fogyasztó, a kiegészítő villamos energia beszerzésekor, amelyre a kapcsolt energiatermelő erőmű néha rákényszerül, a díjakat tárgyilagos, átlátható és megkülönböztetéstől mentes feltételek alapján kell megállapítani. Különösen a kapcsolt energiatermelő kis- és mikroegységeknek a nagy hatásfokú kapcsolt energiatermeléssel előállított villamos energia hálózati rendszeréhez való hozzáférés segíthető elő, a Bizottság tájékoztatása mellett.

(28)

Általánosságban a legfeljebb 400 kW teljesítményű, a folyékony vagy gáznemű tüzelőanyaggal működő új melegvízkazánok hatásfok-követelményeiről szóló, 1992. május 21-i 92/42/EGK tanácsi irányelv ( 17 ) meghatározása alá tartozó, kapcsolt energiatermeléssel foglalkozó egységek valószínűleg nem fogják teljesíteni az ott meghatározott hatékonysági minimumkövetelményeket, és ezért azokat ki kell zárni azon irányelv alkalmazási köréből.

(29)

A számos kis- és középtermelőt is magában foglaló kapcsolt energiatermelési ágazat sajátos szerkezetét figyelembe kell venni, különösen a kapcsolt energiatermelő erőművek építéséhez szükséges engedélyek megadásával kapcsolatos közigazgatási eljárások felülvizsgálata során.

(30)

Ennek az irányelvnek a célja értelmében a kapcsolt energiatermelés támogatására létrehozott keretrendszer kialakításakor fontos hangsúlyozni az új, kapcsolt energiatermelő létesítményekbe történő beruházáshoz a stabil gazdasági és közigazgatási feltételek szükségességét. A tagállamokat ösztönözni kell, hogy legalább négyéves támogatási rendszerek kialakítása, valamint a közigazgatási eljárások gyakori változtatásainak elkerülése stb. révén elégítsék ki ezt a szükségletet. A tagállamokat továbbá annak biztosítására is ösztönözni kell, hogy az állami támogatási rendszerek a fokozatosan csökkentés elvét képviseljék.

(31)

A kapcsolt energiatermelés összhatásfoka és fenntarthatósága sok tényezőtől függ, például az alkalmazott technológiától, a felhasznált tüzelőanyagtól, a terhelési görbéktől, a termelőegység méretétől, de a hő sajátosságaitól is. Gyakorlati okokból, valamint azon tény alapján, hogy más és más hőmérsékletű hőre van szükség attól függően, hogy a kimenő hőteljesítményt milyen célokra kívánják felhasználni, és hogy ezek, valamint egyéb különbségek is befolyásolják a kapcsolt energiatermelés hatékonyságát, a kapcsolt energiatermelést osztályokba kell sorolni, úgymint "ipari célú kapcsolt energiatermelés," fűtési célú kapcsolt energiatermelés "és" mezőgazdasági célú kapcsolt energiatermelés.

(32)

A Szerződés 5. cikkében megfogalmazott szubszidiaritás és arányosság elvének megfelelően a kapcsolt energiatermelésnek a belső energiapiacon való támogatására vonatkozó keretrendszer általános alapelveit közösségi szinten kell megfogalmazni, ám ezek részletes végrehajtását a tagállamokra kell bízni, lehetővé téve, hogy minden tagállam megválaszthassa a saját helyzetének legjobban megfelelő rendszert. Ez az irányelv csupán a célkitűzések eléréséhez szükséges minimumkövetelményekre szorítkozik, és nem lépi túl az ehhez szükséges mértéket.

(33)

Az ezen irányelv végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozattal ( 18 ) összhangban kell elfogadni,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

1. cikk

Cél

Ennek az irányelvnek a célja, hogy a belső energiapiacon a primer energia megtakarításán és a hasznos hőigényen alapuló, nagy hatásfokú kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés támogatására és fejlesztésére vonatkozó keretrendszer létrehozása révén fokozza az energiahatékonyságot és javítsa az energiaellátás biztonságát, tekintetbe véve a sajátos nemzeti körülményeket, különösen az éghajlati és gazdasági feltételekkel kapcsolatosakat.

2. cikk

Hatály

Ezt az irányelvet a 3. cikkben meghatározott kapcsolt energiatermelésre, valamint az I. mellékletben felsorolt kapcsolt energiatermelési technológiákra kell alkalmazni.

3. cikk

Meghatározások

Ennek az irányelvnek az alkalmazásában a következő meghatározásokat kell alkalmazni:

a) "kapcsolt energiatermelés": az egyetlen folyamat során egyszerre termelt hőenergia és villamos és/vagy mozgási energia;

b) "hasznos hő": a kapcsolt energiatermelés folyamata során valamely, gazdaságilag indokolt hő- vagy hűtési igény kielégítése érdekében előállított hő;

c) "gazdaságilag indokolt szükséglet": a hő vagy hűtés iránti igényt meg nem haladó mértékű kereslet, amelyet egyébként piaci feltételek mellett, a kapcsolt energiatermeléstől eltérő egyéb energia-előállító folyamat révén elégítenének ki;

d) "kapcsolt energiatermelésből származó villamos energia": olyan villamos energia, amelyet hasznos hő termeléséhez kapcsolt folyamat során állítottak elő, és amelyet a II. mellékletben megállapított módszer szerint számítottak ki;

e) "tartalék villamos energia": olyan villamos energia, amelyet a villamosenergia-hálózaton szállítanak olyan esetekben, amikor a kapcsolt energiatermelési folyamat megszakad, beleértve a karbantartási időszakokat, illetve üzemzavarokat is;

f) "pót-villamosenergia": olyan villamos energia, amelyet a villamosenergia-hálózatról szállítanak olyan esetekben, amikor a villamos energia iránti igény nagyobb, mint a kapcsolt energiatermelési folyamat villamos energia termelése;

g) "összhatásfok": a villamos energia, illetve mozgási energia, valamint hasznos hő éves összege, osztva a kapcsolt hőenergia-termeléshez, valamint a bruttó villamosenergia- és mozgásienergia-termeléshez felhasznált tüzelőanyaggal;

h) "hatásfok": a tüzelőanyag "nettó fűtőértéke" ("alsó fűtőértéknek" is nevezik) alapján számított hatásfok;

i) "nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelés": a III. mellékletben meghatározott követelményeknek megfelelő kapcsolt energiatermelés;

j) "hatásfok-referenciaérték külön termelés esetén": annak az alternatív hő-, illetve villamosenergia-termelő folyamatnak a hatásfoka, amelynek helyettesítésére szánják a kapcsolt energiatermelési folyamatot;

k) "villamosenergia/hő arány": a kapcsolt energiatermelésből származó villamos energia és a hasznos hő aránya teljes kapcsolt energiatermelési üzemmódban, az adott egység üzemeltetési adatainak felhasználásával számítva;

l) "kapcsolt energiatermelő egység": olyan termelőegység, amely kapcsolt energiatermelésre képes;

m) "kapcsolt energiatermelő mikroegység": olyan kapcsolt energiatermelő egység, amelynek legnagyobb kapacitása 50 kWe alatt marad;

n) "kapcsolt energiatermelő kis egység": kapcsolt energiatermelő olyan egység, amelynek beépített kapacitása 1 MWe alatt marad;

o) "összes kapcsolt energiatermelés": a kapcsolt energiatermelési folyamat során nyert összes villamos energia, mozgási energia és hasznos hő.

Ezenkívül a 2003/54/EK és a 2001/77/EK irányelv vonatkozó meghatározásait is alkalmazni kell.

4. cikk

A kapcsolt energiatermelés hatásfok-követelményei

(1) Annak érdekében, hogy a kapcsolt energiatermelés hatásfokát a III. mellékletben foglaltakkal összhangban meg lehessen határozni, a Bizottság a 14. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően legkésőbb 2006. február 21-ig kialakítja a külön hőtermelésre és villamosenergia-előállításra vonatkozó egységes hatásfok-referenciaértékeket. Ezek az egységes hatásfok-referenciaértékek a vonatkozó tényezőkkel differenciált értékek mátrixából állnak, beleértve a létesítmény építésének évét, valamint a tüzelőanyag típusát is, és megfelelően dokumentált elemzésen kell alapulniuk, amely többek között figyelembe veszi a valóságos üzemi körülmények között végzett használatból származó adatokat, a villamos energia határokon átnyúló cseréjét, a tüzelőanyag-mixet és az éghajlati tényezőket éppúgy, mint az alkalmazott kapcsolt energiatermelési technológiát, a III. mellékletben található alapelveknek megfelelően.

(2) A Bizottság első alkalommal 2011. február 21-én, majd ezt követően négyévente megvizsgálja az (1) bekezdésben említett, a külön hőtermelésre és villamosenergia-előállításra vonatkozó összehangolt hatásfok-referenciaértékeket a technológiai fejlődés és az energiaforrások megoszlásában bekövetkezett változások figyelembevétele céljából. Az e vizsgálatból eredő, ezen irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányuló valamennyi intézkedést a 14. cikk (2) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

(3) Azok a tagállamok, amelyek az irányelvet azt megelőzően alkalmaznák, mielőtt a Bizottság kialakítja az (1) bekezdésben említett, a külön hőtermelésre és villamosenergia-előállításra vonatkozó egységes hatásfok-referenciaértékeket, az (1) bekezdésben említett időpontig terjedő időszakra el kell fogadniuk saját nemzeti, a külön hőtermelésre és villamosenergia-előállításra vonatkozó hatásfok-referenciaértékeiket, amelyeket a III. mellékletben meghatározott módszer szerint a kapcsolt energiatermelésből származó primerenergiamegtakarítás kiszámításához használnak fel.

5. cikk

A nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelésből származó villamos energia származási garanciája

(1) A 4. cikk (1) bekezdésében említett összehangolt hatásfok-referenciaértékek alapján a tagállamok legkésőbb az értékek elfogadását követő hat hónapon belül biztosítják, hogy a nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelésből származó villamos energia származása az egyes tagállamokban megállapított objektív, átlátható és megkülönböztetéstől mentes kritériumoknak megfelelően szavatolható legyen. Azt is biztosítják, hogy a villamos energia származási garanciája lehetővé tegye a termelők számára annak bemutatását, hogy az általuk értékesített villamos energia nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelésből származik és ebből a célból a származási garanciát a termelő kérésére állítják ki.

(2) A tagállamok kijelölnek egy vagy több, a termelési és elosztási tevékenységektől független illetékes szervet az (1) bekezdésben említett származási garancia kiadásának felügyeletére.

(3) A tagállamok vagy az illetékes szervek megfelelő mechanizmusokat vezetnek be annak érdekében, hogy a származási garancia pontos és megbízható legyen, és a 10. cikk (1) bekezdésében említett jelentésben ismertetik azokat az intézkedéseket, amelyeket a garanciarendszer megbízhatóságának biztosítása érdekében tettek.

(4) A származási garanciára vonatkozó rendszerek önmagukban még nem jogosítanak fel a nemzeti támogatási mechanizmusok igénybevételére.

(5) A származási garancia meghatározza:

- annak a tüzelőanyag-forrásnak az alsó (nettó) fűtőértékét, amelyből a villamos energiát előállítják, a villamos energiával együtt termelt hő felhasználásának módját és végezetül a termelés helyét és idejét,

- azt a villamosenergia-mennyiséget, amely a II. melléklet szerinti nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelésből származik, és amelyet a garancia megjelenít,

- a III. mellékletben foglaltakkal összhangban, a Bizottság által a 4. cikk (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően meghatározott összehangolt hatásfok-referenciaérték alapján számított primerenergiamegtakarítás mértékét.

A tagállamok a származási garancián további tájékoztató adatokat is megadhatnak.

(6) Az (1) bekezdésben foglaltak szerint kiadott származási garanciát a tagállamok, kizárólag az (5) bekezdésben említett elemek bizonyítékaként, kölcsönösen elismerik. Amennyiben a származási garanciát - különösen a csalások megelőzésével kapcsolatos okokból - nem ismerik el ilyen bizonyítékként, azt objektív, átlátható és megkülönböztetés mentes feltételek alapján kell megtenni.

A származási garancia elismerésének megtagadása esetén a Bizottság kötelezheti az elismerést megtagadó felet az igazolás elismerésére, különös tekintettel az elismerést szabályozó objektív, átlátható és megkülönböztetés mentes feltételekre.

6. cikk

A nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelés nemzeti lehetőségei

(1) A tagállamok elemzést készítenek a nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelés alkalmazására nemzeti szinten rendelkezésre álló lehetőségekről, beleértve a nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelő mikroegységeket is.

(2) Az elemzés:

- megfelelően dokumentált tudományos adatokon alapul, és megfelel a IV. mellékletben felsorolt követelményeknek,

- meghatározza a hasznos fűtési és hűtési igényekkel kapcsolatos valamennyi lehetőséget, amelyek megfelelőek a nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelés szempontjából, valamint azon tüzelőanyagok és egyéb energiaforrások hozzáférhetőségét, amelyek a kapcsolt energiatermelésben energiahordozók,

- tartalmaz egy külön elemzést azon akadályokról, amelyek gátolhatják a nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelés nemzeti szintű lehetőségeinek megvalósítását. Az elemzés különösen a tüzelőanyagok árával, költségeivel, a tüzelőanyagokhoz való hozzáféréssel, a hálózattal, a közigazgatási eljárásokkal, valamint az energiaáraknál az externális költségek beépítésének hiányával kapcsolatos akadályokkal foglalkozik.

(3) A tagállamok először legkésőbb 2007. február 21-ig, majd ezt követően négyévente - a Bizottságnak az esedékes időpontot legalább hat hónappal megelőző kérésére - értékelik a nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelés terén elért előrehaladást.

7. cikk

Támogatási rendszerek

(1) A tagállamok biztosítják, hogy a kapcsolt energiatermelés támogatása a meglévő és majdan épülő egységek esetében egyaránt a hasznos hőigényen, valamint a primerenergia-megtakarításon alapul, figyelembe véve az egyéb, az energiaigény csökkentését célzó gazdaságilag életképes vagy környezetvédelmi szempontból előnyös intézkedéseket, mint amilyenek az egyéb energiahatékonysági intézkedések.

(2) A Bizottság a Szerződés 87. és 88. cikkének sérelme nélkül értékeli a tagállamokban megvalósított támogatási mechanizmusok alkalmazását, amelyeknek megfelelően adott kapcsolt energiatermelő egységek az állami hatóságok által kiadott rendelkezések értelmében közvetlen vagy közvetett támogatásban részesülnek, és amelyek korlátozó hatást gyakorolhatnak a kereskedelemre.

A Bizottság megvizsgálja, hogy azok a mechanizmusok hozzájárulnak-e a Szerződés 6. cikkében, valamint 174. cikke (1) bekezdésében meghatározott célkitűzések megvalósításához.

(3) A Bizottság a 11. cikkben említett jelentésben megfelelően dokumentált elemzést készít az e cikk (2) bekezdésében említett különböző támogatási mechanizmusok párhuzamos működésével és alkalmazásával kapcsolatban szerzett tapasztalatokról. A jelentés értékeli a támogatási mechanizmusok eredményességét - beleértve a költséghatékonyságot is - a nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelés felhasználásának előmozdításában a 6. cikkben említett nemzeti lehetőségeknek megfelelően. A jelentés továbbá értékeli, hogy a támogatási rendszerek milyen mértékben járultak hozzá a kapcsolt energiatermeléssel összefüggő, stabil befektetési feltételek megteremtéséhez.

8. cikk

A villamosenergia-hálózat rendszere és tarifális kérdések

(1) A nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelésből származó villamos energia átvitelének és elosztásának biztosítása érdekében a 2001/77/EK irányelv 7. cikkének (1), (2) és (5) bekezdését, valamint a 2003/54/EK irányelv vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) Amíg a kapcsolt energiatermelést a nemzeti jogszabályok értelmében nem a 2003/54/EK irányelv 21. cikkének (1) bekezdése szerinti feljogosított fogyasztó végzi, a tagállamoknak meg kell tenniük a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a tartalék- vagy pót-villamosenergia vásárlása előre közzétett vásárlási tarifák és feltételek alapján történhessen meg.

(3) A tagállamok különösen a nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelő kis- és mikroegységek által előállított villamos energia hálózati rendszeréhez való hozzájutását segíthetik elő, a Bizottság értesítésével.

9. cikk

Közigazgatási eljárások

(1) A tagállamok vagy az adott tagállam által kinevezett illetékes szervek értékelik a nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelő egységekre alkalmazandó, jelenleg hatályos törvényi és rendeleti kereteiket, tekintettel a 2003/54/EK irányelv 6. cikkében meghatározott engedélyezési eljárásokra és egyéb eljárásokra.

Az értékelést a következő célból kell végezni:

a) a kapcsolt energiatermeléssel foglalkozó egységek tervezésének ösztönzése a gazdaságilag indokolható hasznos hőigény kielégítésére és a hasznos hőigényen felüli hő termelésének elkerülésére;

b) a kapcsolt energiatermelés növelése előtt álló szabályozási és nem szabályozási korlátok csökkentése;

c) az eljárások egyszerűsítése és meggyorsítása a megfelelő közigazgatási szinten; és

d) annak biztosítása, hogy a szabályok objektívek, átláthatóak és megkülönböztetéstől mentesek legyenek, és teljes mértékben vegyék figyelembe a különféle kapcsolt energiatermelési technológiák sajátosságait.

(2) A tagállamok - amennyiben a nemzeti jogszabályok értelmében indokolt - tájékoztatást adnak arra vonatkozóan, melyik szakaszban tartanak különösen az alábbi területeken:

a) az engedélyezési versenytárgyalások határidejének, befogadásának és elbírálásának összehangolása a különböző közigazgatási szervek között;

b) a lehetséges iránymutatások összeállítása az (1) bekezdésben említett tevékenységekhez, valamint a kapcsolt energiatermelőknek szóló gyorsított tervezési eljárás lehetőségeinek elemzése, valamint

c) olyan hatóságok kijelölése, amelyek az engedélyek kiadásáért felelős hatóságok és az engedélyre pályázók közötti vitás esetekben közvetítőként lépnek fel.

10. cikk

A tagállamok jelentéstételi kötelezettségei

(1) A tagállamok legkésőbb 2006. február 21-ig közzétesznek egy olyan jelentést, amely az 5. cikk (3) bekezdésének, a 6. cikk (1) bekezdésének, valamint a 9. cikk (1) és (2) bekezdésének megfelelően elvégzett elemzések és értékelések eredményeit tartalmazza.

(2) A tagállamok legkésőbb 2007. február 21-ig, majd ezt követően négyévente - a Bizottságnak az esedékes időpontot legalább hat hónappal megelőző kérésére - egy jelentést tesznek közzé a 6. cikk (3) bekezdésében említett értékelés eredményeiről.

(3) A tagállamok első ízben a 2003. évi adatokkal legkésőbb 2004. december végéig, majd ezt követően évente egy statisztikai jelentést nyújtanak be a Bizottsághoz, amely a kapcsolt energiatermelésből származó hő-, valamint villamosenergia-termelés adatait tartalmazza a II. mellékletben megadott módszer szerint.

Továbbá éves statisztikai jelentést nyújtanak be a kapcsolt energiatermelési kapacitásokról és a kapcsolt termelésre felhasznált tüzelőanyagokról is. A tagállamok statisztikai jelentést küldhetnek be a kapcsolt energiatermeléssel a III. mellékletben ismertetett módszer szerint elért primerenergia-megtakarításról is.

11. cikk

A Bizottság jelentéstételi kötelezettségei

(1) A 10. cikk szerint benyújtott jelentések alapján a Bizottság felülvizsgálja ennek az irányelvnek az alkalmazását, és először legkésőbb 2008. február 21-ig, majd ezt követően négyévente jelentést küld az irányelv végrehajtásának állásáról az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

A jelentés különös a következőket tartalmazza:

a) a 6. cikkben említett, a nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelésre vonatkozó nemzeti lehetőségek megvalósításával kapcsolatos fejlemények vizsgálata;

b) annak értékelése, hogy a belső energiapiacon történő kapcsolt energiatermelés keretfeltételeit meghatározó szabályok és eljárások milyen mértékben alapulnak objektív, átlátható és megkülönböztetéstől mentes követelményeken, megfelelően figyelembe véve a kapcsolt energiatermelés nyújtotta előnyöket is;

c) a kapcsolt energiatermelés támogatására vonatkozó különféle támogatási mechanizmusok párhuzamos működésével és alkalmazásával kapcsolatos tapasztalatok vizsgálata;

d) a külön termelésre vonatkozó hatásfok-referenciaértékek felülvizsgálata a legújabb technológiák alapján.

Adott esetben a Bizottság a jelentéssel együtt további javaslatokat is benyújt az Európai Parlament és a Tanács részére.

(2) A Bizottság az (1) bekezdés a) pontjában említett fejlemények értékelésekor azt is figyelembe veszi, hogy milyen mértékben valósultak meg vagy fognak várhatóan megvalósulni a 6. cikkben említett nemzeti, kapcsolt energiatermelési lehetőségek, figyelembe véve a tagállamok intézkedéseit és körülményeit, beleértve az éghajlati feltételeket, valamint a belső energiapiac hatásait és egyéb közösségi kezdeményezések következményeit, mint az üvegházhatású gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2003. október 13-i 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 19 ).

Adott esetben a Bizottság további javaslatokat terjeszt az Európai Parlament és a Tanács elé, különösen a nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelés Közösségen belüli fejlesztésére vonatkozó cselekvési terv kialakítására vonatkozóan.

(3) Amikor a számítási módszerek 4. cikk (1) bekezdésében említett további összehangolásának lehetőségét értékeli, a Bizottság figyelembe veszi a 12. cikkben, a II. mellékletben, valamint a III. mellékletben említett számítási módszerek együttes alkalmazásának hatását a belső energiapiacra, miközben kellő figyelmet fordít a nemzeti támogatási mechanizmusokkal kapcsolatos tapasztalatokra is.

Adott esetben a Bizottság további javaslatokat terjeszt az Európai Parlament és a Tanács elé a számítási módszerek további összehangolása érdekében.

12. cikk

Alternatív számítási módszerek

(1) A 2010. év végéig és a Bizottság előzetes jóváhagyásától függően a tagállamok a II. melléklet b) pontjában előírtaktól eltérő módszereket is alkalmazhatnak, hogy a jelentésben szereplő számadatokból levonják a nem kapcsolt energiatermeléssel nyert villamos energia mennyiségét. Mindazonáltal az 5. cikk (1) bekezdésének, valamint a 10. cikk (3) bekezdésének alkalmazásában a kapcsolt energiatermelésből származó villamos energia mennyiségének meghatározását a II. melléklettel összhangban kell végezni.

(2) A tagállamok a kapcsolt hő- és villamos-, valamint mozgásienergia-termelésből származó primerenergia-megtakarítást a III. melléklet c) pontja szerint számíthatják ki anélkül, hogy az ugyanazon eljárásnak a nem kapcsolt energiatermelése keretében termelt hő és villamos energiarészek levonása érdekében a II. mellékletet alkalmaznák. Az ilyen termelést nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelésnek lehet tekinteni, feltéve hogy az megfelel a III. melléklet a) pontjában meghatározott hatásfok-követelményeknek, valamint ha a 25 MW-ot meghaladó teljesítményű kapcsolt energiatermelő egységek összhatásfoka nagyobb mint 70 %. Mindazonáltal az ilyen termelés során a kapcsolt energiatermelésből származó villamos energia mennyiségének a származási garancia kiállítása céljából, illetve statisztikai célokból történő meghatározását a II. melléklettel összhangban kell végezni.

(3) Az alternatív módszert alkalmazó tagállamok 2010. végéig a kapcsolt energiatermelést nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelésként határozhatják meg annak ellenőrzése nélkül, hogy a kapcsolt energiatermelés megfelel-e a III. melléklet a) pontjában szereplő követelményeknek, amennyiben nemzeti szinten bizonyítható, hogy az ilyen alternatív módszerrel számított kapcsolt termelés általánosságban megfelel a III. melléklet a) pontjában meghatározott követelményeknek. Amennyiben ilyen termelésre vonatkozóan származási garanciát állítanak ki, a kapcsolt energiatermelés garancián feltüntetett hatásfoka nem haladhatja meg a III. melléklet a) pontjában szereplő határértékeket, kivéve ha a III. melléklet szerint elvégzett számítások más eredményt bizonyítanak. Mindazonáltal az ilyen termelés során a kapcsolt energiatermelésből származó villamos energia mennyiségének származási garancia kiállítása céljából, illetve statisztikai célokból történő meghatározását a II. melléklettel összhangban kell végezni.

13. cikk

Hozzáigazítás a műszaki fejlődéshez

(1) A Bizottság a II. melléklet a) pontjában említett, a kapcsolt energiatermelésből származó villamos energia kiszámításához használt határértékeket hozzáigazítja a műszaki fejlődéshez. Az ezen irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 14. cikk (2) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

(2) A Bizottság a III. melléklet a) pontjában említett, a kapcsolt energiatermelés hatásfokának és a primerenergia-megtakarításnak a kiszámításához használt határértékeket hozzáigazítja a műszaki fejlődéshez. Az ezen irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 14. cikk (2) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

(3) A Bizottság a II. melléklet d) pontjában említett villamos energia/hő arány meghatározásához használt iránymutatást hozzáigazítja a műszaki fejlődéshez. Az ezen irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 14. cikk (2) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

14. cikk

Bizottsági eljárás

(1) A Bizottságot egy bizottság segíti.

(2) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (1)-(4) bekezdését és 7. cikkét kell alkalmazni, 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel.

15. cikk

Az irányelv átültetése

A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek legkésőbb 2006. február 21-ig megfeleljenek. Erről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot.

Amikor a tagállamok elfogadják ezeket az intézkedéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

16. cikk

A 92/42/EGK irányelv módosítása

A 92/42/EGK irányelv 3. cikkének (1) bekezdése a következő francia bekezdéssel egészül ki:

"- a hasznos hőigényen alapuló kapcsolt energiatermelésnek a belső energiapiacon való támogatásáról szóló, 2004. február 11-i 2004/8/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv meghatározása szerinti kapcsolt energiatermelő egységek ( 20 )."

17. cikk

Hatálybalépés

Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

18. cikk

Címzettek

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

I. MELLÉKLET

Az ezen irányelv körébe tartozó kapcsolt energiatermelési technológiák

a) Gázturbinás erőmű kombinált ciklussal

b) Ellennyomású gőzturbina

c) Kondenzációs megcsapolásos (elvételes) gőzturbina

d) Gázturbinás erőmű

e) Belső égésű motorok

f) Mikroturbinák

g) Stirlingmotorok

h) Üzemanyagcellák

i) Gőzgépek

j) Organikus "Rankine" ciklusok

k) Bármely egyéb típusú technológia vagy ezek kombinációja, amely a 3. cikk a) pontjában megfogalmazott meghatározás alá tartozik.

II. MELLÉKLET

A kapcsolt energiatermelésből származó villamos energia kiszámítása

A kapcsolt energiatermelésből származó villamos energia kiszámításához felhasznált értékek meghatározása az adott egység várható vagy tényleges rendeltetésszerű használata során tapasztaltak alapján történik. A mikroegységek esetében a számítást hiteles értékekre lehet alapozni.

a) A kapcsolt energiatermelésből származó villamos energia mennyiségét a következő esetekben az adott egységnek a főgenerátorok generátorkapcsán mért teljes évi villamosenergia-termelésével azonosnak kell tekinteni;

i. az I. mellékletben említett b), d), e), f), g), valamint h) típusú, kapcsolt energiatermelő egységek esetében, amelyeknek a tagállamok által megállapított éves összhatásfoka legalább 75 %, és

ii. az I. mellékletben említett a) és c) típusú kapcsolt energiatermelő egységek esetében, amelyeknek a tagállamok által megállapított éves összhatásfoka legalább 80 %.

b) Azon kapcsolt energiatermelő egységek esetében, amelyek nem érik el az a) pont i. alpontjában megállapított éves összhatásfokot (az I. mellékletben említett b), d), e), f), g), valamint h) típusú, kapcsolt energiatermelő egységek), illetve azon kapcsolt energiatermelő egységek esetében, amelyek nem érik el az a) pont ii. alpontjában megállapított éves összhatásfokot (az I. mellékletben említett a) és c) típusú, kapcsolt energiatermeléssel foglalkozó egységek), a kapcsolt energiatermelést a következő képlet szerint kell kiszámítani:

ECHP = HCHP. C

ahol:

ECHP

a kapcsolt energiatermelésből származó villamos energia mennyisége

C

a villamosenergia/hő arány

HCHP

a kapcsolt energiatermelésből származó hasznos hő mennyisége (e célból úgy kell számítani, hogy a teljes hőtermelésből kivonjuk a külön kazánokban termelt hőmennyiséget vagy azt a frissgőzelvételt, amelyet a gőztermelés során vesznek le a turbina előtt).

A kapcsolt energiatermelésből származó villamos energia számításához a tényleges villamosenergia/hő arányt kell felhasználni. Amennyiben valamely, kapcsolt energiatermelő egység tényleges villamosenergia/hő aránya nem ismert, a következő alapértékekkel kell számolni, különösen statisztikai számítások céljából, az I. mellékletben említett a), b), c), d) és e) típusú, kapcsolt energiatermelő egységek esetében, feltéve, hogy a számított kapcsolt energiatermelésből származó villamos energia értéke kisebb az egység tényleges összvillamosenergia-termelésével, vagy megegyezik azzal:

Ha a tagállamok az I. mellékletben említett f), g), h), i), j) és k) típusú, kapcsolt energiatermelő egységek esetében a villamosenergia/hő arányra standardértékeket vezetnek be, ezeket a standardértékeket közzé kell tenni és közölni kell Bizottsággal.

c) Amennyiben a kapcsolt energiatermeléshez felhasznált tüzelőanyag energiatartalmának egy részét vegyi anyagok formájában visszanyerik és azokat újra felhasználják, ezt a részt le kell vonni a felhasznált tüzelőanyag mennyiségéből, mielőtt az a) és b) pontban említett összhatásfok kiszámítását elvégeznék.

d) A tagállamok a villamosenergia/hő arányt az alacsonyabb kapacitású üzemmódban végzett kapcsolt energiatermelésből származó villamos energia és hasznos hő arányaként is meghatározhatják az adott energiatermelő egység üzemeltetési adatainak felhasználásával.

e) A Bizottság részletes iránymutatást dolgoz ki a II. melléklet végrehajtására és alkalmazására, beleértve a villamos energia/hő arány megállapításának módszerét is. Az ezen irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 14. cikk (2) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

f) A tagállamok az a) és b) pont szerinti számítások céljából az egyévestől eltérő jelentéstételi időszakot is alkalmazhatnak.

III. MELLÉKLET

A kapcsolt energiatermelési folyamat hatásfokának meghatározására szolgáló módszer

A kapcsolt energiatermelés hatásfoka és a primerenergiamegtakarítás kiszámításához felhasznált értékek meghatározása az adott egység várható vagy tényleges, rendeltetésszerű használata során tapasztaltak alapján történik.

a) Nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelés

Ezen irányelv alkalmazásában a nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelésnek a következő követelményeknek kell megfelelnie:

- a kapcsolt energiatermelő egységekből származó kapcsolt energiatermelésnek a b) pont szerint számítva legalább 10 %-os primerenergia-megtakarítást kell elérnie a külön hőtermelésre, illetve külön villamosenergia-termelésre vonatkozó referenciaértékekhez képest,

- a primerenergia-megtakarítást biztosító, kapcsolt energiatermelő kis- és mikroegységek termelése nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelésnek minősíthető.

b) A primerenergiamegtakarítás számításának módja

A II. melléklettel összhangban meghatározott kapcsolt energiatermelésből származó primerenergiamegtakarítás kiszámítását a következő képlet alapján kell elvégezni:

ahol:

PES

a primerenergia-megtakarítás.

CHP Hη

a kapcsolt energiatermelés hőtermelési hatásfoka, amelyet az éves hasznos hőtermelésnek a kapcsolt energiatermelésből származó hasznos hő és villamos energia előállítására felhasznált tüzelőanyag mennyiségével történő elosztásával lehet meghatározni.

Ref Hη

a külön hőtermelés hatásfokának referenciaértéke.

CHP Eη

a kapcsolt energiatermelésből származó villamosenergia-termelés hatásfoka, amelyet a kapcsolt energiatermelésből származó éves villamos energiának a kapcsolt energiatermelésből származó hasznos hő és villamos energia előállítására felhasznált tüzelőanyag mennyiségével történő elosztásával lehet meghatározni. Ha a kapcsolt energiatermelő egység mozgási energiát is előállít, a kapcsolt energiatermelésből származó éves villamos energia mennyiségét meg lehet növelni egy olyan kiegészítő értékkel, amely a mozgási energia mennyiségével egyenértékű villamos energiának felel meg. Ez a kiegészítő érték azonban nem jogosít fel arra, hogy az 5. cikknek megfelelően származási garanciát állítsanak ki.

Ref Eη

a külön villamosenergia-termelés hatásfokának referenciaértéke.

c) Az energiamegtakarítás kiszámítása a 12. cikk (2) bekezdése szerinti alternatív számítási módszerrel

Amennyiben egy adott folyamat esetében a primerenergiamegtakarítás mennyiségét a 12. cikk (2) bekezdésének megfelelően számítják ki, a primerenergia-megtakarítást az e melléklet b) pontjában ismertetett képlet alapján kell kiszámítani oly módon, hogy

"CHP Hη" helyett "Hη" és

"CHP Eη" helyett "Eη" szerepel,

ahol:

Hη

a folyamat hőtermelési hatásfoka, amelyet úgy határoznak meg, hogy az éves hőtermelést elosztják a hő és villamos energia előállításához felhasznált tüzelőanyaggal.

Eη

a folyamat villamos energia hatásfoka, amelyet úgy határoznak meg, hogy az éves hőtermelést elosztják a hő és villamos energia előállításához felhasznált tüzelőanyaggal. Ha a kapcsolt energiatermelő egység mozgási energiát is előállít, a kapcsolt energiatermelésből származó éves villamos energia mennyiségét meg lehet növelni egy olyan kiegészítő értékkel, amely a mozgási energia mennyiségével egyenértékű villamos energiának felel meg. Ez a kiegészítő elem azonban nem jogosít fel arra, hogy az 5. cikknek megfelelően származási garanciát állítsanak ki.

d)

A tagállamok az e melléklet b) és c) pontja szerinti számítások elvégzéséhez az egyévestől eltérő más jelentéstételi időszakot is alkalmazhatnak.

e)

A mikroegységek esetében a primerenergia-megtakarításra vonatkozó számítást hiteles értékekre lehet alapozni.

f) Hatásfok-referenciaértékek számítása külön hőtermelésre és villamosenergia-előállításra

A 4. cikk (1) bekezdésben említett, külön hőtermelésre és villamosenergia-előállításra vonatkozó hatásfok-referenciaértékek meghatározására vonatkozó alapelvek és az e melléklet b) pontjában említett képlet alakítják ki annak a külön hőtermelésnek és villamosenergia-előállításnak a hatásfokát, amelynek helyettesítésére a kapcsolt energiatermelési folyamatot szánják.

A hatásfok-referenciaértékeket a következő alapelvek szerint kell kiszámítani:

1. A 3. cikkben meghatározott kapcsolt energiatermelő egységek esetében a külön villamosenergia-termeléssel való összehasonlítás alapja az az elv, hogy azonos tüzelőanyag-kategóriákat hasonlítanak össze.

2. Az egyes, kapcsolt energiatermelő egységeket az egység építésének évében a piacon rendelkezésre álló legjobb és gazdaságilag indokolható, külön hőtermelésre és villamosenergia-előállításra alkalmas technológiával hasonlítják össze.

3. A 10 évnél régebbi kapcsolt energiatermelő egységek hatásfok-referenciaértékeit a 10 éves egységek referenciaértékeinek szintjén kell rögzíteni.

4. A külön hőtermelésre és villamosenergia-előállításra vonatkozó hatásfok-referenciaértékeknek tükrözniük kell az egyes tagállamok közötti éghajlati eltéréseket.

IV. MELLÉKLET

A nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelés nemzeti lehetőségeinek elemzéséhez alkalmazott követelmények

a) A nemzeti lehetőségeknek a 6. cikkben említett elemzésekor a következő szempontokat veszik figyelembe:

- a tüzelőanyag típusa, amelyet valószínűleg felhasználnak a kapcsolt energiatermelési lehetőségek megvalósításához, különös figyelemmel a megújuló energiaforrásoknak a nemzeti hőtermelési piacon a kapcsolt energiatermelés révén megnövelhető felhasználási lehetőségeire,

- az I. mellékletben felsorolt kapcsolt energiatermelési technológiák azon típusai, amelyeket előreláthatólag felhasználnak a nemzeti lehetőségek megvalósításához,

- annak a külön hőtermelésnek és villamosenergia-előállításnak - valamint, ahol lehetséges, mozgási energia előállításnak - a típusa, amelyet a kapcsolt energiatermelés helyettesíthet,

- a lehetőségek megoszlása a meglévő kapacitások modernizálása, illetve új kapacitások kiépítése szerint.

b) Az elemzés tartalmazza azokat a megfelelő mechanizmusokat is, amelyekkel a költséghatékonyságot a primerenergiamegtakarítás formájában mérni lehet, ha a nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelés részesedése növekszik a nemzeti energiatermelés összetételében. A költséghatékonysági elemzés továbbá figyelembe veszi a Közösség által az Egyesült Nemzetek Szervezete éghajlat-változási keretegyezménye Kiotói Jegyzőkönyve értelmében vállalt éghajlat-változási kötelezettségeken belül elfogadott nemzeti kötelezettségvállalásokat.

c) A nemzeti kapcsolt energiatermelési lehetőségek elemzése 2010, 2015, illetve 2020 távlatában határozza meg a lehetőségeket, illetve lehetőség szerint tartalmazza a megfelelő becsült költségeket is ezekre az évekre.

( 1 ) HL C 291. E., 2002.11.26., 182. o.

( 2 ) HL C 95., 2003.4.23., 12. o.

( 3 ) HL C 244., 2003.10.10., 1. o.

( 4 ) Az Európai Parlament 2003. május 13-i véleménye (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé), a Tanács 2003. szeptember 8-i közös álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé), és az Európai Parlament 2003. december 18-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

( 5 ) HL L 176., 2003.7.15., 37. o.

( 6 ) HL C 140. E., 2002.6.13., 543. o.

( 7 ) HL C 273. E., 2003.11.14., 172. o.

( 8 ) HL C 4., 1998,1.8., 1. o.

( 9 ) HL C 167., 1998.6.1., 308. o.

( 10 ) HL C 343., 2001.12.5., 190. o.

( 11 ) HL C 257., 1996.10.10., 26. o.

( 12 ) HL L 309., 2001.11.27., 1. o.

( 13 ) HL L 332., 2000.12.28., 91. o.

( 14 ) HL L 1., 2003,.1.4. 65. o.

( 15 ) HL L 283., 2001.10.27., 33. o.

( 16 ) HL C 37., 2001.2.3., 3. o.

( 17 ) HL L 167., 1992.6.22., 17. o. A legutóbb a 93/68/EGK irányelvvel (HL L 220., 1993.8.30., 1. o.) módosított irányelv.

( 18 ) HL L 184., 1999.7.17., 23. o.

( 19 ) HL L 275., 2003.10.25., 32. o.

( 20 ) HL L 52., 2004.2.21., 50. o.