62009CJ0163[1]

A Bíróság (harmadik tanács) 2010. december 9-i ítélete. Repertoire Culinaire Ltd kontra The Commissioners of Her Majesty's Revenue & Customs. Előzetes döntéshozatal iránti kérelem: First-tier Tribunal (Tax Chamber) - Egyesült Királyság. 92/83/EGK irányelv - Az alkohol és az alkoholtartalmú italok jövedéki adója szerkezetének összehangolása - 20. cikk, első francia bekezdés és 27. cikk, (1) bekezdés, e) és f) pont - Főzőbor, főzőportói és főzőkonyak. C-163/09. sz. ügy.

C-163/09. sz. ügy

Repertoire Culinaire Ltd

kontra

The Commissioners for Her Majesty's Revenue and Customs

(a First-tier Tribunal [Tax Chamber] [Egyesült Királyság] által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem)

"92/83/EGK irányelv - Az alkohol és az alkoholtartalmú italok jövedéki adója szerkezetének összehangolása - 20. cikk, első francia bekezdés, és 27. cikk, (1) bekezdés, e) és f) pont - Főzőbor, főzőportói és főzőkonyak"

Az ítélet összefoglalása

1. Adórendelkezések - Jogszabályok harmonizálása - Jövedéki adók - 92/83 irányelv - Alkohol és alkoholtartalmú italok - Etil-alkohol - Fogalom - Főzőbor és főzőportói - Bennfoglaltság

(92/83 tanácsi irányelv, 20. cikk, első francia bekezdés)

2. Adórendelkezések - Jogszabályok harmonizálása - Jövedéki adók - 92/83 irányelv - Alkohol és alkoholtartalmú italok - Harmonizált jövedéki adó alóli mentességek - Élelmiszer-előállításra használt főzőbor, főzőportói és főzőkonyak

(92/83 tanácsi irányelv, 27. cikk, (1) bekezdés, e) és f) pont)

3. Adórendelkezések - Jogszabályok harmonizálása - Jövedéki adók - 92/83 irányelv - Alkohol és alkoholtartalmú italok - Harmonizált jövedéki adó alóli mentességek - Élelmiszer-előállításra használt főzőbor, főzőportói és főzőkonyak

(92/83 tanácsi irányelv, 27. cikk, (1) bekezdés)

4. Adórendelkezések - Jogszabályok harmonizálása - Jövedéki adók - 92/83 irányelv - Alkohol és alkoholtartalmú italok - Harmonizált jövedéki adó alóli mentességek - Az irányelv 27. cikkének (1) bekezdésében előírt adómentességek

(92/83 tanácsi irányelv, 27. cikk, (1) bekezdés)

1. Az alkohol és az alkoholtartalmú italok jövedéki adója szerkezetének összehangolásáról szóló 92/83 irányelv 20. cikkének első francia bekezdését akként kell értelmezni, hogy az etil-alkohol e rendelkezésben szereplő fogalma kiterjed a főzőborra és a főzőportóira.

Az a körülmény, hogy a főzőbor és a főzőportói ilyen minőségben a 2587/91 bizottsági rendelettel módosított, a vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló 2658/87 tanácsi rendelet mellékletét képező Kombinált Nómenklatúra 21. árucsoportja alá tartozó élelmiszer-készítménynek minősül, és italként való fogyasztásra alkalmatlan, nem változtat azon, hogy az említett rendelkezés alkalmazandó a benne lévő etil-alkoholra.

(vö. 26-27. pont, 30. pont és a rendelkező rész 1. pontja)

2. Az élelmiszer-előállításra használt főzőbor, főzőportói és főzőkonyak harmonizált jövedéki adó alóli mentessége az alkohol és az alkoholtartalmú italok jövedéki adója szerkezetének összehangolásáról szóló 92/83 irányelv 27. cikke (1) bekezdésének f) pontján alapul.

Az ilyen termékek csak akkor tartoznának az említett irányelv 27. cikke (1) bekezdése f) pontjának hatálya alá, ha élelmiszerek és alkoholmentes italok előállítására szolgáló aromaanyagok készítésére használnák őket.

(vö. 33-34. pont, 36. pont és a rendelkező rész 2. pontja)

3. Az alkohol és az alkoholtartalmú italok jövedéki adója szerkezetének összehangolásáról szóló 92/83 irányelv rendelkezéseinek egységes alkalmazása megköveteli, hogy főszabály szerint a többi tagállamnak is el kell fogadnia, hogy valamely termék jövedéki adó alá tartozik-e, illetve adómentes valamely tagállamban. Az ezzel ellentétes értelmezés veszélyeztetné az említett irányelv által követett cél megvalósítását, és akadályozhatná az áruk szabad mozgását.

Így abban az esetben, ha az olyan termékeket, mint a főzőbor, a főzőportói és a főzőkonyak - amelyeket nem tekintettek a 92/83 irányelv szerinti jövedéki adó alá tartozónak, vagy ez alól mentesítettek, és fogyasztásra bocsátottak abban a tagállamban, ahol előállították őket - egy másik tagállamban kívánják kereskedelmi forgalomba hozni, e másik tagállamnak e termékeket ugyanúgy kell kezelnie a területén, kivéve ha valós, objektív és ellenőrizhető körülmények azt mutatják, hogy az első tagállam nem helyesen alkalmazta ezen irányelv rendelkezéseit, illetve hogy annak 27. cikke (1) bekezdése szerint a mentességek területén esetlegesen felmerülő mindennemű csalás, adókikerülés vagy visszaélés megelőzése, valamint a mentességek helyes és közvetlen alkalmazásának biztosítása céljából intézkedések elfogadása indokolt.

(vö. 41-42. pont, 45. pont és a rendelkező rész 3. pontja)

4. Az alkohol és az alkoholtartalmú italok jövedéki adója szerkezetének összehangolásáról szóló 92/83 irányelv 27. cikke (1) bekezdésének f) pontját akként kell értelmezni, hogy az e rendelkezésben foglalt mentesség alkalmazását csak abban az esetben köthetik valamely nemzeti szabályozásban előírt feltételek betartásához, azaz a visszatérítési igény benyújtására jogosult személyek korlátozásához, az ilyen kérelem benyújtására vonatkozó négy hónapos határidőhöz és a visszatérítés minimális összegének rögzítéséhez, ha valós, objektív és ellenőrizhető körülmények igazolják, hogy e feltételek szükségesek az említett mentesség helyes és közvetlen alkalmazásának, valamint a csalások, adókikerülések vagy visszaélések megelőzésének biztosításához. A kérdést előterjesztő bíróságra hárul annak vizsgálata, hogy erről van-e szó az e szabályozásban előírt feltételek esetében.

Egyrészt ugyanis a főszabály az említett irányelv 27. cikkének (1) bekezdésében szabályozott termékek mentessége, és annak megtagadása jelenti a kivételt, másrészt pedig a tagállamok ugyanezen rendelkezésben biztosított joga, hogy megállapítsák a feltételeket annak érdekében, hogy biztosítsák az ilyen mentességek helyes és közvetlen alkalmazását és mindennemű csalás, adókikerülés vagy visszaélés megelőzését, nem kérdőjelezheti meg az e rendelkezésben előírt mentesítési kötelezettség feltétlen jellegét.

(vö. 51. pont, 56. pont és a rendelkező rész 4. pontja)

A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (harmadik tanács)

2010. december 9.(*)

"92/83/EGK irányelv - Az alkohol és az alkoholtartalmú italok jövedéki adója szerkezetének összehangolása - 20. cikk, első francia bekezdés és 27. cikk, (1) bekezdés, e) és f) pont - Főzőbor, főzőportói és főzőkonyak"

A C-163/09. sz. ügyben,

az EK 234. cikk alapján benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában, amelyet a First-tier Tribunal (Tax Chamber) (Egyesült Királyság) a Bírósághoz 2009. május 8-án érkezett, 2009. április 24-i határozatával terjesztett elő az előtte

a Repertoire Culinaire Ltd

és

The Commissioners for Her Majesty's Revenue and Customs

között folyamatban lévő eljárásban,

A BÍRÓSÁG (harmadik tanács),

tagjai: K. Lenaerts tanácselnök, D. Šváby, R. Silva de Lapuerta (előadó), Juhász E. és J. Malenovský bírák,

főtanácsnok: J. Kokott,

hivatalvezető: N. Nanchev tanácsos,

tekintettel az írásbeli szakaszra és a 2010. június 10-i tárgyalásra,

figyelembe véve a következők által előterjesztett észrevételeket:

- a Repertoire Culinaire Ltd képviseletében P. Dewast ügyvéd és H. Mercer barrister,

- a francia kormány képviseletében B. Cabouat, meghatalmazotti minőségben,

- a lengyel kormány képviseletében M. Dowgielewicz, meghatalmazotti minőségben,

- a portugál kormány képviseletében L. Inez Fernandes, meghatalmazotti minőségben,

- az Európai Bizottság képviseletében R. Lyal és A. Sauka, meghatalmazotti minőségben,

a főtanácsnok indítványának a 2010. július 15-i tárgyaláson történt meghallgatását követően,

meghozta a következő

Ítéletet

1 Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem az alkohol és az alkoholtartalmú italok jövedéki adója szerkezetének összehangolásáról szóló, 1992. október 19-i 92/83/EGK irányelv (HL L 316., 21. o.; magyar nyelvű különkiadás 9. fejezet, 1. kötet, 206. o.) 20. cikke első francia bekezdésének, valamint 27. cikke (1) bekezdése e) és f) pontjának értelmezésére vonatkozik.

2 E kérelmet a Repertoire Culinaire Ltd (a továbbiakban: Repertoire Culinaire) és a Commissioners for Her Majesty's Revenue and Customs (a továbbiakban: Commissioners) között folyamatban lévő jogvitában terjesztették elő, amelynek tárgya a főzőborban, a főzőportóiban és a főzőkonyakban lévő alkoholra vonatkozó adószabályozás.

Jogi háttér

Az uniós szabályozás

3 A 92/83 irányelv harmadik, negyedik, tizennyolcadik-huszadik, huszonkettedik és huszonharmadik preambulumbekezdése szerint:

"mivel a belső piac megfelelő működése érdekében fontos, hogy az összes érintett termékre vonatkozóan egységes definíciókat határozzanak meg;

mivel célszerű az ilyen definíciókat az ezen irányelv elfogadásakor érvényben lévő Kombinált Nómenklatúrában meghatározott definíciókra alapozni;

[...]

mivel a tagállamok számára engedélyezni kell, hogy a fogyasztásra alkalmatlanná vált alkoholtartalmú italok jövedéki adóját visszatéríthessék;

mivel közösségi szinten meg kell határozni azokat a mentességeket, amelyeket a tagállamok között szállított árukra kell alkalmazni;

mivel azonban a tagállamok számára engedélyezhető, hogy a saját területükön belüli végfelhasználásokhoz kötötten mentességeket alkalmazhassanak;

[...]

mivel a tagállamok nem foszthatók meg a mentességek területén esetlegesen felmerülő csalások, adókikerülések vagy visszaélések elleni küzdelemre szolgáló eszközöktől;

mivel a tagállamoknak engedélyezni kell, hogy az ezen irányelv által előírt mentességeket visszatérítés útján érvényesíthessék".

4 Ezen irányelv 19. cikkének (1) bekezdése előírja:

"A tagállamok az ezen irányelvnek megfelelő jövedéki adót vetik ki az etil-alkoholra."

5 Ugyanezen irányelv 20. cikke a következőképpen rendelkezik:

"Ezen irányelv alkalmazásában »etil-alkohol«:

- az összes olyan termék, amelynek tényleges alkoholtartalma meghaladja az 1,2 térfogatszázalékot, és a 2207 és 2208 KN-kód alá tartozik, még akkor is, ha azok a termékek egy másik KN-fejezet alá tartozó termék részét képezik,

[...]"

6 Az említett irányelv 27. cikke (1) bekezdése e) és f) pontjának szövege a következő:

"(1) A tagállamok mentesítik az ezen irányelv által szabályozott termékeket a harmonizált jövedéki adó alól, mégpedig olyan feltételek mellett, amelyeket ők határoznak meg annak érdekében, hogy biztosítsák az ilyen mentességek egyértelmű alkalmazását [helyesen: helyes és közvetlen alkalmazását] és mindennemű csalás, adókikerülés vagy visszaélés megelőzését, amennyiben a terméket:

[...]

e) 1,2 térfogatszázalékot meg nem haladó alkoholtartalommal az alkoholmentes italok és élelmiszerek aromaanyagainak készítésére használják;

f) a töltött vagy egyéb élelmiszerek előállítására közvetlenül vagy félkész termékek összetevőjeként használják, feltéve hogy az alkoholtartalom egyik esetben sem lépi túl a csokoládék esetében a termék 100 kilogrammjára számított 8,5 liter tiszta alkoholt, és az egyéb termékek esetében a termék 100 kilogrammjára számított 5 liter tiszta alkoholt."

7 A 92/83 irányelv 27. cikkének (6) bekezdése szerint:

"A tagállamok számára engedélyezett, hogy a fenti mentességeket a befizetett jövedéki adó visszatérítésével érvényesítsék."

A nemzeti szabályozás

8 Az 1995. évi költségvetési törvény (Finance Act 1995) 4. fejezete az adóköteles alkohol után megfizetett jövedéki adó visszatérítésére vonatkozó eljárás alkalmazását írja elő, ha az alkoholt olyan élelmiszerek előállítására használták fel, amelyek 100 kilogrammonként legfeljebb 5 liter alkoholt tartalmaznak.

9 Visszatérítésnek van helye személyek bizonyos csoportjainak kérelmére, és nem jár visszatérítés 250 GBP-t el nem érő összegek tekintetében.

Az alapeljárás és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

10 A Repertoire Culinaire élelmiszer-nagykereskedő.

11 2002. július 10-én a Commissioners tisztviselői a coquelles-i (Franciaország) vámfelügyeleti területen ellenőrzés alá vontak egy pótkocsis tehergépjárművet.

12 E jármű rakományával kapcsolatban a gépjárművezető bemutatott egy dokumentumot, amelyen tizenegy raklapnyi főzőbor, ennek címzettjeként pedig a Repertoire Culinaire szerepelt.

13 A vizsgálatot végző tisztviselő megállapításai szerint e rakomány 2800 l 11 térfogatszázalék alkoholtartalmú fehérbort, 2800 l 11 térfogatszázalék alkoholtartalmú vörösbort, 160 l 19 térfogatszázalék alkoholtartalmú portóit, valamint 80 l 40 térfogatszázalék alkoholtartalmú konyakot tartalmazott.

14 Ezeket az árukat azzal az indoklással foglalták le, hogy nem volt bizonyíték arra, hogy ezek tekintetében Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának illetékes hatóságai a jövedéki adót beszedték.

15 A National Discreditation Team (nemzeti vizsgáló csoport) által végzett vizsgálatok a lefoglalt alkoholtartalmú italokban "összetevők" jelenlétét mutatták ki.

16 E vizsgálatokat követően 2002. július 16-án az említett árukat - mint res derelictát - elkobozták.

17 Miután ezen elkobzásról ugyanezen a napon kelt levélben értesítették, a Repertoire Culinaire 2002. augusztus 2-án kérte ezen áruk kiadását.

18 A Commissioners 2002. augusztus 28-i levelében elutasította e kérelmet.

19 A Repertoire Culinaire ezen elutasító határozattal szemben közigazgatási jogorvoslati kérelmet nyújtott be.

20 A Commissioners 2002 október 17-i levelében arról tájékoztatta a Repertoire Culinaire-t, hogy miután felülvizsgálta, fenntartja a vitatott áruk kiadásának megtagadásáról szóló határozatot azzal az indokolással, hogy azok jövedéki adó alá esnek az Egyesült Királyságban.

21 A Repertoire Culinaire 2002. november 4-én keresetet nyújtott be a kérdést előterjesztő bírósághoz a 2002. október 17-i határozattal szemben.

22 Ilyen körülmények között a First-tier Tribunal (Tax Chamber) az eljárás felfüggesztéséről határozott, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdéseket terjesztette a Bíróság elé:

"1) A főzőbor és a főzőportói a [92/83] irányelv értelmében jövedékiadó-köteles-e az importáló tagállamban azon az alapon, hogy [ezen] irányelv 20. cikkének első francia bekezdése szerinti »etil-alkohol« meghatározás hatálya alá tartozik?

2) Összhangban van-e a 27. cikk (6) bekezdésével, és/vagy az EK 28. cikkel összefüggésben értelmezett, a tagállam 92/83 irányelv 27. cikke (1) bekezdésének f) pontjában foglalt mentesség hatályba léptetésére vonatkozó kötelezettséggel, és/vagy e kötelezettségek közvetlen hatályával és/vagy az arányosság és egyenlő bánásmód elvével az, hogy a főzőborra, főzőportóira és főzőkonyakra vonatkozó mentességet azokra az esetekre korlátozzák, ahol az alkoholos italokat összetevőként használták fel, és hogy a mentességre jogosultak körét azokra a személyekre korlátozzák, akik az alkoholos italokat termékek összetevőiként használták fel, és/vagy azokra, akik az ilyen termékek nagykereskedelmével foglalkoznak, és/vagy ezen üzlet céljából gyártották vagy állították elő e termékeket, és olyan további feltételekkel, hogy az igényléseket az adó befizetésétől számított összesen négy hónapos határidőn belül kell benyújtani, és hogy a visszatérítés összege nem lehet kevesebb 250 [GBP-nél]?

3) A jelen kereset tárgyát képező főzőbor és főzőportói, és/vagy főzőkonyak, amennyiben a 92/83 irányelv 20. cikkének első francia bekezdése értelmében jövedékiadó-kötelesek, tekinthetők-e mentesnek a jövedéki adó alól az előállítás helyén a 92/83 irányelv 27. cikke (1) bekezdésének f) pontja, másodlagosan pedig a 27. cikk (1) bekezdésének e) pontja alapján?

4) Az EK 10. cikk és EK 28. cikk fényében milyen hatással van, ha hatással van egyáltalán, a tagállamok 92/83 irányelv 20. cikkében és 27. cikke (1) bekezdésének f) pontjában, másodlagosan pedig a 27. cikk (1) bekezdésének e) pontjában meghatározott kötelezettségeire, ha a főzőbort, a főzőportóit és a főzőkonyakot az előállítás tagállama mentesítette a jövedéki szállítás 92/12 irányelvben meghatározott rendszere alól, és azokat Európai Unión belüli szabad forgalomba bocsátotta?"

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésekről

Az első kérdésről

23 Első kérdésével az előterjesztő bíróság lényegében arra vár választ, hogy a 92/83 irányelv 20. cikkének első francia bekezdését akként kell-e értelmezni, hogy az "etil-alkohol" e rendelkezésben szereplő fogalma kiterjed a főzőborra és a főzőportóira.

24 Meg kell jegyezni, hogy a főzőbor és a főzőportói a vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló, 1987. július 23-i 2658/87/EGK tanácsi rendelet (HL L 256., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 2. fejezet, 2. kötet, 382. o.) mellékletét képező, az 1991. július 26-i 2587/91/EGK bizottsági rendelettel (HL L 259., 1. o.) módosított Kombinált Nómenklatúra 21. árucsoportja alá tartozó élelmiszer-készítmény, amely e nómenklatúra 2208 vámtarifaszáma alá tartozó etil-alkoholt tartalmaz, és mivel ez az alkoholtartalom meghaladja az 1,2 térfogatszázalékot, a 92/83 irányelv 20. cikke első francia bekezdésének hatálya alá tartozik (lásd a C-458/06. sz. Gourmet Classic ügyben 2008. június 12-én hozott ítélet [EBHT 2008., I-4207. o.] 35. és 36. pontját).

25 E tekintetben nem kétséges, hogy az alapügyben érintett főzőbor és főzőportói alkoholtartalma meghaladja az 1,2 térfogatszázalékot, és az említett irányelv szerint harmonizált jövedéki adó alá tartozó alkoholtartalmú italokból, úgymint borból és portóiból állítják elő őket.

26 Másfelől emlékeztetni kell arra, hogy - mivel a 92/83 irányelv 20. cikkének első francia bekezdése abban az esetben is érvényesül, ha a hatálya alá tartozó termékek a 2658/87 rendelet mellékletét képező és 2587/91 bizottsági rendelettel módosított Kombinált Nómenklatúra valamely más árucsoportja alá tartozó termék részét képezik - az a körülmény, hogy a főzőbor és a főzőportói ilyen minőségben élelmiszer-készítménynek minősül, és e nómenklatúra 21. árucsoportja alá tartozik, nem változtat azon, hogy az említett rendelkezés alkalmazandó a benne lévő etil-alkoholra (lásd a fent hivatkozott Gourmet Classic ügyben hozott ítélet 36-38. pontját).

27 Ugyanez következik abból a körülményből is, hogy a főzőbor és a főzőportói italként való fogyasztásra alkalmatlan.

28 Ugyanis különösen a 92/83 irányelv tizennyolcadik és huszadik preambulumbekezdésével összefüggésben értelmezett 27. cikkének (1) bekezdéséből következik, hogy e körülmények nem befolyásolják a harmonizált jövedéki adó alá tartozó termékek mentességét.

29 Ezenkívül meg kell állapítani, hogy a 92/83 irányelv - amint már a címéből is kitűnik - arra irányul, hogy általános jelleggel hangolja össze az alkohol és az alkoholtartalmú italok jövedéki adójának szerkezetét.

30 E feltételek mellett az első kérdésre azt a választ kell adni, hogy a 92/83 irányelv 20. cikkének első francia bekezdését akként kell értelmezni, hogy az "etil-alkohol" e rendelkezésben szereplő fogalma kiterjed a főzőborra és a főzőportóira.

A harmadik kérdésről

31 Harmadik kérdésével az előterjesztő bíróság lényegében arra vár választ, hogy abban az esetben, ha a 92/83 irányelv szerint harmonizált jövedéki adó alá tartoznak, az alapügyben érintett főzőbort, főzőportóit és főzőkonyakot - mint az ezen irányelv 27. cikke (1) bekezdésének e) pontja szerinti, aromaanyagok készítésére felhasznált termékeket vagy mint az említett (1) bekezdés f) pontja szerinti, élelmiszerek előállítására felhasznált termékeket - mentesíteni kell-e ezen jövedéki adó alól.

32 E tekintetben ugyan nem zárható ki, hogy a főzőbort, a főzőportóit és a főzőkonyakot a 92/83 irányelv 27. cikke (1) bekezdése e) pontjának értelmében élelmiszerek és alkoholmentes italok előállítására szolgáló aromaanyagok készítésére használhatják fel, az alapügyben érintett termékeket azonban nem ilyen felhasználásra szánják.

33 Amint az előzetes döntéshozatalra utaló határozatból kitűnik, az alapügyben érintett főzőbort, főzőportóit és főzőkonyakot nem aromaanyagok készítésére, hanem - főtt ételek összetevőjeként - élelmiszer-előállításra használják.

34 Következésképpen az alapügyben érintett termékek esetleges mentessége főszabály szerint a 92/83 irányelv 27. cikke (1) bekezdésének f) pontján alapul, hacsak nem használják őket élelmiszerek és alkoholmentes italok előállítására szolgáló aromaanyagok készítésére.

35 Ugyanis ebben az összefüggésben emlékeztetni kell arra, hogy a főzőbornak a harmonizált jövedéki adó alóli esetleges mentességével kapcsolatban a Bíróság már megállapította, hogy az irányadó rendelkezés főszabály szerint a 92/83 irányelv 27. cikke (1) bekezdésének f) pontja (a fent hivatkozott Gourmet Classic ügyben hozott ítélet 39. pontja).

36 E feltételek mellett a harmadik kérdésre azt a választ kell adni, hogy az alapügyben felmerült körülmények között a főzőbor, a főzőportói és a főzőkonyak harmonizált jövedéki adó alóli mentessége a 92/83 irányelv 27. cikke (1) bekezdésének f) pontján alapul.

A negyedik kérdésről

37 Negyedik kérdésével az előterjesztő bíróság lényegében arra vár választ, hogy az a körülmény, hogy az olyan termékeket, mint az alapügyben érintett főzőbor, főzőportói és főzőkonyak, nem tekintették a 92/83 irányelv szerinti jövedéki adó alá tartozónak, vagy ez alól mentesítették, és fogyasztásra bocsátották abban a tagállamban, ahol előállították őket, kihat-e az ugyanezen irányelv rendelkezéseinek e termékekre való esetleges alkalmazására egy másik tagállamban, ha ott e termékeket kereskedelmi forgalomba kívánják hozni.

38 E tekintetben hangsúlyozni kell, hogy a 92/12 irányelv első és negyedik preambulumbekezdése szerint a belső piac kialakítása és működése - a jövedéki termékeket is ideértve - az áruk szabad mozgását, valamint azt követeli meg, hogy a jövedéki adó felszámíthatósága minden tagállamban azonos legyen.

39 Másfelől emlékeztetni kell arra, hogy a 92/83 irányelv harmadik preambulumbekezdése szerint a belső piac megfelelő működése érdekében az összes érintett termékre vonatkozóan egységes definíciókat kell kialakítani, és ugyanezen irányelv tizenkilencedik preambulumbekezdése szerint uniós szinten kell meghatározni azokat a mentességeket, amelyeket a tagállamok között szállított árukra kell alkalmazni.

40 Ebből következik, hogy a belső piac megfelelő működésének és az áruk szabad mozgásának biztosítása érdekében a jövedéki adó alá tartozó termékek meghatározásának és a mentességek alkalmazásának - ezzel ellentétes kifejezett rendelkezés hiányában - egységesnek kell lennie az Unióban.

41 A 92/83 irányelv rendelkezéseinek egységes alkalmazása megköveteli, hogy főszabály szerint a többi tagállamnak is el kell fogadnia, hogy valamely termék jövedéki adó alá tartozik-e, illetve adómentes valamely tagállamban.

42 Az ezzel ellentétes értelmezés veszélyeztetné az említett irányelv által követett cél megvalósítását, és akadályozhatná az áruk szabad mozgását.

43 Azonban ebben az összefüggésben a tagállamot nem kötheti az, hogy egy másik tagállam tévesen alkalmazza a 92/83 irányelv rendelkezéseit, és nem vonható meg tőle az ezen irányelv huszonkettedik preambulumbekezdésében és 27. cikkében biztosított lehetőség, hogy a mentességek területén esetlegesen felmerülő mindennemű csalás, adókikerülés vagy visszaélés megelőzése, valamint a mentességek helyes és közvetlen alkalmazásának biztosítása céljából intézkedéseket fogadjon el.

44 Márpedig a téves jogalkalmazás megállapításának, illetve az ilyen intézkedések meghozatalának valós, objektív és ellenőrizhető körülményeken kell alapulnia (lásd ebben az értelemben a C-482/98. sz., Olaszország kontra Bizottság ügyben 2000. december 7-én hozott ítélet [EBHT 2000., I-10861. o.] 51. és 52. pontját).

45 E feltételek mellett a negyedik kérdésre azt a választ kell adni, hogy abban az esetben, ha az olyan termékeket, mint az alapügyben érintett főzőbor, főzőportói és főzőkonyak, amelyeket nem tekintettek a 92/83 irányelv szerinti jövedéki adó alá tartozónak, vagy ez alól mentesítettek, és fogyasztásra bocsátottak abban a tagállamban, ahol előállították őket, egy másik tagállamban kívánják kereskedelmi forgalomba hozni, e másik tagállamnak e termékeket ugyanúgy kell kezelnie a területén, kivéve ha valós, objektív és ellenőrizhető körülmények azt mutatják, hogy az első tagállam nem helyesen alkalmazta ezen irányelv rendelkezéseit, illetve hogy annak 27. cikke (1) bekezdése szerint a mentességek területén esetlegesen felmerülő mindennemű csalás, adókikerülés vagy visszaélés megelőzése, valamint a mentességek helyes és közvetlen alkalmazásának biztosítása céljából intézkedések elfogadása indokolt.

A második kérdésről

46 Második kérdésével az előterjesztő bíróság lényegében arra vár választ, hogy olyan termékek tekintetében, mint például az alapügyben érintett főzőbor, főzőportói és főzőkonyak, a 92/83 irányelv 27. cikke (1) bekezdésének f) pontját akként kell-e értelmezni, hogy az e rendelkezésben foglalt mentesség alkalmazása egyrészről azokra a személyekre korlátozható, akik e termékeket élelmiszerek összetevőiként használták fel, és/vagy az ilyen élelmiszerek nagykereskedelmével foglalkoznak, és/vagy azokat ilyen tevékenység céljából állították elő; másrészről pedig függővé tehető attól a kettős feltételtől, hogy az igényléseket az adó befizetésétől számított négy hónapos határidőn belül kell benyújtani, és a visszatérítés összege nem lehet kevesebb 250 GBP-nél.

47 E tekintetben mindenekelőtt hangsúlyozni kell, hogy a 92/83 irányelv - tizennyolcadik és huszonharmadik preambulumbekezdésével összefüggésben értelmezett - 27. cikkének (6) bekezdése szerint a tagállamok az ezen irányelvben előírt mentességeket a befizetett jövedéki adó visszatérítésével érvényesíthetik.

48 Másfelől emlékeztetni kell arra, hogy a 92/83 irányelvben foglalt mentességgel elérni kívánt cél elsősorban az, hogy semlegesítse az egyéb kereskedelmi vagy ipari termékek összetevőjeként felhasznált alkoholra - mint köztes termékre - kivetett jövedéki adók hatását (lásd a fent hivatkozott Olaszország kontra Bizottság ügyben hozott ítélet 4. pontját, valamint a C-63/06. sz. Profisa-ügyben 2007. április 19-én hozott ítélet [EBHT 2007., I-3239. o.] 17. pontját).

49 Így a 92/83 irányelv - huszadik preambulumbekezdésével összefüggésben értelmezett - 27. cikke (1) bekezdésének f) pontjából az következik, hogy az e rendelkezésben előírt mentesség tagállami bevezetése az érintett termékek végső felhasználásától függ.

50 Hasonlóképpen az említett 92/83 irányelv huszonkettedik preambulumbekezdésével összefüggésben értelmezett 27. cikkének (1) bekezdése előírja, hogy a tagállamok feltételeket határozhatnak meg annak érdekében, hogy biztosítsák az e rendelkezésben foglalt mentességek helyes és közvetlen alkalmazását, és mindennemű csalás, adókikerülés vagy visszaélés megelőzését.

51 Ebben az összefüggésben emlékeztetni kell arra, hogy a Bíróság egyrészt megállapította, hogy a főszabály a 92/83 irányelv 27. cikkének (1) bekezdésében szabályozott termékek mentessége, és annak megtagadása jelenti a kivételt, másrészt pedig úgy ítélte meg, hogy a tagállamoknak ugyanezen rendelkezésben biztosított joga, hogy megállapítsák a feltételeket annak érdekében, hogy "biztosítsák az ilyen mentességek helyes és közvetlen alkalmazását és mindennemű csalás, adókikerülés vagy visszaélés megelőzését", nem kérdőjelezheti meg az e rendelkezésben előírt mentesítési kötelezettség feltétlen jellegét (lásd a fent hivatkozott Olaszország kontra Bizottság ügyben hozott ítélet 50. pontját és a fent hivatkozott Profisa-ügyben hozott ítélet 18. pontját).

52 Ebből következik, hogy e jog gyakorlása során az érintett tagállamnak kell hivatkoznia azokra a valós, objektív és ellenőrizhető körülményekre, amelyek alátámasztják, hogy komoly veszélye van a csalásnak, adókikerülésnek vagy visszaélésnek (lásd ebben az értelemben a fent hivatkozott Olaszország kontra Bizottság ügyben hozott ítélet 52. pontját), valamint hogy a tagállam által - a számára ily módon biztosított jog alapján - rögzített feltételek nem haladhatják meg azt a mértéket, amely az említett cél eléréséhez szükséges.

53 Következésképpen a tagállamok a 92/83 irányelv 27. cikke (1) bekezdésének f) pontjában foglalt mentességet a befizetett jövedéki adó visszatérítésével érvényesíthetik, ugyanakkor az érintett termékek felhasználásától függően nem köthetik e mentesség alkalmazását olyan feltételek betartásához, amelyek tekintetében valós, objektív és ellenőrizhető körülmények nem igazolják, hogy szükségesek az említett mentesség helyes és közvetlen alkalmazásának, valamint a csalások, adókikerülések vagy visszaélések megelőzésének biztosításához.

54 Márpedig a Bíróság elé terjesztett körülményekből kitűnik, hogy az alapügyben érintett nemzeti szabályozásban előírt feltételek, azaz a visszatérítési igény benyújtására jogosult személyek korlátozása, az ilyen kérelem benyújtására vonatkozó négy hónapos határidő és a visszatérítés minimális összegének rögzítése, nem szükségesek a 92/83 irányelv 27. cikke (1) bekezdésének f) pontjában foglalt mentesség helyes és közvetlen alkalmazásának, valamint a csalások, adókikerülések vagy visszaélések megelőzésének biztosításához.

55 Azonban az alapügyben eljáró és a meghozandó bírósági döntésért felelősséggel tartozó, kérdést előterjesztő bíróságra hárul, hogy az általa ismert valós, objektív és ellenőrizhető körülmények alapján megvizsgálja, hogy erről van-e szó.

56 E feltételek mellett a második kérdésre azt a választ kell adni, hogy a 92/83 irányelv 27. cikke (1) bekezdésének f) pontját akként kell értelmezni, hogy az e rendelkezésben foglalt mentesség alkalmazását csak abban az esetben köthetik olyan feltételek betartásához, mint amelyeket az alapügyben érintett nemzeti szabályozás előír, azaz a visszatérítési igény benyújtására jogosult személyek korlátozásához, az ilyen kérelem benyújtására vonatkozó négy hónapos határidőhöz és a visszatérítés minimális összegének rögzítéséhez, ha valós, objektív és ellenőrizhető körülmények igazolják, hogy e feltételek szükségesek az említett mentesség helyes és közvetlen alkalmazásának, valamint a csalások, adókikerülések vagy visszaélések megelőzésének biztosításához. A kérdést előterjesztő bíróságra hárul annak vizsgálata, hogy erről van-e szó az e szabályozásban előírt feltételek esetében.

A költségekről

57 Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.

A fenti indokok alapján, a Bíróság (harmadik tanács) a következőképpen határozott:

1) Az alkohol és az alkoholtartalmú italok jövedéki adója szerkezetének összehangolásáról szóló, 1992. október 19-i 92/83/EGK irányelv 20. cikkének első francia bekezdését akként kell értelmezni, hogy az "etil-alkohol" e rendelkezésben szereplő fogalma kiterjed a főzőborra és a főzőportóira.

2) Az alapügyben felmerült körülmények között a főzőbor, a főzőportói és a főzőkonyak harmonizált jövedéki adó alóli mentessége a 92/83 irányelv 27. cikke (1) bekezdésének f) pontján alapul.

3) Abban az esetben, ha az olyan termékeket, mint az alapügyben érintett főzőbor, főzőportói és főzőkonyak - amelyeket nem tekintettek a 92/83 irányelv szerinti jövedéki adó alá tartozónak, vagy ez alól mentesítettek, és fogyasztásra bocsátottak abban a tagállamban, ahol előállították őket - egy másik tagállamban kívánják kereskedelmi forgalomba hozni, e másik tagállamnak e termékeket ugyanúgy kell kezelnie a területén, kivéve ha valós, objektív és ellenőrizhető körülmények azt mutatják, hogy az első tagállam nem helyesen alkalmazta ezen irányelv rendelkezéseit, illetve hogy annak 27. cikke (1) bekezdése szerint a mentességek területén esetlegesen felmerülő mindennemű csalás, adókikerülés vagy visszaélés megelőzése, valamint a mentességek helyes és közvetlen alkalmazásának biztosítása céljából intézkedések elfogadása indokolt.

4) A 92/83 irányelv 27. cikke (1) bekezdésének f) pontját akként kell értelmezni, hogy az e rendelkezésben foglalt mentesség alkalmazását csak abban az esetben köthetik olyan feltételek betartásához, mint amelyeket az alapügyben érintett nemzeti szabályozás előír, azaz a visszatérítési igény benyújtására jogosult személyek korlátozásához, az ilyen kérelem benyújtására vonatkozó négy hónapos határidőhöz és a visszatérítés minimális összegének rögzítéséhez, ha valós, objektív és ellenőrizhető körülmények igazolják, hogy e feltételek szükségesek az említett mentesség helyes és közvetlen alkalmazásának, valamint a csalások, adókikerülések vagy visszaélések megelőzésének biztosításához. A kérdést előterjesztő bíróságra hárul annak vizsgálata, hogy erről van-e szó az e szabályozásban előírt feltételek esetében.

Aláírások

* Az eljárás nyelve: angol.