31992L0083[1]

A Tanács 92/83/EGK irányelve (1992. október 19.) az alkohol és az alkoholtartalmú italok jövedéki adója szerkezetének összehangolásáról

A TANÁCS 92/83/EGK IRÁNYELVE

(1992. október 19.)

az alkohol és az alkoholtartalmú italok jövedéki adója szerkezetének összehangolásáról

I. SZAKASZ

SÖR

Alkalmazási kör

1. cikk

2. cikk

Ezen irányelv alkalmazásában "sör": minden, a 2203 KN-kód alá tartozó termék vagy minden, a sörnek a 2206 KN-kód alá tartozó, nem alkoholtartalmú italokkal való keverékét tartalmazó termék, mindkét esetben 0,5 térfogatszázalékot meghaladó tényleges alkoholtartalommal.

Az adó meghatározása

3. cikk

A tagállamok a sörre kivetett jövedéki adót a következők alapján határozzák meg:

- egy hektoliter/Plato-fok, vagy

- egy hektoliter/tényleges alkoholtartalom foka térfogatszázalékban,

a végtermékre számítva.

A Plato-fok mérése céljából a sör minden összetevőjét figyelembe kell venni, beleértve az erjesztés befejezését követően hozzáadott összetevőket is.

A második albekezdéstől eltérve azon tagállamok, amelyek 2020. július 29-én a Plato-fok mérése céljából nem veszik figyelembe a sörnek az erjesztést követően hozzáadott összetevőit, 2030. december 31-ig továbbra is alkalmazhatják az említett időpontban alkalmazott módszert.

Ezenfelül azon tagállamok, amelyek az adót a hektoliter száma/Plato-fok alapján vetik ki, a sört különböző kategóriákba sorolhatják, amely kategóriák kategóriánként legfeljebb négy Plato-fokot fedhetnek le, és az egyes kategóriákba tartozó minden sörre ugyanazt a hektoliterenkénti adómértéket alkalmazhatják. Az ilyen adómértékek mindig elérik, vagy meghaladják a 92/84/EGK irányelv 6. cikkében maghatározott minimum adómértéket, (a továbbiakban: minimum adómérték).

4. cikk

A tagállamok a független kisüzemi sörfőzdék által főzött sörre az érintett sörfőzdék éves termelése alapján megállapított kedvezményes adómértékeket alkalmazhatnak, a következő korlátokon belül:

- a kedvezményes adómértékeket nem lehet az évi 200 000 hektoliter sörnél többet előállító vállalkozások esetében alkalmazni,

- a kedvezményes adómértékeket, amelyek alacsonyabbak lehetnek a minimum adómértéknél, nem lehet a normál nemzeti jövedékiadó-mértéknél 50 %-kal alacsonyabban meghatározni.

5. cikk

6. cikk

Azon feltételek alapján, amelyeket a tagállamok meghatároznak az adómentesség egyértelmű alkalmazásának biztosítására, a tagállamok mentesíthetik a jövedéki adó alól a magánszemélyek által előállított és az előállító, annak családtagjai vagy vendégei által elfogyasztott sört, feltéve hogy eladásra nem kerül sor.

II. SZAKASZ

BOR

Alkalmazási kör

7. cikk

8. cikk

Ezen irányelv alkalmazásában:

1. "Csendes bor": az e cikk (2.) bekezdésének meghatározása szerinti habzóbor kivételével minden, a 2204 és 2205 KN-kód alá tartozó termék: - amely tényleges alkoholtartalma meghaladja az 1,2 térfogatszázalékot, de nem haladja meg a 15 térfogatszázalékot, feltéve hogy a végtermékben található alkohol teljes mértékben erjedésből származik, - amely tényleges alkoholtartalma meghaladja a 15 térfogatszázalékot, de nem haladja meg a 18 térfogatszázalékot, feltéve hogy mindennemű alkoholtartalom-növelés nélkül állították elő, és hogy a végtermékben található alkohol teljes mértékben erjedésből származik;

2. "Habzóbor": minden, a 2204 10 , 2204 21 06 , 2204 21 07 , 2204 21 08 , 2204 21 09 , 2204 29 10 és 2205 KN-kód alá tartozó termék: - amely drótkosárral vagy más eszközzel rögzített gomba formájú dugóval lezárt palackban van, vagy benne az oldott széndioxidnak köszönhető túlnyomás eléri vagy meghaladja a 3 bart, - amely tényleges alkoholtartalma meghaladja az 1,2 térfogatszázalékot, de nem haladja meg a 15 térfogatszázalékot, feltéve hogy a végtermékben található alkohol teljes mértékben erjedésből származik.

Az adó meghatározása

9. cikk

9a. cikk

A tagállamok kedvezményes jövedékiadó-mértéket alkalmazhatnak a független kisüzemi bortermelők által előállított borra, a következő korlátozásokkal:

- a kedvezményes adómértékeket nem lehet alkalmazni az évente átlagosan több mint 1 000 hektoliter bort előállító vállalkozások esetében, vagy a Máltai Köztársaság esetében az évente átlagosan több mint 20 000 hektoliter bort előállító vállalkozások esetében,

- a kedvezményes adómértékeket a normál nemzeti jövedékiadó-mérték legalább 50 %-ában kell meghatározni.

10. cikk

Azon feltételek alapján, amelyeket a tagállamok e cikk egyértelmű alkalmazásának biztosítására határoznak meg, a tagállamok mentesíthetik a jövedéki adó alól a magánszemélyek által előállított és az előállító, annak családtagjai vagy vendégei által elfogyasztott bort, feltéve hogy eladásra nem kerül sor.

III. SZAKASZ

A BORON ÉS SÖRÖN KÍVÜLI ERJESZTETT ITALOK

Alkalmazási kör

11. cikk

12. cikk

Ezen irányelv alkalmazásában és a 17. cikk rendelkezéseinek sérelme nélkül:

1. "Egyéb csendes erjesztett ital": minden, a 2204 és 2205 KN-kód alá tartozó, de a fenti, 8. cikkben nem említett termék, és minden, a 2206 KN-kód alá tartozó termék, kivéve az e cikk 2. pontjában meghatározott egyéb habzó erjesztett italokat és a 2. cikk által lefedett bármely terméket: - amelynek tényleges alkoholtartalma meghaladja az 1,2 térfogatszázalékot, de nem haladja meg a 10 térfogatszázalékot, - amelynek tényleges alkoholtartalma meghaladja a 10 térfogatszázalékot, de nem haladja meg a 15 térfogatszázalékot, feltéve hogy a termékben található alkohol teljes mértékben erjedésből származik.

2. "Egyéb habzó erjesztett ital": minden, a 2206 00 31 és 2206 00 39 KN-kód alá tartozó termék, valamint a 2204 10 , 2204 21 06 , 2204 21 07 , 2204 21 08 , 2204 21 09 , 2204 29 10 és a 2205 KN-kód alá tartozó, de a 8. cikkben nem említett termék: - amely olyan palackban van, amelyet drótkosárral vagy más eszközzel rögzített gomba formájú dugóval zártak le, vagy benne az oldott széndioxidnak köszönhető túlnyomás eléri, vagy meghaladja a 3 bart, - amely tényleges alkoholtartalma meghaladja az 1,2 térfogatszázalékot, de nem haladja meg a 13 térfogatszázalékot, - amely tényleges alkoholtartalma meghaladja a 13 térfogatszázalékot, de nem haladja meg a 15 térfogatszázalékot, feltéve hogy a termékben található alkohol teljes mértékben erjedésből származik.

Az adó meghatározása

13. cikk

13a. cikk

A tagállamok a független kisüzemi termelők által előállított egyéb erjesztett italokra az érintett termelők éves termelése alapján kedvezményes adómértékeket alkalmazhatnak, a következő korlátokon belül:

- a kedvezményes adómértékeket nem lehet az ilyen italokból összesen évi 15 000 hektoliternél többet előállító vállalkozások esetében alkalmazni,

- a kedvezményes adómértékeket az egyéb erjesztett italokra vonatkozó normál nemzeti jövedékiadó-mérték legalább 50 %-ában kell meghatározni.

14. cikk

Olyan feltételekre is figyelemmel, amelyeket a tagállamok határoznak meg e cikk egyértelmű alkalmazásának biztosítására, a tagállamok mentesíthetik a jövedéki adó alól a magánszemélyek által előállított és a gyártó, annak családtagjai vagy vendégei által elfogyasztott egyéb csendes és habzó erjesztett italokat, feltéve hogy eladásra nem kerül sor.

15. cikk

A 92/84/EGK irányelv és a 2008/118/EK irányelv ( 1 ) alkalmazásában a "bor" - ra tett utalásokat ugyanúgy alkalmazandónak kell tekinteni az e szakaszban meghatározott egyéb erjesztett italokra is.

IV. SZAKASZ

KÖZTES ALKOHOLTERMÉKEK

Alkalmazási kör

16. cikk

17. cikk

Az adó meghatározása

18. cikk

Egy tagállam egységes kedvezményes jövedékiadó-mértéket alkalmazhat azon köztes alkoholtermékekre, amelyek tényleges alkoholtartalma nem haladja meg a 15 térfogatszázalékot, a következő feltételek betartása mellett:

- a kedvezményes adómértéket a normál nemzeti jövedékiadó-mértékhez képest legfeljebb 40 %-kal alacsonyabb szinten lehet meghatározni,

- a kedvezményes adómérték nem lehet alacsonyabb, mint az ezen irányelv 8. cikkének (1) bekezdése és a 12. cikkének (1) bekezdése alá tartozó termékekre alkalmazott normál nemzeti adómérték.

A kedvezményes adómérték

- a minimum-adómérték alá tartozhat, de a normál nemzeti jövedékiadó-mértékhez képest legfeljebb 50 %-kal alacsonyabb szinten határozható meg, vagy

- nem határozható meg a köztes alkoholtermékekre alkalmazott minimum adómérték alatti szinten.

18a. cikk

A tagállamok a független kisüzemi termelők által előállított köztes alkoholtermékekre - az érintett termelők éves termelése alapján - kedvezményes adómértékeket alkalmazhatnak, a következő korlátokon belül:

- a kedvezményes adómértékeket nem lehet az ilyen italokból évi több mint 250 hektoliternyit előállító vállalkozások esetében alkalmazni,

- a kedvezményes adómértékeket, amelyek alacsonyabbak lehetnek a minimum adómértéknél, a köztes alkoholtermékekre alkalmazott normál nemzeti adómérték legalább 50 %-ában kell meghatározni.

V. SZAKASZ

ETILALKOHOL

Alkalmazási kör

19. cikk

20. cikk

Ezen irányelv alkalmazásában "etilalkohol":

- az összes olyan termék, amelynek tényleges alkoholtartalma meghaladja az 1,2 térfogatszázalékot, és a 2207 és 2208 KN-kód alá tartozik, még akkor is, ha azok a termékek egy másik KN-fejezet alá tartozó termék részét képezik,

- a 2204, 2205 és 2206 KN-kód olyan termékei, amelyek tényleges alkoholtartalma meghaladja a 22 térfogatszázalékot,

- szeszesitalokat oldott vagy oldatlan állapotban tartalmazó termékek.

Az adó meghatározása

21. cikk

Az etilalkoholra vonatkozó jövedéki adót a 20 C° hőmérsékletű tiszta alkohol egy hektoliterére rögzítik, és a tiszta alkohol hektoliterének száma alapján számítják ki. A 22. cikk rendelkezéseire is figyelemmel, a tagállamok az etilalkohol adójának hatálya alá tartozó valamennyi termékre azonos jövedékiadó-mértéket vetnek ki.

22. cikk

A tagállamok kedvezményes jövedékiadó-mértéket alkalmazhatnak a kisüzemi szeszfőzdék által előállított etilalkoholra, a következő korlátozásokkal:

- a kedvezményes adómértékeket, amelyek a minimum adómértéknél alacsonyabbak is lehetnek, nem lehet alkalmazni azon vállalkozásokra, amelyek évente több mint 10 hektoliter tiszta alkoholt állítanak elő. Azok a tagállamok azonban, amelyek 1992. január 1-én kedvezményes adómértékeket alkalmaztak az éves szinten 10 hektoliter és 20 hektoliter közötti tiszta alkoholt előállító vállalkozásokra, ezt továbbra is fenntarthatják,

- a kedvezményes adómértékeket a normál nemzeti jövedékiadó-mértékhez képest legfeljebb 50 %-kal alacsonyabb szinten lehet meghatározni.

A tagállamok - azon feltételek alapján, amelyeket e bekezdés egyértelmű alkalmazásának biztosítására határoznak meg - jövedékiadó-mentességet vagy kedvezményes adómértékeket alkalmazhatnak magánszemély, annak családtagjai vagy vendégei által elfogyasztott etil-alkoholra, feltéve, hogy eladásra nem kerül sor, amennyiben azt:

a) magánszemély állítja elő az érintett tagállam illetékes hatóságainál nyilvántartásba vett egyszerű, kis méretű desztillálóberendezés használatával a jogszerű használatában lévő földterületen termesztett, saját tulajdonát képező és általa biztosított gyümölcsből; és/vagy

b) az érintett tagállam illetékes hatóságai által engedélyezett szeszfőzdék állítják elő az említett magánszemély számára, az említett magánszemély jogszerű használatában lévő földterületen termesztett, saját tulajdonát képező és általa biztosított gyümölcsből.

A tagállamok a mentességet vagy kedvezményes adómértéket évenként és előállíttató gyümölcstermesztő háztartásonként legfeljebb 50 liter gyümölcsszesz vonatkozásában alkalmazhatják.

Az ilyen mentességet vagy kedvezményes jövedékiadó-mértéket alkalmazó tagállamok:

a) megállapítják a mindennemű csalás, adókikerülés vagy visszaélés megelőzéséhez szükséges feltételeket;

b) megfelelő előírásokat és eljárásokat vezetnek be az előállítás és a fogyasztás ellenőrzésének, valamint a határokon átnyúló hatások és eladás megelőzésének biztosítására, továbbá;

c) megállapítják az ezen cikk alapján elfogadott nemzeti rendelkezések megsértése esetén alkalmazandó szankciókra vonatkozó szabályokat, és meghoznak minden szükséges intézkedést ezek végrehajtására. Az előírt szankcióknak hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük.

A tagállamok ezeket a rendelkezéseket nem alkalmazhatják a (6), (6a) és (7) bekezdésében foglalt rendelkezések kiegészítéseként.

23. cikk

A Görög Köztársaság kedvezményes, a minimummértéknél alacsonyabb adómértéket alkalmazhat, de:

a) az nem lehet alacsonyabb az etilalkoholra vonatkozó, normál nemzeti jövedékiadó-mérték 50 %-ánál a 110/2008/EK rendelet II. mellékletének 29. pontjában meghatározott, színtelen, és literenként legfeljebb 50 gramm cukrot tartalmazó, desztillált ánizsitalok tekintetében, amelyekben a végtermék legalább az említett rendelkezésben előírt százalékban olyan alkoholból áll, amely hagyományos, szakaszos, rézből készült, legfeljebb 1 000 liter kapacitású lepárlókészülékben történő lepárlással ízesített alkohol, továbbá a 110/2008/EK rendelet II. mellékletének 6. pontjában meghatározott törkölypárlat, amelyet hagyományos, szakaszos lepárlóban desztillálnak;

b) az legfeljebb 85 %-kal lehet alacsonyabb az etilalkoholra vonatkozó, normál nemzeti jövedékiadó-mértéknél az előállító háztartása által biztosított gyümölcsből készült etil-alkohol tekintetében, amelyet legfeljebb 130 liter kapacitású, egyszerű, rézből készült, hagyományos lepárlókészülékben desztillálnak, vagy amelyet legfeljebb 40 liter kapacitású hagyományos, cserépből készült lepárlókészülékben desztillálnak, amely készülékek mindkét esetben évente legfeljebb nyolc napon át üzemelnek és legfeljebb öt hektoliter tiszta alkoholt állítanak elő.

23a. cikk

A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el, amelyekben megállapítja a következőket:

a) az (1) bekezdésben említett tanúsítványok űrlapja;

b) a termékek szállításához szükséges, a 2008/118/EK irányelv IV. vagy V. fejezete szerinti adminisztratív okmányban szereplő, az említett tanúsítványra való hivatkozás formátuma; és

c) a termékek szállításához szükséges, a 2008/118/EK irányelv IV. vagy V. fejezete szerinti adminisztratív okmány elkészítésére vonatkozó előírások öntanúsítás esetén.

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 28a. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

VI. SZAKASZ

VEGYES RENDELKEZÉSEK

24. cikk

25. cikk

A tagállamok visszatéríthetik a jövedéki adót azon alkoholtartalmú italokra vonatkozóan, amelyeket azért vontak be a piacról, mert állapotuk vagy koruk miatt emberi fogyasztásra alkalmatlanná váltak.

26. cikk

Ezen irányelvben a KN-kódokra való hivatkozásokat a 2658/87/EGK tanácsi rendelet ( 4 ) I. mellékletét módosító (EU) 2018/1602 ( 5 ) bizottsági végrehajtási rendeletben szereplő kombinált nómenklatúra kódokra való hivatkozásoknak kell tekinteni.

VII. SZAKASZ

MENTESSÉGEK

27. cikk

A tagállamok mentesítik az ezen irányelv által szabályozott termékeket a harmonizált jövedéki adó alól, mégpedig olyan feltételek mellett, amelyeket ők határoznak meg annak érdekében, hogy biztosítsák az ilyen mentességek egyértelmű alkalmazását és mindennemű csalás, adókikerülés vagy visszaélés megelőzését, amennyiben a terméket:

a) olyan alkohol formájában forgalmazzák, amelyet a szabad forgalomba bocsátás helye szerinti tagállam előírásainak megfelelően teljesen denaturáltak, amennyiben ezeket az előírásokat e cikk (3) és (4) bekezdésének megfelelően szabályszerűen írásban bejelentették és engedélyezték. A tagállamok a 2008/118/EK irányelv V. fejezetét alkalmazzák;

b) bármilyen, nem emberi fogyasztásra szánt termék gyártási eljárása során használják fel, és az alkoholt valamely tagállamnak az adott rendeltetésre vonatkozó előírásaival összhangban denaturálták. Az említett mentesítést akkor kell alkalmazni, amikor az így denaturált alkoholt - hozzáadják nem emberi fogyasztásra szánt termékhez, vagy - a szóban forgó gyártási eljárás során használt gyártóberendezés karbantartására és tisztítására használják fel. A tagállamok a 2008/118/EK irányelv IV. fejezetét alkalmazzák az olyan denaturált alkohol szállítására vonatkozóan, amelyet még nem adtak hozzá nem emberi fogyasztásra szánt termékhez;

c) a 2209 KN-kód alá tartozó ecet előállítására használják;

d) a 2001/82/EK ( 6 ) és a 2001/83/EK ( 7 ) európai parlamenti és tanácsi irányelvben említett gyógyszerek előállítására használják fel;

e) 1,2 térfogatszázalékot meg nem haladó alkoholtartalommal az alkoholmentes italok és élelmiszerek aromaanyagainak készítésére használják;

f) a töltött vagy egyéb élelmiszerek előállítására közvetlenül vagy félkész termékek összetevőjeként használják, feltéve hogy az alkoholtartalom egyik esetben sem lépi túl a csokoládék esetében a termék 100 kilogrammjára számított 8,5 liter tiszta alkoholt, és az egyéb termékek esetében a termék 100 kilogrammjára számított 5 liter tiszta alkoholt.

A tagállamok mentesíthetik az ezen irányelv által szabályozott termékeket a harmonizált jövedéki adó alól, mégpedig olyan feltételek mellett, amelyeket ők határoznak meg annak érdekében, hogy biztosítsák az ilyen mentességek egyértelmű alkalmazását és mindennemű csalás, adókikerülés vagy visszaélés megelőzését, amennyiben a terméket a következő célokra használják:

a) vizsgálati minták a szükséges gyártási próbákhoz vagy tudományos célokra;

b) tudományos kutatás;

c) egészségügyi célok, kórházakban és gyógyszertárakban;

d) gyártási eljárás, feltéve hogy a végtermék nem tartalmaz alkoholt;

e) olyan komponens termék előállítása, amely ezen irányelv szerint nem tartozik a jövedéki adó hatálya alá;

f) a 2002/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben ( 8 ) meghatározott etilalkohol-tartalmú étrend-kiegészítők gyártása, amennyiben az étrend-kiegészítő forgalomba bocsátott csomagolási egysége legfeljebb 0,15 liter és az étrend-kiegészítőt az említett irányelv 10. cikkének megfelelően hozták forgalomba.

Ha a Bizottság úgy ítéli meg, hogy nem rendelkezik minden szükséges információval, az értesítés átvételétől számított egy hónapon belül kapcsolatba lép az érintett tagállammal, és meghatározza, hogy milyen információkra van szüksége. Amint a Bizottság megkapja az általa szükségesnek tartott összes információt, az értesítést egy hónapon belül továbbítja a többi tagállamnak.

VIII. SZAKASZ

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

28a. cikk

28b. cikk

A Bizottság ötévente jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak ezen irányelv végrehajtásáról. Az első jelentést 2024. december 31-ig kell benyújtani.

A Bizottság a jelentésben különösen

a) értékeli az 5. cikknek, a 9a. cikknek, a 22. cikk (8) bekezdésének, a 23a. cikknek és a 27. cikk (2) bekezdése f) pontjának megfelelően elfogadott és alkalmazott nemzeti rendelkezések alkalmazását és hatását;

b) figyelembe veszi az említett cikkeknek megfelelően elfogadott és alkalmazott rendelkezések hatásait - így a határokon átnyúló kedvezőtlen hatásokat, a csalások számának növekedését, a belső piac zökkenőmentes működésére gyakorolt hatásokat és a közegészségügyi vonatkozásokat - bizonyító releváns adatokat; valamint

c) amennyiben a tagállamok a 22. cikk (8) bekezdése alapján elfogadott nemzeti rendelkezéseket alkalmaznak, értékeli az alábbiak megfelelőségét: - a mindennemű csalás, adókikerülés vagy visszaélés megelőzése céljából e tagállamok által megállapított feltételek, és - az előállítás és a fogyasztás ellenőrzésének, valamint a határokon átnyúló hatások megelőzésének biztosítása céljából e tagállamok által bevezetett előírások és eljárások.

A tagállamok kérésre a Bizottság rendelkezésére bocsátják a jelentés elkészítéséhez szükséges információkat.

A 22. cikk (8) bekezdése alapján elfogadott nemzeti rendelkezéseket alkalmazó tagállamok legkésőbb az ilyen rendelkezések alkalmazásának első évét követő három hónapon belül benyújtják a Bizottságnak az e cikk második bekezdésének c) pontjában említett értékelés elvégzéséhez szükséges valamennyi információt.

A jelentéshez adott esetben jogalkotási javaslatot is csatolni kell.

29. cikk

Amikor a tagállamok elfogadják ezeket az intézkedéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

30. cikk

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

( 1 ) A Tanács 2008/118/EK irányelve (2008. december 16.) a jövedéki adóra vonatkozó általános rendelkezésekről és a 92/12/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 9., 2009.1.14., 12. o.).

( 2 ) Az Európai Parlament és a Tanács 1308/2013/EU rendelete (2013. december 17.) a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról és a 922/72/EGK, a 234/79/EGK, az 1037/2001/EK és az 1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 671. o.).

( 3 ) Az Európai Parlament és a Tanács 110/2008/EK rendelete (2008. január 15.) a szeszes italok meghatározásáról, megnevezéséről, kiszereléséről, címkézéséről és földrajzi árujelzőinek oltalmáról, valamint az 1576/89/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 39., 2008.2.13., 16. o.).

( 4 ) A Tanács 2658/87/EGK rendelete (1987. július 23.) a vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról (HL L 256., 1987.9.7., 1. o.).

( 5 ) A Bizottság (EU) 2018/1602 végrehajtási rendelete (2018. október 11.) a vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló 2658/87/EGK tanácsi rendelet I. mellékletének módosításáról (HL L 273., 2018.10.31., 1. o.).

( 6 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2001/82/EK irányelve (2001. november 6.) az állatgyógyászati készítmények közösségi kódexéről (HL L 311., 2001.11.28., p.1);

( 7 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2001/83/EK irányelve (2001. november 6.) az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek közösségi kódexéről (HL L 311., 2001.11.28., 67. o.).

( 8 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2002/46/EK irányelve (2002. június 10.) az étrend-kiegészítőkre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről (HL L 183., 2002.7.12., 51. o.).