A Pécsi Ítélőtábla Gf.30479/2012/5. számú határozata jogalap nélküli gazdagodás tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 164. §, 253. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 95. §, 361. §, 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 74. §] Bírók: Berki Csilla, Gyöngyösiné dr. Antók Éva, Kovács Ildikó

Pécsi Ítélőtábla

Gf.IV.30.479/2012/5. szám

A Pécsi Ítélőtábla a Hári Ügyvédi Iroda (ügyvédi iroda címe, ügyintéző: dr. Hári Tibor ügyvéd) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek - a dr. Bárdos & Erdélyi Ügyvédi Iroda (ügyvédi iroda címe, ügyintéző: dr. Bárdos László ügyvéd) által képviselt I.rendű alperes neve I. rendű, II.rendű alperes neve II. rendű, III.rendű alperes neve III. rendű, (I., II. és III. rendű alperesek címe) és a dr. Szabó Klára Ügyvédi Iroda (ügyvédi iroda címe, ügyintéző: dr. Szabó Klára ügyvéd) által képviselt IV.rendű alperes neve (IV. rendű alperes címe) IV. rendű alperes ellen - jogalap nélküli gazdagodás megfizetése iránt indított perében a Zalaegerszegi Törvényszék a 2012. szeptember 17. napján kelt 4.G.40.017/2012/21. számú ítélete ellen a felperes által 22. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

í t é l e t e t:

A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg 15 napon belül az I. rendű alperesnek 635.000,- (hatszázharmincötezer) forint, a II.,III. rendű alpereseknek együttesen 34.925,- (harmincnégyezer-kilencszázhuszonöt) forint, míg a IV. rendű alperesnek 95.250,- (kilencvenötezer-kettőszázötven) forint másodfokú perköltséget.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I n d o k o l á s

Az elsőfokú bíróság fellebbezéssel támadott ítéletében a felperes keresetét elutasította, és a felperest perköltség megfizetésére kötelezte. Tényként az alábbiakat állapította meg:

A felperes tulajdonában álló p.-i 08/16. hrsz. alatti ingatlanon volt a IV. rendű alperes kezelésében levő H-7 jelű meddő CH kút. A felperes a kutat termálkúttá kívánta alakítani, a beruházás érdekében 2001. augusztus 14-én a IV. rendű alperessel szerződést kötött a kút ideiglenes átadásáról két évre azzal, hogy a felperes az átalakítást saját felelősségére és költségére végzi. Az illetékes Bányakapitányság engedélyezte a meddő kút felszámolását, hozzájárult a termálvízkúttá alakításához, ehhez az illetékes vízügyi igazgatóság a felperes részére vízjogi létesítési engedélyt is adott. A IV. rendű alperes a kút lezárását elvégezte, a Bányakapitányság megállapította a kút bányászati jellegű bezárását. Ezt követően a felperes saját beruházásában a kutat termálvízkúttá alakította át, majd 2006. augusztus 22-én kelt adásvételi szerződéssel a 08/16. hrsz. alatti ingatlant II. és III. rendű alperesnek eladta. A vételt követően az ingatlan megosztásra került, létrejött a p.-i 08/24. hrsz.-ú, kivett termálkút megnevezésű 1054 m2 nagyságú ingatlan, melyet adásvétel útján az I. rendű alperes szerzett meg 2011-ben. Mindeközben a IV. rendű alperes 2010. szeptember 6-án adásvételi szerződést kötött a 08/16. hogy hrsz.-ú ingatlanon található H-7 megnevezésű kútberendezésre - 3.000.000,- forint + ÁFA vételárért - az I. rendű alperessel.

Az elsőfokú bíróság a megállapított tények alapján arra a következtetésre jutott, hogy felperesnek, I. és IV. rendű alperessel szemben előterjesztett követelése, melyet arra a tényre alapított, hogy a felperes által elvégzett kútberuházás értékével az I. és IV. rendű alperes jogalap nélkül gazdagodott, elévült, mert a gazdagodás a beruházás befejezésekor; 2003. július 30-án kezdődött, az ettől számított 5 éves elévülési idő eltelt, és az elévülési idő nyugvására okot adó körülmény pedig nem volt megállapítható. A II. és III. rendű alperessel szemben, a velük megkötött adásvételi szerződés - feltűnő értékaránytalanságra alapított - érvénytelenségének megállapítására irányulóan keresetet azért találta alaptalannak, mert a felperes a megtámadási határidőt, amely 2006. augusztus 22-étől számítandó, elmulasztotta. A megtámadási határidő nyugvására vonatkozó felperesi hivatkozást alaptalannak találta, álláspontja szerint az új képviselő-testület megalakulása nem minősül olyan menthető oknak, amely lehetővé tenné a határidőn túli igényérvényesítést.