A Fővárosi Törvényszék Mf.680557/2015/4. számú határozata felmondás jogellenességének megállapítása (RENDKÍVÜLI felmondás jogellenességének megállapítása) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 24. §, 78. §, 118. §, 253. §, 1990. évi IV. törvény (Ehtv.) 9. §, 12. §, 1992. évi XXII. törvény (Mt.) 74. §, 89. §, 96. §, 100. §, 103. §, 190. §, 2005. évi CXXXIX. törvény (Ftv.) 29. §, 103. §, 115. §, 139. §, Magyarország Alaptörvénye (Alaptörvény) VII. cikk (1) bek., (3) bek., 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 13. §, 14. §, 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (Ükr.) 3. §] Bírók: Albrechtné dr. Viniczai Éva, Farkas Beáta, Majercsik Erika

Kapcsolódó határozatok:

Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság M.1998/2013/45., *Fővárosi Törvényszék Mf.680557/2015/4.*, Kúria Mfv.10367/2016/1., 3215/2018. (VI. 21.) AB végzés

***********

Fővárosi Törvényszék, mint másodfokú bíróság

....Mf..../2015/4.

A Fővárosi Törvényszék, mint másodfokú bíróság a dr. K. Kovács Dóra Ügyvédi Iroda (fél címe 1, ügyintéző dr. K. Kovács Dóra ügyvéd) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek a Szabó és Zeller Ügyvédi Iroda (fél címe 1, ügyintéző dr. Bajnai Gábor ügyvéd által képviselt

alperes neve (alperes címe) alperes ellen rendkívüli felmondás jogellenességének megállapítása és jogkövetkezményei alkalmazása iránt indult perében a 46., 48. és 49. számú végzésekkel kijavított ....M..../2013/45. számú ítélete ellen a felperes által 51. sorszámon előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő

í t é l e t e t :

A Fővárosi Törvényszék, mint másodfokú Bíróság az elsőfokú bíróság kijavított ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi felperest, hogy fizessen meg 15 napon belül alperesnek 50.000,- (ötvenezer) Ft + áfa, azaz 63.500,- (hatvanháromezer-ötszáz) Ft másodfokú perköltséget.

A fellebbezési eljárás illetékét az állam viseli.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I n d o k o l á s :

Az ítéleti tényállás szerint a felperes 2005. szeptember 1-től kezdődően létesített munkaviszonyt az alperesnél, mint a ..... (...) fenntartásában működő felsőoktatási intézménynél. 2007. szeptember 1-től 2011. augusztus 31. napjáig terjedő időtartamra felperest a miniszterelnök megbízta az alperesi főiskola rektori teendőinek ellátásával.

Alperes a felperes munkaviszonyát a 2009. július 6-án kelt rendkívüli felmondásával megszüntette, amely iratot a ....., mint munkáltatói jogkört gyakorló fenntartó nevében 1. személy az Egyházi Tanács vezetője írta alá.

A rendkívüli felmondás indokolása szerint felperes 2008. augusztus 31-én bejelentette a rektori tisztségéről való lemondását, amit utóbb többször megerősített, ezért rendkívüli rektorhelyettes megbízására került sor. Ezt követően az egyházzal, mint fenntartóval szemben, valamint a főiskola egyes oktatóival szemben olyan magatartást tanúsított, amire még rektorként sem lett volna jogosult. Több személyről a 2009. február 5-én kelt elektronikus levelében azt állította, hogy bűncselekményt követett el, emiatt vele szemben az érintettek magánvádas büntető eljárást kezdeményeztek, ami alkalmas lehet a ..... (...) és a alperes neve (.....) jó hírnevének és tekintélyének csorbítására.

Annak ellenére, hogy tisztában volt azzal, hogy 2. személy alkalmazásához a ... előzetes hozzájárulása szükséges, őt enélkül alkalmazta, utóbb pedig a munkaviszonyt a ... csak több millió forint kifizetésével tudta megszüntetni 2009. július 6-án.

Több oktató munkaviszonyát 2009. júniusában annak ellenére szüntette meg, hogy tudomása volt arról, hogy a ... 2008. szeptember 22-én a munkáltatói jogok gyakorlását magához vonta. 2009. júniusában a Felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban Ftv.) 103. § (2) bekezdésébe ütközően több személy főiskolai oklevelét visszavonta, és e jogsértést a ... felszólítása ellenére sem szüntette meg.

Nem hajtotta végre a fenntartó 2009. április 27-én kelt határozatait, azokkal nyíltan szembehelyezkedett, és a hallgatók körében is olyan látszatot kívánt kelteni, mintha a fenntartói határozat megalapozatlan és jogellenes lenne.

A 2009. június 16-án kelt elektronikus levelében 2009. július 1-re összehívta a főiskola szenátusát, és jutalmat helyezett kilátásba annak, aki ott megjelenik és szavaz.

E magatartásával alapvetően megsértette a ... és a ..... önzetlenséget és békét hirdető célját és küldetését, ezen túlmenően magatartása súlyos etikai problémákat is felvetett. Közel egy éve folyamatosan olyan magatartást tanúsított, ami sérti a fenntartó egyház és a főiskola közötti jó viszonyt. Magatartása, nyilatkozatai anyagi és erkölcsi hátrányt okoztak, így megállapítható a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségek folyamatos, jelentős mértékű szándékos megsértése, ami megalapozza a munkaviszonya rendkívüli felmondással történő megszüntetését.

Felperes a rendkívüli felmondást nem fogadta el, keresetében annak jogellenességét kérte megállapítani, és a perbeli időben hatályos 1992. évi XXII. törvény (Mt.) 100. § szerinti anyagi jogkövetkezményeket alkalmazni.

A jelen per előzményeként folyamatban volt eljárásban a Fővárosi Munkaügyi Bíróság 2011. január 26-án kelt ...M..../2009/21. számú ítéletével a felperes keresetét elutasította, és kötelezte őt az eljárási illeték és az alperesi perköltségek megfizetésére.

A Fővárosi Törvényszék, mint másodfokú bíróság a 2012. április 13. napján kelt ...Mf...../2011/4. számú ítéletével az első fokú ítéletet helybenhagyta.

A felperes felülvizsgálati kérelme folytán eljárt Kúria, mint felülvizsgálati bíróság a 2013. április 17-én kelt Mfv.II.10.515/2012/7. számú végzésével a fenti ítéleteket hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította.

Elrendelte, hogy a megismételt eljárásban az Alapszabály beszerzésével tisztázni kell, hogy felperes, mint rektor munkaviszonyának megszüntetéséről ki volt jogosult dönteni, a rendkívüli felmondást az arra jogosult személy írta-e alá. Ez után lehet csak megalapozottan állást foglalni abban a kérdésben, hogy a rendkívüli felmondás gyakorlására a törvényes határidőn belül került-e sor.

Ezt követően van lehetőség a rendkívüli felmondás indokainak tényleges vizsgálatára, aminek során nem hagyható figyelmen kívül az, hogy felperes állítása szerint a munkáltatói jogkör elvonásával kapcsolatos fenntartói határozatot a bíróság előtt megtámadta.

Felperes a megismételt eljárásban a keresetét fenntartotta, illetőleg azt akként pontosította, hogy a rektori megbízatása lejártáig, azaz 2011. augusztus 31-ig összesen bruttó 8.500.000,- Ft megfizetésére kérte kötelezni az alperest, a perköltségekben marasztalása mellett.

A rendkívüli felmondás jogellenességével kapcsolatos alapperbeli érvelését fenntartva továbbra is hivatkozott a rendkívüli felmondás elkésettségére, továbbá arra, hogy az nem az arra jogosult munkáltatói jogkör gyakorlótól származik, ezzel összefüggésben állította, hogy a 2008. november 13. napján kelt Alapszabály módosítás érvénytelen. Tartalmilag is jogszerűtlen a rendkívüli felmondás, annak indokolása a jogszabályi követelményeknek nem felel meg.