3260/2018. (VII. 17.) AB végzés

alkotmányjogi panasz visszautasításáról

Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő

végzést:

Az Alkotmánybíróság a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa 6.Kbf.83/2017/21. sorszámú ítélete alaptörvényellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.

Indokolás

[1] 1. Az indítványozó jogi képviselője (Magyar György, 5700 Gyula, 48-as utca 6.) útján az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 27. §-a alapján a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa 2018. április 4-én meghozott 6.Kbf.83/2017/21. sorszámú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól.

[2] A Szegedi Törvényszék KB.I.75/2015/76. sorszámú ítéletében az indítványozót bűnösnek mondta ki bűnpártolás bűntettében, mely ítéletet a másodfokon eljárt Fővárosi Ítélőtábla 6.Kbf.72/2016/5. sorszámú ítéletével hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasította. A megismételt eljárásban első fokon eljáró a Győri Törvényszék Kb.II.22/2016/25. sorszámú ítéletével az indítványozót ismételten bűnösnek találta. Fellebbezés folytán a Fővárosi Ítélőtábla ugyanazon tanácsa (6.Kbf) a támadott ítéletével enyhítette a kiszabott büntetést, egyebekben helybenhagyta az elsőfokú ítéletet. A fellebbezési eljárás során a Fővárosi Ítélőtábla eljáró tanácstagjainak kizárása érdekében az indítványozó kizárási indítványt terjesztett elő, amelyet a Fővárosi Ítélőtábla 4.Kvki.10012/2018/3. sorszámú végzésével elutasított.

[3] Az indítványozó álláspontja szerint azáltal, hogy a büntetőeljárás során kétszer is ugyanazon bírósági tanács járt el az ügyében, sérült az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) tisztességes bírósági eljáráshoz való joga, mivel az eljárás nem felelt meg a pártatlanság, előítélet-mentesség és elfogulatlanság követelményének. Az indítványozó mindennek alátámasztására hivatkozik az Alkotmánybíróság 21/2016. (XI. 30.) és 17/2001. (VI. 1.) AB határozataiban foglaltakra, illetve az Emberi Jogok Európai Bíróságának több döntésére is.

[4] 2. Az Alkotmánybíróság az Abtv. 50. § (1) bekezdése és az Ügyrend 5. § (1) bekezdése alapján tanácsban jár el az ügyben. Az Abtv. 56. § (1) bekezdése alapján az Alkotmánybíróság először az alkotmányjogi panasz befogadásáról dönt, melynek során az eljáró tanács vizsgálja, hogy az indítvány megfelel-e az alkotmányjogi panasz befogadhatóságára vonatkozó törvényi - formai és tartalmi - feltételeknek, különösen a 27. § szerinti érintettség, a jogorvoslat kimerítése, valamint a 29-31. § szerinti követelményeknek.

[5] Az Abtv. 27. §-a alapján alaptörvény-ellenes bírói döntéssel szemben az egyedi ügyben érintett személy vagy szervezet alkotmányjogi panasszal fordulhat az Alkotmánybírósághoz, ha az ügy érdemében hozott döntés vagy a bírósági eljárást befejező egyéb döntés az indítványozó Alaptörvényben biztosított jogát sérti, és az indítványozó a jogorvoslati lehetőségeit már kimerítette, vagy jogorvoslati lehetőség nincs számára biztosítva.

[6] Az Abtv. 29. §-a a befogadhatóság tartalmi feltételeként határozza meg, hogy az alkotmányjogi panasz a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenességet tartalmazzon vagy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést vessen fel. E két feltétel alternatív jellegű, így az egyik fennállása önmagában is megalapozza az Alkotmánybíróság érdemi eljárását (például: 3/2013. (II. 14.) AB határozat, Indokolás [30]; illetve 34/2013. (XI. 22.) AB határozat, Indokolás [18]). Jelen indítvány ugyanakkor nem vet fel sem bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenességet, sem alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést, az alábbiak miatt.

[7] Az Alkotmánybíróság a 3342/2017. (XII. 20.) AB határozatban egyértelműsítette, hogy a kizárással és a pártatlanság követelményével kapcsolatos korábbi határozatai a bírósági szakaszt megelőző szakaszban eljárt, nyomozási bírói feladatokat ellátó bírók vonatkozásában állapítanak meg alkotmányos követelményt. A 34/2013. (XI. 22.) AB határozat és a 21/2016. (XI. 30.) AB határozat alkotmányos követelmény megfogalmazását azért tartották szükségesnek, mert kétely övezhette az ítélkező bírók pártatlanságát abban az esetben, ha a nyomozás során eljáró bíróként a bizonyítékokról - szükségképpen - előzetesen állást foglaltak, vagy azzal összefüggésben a büntetőügyre vonatkozó olyan adatokat ismer(het)tek meg, amelyekhez az ítélkezés során eljáró bíró egyébként már nem jut hozzá, így azt bizonyítékként nem értékelheti. Ezzel szemben az azonos - bírósági -eljárási szakaszokban hozott döntések (így az azonos eljárási szakaszban hozott különböző határozatok felülbírálata, vagy - hacsak a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény másként nem rendelkezik -a másodfokú és a hatályon kívül helyezést követően megismételt eljárások) vonatkozásában e kétely nem merül fel. Az azonos eljárási szakaszban hozott döntések az eljáró bíró vagy bírói tanács összetétele szempontjából nem hozhatók összefüggésbe a tisztességes bírósági eljáráshoz való joggal (Indokolás [41]-[46], 3096/2017. (IV. 28.) AB végzés, Indokolás [10], 3354/2017. (XII. 22.) AB határozat, Indokolás [14]).

[8] Mindezekre tekintettel az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt az Ügyrend 30. § (2) bekezdés a) pontja alapján visszautasította.

Budapest, 2018. július 2.

Dr. Schanda Balázs s. k.,

tanácsvezető alkotmánybíró

Dr. Pokol Béla s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Stumpf István s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Szívós Mária s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Varga Zs. András s. k.,

előadó alkotmánybíró

Alkotmánybírósági ügyszám: IV/967/2018.