BH 2022.8.215 Ha a munkáltató bizonyítja, hogy a kárt kizárólag a munkavállaló elháríthatatlan magatartása okozta, mentesül az ellenőrzési körébe eső munkabalesetért fennálló felelősség alól [a munka törvénykönyvről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 166. § (2) bek. b) pont].

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A mestervizsgával rendelkező, autószerelő végzettségű felperes 2013. október 28-án létesített munkaviszonyt az alperessel tehergépkocsivezető munkakörre.

[2] 2015. február 21-én a munkáltató telephelyén a tehergépkocsi rakfelület ponyvázását végezte, miután a tehergépkocsit a plató lenyitható oldalfalának felső szintjéig homokkal rakodták meg. A teherautó ponyvája a fülke és a rakfelület között fixen van rögzítve, erről a pontról kell azt a rakfelületre kihajtani, ezután az oldalsó és hátsó részeit a ponyvához rögzített kampósvégű gumipókokkal a rakfelület alsó részéhez kapcsolni. A felperes az ötödik kampó beakasztása után ellenőrizte, hogy megfelelő helyre, stabilan akasztotta-e be a kampót. Ehhez kissé meghajolva a rakfelület alá betekintett, amikor a rosszul beakasztott kampó kifordult, és felcsapódva a bal szemébe csapódott. A felperes a balesetet munkahelyi vezetőjének jelentette, majd felesége kórházba szállította.

[3] A munkabaleseti jegyzőkönyv szerint a balesethez vezető ok az volt, hogy a rakfelület alatt a kampó rosszul lett beakasztva, így amikor a felperes a gumipókot elengedte, az megfeszülve a kampót kifordította a helyéről. Megállapítást nyert, hogy a baleset óvatlan munkavégzés miatt következett be.

[4] A sérült részére védőszemüveget biztosítottak, azonban ehhez a munkavégzéshez annak használatára nem volt szükség. A telephely munkaterülete és az ott lévő eszközök nem akadályozták a gépkocsi biztonságos körbejárhatóságát, az azon történő munkavégzés biztonságát.

[5] A felperes a baleset következtében kórházba került, ahol a bal szemén lencse ruxatió és üvegtesti vérzés miatt 23G vitrectomiát végeztek, az üvegtest elülső részét eltávolították. A műtét után három nappal a csarnokzugból származó vérzés és az üvegtest ismételt bevérzése miatt revitrectomiát hajtottak végre, majd 2015 májusában műlencse beültetése történt.

[6] 2015. február 21-től kezdődően a felperes betegállományban volt, később az alperesnél a baleset miatt festési munkákat végzett, utóbb anyagkiadóként dolgozott.

[7] Az alperes határozatával a felperes munkahelyi balesetének üzemi baleseti jellegét elismerte.

A felperes keresete és az alperes ellenkérelme

[8] A felperes a megismételt eljárásban fenntartott keresetében annak megállapítását kérte, hogy az alperes a 2015. február 21-én bekövetkezett munkabalesetért teljes mértékben felel a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (továbbiakban: Mt.) 166. § (1) bekezdése alapján.

[9] A felperes hivatkozása szerint a balesettel érintett gumipók használatára vonatkozóan nem kapott oktatást. A gumipókos ponyvával ellátott gépjárművet a perbeli balesetkor első ízben vezette, ezt megelőzően olyan gépjárművekre volt beosztva, ahol a gumipókok számára fix beakasztási pontok, karikák voltak kialakítva.

[10] Vitatta, hogy a balesetet az ő elháríthatatlan magatartása okozta volna, ugyanis a munkáltató utasításait követve látta el a feladatot. Nem fogadta el az alapeljárásban kirendelt munkavédelmi szakértő véleményét, miszerint a gumipók használatához nincs szükség speciális szakismeretre vagy gyakorlatra.

[11] Álláspontja szerint a perben beszerzett szakértői vélemény nem igazolja, hogy a kárt kizárólag a károsult elháríthatatlan magatartása okozta, ezzel szemben az alperes megsértette a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (továbbiakban: Mvt.) 54. § (1), (2) és (7) bekezdésében foglaltakat.

[12] Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását és a felperes perköltségben való marasztalását kérte. Álláspontja szerint a perbeli munkabaleset körében őt felelősség nem terheli, az Mt. 166. § (2) bekezdés a) és b) pontja alapján mentesül a kártérítési felelősség alól, mert a kárt a munkáltató ellenőrzési körén kívül eső körülmény okozta, továbbá kizárólag a károsult magatartása miatt következett az be.

Az első- és a másodfokú bíróság ítélet

[13] A törvényszék ítéletével a keresetet elutasította.

[14] Az elsőfokú bíróság ítéletében utalt az Mt. 166. § (1) és (2) bekezdésében foglaltakra, valamint a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (Mvt.) 40. §-ára, 42. §-ára, 50. §-ára, 54. §-ára, 55. §-ára, 63. §-ára és a 87. §-ban szabályozottakra.

[15] A lefolytatott bizonyítás eredményeként az elsőfokú bíróság kifejtette, hogy a baleset az alperes ellenőrzési körébe tartozott, és elvárható volt tőle, hogy a károkozó körülmény bekövetkezését elkerülje, a kárt elhárítsa. Az ítélkezési gyakorlat az ellenőrzési kör értelmezése során egységes abban, hogy amennyiben a baleset a munkavállaló munkakörébe tartozó feladatoknak a munkáltató által irányított ellátása körben munkaidőben történik, akkor arra kiterjed a munkáltató ellenőrzési köre.

[16] Az ítélkezési gyakorlat szerint annak ellenére, hogy a baleset körülményei pontosan nem állapíthatók meg, a munkáltató nem zárható el annak bizonyításától, hogy azt a munkavállaló kizárólagos és elháríthatatlan magatartása okozta. Az elháríthatatlanság a munkáltató részéről akkor állapítható meg, ha minden rendelkezésre álló eszközt felhasználva sem tudta befolyásolni a baleset bekövetkezését, illetőleg az ahhoz vezető okokat.

[17] A munkabaleseti jegyzőkönyv tartalmazza, hogy a baleset óvatlan munkavégzés miatt következett be, amit azzal indokolt, hogy az elkerülhető lett volna, ha a sérült a gumipókot nem engedi el, amíg meg nem győződik annak biztonságos rögzítéséről. A felperes a munkabaleseti jegyzőkönyvet és a sérülti meghallgatásáról készült jegyzőkönyvet tartalmuk ismeretében aláírta, ekkor nem jelezte sem a gumipók, sem a ponyva, sem pedig a beakasztási hely hibáját vagy azok nem megfelelő voltát. Utóbb a perben hivatkozott arra, hogy nem U alakú sínbe, hanem zártszelvénybe kellett beakasztani a gumipókokat állítva, hogy túl volt rakva a tehergépkocsi, emiatt túlzottan feszült a ponyva és a gumipók.

[18] A bíróság az alperes által csatolt munkavédelmi oktatási napló, továbbá a meghallgatott tanúk vallomása alapján arra a következtetésre jutott, hogy a 2015. január 29-én megtartott munkavédelmi oktatáson a felperes részt vett. Ezen és az ezt megelőző éves oktatásokon is szóba került a ponyvázás szabályos lebonyolításának metódusa, a munkagépek emelésére, kezelésére, biztonságos teheremelésre és az ezzel kapcsolatos egyes munkafázisokra vonatkozó szabályok ismertetése.

[19] A perben kirendelt igazságügyi munkavédelmi szakértő véleményében, továbbá kiegészítő szakértői véleményében úgy foglalt állást, hogy a tematika szerint az oktatás kitért a munkahelyi veszélyforrások és kockázatok munkaterületenkénti ismertetésére, azok optimális szinten tartásának lehetőségeire és előírásaira. A szakértő véleménye szerint a több évtizedes gyakorlattal rendelkező gépkocsivezetőnek akkor is tisztában kell lennie a rögzítés veszélyeivel illetőleg kockázataival, ha az éves ismétlődő munkavédelmi oktatás során esetleg erre külön nem hívják fel a figyelmét.