BH 2024.9.208 A közigazgatósági hatósági eljárás iratainak megismerését szabályozó törvényi szabály az Infotv. 27. § (2) bekezdés g) pontja szerinti, a közérdekű és közérdekből nyilvános adatok megismerését korlátozó törvényi rendelkezés [2011. évi CXII. törvény (Infotv.) 26. § (1) bek., 27. § (2) bek. g) pont; 2016. évi CL. törvény (Ákr.) 33. § (1)-(3) és (5) bek.].

Pertörténet:

Fővárosi Törvényszék P.21519/2023/10., Fővárosi Ítélőtábla Pf.20602/2023/6., Kúria Pfv.20384/2024/5. (*BH 2024.9.208*), 3089/2025. (III. 14.) AB végzés

***********

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A felperes 2022. március 21-én egy olyan miniszteri vélemény (szakhatósági állásfoglalás) kiadását kérte közérdekű adatként a miniszter alperestől, amelyben egy ingatlanon fennálló épület terepszint feletti részeinek bontására vonatkozó tervezett bontási tevékenységet támogatott.

[2] Az alperes 2022. április 5-én arról tájékoztatta a felperest, hogy a veszélyhelyzet idején az egyes adatigénylési rendelkezésektől való eltérésről szóló 521/2020. (XI. 25.) Korm. rendelet 1. § (3) bekezdése alapján az adatigénylésnek a beérkezést követő 45 napon belül tesz eleget. Az alperes a 2021. május 5-én küldött levelében megtagadta az adatigény teljesítését. Arra hivatkozott, hogy a felperes által kiadni kért adat döntés megalapozását szolgálja, ezért azt nem áll módjában megküldeni.

[3] Ezt követően a felperes a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (a továbbiakban: Hatóság) fordult. A Hatóság vizsgálata során az alperes arra hivatkozott, hogy a felperes nem vett részt ügyfélként az érintett hatósági eljárásban, ezért nincs lehetőség számára a kért adat kiadására. A Hatóság a NAIH-1022-8/2023. szám alatti döntésével lezárta a vizsgálatot, mivel nem látott esélyt az alperes és a Hatóság álláspontjának közeledésére.

A felperes keresete és az alperes ellenkérelme

[4] A felperes keresetében a pert megelőző adat megismerése iránti igényében megjelölt adat kiadásának teljesítését kérte. A keresete jogalapjaként az információs önrendelkezési jogról és információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) 26. § (1) bekezdését, a 27. § (5) és (6) bekezdését, a 28. § (1) bekezdését, a 31. § (1) és (3) bekezdését, a világörökségről szóló 2011. évi LXXVII. törvény 3. § (1) és (2) bekezdését jelölte meg, valamint hivatkozott az Alaptörvény VI. cikk (3) bekezdésére.

[5] Az alperes a kereset elutasítását kérte. Álláspontja szerint a kiadni kért adat nem minősül közérdekű adatnak. Arra is hivatkozott, hogy a miniszter a véleményt a kulturális örökség védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 68/2018. (IV. 9.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 89. §-a alapján egy másik hatóság előtt folyamatban lévő közigazgatási eljárásban a hatóság megkeresésére adta ki szakhatósági állásfoglalásként. Az Infotv. és az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) rendelkezéseinek együttes értelmezése alapján az Ákr. 33. §-a az Infotv. 27. § (2) bekezdés g) pontja szerinti, a közérdekű adatok megismerését szabályozó törvényi rendelkezésnek minősül, ezért jogszerűen tagadta meg az adatigény teljesítését. A felperes pedig nem minősül az Ákr. 33. §-a alapján az iratok megismerésére jogosult személynek.

Az első- és a másodfokú ítélet

[6] Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az alperest, hogy adja ki a felperesnek a kért miniszteri véleményt.

[7] Az elsőfokú bíróság ítéletének indokolása szerint az adatigénylés tárgya az alperes közfeladatának ellátásával összefüggésben keletkezett közérdekű adat. Az Ákr. 1. §-a alapján az Ákr. 33-34. §-ai azt határozzák meg, hogy a közigazgatási hatósági eljárásokban az eljáró hatóság kinek jogosult, illetve köteles az iratbetekintési jogot biztosítani. Mivel a kereset nem az eljáró hatóság irataiba történő betekintésre irányult, a bíróságnak nem ebben a kérdésben kellett dönteni. Az alperes az eljáró hatóság személyén kívül álló közfeladatot ellátó szerv, ezért az Infotv. alapján köteles az általa végzett tevékenység értékelésére vonatkozó közérdekű adatot megismerhetővé tenni.

[8] Az alperes fellebbezése alapján eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.

[9] A másodfokú bíróság egyetértett az elsőfokú bírósággal, hogy az alperes érdemben nem vitatta, hogy a megismerni kívánt miniszteri vélemény (szakhatósági állásfoglalás) közérdekű adat. A másodfokú bíróság indokolása értelmében az Ákr. 33. § (3) bekezdése szerinti iratbetekintési jogot szabályozó rendelkezés címzettje az eljáró hatóság. Az alperes nem rendelkezhet az iratbetekintésről, ezért az Ákr. 33. § (3) bekezdésén keresztül az Infotv. 27. § (2) bekezdés g) pontjára hivatkozva alaptalanul tagadta meg a közérdekű adat megismerése iránti kérelem teljesítését.

[10] A másodfokú bíróság jogértelmezése szerint a bírósági és a hatósági eljárás irataival összefüggő közérdekű adatigények nem teljesen azonos szempontok szerint ítélhetőek meg. A közérdekű adatok nyilvánossága és az azokhoz való hozzáférés különleges, a közigazgatástól eltérő területe a bírósági eljárásokkal kapcsolatos adatokhoz való hozzáférés jogosultsága. Az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint (3056/2015. (III. 31.) AB határozat, Indokolás [7]-[8] és [13]-[14]) a bírósági eljárások adatainak megismerése iránti igénynél a személyes adatok védelme, a bírósági eljárások zavartalansága és a visszaélések elkerülése szolgál alapul a közérdekű adatok megismeréséhez való alapjog korlátozásához.

[11] A másodfokú bíróság megítélése szerint a különböző hatósági, bírósági eljárások iratainak adatnyilvánosságát érintő ügyekben szem előtt kell tartani az Emberi Jogok Európai Bíróságának (a továbbiakban: EJEB) gyakorlatát is, amely szerint ha az iratmegismerési kérelem tárgya valamely konkrét eljárás irata vagy közigazgatási nyilvántartás része (pl. alkotmánybírósági indítvány, tulajdonszerzést jóváhagyó hatósági határozatok, kirendelhető pártfogó ügyvédek névsora), még nem következik az, hogy a közérdekű adatkérés a véleménynyilvánítás szabadságának sérelme nélkül megtagadható (pl. Magyar Helsinki Bizottság kontra Magyarország ügy (MHB ügy), 18030/11, 2016. november 8-i ítélet, Österreichische Vereinigung zur Erhaltung, Stärkung und Schaffung eines wirtschaftlich gesunden land- und forstwirtschaftlichen Grundbesitzes kontra Ausztria ügy, 39534/07., 2013. november 28-i ítélet, Társaság a Szabadságjogokért kontra Magyarország ügy, 37374/05., 2009. április 4-i ítélet). Az MHB ügyben lefektetett szempontok szerint jelentősége van az információkérés céljának, a kért információ jellegének, a kérelmező szerepének és annak, hogy az adatok azonnal elérhető információk legyenek. A kért információknak közérdekűnek kell lennie, a közügyek átláthatóságát kell biztosítania.

[12] A másodfokú bíróság kiemelte, hogy az alperes nem vitatta a felperesnek azt a tényállítását, hogy a kért információt azért kérte, mert álláspontja szerint a miniszteri szakhatósági állásfoglalás a világörökségi védelem alatt álló épület bontását érintette. A kért miniszteri állásfoglalás az örökségvédelemre figyelemmel közérdekű információkat tartalmazott, az adatkérés nem volt visszaélésszerű, így az adatkérés teljesítését az EJEB gyakorlatával összhangban lefolytatott alapjogi mérlegelés is indokolttá tette.