68/2018. (IV. 9.) Korm. rendelet

a kulturális örökség védelmével kapcsolatos szabályokról

Veszélyhelyzeti normák

A Kormány a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 93. § (1) bekezdés 1-4., valamint 8-18. pontjában,

a 3. § (1) és (2) bekezdése és az 1. melléklet tekintetében a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény 21. § a) és d) pontjában, 21/A. § a) és b) pontjában

kapott felhatalmazás alapján,

az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. A rendelet hatálya

1. § E rendelet hatálya

a) a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvényben (a továbbiakban: Kötv.) meghatározott, a régészeti örökség, a műemléki érték és a kulturális javak védelmével kapcsolatos feladatok tekintetében hatáskörrel rendelkező hatóságokra és feladatkörrel rendelkező intézményekre, szervezetekre és szervekre, valamint azok eljárásaira,

b) a kulturális örökség védelmével kapcsolatos nyilvántartásra vonatkozó szabályokra,

c)[2] a nyilvántartott régészeti lelőhely és a műemléki érték védetté nyilvánításának szabályaira,

d) a régészeti örökség felderítésének és kutatásának követelményeire, a régészeti feltárás és a nagyberuházásokkal kapcsolatos régészeti feladatellátás szabályaira, a régészeti lelőhely és a lelet megtalálójának anyagi elismerésének szabályaira,

e)[3] a műemléki érték felderítésével és a műemlék kutatásával, továbbá védelmével kapcsolatos követelményekre és szabályokra,

f)[4] a kulturális javak védelmével kapcsolatos szabályokra, valamint

g)[5] a kulturális örökségvédelemmel összefüggésben, a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao tv.) 7. § (26) bekezdésében meghatározott adózás előtti eredmény csökkentéséhez szükséges igazolás szabályaira

terjed ki.

2. Értelmező rendelkezések

2. § E rendelet alkalmazásában:

1. esztétikai helyreállítás: a restaurálás körébe tartozó azon kutatáson alapuló, konzerváló kezelésen túlmutató, a kulturális örökség védett elemei eredeti értékeinek, illetve ezek érvényesülése szempontjából a legkedvezőbb állapotának helyreállítását biztosító hozzátételek, kiegészítések vagy egyéb beavatkozások összessége, amelyek célja az értékek zavartalan megjelenésének biztosításával az értelmezhetővé, bemutathatóvá tétele;

1a.[6] szakértői dokumentáció: a Kötv. 7. § 3a. pontja szerinti szakértői vizsgálat kiértékelésével a szakértő szerv általi vizsgálatban előállított, a 3. melléklet 2. és 3. pontja szerinti dokumentumok kiértékelését tartalmazó, valamint ennek eredményeképpen a nevesített műemléki értékeket meghatározó döntéselőkészítő dokumentáció, amelyet elektronikus formában a nyilvántartást vezető hatóság a nyilvántartás részeként kezel;

1b.[7]

2. konzerválás: a restaurálás körébe tartozó azon beavatkozások összessége, amelyek célja a kulturális örökség védett elemei eredeti anyagának változatlan állapotú megőrzését biztosító kezelése: a károsodási folyamatok megszüntetése vagy lassítása, az állapot stabilizálása, az alkotó anyagok szilárdítása, a szerkezet megerősítése, a tárgyhoz nem tartozó, az elváltozást, a károsodási folyamatot előidéző dolgok, szennyeződések eltávolítása;

3. megelőző konzerválás: olyan konzerválási beavatkozás, amelynek célja a károsodás közvetlen elkerülése, a károsodáshoz, lebomláshoz vezető folyamatok okainak megszüntetése, hatásuk mérséklése vagy lassítása;

4. régészeti feladatellátás területi szakasza: a terület földrajzi adottságai, régészeti jellemzői, továbbá a beruházóval szerződő, feltárásra jogosult múzeum gyűjtőterülete, vagy ezek együttes figyelembevétele alapján a feltárási projekttervben meghatározott terület;

5.[8] restaurálás: műemléken, vagy védetté nyilvánított kulturális javakon hatósági engedéllyel végzett művészeti alkotó tevékenység, melynek célja a védett kulturális örökségi elem konzerválása és esztétikai helyreállítása;

6.[9] restaurálási terv: műemléken vagy védett kulturális javakon a védett kulturális örökségi elem további tervezett roncsolásos kutatására vagy vizsgálatára, valamint konzerválására, esztétikai helyreállítására irányuló beavatkozáshoz készített terv;

7.[10] restaurálási dokumentáció: műemlék vagy védett kulturális javak restaurálását hitelesítő dokumentáció, amely szöveges és ábrázolásos formában igazolja a beavatkozások szükségességét, bemutatja a folyamatukat, megkülönböztetve az eredeti részeket és a későbbi kiegészítéseket, részletezve minden olyan elemet, melyet a restaurálás hozzátett, megváltoztatott vagy eltávolított;

8.[11] restaurátori kutatás: műemléken vagy védett kulturális javakon végzett, tudományos módszerrel végzett, roncsolásmentes vagy roncsolásos jellegű restaurátori beavatkozás (mintavétel, szondázó feltárás), amelynek célja a kulturális örökségi elem alkotó anyagainak, állapotának és pusztulási folyamatának meghatározása, történeti rétegeinek megismerése, a története során keletkezett elváltozások, vagy azon végrehajtott változtatások következményeinek tanulmányozása, kiértékelése, többszintű vizsgálati folyamat, restaurálási beavatkozást alapoz meg vagy történeti adatgyűjtésre, megismerésre irányul;

9.[12] restaurátori kutatási dokumentáció: műemléken vagy védett kulturális javakon elvégzett roncsolásos és roncsolásmentes kutatást vagy vizsgálatot lezáró dokumentáció, amelynek tartalmaznia kell a kutatás során feltárt adatokat és tényeket, a kutatás folyamatának leírását, a kutatás rajzi és fényképes dokumentálását, a kutatási eredmények értelmezett összefoglalását, a továbbiakban szükséges beavatkozások ismertetését, a helyreállítási, illetve restaurálási javaslatot, a felhasznált szakirodalmat, a történeti forrásokat és ezek feldolgozását, műemlék esetén az épületkutatás leírását;

10. szabálytalan tevékenység: a kulturális örökségvédelem területén végzett olyan tevékenység, amelyet jogszabályban meghatározott követelmények és szempontok figyelmen kívül hagyásával, a tevékenységre vonatkozó szakmai szabályok, előírások vagy a kulturális örökség védelméért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) által közzétett szakmai irányítói ajánlások és irányelvek megsértésével végeznek;

11. tájképi jelentőségű régészeti lelőhely: olyan régészeti lelőhely, amely megjelenésével környezetének meghatározó tájképi eleme (így különösen erőd, erődítés, vár, templom maradványai, földvár, halomsír, kunhalom, a domborzatból kiemelkedő, többszörösen rétegzett tell-település);

12. területátadás: a régészeti feltárást követően a munkaterület kivitelezési tevékenységre állapotrögzítő jegyzőkönyvvel történő átadása a beruházónak;

13. területátvétel: a régészeti feltárást megelőzően a földmunkával járó változtatással érintett munkaterületnek régészeti munkavégzésre alkalmas állapotban, állapotrögzítő jegyzőkönyvvel történő átvétele a beruházótól.

3. Az örökségvédelmi hatáskörrel rendelkező hatóságok, valamint a jogszabályban kijelölt örökségvédelmi szerv kijelölése és az ügyintézési határidő

3. § (1) A Kormány a kulturális örökség védelmével (a továbbiakban: örökségvédelem) kapcsolatos hatósági feladatok ellátására örökségvédelmi feladatkörében

a)[13] örökségvédelmi hatóságként (a továbbiakban: hatóság) - a c) és d) pontban meghatározott feladatok kivételével - a fővárosi és vármegyei kormányhivatalt (a továbbiakban: kormányhivatal);

b)[14] a kormányhivatalok örökségvédelmi hatósági feladatellátásának törvényességi, szakszerűségi ellenőrzésére és az e rendeletben meghatározott hatósági feladatokra örökségvédelmi hatóságként, valamint a hatóságnak az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) szerinti felügyeleti szerveként a minisztert;

c) a Kötv. 71. § (1) bekezdésében foglalt nyilvántartásokat vezető hatóságként országos illetékességi területtel a minisztert (a továbbiakban: nyilvántartást vezető hatóság);

d) a Kötv.-ben és az e rendeletben meghatározott feladatok tekintetében a kulturális javak hatóságaként országos illetékességi területtel a minisztert (a továbbiakban: kulturális javak hatósága)

jelöli ki.

(2)[15] A kormányhivatal örökségvédelemmel kapcsolatos feladatköreinek gyakorlásával összefüggésben szakmai irányító miniszterként a miniszter gyakorolja az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 9. § f)-i) pontjában meghatározott, valamint a törvényességi és szakszerűségi ellenőrzési hatásköröket, továbbá eljár az Ákr. szerinti felügyeleti szervként.

(3)[16] A Kötv. szerinti, jogszabályban kijelölt örökségvédelmi szerv, kormányrendeletben meghatározott feladatok vonatkozásában a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ.

(4) A magyar államot megillető elővásárlási jog gyakorlására a Kötv. 86. § (3) bekezdésében és 87. § (3) bekezdésében meghatározott örökségvédelmi szerv[17]

a)[18] ingatlanok esetében a miniszter,

b) kulturális javak esetében az e rendeletben foglaltak szerint kijelölt állami közgyűjtemény vagy örökségvédelmi háttérintézmény.

(5) A hatóság ügyintézési határideje - ha a Kötv. vagy e rendelet eltérően nem rendelkezik - huszonöt nap.

(6)[19] A Tao tv. 7. § (26) bekezdésében meghatározott örökségvédelmi hatóságként az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott hatóság jár el.

(7)[20] A miniszter örökségvédelmi szakértő szervként szakértői feladatellátást biztosít jogosultsággal rendelkező szakértő személyes közreműködése vagy szakvéleménye útján

a) a műemléki értéket és régészeti örökséget érintő nyilvántartási hatósági feladatokhoz, melynek körében a szakértő

aa) helyszíni szemlét folytat le,

ab) nevesíti az értékeket,

ac) értékmeghatározást készít,

ad) értékhierarchiát állapít meg,

ae) megállapítja az összetartozó értékek együttes kezelésének módját a telekalakítás feltételeihez,

af) állapotfelvételt készít,

ag) revízióban vesz részt,

ah) adatellenőrzést, adatrögzítés és adatfeldolgozást végez,

b) a műemléki és régészeti örökség védetté nyilvánítása vagy a védettség megszüntetése, a műemléki kategóriába sorolása vagy annak felülvizsgálata és egyéb döntés előkészítéséhez, melynek körében a szakértő a nevesített műemléki érték meghatározása érdekében

ba) szakértői tudományos előkészítését, értékmeghatározó szakértői vizsgálatot végez,

bb) értékmeghatározó szakértői dokumentációt készít, valamint

bc) értékmeghatározó szakértői vizsgálat hatósági döntést előkészítő kiértékelését, hitelesítését, kiegészítését végez,

c) az Országos Építészeti Tervtanács műemléki szakértői közreműködéséhez.

(7a)[21] A (7) bekezdés a) pontja szerinti szakértői közreműködés ügyintézési határideje huszonöt nap.

(8)[22] Örökségvédelmi hatósági ügyintéző feladatkör ellátásához a 22. mellékletben meghatározott végzettség, illetve szakképesítés szükséges.

3/A. Elektronikus tárhely biztosítása[23]

3/A. §[24] (1) A régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos örökségvédelmi hatósági eljárásokban a kérelem és bejelentés elektronikus úton történő benyújtásához, a kérelem és jogszabályban előírt mellékleteinek feltöltéséhez az építésügyi hatósági engedélyezési eljárást támogató elektronikus dokumentációs rendszer (a továbbiakban: ÉTDR) a kérelmező részére közvetlenül a kérelem benyújtása előtt elektronikus feltöltő tárhelyet biztosít.

(2) Az elektronikus tárhely igényléséhez a kérelmezőnek vagy meghatalmazottjának az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: E-ügyintézési tv.) szerinti elektronikus azonosítási szolgáltatással vagy elektronikus azonosító eszközzel történt azonosítása alapján regisztrálnia kell az ÉTDR-ben. A kérelmező vagy meghatalmazottja regisztrációval - külön bírálat és döntés nélkül - automatikusan hozzáférést kap a saját tárhelyéhez.

(3) Az (1) bekezdés szerinti elektronikus tárhely dokumentumaiba az örökségvédelmi engedély iránti kérelem vagy örökségvédelmi bejelentés benyújtása előtt csak a tárhely gazdájaként a kérelmező vagy meghatalmazottja, továbbá a kérelmező vagy meghatalmazottja hozzájárulásával az illetékességgel rendelkező örökségvédelmi hatóság és az arra felhatalmazott személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet tekinthet bele vagy tölthet fel dokumentumokat.

(4) A kérelmező vagy meghatalmazottja az építészeti-műszaki tervtanácsi vélemény megkéréséhez szükséges dokumentumokat az elektronikus gyűjtő tárhelyre tölti fel, és az ÉTDR-en keresztül nyújtja be. Az építészeti-műszaki tervtanács a véleményét a véleményezett dokumentációval együtt az ÉTDR-en keresztül küldi meg a kérelmezőnek.

(5) Az (1) bekezdés szerinti tárhely az örökségvédelmi engedély iránti kérelem vagy bejelentés benyújtásáig áll a kérelmező rendelkezésére.

4. Az örökségvédelmi tanácsadó testületek

4. § (1) A Kötv. 6. § (3) bekezdése szerinti szakmai tanácsadó testületek

a) az Ásatási Bizottság a régészeti örökség,

b)[25] a Kötv. 6. § (5) bekezdése szerinti testület (a továbbiakban: Országos Építészeti Tervtanács), és helyreállítási, restaurálási egyedi ügyben összehívott eseti tanácsadó testület a műemléki érték,

c) a Kulturális Javak Bizottsága a kulturális javak

védelmének tekintetében.

(2) Az Ásatási Bizottság a régészeti örökség védelmével kapcsolatos és egyéb szakmai döntések előkészítésében segíti a miniszter és a hatóságok munkáját. Az Ásatási Bizottság tizenegy tagú testület, amelynek

a)[26] egy tagját a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ,

b) egy tagját a Budapesti Történeti Múzeum,

c)[27] két tagját a vármegyei hatókörű városi múzeumok,

d) két tagját az a)-c) pont hatálya alá nem tartozó egyéb, régészeti gyűjtőkörrel rendelkező múzeumok,

e) egy tagját a régészet szakon mesterképzés folytatására jogosult felsőoktatási intézmények,

f)[28] egy tagját a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Régészeti Intézet,

g) egy tagját a 3. § (3) bekezdése szerinti örökségvédelmi szerv, valamint

h) egy tagját a Magyar Régész Szövetség

javaslata alapján a kimagasló szakmai tapasztalattal rendelkező régész szakemberek közül két évre a miniszter kéri fel, további egy tagját az ugyanezen feltételeknek megfelelő szakemberek közül két évre a miniszter kéri fel.

(3) Az Ásatási Bizottság véleményének kikérése különösen indokolt a feltárásra jogosult intézmények részéről tervásatás vagy megelőző feltárás esetén.

(4) Az Ásatási Bizottság a feltárási engedély iránti kérelmek esetében vizsgálja

a) a feltárási engedély iránti kérelem szakmai tartalmát;

b) tervásatás esetén a kutatási programot;

c) a feltárás indokoltságát, és feltételeinek biztosítottságát;

d) a feltárást végző régész felkészültségét;

e) a feltárás vezetésével megbízott régészre vonatkozó, jogszabályban meghatározott követelmények teljesülését;

f) megelőző feltárás esetén a feltárásra kötött szerződés szakmai tartalmát;

g) nagyberuházás esetén az előzetes régészeti dokumentációt és a feltárási projektterv tartalmát, valamint az abban foglaltak szerződésbeli összhangját;

h) konzulens kijelölésének szükségességét, valamint

i) a védetté nyilvánított régészeti lelőhelyet vagy az in situ (helyben és fizikai állapotromlás nélkül) megőrzendő régészeti emléket fizikailag érintő beavatkozás örökségi elemre, valamint a régészeti örökségi állomány egészére gyakorolt hatását, különös tekintettel arra, hogy a beavatkozás eredményezheti-e a régészeti lelőhelynek akár részleges állapotromlását.

(5)[29] Az Országos Építészeti Tervtanács a műemléki érték védelmével kapcsolatos hatósági és egyéb szakmai döntések előkészítésében a hatósági eljárást megelőzően véleményével segíti a miniszter, valamint az örökségvédelmi hatóság munkáját.

(6)[30] Az Országos Építészeti Tervtanács eljárása során a tervezett beavatkozásnak megfelelő területen jogosultsággal rendelkező örökségvédelmi szakértő szervet vagy egyéb szakterületi szakértőt vonhat be.

(7)[31] Az Országos Építészeti Tervtanács véleményének kikérése különösen indokolt az építtető, a beruházó vagy a tervező részéről műemléki értéket érintő ügyben.

(8) A hatóság az Országos Építészeti Tervtanács szakvéleményét[32]

a) az összevont eljárás elvi örökségvédelmi keretengedélyezési szakaszának megindításához vagy a keretengedélyezés szakaszában,

b)[33] a településfejlesztési terv és a településrendezési terv egyeztetési eljárásában,

c)[34] a hatósági eljárást megelőző egyeztetési és a hatósági engedélyezési szakaszban

kérheti, ha jelentős tény vagy egyéb körülmény megállapításához, különleges követelmények előzetes tisztázásához szakértelem és komplex értékelés szükséges.

(9)[35] Ha a hatóság az Országos Építészeti Tervtanács szakvéleményét az eljárásnak az ÉTDR-ben történt megindítása után, a jelentős tény vagy körülmény fennálltának megjelölésével kéri, akkor az Országos Építészeti Tervtanács a hatóság megkeresésének kézhezvételétől számított tizenöt napon belül szakvéleményt ad, vagy dönthet a szakvélemény megadásának mellőzéséről.

(10) A (7)-(9) bekezdés szerinti szakvélemény megadásának feltétele valamennyi, e rendeletben meghatározott, az engedélyezési eljárásban kötelezően benyújtandó melléklet teljes körű csatolása.

(11) Az Országos Építészeti Tervtanács vizsgálja, hogy a tervezett tevékenység[36]

a) szakszerű-e,

b)[37] a benyújtott tervek alapján a műemlék védelmét veszélyezteti-e, valamint

c) a műemlék és műemléki jelentőségű terület esetében az érték érvényesülését szolgálja-e.

(12)[38] Az Országos Építészeti Tervtanács vizsgálhatja az építészeti minőséget.

(12a)[39] Kiemelten védett műemléket érintő restaurátori beavatkozások esetén az Országos Építészeti Tervtanács véleménye kialakításához a tervezett beavatkozásnak megfelelő területen jogosultsággal rendelkező restaurátor szakértőt von be.

(13)[40] A Kulturális Javak Bizottsága a kulturális javakkal kapcsolatos hatósági és egyéb szakmai döntések előkészítésében segíti a kulturális javak hatóságának munkáját és a miniszter egyéb szakmai feladatait. A Kulturális Javak Bizottsága nyolctagú testület, amelyből

a) egy tagot a Magyar Tudományos Akadémia,

b) egy tagot a Magyar Művészeti Akadémia,

c) két tagot a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ,

d) egy tagot a Szépművészeti Múzeum,

e) egy tagot a Magyar Nemzeti Levéltár, valamint

f) egy tagot a Magyar Műkereskedők és Galériák Országos Szövetsége

javaslata alapján két évre a miniszter kéri fel, további egy tagját két évre a miniszter kéri fel.

(14) A Kulturális Javak Bizottsága vizsgálja a védetté nyilvánításra vagy más, a megkeresésben foglalt intézkedésre vonatkozó javaslat megalapozottságát.

II. FEJEZET

A RÉGÉSZETI LELŐHELY ÉS A MŰEMLÉKI ÉRTÉK NYILVÁNTARTÁSBA VÉTELE, VALAMINT A NYILVÁNTARTOTT RÉGÉSZETI LELŐHELY ÉS A NYILVÁNTARTOTT MŰEMLÉKI ÉRTÉK VÉDETTÉ NYILVÁNÍTÁSA

5. A régészeti lelőhely nyilvántartása

5. § (1)[41] Régészeti lelőhely központi, közhiteles nyilvántartásba vételét feltárásra jogosult intézmény vagy a hatóság, továbbá örökségvédelmi hatástanulmány készítése esetén örökségvédelmi szakértő kezdeményezheti a 2. mellékletben meghatározott adattartalmú lelőhely-bejelentő adatlap benyújtásával a nyilvántartást vezető hatóságnál.

(2) A kezdeményezőnek a lelőhely-bejelentő adatlaphoz csatolnia kell

a) a régészeti lelőhely kiterjedését ábrázoló, Egységes Országos Vetületi (a továbbiakban: EOV-) rendszerben készült térképet,

b) a lehatárolás vektoros állományát, valamint

c) a lelőhely-bejelentő adatlap kitöltésére okot szolgáltató tudományos információ bizonyítékát, így különösen a régészeti feltárásról szóló jelentés és dokumentáció, szakirodalom, adattári dokumentum másolatát.

(3) Régészeti lelőhely nyilvántartásba vételére irányuló kezdeményezés esetén a nyilvántartást vezető hatóság

a) helyszíni szemlét tarthat,

b) adategyeztetést végez a régészeti lelőhely elhelyezkedése szerint illetékes hatósággal és a régészeti lelőhely területét érintő gyűjtőterülettel rendelkező múzeummal.

6. § A régészeti lelőhely nyilvántartásba vételéről szóló döntést a nyilvántartást vezető hatóság az Ákr.-ben foglalt feltételeknek megfelelően hirdetmény útján közli, valamint a döntésről készült közleményt közhírré teszi.

7. § (1) A régészeti lelőhelyek nyilvántartása tartalmazza

a) a nyilvántartott régészeti lelőhely megnevezését, egyedi azonosító számát, a fekvése szerinti települést és a lelőhely településen belüli sorszámát,

b) a nyilvántartott régészeti lelőhely természetbeni elhelyezkedésének a különböző feltárási módszerekkel meghatározott, EOV-rendszerű vektoros kiterjedését,

c) a nyilvántartott régészeti lelőhely védettségére vonatkozó adatokat:

ca) az általános, kiemelt, fokozott vagy ideiglenes védettség megjelölését,

cb) a védettség keletkezésének időpontját, ideiglenes védelem esetében a védelem időbeli hatályát,

cc) a védettséget keletkeztető miniszteri döntés, határozat vagy jogszabály számát,

cd) a védetté nyilvánított régészeti lelőhelyre vonatkozó elővásárlási jog fennállásának tényét,

d) azon ingatlanok ingatlan-nyilvántartási adatait (helyrajzi szám, terület, művelési ág), amelyek területén a lelőhely fekszik,

e) a védetté nyilvánított régészeti lelőhely védőövezetének b) és c) pont szerinti adatait,

f) az ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisból legyűjthető, a lelőhely és a védőövezet kiterjedését lefedő vektoros állományt,

g) a nyilvántartott régészeti lelőhely régészeti szempontú leírását, a régészeti emlékek vagy leletek adatait, így különösen kormeghatározását, klasszifikációját, jellegét, elhelyezkedését, előkerülési módját és időpontját, a feltárásra és a kutatásra vonatkozó adatokat, illetve forrásaikat, veszélyeztetettségét, állapotát,

h) a lelőhelyre vonatkozó hatósági határozatok, szakhatósági állásfoglalások számát, keltét, jogerejét és az elrendelt intézkedések tartalmát,

i) az örökségvédelmi bírságkategóriába történő besorolást, valamint

j) a védettség megszűnése esetén annak időpontját és az arról rendelkező jogszabály számát.

(2) A nyilvántartás az (1) bekezdés d), valamint f)-h) pontja szerinti tartalmi követelményeket jogszabály vagy szolgáltatási szerződés alapján más, jogszabály alapján vezetett nyilvántartás tartalmára hivatkozással, annak közvetlen informatikai elérését biztosítva is teljesítheti.

6. A műemléki érték nyilvántartása

8. §[42] (1) A műemlékek központi, közhiteles nyilvántartásba való felvételét, adatainak módosítását vagy a nyilvántartásból való törlését (a továbbiakban együtt: műemléki nyilvántartás) a nyilvántartást vezető hatóság végzi.

(2)[43] A műemléki érték védetté nyilvánítására vonatkozó eljárás hivatalból vagy a 3. melléklet 1. pontjában és 2. pont 2.6. alpontjában meghatározott adattartalom benyújtásával kezdeményezésre indul. A kezdeményezést papír alapon, vagy elektronikus úton kell megküldeni.

(3) A műemléki érték védetté nyilvánítása ügyében - az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 10. § (2) bekezdésére figyelemmel - kezdeményezőnek (ügyfélnek) minősül a kezdeményezéssel érintett ingatlan ingatlan-nyilvántartásba bejegyezett tulajdonosa, tulajdonosi joggyakorlója, vagyonkezelője, haszonélvezője, társasház esetén tulajdonosi közössége.

(4) Ha a műemléki érték védetté nyilvánítására irányuló eljárás hivatalból indul, a 3. melléklet 1. pontjában és 2. pont 2.6. alpontjában meghatározott adattartalmat teljeskörűen kell megadni.

(5)[44] Műemlék nyilvántartásba vétele csak szakértői dokumentáció elkészítését követően történhet.

9. §[45] (1) A műemléki nyilvántartás tartalmazza

a) a műemlék azonosítására és védettségére vonatkozó alábbi adatokat:

aa) műemlék megnevezését, törzsszámát és egyedi azonosító számát, az azonosításhoz szükséges fényképet,

ab) az egyedi védettség, a műemlékvédelem sajátos tárgyának körébe tartozás, a területi védettség, az ideiglenes műemléki védettség megjelölését,

ac) a műemléki környezetet alkotó ingatlanok helyrajzi számát, a környezet térképi lehatárolását,

ad) a védettség keletkezésének, módosításának időpontját, ideiglenes műemléki védelem esetében a védelem időbeli hatályát,

ae) a védettséget keletkeztető, módosító, megszüntető miniszteri döntés, határozat vagy egyéb jogi aktus kibocsátóját, számát, hatályát,

af) az örökségvédelmi bírság kategóriába sorolását, illetve a műemlék kategóriába történő besorolását;

b) a műemlék elhelyezkedésének alábbi földrajzi, térbeli adatait:

ba)[46] a műemlék fekvése szerinti vármegyét települést, településrészt és címét,

bb) az ingatlanok ingatlan-nyilvántartási adatai szerinti azonosítását (helyrajzi szám, alrészlet, albetét) amelyek területén a műemléki védelem fennáll,

bc) a műemlék természetbeni elhelyezkedésének az EOV-rendszerhez illeszkedő pontszerű, vonalas létesítmény esetén a nyomvonal meghatározását, terület esetén annak vektoros kiterjedését, térképi és szöveges körülhatárolását,

bd) az ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis alapján a műemlék kiterjedését lefedő földrészletek, alrészletek és építmények vektoros állományát, szöveges körülhatárolását;

c) a műemlék védettségét megalapozó alábbi szakanyagokat:

ca)[47] a műemlékre vonatkozó építéstörténeti tudományos dokumentációt, kerttörténeti tudományos dokumentációt, kutatási dokumentációt, restaurálási dokumentációt, értékleltárt, szakértői vizsgálatot, szakértői dokumentációt,

cb) a műemlék, műemléki érték, műemlékvédelem sajátos tárgyának leírását, azonosító fényképeit, történeti topográfiáját,

cc) az inventarizáció, műemléki topográfia, revízió, állapotfelvétel szakmai anyagát, dokumentációját,

cd) a műemléki érték fajtáját, típusát, stílusát, jellemző datálását, történeti megnevezéseit, funkcióit, korábbi állapotát rögzítő felvételeket, felméréseket, dokumentumokat,

ce) a műemlék tudományos kutatásának és feltárásának forrásadatait,

cf) a műemléki érték műemlékké nyilvánításának dokumentációit, szakértői véleményét, a védettség módosítását, megszüntetését alátámasztó dokumentáció elektronikus másolatát,

cg) a műemlékre vonatkozó szakirodalmi, múzeumi, adattári dokumentumok, szakgyűjteményben vagy irattárban fellelhető örökségvédelmi szakanyagok megnevezését, azonosító adatokat;

d) a műemlék nevesített műemléki értékeinek, eszmei értékének, jelentőségének meghatározását;

e) egyéb vagyonjogi vagy hatósági eljárásra, lényeges beavatkozásra vonatkozó adatot;

f) a műemlék, a műemlékvédelem sajátos tárgyának veszélyeztetettségére vonatkozó adatokat.

(2) A műemléki nyilvántartás a műemlék elhelyezkedésének földrajzi adatait - jogszabály vagy szolgáltatási szerződés alapján - jogszabály alapján vezetett másik nyilvántartás tartalmára hivatkozással, annak közvetlen informatikai elérését biztosítva is teljesítheti.

(3) A szakanyagot ki kell egészíteni, ha a műemléki nyilvántartásban nem szereplő, de a Kötv. 7. § 17. pontja értelmében a műemlékhez tartozó műemléki érték, alkotórész, tartozék vagy berendezés kerül elő.

7. A régészeti lelőhely és a műemléki érték nyilvántartására, valamint védetté nyilvánítására vonatkozó közös szabályok

10. § (1)[48] A nyilvántartást vezető hatóság és - kormányrendeletben meghatározott esetekben - a kormányhivatal a nyilvántartásban szereplő adatokról kérelemre adatot szolgáltat.

(1a)[49] A nyilvántartást vezető hatóság adatszolgáltatásában nyújtható adatkör a műemlék elhelyezkedésének földrajzi, térbeli adataira és a műemlék azonosítására és védettségére vonatkozó 9. § (1) bekezdés a) pontja, b) pont ba) és bb) alpontja szerint adatkör alapadataira terjed ki, kivéve, ha a kérelmező a 9. § (1) bekezdés b)-d) pontja szerinti adatkört kérelmében külön megjelöli.

(2) A kérelem benyújtásakor igazolni kell az igazgatási szolgáltatási díj megfizetését vagy a Kötv. 72. § (5) bekezdése szerinti díjmentességet.

(3)[50] A 7. § (1) bekezdés b) és g) pontjában és a 9. § (1) bekezdés c) és d) pontjában meghatározott adatok szolgáltatását a nyilvántartást vezető hatóság csak azoknak a szerveknek nyújthatja, amelyek ezt jogszabályban meghatározott feladatuk ellátása érdekében kérik.

(4)[51] E rendelet alkalmazásával közhiteles adatként nem szolgáltathatók a 7. §-ban és 9. §-ban meghatározott ingatlan-nyilvántartási, illetve állami földmérési és térképészeti adatok.

(5) A nyilvántartást vezető hatóság a hatóság számára hozzáférést biztosít dokumentumok elektronikus úton történő benyújtása érdekében.

(6)[52] A Kötv. 71. § (1) bekezdés a), c) és d) pontja esetében a védettség tényét a nyilvántartást vezető hatóságnak fel kell tölteni az Országos Építésügyi Nyilvántartásba (a továbbiakban: OÉNY).

(7)[53] A nyilvántartást vezető hatóság az OÉNY-t vezető szervezet, az örökségvédelmi, építésügyi, ingatlanügyi hatóságként eljáró kormányhivatalok, a jegyző, a főjegyző, valamint a feltárási joggal rendelkező intézmények számára elektronikus hozzáférést biztosít az általa kezelt, a régészeti örökség, a műemléki értékek, a világörökségi és világörökségi várományos területek védelmével összefüggő feladataik ellátásához szükséges adatokhoz.

11. § (1)[54] A nyilvántartott régészeti lelőhely és a műemléki érték védetté nyilvánítására, a műemléki kategória módosítására, valamint a védettség megszüntetésére irányuló kezdeményezést (a továbbiakban: együtt: kezdeményezés) a nyilvántartást vezető hatóságnak kell benyújtani.

(2) A nyilvántartott régészeti lelőhely védetté nyilvánítására, valamint a védettség megszüntetésére irányuló kezdeményezést a 2. melléklet szerinti adattartalommal kell benyújtani.

(3)[55] A műemléki érték védetté nyilvánítására, a műemléki kategória módosítására, valamint a műemléki védettség megszüntetésére irányuló kezdeményezést a 3. melléklet 1. pontja és 2. pont 2.6. alpontja szerinti adattartalommal kell benyújtani.

(4) Ha a kezdeményezés hiányos, vagy nem helytálló adatokat tartalmaz, a nyilvántartást vezető hatóság felhívja a kezdeményezőt annak kiegészítésére vagy módosítására a benyújtástól számított tizenöt napon belül, határidő kitűzésével. A kiegészítés vagy módosítás határidőben történő teljesítésének elmulasztása esetén a nyilvántartást vezető hatóság a kezdeményezés további vizsgálatát mellőzheti.

(5)[56] A miniszter a kezdeményezés alapján

a)[57] gondoskodik a védetté nyilvánítás, a műemléki kategória módosítása vagy a védettség megszüntetésének előkészítéséről, vagy

b)[58] elutasítja az indokolatlan kezdeményezést, amennyiben ugyanazon ténybeli állapot szerinti kezdeményezés 3 éven belül már tárgyát képezte régészeti lelőhely vagy műemléki érték védetté nyilvánításának, a műemléki kategória módosításának vagy a védettség megszüntetésének.

(6)[59] A miniszter (5) bekezdés szerinti eljárásáról a nyilvántartást vezető hatóság tájékoztatja a kezdeményezőt.

12. §[60] (1)[61] A védetté nyilvánítás, a műemléki kategória módosítása előkészítése során a nyilvántartást vezető hatóság a miniszter 11. § (5) bekezdés a) pontja szerinti döntése alapján védetté nyilvánítási szakértői dokumentációt készíttet, amelynek tartalmát a 14. § (1) bekezdése határozza meg.

(2)[62] A védetté nyilvánítás, a műemléki kategória módosítása előkészítése során a nyilvántartást vezető hatóság az előkészítés tényéről írásban értesíti a védetté nyilvánításra, a műemléki kategória módosításra javasolt ingatlannal rendelkezni jogosultat. A több mint ötven rendelkezni jogosult értesítése során az Ákr. hirdetményi közlésre vonatkozó szabályai alkalmazhatóak.

(3) A nyilvántartást vezető hatóság a (2) bekezdés szerinti értesítést megelőzően egyeztetést folytat le a hatósággal az esetleges ideiglenes védelem alá helyezés tárgyában.

(4) A műemléki érték védetté nyilvánításának előkészítése során a nyilvántartást vezető hatóság a (2) bekezdés szerinti értesítéssel egyidejűleg - tizenöt napos határidő kitűzésével - kikérheti

a) az érintett műemléki érték fekvése szerint illetékes települési önkormányzat polgármesterének, a fővárosban a fővárosi kerületi polgármesternek vagy a Margitsziget esetén a főpolgármesternek,

b) az érintett műemléki érték tulajdonosának vagy tulajdonosi közösségének,

c) a védelemre tervezett történeti kert, történeti táj, műemléki jelentőségű terület, műemléki környezet esetében - ha országos jelentőségű védett természeti vagy közösségi jelentőségű (Natura 2000) területen helyezkedik el - a természetvédelmi kezelésért felelős szerv

véleményét a védetté nyilvánítással kapcsolatban.

(5)[63] A műemléki védettség megszüntetésének előkészítése során a nyilvántartást vezető hatóság a miniszter 11. § (5) bekezdés a) pontja szerinti döntése alapján védettség megszüntetését előkészítő szakértői dokumentációt készíttet.

(6) A műemléki védettség megszüntetésének előkészítése során a nyilvántartást vezető hatóság értesíti a védettség megszüntetésre javasolt ingatlannal rendelkezni jogosultat. A több mint ötven rendelkezni jogosult értesítése során az Ákr. hirdetményi közlésre vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

(7)[64] A kezdeményezés iratába, valamint a szakértői dokumentációba betekinthet mindenki, akinek az ingatlanra vonatkozóan az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett joga áll fenn, az ingatlan műemléki védettségéhez jogos érdeke fűződik, illetve a kezdeményező.

13. § (1) A nyilvántartott régészeti lelőhely védetté nyilvánítási dokumentációja tartalmazza

a) a nyilvántartott régészeti lelőhely nyilvántartási számát,

b) a nyilvántartott régészeti lelőhely földrajzi azonosító adatait és térképmellékletét,

c) a védetté nyilvánítás tudományos indokolását a védetté nyilvánítandó örökségi ingatlan elem értékeinek megnevezésével, leírásával, fotó- és rajzi dokumentációjával, a lelőhelyen korábban elvégzett régészeti feltárás esetén a feltárt részek megjelölésével és az azonosításukra alkalmas adatokkal,

d) a nyilvántartott régészeti lelőhely aktuális állapotának, esetleges veszélyeztetettségének leírását, további értékeinek feltárását célzó kutatásokra tett javaslatot,

e) a nyilvántartott régészeti lelőhely kijelölésre javasolt védőövezetét,

f) a fenntartható használat főbb szempontjait,

g) a nyilvántartott régészeti lelőhely védettségi fokozatára vonatkozó javaslatot és annak indokolását,

h) a nyilvántartott régészeti lelőhelyre vonatkozó szakirodalmi, múzeumi, adattári dokumentumok megnevezését, azonosító adatait, az alapvető információkat tartalmazó dokumentumok másolatát,

i) a nyilvántartott régészeti lelőhely és tervezett védőövezete fekvése szerinti ingatlan ingatlan-nyilvántartási adatait (helyrajzi szám, terület, művelési ág, tulajdonos, vagyonkezelő) a védetté nyilvánítás előkészítésének megindításához képest harminc napnál nem régebbi, a tulajdoni lapról elektronikus dokumentumként szolgáltatott nem hiteles másolat alapján, valamint az ingatlanügyi hatóság által hitelesített térképmásolatot.

(2) A nyilvántartott régészeti lelőhely védetté nyilvánításának előkészítése során a nyilvántartást vezető hatóság figyelembe veszi a régészeti lelőhelyek nyilvántartásának adatait, továbbá - szükség esetén - más feltárásra jogosult intézmény, különösen a gyűjtőterületén érintett múzeum adatait.

(3) A nyilvántartást vezető hatóság a dokumentáció készítése során igénybe veheti az adott szakterületen szakértelemmel rendelkező személy vagy más feltárásra jogosult intézmény közreműködését.

(4) A védetté nyilvánítás előkészítése során észrevételt tehet, és a dokumentációba betekinthet, aki a védetté nyilvánítási eljárás megindításáról értesült, valamint akinek az adott ingatlanra vonatkozó jogát a védelem érinti.

14. § (1)[65] A szakértői dokumentáció tartalmazza[66]

a) a műemléki érték földrajzi azonosító adatait, állapotának adatait és azonosítóit a 3. melléklet 1.1., 1.2., 1.3., 2.6.3. alpontjai szerinti tartalommal;

b) értékleltárt a 3. melléklet 2. pontja szerinti tartalommal;

c) építéstörténeti tudományos dokumentációt a 3. melléklet 3. pont 3.1. alpontja szerinti tartalommal, illetve kerttörténeti tudományos dokumentációt a 3. melléklet 3. pont 3.2. alpontja szerinti tartalommal;

d) a műemlék nevesített műemléki értékeinek meghatározását a 3. melléklet 4. pontja szerinti tartalommal, figyelemmel a 3. melléklet 2. pontja szerinti műemléki értékekre;

e) a műemléki védelem kiterjedésére vonatkozó javaslatot;

f)[67] engedélyezési eljárásban a műemlék tulajdonosa, vagyonkezelője megbízásából készített szakértői vizsgálat eredményeként elkészült dokumentum esetén az a)-e) pontban foglaltak mellett a dokumentum szakértő szerv általi kiértékelését, hitelesítését, szükség esetén kiegészítését, módosítását;

g) hivatalból induló nyilvántartási hatósági eljárás esetén az a)-e) pontban foglaltak mellett

ga) az értékmeghatározó szakértői vizsgálati eredményt a műemléki nyilvántartásban szereplő adatok felülvizsgálatával,

gb) a veszélyeztetettség esetén annak megszüntetésére vonatkozó javaslatot,

gc) ideiglenes műemléki védettség elrendelésére, időtartamára vonatkozó javaslatot,

gd) a műemlék kategóriába történő besorolására vonatkozó javaslatot;

h) a kezdeményezésre indult műemléki védési, törlési eljárások esetén az a)-e) pontban foglaltak mellett

ha) a b) és c) pontban foglalt dokumentumok kiértékelését,

hb) a dokumentáció elkészítésének elrendeléséhez képest harminc napnál nem régebbi, a tulajdoni lapról elektronikus dokumentumként szolgáltatott nem hiteles másolatot, valamint az ingatlanügyi hatóság által hitelesített térképmásolatot;

i) a g) és h) pont szerinti esetekben

ia) az értékmeghatározó szakértői vizsgálati eredményre alapozott tudományos állásfoglalást és indokolást a védelem elrendelésére, törlésére vagy módosítására,

ib) a műemléki védettséget módosító tudományos állásfoglalás esetén a védelem kiterjedésére vonatkozó állásfoglalást, a módosítás tudományos alátámasztását és a műemléki nyilvántartásban szereplő adatok felülvizsgálatára vonatkozó javaslatot,

ic) az állami elővásárlási jog alapítására vonatkozó javaslatot,

id) ingatlan-nyilvántartási intézkedésre vonatkozó tartalmi javaslatot,

ie) a 17. § (1) bekezdés a) pontja szerinti rendelet szövegére vonatkozó javaslatot,

if) védettség elrendelésénél a műemlékké nyilvánítás közérdekű céljának meghatározását,

ig) védettség elrendelésénél a műemlék bírság kategóriába történő besorolására vonatkozó javaslatot,

ih) védettség elrendelésénél a műemlék megőrzésére, karbantartásának, fenntartásának módjára, fejlesztésére és hasznosítására tett javaslatot,

ii)[68] védettség elrendelésénél a védetté nyilvánítandó műemléki érték megőrzésének biztosítása érdekében a településrendezési terveknek szükséges változtatására vonatkozó javaslatot.

(2)[69] A védetté nyilvánítási dokumentációt a védetté nyilvánítást, a műemléki kategória módosítást befolyásoló egyéb információk és az e rendeletben meghatározott és határidőben beérkezett vélemények figyelembevételével kell véglegesíteni.

(3) A műemléki védettség megszüntetését megalapozó szakértői állásfoglalás tartalmazza[70]

a) a műemlék hatósági nyilvántartási és földrajzi azonosító adatait, kiterjedésének pontos meghatározását, a térképmellékleteket, a tulajdoni lap másolatot, az archív és aktuális fotódokumentációt;

b)[71] a műemlék megnevezését, fajtáját, típusát, stílusát, jellemző datálását, építészeti leírását, aktuális állapotának bemutatását;

c) a műemlék örökségvédelmi szempontú értékelését;

d) a műemléki védettség megszüntetésének kezdeményezője nevét, a kezdeményezés dátumát, előzményeit és indokait;

e)[72] a műemléki védettség megszüntetésére vonatkozó szakértői véleményt indokolással, továbbá ezen szakértői vélemény tartalmától függően a Kötv. 35. § (3) bekezdése szerinti javaslatot.

(4)[73]

15. § A nyilvántartott régészeti lelőhely akkor nyilvánítható védetté, ha

a) az közérdekű célt szolgál,

b) hazánk történelmének és régészeti örökségének olyan kiemelkedő történeti és kulturális jelentőségű hiteles dokumentuma, ahol többféle feltárási módszerrel végeztek kutatást, valamint

c) további kutathatósága biztosítható, és

d) a lelőhelyen esetlegesen lévő régészeti emlék funkciója ismert és alaprajza hitelesen rekonstruálható.

16. § (1) A műemléki érték akkor nyilvánítható műemlékké, ha[74]

a) az közérdekű célt szolgál,

b) a műemlékké nyilvánítás időszakában fennálló formájában

ba) hazánk történelmének eredeti, hiteles dokumentuma,

bb) kortörténeti jellege meghatározó módon érvényesül,

bc) sérülései észszerű helyreállítás révén kijavíthatók és a sérülések helyreállítása nem jelent olyan jelentős fizikai változtatást, amely a műemléki értéken a kortörténeti jelleget megszüntetné, és

c)[75] a nyilvántartást vezető hatóság a védettség elrendelését előkészítő vizsgálati eljárást követően a szakértői dokumentációt elkészíttette a 3. § (7) bekezdésében megjelölt szervvel.

(2)[76] Ha a műemléki érték értékleltára vagy feltárása még nem teljes körű, a műemlékké nyilvánításra akkor kerülhet sor, ha az országos vagy kiemelkedő jelentőség a feltárt tudományos tények alapján legalább valószínűsíthető és ezt a szakértői állásfoglalás tartalmazza.

16/A. §[77] A műemléki védettség akkor szüntethető meg, ha

a) a Kötv. 35. § (1) bekezdésében meghatározottak fennállnak, és

b) a nyilvántartást vezető hatóság a védettség megszüntetését előkészítő szakértői tudományos állásfoglalást elkészíttette a 3. § (7) bekezdésében megjelölt szervvel.

17. §[78] (1) A miniszter a szakértői dokumentáció ismeretében dönt és[79]

a)[80] a védetté nyilvánítás, a műemléki kategória módosítása, illetve a védettség megszüntetése tárgyában rendeletet alkot, vagy

b)[81] megtagadja a védetté nyilvánítást, a műemléki kategória módosítást, illetve a védettség megszüntetését.

(2) A nyilvántartást vezető hatóság a védetté nyilvánítási szakértői dokumentáció egy másolati példányát tájékoztatásul megküldi az illetékes hatóságnak.

(3) Ha a műemléki védettség megszüntetésének kezdeményezése a szakértői vizsgálat alapján nem megalapozott, vagy a Kötv. 35. § (1) bekezdésben meghatározott feltételek nem állnak fenn, vagy nyilvánvalóan fennálló műemléki értékre vonatkozik, a műemléki védettség megszüntetését megalapozó szakértői állásfoglalás alapján a kezdeményezést a miniszter elutasítja, amely döntésről a kezdeményezőt és az ingatlannal rendelkezni jogosultat a nyilvántartást vezető hatóság tájékoztatja.

18. §[82]

19. § Az ideiglenes műemléki védettség elrendeléséről és megszüntetéséről a 12. §-ban meghatározottakat az Ákr.-ben meghatározott módon értesíteni kell.

20. §[83] (1) A műemlék - a műemlékvédelem sajátos tárgyai körébe tartozó - műemléki környezetének minősül

a) a műemlékkel közvetlenül határos - sarkán is érintkező - telkek, a kapcsolódó közterületszakaszok és a közterületszakaszokkal határos ingatlanok, amelyek a műemléki nyilvántartásban szerepelnek, vagy

b) önálló ingatlant alkotó, vagy úszótelken elhelyezkedő műemlék esetén, a műemlék építmény önálló ingatlanával, vagy úszótelkével közvetlenül határos telkek és az ezekkel a telkekkel határos további telkek, valamint ezen telkekhez kapcsolódó közterületszakaszok,

c) a műemléki védettséget elrendelő jogszabályban az a) és b) pontban foglaltaktól eltérően kijelölt ingatlanok.

(2) A műemléki érték műemlékké nyilvánításakor vagy a műemlék környezetének (6) bekezdés szerinti felülvizsgálata esetén - a sajátos terepviszonyokra, illetve telekstruktúra kialakulására is figyelemmel - műemléki környezetnek jelölhető ki

a) a műemléki építmény telkével közvetlenül határos - sarkán is érintkező - telkek, ezen közvetlenül határos telkekkel érintkező szomszédos telkek,

b) a műemlék építmény telkével kapcsolódó közterületszakaszok, a műemlékkel közvetlenül határos telkek közterületszakaszai, valamint a műemlékkel közvetlenül határos telkekkel érintkező telkek közterületszakaszai,

c) a terepviszonyok miatti egyedi látványkapcsolat vagy sajátos telekformák esetén, indokolt esetben az a) és b) pontban meghatározottaktól eltérő környezet,

különösen, ha a telken a műemlékké nyilvánítandó műemléki érték megjelenését, utcaképi, településképi, tájképi értékeinek érvényesülését közvetlenül befolyásoló építmény áll vagy létesíthető.

(3) A műemléki környezet esetében a műemléki területre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(4) Az (1) és (2) bekezdés szerint műemléki környezetként meghatározott ingatlanok helyrajzi száma a műemléki nyilvántartásban a műemlék védettségével összefüggő adat.

(5) Az (1) bekezdés a) és b) pontja alapján műemléki környezetnek minősülő ingatlanok telekalakítás következtében történő adatváltozásáról a nyilvántartást vezető hatóság döntést hoz, valamint a (6) bekezdés szerint jár el.

(6)[84] A nyilvántartást vezető hatóság a műemléki környezetnek minősülő ingatlanok szakértői vizsgálata és a műemléki környezet módosítása iránt intézkedik, ha a kijelölt műemléki környezet kiterjedése a védett műemléki érték megőrzését nem biztosítja.

III. FEJEZET

A RÉGÉSZETI ÖRÖKSÉG VÉDELME

8. A nyilvántartott régészeti lelőhelyekre és a régészeti feltárás elvégzésére vonatkozó általános követelmények

21. § (1) A nyilvántartott régészeti lelőhelyen állapotromlással járó tevékenység csak a Kötv. és e rendelet alapján, valamint az e rendeletben meghatározott engedéllyel végezhető.

(2) A nyilvántartott régészeti lelőhely állapotromlásának minősül a réteg vagy rétegsor átvágása, a történeti összefüggés megszüntetése, a régészeti leletek eredeti helyükről történő elmozdítása régészeti feltárás nélkül.

(3) A földmunkával járó beruházással el kell kerülni

a) a védetté nyilvánított régészeti lelőhelyet,

b) a nyilvántartott tájképi jelentőségű régészeti lelőhelyet és

c) az eredeti összefüggéseiben megmaradt, helyben és fizikai állapotromlás nélkül megőrzendő régészeti emléket.

(4) A lelőhely állapotváltozásával járó régészeti feltárás esetén előnyben kell részesíteni az eredeti rétegsort és történeti összefüggést tartalmazó lelőhelyrész megtartását.

22. § (1) A régészeti feltárást végző vagy megelőző feltárás esetén a régészeti feladatellátásra a beruházóval szerződő intézmény vagy a 3. § (3) bekezdése szerinti örökségvédelmi szerv gondoskodik

a) a feltárás megkezdésének bejelentéséről

aa) engedélyköteles feltárás esetén a 6. mellékletben meghatározott adattartalmú formanyomtatványon a régészeti feltárás megkezdése előtt két nappal,

ab)[85] bejelentésköteles feltárás esetén a 29. § (1) bekezdésében meghatározott módon,

b) a régészeti feltárás jogszabálynak, valamint a miniszter által közzétett szakmai irányelveknek megfelelő elvégzéséről,

c) a feltárási naplónak a munkavégzés idején a feltárási helyszínen való őrzéséről,

d) a feltárt régészeti örökség őrzéséről, az elsődleges leletfeldolgozásról, a leletek végleges múzeumi befogadásáról, valamint a feltárás eredményének tudományos feldolgozásáról,

e) a feltárási munkálatok szünetelése esetén a feltárt régészeti emlékek ideiglenes állagmegóvásáról, biztonságáról,

f) tervásatás és mentő feltárás esetén a feltárás befejezése után a rendeltetésszerű és biztonságos, az élet- és balesetvédelmi előírásoknak megfelelő használathoz szükséges tereprendezési munkák elvégzéséről, és

g) a feltárás helye szerinti gyűjtőterülettel rendelkező múzeum értesítéséről, ha a feltárást más feltárásra jogosult intézmény vagy 3. § (3) bekezdése szerinti örökségvédelmi szerv (a továbbiakban együtt: feltárásra jogosult intézmény) végzi.

(2) Az engedélyköteles régészeti feltárás az (1) bekezdés a) pont aa) alpontja szerinti bejelentést követő második napon megkezdhető.

(3) A Kötv. 20. § (2) bekezdés a)-c) pontja szerinti bejelentésköteles régészeti feltárás az (1) bekezdés a) pont ab) alpontja szerinti bejelentést követő második napon megkezdhető.

(4) A Kötv. 20. § (2) bekezdés d)-e) pontja szerinti bejelentésköteles régészeti feltárás az (1) bekezdés a) pont ab) alpontja szerinti bejelentést követő ötödik napon megkezdhető a hatóság eltérő rendelkezése hiányában.

(5) A régészeti feltárás nem minősül építési tevékenységnek.

23. § (1) Régészeti feltárást csak

a) szakirányú mesterfokozattal,

b) szakirányú mesterfokozattal egyenértékű okleveles régész szakképzettséggel,

c) szakirányú mesterfokozattal egyenértékű, bölcsészettudomány képzési területen szerzett végzettséggel és régészeti specializációval

rendelkező, vagy

d) régészet tárgyban doktori fokozatot szerzett,

továbbá a feltárást végző vagy a feltárásba bevont intézménnyel - nagyberuházás esetén a bevont intézménnyel vagy szervezettel - munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló régész vezethet.[86]

(2) A régészeti feltárást vezető régésznek (a továbbiakban: feltárásvezető) - a mentő feltárás kivételével - a feltárási engedély iránti kérelemben megjelölt feladatellátáshoz szükséges speciális szakirányú ismeretekkel és megfelelő feltárási gyakorlattal kell rendelkeznie.

(3) Megfelelő feltárási gyakorlatnak minősül a szakirányú mesterfokozat vagy szakképzettség megszerzését követően a régészeti örökséggel és a műemléki értékkel kapcsolatos szakértői tevékenységről szóló kormányrendeletben meghatározott számítási módszer alapján az adott korszakot érintő feltárás vezetőjeként vagy a feltárási dokumentációban megnevezett munkatársként szerzett legalább 12 pont értékű szakmai gyakorlat.

(4) A feltárásra jogosult intézmény csak olyan régészt bízhat meg feltárás vezetésével, aki korábbi tevékenysége során a jogszabályban meghatározott dokumentációs kötelezettségeit teljesítette.

(5) A feltárásvezetőnek az egyes feltárási munkafolyamatok elvégzésében történő akadályoztatása esetén az engedélyes köteles a helyettesítésről az (1)-(4) bekezdésben foglaltaknak megfelelő módon gondoskodni.

(6) A feltárásvezető köteles

a) a régészeti feltárás, különösen a próba- és a teljes felületű feltárás esetén a régészeti feltárás vezetésével kapcsolatos feladatokat személyesen a helyszínen irányítani,

b) a feltárási naplót naprakészen, a munkálatokkal egy időben úgy vezetni, hogy annak alapján a feltárás célkitűzései, addigi menete és eredményei követhetők legyenek, valamint

c) a 24. § szerinti szakmai irányelveknek megfelelő dokumentációt elkészíteni.

(7) Több korszakot érintő régészeti feltárás esetén az (1) bekezdés szerinti szakképzettséggel és a (3) bekezdés szerinti feltárási gyakorlattal rendelkező munkatársat vagy konzulenst kell bevonni a régészeti feladatellátásba.

24. §[87] A 3. § (3) bekezdése szerinti örökségvédelmi szerv minden év február 28-ig előkészíti és megküldi a miniszternek a régészeti feltárás szakmai irányelveit, amelyeket a miniszter az Ásatási Bizottság bevonásával véleményez. Az elfogadott szakmai irányelveket a miniszter az általa vezetett minisztérium honlapján minden év április 30-ig közzéteszi.

25. § (1) Régészeti feltárásra alkalmas napnak minősül az a munkanap, amelyen az időjárási és a talajviszonyok, továbbá egyéb körülmények nem akadályozzák meg a feltárási tevékenységet.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakra figyelemmel régészeti feltárásra alkalmatlan különösen az a nap, amelyen a feltárási tevékenységet

a) a talaj fagyott állapota, nedvességtartalma, a belvíz vagy a talajvíz szintje,

b) a csapadék mennyisége vagy jellege, vagy

c) a rendkívüli időjárással összefüggő esemény miatt elrendelt riadó

megakadályozza.

26. § (1) A régészeti feltárásról jelentést kell készíteni, mely tartalmazza

a) a 2. mellékletben meghatározott tartalmú lelőhely-bejelentő adatlapot,

b) a szöveges ismertetést és

c) a feltárás helyszínrajzát, mely tartalmazza a kutatott lelőhely ismert kiterjedésének körvonalát és a feltárt, kutatott terület zárt alakzatként ábrázolt határát a térképlapon olvashatóan feltüntetett koordinátákkal.

(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti adatlapot minden lelőhelyről külön kell kitölteni.

(3) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti szöveges ismertetés tartalmazza

a) engedélyhez kötött feltárás esetén a feltárási engedély számát vagy az arra történő utalást, hogy a feltárás nem tartozik az engedélyezési körbe, országos jelentőségű védett természeti területen végzett régészeti feltárás esetén a természetvédelmi hatóság által kiadott engedély számát,

b) a lelőhely nyilvántartási azonosítóját,

c) a feltárás menetét, a feltárás eredményeinek rövid összefoglalását,

d) a feltárt terület nagyságát,

e) a leletek elhelyezését,

f) a lelőhely feltárás utáni állapotáról szóló adatokat,

g) az alkalmazott módszereket, továbbá

h) az előkerült leletek összefoglaló ismertetését.

(4)[88] A jelentés egy-egy példányát a feltárás befejezését követő harminc napon belül elektronikus úton meg kell küldeni

a) a nyilvántartást vezető hatóságnak

b) a hatóságnak,

c)[89] a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központnak,

d)[90] a területileg érintett vármegyei hatókörű városi múzeumnak, ha a feltárást más feltárásra jogosult intézmény végezte,

e) a gyűjtőterületén érintett területi múzeumnak, ha a feltárást más feltárásra jogosult intézmény végezte,

f) a gyűjtőterületén érintett területi múzeumnak, ha a feltárást más feltárásra jogosult intézmény végezte, és

g) a területi és természetvédelmi hatóságnak és a működési területével érintett nemzeti park igazgatóságnak, ha a feltárás országos jelentőségű védett természeti területen történt.

(5)[91]

27. § (1) A feltárási dokumentáció tartalmazza

a) a feltárási naplót,

b) régészeti bontómunka esetén a legkisebb bontási egységekre (jelenség, réteg) vonatkozó adatlapokat,

c) a munkálatok során készült valamennyi feljegyzést,

d) az azonosított vagy feltárt régészeti jelenségeket és azok környezetét megörökítő fotódokumentációt, méretarányos alap- és metszetrajzot, EOV-rendszerben, készült helyszínrajzot és térképet, valamint mindezek listáit,

e) bármilyen technikával rögzített adatot,

f) a régészeti leletek elsődleges leletfeldolgozásáról és muzeális intézménybe történő végleges befogadásáról szóló miniszteri rendeletben meghatározott tartalmú dokumentációját.

(2) A feltárási napló a régészeti feltárás - hatósági és bírósági eljárásban felhasználható - alapdokumentuma, amelynek első részében a feltárás időpontját, a feltárásban közreműködők létszámát, a feltárás menetét befolyásoló körülményeket, a régészeti feltárásra alkalmas és alkalmatlan napokat, a második részében a szakmai megfigyeléseket, feljegyzéseket kell a feltárás megkezdésétől a befejezéséig folyamatosan vezetni a feltárás módszerétől függően.

(3)[92] A beruházó jogosult a feltárási napló első részébe betekinteni, arról másolatot kérni, ellenőrizni, bejegyzést tenni.

(4)[93] A feltárási dokumentáció egy-egy példányát a feltárás befejezését követő egy éven belül elektronikus úton meg kell küldeni

a) a nyilvántartást vezető hatóságnak,

b) hatóságnak,

c)[94] a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központnak,

d) a leletanyagot véglegesen befogadó múzeumnak,

e)[95] a területileg érintett vármegyei hatókörű városi múzeumnak, ha a feltárást más feltárásra jogosult intézmény végezte, és

f) a gyűjtőterületén érintett területi múzeumnak, ha a feltárást más feltárásra jogosult intézmény végezte.

(5)[96] A leletanyagot véglegesen befogadó múzeum a feltárási dokumentáció egy papíralapú példányára is jogosult, melynek adattári elhelyezéséről és kutathatóságának biztosításáról a régészeti leletek elsődleges leletfeldolgozásáról és muzeális intézménybe történő végleges befogadásáról szóló miniszteri rendeletben megállapítottak szerint gondoskodik.

28. § (1) A jelentés és a feltárási dokumentáció beérkezéséről a nyilvántartást vezető hatóság igazolást bocsát ki. Ha a jelentés vagy a feltárási dokumentáció hiányos, a feltáró intézményt határidő kitűzésével hiánypótlásra szólítja fel.

(2) A nyilvántartást vezető hatóság a jelentés és a feltárási dokumentáció szakmai tartalmának ellenőrzésébe bevonhatja az Ásatási Bizottságot.

9. Bejelentésköteles feltárási tevékenységek, valamint a fémkereső műszer hivatás gyakorlásához szükséges használatának bejelentése

29. § (1) A Kötv. 20. § (2) bekezdésében megjelölt tevékenységet annak megkezdése előtt legalább egy munkanappal be kell jelenteni[97]

a) elektronikus úton a hatóságnak, valamint

b) országos jelentőségű védett természeti terület esetén a működési területével érintett nemzeti park igazgatóságnak.

(2) Fémkereső műszer hivatás gyakorlásához szükséges használatának minősül, ha a fémkereső műszer használója hitelt érdemlően bizonyítja, hogy feladatainak ellátásához szükséges a fémkereső műszer. Hitelt érdemlő bizonyításnak számít a munkaköri leírás, a cégszerűen aláírt megbízás vagy megrendelés.

(3) Fémkereső műszer hivatás gyakorlásához szükséges használata

a) feltárásra jogosult intézmény által fémkereső műszerrel végzett lelet- és lelőhely-felderítés,

b) a hadtörténeti örökség kutatására miniszteri rendeletben kijelölt örökségvédelmi szerv által fémkereső műszerrel végzett hadtörténeti örökségi helyszín felderítése,

c) tervszerű lőszermentesítés,

d) közmű-nyomvonal keresése,

e) háborús kegyelettel összefüggő feltárás, exhumálás.

(4) A Kötv. 20/A. §-át és e rendeletnek a fémkereső műszer használatára vonatkozó rendelkezéseit a bűnüldöző és nyomozó szervek feladatellátására, valamint a tűzszerészeti tevékenységre nem kell alkalmazni.

(5) A (3) bekezdés a) pontja esetében a bejelentést a 7. mellékletben meghatározott adattartalommal kell megtenni.

(6) A (3) bekezdés b) és c) pontja esetében a bejelentésnek tartalmaznia kell

a) a fémkereső műszer használatával érintett terület egyértelmű lehatárolását EOV-rendszerben készült térképen,

b) a fémkereső műszer használatának tervezett idejét,

c) az alkalmazni tervezett fémkereső műszer típusának megnevezését és leírását.

(7) A (3) bekezdés a) pontja szerinti tevékenység végzése során az (1) bekezdés a) és b) pontjában megjelölt szervnek a 47. § (3) bekezdése szerinti tudomásulvételről szóló értesítését a tevékenység végzője köteles a tevékenység végzése során magánál tartani, és a fémkereső műszer használatának ellenőrzésére jogosult szerv felszólítására bemutatni.

(8) A (3) bekezdés b) és c) pontja esetében a fémkereső műszer használójának igazolnia kell, hogy hivatása gyakorlásához szükséges a fémkereső műszer.

10. A megelőző feltárás részletes szabályai

30. § Megelőző feltárás esetén a régészeti feltárás elvégzésére vonatkozó általános követelményeket a 31-36. §-ban foglalt kiegészítésekkel kell alkalmazni.

31. § Megelőző feltárás előkészítése során a beruházó köteles a feltárásra jogosult intézmény rendelkezésére bocsátani

a) az érintett területek azonosításra és területszámításra alkalmas adatait,

b) a beruházás helyszínrajzát, a meglévő és tervezett közművek nyomvonalát,

c) a beruházás alapozási terveit,

d) a földfelszín alatti munkák műszaki leírását,

e) a tereprendezésre vonatkozó adatokat,

f) a kivitelezés megkezdésének tervezett időpontját,

g) - a Kötv. 7. § 20. pont c) alpontja kivételével - nyilatkozatot arról, hogy a beruházás nagyberuházásnak minősül-e,

h) nagyberuházás esetén nyilatkozatot a beruházás teljes bekerülési költségének tervezett összegéről, és

i) a beruházás építési engedélyét, ha az rendelkezésre áll.

32. § (1) Megelőző feltárás esetén a régészeti feladatellátás költségeire vonatkozó költségbecslést a feltárásra jogosult intézmény az alábbi tartalmi elemekkel készíti el:

a) a megelőző feltárás hatósági határozatban előírt módszere,

b) a megelőző feltárás előírt módszerének részét képező régészeti feladatellátás,

c) a résztevékenységek egységnyi költsége mind területegység, mind időegység alkalmazása esetén,

d) az egységre nem vetíthető résztevékenységek tételes költsége,

e) az egységnyi költség mértékét befolyásoló tényezők, így különösen: régészeti rétegek várható száma, réteg jelentkezésének mélysége, rétegsor mélysége, régészeti emlékek várható száma, kiterjedése, leletsűrűség,

f) a járulékos (infrastrukturális, logisztikai, koordinációs) költségek,

g) az elsődleges leletfeldolgozás költségei, legfeljebb a régészeti feltárás költségeinek harminc százaléka.

(2) A régészeti feladatellátás költségeire alkalmazható legmagasabb hatósági árakat a 8. melléklet tartalmazza.

(3) A régészeti feladatellátás költségeire alkalmazható árak tartalmazzák a feltárást végző intézmény vagy a 3. § (3) bekezdése szerinti örökségvédelmi szerv (a továbbiakban együtt: feltárást végző intézmény) működési költségének a feltárásra eső hányadát, amely legfeljebb 15%.

(4) Az elfedés lehetőségét vizsgáló talajtani fúrások költségeinek meghatározása a beruházóval egyeztetett költségtétel alapján történik.

33. § (1) Megelőző feltárás esetén a régészeti feladatellátásra irányuló szerződésnek tartalmaznia kell

a) a feltárás pontos helyét az azonosításra alkalmas adataival és térképi megjelölésével, a régészeti lelőhely nyilvántartási azonosítóját,

b) a feltárás tárgyát és a módszereit,

c) a szerződő felek közötti kapcsolattartók nevét, beosztását, munkahelyét,

d) a megelőző feltárás 32. §-ban foglaltak alapján meghatározott költségei folyósításának módját és ütemezését,

e) a régészeti feltárás terepi munkarészének időtartamát, befejezésének időpontját,

f) a különleges munkavégzési körülmények esetére vonatkozó rendelkezéseket,

g) a megelőző feltáráshoz kapcsolódó földmunkával kapcsolatos rendelkezéseket,

h) a régészeti feladatellátás megkezdését biztosító előleg esetén a felek megállapodása szerinti összegét, valamint

i) a tételes költségelszámolás módját és határidejét.

(2) Ha a hatóság a beruházás engedélyezése során előírta a megelőző feltárás módját, a szerződésben az előírtaktól eltérni csak a hatóság hozzájárulásával lehet.

34. § (1) Megelőző feltárás esetén az engedélyes köteles

a) a régészeti feladatellátást a műszaki és gazdaságossági követelményeknek megfelelően a legnagyobb gondossággal elvégezni,

b) a régészeti munkavégzésre alkalmas munkaterületet területátvételi állapotrögzítő jegyzőkönyvvel átvenni,

c) a feltárási napló első részébe a beruházó számára betekintést biztosítani,

d) a feltárást követően a munkaterületet a beruházónak területátadási állapotrögzítő jegyzőkönyvvel átadni.

(2) A megelőző feltárás a terület régészeti munkavégzésre alkalmas állapotban történő átvételét követően kezdhető meg. A munkaterületen, valamint az annak megközelítésére kijelölt területen felmerülő zöldkár rendezése a beruházó feladata.

(3) Régészeti munkavégzésre alkalmas állapotúnak minősül a terület, ha

a) a beruházási területen belüli feltárandó régészeti lelőhely kijelölése - legfeljebb 50 méteres távolságban elhelyezett, jól látható, egyértelműen megjelölt karókkal - megtörtént, a kitűzött pontok koordinátáit tartalmazó kitűzési jegyzőkönyvet és kitűzési vázrajzot papír alapon és EOV-rendszerben készült digitális térkép (állomány) formájában a feltárást végző intézménynek a beruházó átadta;

b) megtörtént a fakitermelés, bozót-, nád-, cserje- és egyéb növényzet irtása, a szántóföldi növényzet betakarítása vagy irtása;

c) építmény, építési, bontási vagy a hulladékról szóló törvény szerinti veszélyes hulladék, továbbá egyéb jelentős méretű vagy mennyiségű tárgy nem található a munkaterületen;

d) a közművezetékek terepi kijelölése megtörtént, leíró és térképes dokumentációját (beleértve - ha rendelkezésre áll - az EOV-rendszerben készült állományt is) a feltárást végző intézménynek a beruházó átadta, vagy ha nincs közművezeték a területen, és annak védőtávolsága sem érinti a területet és a beruházó átadta a közműszolgáltató nyilatkozatát a feltárást végző intézménynek;

e) a lőszer- és a tűzszerészeti vizsgálat és mentesítés megtörtént, és a lőszermentesítés minőségbiztosítási jegyzőkönyvét a feltárást végző intézménynek a beruházó átadta;

f) a megelőző feltáráshoz kapcsolódóan földdepók létesítése szükséges, azok - ha lehetséges - a régészeti feltárással érintett területen kívül kijelölésre kerültek a feltárásra jogosult intézmény javaslata alapján - a feltárásra vonatkozó szerződésben meghatározott eltérő rendelkezés hiányában - oly módon, hogy azok a régészeti lelőhely esetlegesen nem ismert, a beruházás miatt a későbbiekben feltárandó részeit ne fedjék el, ugyanakkor a feltárás helyszínétől ne legyenek a szükségesnél távolabb; valamint

g) a beruházó biztosítja a feltárandó terület megközelíthetőségét a feltárást végző intézmény számára.

(4) Ha a beruházás előkészítése során a munkaterületen az emberre és környezetre veszélyt jelentő anyagok jelenlétét tárják fel, a beruházó köteles a munkaterület átadása során a felderítés minőségbiztosítási jegyzőkönyvét átadni a feltárást végző intézménynek.

(5) Ha a feltárás beépített ingatlanon vagy a telekhatáron álló épülettel közvetlenül szomszédos területen - különösen történeti településmag területén - történik, a területátvételi állapotrögzítő jegyzőkönyvnek ki kell térnie a meglévő épületrészek megőrzésének szempontjaira is. Ilyen esetben a régészeti feltárási módszerek és technikák alkalmazása során figyelemmel kell lenni az építmények tartószerkezeti sajátosságaira.

(6) A régészeti feltárást követő területátadás során felvett állapotrögzítő jegyzőkönyv tartalmazza

a) a régészeti lelőhely feltárt részének méretét és elhelyezkedését,

b) a régészeti lelőhely ismert, de fel nem tárt, elfedett részének méretét és elhelyezkedését,

c) a feltárást végző intézmény nyilatkozatát a régészeti lelőhely állapotáról és az elfedés régészeti előkészítéséről, valamint

d) az a) és b) pontban meghatározottak ábrázolását EOV-rendszerben készült digitális térképen.

(7) A feltárási naplóban rögzíteni kell a területátvétel és a területátadás tényét. A területátvételi és a területátadási állapotrögzítő jegyzőkönyv a feltárási dokumentáció részét képezi.

35. § (1)[98] Ha a régészeti megfigyelés során régészeti bontómunka válik szükségessé - a beruházási földmunkával érintett mélységig - az előkerült régészeti jelenség vonatkozásában a régészeti bontómunkát és az elsődleges leletfeldolgozást a régészeti megfigyelés keretében kell elvégezni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti régészeti bontómunka megkezdését a 7. mellékletben meghatározott adattartalommal a hatóságnak be kell jelenteni.

(3) A régészeti bontómunka részét képező tevékenységek nem minősülnek kézi földmunkának.

36. § (1) A feltárás befejezése után az építési helyszín kivitelezési tevékenység végzésére való alkalmassá tétele, illetve az ingatlan rendeltetésszerű és biztonságos, az élet- és balesetvédelmi előírásoknak megfelelő használatához szükséges tereprendezési munkák elvégzése megelőző feltárás esetén a beruházó feladata.

(2) A régészeti földmunkát, valamint a kivitelezés földmunkáit, a feltárás vezetőjének irányításával régészeti megfigyelés mellett kell végezni, melynek költsége a területen elvégzett megelőző feltárás költségének része. A régészeti földmunka esetében a régészeti megfigyelés költsége a területen végzett megelőző feltárás költségének része.

(3) Ha a megelőző feltárást szükségessé tevő beruházás bármilyen okból meghiúsul, vagy szünetelésének időtartama a feltárás felfüggesztésétől vagy befejezésétől számítva meghaladja az egy évet, a beruházó köteles az ingatlan korábbi használatának megfelelő állapotot helyreállító tereprendezési munkák elvégzéséről és a feltárt régészeti emlékeknek a hatóság által előírt állagmegóvásáról gondoskodni.

(4) Ha a beruházás vagy a feltárás munkálatainak harminc napot meghaladó szünetelésére a feltárást végző intézménynek fel nem róható okból kerül sor, a feltárt régészeti emlékek ideiglenes állagmegóvásáról, biztonságáról, őrzéséről a feltárást végző intézmény a beruházó költségére köteles gondoskodni.

11. A nagyberuházással kapcsolatos régészeti feladatellátás általános szabályai

37. § (1) Nagyberuházással kapcsolatos régészeti feladatellátás esetén a régészeti feltárás elvégzésére vonatkozó általános követelményeket és a megelőző feltárásra vonatkozó szabályokat a 38-45. §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A nagyberuházáshoz kapcsolódóan létesített anyagnyerőhely vagy célkitermelőhely vonatkozásában a nagyberuházás esetén folytatott régészeti feltárásra vonatkozó rendelkezéseket csak akkor kell alkalmazni, ha az anyag-nyerőhely vagy a célkitermelő-hely létesítése nagyberuházásnak minősül.

(3) A rendelkezésre álló örökségvédelmi hatástanulmány vagy próbafeltárás nélkül készült előzetes régészeti dokumentáció esetén a hatóság dönt arról, hogy az alkalmas-e az elvégzendő régészeti feladatellátás módjának, valamint idő- és költségvonzatának meghatározására. A hatóság - a 3. § (3) bekezdése szerinti örökségvédelmi szerv véleményének kikérésével, észszerű határidő kitűzésével - előírja a hiányzó munkarészek pótlását vagy új előzetes régészeti dokumentáció elkészítését.

38. § (1) Egyszerűsített előzetes régészeti dokumentáció készíthető, ha

a) a nyomvonalas létesítmény esetén a tervezett földmunkák által érintett terület szélessége nem éri el a 3,5 métert,

b) nem nyomvonalas létesítmény esetén a régészeti lelőhely földmunkával érintett területe nem éri el az 1000 m2-t,

c) a 3. § (3) bekezdése szerinti örökségvédelmi szerv rendelkezésére álló tervezési és régészeti adatok alapján megállapítható, hogy a beruházás során végzett földmunka nem éri el a régészeti örökség jelentkezésének felső síkját vagy a beruházás megvalósításának módja nem veszélyezteti a régészeti jelenségeket, vagy

d) az előzetes régészeti dokumentáció készítése során elvégzett roncsolásmentes vizsgálatok eredményei vagy a beruházás jellege próbafeltárás végzését nem indokolják.

(2) Egyszerűsített előzetes régészeti dokumentáció készítésére - a próbafeltárás végzésének kivételével - a Kötv. 23/C. §-át kell alkalmazni.

39. § (1) Az előzetes régészeti dokumentáció két fázisban is készülhet: adattári és lelőhely-felderítési (ERD-I.), valamint próbafeltárási (ERD-II.).

(2) Az előzetes régészeti dokumentáció keretében a próbafeltárást az akadályozó körülmény megszűnését követően kell elvégezni, ha

a) a próbafeltárás építmény, aszfalt vagy térburkolat, közművezeték, termelői vezeték, engedélyhez kötött magánvezeték, vízzel vagy vegetációval való fedettség miatt részben sem lehetséges, vagy

b) az érintett ingatlannal a beruházó nem jogosult rendelkezni, és az ingatlannal rendelkezni jogosult nem járul hozzá a próbafeltárás elvégzéséhez.

(3) Az előzetes régészeti dokumentáció keretében végzett próbafeltárásról szóló bejelentéssel egyidejűleg igazolni kell, hogy a próbafeltárásra vonatkozó szerződés megkötésre került. A bejelentésben - a Kötv. 7. § 20. pont c) alpontja kivételével - a beruházó nyilatkozik a beruházás a Kötv. 23/F. § (4) bekezdése alapján tervezett teljes bekerülési költségének tervezett összegéről, továbbá arról, hogy a beruházás nagyberuházásnak minősül.

(4) A próbafeltárás a bejelentés megtételére a 29. § (1) bekezdésében előírt határidő leteltét követően kezdhető meg, ha

a) jogszabály alapján egyéb engedélyre nincs szükség,

b) a próbafeltárás területe a 34. § (3) bekezdése szerint régészeti munkavégzésre alkalmas állapotban van, és

c) a hatóság a tevékenység végzése ellen nem emelt kifogást.

40. § (1)[99] Az egy vármegyét érintő nagyberuházás egészére egy feltárási projekttervet kell készíteni.

(2)[100] Ha a nagyberuházás több vármegye területét érinti, a régészeti feladatellátás területi szakaszait vármegyei bontásban kell meghatározni. Feltárási projektterv a nagyberuházáshoz kapcsolódó régészeti feladatellátás területi szakaszaira külön is készíthető.

(3) A feltárási projektterv készítése során az elfedés alkalmazása tekintetében figyelembe kell venni, hogy ha a kivitelezés során eltávolítandó talajréteg alsó síkja és a régészeti emlékek jelentkezésének felső síkja között a régészeti lelőhely, lelőhelyrész vagy régészeti emlék megóvását biztosító magasságú és konzisztenciájú intakt földréteg

a) marad, elfedést nem kell alkalmazni,

b) nem marad, a Kötv. 23/E. § (8) bekezdése alapján alkalmazható elfedés.

(4) A hatóság dönt a (3) bekezdés szerinti intakt földréteg megfelelőségéről.

(5) A feltárási projekttervnek tartalmaznia kell a régészeti feltáráshoz kapcsolódó földmunka becsült mennyiségét.

(6) A feltárási projektterv készítése során az Ásatási Bizottság szakmai véleménye kérhető különösen

a)[101] több vármegyét érintő nagyberuházás,

b) elfedés alkalmazására irányuló javaslat

esetén.

(7) Az előzetes régészeti dokumentációt a földmunkával járó tevékenység engedélyezésére vagy a földterület megszerzésére irányuló azon első hatósági eljárás megindítására irányuló kérelemhez kell mellékelni, amelyben a hatóság eljár vagy szakhatóságként vagy a szakkérdés vizsgálatával közreműködik.

(8) Ha a (7) bekezdés szerinti első hatósági eljárás megindításakor a próbafeltárást akadályozó körülmény még nem hárult el, az előzetes régészeti dokumentáció addig elkészült munkafázisait kell csatolni a kérelemhez.

(9) A hatóság megvizsgálja, hogy a benyújtott előzetes régészeti dokumentáció a földmunkával járó teljes tevékenységre vonatkozóan készült-e.

(10) A hatóság a beruházás műszaki adatainak a régészeti érintettség szempontjából lényeges megváltozása vagy a beruházás helyszínének részleges megváltozása esetén a feltárási projektterv módosítását írhatja elő.

(11) A beruházás helyszínének teljes megváltoztatása örökségvédelmi szempontból új beruházásnak minősül, mely esetben a beruházónak új feltárási projekttervet kell készíttetnie.

41. § (1) A Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ a Kötv. 23/E. § (2) bekezdése szerinti koordinációs feladata körében eljárva a beruházó és a feltárásra jogosult intézmény közreműködésével egyezteti[102]

a) a feltárások ütemezését,

b) a rendelkezésre álló szaktevékenységi és bontómunkás kapacitást,

c) az elfedés lehetőségét a kiviteli tervek alapján.

(2)[103] A feltárásra jogosult intézmény és a beruházó a 31. § szerinti adatok hiánytalan rendelkezésre állásától számított tizenöt napon belül köt szerződést, melynek egy példányát a feltárásra jogosult intézmény megküldi a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központnak.

(3)[104] A régészeti feladatellátás során felmerülő szakmai kérdésekben a hatóság kérheti a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ szakértői véleményét.

42. § (1) Ha a Kötv. 23/E. § (4) bekezdése szerint a megelőző feltárásra vonatkozó szerződést a feltárásra jogosult intézmény nem köti meg, a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ[105]

a) további tíz napon belül köt szerződést a beruházóval,

b) a szerződéskötés tényéről írásban értesíti a minisztert és a kultúráért felelős minisztert.

(2) A miniszter a Kötv. 23/E. § (4a) bekezdése szerinti eljárást kezdeményezi a kultúráért felelős miniszternél.

43. § (1) A beruházó és a feltárást végző intézmény a nagyberuházást megelőző feltárásra vonatkozó szerződést a feltárási projektterv adataira figyelemmel köti meg.

(2) Ha a feltárási projektterv elfedést tartalmaz, a régészeti feladatellátásra irányuló szerződésnek tartalmaznia kell az elfedésre vonatkozó rendelkezéseket is.

(3) A kivitelezés során a földmunkákkal érintett, és egyéb feltárási módszerekkel fel nem tárt területen régészeti megfigyelést kell biztosítani.

(4) A szerződésben a régészeti feladatellátásra, valamint a hatósági eljárás megindítására irányuló kérelem benyújtására meghatározott határidők késedelmes teljesítése esetére a feltárást végző intézményt terhelő kötbért kell kikötni. A kötbér mértéke - ettől eltérő megállapodás hiányában - a régészeti feladatellátás nettó díjának a késedelem időtartamára számított napi egy százaléka, legfeljebb azonban tizenöt százalék.

44. § (1) Elfedésre olyan műszaki megoldás alkalmazható, amely biztosítja a lelőhely tartós állapotmegóvását mind a kivitelezés során jelentkező, mind a kivitelezés megvalósulása után fellépő fizikai és kémiai hatásoktól.

(2) Elfedésre alkalmazható műszaki megoldás különösen a bolygatatlan régészeti rétegek és a kivitelezéssel érintett rétegek elválasztása

a) szigetelőréteggel,

b) teherelosztó szerkezettel vagy

c) teherelosztásra alkalmas anyagú, vastagságú és szilárdságú takaróréteggel.

(3) Az elfedés során alkalmazandó megoldás kiválasztásakor figyelemmel kell lenni az adott helyszín talajtani és egyéb környezeti viszonyaira, a beruházás kiviteli terveire, valamint a régészeti lelőhely jellegére.

(4) Elfedésnek csak az a megoldás minősül, amelynek célja az érintett régészeti lelőhely, lelőhelyrész vagy régészeti emlék megóvása. Nem minősülnek elfedésnek az egyéb célok érdekében végzett - különösen a beruházás során megvalósítandó építmény teherhordó szerkezetének kialakítását szolgáló - hasonló munkálatok. Ha az építmény teherhordó szerkezetének kialakítását szolgáló műszaki megoldás megfelel a (2) és (3) bekezdésben foglaltaknak, elfedésre szolgáló műszaki megoldást nem kell alkalmazni.

(5) Az elfedés régészeti előkészítését végző régész köteles az elfedést megelőző termőréteg-letermelést is figyelemmel kísérni, és ha a régészeti leletek jelentkezésének az előzetes régészeti dokumentáció, illetve a próbafeltárások során meghatározott felső síkjánál magasabban kerül elő régészeti lelet vagy emlék, annak feltárását a régészeti megfigyelés keretén belül elvégezni.

45. § Ha a nagyberuházás régészeti megfigyelése során előkerült régészeti lelőhely vagy lelet a kivitelezés hátráltatása nélkül régészeti bontómunka keretében nem tárható fel, a régészeti megfigyelést végző intézmény haladéktalanul értesíti a hatóságot. A hatóság a szükséges intézkedésekről a bejelentés kézhezvételétől számított öt napon belül dönt.

12. A régészeti leletek és emlékek elhelyezése, megőrzése

46. § (1) A feltárás során eredeti összefüggéseiben megmaradt régészeti emlék előkerülését a feltárást végző intézmény három napon belül köteles bejelenteni a hatóságnak, valamint megelőző feltárás esetén értesíteni a beruházót. A bejelentett régészeti emlék megtartására a feltárást végző intézmény javaslatot tehet a hatóságnak.

(2) Az (1) bekezdés szerint bejelentett régészeti emlék elkerüléséről vagy helyszíni megtartásáról és kezeléséről, valamint a szükséges állagmegőrző intézkedésekről a hatóság húsz napon belül dönt.

(3) Ha a régészeti emlék megelőző feltárás során került elő, és a hatóság határozata alapján azt a helyszínen kell megőrizni, a beruházás során a műszaki tervezésnek és a kivitelezésnek tekintettel kell lennie az emlék megőrzésére. Ebben az esetben a feltárást végző intézmény köteles a feltárás terepi munkáinak befejezését követő tizenöt napon belül a régészeti emlékről adatot szolgáltatni a beruházónak. Az adatszolgáltatás részeként rajzi dokumentáción egyértelműen fel kell tüntetni a bontható és a helyszínen - eredeti helyükön - megőrzendő régészeti emlékeket.

(4) Az elsődleges leletfeldolgozást a feltárási dokumentáció benyújtásáig el kell végezni. Az elsődleges leletfeldolgozás határideje a feltáró intézmény kérelmére, Budapest Főváros Kormányhivatala jóváhagyásával legfeljebb egy évvel, különösen indokolt esetben legfeljebb két évvel meghosszabbítható.

(5) Ha a feltárást nem a leletanyagot véglegesen befogadó múzeum végezte, a feltárások leletanyaga a teljes tudományos feldolgozásig, legfeljebb azonban a feltárás befejezésétől számított öt évig a feltárást végző intézmény őrzésében maradhat. Ezt követően az engedélyes a restaurált és tudományosan feldolgozott leletanyagot - a régészeti leletek elsődleges leletfeldolgozásáról és muzeális intézménybe történő végleges befogadásáról szóló miniszteri rendeletben foglaltak szerint - köteles átadni a feltárási engedélyben a leletanyag befogadójaként megjelölt múzeumnak.

(6) Ha a feltárás során 1711 utáni emberi maradványok kerülnek elő, a feltárást végző intézmény erről haladéktalanul köteles a hatóságot értesíteni.

(7) A végleges leletbefogadás költségeiről a feltáró intézmény és a leletanyagot véglegesen befogadó múzeum között kötendő megállapodás során figyelemmel kell lenni a befogadott leletek mennyiségével arányos egyszeri költségekre, melyek különösen a gyűjteményi alapleltárba vétel és a raktárkapacitás bővítésének költségei.

13. A bejelentésköteles régészeti tevékenységekkel kapcsolatos hatósági feladatok

47. § (1) A hatóság a bejelentéssel végezhető tevékenység megkezdésének bejelentésével összefüggésben vizsgálja, hogy

a) a bejelentő jogosult-e a bejelentett tevékenységet végezni,

b) biztosítottak-e a bejelentésköteles tevékenység Kötv.-ben és e rendeletben foglalt, illetve szakmai feltételei, továbbá

c) a beruházás a Kötv. szerinti nagyberuházásnak minősül-e.

(2) Ha a hatóság a jogszabályban előírt feltételek bármelyikének hiányát állapítja meg, a tevékenység folytatását megtiltja, egyébként a bejelentést tudomásul veszi.

(3) A tudomásul vételről a hatóság értesíti a bejelentőt, valamint a bejelentett tevékenység adatainak megküldésével a nyilvántartást vezető hatóságot.

14. A régészeti feltárás engedélyezése

48. § (1) A régészeti feltárás engedélyezése iránti kérelmet a 9. mellékletben meghatározott adattartalommal kell benyújtani.

(2) A régészeti feltárás engedélyezése iránti kérelemhez mellékelni kell

a) EOV vagy WGS84 földrajzi koordinátákat tartalmazó térképet a feltárni tervezett régészeti lelőhely megjelölésével;

b) értelmezhető léptékű helyszínrajzot a feltárandó terület egyértelmű megjelölésével;

c) tervásatás esetén részletes kutatási programot, amely kitér az ismert és várható, a helyszínen megőrzendő régészeti emlék kezelésére, és a feltárás befejezését vagy egy évet meghaladó szünetelése esetén a feltárt régészeti örökség védelméről, a téliesítés módjáról, valamint a feltárási terület rendeltetésszerű és biztonságos, az élet- és balesetvédelmi előírásoknak megfelelő használatához szükséges tereprendezési munkák elvégzésére;

d) a különleges munkavégzési körülmények esetén követendő eljárásra vonatkozó leírást és indokolást;

e) a régészeti feltárás keretében tervezett tevékenységek felsorolását és ezek tételes költségbecslését;

f) megelőző feltárás esetén az előzetes régészeti dokumentációt, ha annak elkészítése az adott esetben kötelező, vagy ha egyébként készült;

g) nagyberuházás esetén a beruházás tervezett teljes bekerülési költségéről szóló nyilatkozatot, valamint az előzetes régészeti dokumentációt.

(3) A kérelem benyújtásával egyidejűleg igazolni kell, hogy

a) tervásatás esetén a feltárás által érintett ingatlannal rendelkezni jogosult az ingatlan régészeti célú igénybevételéhez hozzájárult,

b) a feltárásvezetőként megjelölt régész a megfelelő szakmai gyakorlattal rendelkezik, és korábbi tevékenysége során a dokumentációs kötelezettségét teljesítette,

c) megelőző feltárás esetén a feltárás elvégzésére jogosult intézmény és a beruházó között a megelőző feltárás elvégzésére vonatkozó szerződés megkötésre került,

d) nagyberuházás esetén a beruházás nagyberuházásnak minősül,

e) országos jelentőségű védett természeti területen tervezett régészeti feltárás esetén a természetvédelmi hatóság a feltárást engedélyezte.

(4) A leletanyag végleges befogadását a 10. mellékletben meghatározott adattartalommal kell igazolni, ha a befogadó intézmény nem azonos a feltárást végző intézménnyel.

(5) A régészeti feltárás engedélyezésére irányuló kérelemről az Ásatási Bizottság szakmai véleményét kérheti

a) az eljárást megelőzően a feltárásra jogosult intézmény, vagy

b) az eljárás során a hatóság.

(6) Az (5) bekezdés a) pontja szerinti esetben az Ásatási Bizottság szakvéleményét megküldi a feltárásra jogosult intézménynek és a hatóságnak.

(7) Az Ásatási Bizottság véleményezésének határideje a régészeti feltárási engedély iránti kérelem és mellékletei hiánytalan rendelkezésre bocsátásától számított tizenöt nap, nagyberuházás esetén öt nap.

(8) A megelőző feltárás engedélyezésére irányuló eljárásban az ügyintézési határidő nagyberuházás esetén tizenöt nap.

49. § (1) A hatóság termőföldön megvalósuló régészeti feltárás engedélyezésére irányuló eljárásban talajvédelmi szakkérdésként vizsgálja, hogy a kérelem szerinti tevékenység a termőföld minőségi védelmére vonatkozó jogszabályi feltételeknek megfelel-e, kivéve, ha az érintett tevékenységgel összefüggésben a talajvédelmi hatóság más eljárásban döntést nem hozott vagy állásfoglalást nem adott.

(2) A hatóság a tervásatás engedélyezésére irányuló eljárásban természetvédelmi szakkérdésként vizsgálja, hogy a tevékenység a természet védelmére vonatkozó nemzeti és uniós jogi követelményeknek, valamint a tájvédelem jogszabályban rögzített követelményeinek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e, ha a tervásatást országos jelentőségű védett természeti területnek vagy barlangnak nem minősülő

a) külterületen,

b) természeti területen,

c) egyedi tájértéket magába foglaló területen vagy

d) Natura 2000 területen

végzik.

(3)[106]

50. § (1) A régészeti feltárás engedélyezése iránti kérelmet el kell utasítani, ha a tervezett régészeti feltárás jogszabályban foglalt, illetve szakmai feltételei nem biztosítottak.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában szakmai feltételnek minősül a feltárás pénzügyi és személyi feltételeinek feladatarányos biztosítása, valamint időbeli végrehajthatósága.

51. § (1) A feltárási engedély tartalmazza

a) a feltárást végző intézmény, mint az engedély jogosultjának nevét és székhelyét,

b) ha más intézmény bevonására kerül sor, annak nevét és székhelyét,

c) a feltárásvezető nevét,

d) a terület azonosítására alkalmas megjelölését, a feltárás pontos helyét, az érintett régészeti lelőhely nyilvántartási azonosítóját és megnevezését,

e) a feltárás módszereit és a feltárás várható időtartamát,

f) ha nem azonos a feltárást végző intézménnyel, a leletanyagot véglegesen befogadó intézmény nevét és székhelyét, valamint

g) a feltárásra vonatkozó jogszabályi követelményekre és szakmai irányelvekre való hivatkozást, valamint a régészeti feltárás végzésének feltételeket.

(2) Az engedély a határozat véglegessé válásától számított két évig jogosít feltárás végzésére.

(3) A megelőző feltárásra vonatkozó feltárási engedély hatálya kérelemre egy évvel, nagyberuházás esetén két évvel meghosszabbítható.

(4) A hatóság a véglegessé vált engedélyt megküldi a nyilvántartást vezető hatóságnak a véglegessé válást követő harminc napon belül.

(5) Az (1) bekezdés c) és e) pontja alapján az engedélyben meghatározottaktól eltérni csak a hatóság módosított engedélyével lehet.

(6) A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű közlekedési infrastruktúra-beruházás esetén a feltárási engedélyt azonnal végrehajthatóvá kell nyilvánítani.

15. Fémkereső műszer használatának engedélyezése

52. § (1) A fémkereső műszer hivatáshoz nem kötött használatának engedélyezése iránti kérelmet a tervezett tevékenység leírásával és céljának megjelölésével a hatóságnak kell benyújtani.

(2) Fémkereső műszer használatának minősül, ha a fémkereső műszer építményen kívül összeszerelt és üzemképes állapotban van.

(3) A kérelem tartalmazza

a) a fémkereső műszer használatával érintett terület egyértelmű lehatárolását EOV-rendszerben készült térképen,

b) a fémkereső műszer használatának tervezett idejét.

(4) A kérelemben az ügyfél nyilatkozik arról, hogy a kérelem benyújtását megelőző öt évben a régészeti örökséggel összefüggésben szabálysértési vagy büntetőjogi felelősségét nem állapították meg, továbbá vele szemben örökségvédelmi bírságot nem szabtak ki. A kérelem benyújtásával egyidejűleg igazolni kell, hogy

a) a fémkereső műszer használatával érintett ingatlannal rendelkezni jogosult a fémkereső műszer használatához hozzájárult,

b) az eljárási díj vagy illeték megfizetésre került,

c) a feltárásra jogosult intézménnyel megbízási szerződés vagy együttműködési megállapodás megkötésre került.

(5) A hatóság az eljárás során határidő kitűzésével kérheti az Ásatási Bizottság vagy a gyűjtőterületén érintett múzeum szakvéleményét.

(6) A fémkereső műszer használatára vonatkozó kérelmet el kell utasítani, ha

a)[107] a tervezett tevékenység a 21. § (3) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott területet, rét vagy legelő művelési ágban lévő régészeti érdekű területet vagy nyilvántartott régészeti lelőhelyet érint,

b) a kérelmező szabálysértési vagy büntetőjogi felelősségét a régészeti örökséggel összefüggésben megállapították,

c) a kérelmezővel szemben örökségvédelmi bírságot szabtak ki,

d) a kérelmező ellen a régészeti örökséggel összefüggő szabálysértési, büntetőjogi vagy örökségvédelmi bírság kiszabására vonatkozó eljárás folyamatban van,

e) a tervezett tevékenység a régészeti örökség vagy a hadtörténeti örökség felderítését célozza - kivéve, ha a gyűjtőterületén érintett múzeum megbízásából, vagy a múzeummal kötött együttműködési megállapodás alapján végzik, vagy

f) a tevékenység engedélyezését az (5) bekezdés szerinti szakvélemény nem támogatja.

(7) A fémkereső műszer használatára vonatkozó engedély tartalmazza

a) az engedély jogosultjának nevét és címét,

b) a fémkereső műszer használatával érintett terület azonosítására alkalmas megjelölését és a tevékenység végzésének idejét.

(8) A fémkereső műszer használatára vonatkozó engedély részét képezi a hatóság által hitelesített, EOV-rendszerben készült térkép a tevékenység végzésével érintett terület lehatárolásával.

(9) A fémkereső műszerrel végzett tevékenységet a hatóság hivatalból vagy a gyűjtőterületén érintett múzeum kérelmére is megtilthatja.

(10) A hatóság a (7) és (8) bekezdés szerint véglegessé vált határozatot megküldi

a) a gyűjtőterületén érintett múzeumoknak,

b) a működési területével érintett nemzeti park igazgatóságnak,

c) az illetékes jegyzőnek,

d) az illetékes jegyző útján a mezőőri szolgálatnak,

e) az illetékes rendőrkapitányságnak és

f) az ingatlannal rendelkezni jogosultnak.

(11) Ha a fémkereső műszer használatára vonatkozó engedélyezési eljárás az eljárás megindításakor legalább ötven ügyfelet érint, a hatóság az Ákr.-ben foglalt feltételeknek megfelelően döntését hirdetmény útján közli, valamint a döntésről készült közleményt közhírré teszi.

(12) Az engedély a határozat véglegessé válásától számított egy évig jogosít a tevékenység végzésére, kivéve, ha a hatóság ennél rövidebb időt jelöl meg.

(13) A fémkereső műszer használatára vonatkozó engedély alapján végezni tervezett tevékenység megkezdését megelőzően tíz nappal a tevékenység tényleges végzésének megkezdését a hatóságnak elektronikus úton be kell jelenteni.

(14) A fémkereső műszer hivatáshoz nem kötött használatára vonatkozó véglegessé vált engedélyt az engedélyes köteles a tevékenység végzése során magánál tartani, és a fémkereső műszer használatának ellenőrzésére jogosult szerv felszólítására bemutatni.

(15) Ha a tevékenység során régészeti emlék, lelet vagy annak tűnő tárgy

a) kerül elő, az engedélyes köteles a Kötv. 24. § (2) bekezdés b) pontja szerinti bejelentést megtenni,

b) nem kerül elő, az engedélyes köteles a fémkereső műszer használatára vonatkozó engedély lejártát követő harminc napon belül a hatóságnak jelentést küldeni a végzett tevékenység leírásával, és nyilatkozni, hogy régészeti emlék, lelet vagy annak tűnő tárgy nem került elő a fémkereső műszerrel végzett tevékenység során.

16. Régészeti örökségvédelmi engedélyezési eljárás

53. § (1) A hatóság örökségvédelmi engedélye szükséges a következő - más hatóság (örökségvédelmi szakhatóság hozzájárulásával vagy szakkérdés vizsgálata alapján kiadott) engedélyéhez nem kötött - tevékenységekhez:

a) minden 30 centiméter mélységet meghaladó földmunka, tereprendezés, depó, feltöltés, töltés létesítése védetté nyilvánított régészeti lelőhelyen,

b) régészeti emlék megóvási, konzerválási munkálatai nyilvántartott régészeti lelőhelyen.

(2) A kérelem benyújtásával egyidejűleg igazolni kell, hogy a tevékenységgel érintett ingatlannal rendelkezni jogosult a tevékenységhez hozzájárult. A kérelemhez mellékelni kell[108]

a) a tervezett tevékenység pontos helyszínének leírását annak földrajzi kiterjedésével, illetve helyszínrajzot (EOV vagy WGS84 földrajzi koordinátákat tartalmazó térképet),

b) a tervezett tevékenység megnevezését, leírását.

(3) A hatóság döntéséhez kiemelten védett régészeti lelőhely esetén örökségvédelmi hatástanulmány (a továbbiakban: döntéselőkészítő örökségvédelmi hatástanulmány) készítését írhatja elő.

(4) A hatóság az engedélyt megtagadja, ha a tervezett tevékenység következtében a lelőhely megsemmisülne vagy részleges állapotromlása következne be.

(5) Az engedély a határozat véglegessé válásától számított egy évig jogosít a tevékenység végzésére.

(6) Az örökségvédelmi engedély alapján végezni tervezett tevékenység megkezdését megelőzően tíz nappal a tevékenység tényleges végzésének megkezdését a hatóságnak elektronikus úton be kell jelenteni.

17. A hatóság régészeti örökséggel kapcsolatos ellenőrzési feladatai

54. § (1) A régészeti feltárás ellenőrzése keretében a hatóság vizsgálja, hogy a régészeti feladatellátást a Kötv.-ben és az e rendeletben meghatározott követelményeknek és előírásoknak megfelelően végzik-e, valamint a feltárási naplóban rögzített régészeti feltárásra alkalmas és arra alkalmatlan napokat, a feltárásra alkalmatlanság indokoltságát, és eldönti az ezzel kapcsolatos vitás kérdéseket.

(2) A hatóság az ellenőrzésbe bevonhatja az Ásatási Bizottságot.

(3) A régészeti feltárásra vonatkozó jogszabályi vagy a feltárási engedélyben foglalt előírások megszegése esetén a hatóság a feltárást felfüggeszti, és megvizsgálja, hogy fennállnak-e a Kötv.-ben meghatározott egyéb jogkövetkezmények alkalmazásának indokai.

(4) Szabálytalan feltárási tevékenység esetén, vagy ha a Kötv.-ben meghatározott egyéb jogkövetkezmények alkalmazásának indokai fennállnak, a hatóság a feltárást leállítja, továbbá engedélyköteles tevékenység esetén a feltárási engedélyt visszavonja.

(5)[109] A védetté nyilvánított régészeti lelőhely állapotát a hatóság a gyűjtőterületén érintett vármegyei hatókörű városi múzeum és a gyűjtőterületén érintett területi múzeum bevonásával ellenőrzi.

(6) Az ellenőrzés végén a 2. melléklet szerinti adatokat rögzítő jegyzőkönyvet meg kell küldeni a nyilvántartást vezető hatóságnak és az ellenőrzésbe bevont múzeumnak.

(7) Az (5) bekezdés szerinti helyszíni ellenőrzést követően a Kötv. 18. § (1) bekezdése szerinti esetben a hatóság haladéktalanul kezdeményezi a régészeti védelem megszüntetését.

(8) A hatóság a régészeti lelőhelyet veszélyeztető tevékenység végzését megtiltja.

18. A régészeti lelőhely és a lelet megtalálójának miniszteri elismerése

55. § (1) A korábban ismeretlen, régészeti nyilvántartásban nem szereplő régészeti lelőhely, lelet feltáráson kívüli felfedezőjének, megtalálójának vagy bejelentőjének (a továbbiakban: megtaláló) jogkövető magatartásáért adható elismerés (a továbbiakban: elismerés) adományozását feltárásra jogosult intézmény vagy a hatóság kezdeményezheti a miniszternél a 11. mellékletben meghatározott adattartalommal minden év július 31-ig. Az elismerésre irányuló eljárás hivatalból is indulhat.

(2) Az elismerés formája lehet oklevél vagy oklevél és pénzjutalom.

(3) Elismerés akkor adható, ha a megtaláló maradéktalanul eleget tett a Kötv. és más jogszabályok előírásainak.

(4) Nem adható elismerés annak, aki

a) régészet szakirányú mesterfokozattal vagy szakképzettséggel rendelkezik, vagy a régészet tárgyban doktori fokozatot szerzett,

b) alapfokozattal és történelem szakképzettséggel, régésztechnikusi specializációval rendelkezik vagy régésztechnikusként dolgozik, vagy

c) a régészeti lelőhellyel vagy lelettel régészeti feltárás során került kapcsolatba.

(5) A kezdeményezéseket a miniszter az Ásatási Bizottság bevonásával véleményezi, és a régészeti lelőhely vagy lelet tudományos jelentősége és kiemelkedő fontossága alapján dönt az elismerés adományozásáról. Ha a miniszter elismerés adományozása mellett dönt, egyúttal megállapítja az elismerés módját és pénzjutalom esetén annak összegét.

(6) A pénzjutalom összege

a) a régészeti lelőhely esetén annak tudományos jelentőségével arányos,

b) régészeti lelet esetén a lelet becsült értékének legfeljebb tíz százaléka, de legfeljebb nettó két millió forint.

(7) Kiemelkedő jelentőségű vagy értékű lelet bejelentése esetén a miniszter az Ásatási Bizottság javaslatára egyedi döntéssel eltérhet a pénzjutalomnak a (6) bekezdés b) pontjában meghatározott legmagasabb összegétől.

(8)[110] A pénzjutalom összegének megállapításánál figyelembe kell venni több darabból álló, összetartozó leletegyüttes, éremkincs, nemesfémből készült tárgy vagy ötvösmunka esetén a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ szakértői véleményét.

(9) A megtaláló elismerésének adományozására évente legalább egy alkalommal kerül sor.

IV. FEJEZET

A MŰEMLÉKI ÉRTÉK VÉDELME

19. A műemléki érték megőrzésére vonatkozó követelmények[111]

56. § (1)[112] A műemléki értéket - a Kötv. 43. § (5c) bekezdésében meghatározott eltéréssel - fizikai valójában kell megőrizni, és az értékleltárba, illetve a hatósági nyilvántartásba felvett értéke tekintetében biztosítani kell az eredeti alkotóanyag, szerkezet, forma megőrzését biztosító, állagjavító konzerváló eljárásokat, a restaurálást, valamint a hagyományos építészeti-műszaki megoldásokat.

(2) A műemlék védett értékeit - az (1) bekezdésben meghatározottakon túl - anyagi és eszmei értékei összefüggéseire tekintettel hitelesen és meghatározó módon érvényre kell juttatni, helyre kell állítani annak kortörténeti jellegét, továbbá biztosítani kell a kortörténeti jelleg érvényesülését. A helyreállítás során a tudományos és helyszíni kutatásokon alapuló restaurátori módszerekkel történő konzerválást, esztétikai helyreállítást, restaurálást szükséges biztosítani.

(3)[113] A műszaki, gazdaságossági és funkcionális szempontból egyenértékű beavatkozások közül előnyben kell részesíteni a műemléki értékek fennmaradását, érvényesülését szolgáló és visszafordítható megoldásokat.

(4)[114] A műemlék jókarbantartása keretében a védett érték fizikai sérülésével, roncsolásával vagy megjelenésének megváltoztatásával nem járó tevékenység végezhető. A műemlék jókarbantartása körébe nem tartozik bele a restaurálási tevékenység.

(4a)[115] A műemléki helyreállítás vagy felújítás, restaurálás, jókarbantartás, üzemeltetés keretében, valamint a jókarbantartási munkák elvégzését segítő szerkezeti, műszaki megoldások alkalmazása során előnyben kell részesíteni a vezeték nélküli műszaki megoldásokat, egyéb szerelvények rejtett elhelyezését, amely nem eredményezheti a műemléki értékleltárba felvett elemek sérülését, megjelenésük hátrányos megváltozását, érvényesülésük csökkenését.

(4b)[116] A műemléket érintő állagmegóvási beavatkozások során - amennyiben más megoldás nem lehetséges - ideiglenes jelleggel a védett érték érvényesülésének csökkenése elfogadható, azonban az nem járhat a védett érték műemléki értékleltárba felvett elemeinek sérülésével, megjelenésének hátrányos megváltozásával.

(5) A műemlék alkotórésze, tartozéka, beépített berendezési tárgya - a kivitelezési, restaurálási munkák miatt szükséges ideiglenes eltávolítás kivételével - csak különösen indokolt esetben távolítható el vagy helyezhető át.

(6)[117] A nevesített műemléki értéket, illetve képző- és iparművészeti értéket képviselő alkotórész, tartozék, beépített berendezési tárgy (5) bekezdés szerinti eltávolítása, áthelyezése csak szakértői jogosultsággal rendelkező restaurátor közreműködésével, az általa készített terv alapján, a tevékenység dokumentálása mellett végezhető.

(7) Műemlék homlokzatán és tetőfelületén reklám vagy reklámhordozót tartó berendezés nem helyezhető el, kivéve

a) az építmény homlokzatán folyamatban lévő, a hatóság által tudomásul vett vagy véglegessé vált engedély alapján végzett építési tevékenység vagy egyéb munkálatok időszakát, vagy

b) időszaki kulturális rendezvény vagy program hirdetményét.

(8)[118] Műemlékhez történő hozzáépítés, ráépítés, vagy műemlék telkén új építmény, építményrész építése a műemléki érték fennmaradását, érvényesülését, hitelességét, kortörténeti jellegét nem sértheti.

(9)[119] A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősülő, műemléki védelem alatt álló építményekben és építményegyüttesekben vagy azok területén, telkén még a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetben sem alakítható ki a menedékjogról szóló törvény és a harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló törvény hatálya alá tartozó személyek elhelyezésére, ellátására és fogva tartására szolgáló rendeltetés vagy ilyen rendeltetésű építmény.

20. A műemlékvédelem sajátos tárgyai megőrzésére vonatkozó különleges követelmények

57. § (1)[120] A műemléki védelem alatt álló történeti kert, műemlék telkén lévő, illetve a nyilvántartásban védettként jelölt, vagy műemlék alkotórészét, tartozékát képező történeti kert, park (a továbbiakban együtt: védett park) területi egységét, a műemlékkel, a települési vagy természeti környezettel való történeti kapcsolatát és látványkapcsolatát, kortörténeti jellegének érvényesülését biztosítani kell.

(2)[121] Védett parkban a fás szárú növények kerti térhatást megváltoztató kivágása, eltávolítása, áttelepítése, valamint új növényzet telepítése, továbbá építmények építése és bontása a védett műemléki értékek együttes érvényesülését, hitelességét, kortörténeti jellegét nem sértheti.

(3)[122] Védett park jókarbantartása nem terjedhet túl a zöldfelület talajának és növényzetének idény szerinti ápolásán.

(4) A védett park helyreállítási koncepciójának megalapozásához, új építmény elhelyezéséhez és a tervezett beavatkozások szükségességének alátámasztásához[123]

a) régészeti módszerekkel történő kutatást kell végezni, valamint

b) a kerttörténeti tudományos dokumentációt a történeti és a régészeti módszerekkel történő kutatás eredményeivel, az azokon alapuló értékeléssel ki kell egészíteni, valamint a helyreállítást, és annak prioritásait meghatározó és azt indokoló részekkel a tervezési programba be kell építeni.

(5)[124] A védett parkban elhelyezkedő régészeti lelőhelyen földmunkával járó feltárás csak történeti kertek szakterületen jogosultsággal rendelkező szakértő bevonásával történhet.

(6) Védett történeti temetkezési helyek esetén a műemléki értékek fennmaradását, érvényesülését a nem védett építményeket érintő tevékenységek és új építmény elhelyezése során is biztosítani kell.

(7)[125] A műemléki területet érintő, jogszabályban meghatározott beavatkozást a védett érték településképi, illetve tájképi megjelenésének és érvényesülésének kell alárendelni, amelynek során a jellegzetes történeti építészeti formai megoldások, a hagyományos műszaki megoldások és építőanyagok használatát előnyben kell részesíteni.

(8) Műemléki jelentőségű területen álló építmény közterület felé eső homlokzatán reklám elhelyezésére az 56. § (7) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.

21. A műemléki érték felkutatásának, az értékleltár felvételének és a védett műemléki érték kutatásának különös szabályai

58. § (1)[126] Műemléki értékleltárt

a)[127] a műemléki érték védetté nyilvánításához és a műemléki kategória módosításához - az adatok módosítása kivételével - a teljes ingatlanra,

b)[128] a szakértői vizsgálathoz a teljes ingatlanra,

c) a hatósági eljárás során a hatósági eljárás tárgya szerint érintett ingatlanra vagy ingatlanrészre vonatkozóan

kell elkészíteni.

(2)[129] A műemléki érték jelentőségét megalapozó jellegzetességeit, alkotórészeit, tartozékait és beépített berendezési tárgyait helyszíni szemrevételezésen alapuló értékleltárban kell rögzíteni a 3. melléklet 2. pontja szerinti részletes adattartalommal, építmények szerinti rendszerezéssel és értékeléssel.

(3)[130] Az értékleltárban felmérési vázlatrajzon történő azonosítással, megnevezéssel, számozással vagy egyéb földrajzi koordinátákkal kell biztosítani a felvett érték egyértelmű térbeli azonosíthatóságát.

(4) Ha az építési munka végzése során ismeretlen műemléki érték kerül elő, a kivitelező köteles

a) az építőipari kivitelezési tevékenységet szüneteltetni,

b) a hatóságnak haladéktalanul bejelenteni,

c) a helyszín és a műemléki érték őrzéséről a hatóság intézkedéséig gondoskodni.

(5)[131] Az értékleltárt az értékleltár készítőjének az előkerülő műemléki értékekkel ki kell egészítenie.

(6)[132] A (4) bekezdésben meghatározott esetben a kivitelezés akkor folytatható, ha a műemléki értékleltár kiegészítését a hatóság elrendelte, illetve a kivitelezés folytatásáról döntést hozott. A kivitelezés folytatását elrendelheti a műemléki érték szakértői megfigyelése és dokumentálása mellett is.

59. § (1)[133] A műemléket érintő tevékenységeket jogszabályban vagy hatósági határozatban meghatározott esetekben jellegüktől függő, jogosultsághoz kötött vizsgálatnak vagy kutatásnak kell megalapoznia, ha ennek eredménye a tervezett tevékenység elvégzése előtt még nem áll rendelkezésre.

(2)[134] A műemlék kutatása során előnyben kell részesíteni a roncsolásmentes módszereket, vizsgálatokat a roncsolással járó kutatással szemben. A roncsolásmentes vizsgálatoknak és azok dokumentálásának meg kell előznie a roncsolással járó kutatásokat. A roncsolásos kutatás kiterjedésének mértékét a roncsolásmentes vizsgálati eredmények kiértékelését követően lehet meghatározni.

(3)[135] Roncsolásos szondázó kutatást kell végezni a 63. § (3) bekezdése szerinti esetekben.

(4) A műemlék egészére kiterjedő roncsolásos kutatás az építmény egészének vagy több rendeltetési egységének teljes belső, valamint homlokzatának teljes helyreállítása során végezhető, ha a roncsolásos kutatás a műemlék[136]

a) fennmaradását és műszaki állapotát nem veszélyezteti,

b) helyreállításának műszaki feltételei biztosítottak,

c)[137] tulajdonosa, tulajdonosi joggyakorlója, vagyonkezelője, használója, vagy az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonába adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvényben meghatározott ingyenes használója (a továbbiakban együtt: tulajdonos) nyilatkozik a roncsolásos kutatást követő három éven belüli műemléki helyreállítás szándékáról.

(5) A roncsolásos kutatást - a 66. § (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott eseteket kivéve - a műemléki helyreállítást megelőzően, legkésőbb a beruházás-előkészítés folyamán, a tervezési program lezárulása előtt kell elvégezni.

(6) Az épületkutatás megkezdése előtt restaurátori kutatást kell végezni, ha az építéstörténeti tudományos dokumentáció szerint rejtett műemléki érték előkerülése várható.

(7)[138] A kutatás - különösen a roncsolásos kutatás - a műemléki értéknek a tervezett tevékenységgel érintett részén túl nem terjedhet, kivéve, ha ezt a feltárt érték jelentősége indokolja.

(8)[139] Roncsolásos kutatás esetén a műemléket a hatósághoz benyújtott kutatási terv alapján kell feltárni, az értéket a feltárást megelőző és azt követő állapotában, valamint a feltárás folyamatában, az értékleltárba történő felvétel mellett szükséges dokumentálni.

(9) A roncsolásos kutatásról kutatási naplót kell vezetni, beleértve a régészeti módszerekkel történő kutatást is. A kutatási naplót a tevékenység tényleges megkezdésekor kell megnyitni.

(10)[140] Ha a műemlék roncsolásos kutatása során régészeti örökség elemeinek előkerülése várható, a kutatás csak a 82. § (1) bekezdés a) pontja szerinti egybefoglalt örökségvédelmi engedély alapján végezhető.

(11)[141] Ha a műemléken végzett kutatás közben olyan körülmény merül fel, amely a 3. melléklet 6. pont 6.1. alpontja szerinti kutatási terv módosítását vagy hatósági intézkedést tesz szükségessé, a kérelmező köteles azt haladéktalanul bejelenteni a hatóságnak.

(12) A kutatás befejezését követő kilencven napon belül kutatási dokumentációt kell készíteni.

22. A műemlék restaurálásának követelményei[142]

60. § (1)[143] Műemlék restaurálását önállóan csak a régészeti örökséggel és a műemléki értékkel kapcsolatos szakértői tevékenységről szóló kormányrendelet szerinti, műemléki terület műemléki restaurátor szakterületen jogosultsággal rendelkező szakértő végezheti.

(2)[144] A restaurálás csak a szükséges és indokolt mértékben végezhető, a beavatkozás a műemléknek a restaurálási tervben meghatározott részén túl nem terjedhet. A restaurátori beavatkozásnál tanúfelülettel kell biztosítani a későbbi kutatás lehetőségét.

(3)[145] A műemlék restaurálása csak a hatósághoz benyújtott restaurálási terv alapján végezhető.

(4)[146] A műemlék állapotát a restaurálás megkezdése előtt, a restaurálás folyamatában és utána is dokumentálni kell. A restaurálásról restaurálási naplót kell vezetni, amelyet a tevékenység tényleges megkezdésekor kell megnyitni.

(5) A restaurálás befejezését követő hatvan napon belül restaurálási dokumentációt kell készíteni.

23. Veszélyeztetett műemlékek megőrzése

61. § (1) A fennmaradásukban veszélyeztetett műemlékek jegyzékének elkészítéséről a közhiteles nyilvántartás alapján a miniszter gondoskodik.

(2) A hatóság a tulajdonos és a települési önkormányzat akadályoztatása esetén

a) kezdeményezheti és koordinálhatja az elemi csapás következményeként a műemléket ért károk elhárításával, a további károkozás megelőzésével, a sürgős állagmegóvással kapcsolatos intézkedéseket,

b) részt vehet a súlyosan veszélyeztető események által okozott, műemléket ért károk elhárításához szükséges védelmi és más feladatok végrehajtásában,

c) a tulajdonos helyett és annak terhére a további állagromlás megakadályozása érdekében szükséges állagmegóvási munkákat a döntés végrehajthatóvá válását követően elvégeztetheti.

62. § (1)[147] Műemléken az állagmegóvás ideiglenes alkalmazásával, illetve a statikai állékonyságot biztosító megoldásokkal el lehet térni az 56. §, valamint az 59. és 60. § rendelkezéseitől, ha az eltérés nem eredményezi a műemlék helyreállíthatatlan sérülését vagy további károsodását.

(2)[148] A műemléket ért elemi csapás esetén az ideiglenes állagmegóvásról a közvetlen életveszély-elhárítást szolgáló munkálatok befejezését követő három hónapon belül kell gondoskodni. A további veszélyelhárító beavatkozásokat a műemlék helyreállíthatatlan sérelme nélkül kell végezni.

(3) Az ideiglenes állagmegóvás állapota legfeljebb öt évig tartható fenn.

24. Örökségvédelmi engedélyhez kötött tevékenységek[149]

63. §[150] (1) Ha műemléket vagy műemlék ingatlanát érintő építési tevékenységhez az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló kormányrendelet szerinti építésügyi hatósági engedély is szükséges, a (3) bekezdés szerinti tevékenységekre az engedélyt együttes kérelemben az építésügyi hatóságnál kell előterjeszteni. Az építésügyi hatósági engedélyezési eljárásban az örökségvédelmi hatóság a (3) bekezdésben meghatározott tevékenységek engedélyezésének feltételeit szakkérdésként vizsgálja. Műemléki védelem alatt álló sajátos építmények esetében a műemléket érintő tevékenységre a sajátos építményre irányadó kormányrendeletben foglalt esetekben, az ott meghatározott engedélyt szükséges beszerezni.

(2) Ha a műemléket érintő tevékenység nem tartozik az (1) bekezdésben foglaltak hatálya alá, a (3) bekezdésben foglalt esetekben a hatóságtól örökségvédelmi engedélyt kell kérni.

(3) Ha a tervezett tevékenység a kiemelten védett műemléket, vagy a védett műemlék nevesített műemléki értékét érinti és

a) a kiemelten védett műemlék - védett műemlék esetén a nyilvántartásban nevesített műemléki értékként felvett eleme - megjelenésének (ideértve homlokzatot, homlokzati nyílászárót és tetőzetet is), jellegének megváltoztatását eredményezi, értékeinek érvényesülését befolyásolja vagy gátolja, vagy szerkezetének fizikai megváltoztatásával, a műemlék egészének vagy meghatározott részének felújításával vagy korszerűsítésével,

b) felületének vagy szerkezetének, egyes részeinek, - különösen képző- vagy iparművészeti alkotást képező - alkotórészének, tartozékának, beépített berendezési tárgyának

ba) eredeti összefüggésrendszeréből történő elmozdításával, áthelyezésével,

bb) fizikai beavatkozással, mintavétellel, roncsolással járó vizsgálatával vagy kutatásával, vagy

bc) megelőző konzerválásával, konzerválásával, restaurálásával,

c) önálló rendeltetési egységét érintő bővítésével, felújításával, korszerűsítésével (különösen az akadálymentesítés, energetikai korszerűsítés, utólagos nedvesség vagy víz elleni szigetelés), az épületgépészeti és elektromos rendszerét érintő átalakításával,

d) alaprajzi elrendezésének átalakításával, belső felületeinek, nyílászáróinak vagy egyéb - különösen képző- vagy iparművészeti alkotást képező - alkotórészének, tartozékának, beépített berendezési tárgyának felújításával, átalakításával

jár, a hatóságtól örökségvédelmi engedélyt kell kérni.

25. Örökségvédelmi bejelentéshez kötött tevékenységek[151]

64. §[152] (1) Ha a tevékenység a 63. § alapján nem örökségvédelmi engedély köteles, a (2) és (3) bekezdésben foglalt esetekben örökségvédelmi bejelentés alapján végezhető.

(2) Ha a tervezett tevékenység a kiemelten védett műemléket, vagy a védett műemlék nevesített értékét érinti, bejelentés alapján végezhető

a) a műemlék homlokzatán és tetőzetén az értékleltárban, illetve a műemléki nyilvántartásban nevesített műemléki értékként felvett elem megjelenését érintő és érvényesülését befolyásoló

aa) szerelvény, tárgy, szerkezet, fényforrás vagy felirat elhelyezése, felszerelése, létesítése bontása és cseréje,

ab) az ilyen szerkezet eltakarásának kialakítása, a meghatározott időtartamra szóló kulturális célú reklámok és az építési állványok kialakítása,

b) műemlék egésze, önálló rendeltetési egysége, vagy a helyiségcsoportja rendeltetés-módosítása,

c)[153] műemléki környezetben

ca) a műemlék megjelenését befolyásoló módon új építmény építése,

cb) a műemlék felé eső vagy közterületről a műemlékkel együtt megjelenő nem engedélyköteles új építmény elhelyezése vagy meglévő építmény bővítése, homlokzatának, tetőzetének megváltoztatásával járó felújítása vagy átalakítása,

cc) építmény bontása,

d) műemlék telkén, vagy műemléki környezetben a műemlék jellegét és megjelenését befolyásoló fényforrás elhelyezése, illetve üzemeltetése,

e) a védett parkban

ea) a régészeti módszerekkel történő kutatás,

eb) a meglévő kertépítészeti alkotóelemek megváltoztatását eredményező felújítása, új kerti és más építmények, műtárgyak elhelyezése, sportcélú felületek kialakítása,

ec) a fás szárú növényzet eltávolítása, telepítése, áttelepítése, lombkorona alakító metszése,

ed) a kert térszerkezetét, látványkapcsolatait, terepviszonyait befolyásoló beavatkozás,

f) védett temetőben és védett történeti temetkezési helyen

fa)[154] a védetté nyilvánításról szóló döntésben, illetve a szakértői dokumentációban meghatározott védett értékek és azokon elhelyezett feliratok, díszítmények megváltoztatása,

fb) a megjelenést és látványt befolyásoló sírjelek, síremlékek, sírépítmények és egyéb építmények elhelyezése.

(3) A műemléki értéket közvetlenül nem érintő tevékenységek közül bejelentés alapján végezhető

a)[155] a műemlék telkén a védetté nyilvánításról szóló döntésben, illetve a szakértői dokumentációban nevesített műemléki értékeket nem érintő építmény építése, cseréje, eltávolítása, bontása,

b) műemléki jelentőségű területen a védett műemléki érték megjelenését érintő és érvényesülését befolyásoló[156]

ba) nem engedélyköteles új építmény elhelyezése vagy meglévő építmény bővítése,

bb) meglévő építmény közterület felé eső homlokzatának, tetőzetének felújítása vagy átalakítása,

bc) meglévő építmény bontása,

bd) meglévő építmény közterület felé eső homlokzatának 10%-nál nagyobb mértékű eltakarása a kulturális tartalmú reklámok és építési állványok kivételével,

c) műemlék történeti táj esetében a védett műemléki érték megjelenését érintő és érvényesülését befolyásoló, legalább 6 m2 felületű reklám külterületi elhelyezése.

(4)[157] Ha a (2) bekezdés a), b), e) és f) pontjában meghatározott tevékenység elvégzéséhez az értékleltár a nyilvántartásban nem áll rendelkezésre, a 92. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott előzetes tájékoztatást kötelező megkérni.

26. A bejelentéshez vagy örökségvédelmi engedélyhez kötött tevékenységekkel kapcsolatos szabályok

65. § (1) A végezni kívánt tevékenység tervezett megkezdését és befejezését a hatóságnak be kell jelenteni.

(2) A bejelentést vagy a hatóság engedélye iránti kérelmet a tulajdonos vagy meghatalmazottja jogosult benyújtani.

(3)[158] A bejelentést, a kérelmet az ÉTDR-en keresztül vagy személyesen, elektronikus adathordozón kell benyújtani a 3. mellékletben meghatározott tartalommal.

(3a)[159] Ha a tulajdonos vagy meghatalmazottja az elektronikus adathordozón rendelkezésre álló kérelmét személyesen kívánja benyújtani, azt a területileg illetékes eljáró örökségvédelmi hatóságnál terjesztheti elő. A kérelmet fogadó szerv - a kérelem adathordozó anyagától függetlenül - a beérkezett iratról hiteles elektronikus másolatot készít, majd a másolatot a kérelem és mellékleteinek beérkezésekor, de - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - legkésőbb az azt követő munkanapon feltölti ügyintézésre az ÉTDR-be. A benyújtás és a feltöltés dátumát a kérelmen és azok mellékletein rögzíteni kell.

(3b)[160] Eredeti iratot a szerv csak jogszabály kifejezett előírása esetén őriz meg, minden egyéb esetben azt visszaszolgáltatja a benyújtónak. Kérelem és mellékletei alatt - ha már benyújtásra került - mindig az ÉTDR-ben rögzített kérelmet és mellékleteit (az eredeti elektronikus másolatát) kell érteni.

(4) A tulajdonos vagy meghatalmazottja a végezni kívánt tevékenység tervezett megkezdésére vagy annak befejezésére vonatkozó bejelentésben kérheti, hogy a hatóság a tudomásulvétel tényének igazolását is foglalja írásba.

(5) A hiányos bejelentés nem minősül a (3) bekezdésben foglaltaknak megfelelő bejelentésnek.

66. § (1)[161] A 63. § (3) bekezdésében és a 64. § (2) bekezdés f) pontjában meghatározott tevékenységek tervezett megkezdésének bejelentéséhez vagy örökségvédelmi engedély iránti kérelméhez mellékelni kell a 3. melléklet 3. pont 3.1. alpontjában, valamint 5. pont 5.2., 5.3., 5.4. alpontjában meghatározott tartalmú dokumentációkat.

(2) A 63. § (3) bekezdés b) és c) pontjában és a 64. § (2) bekezdés f) pontja szerinti esetekben az építéstörténeti tudományos dokumentációnak a roncsolásos kutatás dokumentációját is tartalmaznia kell, kivéve, ha[162]

a) a kutatandó építményrészt a kivitelezés előtt megbonthatatlan szerkezet, burkolat takarja, vagy a kutatandó felület más okból hozzáférhetetlen a kivitelezés előtt, vagy

b)[163] a tulajdonos a kutatás elhalasztása mellett dönt és kötelezettséget vállal arra, hogy a kutatást a kivitelezést megelőzően - vagy a kivitelezés során - elvégezteti, továbbá a kutatás eredményei alapján szükséges tervmódosítást megrendeli és arra vonatkozóan az örökségvédelmi engedély módosítására irányuló kérelmet nyújt be. A tulajdonos kötelezettségvállalását igazolni kell.

(3)[164] A műemlék roncsolásos kutatása vagy vizsgálata esetén örökségvédelmi engedély iránti kérelemhez, továbbá a védett történeti kert, a védett park régészeti módszerekkel történő kutatása esetén a bejelentéshez vagy az egybefoglalt örökségvédelmi engedély iránti kérelemhez mellékelni kell a 3. melléklet 3. pontjában, 5. pont 5.2. alpontjában, valamint 6. pont 6.1. alpontjában meghatározott tartalmú dokumentációkat.

(4) Ha a kutatás eredményei a tervezett tevékenység, illetve alkalmazandó műszaki megoldás módosítását teszik szükségessé, a módosítás kezdeményezéséhez a kutatási dokumentációt, ennek hiányában a kutatás eredményeinek összefoglalását mellékelni kell.

(5)[165] A 63. § (3) bekezdés b) pont bc) alpontja szerint a műemlék konzerválásának vagy restaurálásának bejelentéséhez mellékelni kell a 3. melléklet 3. pont 3.1. alpontja, 6. pont 6.2. alpontja, valamint 7. pont 7.1. alpontja szerinti dokumentációkat.

(6)[166] A 64. § (2) bekezdés e) pont eb) és ec) alpontja szerint a védett parkban, a védett történeti kertben tervezett tevékenység bejelentése esetében a tevékenységgel érintett terület vonatkozásában mellékelni kell a 3. melléklet 3. pont 3.2. alpontjában, valamint 5. pont 5.2., 5.4. alpontjában meghatározott dokumentációkat.

(7)[167] A 64. § (2) bekezdés e) pont eb) alpontja szerinti esetben a kerttörténeti tudományos dokumentációnak az előzetesen elvégzett régészeti módszerekkel történő kutatás dokumentációját is tartalmaznia kell.

(8)[168] A 64. § (2) bekezdés a), c) és d) pontjában, valamint a 64. § (3) bekezdésében meghatározott tevékenységek tervezett megkezdésének bejelentéséhez mellékelni kell a 3. melléklet 5. pont 5.2., 5.3., 5.4. alpontjában meghatározott tartalmú dokumentációkat.

(9)[169] A bejelentés vagy az engedély iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg igazolni kell, hogy a településrendezési és építészeti-műszaki tervtanácsokról szóló kormányrendeletben előírt esetekben az építészeti-műszaki tervtanács szakmai véleményt adott.

(9a)[170] Az örökségvédelmi hatóság az engedély iránti kérelmet elutasítja, ha a tervezett tevékenység az állami magasépítési beruházások megvalósításáról szóló törvény szerinti állami magasépítési beruházás (a továbbiakban: állami magasépítési beruházás) megvalósítására irányul, és azt az Országos Építészeti Tervtanács szakmai véleményében engedélyezésre nem ajánlotta.

(10)[171] Az (1)-(8) bekezdésben meghatározott dokumentációkat a műemléknek a tervezett tevékenységgel érintett ingatlanrészére vagy épületrészére vonatkozóan kell elkészíteni.

66/A. §[172] A rendszeresen és ellenszolgáltatás nélkül látogatható műemléken és a műemlék telkén megvalósuló, bruttó 50 millió forintos értékhatárt el nem érő teljes bekerülési költségű beruházás esetében a bejelentéshez vagy örökségvédelmi engedélyhez kötött tevékenységekre vonatkozó szabályokat a 66/B-66/D. §-ban foglalt eltéréssel lehet alkalmazni. A beruházás teljes bekerülési költsége a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 47-51. §-ában meghatározott tételek tervezett összege. A kérelem mellékleteként vagy a bejelentésben a tervező nyilatkozik a beruházás tervezett teljes bekerülési költségének tervezett összegéről.

66/B. §[173] (1) A 66. § (1)-(8) bekezdésében meghatározott dokumentációkat nem kell mellékelni a jókarbantartásra vagy állagmegóvásra irányuló, valamint az alábbi tevékenységek esetén, ha a műemléken végzett tevékenység nem érint műemléki értéket:

a) tetőhéjalás, bádogozás meglévővel azonos formában történő cseréje, villámhárító-berendezés építményen való elhelyezése,

b) falon kívüli, véséssel nem járó elektromos munkák végzése, vezetékek, fényforrások elhelyezése,

c) felszíni csapadékelvezetés, ehhez szükséges, 30 cm-t meg nem haladó mélységű tereprendezés,

d) meglévő nyílászárók mázolása, megtartó felújítása,

e) kerítés, kerti építmény, tereplépcső, járda, lejtő felújítása és építése, építménynek minősülő növénytámasz, növényt felfuttató rács építése, bővítése.

(2) Az (1) bekezdés szerinti esetekben örökségvédelmi szakértő nyilatkozik arról, hogy a tevékenység nem érint műemléki értéket. Ennek igazolásához a 3. melléklet 5. pont 5.2. alpontjában meghatározott tartalmú állapotdokumentációt kell mellékelni, amelynek elkészítését az általános építmények teljes körű építészeti tervezéséhez szükséges tervező jogosultsággal rendelkező személy készítheti.

66/C. §[174] (1) A 66. § (1)-(8) bekezdésében meghatározott dokumentációkban foglaltakat nem kell aktualizálni a jókarbantartásra vagy állagmegóvásra irányuló, valamint az alábbi tevékenységek esetén, ha a korábban készült dokumentációból egyértelműen megállapítható, hogy a tervezett beavatkozás nem érint műemléki értékleltárba felvett értéket:

a) építmény utólagos vízszigetelése,

b) homlokzati nyílászáró cseréje,

c) a homlokzatfelület színezése,

d) lábazat felújítása,

e) padlóburkolat felújítása.

(2) Az (1) bekezdés szerinti esetekben a tervező nyilatkozik arról, hogy a tevékenység nem érint műemléki értékleltárba felvett értéket. Ennek igazolásához a 3. melléklet 5. pont 5.2. alpontjában meghatározott tartalmú állapotdokumentációt kell mellékelni, amelynek elkészítését az általános építmények teljes körű építészeti tervezéséhez szükséges tervező jogosultsággal rendelkező személy készítheti.

66/D. §[175] Amennyiben a tevékenység műemléki értékleltárba felvett értéket érint, és az ingatlanra vagy a beavatkozással érintett ingatlanrészre rendelkezésre áll a korábbi hatósági eljárásban vagy a nyilvántartásban keletkezett értékleltár és építéstörténeti tudományos dokumentáció, akkor a 66. § (1)-(8) bekezdésében meghatározott dokumentációk helyett az aktualizált értékleltárt, valamint a 3. melléklet 3. pont 3.1.7. és 3.1.8. pontjában vagy kert esetében a 3. melléklet 3. pont 3.2.6. pontjában meghatározott tartalmú dokumentációt kell mellékelni.

67. § (1) A hatóság tudomásulvétele vagy örökségvédelmi engedélye alapján végzett tevékenységről annak befejezését követően

a)[176] tizenöt napon belül, ha a megvalósult állapot a hatóság által tudomásul vett vagy engedélyezett tervtől eltér, a 3. melléklet 5. pont 5.2. alpontja szerint a beavatkozást követő állapotdokumentációt vagy

b)[177] kilencven napon belül a 3. melléklet 6. pont 6.2. alpontja szerinti kutatási dokumentációt vagy

c)[178] hatvan napon belül a 3. melléklet 7. pont 7.2. alpontja szerinti restaurálási dokumentációt

kell a hatóság számára benyújtani.

(2) A tevékenység befejezésére irányuló bejelentést legkésőbb az (1) bekezdésben meghatározott időpontban kell megtenni.

27. A hatóság műemlékkel kapcsolatos feladatai és eljárásainak közös szabályai[179]

68. § (1) A hatóság

a)[180] a műemléket érintően a bejelentést jogszerű hallgatással tudomásul veheti, vagy jogszabálysértés esetén a tudomásulvételt megtagadja, és a tervezett tevékenység elvégzését vagy a kialakult szabálytalan állapot fennmaradását hivatalból megtiltja,

b)[181] dönt az örökségvédelmi engedély kiadásáról, módosításáról vagy hatályának legfeljebb két évvel való meghosszabbításáról.

(2)[182] A hatóság a műemléken tervezett tevékenység esetén, a döntése meghozatala során

a) a méltó használat,

b) a hasznosításból, használatból eredő veszélyeztetés elkerülése, minimalizálása,

c) a fizikai valójában történő megőrzés,

d) az építészeti minőség és illeszkedés,

e) a hagyományos anyaghasználat,

f) a szakszerűség,

g) a gazdaságos fenntarthatóság, továbbá

h) a nevesített műemléki érték hiteles és meghatározó módon történő megjelenése

szempontjának érvényesülését mérlegeli.

(3)[183] Műemléki jelentőségű terület esetén a hatóság a döntése meghozatala során szempontként figyelembe veszi, hogy

a) új építmény építése, vagy meglévő építmény átalakítása nem járhat a műemléki jelentőségű terület történeti összképének, feltárulásának műemléki szempontból előnytelen megváltozásával,

b) történeti épület, amely építési korát, stílusát, megjelenését tekintve a védettséget megalapozó történeti karakterbe illeszkedik, megjelenésében megőrzendő.

(4)[184] Történeti táj esetén a hatóság a döntése meghozatala során szempontként figyelembe veszi, hogy a kiemelkedő egyetemes értéket érintő

a) táji léptékű beavatkozások - külfejtéses művelésű bányák bővítése, rekultivációja, napelemparkok vagy napelemes erőművek létesítése vagy bővítése, közlekedési infrastruktúra létesítése vagy bővítése - nem veszélyeztethetik a védelem alapjául szolgáló műemléki érték fennmaradását, méltó megjelenését, érvényesülését,

b) építési tevékenység nem járhat a településkép történeti megjelenésének, a terület történeti összképének előnytelen megváltozásával.

(5)[185] Műemléki környezet esetén a hatóság a döntése meghozatala során szempontként figyelembe veszi, hogy új építmény építése, meglévő építmény külső átalakítása, részleges vagy teljes bontása nem járhat a műemlék érvényesülésének és megjelenésének műemléki szempontból előnytelen megváltozásával.

69. § (1) A hatóság a bejelentés vagy az örökségvédelmi engedély iránti kérelem alapján megvizsgálja, hogy

a)[186] a tervezett vagy megvalósult tevékenységgel érintett műemlék védettségére és azonosítására vonatkozó adatok megegyeznek-e a közhiteles nyilvántartás adataival,

b) rendelkezésre áll-e a védett műemléki értékre vonatkozó értékleltár, illetve építéstörténeti tudományos dokumentáció,

c) a tervezett vagy megvalósult tevékenység

ca) érint-e az értékleltárba felvett értéket, azt roncsolja-e, műemlék esetén annak érvényesülését befolyásolja-e,

cb) megfelel-e a Kötv.-ben, valamint az e rendeletben meghatározott követelményeknek, továbbá

cc) műemlék esetén megfelel-e a védetté nyilvánítás céljának,

d) a benyújtott dokumentáció megfelel-e az e rendeletben meghatározott követelményeknek,

e) az érintett műemléki érték

ea) a régészeti örökség elemeként, vagy

eb) tartozéka, alkotórésze révén a kulturális javak körében

is védett-e.

(2)[187] A hatóság a nyilvántartást vezető hatóságnak haladéktalanul jelzi,

a) ha az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben az azonosítás vonatkozásában a döntésre kiható módon a valóságtól eltérő adatot talál,

b) ha az értékleltár, az építéstörténeti tudományos dokumentáció, a kerttörténeti tudományos dokumentáció, a kutatási dokumentáció, restaurálási dokumentáció szakmai megállapításai részben vagy egészében nem felelnek meg a jogszabályból eredő követelményeknek.

(3)[188] A hatósági eljáráshoz készült értékleltárt, az építéstörténeti tudományos dokumentációt, a kerttörténeti tudományos dokumentációt, a szakértői dokumentációt, a beavatkozást követő állapotdokumentációt, a kutatási dokumentációt, a restaurálási dokumentációt, tervdokumentációját, sajátos tervét a hatóság[189]

a) a dokumentáció benyújtását követő tizenöt napon belül feltölti az OÉNY-be, ha az ott nem található meg,

b) a döntést követően elektronikus úton teljeskörűen megküldi a Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központnak, amely a nyilvántartást vezető hatóságnak, valamint az eljáró hatóságnak feladatai ellátásához térítésmentesen adatot szolgáltat.

(4) Az (1) bekezdés e) pont eb) alpontja esetében, ha a műemléki érték tartozéka, alkotórésze a kulturális javak körében is védelem alatt áll, a hatóság a tervezett vagy megvalósult tevékenységről az eljárás megindításáról szóló értesítéssel egyidejűleg tájékoztatja a kulturális javak hatóságát.

(5)[190] A hatóság a Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központnak megküldött dokumentumok tárgyáról és számáról a nyilvántartást vezető hatóságnak tárgyévben két alkalommal adatot szolgáltat.

(6)[191] A hatóság a döntését tájékoztatásul közli az Országos Építészeti Tervtanáccsal vagy a területi építészeti-műszaki tervtanáccsal, ha az eljárást megelőzően véleményt adott.

28. Bejelentés és tudomásulvétel műemlék esetén[192]

70. § (1) A hatóság a bejelentést - az ÉTDR-ben való érkeztetését követő első munkanaptól számított tíz napon belül - jogszerű hallgatással - a (4) bekezdésben meghatározott esetek kivételével - tudomásul veszi és a tudomásulvétel tényét hatósági bizonyítvánnyal igazolja, ha a tulajdonos vagy meghatalmazottja a bejelentésben kéri a tevékenység tudomásulvételének írásba foglalását.

(2) Ha a tervezett tevékenység csak kikötésekkel vehető tudomásul, a hatóság a tudomásulvételről döntést hoz.

(3) A bejelentésköteles tevékenység a bejelentés beérkezését követő tizenötödik naptól végezhető, ha azt a hatóság nem tiltja meg. A hatóság által tudomásul vett tevékenységet a bejelentés beérkezését követő tizenötödik naptól számított egy éven belül lehet megkezdeni. Ha a bejelentésben megjelölt tevékenységet a bejelentéstől számított egy éven belül nem kezdik el, a bejelentést az e rendeletben meghatározottak szerint meg kell ismételni.

(4) A hatóság a végezni kívánt tevékenységet - a bejelentés beérkezésétől számított tíz napon belül hozott - határozattal megtiltja, ha a tervezett tevékenység

a) szakszerűtlen, vagy

b) az érintett műemléki érték[193]

ba) épségének vagy jelentőségének veszélyeztetésével jár,

bb) jellegét sértő módon megváltoztatja,

bc) helyreállíthatatlan sérülésével fenyeget, vagy

bd) méltó használatát nem szolgálja, illetve

c)[194] műemlék érvényesülését és megjelenését gátolja,

d) műemléki jelentőségű terület, műemléki környezet, műemlék történeti táj esetén a jogszabályban meghatározott követelményeket nem teljesíti, vagy

e) jellege vagy célja a bejelentés tartalmából nem ítélhető meg.

(5) Ha a bejelentés nem felel meg az e jogszabályban meghatározott tartalmi követelményeknek, vagy az eljárási illetéket nem fizették meg, és a tulajdonos nem részesült költségmentességben, a bejelentés vagy a melléklete hiányainak megjelölése mellett a hatóság öt napon belül tájékoztatja arról, hogy a bejelentés nem megfelelő és figyelmezteti a tulajdonost vagy meghatalmazottját a tevékenység bejelentés, illetve tudomásulvétel nélküli elvégzésének jogkövetkezményeire.

29. Az örökségvédelmi engedélyezési eljárás műemlék esetén

71. § (1) A hatóság az örökségvédelmi engedélyezési eljárásban a döntés meghozatalához szükséges tényállás tisztázásának keretében a tervezett tevékenység helyszíne, annak környezete ismeretében, e rendeletben meghatározott szempontok szerint vizsgálja a döntés meghozatalának feltételeit különösen, hogy

a)[195] az építéstörténeti tudományos dokumentáció vagy a kerttörténeti tudományos dokumentáció, valamint az értékleltár megfelelően dokumentálja-e vagy rögzíti-e a műemléki értékeket,

b) a meglévő állapotot rögzítő dokumentáció tartalma a valóságnak megfelel-e,

c) a tervezett tevékenységgel érintett műemlék megőrzésének és érvényesülésének feltételei adottak-e,

d) az érintett műemléken a tervezett tevékenység megvalósítható-e, a tevékenységet megkezdték-e.

(2) A hatóság

a) az érintett helyszínről, annak környezetéről fényképfelvételt készít, ha helyszíni szemlét tart,

b) műemléki szakértői szolgáltatást vehet igénybe,

ba)[196] a 3. § (3) bekezdése szerinti örökségvédelmi szervtől, vagy

bb)[197] a Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központtól,

bc)[198]

ha az rendelkezik az adott szakterületen jogosultsággal rendelkező szakértővel.

(3) Az örökségvédelmi engedélyben

a) kivitelezés közben végzendő kutatást kell előírni, ha az eljárást megelőzően végzett kutatás nem terjedhetett ki minden kutatandó felületre,

b)[199] kiviteli tervek és részletrajzok készítését és bemutatását kell előírni, ha a kérelem és mellékletei azok léptéke miatt nem tartalmazhatják minden műszaki megoldás olyan mértékű meghatározását, amely alapján a műemlékre gyakorolt hatás egyértelműen megállapítható,

c) tervezői művezetést kell előírni, ha a kivitelezés során eldöntendő műszaki kérdések merülnek fel,

d) mintafelület, mintadarab készítését kell előírni, ha a tervezett tevékenység olyan vizuális változást eredményez, amely a kérelem és mellékletei alapján nem állapítható meg,

e) régész vagy restaurátor közreműködése írható elő, ha a tervezett tevékenység a régészeti örökség vagy a kulturális javak védett elemeinek megváltoztatását eredményezheti.

(4) A hatóság - életveszély elhárításának szakvéleménnyel alátámasztott esetét kivéve - a kérelmet elutasítja, ha a tervezett tevékenység

a)[200] a benyújtott terv alapján ellentétes az érintett műemléki értékre vonatkozó építéstörténeti tudományos dokumentációval vagy a kerttörténeti tudományos dokumentációval, valamint az értékleltárral,

b) szakszerűtlen, vagy

c) az érintett műemlék[201]

ca) épségét vagy jelentőségét veszélyezteti,

cb) jellegét sértő módon megváltoztatja,

cc) helyreállíthatatlan sérülését vagy pusztulását eredményezi,

cd) méltó használatát nem szolgálja, vagy

ce) érvényesülését és megjelenését gátolja.

(5) Az örökségvédelmi engedély a határozat végrehajthatóvá válásától számított egy év után hatályát veszti, kivéve a (2) bekezdés szerinti esetet, valamint ha az engedélyezett tevékenységet megkezdték, és két éven belül a munkák befejezését bejelentették.

72. § (1) A hatóság az örökségvédelmi engedély módosítására vagy meghosszabbítására irányuló kérelem esetén vizsgálja, hogy a tervezett tevékenységet megkezdték-e, jogszerűen és szakszerűen végzik-e és annak készültsége milyen mértékű.

(2) A hatóság az örökségvédelmi engedély hatályát annak lejárta előtt kérelemre a (3) bekezdésben foglalt feltételek mellett egyszer legfeljebb két évvel meghosszabbíthatja.

(3) A hatóság az örökségvédelmi engedély hatályát annak lejárta előtt akkor hosszabbítja meg, ha

a) az engedélyezett tevékenységre vonatkozó, az engedély megadásakor hatályos jogszabályok változása az engedélyezett tevékenységet nem érinti, vagy a jogszabályváltozásból eredő újabb követelmények az örökségvédelmi engedély meghosszabbításának feltételeként előírva teljesíthetők, vagy

b) a tervezett tevékenység érdemben nem változott meg, vagy annak megváltozása a hatályos jogszabályi követelményeknek megfelel, illetve kikötések előírásával megfeleltethető.

30. Az összevont örökségvédelmi engedélyezési eljárás

73. § (1)[202] A hatóságtól összevont örökségvédelmi engedélyezési eljárás lefolytatása kérhető

a) az örökségvédelmi engedélyezési eljárás hatálya alá tartozó tevékenységekre vonatkozó követelmények,

b)[203] a műemlék megjelenésével, védett értékei érvényesülésével kapcsolatos speciális követelmények, szakértői dokumentációban nem nevesített vagy értékleltárban nem szereplő épületrészek tervezett átalakíthatósága, bonthatósága, műemlék telkén új épület telepíthetősége

előzetes tisztázása érdekében.

(2) Az összevont engedélyezési eljárás a megvalósítással kapcsolatos követelmények előzetes tisztázása céljából elvi örökségvédelmi keretengedélyezési és örökségvédelmi engedélyezési szakaszból áll.

(3) Az összevont eljárás megindítására irányuló kérelem az összevont eljárás mindkét szakaszára vonatkozik. Az eljárás megindításakor az e rendeletben meghatározott mellékletet az elvi örökségvédelmi keretengedélyezési szakasz megindításához szükséges kérelem tartalmától függően és elbírálásra alkalmas részletezettséggel kell benyújtani.

(4)[204] Az összevont eljárás elvi örökségvédelmi keretengedélyezési szakaszának megindításához igazolni kell, hogy a településrendezési és építészeti-műszaki tervtanácsokról szóló kormányrendeletben előírt esetekben az építészeti-műszaki tervtanács szakmai véleményt adott.

(4a)[205] Ha a tervezett tevékenység állami magasépítési beruházás megvalósítására irányul, az összevont eljárás elvi örökségvédelmi keretengedélyezési szakaszának megindításához igazolni kell, hogy az Országos Építészeti Tervtanács szakmai véleményében engedélyezésre ajánlotta.

(5)[206] A hatóság - a (4) bekezdésben foglaltak kivételével - az összevont eljárás elvi örökségvédelmi keretengedélyezési szakaszában - tizenöt napos határidő kitűzésével - kikérheti az Országos Építészeti Tervtanács szakvéleményét.

(6)[207] Az Országos Építészeti Tervtanácsot a szakvéleménye mindaddig köti, amíg a kérelemben meghatározott tevékenység érdemben nem változik meg.

(7) A hatóság döntéséhez döntéselőkészítő örökségvédelmi hatástanulmány készítését írhatja elő.

(8) A hatóság az elvi örökségvédelmi keretengedélyezési szakaszban[208]

a) határozatot hoz a kérelem elutasításáról, vagy

b) végzés formájában elvi örökségvédelmi keretengedélyt ad, amely csak az örökségvédelmi engedély megadásáról szóló határozat, ennek hiányában az eljárást megszüntető végzés elleni jogorvoslat során támadható.

(9) Ha a hatóság az elvi örökségvédelmi keretengedélyezési szakaszban a bizonyítékok értékelése alapján a (4) és (5) bekezdésben meghatározott szakvéleményben foglaltaktól eltérően dönt, azt külön indokolnia kell.

(10) A hatóságot az elvi keretengedélyében foglaltak mindaddig kötik, amíg a kérelemben meghatározott tevékenység érdemben nem változik meg.

(11) Az elvi örökségvédelmi keretengedély a tervezett tevékenység végzésére nem jogosít.

31. Az örökségvédelmi eljárásokra vonatkozó mentességi feltételek

74. § (1)[209] Ha a műemléki értéket érintő tervezett tevékenység az 56. § (4) bekezdés szerinti jókarbantartásra irányul, a bejelentésre vagy örökségvédelmi engedélyre vonatkozó rendelkezéseket nem kell alkalmazni.

(2) A 92. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott előzetes tájékoztatás keretében a hatóság nyilatkozhat arról, hogy a bejelentésre, valamint az örökségvédelmi engedélyezési eljárás lefolytatására vonatkozó szabályokat nem kell alkalmazni, ha a hatóság megítélése szerint, illetve az értékleltár alapján egyértelműen eldönthető, hogy a tervezett tevékenység a műemléki értéket[210]

a) nem roncsolja vagy nem érinti, és

b) műemlék vagy műemléki jelentőségű terület, műemléki környezet esetén annak megjelenését, érvényesülését nem befolyásolja.

(3) A bejelentési kötelezettség és az örökségvédelmi engedélykérelem benyújtása alóli mentesség a tulajdonost vagy meghatalmazottját nem mentesíti a tervezett tevékenység elvégzéséhez szükséges más hatósági engedélyek, nyilatkozatok vagy hozzájárulások megszerzésének kötelezettsége alól.

32. A külön jogszabályban meghatározott adó- és illetékkedvezményekkel kapcsolatos igazolás[211]

75. §[212] (1)[213] A műemlék jogi jellegű ingatlant, valamint a helyi egyedi védelem alatt álló ingatlant érintő, a Tao tv. szerinti kulturális örökségvédelmi célú beruházás, felújítás vagy karbantartás adott adóévben történt szabályszerű elvégzésének igazolására az illetékes hatóság a jogosult kérelmére hatósági bizonyítványt ad ki.

(1a)[214] Kulturális örökségvédelmi célúnak minősül az a Tao tv. 7. § (1) bekezdés ty) pontja szerinti beruházás, vagyoni betét beszerzés, illetve felújítás, amelyet a Tao tv. szerinti adózó műemléki jogi jellegű ingatlant, vagy helyi egyedi védelem alatt álló ingatlant érintően végez.

(2) A hatóság a hatósági bizonyítvány kiadására irányuló eljárásában a tényállás tisztázása érdekében helyszíni szemlét tart, amelynek során a 13. melléklet szerinti állapotfelvételi adatlapot vesz fel, vagy az I. kategóriába sorolt műemlék esetén ellenőrzi az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló kormányrendelet szerinti szervizkönyvet.

(3)[215] A helyi egyedi védelem alatt álló ingatlan esetén a hatóság a 13. melléklet szerinti állapotfelvételi adatlap felvétele céljából a helyi egyedi védelem alatt álló ingatlan helyi védelmére vonatkozó adatokat jogosult felhasználni.

(4)[216] A területileg illetékes jegyző - a főváros esetében a főjegyző - a (3) bekezdés szerinti állapotfelvételi adatlap felvétele céljából a hatóság megkeresésének beérkezésétől számított 3 napon belül elektronikus úton a hatóság részére

a) továbbítja a helyi egyedi védelem alatt álló ingatlanokról vezetett nyilvántartás alapján a védett érték megnevezését, védelmi nyilvántartási számát és a 13. melléklet 1.2-1.4.3. pontja szerinti azonosító adatait, a védelem típusát, a védelem rövid indokolását, az ingatlan rendeltetését,

b) tájékoztatást ad arról, hogy amennyiben az ingatlanon végzett beruházás felújítás, karbantartás településképi bejelentéshez kötött, úgy annak elvégzése a bejelentési eljárásban megtiltásra került-e.

(5)[217] A műemlék örökségvédelmi engedélyéhez kötött beruházás, felújítás esetén a hatósági bizonyítvány kiadásának feltétele, hogy a hatóság a műemléken végzett tevékenységek megkezdése előtti, illetve elvégzése utáni állapot rögzítése céljából helyszíni szemlét tartson.

(6)[218] A műemléket vagy a helyi egyedi védelem alatt álló ingatlant érintően a hatóság a tudomásulvételéhez kötött vagy tudomásulvétel nélkül végezhető tevékenység esetén a hatósági bizonyítványt a hatóság[219]

a) a végzett tevékenységek megkezdése előtt a (2) bekezdés szerinti állapotfelvétel alapján fennállt, illetve az egyes adóévekben elvégzett, az adott adóévre vonatkozó számviteli bizonylatok alapját képező tevékenység szerinti műszaki állapot összevetésével és

b) az I. kategóriába sorolt műemlék esetén az építőipari kivitelezésről szóló kormányrendelet szerinti szervízkönyv tartalmának vizsgálata alapján

adja meg.

(6a)[220] Amennyiben az (1) bekezdés szerinti beruházás, felújítás az adott adóévben nem fejeződik be, abban az esetben a hatóság az (5), illetve a (6) bekezdés szerinti eljárást a beruházás, felújítás befejezéséig tartó időszakban az adózó kérelmére az egyes adóévekben elvégzett tevékenységre vonatkozóan folytatja le, és annak eredménye alapján adja ki az adott adóév tekintetében a hatósági bizonyítványt.

(7) A hatósági bizonyítvány tartalmazza a jogosult által bemutatott, az (1) bekezdés szerinti ingatlant érintő tevékenység költségét alátámasztó, az adott adóévre vonatkozó számviteli bizonylat szerinti összeget.

(8) A hatóság a Tao tv.-ben meghatározott eseten túlmenően a hatósági bizonyítvány kiadását megtagadja, ha[221]

a) az (1) bekezdés szerinti ingatlant érintő tevékenység nem felel meg a jogszabályban meghatározott követelményeknek,

b) a hatóság a rendelkezésre álló adatokból azt állapítja meg, hogy az (1) bekezdés szerinti ingatlant érintően tevékenységet nem végeztek.

(9)[222] Műemlék jogi jellegű vagy helyi egyedi védelem alatt álló ingatlan esetén a megfizetett visszterhes vagyonátruházási és öröklési illeték visszatérítéséhez szükséges tények igazolása céljából, az illetékes hatóság az általa igazolható tények, körülmények tekintetében a jogosult kérelmére hatósági bizonyítványt ad ki.

33. A hatóság örökségvédelmi felügyeleti feladatai és a műemléki érték ellenőrzésének szabályai[223]

76. § (1)[224] A hatóság ellenőrzi az illetékességi területén található műemléki érték meglétét, állapotát, fenntartását.

(2) A hatóság az (1) bekezdésében meghatározott tevékenysége során

a)[225] az I. kategóriába sorolt műemlékek esetében ellenőrzi az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló kormányrendeletben meghatározott szervizkönyv vezetését,

b)[226] a II. kategóriába sorolt műemlék esetén a 13. melléklet szerinti állapotfelvételi adatlapot tölt ki,

c)[227] a műemléki érték megőrzését elősegítő javaslatokat fogalmaz meg.

(3)[228] Az ellenőrzést követően a hatóság kezdeményezheti a műemlékek Kötv. 35/A. § (1) bekezdése szerinti kategóriába sorolásának módosítását.

(4)[229] Az állapotfelvételi adatlapot a hatóság az ellenőrzés befejezésétől számított tizenöt napon belül elektronikus formában megküldve, az OÉNY-be feltölti.

77. § (1) A hatóság a restaurálás tekintetében vizsgálja a feltárás eredményeit és a konzerváló kezelést.

(2) A hatóság

a) ha a szakértői tevékenység felügyeletét ellátó hatóság erre felhívja, ellenőrzi, hogy a kivitelezési tevékenység jellegének megfelelő jogosultsággal rendelkező szakértő végzi-e a megvalósítást,

b) ellenőrzi, hogy a tervezett tevékenység megvalósítása a hatósághoz benyújtott terv és dokumentáció alapján, az e rendeletben meghatározott követelmények és a biztonsági előírások betartásával történik-e, valamint

c) ellenőrzi, hogy a megvalósítást, kivitelezést dokumentáló kutatási vagy restaurálási napló rendelkezésre áll-e, és ebben a szükséges bejegyzéseket az arra kötelezettek megtették-e.

(3)[230] Ha az ellenőrzés során a hatóság fényképfelvételt készített, az ellenőrzés befejezésétől számított tizenöt napon belül elektronikus formában megküldve, az OÉNY-be feltölti.

78. § (1) A hatóság a tevékenység végzésének folytatását megtiltja, és felügyeleti intézkedést tesz, ha az ellenőrzés során a tevékenységgel kapcsolatban megállapítja, hogy az szakszerűtlen, nem felel meg a Kötv.-ben és az e rendeletben meghatározott követelményeknek és szempontoknak.

(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben, ha a szabálytalan tevékenységet nem a tulajdonos végezteti, a tevékenység végzőjét kell figyelmeztetni és kötelezni a szabálytalan állapot megszüntetésére.

(3) A hatóság ellenőrzi a 69. § (3) bekezdésében foglaltak teljesítését, és a teljesítés elmulasztása esetén haladéktalanul intézkedik a mulasztás pótlása iránt.

34. Az örökségvédelmi intézkedés szabályai műemléki érték esetén[231]

79. § (1) Ha a hatóság a tevékenység végzésének folytatását a 78. § (1) bekezdése alapján megtiltotta, az ellenőrzés napjától számított nyolc napon belül elrendeli a szabálytalan állapot megszüntetését. A szabálytalan állapot megszüntetésére a hatóság a döntés kézbesítésétől számított legfeljebb hat hónapos határidőt adhat, mely határidő a kötelezett kérelmére indokolt esetben egyszer három hónappal meghosszabbítható.

(2) A tervezett tevékenység megvalósítását tovább folytatni csak a szabálytalan állapot megszüntetése után lehet.

(3) Az (1) bekezdés szerinti határozatban foglaltak végrehajtásának teljesítését a hatóság ellenőrzi.

(4) Az e rendeletben meghatározott követelmények súlyos megsértése szabálytalan állapotnak minősül

a) a műemléki érték megőrzésére vonatkozóan, ha annak[232]

aa) épsége vagy jelentősége a tevékenység megvalósítása során veszélyeztetetté válik,

ab) jellege sértő módon megváltozik,

ac) helyreállíthatatlan sérülése vagy pusztulása következik be, vagy

b) a tervezett tevékenység szakszerűségére vonatkozóan, ha a megvalósítást

ba) a kutatási vagy a restaurálási napló megnyitása vagy

bb) a terv vagy megelőző diagnosztikai vizsgálatok vagy

bc) az értékleltár figyelembevétele

nélkül végzik.

(5) A hatóság a szakértői tevékenység felügyeletét ellátó hatóságnak bejelenti, ha a (4) bekezdés a) pontja aa) alpontjában meghatározott veszélyeztetettség fennáll, és

a) a szakértő vagy szakértő szervezet által készített terv vagy dokumentáció szakszerűtlen vagy tartalma valótlan, vagy

b) a szakértőre vonatkozó összeférhetetlenséget vagy jogosulatlan tevékenységet észlel.

35. A helyreállítási kötelezés műemléki érték esetén[233]

80. § (1)[234] A hatóság műemlékvédelmi érdekből a sérült műemléki érték haladéktalan helyreállítását írhatja elő.

(2) A műemlék zavartalan érvényesülése érdekében a hatóság az (1) bekezdésben meghatározottakon túl elrendelheti

a) a nem illeszkedő szerkezetek, burkolatok, díszítmények vagy beépített berendezési tárgyak, felszerelések eltávolítását vagy átalakítását,

b) a szabályossá tételi kötelezettség határidőre történő teljesítésének elmulasztása esetén az örökségvédelmi engedély vagy bejelentés nélkül, vagy az engedélytől, illetve a tudomásulvételtől eltérően a szabálytalanul megvalósított beavatkozás bontását, vagy átalakítás esetén az eredeti állapotnak a kötelezett költségén történő helyreállítását,

c) olyan munkálatok elvégzését, amelyek a műemlék történeti állapotának vagy korábbi történeti állapota meghatározott elemeinek helyreállítására és bemutatására irányulnak.

(3) Műemléki környezetben a műemlék, a műemléki jelentőségű területen, műemlék történeti tájon a védettséget megalapozó érték zavartalan érvényesülése érdekében a hatóság az (1) bekezdésben meghatározottakon túl elrendelheti a nem illeszkedő építmények, műtárgyak eltávolítását vagy átalakítását.

(4) Az (1)-(3) bekezdés szerinti kötelezés végrehajtásának teljesítését a hatóság ellenőrzi.

(5) A kötelezettséget úgy kell elrendelni, hogy teljesítése a kötelezett méltánylást érdemlő életviszonyaiban zavart ne okozzon.

36. Az örökségvédelmi fennmaradási tudomásulvétel a műemléki értéket érintő beavatkozások esetén[235]

81. § (1)[236] A műemléki érték szabályos vagy szabályossá tett állapotát a hatóság jogszerű hallgatással tudomásul veszi.

(2)[237] Az örökségvédelmi fennmaradási tudomásulvétel során, ha annak jogszabályi feltételei fennállnak - a (3) bekezdés kivételével - a hatóság a tevékenységek befejezésével megvalósult állapot fennmaradását feltételekhez kötheti. A 3. melléklet 5. pont 5.2. alpontja szerinti állapotdokumentáció elkészítése feltételként szabható.

(3) A megvalósult beavatkozások fennmaradása nem vehető tudomásul, ha a szabálytalanul megvalósított beavatkozás eredményeként

a) a műemléki érték az egymást követő egyes beavatkozások összeadódó hatása miatt[238]

aa) anyagában helyreállíthatatlanul megsérült vagy elpusztult,

ab) épsége veszélyeztetetté vált,

ac)[239] jellegét, történelmi és eszmei jelentőségét, ezek eredetiségét, hitelességét, integritását veszélyeztető és sértő állapot jött létre,

ad) a méltó használat nem biztosítható, vagy

b) az a) pontban felsoroltakon túlmenően olyan állapot jön létre, amely a[240]

ba)[241] a műemlék érvényesülését és megjelenését sérti vagy érvényesülését gátolja,

bb) fenntartható használatot ellehetetleníti,

c) műemléki jelentőségű területen, műemlék történeti tájon a védettséget megalapozó értéket veszélyeztető és sértő, valamint az érték, műemléki környezetben a műemlék zavartalan érvényesülését gátló állapot jött létre.

(4)[242] Ha a műemléki érték szabálytalan állapota helyreállítással nem orvosolható, a hatóság - a (3) bekezdésben meghatározott esetek kivételével - a helyszíni szemlét követő tizenöt napon belül a műemléki értéket érintő bejelentéshez vagy örökségvédelmi engedélyhez kötött, de a hatósághoz benyújtott bejelentés vagy engedélykérelem mellékleteitől eltérően végzett tevékenységek befejezésével megvalósult állapot fennmaradását jogszerű hallgatással tudomásul veszi, és örökségvédelmi bírság kiszabásáról intézkedik.

V. FEJEZET

A RÉGÉSZETI ÖRÖKSÉG ÉS A MŰEMLÉKI ÉRTÉK VÉDELMÉVEL KAPCSOLATOS KÖZÖS SZABÁLYOK

36/A. Elektronikus ügyintézés[243]

81/A. §[244] (1) A régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos örökségvédelmi hatósági eljárásokban a hatóság az ÉTDR-ben mint zárt informatikai rendszerben hozza meg az eljárás folyamán szükséges intézkedést, a közbenső, valamint az érdemi döntést, amelyeket a kapcsolattartás módjára megjelölt rendelkezés szerint közöl az ügyféllel, az egyéb értesítettekkel, és ehhez az ÉTDR adatbázisába menti le a kiadmányokat és a kézbesítési adatokat is.

(2) Az ÉTDR-ből a tulajdonos vagy meghatalmazottja ilyen tartalmú rendelkezése esetén a kézbesítés elektronikus úton, az elektronikus kézbesítés szabályai szerint történik, és ilyen módon kerül kézbesítésre az értesítés arról, hogy a kézbesített iratot a tulajdonos vagy meghatalmazottja az ÉTDR felületéről letöltheti.

(3) Az (1) bekezdés szerinti eljárásokban közreműködő szervek regisztrációja az ÉTDR-ben történik.

(4) A kérelemhez benyújtott mellékleteknek meg kell felelniük a 3. mellékletben meghatározott technikai és formai követelményeknek.

37. Az egybefoglalt örökségvédelmi engedélyezési eljárás szabályai

82. § (1) Egybefoglalt örökségvédelmi engedély kérhető a régészeti örökség, valamint a műemlék kutatását és megőrzését együttesen érintő alábbi esetekben:

a)[245] régészeti feltárás és műemlék roncsolásos kutatása,

b)[246] a régészeti lelőhelyen elterülő védett történeti kert védett park földmunkával járó kutatása,

c)[247] védett történeti kertben, védett parkban tervezett régészeti feltárás, vagy

d) a műemlékké nyilvánított régészeti emlék állagmegóvási, konzerválási munkálatai.

(2) Egybefoglalt örökségvédelmi engedélyezési eljárás hivatalból vagy kérelemre folytatható le, ha a régészeti örökségre valamint a műemlékre vonatkozó engedélykérelmet az egyes eljárásoknál előírtak szerint nyújtják be.

(3) Az egybefoglalt döntéseket tartalmazó határozat rendelkező részét és indokolását az egyes eljárásokra vonatkozó döntésenként önállóan kell megszövegezni. Az egybefoglalás az egyes döntések meghozatalára vonatkozó határidőket nem érinti.

38. Az örökségvédelmi hatástanulmány

83. § (1) Az örökségvédelmi hatástanulmányt

a)[248] a Kötv. 85/A. §-ában meghatározott esetekben a településfejlesztési terv vagy a településrendezési terv megalapozó vizsgálata keretében, települési örökségvédelmi hatástanulmányként (a továbbiakban: települési örökségvédelmi hatástanulmány) a 14. melléklet szerinti tartalommal a (2) bekezdés a)-c) pontja alapján,

b) a 87. § (4) bekezdésében meghatározott esetekben az engedély iránti kérelmet benyújtónak döntéselőkészítő örökségvédelmi hatástanulmányként a 15. melléklet szerinti tartalommal a (2) bekezdés d) pontja alapján

kell elkészíttetni.

(2) Az örökségvédelmi hatástanulmány kidolgozása során

a)[249] a településfejlesztési tervhez a 14. melléklet 1. pont 1.1. és 1.3. alpontja szerinti tartalmat teljeskörűen,

b)[250] a helyi építési szabályzat kidolgozásához - ha az nem áll rendelkezésre -, a 14. melléklet 1. pont 1.1-1.3. alpontjában meghatározott vizsgálatot, továbbá 1. pont 1.4. alpontjában meghatározott értékleltárt, valamint 2. pontja szerinti hatáselemzést a településrendezési terv meghatározásához szükséges részletezettséggel;

c) településképi rendelet helyi védelmi előírásainak meghatározásához a 14. melléklet 1. pont 1.4. alpontjában meghatározott értékleltárt teljeskörűen;

d) az 53. § (3) bekezdésben és a 87. § (4) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott esetekben

da) régészeti örökség felmérése esetén a 15. melléklet 1-3. pontja alatti vizsgálatokat és elemzéseket,

db) műemléki érték felmérése esetén a 15. melléklet 1-3. pontja alatti vizsgálatokat és elemzéseket, továbbá a 15. melléklet 4. pontjában meghatározott értékleltárt és a 15. melléklet 5. pontjában meghatározott értékvédelmi tervet teljeskörűen

a tervezés alá vont terület és a tervezett rendezési cél által megkövetelt mértékben kell elkészíteni.

(3) Az örökségvédelmi hatástanulmány régészeti szakterületi munkarésze a 14. és 15. mellékletben meghatározott tartalmi elemek közül a régészeti örökség tárgykörével foglalkozó tartalmi elemek összessége.

(4) Az örökségvédelmi hatástanulmány műemléki szakterületi munkarésze a 14. és 15. mellékletben meghatározott tartalmi elemek közül a műemlékvédelem tárgykörével foglalkozó tartalmi elemek összessége.

84. § (1)[251] A települési örökségvédelmi hatástanulmány elkészítéséről a településfejlesztési terv vagy a településrendezési terv és a településképi rendelet készíttetője köteles gondoskodni.

(2) Az örökségvédelmi hatástanulmány elkészítésére jogosult

a) az örökségvédelmi hatástanulmány régészeti szakterületi munkarésze vonatkozásában a régészeti örökséggel és a műemléki értékkel kapcsolatos szakértői tevékenységről szóló kormányrendelet szerint régészeti területen szakértői tevékenység végzésére jogosult szakértő,

b) a helyi építési szabályzat kidolgozása során a gyűjtőterületén érintett régészeti gyűjtőkörrel rendelkező múzeum, amely az újonnan beépítésre szánt területnek kijelölt terület terepbejárását térítésmentesen, 60 feltárásra alkalmas nap alatt végzi el,

c) az örökségvédelmi hatástanulmány műemléki szakterületi munkarésze vonatkozásában - kivéve a (3) bekezdésben foglaltakat - a régészeti örökséggel és a műemléki értékkel kapcsolatos szakértői tevékenységről szóló kormányrendelet szerint műemléki terület műemléki érték dokumentálása szakterületen szakértői tevékenység végzésére jogosult szakértő vagy az, aki a hatástanulmány alapjául szolgáló tervfajta elkészítésére egyébként jogosultsággal bír.

(3) A településképi rendelet alátámasztásául szolgáló települési értékleltárt az önkormányzati főépítész is elkészítheti.

(4)[252] A településrendezési terv kidolgozása során további beépítés céljára szolgáló beépítésre szánt területnek kijelölt területen az örökségvédelmi hatástanulmány régészeti munkarészét régészeti terepbejárás alkalmazásával kell elkészíteni, amennyiben a terület alkalmas terepbejárással történő kutatásra.

(5)[253] Az örökségvédelmi hatástanulmány elkészítése céljából végzett régészeti terepbejárásról, illetve műszeres lelőhely- és leletfelderítésről a 26. § és 27. §-ban meghatározott tartalmú jelentést és feltárási dokumentációt kell készíteni, amit el kell küldeni a 26. § (4) bekezdésében és a 27. § (4) bekezdésében meghatározott hatóságoknak és intézményeknek.

39. A kulturális örökség védetté nyilvánított ingatlanelemeinek vagyonátruházása

85. §[254] A kulturális örökség védetté nyilvánított ingatlanelemeihez kapcsolódó vagyoni jogokról történő rendelkezés során a miniszter a Kötv. 44. § (1) és (4) bekezdésében meghatározott jóváhagyást vagy hozzájáruló és más jogszabályban meghatározott egyetértő jognyilatkozatot a kérelem beérkezésétől számított harminc napon belül adja meg.

86. § A Kötv. 86. és 87. §-a szerinti elővásárlási jog gyakorlásával kapcsolatban az alábbi szabályokat kell alkalmazni:[255]

a)[256] az elővásárlási jog gyakorlására felhívó nyilatkozatot (a továbbiakban: megkeresés) a tulajdonosnak vagy a képviseletében eljáró személynek (a továbbiakban együtt: tulajdonos) - saját eladási ajánlataként - papír alapon vagy elektronikus úton kell megküldenie a 16. melléklet szerinti adattartalommal a hatósághoz, a miniszternek címezve,

b)[257] a megkereséshez csatolni kell a szerződést, amely megfelel az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 32. §-ában foglalt feltételeknek,

c)[258] a hatóság előzetes, a védettség tényére is vonatkozó tartalmi, és a beadvány formai haladéktalan vizsgálatát követően a hiánytalan kérelmet elektronikus vagy postai úton - a megkeresés lényeges elemeinek kivonatával - egyidejűleg felterjeszti a megkeresést jognyilatkozat megtételére a miniszterhez,

d)[259] az elővásárlási jog gyakorlásáról szóló nyilatkozatot a miniszter a hatósághoz történő megérkezésétől számított harminc napon belül teszi meg az f) és g) pontban meghatározott módon,

e) a d) pontban megjelölt határidőnél rövidebb nyilatkozattételi határidőt a tulajdonos nem köthet ki,

f)[260] az elővásárlási jog gyakorlásáról való lemondásnak kell tekinteni, ha a miniszter a nyilatkozatra nyitva álló határidőben nem teszi meg a vételi szándéknyilatkozatot,

g)[261] ha a Magyar Állam élni kíván az elővásárlás jogával, a miniszter a vételi szándéknyilatkozatot a d) pontban meghatározott határidőn belül rövid úton - a 16. melléklet szerinti elektronikus levélcímére -, valamint írásban postai úton köteles közölni a tulajdonossal.

VI. FEJEZET

AZ ÖRÖKSÉGVÉDELMI SZAKHATÓSÁG ELJÁRÁSA ÉS AZ ÖRÖKSÉGVÉDELMI SZAKKÉRDÉS VIZSGÁLATÁNAK SZABÁLYAI

40. A hatóság szakhatósági eljárása és a szakkérdés vizsgálata

87. § (1) A szakhatóságként eljáró vagy örökségvédelmi szakkérdést vizsgáló hatóság a nyilvántartott régészeti lelőhelyet, a régészeti védőövezetet, a nyilvántartott műemléki értéket, a műemléket, a műemléki környezetet, a műemléki jelentőségű területet, a történeti tájat és világörökségi helyszínt vagy világörökségi területet érintő ügyben a 88. és 89. §-ban meghatározott szempontok alapján vizsgálja, hogy a tervezett tevékenység megfelel-e a Kötv.-ben és az e rendeletben meghatározott követelményeknek.

(2) A hatóság szakhatóságként vagy szakkérdés vizsgálata során a nyilvántartott régészeti lelőhelyet, a régészeti védőövezetet, a nyilvántartott műemléki értéket, a műemléket, a műemléki környezetet, a műemléki jelentőségű területet, a történeti tájat és világörökségi helyszínt vagy világörökségi területet érintő ügyben az ügyfélnek az eljárás megindítása előtt benyújtott kérelmére kiadott előzetes szakhatósági állásfoglalása a kibocsátásától számított hat hónapig használható fel.

(3)[262] A világörökségi helyszínt vagy világörökségi területet érintő szakhatósági eljárásban vagy az örökségvédelmi szakkérdés vizsgálata során a hatóság - legalább tíznapos határidő kitűzésével - kikérheti a miniszter véleményét, állásfoglalását ennek figyelembevételével adja meg.

(4) A szakhatósági hatáskörében eljáró vagy az örökségvédelmi szakkérdést vizsgáló hatóság döntéselőkészítő örökségvédelmi hatástanulmány elkészítését írhatja elő a beruházás előkészítését meghatározó feltételek tisztázása érdekében

a) a bányászati kutatási műszaki üzemi terv jóváhagyása, bányatelek megállapítása és módosítása, védőpillér kijelölése, módosítása, meggyengítése és lefejtése,

b) előzetes környezeti hatásvizsgálat vagy környezeti hatásvizsgálat, valamint

c) újrahasznosításra, más célú hasznosításra vagy telekalakításra irányuló földügyi igazgatási eljárás

esetén, ha előzetes régészeti dokumentáció nem áll rendelkezésre.

41. Az örökségvédelmi szakhatósági eljárás és szakkérdés vizsgálata régészeti lelőhely, régészeti védőövezet esetén

88. § (1) A régészeti lelőhelyet érintő szakhatósági eljárásokban vagy örökségvédelmi szakkérdés vizsgálata során a hatóság vizsgálja

a) a nyilvántartott régészeti lelőhely, lelőhelyrész ismert és várható horizontális és vertikális kiterjedését az érintett ingatlan vagy ingatlanok területén,

b) a nyilvántartott régészeti lelőhely jellegét, ezen belül:

ba) történeti jelentőségét,

bb) védettségi fokozatát,

bc) tájban való elhelyezkedését, tájképi megjelenését,

bd) állapotát, bolygatottságának mértékét,

be) régészeti jelenségek jellegét, különösen az ismert vagy várható épített örökségi elemek meglétét,

bf) a nyilvántartott régészeti lelőhelyen belül a régészeti jelenségek elhelyezkedésének sűrűségét, fedettségét, intenzitását, rétegzettségét,

bg) kutatottságát, feltártságát,

c) a tervezett beavatkozás jellegét és mértékét, ezek hatását a régészeti örökség elemeire, különösen:

ca) nyomvonalas beruházás, beleértve ennek védősávját is,

cb) sáv-, illetve pontalapozási technikákkal tervezett beruházás,

cc) pinceszinti vagy földfelszín alatti beépítés,

cd) elfedés esetében,

d) a régészeti lelőhely elkerülése lehetőségét.

(2) A telekalakítási ügyben az eljáró hatóság a telekalakítási engedélyt megtagadhatja, ha a tervezett telekfelosztás következtében az egy telken fekvő régészeti emlék több telekre kerülne, és az veszélyezteti a régészeti emlék védelmét.

(3) A telekalakítási eljárás a védettség hatályát nem érinti, a telekalakítással érintett telek régészeti védelme a telekalakítás folytán létrejött telkekre is vonatkozik, kivéve, ha a hatóság a szakkérdés vizsgálata során másként rendelkezik.

(4) A védetté vagy ideiglenesen védetté nyilvánított régészeti lelőhelyet érintő szakhatósági eljárásokban vagy örökségvédelmi szakkérdés vizsgálata során a hatóság az e §-ban, valamint a 89. §-ban meghatározott szempontokon túl tekintetbe veszi, hogy a tervezett beavatkozás összhangban áll-e a védetté nyilvánítás céljával, ezen belül biztosítható-e - a fenntartható használat elvét is figyelembe véve - a lelőhely hosszú távú megőrzése, valamint jövőbeni kutathatósága.

(5) A régészeti védőövezetet érintő szakhatósági eljárásokban vagy örökségvédelmi szakkérdés vizsgálata során a hatóság az e §-ban, valamint a 89. §-ban meghatározott szempontokon túl tekintetbe veszi a tervezett beavatkozás hatását a védetté nyilvánított régészeti lelőhelyre - összhangban a védetté nyilvánítás céljával -, különös tekintettel arra, hogy a tervezett tevékenység, beruházás, építmény nem veszélyezteti-e a védetté nyilvánított lelőhely

a) tájképi megjelenését,

b) megközelíthetőségét,

c) fenntartható használatát, hosszú távú megőrzésének lehetőségét,

d) esetleges bemutathatóságát vagy

e) rövid és hosszú távú kutathatóságát.

(6) A hatóság szakhatósági állásfoglalása során vagy örökségvédelmi szakkérdés vizsgálata alapján a 21. § (3) bekezdésében foglaltaktól eltérően rendelkezhet, ha a földmunkával járó beruházás

a) örökségvédelmi vagy természetvédelmi célból vagy

b) belterületen

valósul meg, vagy más meglévő építmény vagy műtárgy karbantartására irányul.

(7) A hatóság előzetes nyilatkozatot ad ki védetté nyilvánított régészeti lelőhely kisajátításához jogszabályban meghatározott esetekben.

42. Az örökségvédelmi szakhatósági eljárás és szakkérdés vizsgálatának szabályai a műemléki érték, valamint világörökségi helyszín és terület esetén[263]

89. § (1)[264] A szakhatóságként közreműködő vagy örökségvédelmi szakkérdést vizsgáló hatóság a tervezett tevékenység engedélyezéséhez történő hozzájárulást megtagadja, ha az eljárás során megállapítható, hogy a Kötv.-ben, a világörökségről szóló 2011. évi LXXVII. törvényben és az e rendeletben meghatározott követelmények nem teljesülnek.

(2)[265] A műemléki környezetet vagy a műemléki jelentőségű területet érintő szakhatósági eljárásokban vagy örökségvédelmi szakkérdés vizsgálata során a hatóság a műemlék érvényesülése, illetve a terület védetté nyilvánításának alapjául szolgáló értékek megőrzése és hangsúlyos érvényesülése érdekében vizsgálja, hogy a tervezett tevékenység megfelel-e a Kötv.-ben, a világörökségről szóló 2011. évi LXXVII. törvényben és az e rendeletben meghatározott követelménynek.

(3) A történeti tájat, világörökségi helyszínt és területet vagy világörökségi területet érintő szakhatósági eljárásokban vagy örökségvédelmi szakkérdés vizsgálata során a hatóság vizsgálja

a) a történeti tájon azon jellemzők fennmaradásának és érvényesülésének biztosítását, amelyek a védetté nyilvánítás céljaként meghatározásra kerültek,

b) a világörökségi helyszínen és területen vagy világörökségi területen az érintett világörökségi helyszín kiemelkedő egyetemes értéke fennmaradásának és érvényesülésének biztosítását,

c)[266] a tervezett tevékenység, különösen a tájhasználat megváltozása következtében potenciális hatásviselővé váló, a műemléki értéket megtestesítő környezeti elem vagy rendszer érintettségét, illetve a környezetveszélyeztetés előfordulásának valószínűségét és mértékét.

(4)[267] Műemlék ingatlanán, műemléki környezetben, műemléki jelentőségű területen telekalakítás akkor engedélyezhető, ha azzal a védett érték nem sérül.

(5) Az (1) bekezdésben meghatározottakat kell alkalmazni telekalakítás során, ha

a) a műemlék ingatlant érintően a tervezett telekalakítás következtében az egy telken fekvő védett érték, a telekalakítást követően több telekre kerülne,

b)[268] a műemléki jelentőségű területet, műemléki környezetet érintően a tervezett telekalakítás, telekhatár-rendezés nem veszi figyelembe a történeti településszerkezetet, a telekosztási struktúrát, a telekméretet és telekformát, a megközelítési lehetőséget, a történeti utcavonalat.

(6) A telekalakítás a védettség hatályát nem érinti, a telekalakítással érintett telek általános vagy a műemlékké nyilvánítással keletkező védelme a telekalakítás folytán létrejött telkekre is vonatkozik.

90. § (1)[269] A műemléki környezetet, műemléki jelentőségű területet, történeti tájat és világörökségi helyszínt és területet vagy világörökségi területet érintő összevont építésügyi engedélyezés elvi keretengedélyezési szakaszára vonatkozó örökségvédelmi szakkérdés vizsgálata során szakhatósági eljárásában a hatóság - határidő kitűzésével - kikérheti az Országos Építészeti Tervtanács szakvéleményét.

(2)[270]

VII. FEJEZET

AZ ÖRÖKSÉGVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS NEM HATÓSÁGI FELADATOK ELLÁTÁSA

43. A településfejlesztési terv és a településrendezési terv egyeztetési eljárásában adott szakmai vélemény örökségvédelmi szempontjai[271]

91. § (1)[272] A településfejlesztési terv és a településrendezési terv jogszabályban meghatározott egyeztetési eljárás keretében kialakított szakmai vélemény során figyelemmel kell lenni a védett régészeti örökség és a műemléki értékek helyben történő megőrzésének alapvető követelményére.

(2) A szakmai véleményezés során az 57. § (7) bekezdésében meghatározottakon túl a következő szempontokat kell különösen érvényesíteni:

a) a műemléki környezet, a műemléki jelentőségű terület, a történeti táj, világörökségi helyszín vagy világörökségi és világörökségi várományos helyszín vagy terület egyedi, a b)-e) pont szerinti örökségvédelmi szempontok érvényesítését biztosító, a beépítésre szánt területek esetében építési övezeti és a beépítésre nem szánt területek esetében övezeti előírások, továbbá egyéb rendelkezések megléte,

b) a település (településrész) történelmileg kialakult tagozódása, szerkezete, beépítési módja, jellemző beépítési magassága, hagyományos jellege,

c) a közlekedéshálózat szabályozásának a történeti településrész méreteihez és szerkezeti adottságaihoz alkalmazkodó megoldása,

d) az önkormányzati településképi rendelet hatálybalépéséig

da) az új építményeknek és építészeti elemeknek, illetve műszaki berendezéseknek a történelmi településkép, hagyományos tájkép jellegéhez és arányaihoz illő összhangja,

db) a terület, a táj hagyományos jellegét torzító és túlterhelő, a természeti vagy épített környezetet veszélyeztető hatások elhárításának szabályozási lehetősége,

e) az önkormányzati településképi rendelet hatálybalépését követően az azzal való összhang.

(3) A hatóság a településfejlesztési terv és a településrendezési terv egyeztetési eljárásában adott szakmai véleményhez kikérheti[273]

a) nyilvántartott vagy védetté nyilvánított régészeti lelőhelyet és védőövezetét érintő esetben az Ásatási Bizottság,

b)[274] műemléket, műemléki környezetet, műemléki jelentőségű területet, történeti tájat és világörökségi területet érintő esetben az Országos Építészeti Tervtanács

szakvéleményét.

44. A hatóság nem hatósági örökségvédelmi feladatainak ellátása

92. § (1) A hatóság nem hatósági örökségvédelmi feladatai:

a)[275] a műemlék fenntartható, integrált szemléletű, a védelmet és fejlesztést összehangoló megőrzésének - hatósági szolgáltatás keretében történő - elősegítése,

b) az örökségvédelem érdekeit érintő helyi szintű szakmai és társadalmi együttműködés elősegítése.

c)[276] előzetes tervegyeztetési lehetőség biztosítása,

d)[277] a nyilvántartást vezető hatóság megkeresésére a műemlékké nyilvánítás vagy a műemléki védelem törlésére irányuló kezdeményezések vizsgálata és véleményezése.

(2) A hatóság örökségvédelmi szolgáltatás keretében

a)[278]

b) az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott céllal - a nyilvántartást vezető hatósággal együttműködve - segíti a tulajdonosokat az alábbiak tekintetében:

ba) a védett műemléki értéket érintő jókarbantartási kötelezettségük teljesítése,

bb) a nyilvántartott régészeti lelőhely fenntartására és a műemlék helyreállítására, különösen annak előkészítésére, kutatására, restaurálására fordítható pályázati lehetőségek megismerése,

bc) a műemlékvédelmi követelményekre, szempontokra, eljárási szabályokra vonatkozó, valamint - a 77. § szerinti ellenőrzést követően - az örökségvédelmi engedély lejáratának jogkövetkezményeiről szóló tájékoztatás nyújtása,

c) az ügyfél megkeresésére előzetes tájékoztatást nyújt

ca) az ingatlant érintő örökségvédelmi követelmények és szempontok pontosítása, konkrét meghatározása,

cb) a tervezett tevékenységek megvalósításához szükséges örökségvédelmi és építésügyi hatósági eljárások, településrendezési eljárások köre és szabályai

kérdésében.

(3) A hatóságot az előzetes tájékoztatása azokban a kérdésekben, amelyekről tájékoztatást adott, mindaddig köti, amíg a vonatkozó jogszabályi rendelkezés vagy a nyilatkozat iránti kérelemben meghatározott tevékenység érdemben nem változik meg.

VIII. FEJEZET

A KULTURÁLIS JAVAK VÉDELME

45. A kulturális javakkal kapcsolatos hatósági feladatok

93. § A kulturális javak hatósága ellátja

1. a kulturális javak vonatkozásában a Kötv.-ben meghatározott hatósági feladatokat, amelyek különösen

1.1. a kulturális javak védetté nyilvánítása és védettségének megszüntetése a Kötv. 47-50. §-a alapján,

1.2. a védetté nyilvánított gyűjteményekhez vagy tárgyegyüttesekhez tartozó kulturális javak elidegenítéséhez vagy őrzési helyének kilencven napot meghaladó megváltoztatásához szükséges hozzájárulás a Kötv. 51. § (2) bekezdése alapján,

1.3. a kulturális javak helyszíni ellenőrzése a Kötv. 52. § (2) bekezdése alapján,

1.4. az eltűnt kulturális javak körözésének elrendelése a Kötv. 53/A. §-a alapján,

1.5. a kulturális javak kivitelével kapcsolatos hatósági feladatok a Kötv. 54-57. §-a, valamint a a kulturális javak kiviteléről szóló 116/2009/EK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó rendelkezéseinek megállapításáról szóló, 2012. november 9-i 1081/2012/EU bizottság végrehajtási rendelet alapján,

1.6. közhiteles nyilvántartás vezetésével kapcsolatos feladatok a Kötv. 59. és 60. §-a, valamint 71. § (2) bekezdés a) és f) pontja szerint, továbbá a közhiteles hatósági nyilvántartásnak nem minősülő nyilvántartások vezetése a Kötv. 71. § (2) bekezdése alapján,

1.7. a fémkereskedelmi tevékenység céljára történő átadás engedélyezésére irányuló eljárások a Kötv. 61/A. §-a alapján,

1.8. a védetté nyilvánított kulturális javak esetében a Kötv. 63. § (3) bekezdése szerinti építésügyi hatósági vagy más hatósági engedélyhez nem kötött megóvási (konzerválási), restaurálási vagy átalakítási munkák engedélyezése,

1.9. hatósági döntés arról, hogy valamely tárgy vagy jelenség a kulturális javak körébe tartozik-e a Kötv. 64/A. §-a alapján,

1.10. hatósági döntés a Kötv. 67. § (1) és (2) bekezdése alapján,

1.11. hatósági döntés a Kötv. 67. § (3) bekezdése szerint a b) pont kivételével,

1.12. hatósági döntés a Kötv. 68. §-a alapján,

1.13. tűrési kötelezettség előírása a Kötv. 69. §-a alapján,

1.14. intézkedés a kulturális javak megóvása és hozzáférhetősége érdekében a Kötv. 78. és 79. §-a alapján,

1.15. örökségvédelmi bírság kiszabása a Kötv. 82. §-a alapján,

1.16.[279] hatósági döntés a közgyűjteményekben őrzött vitatott tulajdonú kulturális javak visszaadásának rendjéről szóló 449/2013. (XI. 28.) Korm. rendelet hatályon kívül helyezéséről és az azzal összefüggő átmeneti rendelkezésekről szóló 22/2019. (II. 25.) Korm. rendelet alapján,

1.17.[280] az állami vagyonnal való gazdálkodásról szóló 254/2007. (X. 4.) Korm. rendelet 8. § (4) bekezdésében és 25. § (5) bekezdésében foglalt feladatok,

2. a lopott vagy jogellenesen külföldre vitt kulturális javak nemzetközi visszaadásáról szóló, Rómában, 1995. év június hó 24. napján aláírt UNIDROIT Egyezmény kihirdetéséről szóló 2001. évi XXVIII. törvény 3. §-a szerinti megbízott illetékes hatósági feladatokat,

3. a kulturális javak visszaszolgáltatásával kapcsolatos állami feladatokat a jogellenesen kivitt kulturális javak visszaszolgáltatásáról szóló 2001. évi LXXX. törvény 7. és 7/A. §-a alapján,

4. az elkobzott kulturális javak közgyűjteményi elhelyezésére irányuló feladatokat a lefoglalás és a büntetőeljárás során lefoglalt dolgok kezelésének, nyilvántartásának, előzetes értékesítésének és megsemmisítésének szabályairól, valamint az elkobzás végrehajtásáról szóló 11/2003. (V. 8.) IM-BM-PM együttes rendelet 94. §-a alapján,

5. a bírósági letétként kezelt kulturális javakkal kapcsolatos feladatokat a bíróságon kezelt letétekről szóló rendelet alapján,

6. a kölcsönzött kulturális javak különleges védelméről szóló 2012. évi XCV. törvényben meghatározott kulturális örökségvédelmi hatósági feladatokat,

7. a kulturális javak jogtalan behozatalának, kivitelének és tulajdona jogtalan átruházásának megakadályozását és megelőzését szolgáló eszközökről szóló, az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének Közgyűlése által Párizsban az 1970. évi november hó 14. napján elfogadott Egyezmény kihirdetéséről szóló 1979. évi 2. törvényerejű rendelet végrehajtásából eredő, kulturális javakkal kapcsolatos hatósági és központi hivatali feladatokat,

8. a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 102. §-a szerinti feladatokat,

9. a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény 33. §-ában foglalt feladatokat, valamint

10. a kulturális javak fegyveres összeütközés esetén való védelme tárgyában Hágában, 1954. évi május hó 14. napján kelt nemzetközi egyezmény, valamint az ahhoz csatolt jegyzőkönyv (a kulturális javak háború idején megszállott területről való kivitelének tilalma tárgyában) kihirdetéséről szóló 1957. évi 14. törvényerejű rendelet, valamint a kulturális javak fegyveres összeütközés esetén való védelméről szóló 1954. évi Hágai Egyezmény Második Kiegészítő Jegyzőkönyvének kihirdetéséről és a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról szóló 2006. évi XXIX. törvény végrehajtásából eredő, kulturális javakkal kapcsolatos hatósági és központi hivatali feladatokat más érintett szervekkel együttműködésben,

11.[281] a hatósági letétről, valamint a közigazgatási hatósági eljárás során zár alá vett vagy lefoglalt dolgok tárolásáról és értékesítéséről szóló 18/2017. (XII. 15.) IM rendeletben foglalt feladatokat,

12.[282] a kulturális javak bejuttatásáról és behozataláról szóló, 2019. április 17-i (EU) 2019/880 európai parlamenti és tanácsi rendeletben az illetékes hatóság feladatait.

94. § A kulturális javak hatósága a 69. § (4) bekezdése szerinti tájékoztatás kézhezvételét követő öt napon belül észrevételt tesz.

46. A kulturális javakkal kapcsolatos nem hatósági feladatok

95. § A kulturális javak hatósága

a) támogatást nyújt a rendőrség és a vámhatóság munkájához a kulturális javak hatékonyabb védelme érdekében,

b) ellátja a kulturális javak visszakövetelésével, továbbá visszaadásával kapcsolatos teendőket a Kötv. 64. § a) pontja szerint,

c) részt vesz a jogtalanul eltulajdonított kulturális javak nemzetközi információcseréjében a Kötv. 64. § b) pontja szerint.

d)[283] részt vesz az állami vagy helyi önkormányzati fenntartású közgyűjtemény, muzeális intézmény alapleltárából visszaigényelt kulturális javak visszaadására vonatkozó igények elbírálásában.

47. Az államot megillető elővásárlási jog gyakorlása a védett kulturális javak tekintetében

96. § (1) Az államot megillető elővásárlási jog érvényesítése érdekében a védetté nyilvánított kulturális javak tulajdonosa az ellenérték mellett történő tulajdon-átruházás esetén köteles a vételi ajánlatot a kulturális javak hatóságának megküldeni, és a tárgyat - az abban foglalt feltételek mellett - az államnak megvételre felajánlani.

(2) Ha a tulajdonos a tárgy nem kereskedelmi forgalomban történő értékesítése céljából az értékesítéssel valakit megbíz, azt az átadással egyidejűleg köteles bejelenteni a kulturális javak hatóságának. Az értékesítésben részt vevők és a tulajdonos egyetemlegesen felelnek az elővásárlási jog gyakorlására történő felhívás elmulasztásáért.

(3) A kereskedelmi forgalomban történő értékesítés céljából átadott, védetté nyilvánított kulturális javakról - az (5) bekezdésben meghatározott eset kivételével - a kereskedő vagy a bizományos az átvételtől számított nyolc napon belül értesíti a kulturális javak hatóságát.

(4) A kulturális javak hatósága az értesítéstől számított tizenöt napon belül kijelöli az elővásárlási jog gyakorlóját. A kijelölt állami közgyűjtemény vagy örökségvédelmi háttérintézmény a kijelölést követő tizenöt napon belül nyilatkozik az államot megillető elővásárlási jog gyakorlásáról. A nyilatkozat megtételére rendelkezésre álló határidő jogvesztő.

(5) Árverés útján történő értékesítés esetén az árverési hirdetményben az árverés szervezője köteles a védettség tényéről és annak jogkövetkezményeiről tájékoztatást adni, és az árverés időpontja előtt legkésőbb tizenöt nappal a kulturális javak hatóságát értesíteni. Ha a kijelölt joggyakorló képviselője élni kíván az állam elővásárlási jogával, az árverésen a leütés után haladéktalanul köteles nyilatkozni.

(6) Az elővásárlási jog gyakorlásáról a kulturális javak hatóságát öt napon belül értesíteni kell.

(7) Az elővásárlási jog alapján állami tulajdonba került védetté nyilvánított kulturális javak vagyonkezelésére a tulajdonosi joggyakorló szervezet azzal a kijelölt közgyűjteménnyel vagy háttérintézménnyel köt szerződést, amely az elővásárlási jogot gyakorolta.

48. A régészeti korú tárgyakra vonatkozó szabályok

97. §[284]

49. A kulturális javak védetté nyilvánítása

98. § (1) A kulturális javak a védetté nyilvánítás szempontjából lehetnek

a) egyedi tárgyak,

b) tárgyegyüttesek, valamint

c) gyűjtemények.

(2) A védetté nyilvánítási eljárásban a kulturális javak közül pótolhatatlannak és kiemelkedő jelentőségűnek minősülnek különösen

a) kiemelkedő alkotóművész életművének vagy alkotói korszakainak meghatározó alkotásai,

b) olyan kulturális javak, amelyek jellemzően képviselik az adott korszak, esemény, szervezet, személyiség vagy hely jelentőségét,

c) azon kulturális javak, amelyek egy-egy kulturális területnek egy-egy ágát vagy korszakát képviselik, és amelyekből kevés példány ismert,

d) azon kulturális javak, amelyek jelentőségét egy meghatározott épített, természeti vagy szellemi környezethez fűződő kapcsolatuk adja,

e) a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény 33. § (1) bekezdése szerinti maradandó értékű iratok, irategyüttesek.

99. § (1) Ha a kulturális javak védetté nyilvánítására irányuló eljárásban szakértő igénybe vétele szükséges, a 18. mellékletben meghatározott szervezetek szakértőként működnek közre. Szakértői közreműködésnek minősül a gyűjtőkör szerint illetékes közgyűjtemény védetté nyilvánítást kezdeményező javaslata, ha az megfelel a 100. §-ban foglalt tartalmi követelményeknek.

(2) Azoknál a kulturális javaknál, amelyek a 18. mellékletben felsorolt közgyűjtemények egyikének gyűjtőkörébe sem tartoznak, a kulturális javak hatósága szakértőt vonhat be a védetté nyilvánítási eljárásba.

100. § A kulturális javak védetté nyilvánításával kapcsolatos szakvélemény tartalmazza

a) a kulturális javak állapotára vonatkozó megállapításokat, az azonosítására alkalmas tudományos meghatározását, leírását, adatait és képi ábrázolását, továbbá gyűjtemény- és tárgy(irat)együttes esetén a tárgy(irat)jegyzéket,

b) indokolással ellátott javaslatot a kulturális javak védetté nyilvánítására, vagy annak mellőzésére, és

c) védetté nyilvánításra irányuló javaslat esetén a kulturális javak őrzésére, kezelésére és az örökségvédelmi bírságolási kategória szerinti besorolására vonatkozó javaslatot.

101. § A védetté nyilvánító határozat tartalmazza

a) a védetté nyilvánított kulturális javak azonosításra alkalmas leírását, védetté nyilvánított gyűjtemény esetén a tárgyak leltárjegyzékét;

b) a tulajdonos nevét és címét;

c) a védetté nyilvánított kulturális javak, gyűjtemények őrzésének helyét;

d) a védettséggel kapcsolatban a védetté nyilvánított kulturális javak (gyűjtemény) elhelyezésével, őrzésével és kezelésével kapcsolatos feltételeket;

e) a kulturális javak örökségvédelmi bírságolási kategóriába történő besorolását.

102. § A védetté nyilvánított kulturális javak védettségének megszüntetésére a védetté nyilvánítási eljárásra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

50. Kulturális javaknak a kulturális javak kiviteléről szóló, 2008. december 18-i 116/2009/EK tanácsi rendelet hatálya alá nem tartozó kivitelére vonatkozó közös szabályok

103. § E rendelet alkalmazásában a kulturális javak kategória a kulturális javak kiviteléről szóló, 2008. december 18-i 116/2009/EK tanácsi rendelet I. mellékletében felsorolt tételeknek felel meg azzal, hogy a 116/2009/EK tanácsi rendelet hatálya alá nem tartozó kivitel esetén a kor- és értékküszöböket figyelmen kívül kell hagyni.

104. § (1) A kulturális javak kivitelére vonatkozó engedély, illetve műtárgykísérő igazolás iránti kérelmet a kulturális javak hatósága által rendszeresített, a 19. mellékletben meghatározott adattartalommal formanyomtatványon vagy elektronikus űrlapon kell benyújtani a hatósághoz.

(2) A kérelmet tárgyanként kell kitölteni, de a több tárgy egyidejű, azonos célállomásra irányuló kivitele iránti kérelem 19. mellékletben meghatározott tartalmú, a kulturális javak hatósága által rendszeresített kiegészítő lap alkalmazásával egy formanyomtatványba vagy elektronikus űrlapba foglalható.

(3)[285]

105. § Ha az eljárásban szakértő meghallgatása vagy szakértői vélemény beszerzése szükséges, a 18. mellékletben meghatározott, a kiviendő kulturális javak műfaja, besorolása szerinti szakértő intézményt kell kijelölni.

51. Védett kulturális javaknak a kulturális javak kiviteléről szóló, 2008. december 18-i 116/2009/EK tanácsi rendelet hatálya alá nem tartozó kivitelére vonatkozó külön szabályok

106. § (1) A védett kulturális javak kiviteli engedélye iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg igazolni kell, hogy

a) a kivitellel érintett tárgyra vonatkozóan állami garanciavállalás, biztosítási szerződés vagy ezeknek megfelelő egyéb kötelezettségvállalás áll fenn, és

b) a muzeális intézmény nyilvántartásában szereplő, külföldre kölcsön adandó kulturális javak esetében a kölcsönadásról szóló, a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Mtv.) 38/A. § (2) bekezdésében meghatározott tartalmú szerződés megkötésre került, valamint a kultúráért felelős miniszter az Mtv. 38/A. § (6) bekezdése szerinti hozzájárulást megadta.

(2) A kiviteli engedélynek tartalmaznia kell a 19. melléklet I. rész 1-17. pontjában, valamint a 20. és 21. pontjában foglalt adatokat.

(3) A kiviteli engedély jogosultja a kivitt tárgyat legkésőbb az engedélyben meghatározott időtartam utolsó napján köteles visszaszállítani Magyarországra.

(4) A kiviteli engedély jogosultja a kivitt tárgy Magyarországra történő visszaszállításának tényét annak megérkezésétől számított nyolc napon belül köteles a kulturális javak hatósága által rendszeresített, az engedélyes nevét, a kiviteli engedély számát és a visszaszállítás időpontját tartalmazó formanyomtatványon vagy elektronikus űrlapon bejelenteni a kulturális javak hatóságának.

(5) A kiviteli engedély - legfeljebb a kivitellel érintett tárgyra vonatkozó állami garancia, biztosítási szerződés vagy ezeknek megfelelő egyéb kötelezettségvállalás időtartamára történő - meghosszabbítása esetén e § (1)-(4) bekezdését kell alkalmazni azzal, hogy a hosszabbítási kérelemnek a kiviteli engedély számát és a 19. melléklet I. rész 21. pontjában meghatározott adatokat kell tartalmaznia.

52. Nem védett kulturális javaknak a kulturális javak kiviteléről szóló, 2008. december 18-i 116/2009/EK tanácsi rendelet hatálya alá nem tartozó kivitelére vonatkozó külön szabályok

107. § (1) A nem védett kulturális javak esetében a kiviteli engedély, illetve a műtárgykísérő igazolás iránti kérelemnek alkalmasnak kell lenni a kulturális javak azonosítására. A kérelemhez mellékelni kell:

a) könyvek és egyéb könyvtári dokumentumok esetén a címlapról készített másolatot,

b) levéltári anyag esetén a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény 6. § (2) bekezdése szerinti biztonsági másolatkészítésről szóló nyilatkozatot,

c) ha rendelkezésre áll, a szakirodalmi, kiállítási, árverési hivatkozásokat, műkereskedelmi számlát, továbbá

d) az országba visszaviteli kötelezettséggel behozott kulturális javak esetében a visszaviteli kötelezettséget igazoló iratot.

(2) A kiviteli engedély tartalmára a 106. § (2) bekezdésében foglaltak alkalmazandók.

(3) A műtárgykísérő igazolás tartalmát a 20. melléklet határozza meg.

(4) A kulturális javak hatósága a határozott időre szóló műtárgykísérő igazolás időbeli hatályát a kulturális javak védetté nyilvánításának jogszabályban meghatározott szempontjai esetleges bekövetkezésének várható időpontjára tekintettel állapítja meg.

53. Kulturális javaknak a kulturális javak kiviteléről szóló, 2008. december 18-i 116/2009/EK tanácsi rendelet hatálya alá tartozó kivitelére vonatkozó szabályok

108. § A kulturális javaknak Magyarország területéről a kulturális javak kiviteléről szóló 2008. december 18-i 116/2009/EK tanácsi rendelet hatálya alá tartozó kivitelének engedélyezésére a 104. § rendelkezéseit kell alkalmazni.

54. A kulturális javak nyilvántartása

109. §[286] A kulturális javak hatósága központi nyilvántartásokat vezet a Kötv. 71. § (2) bekezdésében meghatározott kulturális javakról.

110. § (1) A védetté nyilvánított kulturális javak nyilvántartása tartalmazza:

a) az eljárás alá vont kulturális javak azonosításához szükséges rendelkezésre álló adatokat, és az eljárást megindító végzés számát,

b) a védetté nyilvánító és a kulturális javakra vonatkozó egyéb hatósági határozat számát, keltét, jogerőre emelkedésének időpontját és tartalmát,

c) a védetté nyilvánított tárgy vagy tárgyegyüttes időtálló képi dokumentációját,

d) tárgyegyüttes vagy gyűjtemény esetén a tárgyak pontos jegyzékét,

e) a védett kulturális javakat érintő jogok és tények fennállását,

f) a kulturális javak örökségvédelmi bírságkategóriába történő besorolását,

g) a Kötv. 79. §-ában foglaltakra vonatkozó megállapodást.

(2) A Kötv. 46. §-a alapján védett kulturális javakat a muzeális intézmények, a könyvtárak és a levéltárak a rájuk vonatkozó jogszabályok alapján tartják nyilván, továbbá a kulturális javak hatósága nyilvántartása számára - a kulturális javak hatósága megkeresésére - adatokat szolgáltatnak.

(3) Az ideiglenesen védetté nyilvánított kulturális javak nyilvántartása az (1) bekezdés szerinti adatokat tartalmazza.

111. § (1) A védett kulturális javak kiviteli engedélyének nyilvántartása tartalmazza

a) a kiviteli engedély számát,

b)[287]

c)[288]

d)[289]

e)[290]

(2) A nem védett kulturális javak kiviteli engedélyének nyilvántartása tartalmazza

a) a kiviteli engedély számát,

b) a tárgy megnevezését, azonosításra alkalmas adatait,

c)[291]

d) a kiviteli engedély időbeli hatályát, továbbá

e) a műtárgykísérő igazolás számát és időbeli hatályát.

(3) A műtárgykísérő igazolások nyilvántartása tartalmazza

a) a tárgy megnevezését, azonosításra alkalmas adatait,

b) a műtárgykísérő igazolás számát és időbeli hatályát.

112. § (1) A Kötv. 71. § (2) bekezdés c) pontja szerinti nyilvántartás tartalmazza

a) a tárgy megnevezését, azonosításra alkalmas adatait (leírás, fénykép, közgyűjteményben őrzött védett tárgy esetében leltári szám),

b) a cselekmény elkövetésének vagy az eltűnésnek az idejét és helyét,

c) az eljáró szerv nevét és ügyszámát.

(2) A védett kulturális javak tulajdonosa, kezelője vagy birtokosa az eltulajdonítást vagy eltűnést haladéktalanul köteles bejelenteni a kulturális javak hatóságának.

113. § (1) A nemzeti érdekű nyilvános gyűjtemény és a közérdekű kulturális érték nyilvántartásba vétele iránti kérelmet a kulturális javak hatóságának kell benyújtani. A kérelemnek tartalmaznia kell a 21. mellékletben meghatározott adatokat.

(2) A nemzeti érdekű nyilvános gyűjtemény nyilvántartása tartalmazza

a) a gyűjtemény nyilvántartási azonosítószámát,

b) a gyűjtemény megnevezését,

c) a tárgyjegyzéket, a tárgyak azonosításra alkalmas adatait, fényképeit,

d) a gyűjteményhez tartozó védett kulturális tárgy (javak) hatósági nyilvántartási azonosítószámát, valamint

e) a gyűjtemény nyilvános bemutatásának helyét.

(3) A közérdekű kulturális érték nyilvántartása tartalmazza

a) a kulturális érték nyilvántartási azonosítószámát,

b) a kulturális érték megnevezését,

c) a tárgyjegyzéket, a tárgyak azonosításra alkalmas adatait, fényképeit, valamint

d) a kulturális érték nyilvános bemutatásának helyét és módját.

114. §[292] (1) A nyilvántartást vezető hatóság a nyilvántartásából kérelemre adatot szolgáltat.

(2) Nem adhatók ki a nyilvántartás adatai közül - a hivatalos megkeresés esetét kivéve - a Kötv. 73. § b)-d) pontjában meghatározott adatok, a 110. § (1) bekezdés g) pontjában meghatározott megállapodás adatai.

115. §[293]

55. A védetté nyilvánított kulturális javak restaurálási engedélye

116. § (1) A védetté nyilvánított kulturális javakkal kapcsolatos megóvási (konzerválási), restaurálási vagy átalakítási munkák elvégzéséhez a kulturális javak hatósága engedélye szükséges (a továbbiakban: restaurálási engedély).

(2) A kérelemhez mellékelni kell:

a) a védetté nyilvánított kulturális javak azonosításra alkalmas megjelölését,

b) a restaurálást végző felelős szakember, szakemberek nevét, elérhetőségét,

c) a restaurátori kutatási dokumentációt,

d) a restaurálási tervet két példányban,

e) a tárgy keletkezésére és történetére vonatkozó adatokat és szakirodalmat összefoglaló tudományos dokumentációt, továbbá ha ennek jelentősége van, az épülettel való kapcsolatának bemutatását.

(3) A kérelem benyújtásával egyidejűleg igazolni kell, hogy

a) a restaurálás tárgyát képező kulturális javakkal rendelkezni jogosult, jogosultak a restauráláshoz hozzájárultak, és

b) a restaurálást végző felelős szakember, szakemberek rendelkeznek a munka elvégzéséhez szükséges jogosultsággal.

(4) A restaurálási tervnek tartalmaznia kell

a) a tárgynak a munka megkezdése előtti állapota részletes dokumentációját, leírását, állapotának bemutatását, szöveggel, rajzzal és fényképekkel,

b) a beavatkozás indokait, a munka célját, a tervezett beavatkozás mértékét, időtartamát,

c) az ideiglenes állagmegóvásra vonatkozó rendelkezéseket,

d) egyedi technológia alkalmazása esetén annak leírását az elbíráláshoz szükséges dokumentációval,

e) a roncsolásos és roncsolásmentes vizsgálatok meghatározását és várható eredményét,

f) a beavatkozást követő összkép, várható látvány pontos leírását, figyelembe véve és elemezve a környezet és a tárgyegyüttes egészét,

g) a restaurálás során használandó eszközök, anyagok, eljárások, módszerek leírását,

h) a szakirodalmi és a korábbi dokumentációk tartalmának összefoglalását, ha ilyen fellelhető,

i) a diagnosztikai vizsgálatok eredményét, továbbá

j) a részletrajzokat.

(5) A restaurálási engedély annak végrehajthatóvá válásától számított egy év után hatályát veszti, kivéve, ha az engedélyezett tevékenységet megkezdték, és három éven belül a (6) bekezdésében foglaltak szerinti bejelentés megtörtént.

(6) A restaurálás befejezését a kulturális javak hatóságánál nyolc napon belül be kell jelenteni. A bejelentésnek alkalmasnak kell lenni az elvégzett munka ábrázolására.

(7) A kérelmező a restaurálás befejezését követő kilencven napon belül köteles a kulturális javak hatóságának restaurálási dokumentációt benyújtani. A dokumentációnak tartalmaznia kell

a) az elvégzett beavatkozások részletes leírását a tevékenységhez viszonyítva,

b) a kezelések, kiegészítések leírását az alkalmazott anyagok és módszerek részletezésével,

c) a megerősítéshez, a felület vagy a szerkezet védelméhez használt anyagok felsorolását, továbbá a feltárás módszereit és anyagait,

d) rajz- és fotódokumentációt kísérő szöveggel: a tárgy restaurálás előtti, kezelés közbeni és utáni, valamint helyreállítás utáni állapotáról, továbbá

e) a további kezelésre és tárolásra vonatkozó javaslatokat.

56. A védetté nyilvánított kulturális javak közgyűjteményben történő ideiglenes elhelyezése

117. § (1) A nem állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő védetté nyilvánított kulturális javak közgyűjteményben történő ideiglenes elhelyezését a kulturális javak hatósága a tulajdonos költségére végezteti el. Mentesülhet a tulajdonos a költség viselése alól, ha a tulajdonjogáról ingyenesen vagy visszterhesen az állam javára lemond.

(2) Az elhelyezésről a kulturális javak hatósága határozatában megjelölt, a tárgynak megfelelő gyűjtőkörrel rendelkező közgyűjtemény köteles gondoskodni.

(3) A közgyűjteményben történő elhelyezést csak határozott időre vagy meghatározott feltétel bekövetkeztéig lehet elrendelni. Ha a védett kulturális tárgy ideiglenes elhelyezésének indokai már nem állnak fenn, a kulturális javak hatósága a határidő vagy a feltétel bekövetkezése előtt is megszüntetheti az ideiglenes elhelyezést.

(4) A tárgy tulajdonjogát érintő szerződéskötésekről a tulajdonos vagy a kezelő értesíti a kulturális javak hatóságát.

IX. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

118. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

119. § (1) E rendelet nem érinti a szakértői testületek tagjainak az e rendelet hatálybalépésekor fennálló jogviszonyát.

(2)[294] A 83. §-t és 84. §-t, valamint a 14. és 15. mellékletet az e rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő településfejlesztési terv és településrendezési terv készítése, módosítása során is alkalmazni kell.

(3) A régészeti feladatellátás tekintetében a 2018. április 1-ig a 3. § (3) bekezdés szerinti örökségvédelmi szervvel megkötött vállalkozási szerződésekben foglalt kötelezettségeket a 3. § (3) bekezdése szerinti örökségvédelmi szervnek kell teljesítenie.

(4)[295] E rendeletnek a kulturális örökség védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 68/2018. (IV. 9.) Korm. rendelet módosításáról szóló 190/2018. (X. 12.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Módosító rendelet) megállapított rendelkezései alapján, a helyi egyedi védelem alatt álló ingatlan vonatkozásában az adózónak 2018. december 31-ig van lehetősége a 2017. január 1-je és a Módosító rendelet hatálybalépése között megkezdett és befejezett beruházása és felújítása vonatkozásában igazolás kiállításának kérelmezésére.

(5)[296] E rendeletnek a Módosító rendelettel megállapított rendelkezései alapján, a helyi egyedi védelem alatt álló ingatlan vonatkozásában az adózónak 2018. december 31-ig van lehetősége a 2018-ban kezdődő adóéve első napja és a Módosító rendelet hatálybalépése között megkezdett és befejezett karbantartása vonatkozásában igazolás kiállításának kérelmezésére.

(6)[297] E rendeletnek a településtervezéssel összefüggésben az örökségvédelmi feladatellátás egyszerűsítését szolgáló kormányrendeletek módosításáról szóló 38/2019. (III. 6.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Mód. Kr.2.) megállapított 10. § (1) és (7) bekezdését, valamint 87. § (3) bekezdését a Mód. Kr.2. hatálybalépésekor folyamatban lévő településfejlesztési tervhez és településrendezési tervhez kapcsolódó adatszolgáltatás és véleményezés, valamint települési arculati kézikönyvhöz és településképi rendelethez kapcsolódó adatszolgáltatás során is alkalmazni kell.

(7)[298] E rendeletnek a látvány-csapatsport támogatását biztosító támogatási igazolás kiállításáról, felhasználásáról, a támogatás elszámolásának és ellenőrzésének, valamint visszafizetésének szabályairól szóló 107/2011. (VI. 30.) Korm. rendelet, valamint a kulturális örökség védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 68/2018. (IV. 9.) Korm. rendelet módosításáról szóló 314/2019. (XII. 18.) Korm. rendelettel megállapított rendelkezéseit a 2019-ben kezdődő adóévre vonatkozóan kérelmezett hatósági bizonyítványok tekintetében is alkalmazni kell.

(8)[299] E rendeletnek a kiemelt nemzeti emlékhely és településkép-védelmi környezetének településkép védelméről és egyes kapcsolódó kormányrendeletek módosításáról szóló 19/2018. (II. 14.) Korm. rendelet és a kulturális örökség védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 68/2018. (IV. 9.) Korm. rendelet módosításáról szóló 776/2021. (XII. 23.) Korm. rendelettel módosított 3. § (3) bekezdését a folyamatban lévő jogviszonyokban is alkalmazni kell, azzal, hogy e jogviszonyokban a Várkapitányság Integrált Területfejlesztési Központ Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság jogutódja a Magyar Nemzeti Múzeum, amely jogutódlás kiterjed a 3. § (3) bekezdése szerinti

a) feladatok ellátásához szükséges tárgyi eszközökkel kapcsolatos jogviszonyokra, valamint az e feladatellátással összefüggésben megkötött szerződésekre, amennyiben ezt a beszerzési és közbeszerzési eljárásokra vonatkozó jogszabályok lehetővé teszik,

b) feladatellátás során keletkezett elektronikusan tárolt adatra,

c) feladatot ellátók munkaviszonyára a bérrel, a béren kívüli juttatás- és járulékkerettel, valamint a munkáltatói kölcsönökkel, tanulmányi szerződésekkel összefüggő szerződéses kötelezettségek változatlansága mellett, valamint

d) feladatellátással kapcsolatos, a jogelődöt megillető felhasználási és szerzői jogokra.

(9)[300] E rendeletnek az egyes építésügyi, örökségvédelmi, vagyongazdálkodási és kormányzati igazgatási tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 315/2022. (VIII. 16.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Mód. Kr.3.) megállapított 66. § (9a) bekezdését és 73. § (4a) bekezdését a Mód. Kr.3. hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

119/A. §[301] A 2020. szeptember 1-jével védett műemlék kategóriába került nyilvántartott műemléki érték esetében - a nevesített műemléki érték meghatározásáig - a 63. § (3) bekezdésében meghatározott tevékenységek a teljes ingatlan tekintetében örökségvédelmi engedély alapján végezhetőek.

120. §[302] (1) Ez a rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

(2) Ez a rendelet a kulturális javak bejuttatásáról és behozataláról szóló, 2019. április 17-i (EU) 2019/880 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

121. §[303]

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök

1. melléklet a 68/2018. (IV. 9.) Korm. rendelethez[304]

2. melléklet a 68/2018. (IV. 9.) Korm. rendelethez

Régészeti lelőhely-bejelentő adatlap adattartalma

(A *-gal jelölt pontok nyilvántartott régészeti lelőhely védetté nyilvánítására, valamint a védettség megszüntetésére irányuló kezdeményezés esetén kötelezően kitöltendők!)

1. A lelőhely azonosító adatai

1.1. Vármegye, város, település neve, kerület, utca, házszám[305]

*1.2. A lelőhely nyilvántartási azonosító száma

2. A lelőhely neve

3. A lelőhely pontos helye

3.1. A mellékelt térkép(vetület) fajtája

3.2. A helyszínen mért EOV vagy WGS84 földrajzi koordináták: ..... vagy

A térképlap száma és a térképről leolvasott koordináták: X (É-D): ..... Y (K-Ny): .....

*3.3. A lelőhely védésére vagy védettségének megszüntetésére vonatkozó javaslat esetén területének középponti EOV koordinátái

*3.4. Helyrajzi szám, ha a bejelentő rendelkezésére áll

3.5. Földrajzi leírás

*4. A lelőhelyen talált régészeti jelenségek jellege és kora

*5. A lelőhely tudományos jelentősége

6. A lelőhely állapota

6.1. A terület használatára vonatkozó információ

*6.2. A régészeti lelőhely veszélyeztetettsége

6.3. Információ arra vonatkozóan, hogy a 6.1. pont szerinti használat veszélyezteti-e a lelőhelyet

*7. A lelőhely ismertsége

*8. A lelőhelyen végzett régészeti tevékenység

9. Javaslat a lelőhely további kutatására

*10. Védőövezet kijelölésének szükségessége

11. A leleteket befogadó múzeum

12. A bejelentő neve, címe

13. Megjegyzés

14. A bejelentés kelte

15. Mellékletek

3. melléklet a 68/2018. (IV. 9.) Korm. rendelethez[306]

Az örökségvédelmi engedély iránti kérelem, az örökségvédelmi bejelentés, a műemlékké vagy műemléki területté nyilvánítási vagy törlési eljárás dokumentumainak felépítése, kötelező adattartalma

1. ADATOK

1.1. Műemléki érték, műemlék azonosító adatai

1.1.1. Nyilvántartási azonosítója (együttes esetén az együttes és az ingatlan alkotórészek, tartozékok nyilvántartási azonosítóinak felsorolása), műemléki törzsszáma, műemléki környezet helyrajzi számainak felsorolása

1.1.2. Elhelyezkedés, helyszín, építmény megnevezése, építmény együttes esetén az építmények felsorolása, kert, temető, temetőrész kiterjedése

1.1.3. Település, településrész; vármegye[307]

1.1.4. Cím

1.1.5. Helyrajzi szám

1.1.6. EOV vagy WGS84 földrajzi koordináták

1.2. Műemléki érték, műemlék állapotának azonosítói

1.2.1. Az építmény, együttes, kert, temető jelenlegi funkciója

1.2.2. Az építmény, együttes, kert, temető jelenlegi tulajdonosa, használója

1.2.3. Az építmény, együttes kert, temető állapota: kifogástalan, felújított; felújítás alatt; jó, átlagos; közepes (főként esztétikai hibákkal); pusztuló (szerkezeti károsodás nyomaival); elpusztult

1.2.4. Az építmény, együttes, kert, temető esetleges veszélyeztetettsége

1.3. Műemléki érték, műemlék alapadatai

1.3.1. Építményfajta

1.3.2. Típus (szakrális építmény, lakóépület, középület, közlekedési építmény, ipari építmény, mezőgazdasági építmény, erődítmény, rom, temető, síremlék, történeti kert, köztéri szobor, mérnöki műtárgy, egyéb építmény)

1.3.3. Jellemző stílus

1.3.4. Jellemző datálás

1.3.5. Eszmei értékek

1.3.6. Jelentőség

1.3.7. További fennálló védelem (országos, helyi, egyedi-, együttes-, területi védelem)

1.4. Adatfelvevő azonosító adatai

1.4.1. Adatfelvevő, bejelentő neve, elérhetősége

1.4.2. Adatfelvevő végzettsége, szakértői jogosultsága, nyilvántartási száma, aláírása

1.4.3. Adatfelvétel dátuma

2. ÉRTÉKLELTÁR

Az értékleltárnak a műemlék egészére vagy a tervezett tevékenységgel érintett részére vonatkozóan - a műemlék típusától és a jellegétől függően - a következőket kell tartalmaznia.

Minden értékleltárba felvett elemhez meg kell adni az egyedi azonosító számát, megnevezését, leírását (jelleg, anyag, szerkezet, technológia, megközelítő méret), datálását, stílusát, fotóját, a lehetséges elemtípusok meghatározását, darabszámát, valamint a felvett elemek állapotát, szükség esetén veszélyeztetettségére utaló megjegyzést, továbbá az értékleltárban szereplő értékek megfelelő méretarányú helyszínrajzon, alaprajzi és homlokzati vázlaton történő, az egyértelmű azonosítást lehetővé tevő jelölését.

Az értékleltárnak tartalmaznia kell az elvégzett vizsgálatok, kivitelezés közbeni megfigyelések eredményeivel, az előkerült érékekkel történő pótlólagos kiegészítést.

2.1. Épület, építmény

Az értékleltárnak ki kell térnie a védett műemléki érték tömeg- és térkapcsolatainak, homlokzatai kialakításának és anyaghasználatának, a felszínen látható értéket képviselő összes szerkezeti elemének, tartozékának, díszének, berendezési tárgyának, ezek fragmentumainak, továbbá az elpusztult vagy elbontott elemekre utaló nyomoknak a tételes, leltárszerű leírására, datálására, stiláris meghatározására, továbbá a takart szerkezetekre, díszítésekre, másodlagosan felhasznált elemekre utaló látható nyomok rögzítésére, a megfigyelt jelenségek alapján a feltárható rejtett műemléki értékek meghatározására, mindezek építéstörténeti szempontú rendszerezésére.

Ha a műemlék épülethez, építményhez védett történeti kert, védett park tartozik, a 2.3. pont szerinti történeti kert, védett park értékleltárt, illetve ha orgonahangszer tartozik, orgonahangszerre vonatkozó szakvéleményt a megfelelő szakterületi műemléki szakértőnek kell készítenie.

2.1.1. Építmény, épület beépítési módja, telken belüli elhelyezkedése, csatlakozó kert esetén azzal való viszonya, valamint a műemlék környezetéhez való viszonya, településképi szerepe

2.1.2. Együttes esetén az elemeinek térbeli és történeti kapcsolatrendszere, együttes értéke

2.1.3. Előépítmények

2.1.4. Tömegalakítás,

2.1.5. Homlokzatképzés, díszítmények, nyílászárók, és ezek anyagai, szerkezetei

2.1.6. Tetőzet, tetőfelépítmények, kémények, díszítések, és ezek anyagai, szerkezetei

2.1.7. A belső térstruktúra, téralakítás és térelhatárolás, történeti térkapcsolatok

2.1.8. Az épülethez, építményhez tartozó önálló vagy homlokzati szobor, dombormű, egyéb díszítés

2.1.9. Az épület, építmény ingatlanához tartozó kerítés, kapuzat

2.1.10. A védetté nyilvánítást megalapozó egyéb műemléki értékek

2.2. Védett műemléki értékeket tartalmazó helyiség adatlapja, a történeti értéket képviselő elemek megjelölésével

2.2.1. A helyiség helye (épületszint, épületrész)

2.2.2. A helyiség azonosítója (sorszáma, alaprajzi vázlaton is feltüntetve)

2.2.3. A helyiség megnevezése

2.2.4. A helyiség aktuális funkciója

2.2.5. A helyiség történeti rendeltetése

2.2.6. A helyiség mérete, alapterülete, belmagassága

2.2.7. Térelhatárolás anyagai, szerkezetei, díszítményei, nyílászárói, burkolatai

2.2.8. Beépített berendezések, bútorzat, orgonahangszer

2.2.9. Épületgépészeti berendezések szerkezetei és fragmentumai

2.2.10. Épületvillamossági berendezések szerkezetei és fragmentumai

2.2.11. Egyéb belső épületszerkezetek, felszerelések, fragmentumok

2.2.12. Egyéb alkotórészek, tartozékok, díszítmények, képzőművészeti alkotások

2.3. Történeti kert, védett park

Az értékleltárnak ki kell térnie a történeti kert műemléki értéket képviselő összes élő és élettelen alkotórészének, tartozékának, térszerkezeti és kertépítészeti elemének, növényzetének, továbbá az elpusztult vagy elbontott elemekre utaló nyomoknak a tételes összegyűjtésére, leltárszerű leírására, datálására, stiláris meghatározására, a másodlagosan felhasznált elemekre utaló látható nyomok rögzítésére, mindezek építéstörténeti és kertművészeti szempontú rendszerezésére.

Ha a történeti kerthez műemlék épület, építmény tartozik, a 2.1-2.2. pont szerinti épület, építmény értékleltárt a megfelelő szakterületi műemléki szakértőnek kell készítenie.

2.3.1. Kert (kertrész) struktúrája, szerkezeti és tagoló elemei, belső és külső látványelemei, látványkapcsolatai

2.3.2. Épített elemek (különösen kerti építmények, kerítések, kapuzatok), művészeti alkotások, kertberendezési tárgyak

2.3.3. Kertépítészeti műszaki műtárgyak (különösen úthálózat, burkolatok, lépcsők, támfalak, hidak, vízrendszer és kapcsolódó műtárgyai)

2.3.4. A történeti kert, védett park jelentős, műemléki értékű növényállománya, (helyszínrajz a történeti értékű fasorok, facsoportok, taxonok megjelölésével és értékelésével; a különösen értékes növényekről fotódokumentáció, a legjellemzőbb tulajdonságok (magyar és latin név, törzsátmérő, koronaátmérő, egészségi állapot, egyéb tulajdonságok megjelölésével)

2.4. A temető, temetkezési emlékhely

Az értékleltárnak ki kell térnie a temető műemléki értéket képviselő összes alkotórészének, tartozékának, térszerkezeti és kertépítészeti elemének, növényzetének, továbbá az elpusztult vagy elbontott elemekre utaló nyomoknak a tételes összegyűjtésére, leltárszerű leírására, datálására, a másodlagosan felhasznált elemekre utaló látható nyomok rögzítésére, mindezek építéstörténeti és kertművészeti szempontú rendszerezésére.

Ha a temetőhöz történeti kert, védett park tartozik, a 2.3. pont szerinti történeti kert, védett park értékleltárt, a megfelelő szakterületi műemléki szakértőnek kell készítenie.

2.4.1. A temető épített szerkezetei, elemei, fragmentumai, történeti értéket képviselő elemek megjelölésével, valamint értéket képviselő természeti elemei

2.4.2. Temető (temetőrész) térbeli struktúrája, területének szerkezeti és tagoló elemei (különösen parcella kiosztás, felekezeti megosztás, úthálózat)

2.4.3. Önálló (parcellánál nagyobb) temetőrészek, parcellák

2.4.4. Építmények, képzőművészeti alkotások

2.4.5. Síremlék, sírjel és díszítmények, sírfelirat (szükség szerint gépi átirat, fordítás), címer, jelkép

2.4.6. Ikonográfia jellegzetességek, vallási sajátosságok

2.4.7. A temető jelentős történeti növényállománya, kertépítészeti kialakítása, (növényfelmérési helyszínrajz, a történeti értékű fasorok, facsoportok megjelölésével és értékelésével; a különösen értékes növényekről fotódokumentáció, fás szárú növények esetében a legjellemzőbb tulajdonságok (törzsátmérő, koronaátmérő, egészségi állapot, egyéb tulajdonságok) megjelölésével)

2.5. Köztéri szobor, plasztika

Az értékleltárnak ki kell térnie a köztéri szobor, plasztika műemléki értéket képviselő összes alkotórészének, tartozékának, térszerkezeti és szabadtér építészeti, kertépítészeti elemének, továbbá az elpusztult vagy elbontott elemekre utaló nyomoknak a leltárszerű leírására, datálására, stiláris meghatározására, a másodlagosan felhasznált elemekre utaló látható nyomok rögzítésére, mindezek építéstörténeti szempontú rendszerezésére.

2.5.1. Kapcsolódó épített és természeti elemek, köztéri szobor, plasztika, építmény közterületen, telken belüli elhelyezkedése, csatlakozó műemlék, kert esetén azzal való viszonya, valamint a környezetéhez való viszonya, településképi szerepe, szükség szerint eredeti felállítási helyének meghatározása

2.5.2. Együttes esetén az elemeinek térbeli és történeti kapcsolatrendszere, együttes értéke

2.5.3. Szerkezete, elemei, részei, anyaga, felületképzése, stílusa

2.5.4. Felirat (szükség szerint fordítás), díszítmény

2.5.5. Ikonográfia meghatározása, jellegzetességei, jelképek, címerek

2.6. Mellékletek

2.6.1. Térképkivágat, helyszínrajz (kivágat azonosítási adatai: térképlap száma, térkép vetülete és méretaránya)

2.6.2. Épület, építmény arányos alaprajzi vázlatai szintenként, homlokzatok nézetrajzai

2.6.3. Történeti kert, temető, temetkezési emlékhely esetén növényfelmérési helyszínrajz (a 2.4.6. pont szerinti jelölésekkel)

2.6.4. Fotódokumentáció (a képek pontos készítési helyével, dátumával)

3. TUDOMÁNYOS DOKUMENTÁCIÓK

A dokumentációknak a műemlék egészére vagy a tervezett tevékenységgel érintett részére vonatkozóan - a műemlék típusától és a jellegétől függően - a következőket kell tartalmaznia.

Az elvégzett vizsgálatok, kivitelezés közbeni megfigyelések eredményeit, az előkerült értékekkel történő kiegészítést a dokumentációnak pótlólagosan tartalmaznia kell.

3.1. ÉPÍTÉSTÖRTÉNETI TUDOMÁNYOS DOKUMENTÁCIÓ

3.1.1. Bevezetés: a dokumentáció készítésére vonatkozó adatok, a dokumentáció tárgyát képező terület lehatárolása, a vizsgált terület aktuális védettségének, tulajdoni és kezelési viszonyainak bemutatása,

3.1.2. a vonatkozó szakirodalom kritikai bemutatása, értékelése,

3.1.3. forráskutatás (írott források, térképek, tervek, fényképek, ábrázolások, szóbeli visszaemlékezések),

3.1.4. építéstörténet, telektörténet a szakirodalom és a források kutatása és feldolgozása, a helyszíni szemrevételezés és a szakértői vizsgálatok eredményei alapján, pontos hivatkozásokkal, a korábbi állapotok változásai, az egyes építési periódusok részletes és szakszerű bemutatása, a művészeti, műszaki és tudományos kapcsolatok feltárása és bemutatása, a telek és az építmény településtörténeti összefüggésben való elhelyezése, az építés történetében meghatározó személyiségek és tevékenységük ismertetése, elhelyezése a szakmai életművekben, az építtető - személy, család, intézmény, település, stb. - történetével, illetve a településtörténettel összefüggésben,

3.1.5. részletes külső és belső építészeti, művészettörténeti leírás, ismertetve különösen a beépítési módot, tömegformálást, homlokzatokat, tetőzetet, tömeg- és térkapcsolatokat, térstruktúrát és térbeli összefüggéseket, az építményhez kapcsolódó kert, park, zöldfelület, illetve egyéb építmények bemutatásával, a vizsgált építmény összefüggésében,

3.1.6. értékleltár a 2. pontban meghatározott, a műemléki értékre vonatkozó tartalmi elemekkel,

3.1.7. javaslat a további tudományos vagy roncsolásos kutatásra, az építmény további értékeinek feltárását célzó kutatásokra, kutatói megfigyelésre,

3.1.8. a műemlék megőrzésére és fenntartására, helyreállítására, a fenntartható, méltó használatra vonatkozó szakértői javaslat, az értékek történeti egységének összefüggésében, fontossági és logikai sorrend felállításával, az esetleges veszélyeztetettség jelzésével, valamint a helyreállítási programhoz, tervhez szakmai javaslatok és elvárások, az elkészült tervek értékelése,

3.1.9. felhasznált irodalom és források jegyzéke (jelzet, leltári szám feltüntetésével),

3.1.10. felhasznált releváns archív források, képanyag (különösen írott források, térképek, tervek, felmérések, fényképek, légifelvételek, képi ábrázolások) másolatai, értelmező képaláírásokkal és pontos hivatkozásokkal,

3.1.11. a jelen állapot fotódokumentációja, amely tartalmazza a helyszín, építmény mai állapotának, értékeinek, összefüggéseinek részletes bemutatását (fotók, légifelvételek).

3.2. KERTTÖRTÉNETI TUDOMÁNYOS DOKUMENTÁCIÓ

3.2.1. Bevezetés: a dokumentáció készítésére vonatkozó adatok, a dokumentáció tárgyát képező terület lehatárolása, a vizsgált terület aktuális védettségének, tulajdoni és kezelési viszonyainak bemutatása.

3.2.2. A források és irodalom ismertetése: a vonatkozó szakirodalom kritikai bemutatása, valamint a kutatás során fellelt levéltári és egyéb közgyűjteményi források (különösen írott források, térképek, tervek, fényképek, ábrázolások, szóbeli visszaemlékezések) ismertetése, a terepkutatás eredményeinek összefoglalása.

3.2.3. A kert részletes építéstörténete, a vonatkozó szakirodalom és források teljességre törekvő kutatása és feldolgozása, valamint a helyszíni vizsgálatok eredményei alapján, pontos hivatkozásokkal, a hazai és nemzetközi kertművészeti kapcsolatok feltárásával. Bemutatva a kert kiterjedésének, határainak, stílusának, struktúrájának változását, részletes és szakszerű leírás az egyes építési periódusokról, a települési és vizuális összefüggésekről, élő és élettelen alkotóelemekről, tartozékokról, a kert történetében meghatározó szerepet játszó személyiségek (építtetők, tervezők, kertészek stb.) és tevékenységük ismertetése a létesítéstől kezdve, az építtető család, intézmény, település történetével összefüggésben.

3.2.4. A kert mai állapotának leírása és értékelése: a kert kiterjedésének, a település, régió zöldfelületi rendszerében betöltött szerepének, mai belső szerkezetének, belső és külső vizuális összefüggéseinek, határainak, területhasználatának, építményeinek, valamint történeti növényállományának differenciált ismertetése és átfogó értékelése.

3.2.5. Értékleltár a 2. pontban meghatározott, a történeti kertre vonatkoztatható tartalmi elemekkel, a védett műemléki érték megőrzésére, és helyreállítására adott javaslat.

3.2.6. Helyreállítási javaslat a dokumentációval érintett területre, a kert történeti egységének összefüggésében; a kiterjedésre, műemléki védettségre, térstruktúrára, a műemléki értéket képviselő objektumok, építmények, növényállomány, zöldfelületek, terepalakulatok, látványkapcsolatok megőrzésére, helyreállítására, kezelésére, gondozására vonatkozó javaslatok kidolgozása fontossági és logikai sorrend felállításával, a dokumentáció tárgyát képező területre vonatkozóan, de a kert egykori egész területét és összefüggéseit figyelembe véve; a helyreállítási programhoz, kertépítészeti/tájépítészeti helyreállítási tervhez szakmai javaslatok és elvárások megfogalmazása, illetve az elkészült tervek értékelése. További kertrégészeti és egyéb vizsgálatok feladatainak meghatározása. Az elvégzett vizsgálatok eredményeivel a dokumentáció utólag kiegészítendő.

3.2.7. Felhasznált irodalom és források jegyzéke (jelzet, leltári szám feltüntetésével).

3.2.8. Archív képanyag: a releváns felhasznált források (különösen az alaprajzi és képi ábrázolások) másolatai, értelmező képaláírásokkal és pontos hivatkozásokkal.

3.2.9. Mai képanyag: a helyszín mai állapotának, értékeinek, összefüggéseinek részletes bemutatása (fotók, légifelvételek, stb.).

3.3. Mellékletek

3.3.1. Térképkivágat, helyszínrajz (kivágat azonosítási adatai: térképlap száma, térkép vetülete és méretaránya), a vizsgált épített és természeti elemek feltüntetésével,

3.3.2. szerzői jogi és felhasználási nyilatkozat, különös tekintettel a nyilvántartást vezető hatóság számára e rendelet szerint történő felhasználásra.

4. NEVESÍTETT MŰEMLÉKI ÉRTÉK

4.1. Épület, építmény, épületegyüttes esetén

4.1.1. épületforma: különösen tömeg, geometria, tetőforma, tagolás, beépítés, arány

4.1.2. homlokzat: különösen anyaghasználat, felületkezelés, díszítmények, nyílászárók

4.1.3. épületrész: különösen portál, áthajtó, kapubejáró, lépcsőház, helyiség, épületszárny, traktus, szint, ingatlanrész

4.1.4. berendezés, tartozék: különösen beépített berendezés, bútorzat, orgonahangszer, korlát, fragmentumok

4.1.5. képzőművészeti alkotás: különösen festmény, szobor dombormű, díszítés

4.2. Történeti kert vagy park esetén

4.2.1. szerkezet: térszerkezeti és tagoló elemek, látványkapcsolatok

4.2.2. önálló kertrész

4.2.3. tájépítészeti elem: kerti építmény, képzőművészeti alkotás, kerti műszaki műtárgyak

4.2.4. növényállomány, különösen fasorok, növénycsoportok

4.3. Temető esetén

4.3.1. szerkezet: szerkezeti és tagoló elemek

4.3.2. önálló temetőrész, síremlék csoport

4.3.3. elemek: építmény, képzőművészeti alkotás, síremlék, ikonográfiai jellegzetesség

4.3.4. növényállomány: különösen fasorok, facsoportok

4.4. Köztéri szobor, plasztika:

4.4.1. szerkezete, elemei, részei

4.4.2. anyaga, felületképzése

4.4.3. ikonográfia jellegzetességek

4.4.4. kapcsolódó elemek

5. TERVDOKUMENTÁCIÓ

A műszaki leírás alfabetikusan kereshető szöveges dokumentum, amelyben szükség szerint ábrák is szerepelhetnek. Az ábrák esetében törekedni kell a vektorgrafikus ábrák alkalmazására, ha elkerülhetetlen, úgy a maximum 150 (szöveget vagy vékony vonalas részeket tartalmazó ábrák esetén 300) DPI felbontású pixeles ábrák is elfogadhatóak. A műszaki leírás fejezetekre bontva, több fájldokumentumban is benyújtható. Formátuma PDF/A, nyomtatási mérete A4 (szükség esetén egyes oldalak lehetnek A3-as méretűek). A műszaki leírásnak szürkeárnyalatosan nyomtatva is értelmezhetőnek kell maradnia. Ismerteti a műemlékre vonatkozó, a tervlapok tartalmát kiegészítő információkat.[308]

A tervlapok formátuma PDF/A. A tervlap összeállításánál törekedni kell arra, hogy a tervlap vagy annak egységnyi területe szükség esetén arányosan, értelmezhető módon A3 méretben szürkeárnyalatosan nyomtatható legyen. Az önálló tervlapokat önálló fájldokumentumonként kell benyújtani vektorgrafikus vagy 300 DPI felbontású pixeles formátumban.

A bejelentéshez kötött tevékenység bejelentésének vagy műemlék esetén az örökségvédelmi engedély iránti kérelemnek és mellékleteinek a műemlék egészére vagy a tervezett tevékenységgel érintett részére vonatkozóan - a tevékenység vagy a műemlék nagyságától és a jellegétől függően, megfelelő részletezettséggel - a következőket kell tartalmaznia.

5.1. A bejelentés vagy a kérelem tartalma:

5.1.1. az érintett védett műemléki érték azonosításra alkalmas megjelölése,

5.1.2. a bejelentés vagy kérelem tárgya, a tervezett tevékenység összefoglaló rövid leírása és bejelentés esetén a tevékenység tervezett megkezdésének vagy befejezésének időpontja,

5.1.3. a tevékenység végzésére jogosultsággal rendelkező tervező vagy szakértő nyilatkozata, amelynek tartalma:

5.1.3.1. a jogosult neve és elérhetősége,

5.1.3.2. a műemléki érték megőrzésével összefüggő jogszabályban meghatározott követelmények betartásáról és szempontok érvényre juttatásáról szóló felelős nyilatkozat,

5.1.4. az e rendeletben foglaltak szerint az Országos Építészeti Tervtanács megkeresése esetén a tervegyezőségről vagy a tervváltozásról szóló igazolás,

5.1.5. - ha a bejelentést vagy kérelmet nem a tulajdonos nyújtotta be - meghatalmazás, amely tartalmazza a tervezett tevékenység végzéséhez történő, az előírt dokumentáció ismeretében tett és az abban foglaltakkal való egyetértés igazolását,

5.1.6. az illeték megfizetésének igazolása,

5.1.7. a mellékletek felsorolása,

5.1.8. bejelentés esetén kérvény a tudomásulvétel írásba foglalására.

5.2. Állapotdokumentáció

5.2.1. a műemlék elhelyezkedését, kiterjedését meghatározó, állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis alapján készített helyszínrajz vagy térképkivágat,

5.2.2. a tervezett tevékenység jellegétől, kiterjedésétől vagy a védett műemléki érték nagyságától, a jellegétől függően,

5.2.2.1. építmény esetében legalább 1:100 vagy 1:50 méretarányú,

5.2.2.2. az építmény vagy az érintett építményrész, illetve a képző- vagy iparművészeti alkotást jelentő tartozék esetében a tárgy jellegétől függő, legalább 1:20 vagy 1:5 méretarányú,

5.2.2.3. védett park esetén az 1000 m2-t meg nem haladó területtel 1:200, nagyobb terület esetén 1:500 vagy 1:1000, az 50 hektárt meghaladó kiterjedés esetén 1:2000 méretarányú,

5.2.2.4. temető és temetkezési emlékhely esetén 1000 m2-t meg nem haladó területtel 1:200, nagyobb terület esetén 1:500 vagy 1:1000 méretarányú alakhű műemlék-felmérési dokumentáció a beavatkozás előtti állapotról,

5.2.3. a beavatkozás előtti vagy az azt követő állapot leírása és fotódokumentációja a műemlékről és környezetéről vagy a tervezett vagy a megvalósult tevékenységgel érintett alkotórészéről, beépített berendezéséről, felszereléséről, illetve képző- vagy iparművészeti és egyéb tartozékáról,

5.2.4. a szükséges szakági munkarészek, dokumentációk a tervezett tevékenység jellegének megfelelő diagnosztikai szakvélemény meglétére vonatkozó igazolást, mely kitér:

5.2.4.1. faanyag munkái esetén faanyagvédelmi szakvéleményre,

5.2.4.2. utólagos falszigetelés és teljes homlokzat-helyreállítás esetén épületdiagnosztikai szakvéleményre, homlokzati architektúra és történeti színezés szakértői kutatására.

5.3. A tervezett tevékenység terve

5.3.1. a tervezett tevékenység végzésének pontos helyszínét, földrajzi kiterjedését is meghatározó, az 5.2.1. pontjában meghatározott térképkivágatra illeszthető helyszínrajz,

5.3.2. a műemlék egésze vagy része, alkotórészét, tartozékát képező képző- vagy iparművészeti alkotás pontos megjelölése,

5.3.3. a tervezett tevékenységet részletesen ismertető és a műemlékre, illetve annak érvényesülésére kifejtett várható hatást bemutató műleírás, figyelembe véve és elemezve a műemléki érték egészét és a környezetet,

5.3.4. a tervezett tevékenységgel érintett részre vonatkozó alaprajzok, metszetek, nézetrajzok, részletrajzok, látványtervek az 5.2.2. pontjában meghatározott méretarányban és léptékben.

5.4. A tervezett tevékenység sajátos terve

5.4.1. az 5.3.1-5.3.3. alpontban meghatározott tartalmi elemek,

5.4.2. a műemlék egészének vagy egyes részeinek, szerkezeti elemeinek eredeti összefüggésrendszeréből történő eltávolítása, egészének áthelyezése esetén:

5.4.2.1. az elemekre bontás és szétszerelés részletes terve,

5.4.2.2. az elhelyezés megvalósításának részletes műszaki leírása és terve,

5.4.2.3. szállítási, raktározási előírások ismertetése,

5.4.2.4. a kérelmező nyilatkozata a szállítási és raktározási előírásoknak megfelelő körülményeiről és biztonságáról, valamint

5.4.2.5. a befogadó nyilatkozata az új helyen történő elhelyezés és a folyamatos megóvás feltételeinek teljes körű biztosításáról,

5.4.3. a műemlék homlokzatán vagy külső felületén a 64. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott szerelvény, tárgy elhelyezése esetén, annak jellegétől függően:

5.4.3.1. a gépészeti egység szerkezetének, anyagának, a felirat betűtípusának meghatározása, színezése, a megvilágítás módja, valamint a védett műemléki értékhez való csatlakoztatása műszaki megoldásának részlettervei, valamint

5.4.3.2. a beavatkozás mértékétől függően a tervezett elhelyezéssel érintett homlokzatot, vagy a tervezett elhelyezés melletti legalább 2-2 tengelyt magába foglaló homlokzatszakaszt ábrázoló 1:50 léptékű terv,

5.4.3.3. a tervezett fényforrás pontos helyét és elhelyezésének módját tartalmazó terv,

5.4.3.4. a fényforrás alkalmazásának célját és módját, ideértve a fénysugár rögzített vagy helyzetét változtató alkalmazását,

5.4.3.5. a fényforrás fényerejére, fényminőségére (különösen fókuszáltság mértéke, színhőmérséklet), hatótávolságára, az üzemeltetés időbeliségére (különösen napszak, szezonalitás) vonatkozó adatok, valamint

5.4.3.6. a fényforrásnak a műemlékre várhatóan érvényesülő hatását bemutató, nappali és éjszakai látványterveket is tartalmazó hatáselemzés,

5.4.4. utólagos falszigetelés és teljes homlokzat-helyreállítás esetén a szomszédos épületeket vagy az utcaképet is ábrázoló látvány- és színezési terv, és az azt megalapozó restaurátori kutatás vagy épületkutatás eredménye,

5.4.5. történeti kert, védett park esetén az építési vagy kertépítészeti munkák, növényzet telepítése, alakítása, eltávolítása, út, burkolt felület jellegének megfelelő szakági terv,

5.4.6. restaurálás esetén:

5.4.6.1. a tervezett beavatkozás által érintett építmény, építményrészek vagy képző- és iparművészeti tartozékok, berendezés leírása,

5.4.6.2. építmény és építményrészek esetében legalább 1:100 vagy 1:50 méretarányú felmérési rajz,

5.4.6.3. képző- vagy iparművészeti alkotás, tartozék esetében a tárgy jellegétől függő, legalább 1:20 vagy 1:5 méretarányú felmérési rajz,

5.4.6.4. restaurátori kutatási dokumentáció,

5.4.6.5. a további szükséges roncsolásos és roncsolásmentes vizsgálatok meghatározása és várható eredménye,

5.4.6.6. a tevékenység célja, a tervezett beavatkozás mértéke, időtartama,

5.4.6.7. ideiglenes állagmegóvásra vonatkozó rendelkezések,

5.4.6.8. egyedi technológia alkalmazása esetén annak leírása az elbíráláshoz szükséges dokumentációval

5.4.6.9. helyreállítási, restaurálási egyedi ügyben összehívott eseti tanácsadó testület írásbeli véleménye

6. MŰEMLÉK RONCSOLÁSOS KUTATÁSA

6.1. A kutatási terv

6.1.1. az 5.3.1 és 5.3.2. alpontban meghatározott tartalmi elemek,

6.1.2. ha rendelkezésre áll, a korábbi átalakítások történetének összefoglalását is tartalmazó - építéstörténeti tudományos dokumentáció eredményeinek bemutatása,

6.1.3. a roncsolásos beavatkozással, védett park esetén a régészeti módszerekkel történő kutatással érintett felületek, illetve területek kiterjedésének és elhelyezkedésének leírása és ábrázolása,

6.1.4. kutatási szakterületenként a kutatás célja.

6.2. A kutatási dokumentáció (épületkutatás, restaurátori kutatás)

6.2.1. az 5.2.1-5.2.3. alpontban meghatározott munkarészek felhasználásával a tevékenység kutatási naplója és az elvégzett beavatkozásokat követő állapot állapotdokumentációja,

6.2.2. a kutatás tárgyát képező műemlék történeti leírása,

6.2.3. a kutatás alkalmazott módszerei,

6.2.4. a kutatás folyamatának leírása, rajz- és fényképmellékleteket tartalmazó dokumentálása,

6.2.5. a kutatás eredményeinek összegzése és kiértékelése.

7. MŰEMLÉKKEL KAPCSOLATOS RESTAURÁLÁS

7.1. A restaurálási terv

7.1.1. az 5.3.2 és 5.3.3. alpontban meghatározott tartalmi elemek,

7.1.2. a tervezett beavatkozás által érintett építmény, építményrészek vagy képző- és iparművészeti tartozékok leírása,

7.1.3. a beavatkozás célja, mértékének és időtartamának meghatározása, indoklása, állapotdokumentáció, a károsodások fajtáinak, mértékének és kiterjedésének rajzi vagy fotó (kártérkép) ábrázolásával, valamint ideiglenes állagmegóvásra vonatkozó rendelkezések meghatározásával,

7.1.4. restaurátori kutatási dokumentáció,

7.1.5. a további szükséges roncsolásos és roncsolásmentes vizsgálatok meghatározása és várható eredményének ismertetése,

7.1.6. a restaurálás során használandó, anyagok, eljárások, módszerek leírása, valamint egyedi technológia alkalmazása esetén annak leírása az elbíráláshoz szükséges dokumentációval,

7.1.7. a restaurálás kiterjedését bemutató áttekintő- és részletrajzok vagy fotók, a különböző típusú beavatkozások megítéléséhez alkalmas módon,

7.1.7.1. építmény és építményrészek esetében legalább 1:100 vagy 1:50 méretarányú felmérési rajz,

7.1.7.2. képző- vagy iparművészeti alkotás, tartozék esetében a tárgy jellegétől függő, legalább 1:20 vagy 1:5 méretarányú felmérési rajz,

7.1.8. ha a restaurálás nem az őrzési helyen történik 4.4.2. alpontban meghatározott dokumentáció.

7.2. A restaurálási dokumentáció

7.2.1. a 7.1.1. alpontban meghatározott munkarészek felhasználásával a tevékenység restaurálási naplója és az elvégzett beavatkozásokat követő állapot állapotdokumentációja és a tevékenység eredményeinek részletes kiértékelése,

7.2.2. az elvégzett technikai, technológiai, anyagi beavatkozások, kezelések, kiegészítések és a mindezek során alkalmazott anyagok és módszerek leírása, rajz- és fényképmellékleteket tartalmazó dokumentálása és kiértékelése,

7.2.3. a további fenntartást biztosító kezelésre és megőrzésre vonatkozó javaslatok.

4. melléklet a 68/2018. (IV. 9.) Korm. rendelethez[309]

5. melléklet a 68/2018. (IV. 9.) Korm. rendelethez[310]

6. melléklet a 68/2018. (IV. 9.) Korm. rendelethez

Feltárás megkezdéséről szóló bejelentés adattartalma

1. Bejelentő intézmény neve

2. Feltárást engedélyező határozat száma

2.1. Országos jelentőségű védett természeti területen tervezett régészeti feltárás esetén a természetvédelmi hatóság által kiadott engedély száma

3. Feltárási munkával érintett lelőhely

4. Feltárás megkezdésének pontos időpontja (év, hó, nap)

5. Feltárás vezetőjének neve

7. melléklet a 68/2018. (IV. 9.) Korm. rendelethez

Bejelentéshez kötött feltárási tevékenység bejelentésének és mellékleteinek adattartalma

1. A lelőhely nyilvántartási azonosítója, ha a feltárás ismert lelőhelyet érint

2. A feltárást végzők adatai

2.1. A bejelentő neve, székhelyének címe

2.2. A feltárás vezetőjének neve, beosztása, szakterülete

2.3. A feltárás vezetőjének munkatársai, beosztásuk, szakterületük

3. A feltárás helye

3.1. Azonosításra alkalmas megjelölés

3.2. Csatolt térkép azonosítási adatai: térképlap száma, térkép vetülete, térkép méretaránya

3.3. EOV vagy WGS84 földrajzi koordináták

3.4. A feltárással érintett ingatlannak a bejelentő rendelkezésére álló helyrajzi száma

3.5. A feltárandó terület (kutatási felület) nagysága, nyomvonal esetén hossza

4. A feltárás adatai

4.1. A tervezett régészeti feltárás módja

4.2. A tervezett régészeti feltárás megkezdésének időpontja (év, hónap, nap)

5. A feltárás tárgya

5.1. A feltárandó régészeti jelenségek jellege

5.2. A feltárandó régészeti jelenségek kora

5.3. A feltárás előzményei

5.4. Javaslat a leletanyag ideiglenes elhelyezésére

5.5. A feltárás tervezett kezdete, várható időtartama, ütemezése

5.6. A feltárás költségei és azok forrása

5.7. Régészeti megfigyelés esetén a beruházó megnevezése (neve, székhelyének címe, képviselője), illetve annak megjelölése, hogy milyen beruházáshoz kapcsolódik a feltárás

6. A leletanyag végleges befogadásáról szóló múzeumi nyilatkozat

7. Térképmelléklet, amely egyértelműen ábrázolja a feltárási tevékenység helyszínét, a térképlapon olvashatóan feltüntetett koordinátákkal

8. melléklet a 68/2018. (IV. 9.) Korm. rendelethez

A régészeti feladatellátás költségeire alkalmazható legmagasabb hatósági árak

(A táblázat az árakat a régészeti feladatellátás tevékenységei szerinti bontásban tartalmazza.)

9. melléklet a 68/2018. (IV. 9.) Korm. rendelethez

Feltárási engedély iránti kérelem adattartalma

1. A lelőhely nyilvántartási azonosítója

2. A feltárást végzők adatai

2.1. A feltárási engedélyt kérő intézmény neve, székhelyének címe

2.2. A feltárásba bevont intézmény vagy szervezet neve, székhelyének címe

2.3. A feltárás vezetőjének neve, beosztása, szakterülete

2.4. A feltárás vezetőjének végzettségét igazoló okirat megnevezése, száma és kiállítója

2.5. A feltárás vezetőjének munkatársai, beosztásuk, szakterületük

2.6. A feltárás konzulensének neve, szakterülete

3. A feltárás helye (a feltárással érintett terület azonosítására egyértelműen alkalmas megjelölés értelem szerinti megadásával)

3.1. Azonosításra alkalmas megjelölés

3.2. Csatolt térkép azonosítási adatai: térképlap száma, térkép vetülete, térkép méretaránya

3.3. EOV vagy WGS84 földrajzi koordináták

3.4. A feltárással érintett ingatlan helyrajzi száma

3.5. A feltárandó terület (kutatási felület) nagysága, nyomvonal esetén hossza

3.6. Megelőző feltárás esetén a beruházással érintett terület nagysága, nyomvonal esetén hossza

4. A feltárás adatai

4.1. A tervezett régészeti feltárás jellege

4.2. A tervezett régészeti feltárás módja

4.3. Megelőző feltárás esetén a beruházó megnevezése (neve, székhelyének címe, képviselője), illetve milyen beruházáshoz kapcsolódik a feltárás

4.4. Tervásatás esetén a kutatási program leírása, tudományos indoklása, a feltárás költségeinek tervezett forrása

5. A feltárás tárgya

5.1. A feltárandó régészeti jelenségek jellege

5.2. A feltárandó régészeti jelenségek kora

5.3. A feltárás előzményei

5.4. Javaslat a leletanyag ideiglenes elhelyezésére

5.5. A feltárás tervezett kezdete, várható időtartama, ütemezése

6. Igazolások

6.1. Az engedélyt kérő vagy a feltárást végző intézmény vezetőjének igazolása arról, hogy a feltárás vezetője az intézményükkel munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll

6.2. Az engedélyt kérő intézmény vezetőjének igazolása arról, hogy az intézmény az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény értelmében teljes személyes illetékmentességben részesül

10. melléklet a 68/2018. (IV. 9.) Korm. rendelethez

A leletanyag végleges befogadásáról szóló igazolás adattartalma

1. A leletanyagot véglegesen befogadó múzeum neve, székhelyének címe

2. A feltárás adatai:

2.1. A lelőhely nyilvántartási azonosítója

2.2. A feltárás helye

2.3. A feltárási engedély iránti kérelmező neve

3. A leletanyag befogadásának ütemezése:

3.1. A leletanyag átvételének tervezett időpontja

3.2. Múzeumi szakmai leltárba vétel elkészítésének tervezett határideje

3.3. Raktárban történő végleges elhelyezés befejezésének tervezett határideje

3.4. A társadalom és a szakmai közönség számára történő bemutatás, feldolgozás terve

11. melléklet a 68/2018. (IV. 9.) Korm. rendelethez

A régészeti lelőhely, lelet megtalálója elismerésének kezdeményezéséhez szükséges adattartalom

1. Az elismerésre javasolt személy vagy szervezet

1.1. neve

1.2. azonosító adatai

1.3. elérhetőségei

2. A jelölés indoklása

2.1. A bejelentett régészeti örökségi elem (régészeti lelőhely, illetve lelet) megtalálásának körülményei és ideje

2.2. A bejelentett régészeti örökségi elem (lelőhely, illetve régészeti lelet) ismertetése, leírása, tudományos jelentősége

3. A javaslattevő szervezet

3.1. neve

3.2. elérhetősége

4. Az elismerésre javasolt személy vagy szervezet nyilatkozata arról, hogy maradéktalanul eleget tett a Kötv. és más jogszabályok előírásainak.

5. Az elismerésre javasolt személy vagy szervezet hozzájáruló nyilatkozata arról, hogy a miniszteri elismerés adományozását előkészítő eljárásban a miniszter az elismerésre javasolt személy vagy szervezet azonosító adatait nyilvántartsa.

12. melléklet a 68/2018. (IV. 9.) Korm. rendelethez[313]

13. melléklet a 68/2018. (IV. 9.) Korm. rendelethez

Állapotfelvételi adatlap a műemlékek rendszeres örökségvédelmi felügyeletéhez

I. Az állapotfelvételi adatlap tartalmával kapcsolatos általános követelmények

1. Az állapotfelvétel adattartalmát és felépítését a műemlék egészére vagy a szemle tárgyát képező érintett részére vonatkozóan - értelemszerűen - kell alkalmazni.

2. Minden állapotfelvételi adatlapba felvett műemléki értékhez meg kell adni az - értékleltár szerinti - egyedi azonosító számát, megnevezését, műszaki állapotjelzőjét, rövid leírását (hibajelenség, hiba kiterjedése, oka), fotóját, valamint a javasolt beavatkozást és a beavatkozás ütemezését.

II. Az állapotfelvétel adattartalma:

1. AZONOSÍTÓ ADATOK

1.1. Műemléki törzsszám

1.2. Nyilvántartási azonosítója

1.3. Műemlék építmény megnevezése

1.4. Műemlék elhelyezkedése

1.4.1. Település, településrész; vármegye[314]

1.4.2. Cím

1.4.3. Helyrajzi szám

1.4.4. EOV vagy WGS84 földrajzi koordináták

1.5. Adatfelvevő adatai

1.5.1. Adatfelvevő intézmény neve, címe

1.5.2. Adatfelvevő neve, elérhetősége; aláírás

1.6. Adatfelvétel dátuma

1.7. Jegyzőkönyv hivatkozási száma

2. TULAJDONOSI/VAGYONKEZELŐI ADATOK

2.1. Tulajdonos neve, címe, elérhetősége

2.2. Vagyonkezelő

2.3. Hasznosító (üzemeltető)

2.4. Egyéb jogcím

3. MŰSZAKI PARAMÉTEREK

3.1. Szintszám

4. RENDELTETÉS ÉS FUNKCIÓ

4.1. Eredeti rendeltetés

4.2. Jelenlegi hasznosítás (új funkciók)

4.3. Javaslat a méltó használat módjára

5. ÁLLAG, ÁLTALÁNOS ÁLLAPOT

5.1. Általános állapot: 5 - kifogástalan, felújított; 4 - jó, átlagos; 3 - közepes (főként esztétikai hibákkal); 2 - pusztuló (szerkezeti károsodás nyomaival); 1 - elpusztult, lebontva

5.2. Átalakítottság mértéke

5.3. Korábbi intézkedések

5.4. Általános javaslat az állapotjavításra

6. VESZÉLYEZTETETTSÉG

6.1. Veszélyeztetettség mértéke: 5 - súlyosan veszélyeztetett; 4 - veszélyeztetett; 3 - mérsékelten veszélyeztetett; 2 - nem veszélyeztetett; 1 - nem megállapítható

7. AZ ÉRTÉKLELTÁR SZERINTI MŰEMLÉKI ÉRTÉKEK MŰSZAKI ÁLLAPOTFELVÉTELE

7.1. Műszaki állapotjelzők: 7 - kiváló (helyenként kisebb felületi avulás); 6 - jó (helyenként kisebb felületi hibák, károsodások); 5 - megfelelő (jól látható felületi avulás); 4 - közepes (helyenként hibák, károsodások); 3 - rossz (helyi anyaghibák, szerkezeti károk); 2 - nagyon rossz (összefüggő anyaghibák, szerkezeti károk); 1 - műemléki értékét elvesztette; 0 - hiányzik (nem ellenőrizhető)

8. KAPCSOLÓDÓ OBJEKTUMOK

8.1. Együttes: megnevezés, törzsszám, nyilvántartási azonosító

8.2. Épített alkotórész: megnevezés, törzsszám, nyilvántartási azonosító

8.3. Tartozék: megnevezés, törzsszám, nyilvántartási azonosító

8.4. Megjegyzések

9. MELLÉKLETEK

9.1. Térképkivágat

9.2. Fotódokumentáció

9.3. Jegyzőkönyv

14. melléklet a 68/2018. (IV. 9.) Korm. rendelethez

A települési örökségvédelmi hatástanulmány tartalma

A települési örökségvédelmi hatástanulmány szöveges dokumentum, azonosításra alkalmas térképi ábrázolással, fotókkal és egyéb adatokkal, amely legalább az alábbiakat tartalmazza:

1. Örökségvédelmi vizsgálat:

1.1. A település történeti leírása (a történeti település- és tájszerkezet alakulása, a történeti településmag),

1.2. A település régészeti örökségének felmérése újonnan beépítésre szánt területnek kijelölt terület esetén terepbejárással,

1.3. A védett műemléki értékek települési értékleltára, amely értékkataszterben tartalmazza:

1.3.1. a világörökségi, és a világörökségi várományos helyszínek és területeket,

1.3.2. az országos építészeti örökség elemeit,

1.3.3. a védetté nyilvánított régészeti lelőhelyeket és a nyilvántartott régészeti lelőhelyeket.

1.4. A helyi építészeti örökség települési értékleltára, amely értékkataszterben az önkormányzati főépítész által meghatározottak szerint tartalmazza a helyi építészeti örökség országos vagy helyi védelemre méltó elemeit:

1.4.1. településszerkezetet,

1.4.2. telekstruktúrát és az utcavonal-vezetést,

1.4.3. utcaképet vagy utcakép részletet,

1.4.4. egyéb településkarakter elemeket,

1.4.5. építményrészletet vagy az alkalmazott anyaghasználatot, tömegformálást, homlokzati kialakítást,

1.4.6. táj- és kertépítészeti alkotást, egyedi tájértéket, növényzetet,

1.4.7. szobrot, képzőművészeti alkotást, utcabútort.

2. A rendezés során tervezett változások hatáselemzése:

2.1. A települési értékleltárban szereplő elemek vonatkozásában releváns rövid és középtávon tervezett változások ismertetése.

2.2. A 2.1. pontban szereplő változások hatásai:

2.2.1. a régészeti örökségre,

2.2.2. a történeti településre, település- és tájszerkezetre,

2.2.3. a települési értékleltárban szereplő műemléki értékekre.

3. Az értékvédelmi terv tartalmazza:

3.1. az értékleltárban szerepeltetett értékek megőrzését biztosító szempontok és követelmények, valamint

3.2. az önkormányzati feladatok

meghatározását.

15. melléklet a 68/2018. (IV. 9.) Korm. rendelethez

A döntéselőkészítő örökségvédelmi hatástanulmány és az értékvédelmi terv részletes tartalma

1. Vizsgálat: szöveg, térképi ábrázolás, fotók azonosításra alkalmas adatokkal és formában:

1.1. történeti leírás és a változással érintett területen

1.1.1. régészeti örökség felmérése esetén terepbejárás,

1.1.2. műemléki értékek felmérése, települési értékleltár felvétele szemrevételezéssel,

1.2. természet, táj, tájhasználati és településszerkezeti összefüggések,

1.3. településkép és utcaképek,

1.4. településszerkezet és területhasználat,

1.5. településkarakter: telekszerkezet és telekhasználat, beépítési mód és épülettípusok,

1.6. védettségek felsorolása (régészeti, műemléki, világörökségi érintettség),

1.7. az örökségi értékek elemzése,

1.8. területhasználat és területi állapot a kulturális örökség összefüggésrendszerében.

2. Változtatási szándékok: a tér- és időbeli folyamatok szöveges és összehasonlító térképi vagy grafikus megjelenítése:

2.1. településhálózati és tájhasználati változás,

2.2. településszerkezeti, területhasználati és beépítettségi változás,

2.3. infrastrukturális változás,

2.4. műemléki értékek felmérése esetén a középtávon tervezett, a települési értékleltárban szerepeltetett létesítmények megjelenését érintő beavatkozások megnevezése és rövid ismertetése.

3. Hatáselemzés szöveges és ábrázolt formában a különböző hatásterületek kijelölésével:

3.1. történeti településszerkezetet érintő következmények,

3.2. természeti, táji hatások,

3.3. a vizsgált érték feltárulásának változásai,

3.4. régészeti emlékek, műemléki értékek feltárhatóságának, megmaradásának, elfedésének, bemutathatóságának vagy pusztulásának lehetőségei,

3.5. műemlékek megújulásának és fenntarthatóságának gazdasági lehetőségei,

3.6. környezeti terhelések és az épített örökség műszaki állapotának összefüggései,

3.7. folyamatok iránya, visszafordíthatósága,

3.8. kárenyhítés lehetősége, költsége, illetve ellentételezésének lehetőségei.

4. A műemléki értékek tekintetében települési értékleltár tartalmazza:

4.1. az építészeti örökség országos védelemre méltó létesítményeinek azonosító adatait (megnevezés, cím, helyrajzi szám, jellemző fénykép),

4.2. a közterület felé eső homlokzatok, nézetek megőrzendő, az építészeti kialakítás karaktere szempontjából jelentős értékeit,

4.3. a létesítmények további - szemrevételezéssel megállapítható - értékeit.

5. Az értékvédelmi terv tartalmazza:

5.1. az értékek meghatározását és tudományosan megalapozott rangsorolását,

5.2. az értékleltárban szerepeltetett értékek megőrzését biztosító szempontokat és követelményeket,

5.3. az értékleltárban szerepeltetett értékek védelmét biztosító feladatok meghatározását,

5.4. az értékvédelemre irányuló tevékenységek prioritásainak meghatározását, ütemezését, felelőseinek megnevezését.

16. melléklet a 68/2018. (IV. 9.) Korm. rendelethez

A Kötv. 86. § (1) bekezdése szerinti elővásárlási jognyilatkozat kéréséhez szükséges adattartalom

1. A tulajdonos (eladó) mint kérelmező adatai:

1.1. a természetes személy kérelmező

1.1.1. személyazonosító adatai,

1.1.2. lakcíme, értesítési címe, elektronikus levélcíme,[315]

1.2. a gazdálkodó vagy egyéb szervezet kérelmező

1.2.1. megnevezése,

1.2.2. székhelye,

1.2.3. képviseletében eljáró személy családi és utóneve, képviselői minősége, lakcíme, elektronikus levélcíme.[316]

2. Az adásvételi szerződés tárgyát képező ingatlanra vonatkozó adatok:

2.1. a település neve,

2.2. az ingatlan

2.2.1. helyrajzi száma,

2.2.2. területnagysága,

2.2.3. művelési ága,

2.3. az átruházással érintett tulajdoni hányad.

3. A kérelem mellékleteként csatolt okiratokra vonatkozó adatok: a kérelemhez csatolt eredeti adásvételi szerződések példányszáma, pótlapok száma.

4.[317]

5. A kérelmező nyilatkozata arról, hogy a kérelemben feltüntetett adatok a valóságnak és az adásvételi szerződésben foglaltaknak megfelelnek.

17. melléklet a 68/2018. (IV. 9.) Korm. rendelethez[318]

18. melléklet a 68/2018. (IV. 9.) Korm. rendelethez

A kulturális javak hatósági eljárásában szakértőként közreműködő intézmények[319]

19. melléklet a 68/2018. (IV. 9.) Korm. rendelethez

I. A kulturális javak kivitelére vonatkozó engedély, illetve műtárgykísérő igazolás iránti kérelem adattartalma

1. Címzett (szállítási célország, hely)

2. Kivitel jellege: határozott vagy határozatlan idejű (védett kulturális javak kizárólag határozott időre vihetők ki az országból)

3. A tárgy(ak) tulajdonosa

4. A kulturális tárgy kategóriája

5. A kulturális tárgy (javak) leírása (műfaji meghatározása)

6. KN-kód

7. Darabszám/mennyiség

8. Érték nemzeti fizetőeszközben (muzeális intézmény esetében biztosítási érték)

9. A kulturális tárgy (javak) kivitelének célja / Az engedély iránti kérelem indoka

10. A kulturális tárgy (javak) címe, neve (Cím vagy tárgy megjelölése)

11. Méretek (magasság, szélesség, mélység)

12. Készítési, keletkezési kor

13. Egyéb jellemzők (különleges jelzések, ismertető jegyek)

14. A kulturális tárgy (javak) azonosítását elősegítő dokumentumok

15. Alkotó vagy szerző, korszak, műhely vagy stílus

16. Anyag és készítési eljárás

17. A kérelmező vagy képviselőjének nyilatkozata természetes személyazonosító adatainak a vámhatóság által a vámigazgatási eljárás során történő kezelése engedélyezéséről

18. A kulturális tárgy (javak) fényképe

19. Kiegészítő lapok: az esetleg használt kiegészítő lapok számának megjelölése

20. A kivitelre vonatkozó további adatok

21. Védett kulturális javak esetén:

21.1. a kivitel célja

21.2. a külföldi őrzés helye

21.3. a szállítás módja

21.4. a kulturális javak állagmegóvását és biztonságát biztosító feltételek leírása

II. Több tárgy egyidejű, azonos célállomásra irányuló kivitele iránti kérelem esetén alkalmazandó kiegészítő lap tartalma

1. Alkotó vagy szerző, korszak, műhely és stílus

2. A kulturális tárgy (javak) címe, neve (cím vagy tárgy megjelölése)

3. Készítési, keletkezési kor

4. Anyag és készítési eljárás

5. Méretek (magasság, szélesség, mélység)

6. Egyéb jellemzők (különleges jelzések, ismertető jegyek)

7. A kulturális tárgy (javak) leírása (műfaji meghatározása)

8. Darabszám/mennyiség

9. A kulturális tárgy kategóriája

10. KN-kód

11. Érték nemzeti fizetőeszközben (muzeális intézmény esetében biztosítási érték)

20. melléklet a 68/2018. (IV. 9.) Korm. rendelethez

A műtárgykísérő igazolás adattartalma

1. Az igazolás száma [Reference number of this certificate]

2. A kulturális tárgy azonosításának szempontjai [Criteria to be used for identification of the cultural object]

2.1. Műfajának (besorolásának) meghatározása [Description]

2.1.1. A kategória megnevezése [Name of the category]

2.1.2. A kategória sorszáma [Number of the category]

2.2. Címe vagy neve [Title or subject]

2.3. Alkotó vagy szerző, korszak, műhely és/vagy stílus [Artist, period, workshop and/or style]

2.4. Készítési kor [Dating]

2.5. Méretek [Measurements]

2.6. Anyag és készítési eljárás [Medium or technique]

2.7. Egyéb jellemzők [Other characteristics]

2.8. Csatolt tárgyjegyzék oldalainak száma (gyűjtemény esetén kötelező) [Number of pages of attached list of objetcs - in case of collections obligatory]

2.9. A kulturális tárgy fényképe [Photograph of cultural object]

3. Az igazolás kiállításának helye és időpontja [Place and date of issuing]

4. Az igazolás időbeli hatálya lejártának dátuma [Valid until]

5. A kiállító hatóság aláírása és bélyegzője [Signature and stamp of the issuing authority]

6. Záradék [Clause] "Jelen igazolás nem tanúsítja a kulturális tárgy (javak) szerzőségét, korát, értékét és eredetiségét!" ["This certificate does not certify the authority, age, value and originality of cultural goods!"]

21. melléklet a 68/2018. (IV. 9.) Korm. rendelethez

1. A nemzeti érdekű nyilvános gyűjtemény nyilvántartásba vétele iránti kérelem tartalma

1.1. A gyűjtemény tulajdonosa

1.2. A gyűjtemény kezelésére jogosult neve

1.3. A gyűjtemény őrzési és bemutatási helye

1.4. A gyűjteményhez tartozó kulturális javak összesített darabszáma/mennyisége és jegyzéke (azonosításra alkalmas leíró adatokkal, fényképekkel)

1.5. A gyűjtemény kiemelkedő tudományos vagy kulturális jelentőségének leírása

1.6. A gyűjtemény kiemelkedő tudományos vagy kulturális jelentőségét igazoló szakirodalmi és egyéb dokumentációk (bibliográfia, katalógus, értékbecslés)

1.7. A gyűjteményhez tartozó védett kulturális tárgy (javak) jegyzéke (azonosításra alkalmas leíró adatokkal, fényképekkel)

1.8. A gyűjtemény kutatói és látogatói hozzáférésének időpontjai (rendszeressége)

2. A közérdekű kulturális érték nyilvántartásba vétele iránti kérelem tartalma

2.1. A kulturális érték tulajdonosa

2.2. A kulturális érték kezelésére jogosult neve

2.3. A kulturális érték őrzési és bemutatási helye

2.4. A kulturális érték jelentőségének leírása

2.5. A kulturális érték leírása vagy jegyzéke (azonosításra alkalmas leíró adatokkal, fényképekkel) és összesített darabszáma/mennyisége

2.6. A kulturális érték nyilvánosság számára történő hozzáférésének módja és időpontja (rendszeressége)

22. melléklet a 68/2018. (IV. 9.) Korm. rendelethez[323]

Örökségvédelmi hatósági munkakör betöltéséhez szükséges végzettségek és szakképzettségek

a) Műemlékvédelmi szakterületen: mesterképzésben szerzett, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény alapján egyetemi vagy főiskolai szintű építészmérnök vagy építőmérnök (szerkezetépítő, magasépítő üzemmérnök) szakképzettség, okleveles műemlékvédelmi szakmérnök vagy ezekkel egyenértékűnek elismert szakképzettség.

b) Régészeti szakterületen: mesterképzésben szerzett régész szakképzettség; egyetemi szintű bölcsészettudományi szakképzettség és régészeti szakirányú tudományos fokozat.

c) Műtárgyvédelmi szakterületen: jogász, mesterképzésben szerzett művészettörténész, könyvtáros, levéltáros, néprajzos, történeti muzeológus, restaurátor szakképzettség.