ÍH 2006.122 ELŐTÁRSASÁG CÉGALAPÍTÁSA - JOGALANYISÁG TERJEDELME ELŐTÁRSASÁGNÁL RÉGI ÉS ÚJ GT. ALAPJÁN - BEJEGYZŐ VÉGZÉS HATÁLYON KÍVÜL HELYEZÉSE IRÁNTI PER KÜLÖNBSÉGEI RÉGI CTV. ÉS ÚJ CTV. ALAPJÁN - A LÉTESÍTŐ OKIRAT KIKÜSZÖBÖLHETETLEN ÉRVÉNYTELENSÉGE ESETÉN KÖVETENDŐ ELJÁRÁS

I. Előtársaság gazdasági társaságot nem alapíthat sem a régi Gt. alapján kialakult egységes bírói gyakorlat jogértelmezése szerint, sem pedig a 2006. évi IV. tv. kifejezett rendelkezése értelmében [1997. évi CXLIV. tv. (régi Gt.) 3. § (1) bek., 14. §, 15. §, 16. § (2) bek.; EBH 883/2003. számú határozat; 2006. évi IV. tv. (Gt.) 16. § (1) bek. f) pontja].

II. Az 1997. évi CXLV. tv. (régi Ctv.) alapján indult bejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránti perben - ha a létesítő okirat érvénytelensége nem küszöbölhető ki - a bíróság az érvénytelenség megállapítása mellett a létesítő okiratot a határozatban megjelölt időpontig hatályossá nyilvánítja, egyúttal a bejegyző végzést az ítéletben megjelölt időponttól hatályon kívül helyezi. A 2006. évi V. törvény (Ctv.) vonatkozó szabályai a bejegyző végzés hatályon kívül helyezését csak taxatíve felsorolt törvényi esetekben teszik lehetővé, e megszorítások azonban a Ctv. hatálybalépése előtt indult ügyekben nem érvényesülnek [1997. évi CXLV. tv. (régi Ctv.) 46. § (1) bek., 47. § (2) bek.; 2006. évi IV. tv. (Gt.) 12. § (4) bek.; 2006. évi V. tv. (Ctv.) 65. § (1) bek., 68. § (4) bek.].

Az alperest, - a W. Systems Kft.-t - a 2004. november 10-én kelt létesítő okirattal dr. Zs. G. és a W. Informatikai Kft. alapította.

Az illetékes Cégbíróság az alperest alapító W. Informatikai Kft.-t 2004. november 17-én jegyezte be a cégjegyzékbe.

A Cégbíróság a 2005. január 6-án kelt és a Cégközlöny 2005. február 3-i számában közzétett 5. számú végzésével jegyezte be a cégjegyzékbe az alperesi társaságot.

A felperesi főügyészség a 2005. február 25-én előterjesztett keresetében kérte, hogy a bíróság az 1997. évi CXLV. törvény (Ctv.) 47. § (2) bekezdése alapján a 2004. november 10-én kelt létesítő okirat érvénytelenségének megállapítása mellett az okiratot a határozatában megállapított időpontig nyilvánítsa hatályossá, egyben az 5. számú cégbejegyző végzését ugyanezzel az időponttal helyezze hatályon kívül. Érdemben arra hivatkozott, hogy az 1997. évi CXLIV. törvény (Gt.) 3. § (1) bekezdése, 14. §-a, 15. §-a, 16. § (2) bekezdése valamint a Legfelsőbb Bíróság EBH 883/2003. számú határozata alapján az alperes 2004. november 10-ei alapításában jogszerűen nem vehetett részt cégbejegyzés és jogalanyiság hiányában a W. Informatikai Korlátolt Felelősségű Társaság, mivel csak 2004. november 17-én jegyezték be a cégjegyzékbe. Így csak ettől a naptól fogva tekinthető gazdasági társaságnak, és csak ettől az időponttól vehetett részt gazdasági társaság alapításában. Az okirat érvénytelensége a Ctv. 47. § (1) bekezdése szerinti eljárásban nem küszöbölhető ki.

Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Előadta, hogy - álláspontja szerint - a Gt. 3. § (1) bekezdése, amely kimondja, hogy gazdasági társaságot üzletszerű közös gazdasági tevékenység folytatására külföldi és belföldi természetes és jogi személyek, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok alapíthatnak, nem taxatív felsorolást tartalmaz. A Gt. 15. § (1) bekezdése - amely arról rendelkezik, hogy a cég bejegyzése előtt az előtársaság tagjainak személyében változás nem következhet be, a társasági szerződés módosítására nem kerülhet sor, nem kezdeményezhető a tag kizárására irányuló per és jogutód nélküli megszűnés vagy más gazdasági társasággá, illetve közhasznú társasággá való átalakulás nem határozható el - nem tiltja meg az előtársaságnak társaság alapítását. A felperes által hivatkozott legfelsőbb bírósági határozat tényállása a jelen esettől eltér. A Gt. 16. § (2) bekezdése szerint a gazdasági társaság a cégjegyzékbe való bejegyzéssel, a bejegyzés napjával jön létre. Az alperesi társaság létrejöttekor annak alapítója már bejegyzett társaság volt, erre tekintettel az alperest bejegyző végzés nem tartalmaz jogszabályba ütköző adatot, így a Ctv. 46. § (1) bekezdése alapján előterjesztett kereset alaptalan.

Az elsőfokú bíróság ítéletében megállapította, hogy az alperes 2004. november 10. napján kelt létesítő okirata érvénytelen, azt az ítélet jogerőre emelkedéséig hatályossá nyilvánította, egyben a Cégbíróság 5. számú bejegyző végzését ugyanezzel az időponttal hatályon kívül helyezte.

Elrendelte a Cégbíróság megkeresését, hogy gondoskodjon az ítélet rendelkező részének a Cégközlönyben való közzétételéről; valamint intézkedjen az alperes megszűntnek nyilvánításáról és a végelszámolási vagy felszámolási eljárás lefolytatása tárgyában.

Határozata indokolásában rögzítette, hogy a felperes keresetében írt releváns adatokat az alperes sem vitatta, és azokat a rendelkezésre álló okiratok is alátámasztották. A Gt. 3. §-ában foglalt felsorolás taxatív és abban az előtársaságok nem szerepelnek. A cégalapítás törvényes feltételeinek csak a már bejegyzett és a Gt. 16. § (2) bekezdése értelmében a bejegyzés napjával létrejött, teljes körű jogalanyisággal rendelkező gazdasági társaság felel meg. A W. Informatikai Korlátolt Felelősségű Társaságot csak 2004. november 17. napján jegyezték be a cégjegyzékbe, csak ettől a naptól rendelkezett olyan jogalanyisággal, amely alapján egy másik gazdasági társaságot alapíthatott volna. A jogalanyisága hiányában kötött társasági szerződés a Ptk. 200. § (2) bekezdése szerint jogszabályba ütközik, ezért érvénytelen. A Gt. 14-15. § rendelkezései pedig az előtársaságokra nézve tartalmaznak speciális rendelkezéseket, nem pedig a gazdasági társaságok alapítására.

Figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság EBH 883/2003. szám alatt közzétett határozatára is, a cégbíróságnak észlelnie kellett volna, hogy az alperesi társaság alapítása jogszabálysértő, a létesítő okirata érvénytelen. Nincs jelentősége annak sem, hogy az alapító társaságot előbb jegyezték be a cégjegyzékbe, mint az alperesi társaságot, mivel a létesítő okirat aláírásakor még nem rendelkezett teljes körű jogalanyisággal. Annak nem az alperes bejegyzésekor, hanem a létrehozatalakor kellett volna fennállnia.

A Ctv. 47. § (1) bekezdésében írt eljárás keretében nem volt kiküszöbölhető a létesítő okirat érvénytelensége, ezért az elsőfokú bíróság a Ctv. 47. § (2) bekezdése szerint határozott, amely úgy rendelkezik, hogy ha a bejegyző végzés alapjául szolgáló okirat érvénytelensége nem küszöbölhető ki, a bíróság az érvénytelenség megállapítása mellett a határozatban megállapított időpontig a létesítő okiratot hatályossá nyilvánítja, egyben a bejegyző végzést az ítéletében meghatározott időponttal hatályon kívül helyezi.

Az ítélet ellen az alperes nyújtott be fellebbezést, amelyben az elsőfokú ítélet megváltoztatását, a felperes keresetének elutasítását és a felperes perköltségben való marasztalását kérte. Érdemben fenntartotta az elsőfokú eljárásban tett előadását, hangsúlyozva, hogy a Gt. 3. § (1) bekezdése nem taxatív felsorolást tartalmaz, mivel a jogalkotó ezt kifejezetten nem jelölte meg "csak", "kizárólagos" illetve "kizárólag" kifejezések alkalmazásával, mint más jogszabályhelyek esetén, pl. a 4. § (1) bekezdésében, illetve a 6. § (1), (3) és (4) bekezdéseiben.