BH 2003.11.471 A cégalapítási feltételeknek csak a már bejegyzett teljes körű jogalanyisággal rendelkező gazdasági társaság felel meg. Az előtársaság cégalapításra nem jogosult [1997. évi CXLIV. tv. (Gt.) 3. § (1) bek., 14. §, 15. §, 16. § (2) bek., 1997. évi CXLV. tv. (Ctv.) 47. §].

Az alperes fellebbezése folytán indult másodfokú eljárás során, a Legfelsőbb Bíróság mint másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság a Főügyészség felperes keresetének helyt adó, az 1999. november 23-án kelt társasági szerződés érvénytelenségét megállapító és azt 2000. május 31-éig hatályossá nyilvánító, illetve a cégbíróságnak az alperes társaság bejegyzését elrendelő végzését ugyanezen időponttal hatályon kívül helyező ítéletét azzal hagyta helyben, hogy a cégbejegyző végzés hatályon kívül helyezése napját, illetve a társasági szerződés hatályossá nyilvánításának napját 2001. május 31-ében határozta meg.

Ítéletének indokolásában kifejtette: helyesen állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. tv. (a továbbiakban: Gt.) 14. §-ában és 15. §-ában foglaltak értelmében az előtársaság átmeneti, korlátozott jogkörrel működő gazdasági forma. Stratégiai döntések meghozatalára, így új gazdasági társaság létrehozására nem jogosult. Az alperes betéti társaság alapításáról szóló társasági szerződést, a Gt. 16. §-ának (2) bekezdése alapján - konstitutív hatályú cégbejegyzés hiányában - a jogilag nem létező T. Kft. nevében írták alá. A másodfokú bíróság hangsúlyozta, hogy az alperes fellebbezése olyan új tényállítást, vagy bizonyítékot nem tartalmazott, amely alkalmas lett volna az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás megváltoztatására, vagy eltérő jogi következtetés levonására. A kialakult bírói gyakorlat alapján, a cégbíróság intézkedéséhez szükséges határidő biztosítása végett, szükségesnek tartotta a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. törvény (a továbbiakban: Ctv.) 47. §-ának (2) bekezdése alapján a jogszabálysértő bejegyző végzés hatályon kívül helyezése, illetve az alapjául szolgáló érvénytelen társasági szerződés hatályossá nyilvánítása napjának megváltoztatását. Utalt arra is, hogy a felperes személyére, illetve az eredménytelen fellebbezésre tekintettel, a perköltség viselése tárgyában a Pp. 239. §-a szerint alkalmazandó Pp. 78. §-ának (1) bekezdésében foglaltak alapján nem kellett rendelkeznie.

A jogerős ítélet ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben kérte a másodfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezésével, az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását, és a felperes keresetének elutasítását. Előadta, hogy a jogerős ítélet a Gt. 14. és 15. §-ait sérti. Az előtársaságra a létrehozni kívánt gazdasági társaságra irányadó szabályokat kell alkalmazni a Gt. 15. §-ának (1) bekezdésében tételesen felsorolt eltérésekkel. A jogszabály ezek között a tiltó rendelkezések között nem tartalmaz olyan előírást, amely az előtársaság részére gazdasági társaság alapítását megtiltaná. Az alperes hangsúlyozta azt is, hogy a gazdasági társaság a társasági szerződés ellenjegyzésének napjától működik a létrehozni kívánt gazdasági társaság előtársaságaként. A Gt. 14. §-ának (3) bekezdése értelmében a bejegyzési kérelem benyújtásáig csak az üzletszerű gazdasági tevékenység folytatására nincs lehetősége. A gazdasági társaság alapítása nem tartozik az üzletszerű gazdasági tevékenység körébe.

A felperes a felülvizsgálati ellenkérelmében kérte a másodfokú ítélet hatályban tartását, az abban foglalt indokok alapján. Vitatta, hogy a jogerős ítélet a felperes által megjelölt jogszabályokat sérti.

A Legfelsőbb Bíróság mint felülvizsgálati bíróság a Legfelsőbb Bíróság mint másodfokú bíróság ítéletét a felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem keretei között vizsgálta. Megállapította, hogy a jogerős ítélet nem jogszabálysértő.