EH 2008.1771 A megbízási szerződés "sikerdíj" kikötésének semmissége a szerződés részbeni érvénytelenségét okozhatja. Ez esetben nem kizárt a tevékenységgel arányos megbízási díj megállapítása [Ptk. 478. §, 483. §].
Az alperesek 2004. december 23-án írásban megbízták a felperes ügyvédet a házastársi közös vagyon megosztása iránti per megindításával és perbeli képviseletük ellátásával. Az I. r. alperes megbízta a felperest a V. Megyei Bíróság előtt az önkormányzat kötbérkövetelése iránt folyamatban lévő perben perbeli képviseletének az ellátásával is. A felek rögzítették, hogy az I. r. alperesnek a volt házastársa 33 000 000 forint kárt okozott. A megbízási díjat illetően megállapodtak, hogy a felperesnek díjazás csak akkor jár, ha ehhez az állapothoz képest a megbízó javára kedvező változást ér el, mind a kötbér kötelezettség alóli mentesülés, mind a korábbi házastársával, valamint annak társaságával szembeni eredményes végrehajtás során. A felperes díját a 33 000 000 forint alapulvételével "a pozitív eredmény 30%-ában" határozták meg. A szerződés 2. pontjában kikötötték, hogy ha az ügyvédi megbízási jogviszony bármikor, de még a díjszámítás alapjául szolgáló eredmény elérését megelőzően a megbízó felmondása folytán megszűnik, a felek úgy tekintik, hogy a felperes a megbízást sikeresen teljesítette és a kikötött teljes megbízási díj megilleti.
A megbízás alapján a felperes az I. r. alperes képviseletében 2004. december 28-án keresetlevelet nyújtott be a házastársi közös vagyon megosztása iránt. Az alperesek a megbízási szerződést 2005. január 14-én felmondták, mert az I. r. alperes a volt házastársával peren kívül megegyezett. A bíróság a felperesi keresetelállásra figyelemmel a pert megszüntette. A kötbér perben a felperes a jelen per I. r. alperesének a képviseletében eljárva a tárgyaláson a keresetre úgy nyilatkozott, hogy ügyfele jelzálogjog kötelezettsége alapján a teljesítésre kötelezettséget vállal. A megbízási jogviszony felmondására tekintettel a felperes ebben a perben további tevékenységet a megbízó javára nem végzett.
A felperes keresetében a megbízási szerződés 2. pontja alapján a felmondás esetére kikötött díj, 9 900 000 forint és kamatai egyetemleges megfizetésére kérte az alpereseket kötelezni.
A jogerős ítélet kötelezte az alpereseket, hogy egyetemlegesen fizessenek meg a felperesnek 1 000 000 forintot és kamatait. Ezt meghaladóan a felperes keresetét elutasította.
Az ítélet jogi indokai szerint a megbízási szerződés azzal kapcsolatos rendelkezése, hogy felmondás esetére a megbízottat a teljes, a megbízás teljesítése esetére kikötött megbízási díj megilleti az addig kifejtett ügyvédi tevékenység mértékétől függetlenül, a jóerkölcsbe ütközik, és ezért a Ptk. 200. § (2) bekezdése alapján semmis. Az elsőfokú bíróság a Ptk. 237. § (1) bekezdése és a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet alkalmazásával a felperes díját az általa kifejtett ügyvédi tevékenységgel arányosan határozta meg.
A felperes fellebbezése folytán eljáró másodfokú bíróság az elsőfokú ítélet indokait azzal egészítette ki, hogy a szerződésnek csak a vitatott 2. pontja semmis (a Ptk. 239. §). A marasztalási összeg felemelésére irányuló fellebbezést azért nem találta alaposnak, mert a sikerdíjként meghatározott megbízási díjat erre vonatkozó külön megállapodás hiányában a felperes nem "válthatta át" egyoldalúan a Ptk. 478. § (3) és (4) bekezdésében meghatározott, tevékenységgel arányos megbízási díjkövetelésre. A másodfokú bíróság azt is rögzítette, hogy erre irányuló fellebbezés hiányában az elsőfokú ítéletben megállapított díj arányossága nem volt felülbírálható, ezért felemelésére nem volt törvényes lehetőség.
A jogerős ítélet ellen előterjesztett felülvizsgálati kérelmében a felperes vitatta a megbízási szerződés vitatott pontjának a semmisségét. Előadta, hogy a megállapodás nem zárta ki annak lehetőségét, hogy alperesi felmondás esetén díjazás ne illesse meg. Állította, hogy egyébként a megbízást részben eredményesen teljesítette, mivel elérte, hogy az I. r. alperes volt házastársának tulajdonát képező ingatlanra a perindítás tényét bejegyezzék. Másodlagos fellebbezési kérelmére hivatkozással vitatta a másodfokú bíróságnak a marasztalási összeg felemelésének eljárásjogi és anyagi jogi korlátaira vonatkozó megállapításait is.
Az alperesek felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában fenntartására irányult. Vitatták a 23 000 000 forint tárgyérték tekintetében a megbízás eredményes teljesítését, mivel az I. r. alperes hitel felvételével egyenlítette ki az említett kötbértartozást.
A felülvizsgálati kérelem részben, az alábbiak szerint alapos.
A Legfelsőbb Bíróság osztotta az eljárt bíróságnak a szerződés részbeni semmisségével kapcsolatban kifejtett jogi álláspontját. Az úgynevezett sikerdíjas megbízásokkal kapcsolatban kialakult bírói gyakorlat a kiemelkedően magas jutalék kikötését attól függően tekinti társadalmilag elfogadottnak és ezáltal érvényesnek, hogy a megbízott a meghatározott eredmény elérése érdekében tényleges kockázatot vállal. A megbízott kockázatát jelenti többek között, hogy az eredményt mennyi munkával és milyen költséggel éri el. Adott esetben a megbízási jogviszony felmondásának az aránytalan korlátozását [Ptk. 483. § (4) bekezdés] jelentette, hogy a megbízási szerződés 2. pontja lehetővé tette a bizonytalan kimenetelű eredmény elérése nélkül, az ehhez fűződő kockázati elemek kiküszöbölésével a kiemelkedően magas megbízási díj elérését a felperes számára a megbízó felmondása esetére. Nem tévedett tehát a másodfokú bíróság annak megállapításával, hogy a szerződésnek a megbízás díjazására vonatkozó 2. pontja a Ptk. 200. § (2) bekezdése és - a Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint - a Ptk. 483. § (4) bekezdése alapján is semmis, a megbízási szerződés a Ptk. 239. §-a szerint ebben a részében érvénytelen.
Téves jogkövetkeztetéssel állapította azonban meg, hogy a felperes által a felmondás időpontjáig végzett ügyvédi tevékenység "arányosításának" azaz az általa addig végzett tevékenység értéke megállapításának és az alperesek ennek megfelelő marasztalásának adott esetben nem volt helye. A díjkikötésre vonatkozó szerződéses megállapodás érvénytelensége folytán a megbízási szerződés egésze nem dőlt meg. Ezért a nyilvánvalóan visszterhes szerződés megszűnésével a Ptk. 478. § (3) bekezdése alapján a megbízott felperes díjának a tevékenységével arányos részét követelhette. E díjkövetelés alaposságát jogalapjában alátámasztja az I. r. alperesnek a felmondás közlésekor tett elismerő nyilatkozata is: "A tiszteletdíját rendezni fogom".
Tévesen állapította meg a másodfokú bíróság a megbízási díj esetleges felemelésének eljárásjogi akadályait is a Pp. 253. § (3) bekezdése alapján.
A felperes a semmisség vitatására alapozott elsődleges fellebbezési kérelme mellett másodlagos, illetve harmadlagos fellebbezési kérelmet is előterjesztett az elvégzett tevékenységével arányos megbízási díj megállapítása érdekében. A másodfokú bíróság a kifejtettek szerint téves anyagi jogi, illetve eljárásjogi álláspontja alapján e kérelmeket nem bírálta el.
A fenti fellebbezési kérelmek elbírálása érdekében a Legfelsőbb Bíróság a másodfokú ítéletet a Pp. 275. § (4) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és ebben a keretben a másodfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította.