BH 2018.5.140 Iskolai jogellenes elkülönítés bírósági megállapítása esetén a jogellenes állapot megszüntetése érdekében - ha az illetékes hatóságok a szükséges intézkedéseket elmulasztják - a bíróság maga is elrendelhet a jogellenes helyzet felszámolására irányuló konkrét intézkedéseket [1949. évi XX. tv. (Alkotmány) 70/A. §, 70/F. §, 1959. évi IV. tv. (régi Ptk.) 76. §, 84. §, 2003. évi CXXV. tv. (Ebktv.) 1. §, 2. §, 4. §, 8. §, 2011. évi CXC. tv. (Nkt.) 50. § (6) bek.].

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A megyei bíróság ítéletével megállapította, hogy az alperes önkormányzat (a jelen per III. rendű alperese) a 2003/2004. tanévtől kezdődően a cigány etnikai kisebbséghez tartozó tanulókat jogellenesen elkülöníti, és hátrányosan megkülönbözteti őket, amikor olyan oktatást biztosít számukra, hogy az alperesi fenntartásban működő normál tanrendű általános iskolák eredményéhez képest magasabb az évfolyamismétlés száma, a tanulmányok abbahagyásának aránya, a hiányzások száma, alacsonyabb az országos kompetenciamérés során elért eredmény és a továbbtanulók aránya. A bíróság kötelezte az alperest (jelen per III. rendű alperesét) a jogsértés abbahagyására, ezt meghaladóan a keresetet elutasította.

[2] Az ítélőtábla az elsőfokú ítéletet részben megváltoztatta, és megállapította, hogy a 2003/2004. tanévtől kezdődően a cigány etnikai kisebbséghez tartozó tanulók egy oktatási intézményben való jogellenes elkülönítésének fenntartásával az alperes megsérti az egyenlő bánásmód követelményét. Mellőzte az elsőfokú ítéletből a közvetett hátrányos megkülönböztetés megállapítását, és a jogsértés abbahagyása mellett az alperest a jogsértés megszüntetésére is kötelezte.

[3] A Legfelsőbb Bíróság mint felülvizsgálati bíróság ítéletével a jogerős ítéletet részben hatályon kívül helyezte, az elsőfokú ítéletnek a jogsértés megszüntetésére irányuló keresetet elutasító rendelkezését helybenhagyta, ezt meghaladóan a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. A Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy egyenlő bánásmódról szóló 2003. évi CXXV. tv. (továbbiakban: Ebktv.) 10. § (2) bekezdése értelmében a jogellenes elkülönítés megállapítható. Ennek alapjaként rögzítette, hogy az Ebktv. 8. §-ában meghatározott tulajdonságai alapján egyes személyeket vagy személyek csoportját velük összehasonlítható helyzetben lévő személyektől vagy személyek csoportjától - anélkül, hogy azt a törvény kifejezetten megengedné - elkülöníti. Megállapította azt is, hogy az októl függetlenül a perbeli iskolában a cigány származású gyermekeket a velük összehasonlítható helyzetben lévő egyes személyek csoportjától anélkül, hogy azt a törvény kifejezetten megengedné, önmagában az Ebktv. 8. §-ában meghatározott tulajdonságaik alapján jogellenesen elkülönítették. Azt is megállapította ítéletének indokolásában a Legfelsőbb Bíróság, hogy az alperes (jelen per III. rendű alperese) az integrációs kötelezettségének nem tett eleget, eltűrte és fenntartotta azt a helyzetet, amely spontán szegregáció folytán a perbeli iskolában kialakult.

A kereseti kérelem és az alperes védekezése

[4] A felperes 2013. december 16-án terjesztett elő keresetet a bíróságnál, amelyet később többször módosított. Módosított keresetében annak megállapítását kérte, hogy az I. rendű alperes azzal, hogy a perbeli tagiskola beiskolázási körzethatárát úgy állapította meg, hogy a helyben közismerten cigányok által lakott szegregátum, az Sz. telep területének túlnyomó része a perbeli iskolához tartozzon, jogellenesen elkülönítette a roma tanulókat a város többi tanulójától. A II. rendű alperes felelősségét abban látta megállapíthatónak, hogy az iskola fenntartójaként egyben a III. rendű alperes köznevelési feladatának tekintetében jogutódként 2013. január 1-től azzal a mulasztásával, hogy nem szüntette meg a perbeli iskolában folytatólagosan fennálló jogellenes állapotot, jogellenesen elkülönítette a perbeli iskola tanulóit etnikai és vagyoni helyzetük, továbbá faji hovatartozásuk és bőrszínük alapján a székhely-iskolában, illetve az egyéb tagiskolákban tanuló gyermekektől. A III. rendű alperes felelősségét abban találta megállapíthatónak, hogy mint az iskola (korábbi) fenntartója 2010. november 25. és 2012. december 31. napja között azzal a mulasztásával, hogy nem szüntette meg a perbeli iskolában fennálló jogellenes állapotot, jogellenesen elkülönítette a perbeli iskola tanulóit etnikai és vagyoni helyzetük, továbbá faji hovatartozásuk és bőrszínük alapján a székhelyiskolában, illetve egyéb tagiskolákban tanuló gyermekektől. A kereset a IV. rendű alperes vonatkozásában a jogsértést akként konkretizálta, hogy 2013. január 1. napját követően nem hozott döntést a perbeli tagiskola megszüntetéséről, illetve a felperes jelzése alapján nem utasította a közoktatás irányítása alá tartozó szerveit a jogellenes elkülönítés megállapítása, majd annak megszüntetése iránt, fenntartotta a perbeli iskolában a roma tanulók jogellenes elkülönítését, valamint saját hatáskörben nem rendelte el a perbeli tagiskola megszüntetését. Az V. rendű alperes a perben a II. rendű alperes jogutódjaként került feltüntetésre.

[5] A felperes jogkövetkezményként kérte az alpereseket a jogsértés abbahagyására kötelezni olyan módon, hogy kerüljön sor új első osztályok indításának megtiltására a perbeli tagiskolában, és tiltsa el az alpereseket a bíróság a további jogsértéstől, valamint kötelezze őket a jogellenes állapot megszüntetésére a módosított, úgynevezett deszegregációs tervben foglaltak végrehajtásával a következő intézkedések végrehajtásával:

- elsődlegesen a II. (V. rendű) alperes kötelezését kérte arra, hogy a jogerős ítélet kézhezvételét követően azonnal tiltsa meg a következő tanévtől új első osztályok indítását a perbeli tagiskolában,

- a jogerős ítélet kézhezvételét követően azonnal készítsen nyilvántartást a perbeli tagiskola tanulóiról,

- tájékoztassa a perbeli iskola tanulóinak törvényes képviselőit a deszegregációs folyamatról,

- biztosítsa a deszegregáció személyi és szervezeti feltételeit, valamint készítse fel a befogadó iskolák tanulóit befogadó attitűd erősítésével, és tartson konfliktuskezelő képzéseket a szegregált iskola tanulói számára a jogerős ítéletet követő első május 31. napjáig,

- a IV. rendű alperessel együtt kötelezze, hogy hozzanak döntést a perbeli tagiskola megszüntetéséről a jogerős ítéletet követő első május 31. napjáig,

- szervezzen iskolabusz-szolgáltatást a perbeli tagiskola tanulóinak a befogadó iskolákba való eljuttatása érdekében, a befogadó iskolák kijelölését követően azonnal,

- a jogerős ítéletet követő első szeptember 30. napjáig mérje fel a deszegregációs folyamatban közvetlenül részt vevő tanulók matematikai és szövegértési képességeit,

- évente mérje az érintett diákok tanulmányi teljesítményét és szociális beilleszkedését, ideértve a matematikai alapkészségeket és a szövegértés fejlődését, valamint kövesse nyomon a tanulók társas kapcsolatainak alakulását a szociometria eszközeivel, az eredményeket évente hozza nyilvánosságra a korábbi P. utcai tagiskola tanulói általános iskolai tanulmányainak befejezéséig,