51/2007. (VI. 6.) OGY határozat

a Magyar Honvédség további fejlesztésének irányairól[1]

Az Országgyűlés a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2004. évi CV. törvény 47. § (1) bekezdésének b) pontja alapján a Magyar Honvédség további fejlesztésének irányairól az alábbi határozatot hozza:

1. Az Országgyűlés szükségesnek tartja a Magyar Honvédség fejlesztésének folytatását. Ennek során a fő hangsúlyt a nemzeti és nemzetközi keretek közötti alkalmazás követelményeinek egyaránt megfelelő katonai képességek kialakítására kell helyezni.

2. A végrehajtandó képességfejlesztés, modernizáció és erőkoncentráció eredményeként jöjjön létre egy professzionális, sokoldalúan, rugalmasan és hatékonyan alkalmazható, nemzetközi (NATO, EU, ENSZ, EBESZ) együttműködésre képes, kiképzett, feltöltött és bevethető szervezetekkel rendelkező, korszerű eszközökkel felszerelt és finanszírozható haderő.

3. A Magyar Honvédség hosszú távon (10-15 év alatt) - a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2004. évi CV. törvény 70. § (1) bekezdésben foglalt feladatai végrehajtására is figyelemmel -, a már elért eredményekre alapozva legyen képes - a magyar külpolitikai törekvésekhez igazodva - az ország határain kívül folytatott műveletekben egyidejűleg egy dandár méretű erő hat havi harci és egy zászlóalj méretű erő tartós (hat hónapon túli) nem harci körülmények közötti alkalmazására; vagy egy zászlóalj méretű erő tartós (hat hónapon túli) harci és egy zászlóalj méretű erő tartós (hat hónapon túli) nem harci jellegű tevékenységére.

4. A fejlesztési feladatok fontossági sorrendjét a Magyar Honvédség professzionális, valamint a műveleti területre telepíthető, ott együttműködésre és működőképességének fenntartására alkalmas (expedíciós) jellegének erősítése határozza meg. Ezen belül az egyes feladatokat a következők szerint kell rangsorolni: a műveletre kijelölt, illetve műveleti részvételre tervezett alegységek, szervezeti elemek fejlesztése, felszerelése; a NATO Reagáló Erő és az EU harccsoport rotációkba felajánlott alegységek felszerelése; az irányítási-vezetési-rendszerek fejlesztésének folytatása úgy, hogy azok illeszthetőek legyenek a kialakítandó hálózat alapú hadviselés képességhez.

5. A fejlesztés főbb követelményei és feladatai:

a) hazánk szövetségi tagsága, a biztonsági környezetben bekövetkezett változások, valamint a haditechnika fejlődése és az elért képességek minőségi fejlesztése alapján - figyelemmel az Észak-atlanti Szerződés 3. cikkében foglalt kötelezettségekre is - a feladatok ellátására alkalmas, költségtakarékosan működtethető haderőt kell kialakítani és fenntartani;

b) a fejlesztés biztosítsa, hogy a Magyar Honvédség előtt álló feladatok végrehajtásához szükséges védelmi képességek fokozatosan erősödjenek, és folyamatosan javuljanak a szövetségi, illetve más nemzetközi kötelezettségek teljesítésének feltételei, a kihívások és kockázatok kezeléséhez nem szükséges képességeket meg kell szüntetni;

c) a Magyar Honvédség váljon korszerűen kiképzett és felszerelt, műveleti területre telepíthető, ott együttműködésre és működőképességének fenntartására alkalmas (expedíciós) képességekkel is rendelkező haderővé;

d) a Magyar Honvédség szervezeti felépítése és vezetési rendje feleljen meg az országvédelem és a nemzetközi szerepvállalás szempontjainak. Működjön hatékony és a kialakított szervezeti kereteknek megfelelő középszintű vezetési rendszer. Növekedjen a végrehajtó, kiemelten a magas készenlétű, speciális képességekkel rendelkező, bevethető és telepíthető kötelékek feltöltöttsége, egyidejűleg fejleszteni kell a harci erők alkalmazhatóságához feltétlenül szükséges harci támogató és harci támogató-kiszolgáló képességeket. A logisztikai támogatás terén - a nemzeti felelősség elvét is figyelembe véve - a többnemzeti megoldások kapjanak elsőbbséget;

e) a professzionális haderő követelményeinek megfelelő korszerű állományszerkezet, valamint a megfelelő állomány- és rendfokozati arány kialakításához kerüljön kidolgozásra a jelenlegi előmeneteli rendszerre épülő hitelesebb, átláthatóbb pályakép és életpálya modell. Az egyes szervezetek sajátosságaira is figyelemmel, folyamatosan növekedjen a szerződéses tiszthelyettes és legénységi állomány aránya, a nem kifejezetten katonai ismereteket igénylő beosztásokban előnyben kell részesíteni a polgári állomány foglalkoztatását. A megszerzett humánerőforrások megtartásának a minőségi teljesítmény hatékonyabb ösztönzése és elismerése legyen az alappillére. Kiemelt szempontként kell kezelni az állomány élet- és munkakörülményei lehetőségek szerinti javítását is;

f) a Magyar Honvédség igényeihez igazodó foglalkoztatáspolitika alkalmazásával, a toborzási és hadkiegészítési, tiszti, tiszthelyettesi képzési és kiképzési rendszer korszerűsítésével és költséghatékony működtetésével folyamatosan biztosítani kell a haderő részére a szükséges számú és minőségű személyi állományt;

g) a szétválasztott termelői és fogyasztói logisztikai támogatás rendszerét a megfelelő összhang biztosításával, koncentrált logisztikai és támogató szervezetekkel, valamint a szükséges támogató és kiszolgáló katonai szervezetek fenntartásával kell működtetni. A Magyar Honvédség gazdálkodásában a jövőben erősíteni kell a versenyszféra szolgáltatásainak igénybevételét és a piaci módszerek alkalmazását;

h) korszerűsített infrastruktúrával biztosítani kell a Magyar Honvédség gazdaságos és kulturált elhelyezését, az állomány kiképzésének feltételeit, valamint az ország területére érkező szövetségi erők Befogadó Nemzeti Támogatásának kapcsolódó feladatait.

6. A haditechnikai fejlesztés során fokozatosan végre kell hajtani az elavult, gazdaságosan rendszerben nem tartható technikai eszközök cseréjét. Az új beszerzések során a korszerűség, a hosszabb távú rendszerben-tarthatóság, a gazdaságos üzemeltetés, a könnyebb szállíthatóság, a védettség, valamint a környezet és a természet védelmének szempontjait kell figyelembe venni. A beszerzések és beruházások programokon keresztül valósuljanak meg.

Ennek keretében a program teljes időtartamában biztosítani kell a katonai igények és a gazdasági lehetőségek összhangját, az erőforrások költséghatékony felhasználását.

7. Hosszú távon törekedni kell arra, hogy az ország teherbíró képességével összhangban a védelmi kiadásokra fordított költségvetési források GDP részaránya folyamatosan közelítsen a NATO tagállamok átlagának megfelelő arányhoz, és a haditechnikai fejlesztésekre fordított források aránya érje el a védelmi kiadások 20%-át.

8. A Kormány jelen határozat végrehajtásáról, illetve a fejlesztés aktuális helyzetéről írásban, minden év I. félévében számoljon be az Országgyűlés honvédelemmel foglalkozó állandó bizottságának.

9. Ez a határozat a közzététele napján lép hatályba. Egyidejűleg a Magyar Honvédség hosszú távú fejlesztésének irányairól szóló 14/2004. (III. 24.) OGY határozat, valamint az egyes honvédelmi tárgyú országgyűlési határozatok módosításáról szóló 112/2004. (XI. 3.) OGY határozat 1. pontja hatályát veszti.

Dr. Szili Katalin s. k.,

az Országgyűlés elnöke

V. Németh Zsolt s. k.,

az Országgyűlés jegyzője

Török Zsolt s. k.,

az Országgyűlés jegyzője