BH 1991.6.230 A kiadói szerződések feltételeiről és a szerzői díjakról szóló jogszabály alkalmazása a képregény kiadásával kapcsolatban keletkezett jogvita elbírálása során [Ptk. 200. § (1) bek., 205. § (1) bek., 207. § (1) bek. Szjt. 13. § (1) bek., 53. § (1) bek., 1/1970. (III. 20.) MM r. 1. § (2) bek. b) pont]

Z E. ós Cs. T. mint szerzők 1983. szeptember 15-én írásbeli kiadói szerződést kötöttek az alperes jogelődjével mint kiadóval. Ebben az alperes kizárólagos jogot szerzett arra, hogy a Z. E. mint grafikus és Cs. T mint szövegíró által korábban alkotott képregényeket kiadja. Kikötötték, hogy az alperest a kiadás joga a mű megjelenésétől számított négy évig illeti meg, a műveket jogosult többször is kiadni.

Z. E. grafikus javára az első kiadásért összesen 1 millió 266 600 Ft szerzői díjat kötöttek ki azzal, hogy változatlan formátumú ismételt kiadás esetében ennek a további 50 %-a illeti meg; ismételt, de más formátumú kiadás esetén az első kiadásnak megfelelő összegű szerzői díj jár. A szerzők vállalták a művek kéziratának az átadását, az alperes vállalta ezek megőrzését és a szerződés hatályának a lejártával visszaszolgáltatását. Megállapodtak abban is, hogy az alperes az átadott művek után a szerződés megkötésekor 8 % előleget fizet, a szerzői díj hátramaradó része a megjelenésekor esedékes. Az alperes azt is vállalta, hogy abban az évben, amely évre kiadni tervezett művet nem adja ki, a szerzői díj adott évre eső arányos részét megelőlegezi. Megállapodtak abban is, hogy nem áll fenn a kiadónak az átadott művekre vonatkozó teljesítési kötelezettsége papírhiány esetében, illetve ha a Kiadói Főigazgatóság megtagadja a kiadási engedélyt.

A szerződés alapján a szerzők összesen 2111 oldal terjedelmű 67 képregényt adtak át az alperesnek. Az alperes 4 évre tervezte - évenként elosztva - a képregények kiadását. Ez alatt a négy év alatt azonban összesen csak 19 képregényt tudott kiadni. A kiadáshoz szükség volt a Kiadói Főigazgatóság engedélyére is, amit az alperes nem minden esetben tudott beszerezni. Ennek ellenére az alperes a szerzők részére á szerződésben megállapított teljes összegű szerzői díjat megfizette, a ki nem adott művek tekintetében előlegként. Z. E. szerző összesen 1 millió 266 600 Ft szerzői díjat vett fel az alperestől.

Az alperes a kiadási tervben szereplő kiadási időponttól számított négy év után adott ki 8 képregényt. Szerzői díjként a korábban kifizetett előleget számolta el.

A Képzőművészeti Alap mint felperes Z. E. szerző érdekében és képviseletében - de a saját nevében - pert indított az alperes ellen. Keresetében előadta, hogy az 1983. szeptember 15-én kötött szerződés 4 év elteltével 1987. szeptember 15-én lejárt. Kérte ezért kötelezni az alperest, hogy az ezt követően kiadott művek után fizessen Z. E. részére 241 800 Ft szerzői díjat, és adja vissza valamennyi képregény eredeti rajzait.

Az alperes elutasítást kért. Védekezése szerint a Z. E. részére járó szerzői jogdíjat teljes egészében kifizette annak ellenére, hogy a kiadási engedélyeket a kulturális kormányzat többször megtagadta. Hivatkozott arra, hogy a kiadói szerződés alapján megszerzett 4 éves kiadási jogot a szerződés szerint nem a szerződéskötés időpontjától kell számítani. Előadta, hogy a lejárt rajzok visszaadását többször megkísérelte, de a szerző megtagadta azok átvételét.

Az elsőfokú bíróság ítéletében arra kötelezte az alperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg a felperesnek 173 400 Ft-ot és kamatait, valamint perköltséget. Kötelezte az alperest az ítéletben felsorolt művek rajzainak a visszaadására. A kereset ezt meghaladó részét elutasította.

Az elsőfokú ítélet ellen az alperes fellebbezett, a felperes csatlakozó fellebbezést jelentett be.

Az alperes az elsőfokú ítélet megváltoztatásával kérte a kereset elutasítását.

A felperes csatlakozó fellebbezésében kérte az elsőfokú ítéletet részben megváltoztatni és a marasztalás összegét felemelni 241 800 Ft-ra és kamataira.

Az alperes fellebbezése és a felperes csatlakozó fellebbezése alaptalan.

A felperes által képviselt szerző és az alperes ún. képregények kiadására kötöttek szerződést. A képregény a szerzői jogban nem szabályozott sajátos műfaj, amelyre nem lehet egyértelműen alkalmazni az írói művekre vonatkozó kiadói szerződések szabályait. A képregényeknél az írói mű és a képzőművészeti alkotás elválaszthatatlanul összefügg egymással, de elsődleges a kép, a rajz. A képregény a gondolatokat, érzéseket, cselekvéseket, történéseket döntő módon képi eszközzel, a kép, a rajz útján fejezi ki. Az írott kísérő szöveg csak másodlagos, kiegészítő, magyarázó jellegű. Irodalmi műveknél a szöveg közötti képek illusztrációul szolgálnak, a képregényeknél viszont az írott szöveg tölti be az illusztráció szerepét.