1/1970. (III. 20.) MM rendelet

a kiadói szerződések feltételeiről és a szerzői díjakról[1]

A szerzői jogról szóló 1969. évi III. törvény 56. §-ának (3) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján - a pénzügyminiszterrel, a munkaügyi miniszterrel, valamint a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben - az alábbiakat rendelem el:[2]

I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A rendelet hatálya

1. § (1) A rendelet hatálya a szépirodalmi művek, a tudományos, a szakmai és az ismeretterjesztő írói művek, a tankönyvek, az oktatás céljára szolgáló jegyzetek, valamint lexikonok és szótárak (a továbbiakban együttesen: mű) kiadására kötött szerződésekre (a továbbiakban: szerző) terjed ki.

(2) Nem terjed ki a rendelet hatálya

a)[3] az olyan szerződésre, amelyben a felek egyike a devizajogszabályok szerint külföldinek minősül;

b) az időszaki lapban, a lap évkönyvében vagy kalendáriumban megjelent művekre kötött szerződésre.

(3) A rendelet hatálya alá tartozik a magyar kiadó és magyar szerző, szerkesztő, továbbá a szerzői jogi védelemben részesülő műfordítás, szakmai, tudományos stb. fordítás készítője (a továbbiakban együttesen: szerző) között létrejött szerződés akkor is, ha a művet a magyar kiadó és külföldi kiadó közös kiadásban jelenteti meg, tekintet nélkül arra, hogy a művön kiadóként a közös kiadásban részt vevő kiadók közül melyiket tüntetik fel.

A kiadói szerződések feltételei

2. § (1) A szerződésben meg kell határozni

- a szerződés időtartamát,

- a mű jellegét (eredeti mű, átdolgozás, fordítás, gyűjteményes mű stb.) műfaját (szépirodalmi, tudományos, ismeretterjesztő stb.),

- a mű hozzávetőleges terjedelmét, kivéve, ha a díjazás a mű terjedelmétől független,

- a mű teljes kézirata átadásának időpontját, ha a kézirat átadása a szerződés megkötését követően történik,

-[4] a szerzőt megillető tiszteletpéldányok számát

- a kiadás határidejét.

(2) A szerződés írásba foglalásán felül írásban kell megtenni a feleknek a szerződés teljesítésével kapcsolatos jognyilatkozataikat is.

3. § (1)[5] A kiadói szerződések időtartama legfeljebb 8 év lehet.

(2) A szerződés időtartamát - ha a kézirat elfogadása a szerződéskötést követően történik - a kézirat - több köteles műnél az utolsó kötet kézirata - elfogadásának napjától kell számítani.

(3) A szerződés tartama alatt a kiadó jogosult a művet az általa meghatározott példányszámban és kivitelben többször is kiadni. Eltérő kivitelben egyidejűleg kiadott mű egy kiadásnak számít.

4. § A mű terjedelmét általában szerzői ívekben kell meghatározni. A szerzői ív 40 000 betűhelyes, verses műveknél 500 sor. Ha a mű terjedelme szerzői ívekben nem határozható meg (pl. táblázatos művek, ABC-s könyv, rajzkönyv, zenei tankönyv), azt 16 A/5 alakú nyomtatott oldalt tartalmazó ívekben, verses művek esetén pedig soronként kell meghatározni.

5. § A szerző a kéziratot a kiadó által előírt formában és - eltérő megállapodás hiányában - három példányban köteles szolgáltatni. A nem megfelelő formában vagy példányszámban szolgáltatott kézirat kijavításáról, illetőleg pótlásáról - a szerző előzetes értesítése mellett - a kiadó jogosult gondoskodni. A kézirat átvételét a kiadó köteles írásban elismerni.

6. § (1)[6] Ha a kézirat elfogadása nem a szerződés megkötésével egyidejűleg történik - a (3) bekezdés eseteit kivéve - a kiadó a mű teljes kéziratának átvételétől számított négy hónapon belül köteles a kézirat elfogadásáról vagy kijavítására irányuló igényéről nyilatkozni. A nyilatkozat elmulasztását elfogadásnak kell tekinteni.

(2) Amennyiben a kézirat terjedelme, a lektori vélemények eltérése miatt vagy más alapos okból a kiadó a kéziratra az előírt határidő alatt nem tud nyilatkozni, úgy legalább húsz nappal a határidő lejárta előtt - a szerző egyidejű értesítése mellett - a kiadó a határidőt egy alkalommal legfeljebb 30 nappal meghosszabbíthatja.

(3) A kijavításra visszaadott kézirat elfogadásáról - eltérő megállapodás hiányában - az újabb átvételtől számított három hónap alatt kell nyilatkozni. Ez a rendelkezés a kijavításra ismételten visszaadott kéziratra is vonatkozik.

7. § A szerző - eltérő megállapodás hiányában - köteles művének kéziratáról készült nyomdai levonatokat kijavítani, és a megfelelően kijavított levonatok kinyomtatásához hozzájárulását a kiadó által közölt határidőre megadni. Ha a szerző ezt elmulasztja, a kiadó a levonatok kijavításáról gondoskodhat, illetőleg a szerzőnek a kézirat kinyomtatásához való hozzájárulását megadottnak tekintheti.

8. § Ha a kiadó az elfogadott kéziratot a szerződésben megállapított határidő alatt nem adja ki, a szerző a szerződéstől elállhat, és a kiadótól a 12. § (4) bekezdésében meghatározott díjat (teljes díj) követelheti.

II. A SZERZŐI DÍJRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

A díjazással kapcsolatos általános rendelkezések

9. § (1) A szerzői díj

a) a rendelethez mellékelt táblázatok alkalmazásával a mű terjedelmére és példányszámára figyelemmel;

b) a mű terjedelmétől vagy példányszámától, illetőleg mindkettőtől függetlenül

a felek által előre meghatározott összegben állapítható meg.

(2) Az (1) bekezdés a) pontjának alkalmazása esetén a példányszámtól is függő díjazásnál az ívenkénti (soronkénti) díjat az alappéldányszámra kell megállapítani. Az (1) bekezdés b) pontja szerint megállapított szerzői díj - a felek megállapodása alapján - magában foglalhatja a szerződés tartama alatt megjelenő további kiadások díját is.

(3) Magyar és külföldi kiadó közös kiadásában megjelenő műveknél az együttesen előállított példányokat egy kiadásnak kell tekinteni.

10. § A jövőben alkotandó mű ívenkénti (soronkénti) szerzői díját a melléklet megfelelő díjtételének keretében alsó és felső határ feltüntetésével úgy kell a szerződésben meghatározni, hogy e határok között legalább 25 % eltérés legyen. A kiadó a kézirat elfogadásával egyidejűleg köteles a szerzővel közölni, hogy - a szerződésben megállapított határok között - mekkora összegű szerzői díjat fizet.

11. § A szerződésben a felek előleg fizetésében állapodhatnak meg. Első kiadás esetén az előleg a kézirat elfogadása előtt a szerzői díj 50 %-át nem haladhatja meg. Példányszámtól függő díjazás estén az előleg mértékét az alappéldányszám díjának figyelembevételével kell megállapítani.

12. § (1) Első kiadásnál a - példányszámtól függő díjazásnál az alappéldányszám szerint számított - szerzői díj 75 %-át a kézirat elfogadása után tizenöt nap alatt, további 25 %-át a nyomdai levonat jóváhagyásától (imprimálás) számított hatvan napon belül kell kifizetni. A szerzői változtatások várható költségeit a kiadó a nyomdaszámla beérkezéséig visszatarthatja. A végelszámolás határideje a nyomdaszámla beérkezésétől számított 15 nap.

(2) Ha a mű nyomdai levonatának jóváhagyása (imprimálás) a kézirat elfogadása után egy éven belül nem történik meg, e határidő lejártát követő 15 nap alatt a szerzői díj további 20 %-át a szerző részére ki kell fizetni.

(3) A második és további kiadások után járó szerzői díj a kiadástól számított harminc napon belül esedékes.

(4) Ha a szerződés tartama alatt az elfogadott mű kiadására nem kerül sor, a szerzői díj teljes összege a szerződés lejártának napján válik esedékessé. Példányszámtól is függő díjazás esetén a szerzőt az alappéldányszám után járó díj illeti meg.

(5) A fordító részére járó szerzői díjat a fordítás elfogadásától számított harminc nap alatt kell kifizetni. A fordítói változtatások várható költségeit a kiadó a nyomdaszámla beérkezéséig visszatarthatja. A végelszámolás határideje a nyomdaszámla beérkezésétől számított 15 nap.

13. § (1) A mű terjedelmétől függő díjazás esetén a szerzői díjat a mű nyomtatott - fordításnál az elfogadott kézirat - terjedelme alapján kell kiszámítani.

(2) Példányszámtól is függő díjazásnál

a) a mű kiadott példányszámát kell alapul venni, ha azonban az nem éri el a rendelet mellékletében előírt alappéldányszámot, a szerzőt az alappéldányszámra meghatározott szerzői díj illeti meg,

b) ha a kiadott példányszám ezerrel maradék nélkül nem osztható, a töredék után a szerzőt arányos díj illeti meg.

14. §[7] A szerző jogutódai közül a túlélő házastárssal kötött szerződésben a szerzői díj a rendelet mellékletében feltüntetett alsó határ és a díjtétel átlaga közötti összegben állapítható meg; egyéb jogutódával kötött szerződésben pedig a szerzői díjat a díjtétel alsó határa szerinti összegben kell meghatározni.

15. § Példányszámtól is függő díjazás esetén a kiadó jogosult az első kiadásnál 200, a további kiadásoknál 100-100 olyan példányt kinyomtatni, amely után szerzői díjat nem fizet.

16. § Kiadásra javítás után sem alkalmas kézirat visszautasítása esetén a kiadó köteles a szerző részére mérsékelt összegű díjat fizetni. A mérsékelt összegű díj a szerződés szerint járó díj 25 %-a. Abban az esetben, ha a szerződésben a szerzői díj alsó és felső határát jelölték meg, a díjat e két határ közötti átlag alapján kell kiszámítani.

17. § (1) A kiadó a szerződéstől bármikor elállhat, köteles azonban a szerző kárát megtéríteni. A kézirat elfogadása után a kiadó elállása esetén a szerzőt kártérítésként a 12. § (4) bekezdése szerint díj (teljes díj) illeti meg.

(2) Nem illeti meg a szerzőt díjazás, ha a kiadó a szerződéstől azért állt el, mert a szerző a kéziratot a szerződésben megállapított határidőre nem szolgáltatta, vagy a kijavítást alapos ok nélkül megtagadta, vagy azt határidőre nem végezte el.

18. § (1) A kiadó a szerzői díjból levonhatja:

a) a nem megfelelő formában vagy példányszámban szolgáltatott kézirat kijavításával, illetőleg pótlásával kapcsolatos költségeket,

b) a nyomdai levonatok kijavítási költségeit, ha a javítást a szerző a megállapodás ellenére nem végezte el, vagy azt határidőre nem teljesítette,

c) a nyomdai levonatokon eszközölt szerzői változtatások miatt felmerült többletköltségének azt a részét, amely a mű szedési költségeinek 10 %-át meghaladja,

d) a fordító előzetes értesítése mellett fordításoknál a stiláris lektorálás díját, ha az a fordító hibájából vált szükségessé.

(2) Az (1) bekezdés c) pontja alapján nincs helye levonásnak, ha a változtatásokra a szerzőnek fel nem róható okból került sor.

(3) A második és további kiadás esetén - akár ugyanaz, akár más kiadó - az előző kiadás alkalmával a ténylegesen kiadott példányszámot meghaladóan kifizetett többletdíjat [13. § (2) bekezdés a) pont] köteles levonni.

III. A SZERZŐI DÍJRA VONATKOZÓ KÜLÖNÖS RENDELKEZÉSEK

Szépirodalmi művek

19. § (1)[8] Önálló kötetben kiadásra kerülő és fél szerzői ívnél rövidebb terjedelmű prózai mű díját legfeljebb 1500 Ft-ra fel lehet emelni.

(2) Ugyanabban a kiadványban egy szerzőtől megjelenő művek terjedelmét összevontan kell megállapítani.

(3)[9] Gyűjteményes művekbe felvett vagy nem önállóan kiadott művek esetében, ha a díj a 100 forintot nem érné el, azt 100 forintban kell megállapítani.

20. § Önálló verseskötet vagy önálló kiadványként megjelenő verses mű első kiadásáért - amennyiben a sordíj alapján járó összeg 5000 forintnál alacsonyabb -, a díjat legfeljebb 5000 Ft-ra fel lehet emelni.

21. § (1) A második és további kiadások után járó szerzői díj összegét - példányszámtól is függő díjazásnál - az előző kiadások együttes példányszámának figyelembevételével kell megállapítani.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazása szempontjából nem vehetők figyelembe

a) élő szerző művének 1946. augusztus 1. napja előtti kiadása,

b) a gyűjteményes műben (antológiában) történt kiadás,

c) a 24. § hatálya alá tartozó kiadások,

d) a 25. § hatálya alá tartozó kiadások.

22. § (1) Minden olyan mű után, amely könyv alakban már megjelent, de a korábbi kiadások példányszáma nem állapítható meg, a szerzői díjakat úgy kell kiszámítani, mintha a mű előzőleg 3000 példányban jelent volna meg.

(2) Magyar szerzőnek gyűjteményes műbe (antológiába) felvett minden olyan eredeti szépirodalmi műve után, amely könyv alakban már korábban megjelent, a szerzői díjat - az előző kiadások példányszámának figyelmen kívül hagyásával - az alappéldányszám után járó díj összegében kell megállapítani.

23. § Ha a további kiadások során a példányszám együttes számítása folytán a szerzőnek szerzői díj nem járna [13. § (2) bek. a) pont, 18. § (3) bek.], részére a kiadó az új kiadás példányszáma után kiszámított szerzői díj legalább 20 %-át köteles kifizetni.

24. § Már megjelent műnek sorozatban és tízezernél magasabb példányban történő kiadása esetén a példányszámtól is függő díjazásnál a szerzői díjat 40 %-kal csökkenteni kell. Ez a rendelkezés a gyűjteményes művekre nem vonatkozik.

25. § (1) Az állami oktatási intézményekben a tanulmányi anyaghoz tartozó olvasmány (kötelező és ajánlott irodalmi művek) céljára készült kiadásban megjelenő önálló és gyűjteményes szépirodalmi mű első kiadásának díját a példányszámra tekintet nélkül az alappéldányszám után kell megállapítani.

(2) Az (1) bekezdés hatálya alá tartozó mű második kiadása után a szerzőt az első kiadásért fizetett díj 40 %-a, a további kiadásokért pedig 20-20 %-a illeti meg.

Tudományos és szakmai művek

26. § (1) Ha az első kiadás díját a díjtétel felső határánál alacsonyabban állapították meg, a kiadó a második és további kiadások díjának kiszámításánál az első kiadásra fizethető díjtétel felső határaként megjelölt összeget veheti alapul.

(2) A kiadások számának megállapításánál nem vehetők figyelembe

a) élő szerző művének 1946. augusztus 1. napja előtti kiadása,

b) a gyűjteményes műben történt kiadások,

c) az állami oktatási intézményekben a tanulók (hallgatók) számára kötelező vagy ajánlott olvasmány céljára készült kiadások.

27. § Ha a művet a tankönyvként és szakkönyvként is kiadják, a szerzőnek az egyik kiadás után a szerzői díj 40 %-a jár. További kiadásokért a szerzőt az első kiadásért fizetett díj 20-20 %-a illeti meg.

Ismeretterjesztő művek

28. § A 21-24. §-ok rendelkezéseit az ismeretterjesztő művekre is alkalmazni kell.

Tankönyvek, jegyzetek

29-31. §[10]

Szövegképek, ábrák

32. § (1) Az írói műben közölt szövegképek, ábrák, fényképek stb. ívterjedelme után a szövegre irányadó teljes díj legfeljebb 50 %-a fizethető az írói mű szerzője részére, ha azok megalkotásában közreműködött.

(2) A szerző által válogatott, gyűjtött illusztrációk anyagterjedelme után az írói mű szerzője részére ívenként legfeljebb 500 Ft fizethető.

Fordítások

33. § A 26. § rendelkezéseit a fordításokra is alkalmazni kell.

Az átdolgozás díjazása

34. § (1)[11] A szerzőt már megjelent művének a kiadó kívánságára történő, a műfaj megváltoztatása nélküli átdolgozásáért - az újabb kiadásért járó szerzői díjon felül - az erre vonatkozó szerződés szerint külön díjazás illeti meg. A díjat az átdolgozandó mű terjedelme alapján, az átdolgozás jelentőségére és mértékére tekintettel kell megállapítani, azonban az e címen fizetett összeg nem haladhatja meg a vonatkozó díjtétel szerinti szerzői díj felső határának 50 %-át.

(2) Az átdolgozás keretében a kiadó kívánságára írt új (kiegészítő) részek terjedelme alapján a szerzőt teljes összegű szerzői díj illeti meg.

(3) Az (1) és (2) bekezdés rendelkezéseit alkalmazni kell abban az esetben is, ha az átdolgozást - a szerző hozzájárulásával - más személy végzi.

(4) Az értelemzavaró vagy helyesírási hibák kiküszöbölése, a megértést elősegítő kisebb változások, stiláris javítások, helyesbítések, rövidítések átdolgozásnak nem tekinthetők.

Az idegen nyelvű művekre vonatkozó rendelkezések

35. § (1) Magyar szerző - magyar nyelven korábban már megjelent - szépirodalmi, tudományos, szakmai és ismeretterjesztő művének magyarországi kiadó által idegen nyelven történő kiadása esetén a szerzői díj összegében a felek

a) ívenkénti díjazás esetén - nyelvenként - a díjtétel 30-50 %-ában, vagy

b) nyelvenként és kiadásonként előre meghatározott összegben, vagy

c) a kereskedelemnek átadott példányok után a kötési költséggel csökkentett limit-ár 5-15 %-ában, vagy

d) az értékesített mennyiség árbevételének 10-20 %-ában állapodhatnak meg.

(2) Ha a felek az első kiadás díját az (1) bekezdés a) pontjában foglalt rendelkezés alapján állapították meg, az újabb azonos nyelvű kiadásokért a szerzőt második kiadásnál az első kiadásért fizetett szerzői díj 40 %-a, a további kiadásoknál pedig 20-20 %-a illeti meg.

(3) Amennyiben a szerző a művet idegen nyelvű kiadás céljára írja, az első idegen nyelvű kiadásra a mű magyar nyelven megjelenő első kiadására vonatkozó rendelkezéseket, míg a további idegen nyelvű kiadásokra az (1), illetőleg a (2) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni.

IV. VEGYES RENDELKEZÉSEK

36. § A kiadó köteles a részére átadott kéziratpéldányok közül egyet hat hónapig megőrizni, azt követően pedig - eltérő szerződési rendelkezés hiányában - a szerző részére visszaadni.

37. § (1)[12] E rendelet alkalmazásában

a) tankönyv az iskolai rendszerű nevelés-oktatás intézményeiben való alkalmazás célját szolgáló, valamely tantárgy ismeretanyagának tudományosan feldolgozott, rendszerezett, a didaktikai követelményeknek megfelelő kifejtését tartalmazó könyv, illetőleg az iskolarendszeren kívüli oktatásban való használat célját szolgáló, valamely ismeretanyagnak a tanulók számára eredményesen felhasználható kifejtését tartalmazó könyv; tankönyvnek minősül továbbá a segédlet is;

b) jegyzet a felsőfokú oktatási intézményekben, illetőleg az iskolarendszeren kívüli szakmai oktatásban való alkalmazás céljára szolgáló, az elsajátítandó ismeretanyagot vagy annak lényeges részeit, illetőleg kiegészítését tartalmazó, többnyire egyszerűbb sokszorosítási technológiával készülő kiadvány.

(2) Abban a kérdésben, hogy valamely művet tankönyvnek vagy jegyzetnek kell-e tekinteni, vita esetén az oktatási intézmény (tanfolyam) felett felügyeletet gyakorló miniszter (országos hatáskörű szerv vezetője) dönt.

(3)[13]

38. § E rendelet alkalmazásában

a) kiadónak azt a jogi személyt kell tekinteni, aki a szerzővel a mű kiadására szerződést köt,

b) szerkesztőnek azt kell tekinteni, aki

- gyűjteményes mű esetében az egyszerű válogatást meghaladó tevékenységet végez, illetőleg

- több szerző művét egységes szerkezetbe foglalja.

39. § Az 1. § (3) bekezdésének hatálya alá tartozó szerződés alapján a magyar szerzőt jogok és kötelességek kizárólag a magyar kiadóval szemben illetik meg, illetőleg terhelik.

40. § (1) A kiadói szerződésben a felek megállapodhatnak abban, hogy a szerző engedélyezi műve meghatározott - egy vagy több - idegen nyelvű kiadásának előkészítését, továbbá hogy a kiadó ezt a jogot - a szerző hozzájárulás nélkül - más magyar kiadóra átruházhatja. Ez a megállapodás a felek által kikötött határidőre szól, időtartama azonban a szerződés időtartamán túl nem terjedhet. A mű idegen nyelvű kiadása esetén a szerzővel külön szerződést kell kötni.

(2) A megállapodás tartama alatt

a) a szerző hozzájárulását megadottnak kell tekinteni minden olyan kiadói tevékenységhez (pl. fordítás), amely az idegen nyelvű kiadás előkészítéséhez szükséges;

b) a szerző a mű kiadására sem belföldön, sem külföldön más kiadóval nem szerződhet.

(3) Az idegen nyelvű kiadás előkészítésének engedélyezésért a szerzőt külön díj illeti meg, a díj összegét a felek állapítják meg. Ha az idegen nyelvű kiadásra a szerződés létrejön, az ennek alapján járó szerzői díjból az idegen nyelvű kiadás engedélyezéséért fizetett díjat le kell vonni.

41. § (1) Ez a rendelet az 1970. évi január hó 1. napján lép hatályba; egyidejűleg

- a kiadói szerződések és az írói tevékenységgel kapcsolatos egyes szerződések feltételeiről szóló, a 2/1968. (III. 17.) MM és a 2/1969. (II. 19.) MM rendelettel módosított 4/1964. (XI. 26.) MM rendelet, továbbá

- az egyetemi és főiskolai jegyzetkiadásról, valamint a hallgatók jegyzetellátásáról szóló, a 149/1962. (M. K. 15.) MM utasítással módosított és kiegészített 169/1961. (M. K. 24.) MM utasítás díjtételei

hatályukat vesztik.

(2) Ez a rendelet a hatálybalépése előtt kötött szerződéseket nem érinti, azokra az 1969. évi december hó 31. napján hatályban levő jogszabályokat továbbra is alkalmazni kell, a felek azonban megállapodhatnak abban, hogy a műnek az ilyen szerződés alapján történő második, illetőleg további kiadására e rendeletet alkalmazzák.

Melléklet az 1/1970. (III. 20.) MM rendelethez

I. Szépirodalmi művek[14]

a) Regények, elbeszélések és egyéb szépirodalmi jellegű prózai művek

A gyermekek és az ifjúság részére készült műveknél, ha azok egy kiadásban 30 000 példánynál magasabb példányszámban jelennek meg, a harmincezren felüli példányokért a táblázat szerinti járó díjnak 70%-a folyósítható.

b) Versek (lírai és elbeszélő költemények, verses színművek, gyermekversek)

A gyermekek és az ifjúság részére készült műveknél, ha azok egy kiadásban 20 000 példánynál magasabb példányszámban jelennek meg, a húszezren felüli példányok után a táblázat szerinti díjnak 50%-a folyósítható.

c) Nagy példányszámban megjelenő lektűr jellegű művek (pl. detektív- és kalandregény, regényes életrajz stb.)

Ha a kiadó és a szerző detektív- és kalandregény kiadásánál előre meghatározott összegű szerzői díjban állapodott meg [1/1970. (III. 20.) MM rendelet 9. §-a (1) bekezdésének b) pontja], az nem haladhatja meg a mű terjedelme és példányszáma figyelembevételével megállapítható összeget.

1. Példa a 21. §-hoz

Élő író regényének első kiadása 5000, második kiadása 3000, harmadik kiadása 10 000 példányban jelenik meg. A második kiadás díja a 6000-8000 példány után járó díjak összege, míg a harmadik kiadás díja a 9000-18 000 példány után járó díjak összege.

2. Példa a 18. § (3) bekezdéséhez

Élő író regénye 4000 példányban jelenik meg első kiadásban, de a díjat 5000 példány - alappéldányszám - után fizetik ki. Ha a második kiadás további 4000 példányban jelenik meg, az első kiadás után többletként kifizetett 1000 példányra eső díjat a második kiadás díjából le kell vonni.

3. Példa a 23. §-hoz

Élő író verses kötete első kiadásban 1500 példányban jelent meg, a díjat a kiadó 3000 példányig - alappéldányszám - fizette ki. A második kiadás újabb 1500 példányban jelenik meg. Az együttes számítás folytán nem járna díj, ilyen esetben a korábban fizetett díj 20%-át kell a második kiadásért kifizetni.

II. Tudományos és szakmai művek[15]

A második kiadás után az első kiadásért fizetett díj 40%-a, további kiadásai után pedig 20-20%-a jár.

4. példa a 26. § (1) bekezdéséhez

Az első kiadásért ívenként 3000 Ft-ot állapítottak meg, a második kiadás díjának kiszámításánál ennél magasabb összeg, de legfeljebb 8000 Ft vezető alapul.

III. Ismeretterjesztő művek[16]

Lásd az 1., 2. és 3. számú példákat

IV. Tankönyvek[17]

V. Jegyzetek

VI. Fordítások

A második kiadás után az első kiadásért fizetett díj 50%-a, további kiadás után pedig 25-25%-a jár.

Kevésbé ismert nyelv esetén a díjtételek legfeljebb 30%-kal emelhetők.

VII. Lexikon - enciklopédia - szótár[18]

A második kiadás után az első kiadásért fizetett díj 30%-a, a további kiadásokért pedig 20-20%-a jár.

Ha az illető nyelven Magyarországon még nem jelent meg szótár, a díj legfeljebb 40%-kal növelhető. Több nyelvű szótár díját nyelvenként 20%-kal lehet felemelni.

VIII. Szerkesztői díjak[19]

A második kiadás után az első kiadásért fizetett díj 40%-a, a további kiadások után pedig 20-20%-a jár.

IX. Egyéb díjak

Amennyiben az egy ívet el nem érő elő-, illetve utószóért 1000 forintnál kevesebb díj járna, azt erre az összegre lehet kiegészíteni.

b) Tárgymutatóért, illetőleg névmutatóért a feldolgozott mű terjedelme után szerzői ívenként 100-200 forint fizethető.

A második kiadás után az első kiadásért fizetett díj 40%-a, a további kiadások után pedig 20-20%-a jár.