1124/1997. (XII. 10.) Korm. határozat

a sport, különösen a labdarúgás területén szükséges néhány kormányzati intézkedésről

A Kormány szükségesnek tartja a sport, különösen a labdarúgás megújításához nélkülözhetetlen intézkedések előkészítését és érvényesítését. Ennek érdekében:

1. elrendeli

a) a határozat mellékletében foglalt vitaanyag szakmai vitára bocsátását;

b) a szakmai vita eredménye alapján a sportról szóló 1996. évi LXIV. törvény módosítását, valamint az ezzel összefüggésben szükséges jogszabályok előkészítését;

c) a b) pontban foglaltakkal összhangban készüljön előterjesztés a sportszervezetek fennálló köztartozásainak rendezése tárgyában, valamint a további adósságtermelődés megakadályozása és csökkentése érdekében szükséges intézkedésekről;

d) a központi költségvetési szervek kezelésében lévő sportcélú ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló törvényi szabályozás előkészítését.

2. Ez a határozat a közzététele napján lép hatályba.

Melléklet az 1124/1997. (XII. 10.) Korm. határozathoz

Vitaanyag

1. A csapat labdajátékokban az amatőr és a professzionális sporttevékenység kettéválasztása érdekében szükséges:

- a hivatásos sportoló fogalmának pontos meghatározása;

- annak előírása, hogy hivatásos sportoló csak gazdasági társaság keretében foglalkoztatható;

- a hivatásos (professzionális) bajnoki rendszert kialakítani oly módon, hogy abban kizárólag a gazdasági társaságként működő sportszervezetek vehetnek részt. Ilyen bajnokság hiányában az amatőr és a profi klub ugyanabban az "amatőr" bajnokságban szerepelhet;

- hivatásos bajnokságban részt vevő sportszervezetek számára a sportági szakszövetség, illetőleg sportszövetség a nevezéssel egyidejűleg egy bajnoki évre szólóan a költségek fedezetére biztosítékot írjon elő, a nevezés elfogadásának pedig további feltétele, hogy a sportszervezetnek ne legyen lejárt köztartozása;

- a sportszervezetekkel kötött jelenlegi szerződéseket az új törvényi rendelkezések szerint megszüntetni, a hivatásos sportolók új szerződéseit a Munka Törvénykönyvének rendelkezései szerint megkötni.

2. Az 1. pontban foglaltakat a labdarúgásban azonnal, az 1998/99-es bajnok évtől kezdődően, a többi sportágban az olimpiai játékokat követően, legkésőbb 2001-től kell megkövetelni. A szabályozás a labdarúgásban így már 1998-tól radikális strukturális változást okozna, jelentősen csökkentené a profi labdarúgók számát, lehetővé tenné a sportág élvonalának átrendeződését; "árletörő" hatással és a szakmai követelmények növekedésével járna. Számottevően csökkentené a sportszervezetek adó- és járulékfizetési terheit, a lejárt köztartozásokat sportszakmai hátrányokkal is szankcionálja.

3. Elő kell készíteni olyan, az átalakítást elősegítő vagy akár kikényszerítő törvénymódosításokat, amelyek alapján a sportszervezetek érdekeltek lesznek az átalakulásban.

A sportszervezeteknek kell azokat az intézkedéseket megtenniük, amellyel saját struktúrájuk és irányítási mechanizmusuk átalakításával igazodnak a társadalom egészében végbemenő piacgazdasági folyamatokhoz.

4. A sporttörvény módosításának fő elvei az alábbiak szerint fogalmazhatók meg:

a) Meg kell teremteni az üzleti alapon álló, eredményorientált, hivatásos sporttevékenység jogi és szervezeti kereteit.

b) Az amatőr és a professzionális sporttevékenység kettéválasztása érdekében szükséges:

- a törvényben definiálni, hogy az a jogi személy, amelyik sporttevékenységet jövedelemszerző céllal végez, üzletszerű gazdasági tevékenységet folytat, vállalkozik. E tevékenységét gazdasági társasági formában végezheti. A hivatásos sportolót foglalkoztató sportszervezet esetében a törvénynek vélelmeznie kell, hogy a jogi személy tevékenységét üzletszerűen folytatja,

- a hivatásos sportoló fogalmának pontos meghatározása. Ennek keretében rögzíthető, hogy a hivatásos sportoló hivatásszerűen, jövedelemszerző céllal, sportszervezetben, munkaviszony keretében folytat sporttevékenységet, és rendelkezik a szakszövetség, illetőleg a sportszövetség feltételei szerint megszerzett hivatásos sportolói engedéllyel.

c) Meg kell teremteni annak feltételeit, hogy a professzionális bajnokságban csak gazdasági társasági formában működő sportszervezet vehessen részt. Ennek kapcsán a törvény azt rögzítheti, hogy a köztestületként működő sportági szakszövetségek felelőssége, hogy a bajnokságban csak olyan sportszervezet vehessen részt, amely esetében garantált a gazdálkodásra vonatkozó szabályok szerinti jogszerű működés (a hitelezők kielégítése, a közterhek viselése). E törvényi keretek között a sportági szakszövetségek kötelesek a versenykiírást úgy megalkotni, hogy a törvényben meghatározott feltételek érvényesülhessenek, hogy a bajnokságban ne vehessen részt olyan szervezet, amely a gazdasági tevékenység folytatására előírt törvényes követelményeknek nem felel meg. Emellett előírható garanciális jelleggel a követelmények teljesítésére biztosíték nyújtása is [például akként, hogy a hivatásos bajnokságban részt vevő sportszervezet nevezési feltételként csatolja a pénzügyi (bank) garanciáját, vagy éves működéséhez szükséges - meghatározott pénzügyi tanácsadó vagy könyvvizsgáló záradékával ellátott - költségvetését].

d) Rendezendő az utánpótlás-nevelés szervezeti kerete és finanszírozása.

e) Szabályozni kell az egyes sportcélú ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló 1996. évi LXV. törvénnyel nem rendezett sportvagyon kérdéskörét.