1996. évi LXV. törvény

az egyes sportcélú ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről[1]

1. §[2]

2. § (1) E törvény alkalmazásában

a)[3] sportcélú ingatlan: az az ingatlan, ingatlanrész, amelynek alapvető rendeltetése, hogy a sportról szóló törvényben meghatározott sporttevékenységre használják,

b)[4] sportszervezet: az az egyesület, amelyet alapszabálya szerint sporttevékenység folytatására az egyesülési jogról szóló törvény, illetőleg az országos sportági szakszövetségekről szóló 1989. évi 9. törvényerejű rendelet alapján létesítettek.

(2) E törvény szempontjából a sportszervezetekre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni azokra a társadalmi szervezetekre, illetőleg az általuk létrehozott alapítványokra is, amelyek sportcélú ingatlant legalább az 1990. évi LXX. törvény hatálybalépése óta fenntartanak.

3. §[5]

4. §[6]

4/A. §[7]

5. § (1)[8]

(2)[9]

(3)[10]

(4)[11] A sportcélú ingatlanon - a tulajdonjog átruházása esetén - a tulajdonjog megszerzésétől számított tizenöt évig elidegenítési és terhelési tilalom keletkezik.

(5)[12] A sportigazgatási szerv méltányosságból hozzájárulhat a sportcélú ingatlan

a) fejlesztését, korszerűsítését, felújítását szolgáló hitelfelvétel vagy állami, valamint európai uniós támogatás érdekében történő megterheléséhez, továbbá ezen teherrel biztosított igény kielégítése érdekében történő elidegenítéséhez;

b) elidegenítéséhez, ha azt azonos vagy hasonló sportcélú, értékében egyező vagy azt meghaladó ingatlan szerzése, építése érdekében kérik;

c) elidegenítéséhez vagy megterheléséhez, ha azt a helyi önkormányzat szociális, egészségügyi, oktatási vagy művelődési feladatainak megvalósítása érdekében kéri és az elidegenítendő ingatlan helyett azzal értékében és sportcélú használatában egyező másik ingatlant (a továbbiakban: csereingatlan) biztosít;

d) megterheléséhez, ha annak célja közszolgáltatás vagy közüzem működésének biztosítása a közszolgáltató javára történő szolgalmi jog, használati jog, vezetékjog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése.

(6)[13]

(7)[14] Kizárólag sportcélú használatra létrehozott repülőtér esetében az (5) bekezdés szerinti méltányosság gyakorlásának feltétele a közlekedésért felelős miniszter, valamint a honvédelemért felelős miniszter feladat- és hatáskörük figyelembevételével gyakorolt egyetértése. A honvédelemért felelős miniszter egyetértési jogát a honvédelemről szóló törvény szerinti honvédelmi érdekek figyelembevételével gyakorolja.

(8)[15] Az (5) bekezdés szerinti méltányosság gyakorlásakor a természet védelméről szóló törvény rendelkezéseit figyelembe kell venni.

(9)[16] Az (5) bekezdés b) pontja alapján szerzett vagy épített sportcélú ingatlanra és a csereingatlanra e törvényt alkalmazni kell, azzal, hogy az elidegenítési és terhelési tilalom időtartamát a méltányossággal érintett ingatlan tulajdonjogának megszerzésétől kell számítani.

(10)[17] A sportigazgatási szerv a sportcélú ingatlan elidegenítéséhez szükséges hozzájárulást az erre irányuló kérelem benyújtásától számított 8 napon belül - az (5) bekezdés szerinti feltételektől függetlenül - köteles kiadni abban az esetben, ha a (4) bekezdés szerinti elidegenítési tilalom időtartamából hátralevő idő nem haladja meg az 5 évet és az érintett sportcélú ingatlan elidegenítése folytán a magyar állam szerzi meg 1/1 tulajdoni arányban a sportcélú ingatlan tulajdonjogát.

(11)[18] A (10) bekezdés szerinti esetben a (4) bekezdés szerinti elidegenítési és terhelési tilalom a magyar állam tulajdonjogának megszerzésével egyidejűleg megszűnik.

(12)[19] A sportigazgatási szerv a sportcélú ingatlan megterheléséhez szükséges hozzájárulást az erre irányuló kérelem benyújtásától számított 8 napon belül - az (5) bekezdés szerinti feltételektől függetlenül - köteles kiadni abban az esetben, ha a (4) bekezdés szerinti terhelési tilalom időtartamából hátralevő idő nem haladja meg az 5 évet és a megterhelés folytán a magyar állam szerez jogosultságot az érintett sportcélú ingatlanon.

(13)[20] A (10) bekezdés, illetve a (12) bekezdés alkalmazása esetén a magyar állam által a tulajdonjog, illetve egyéb vagyoni értékű jog megszerzéséért teljesítendő ellenérték nem haladhatja meg az érintett ingatlan, illetve vagyoni értékű jog igazságügyi ingatlanforgalmi szakértő által megállapított értékének az 1. számú mellékletben meghatározott értékekkel csökkentett összegét.

(14)[21] A (10) és (12) bekezdés szerinti kérelemhez a sportszervezet mint kérelmező az ingatlan tulajdonjoga megszerzésének időpontját igazoló okiratot, valamint az ingatlan (10) bekezdés szerinti elidegenítésére, illetve (12) bekezdés szerinti terhelésére vonatkozó okiratokat, valamint a (13) bekezdés szerinti értékbecslést köteles csatolni.

(15)[22] A méltányossági eljárás indulására irányuló kérelem nem terjeszthető elő kormányablaknál.

(16)[23] A méltányossági eljárásban - a (10) és (12) bekezdésben foglaltak kivételével -

a) sommás eljárásnak nincs helye és

b) az ügyintézési határidő kilencven nap.

(17)[24] A méltányossági eljárásban - a (10) és (12) bekezdésben foglaltak kivételével - hiánypótlásra felhívásnak legfeljebb két alkalommal van helye.

6. §[25]

7. § (1)[26] Az e törvény alapján átadott sportcélú ingatlanok működtetését, a sportigazgatási szerv jogszabályban meghatározottak szerint ellenőrzi. Jogsértés észlelése esetén a sportcélú ingatlan tulajdonosát határidő tűzésével felhívja a jogszerű állapot helyreállítására, a határidő eredménytelen lejártát követően kezdeményezi a szerződés felmondását a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-nél (a továbbiakban: MNV Zrt.).

(2)[27] Ha az 5. § (4) bekezdésében meghatározott időtartam alatt a tulajdonjogot megszerző sportszervezet jogutód nélkül megszűnik, a tulajdonjog az államra száll.

(3)[28] Az MNV Zrt. engedélye nélkül, vagy az engedélyben foglaltaktól eltérően megkötött szerződés semmis.

7/A. §[29] (1)[30] Ha a sportcélú ingatlant az 5. § (4) bekezdésében meghatározott időtartam alatt végrehajtás alá vonták, a végrehajtás során történő értékesítéssel az szerezheti meg az ingatlan tulajdonjogát, aki vállalja, hogy a sportcélú ingatlan megszerzésétől számított 15 év elteltéig sportcélra, illetve sportlétesítményként használja vagy hasznosítja.

(2)[31] A sportcélú ingatlan megszerzéséhez az (1) bekezdésben előírt feltétel vállalását az árverés vagy az árverésen kívüli eladás előtt, illetve a nyilvános pályázatra benyújtott ajánlatban az MNV Zrt.-vel kötött előzetes megállapodással kell igazolni.

8. §[32]

9. § (1)[33] Az e törvény alapján történő tulajdonváltozás - a pályázat útján történő értékesítés kivételével - mentes a vagyonátruházási és az eljárási illetékek alól.

(2)[34] A törvény hatálya alá tartozó repülőterek tulajdonjogának átruházása során a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 40. §-ának rendelkezéseit nem kell alkalmazni.

10. §[35]

11. §[36]

12. §[37]

13. § E törvény a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.

14. §[38] Az egyes törvények Alaptörvénnyel összefüggő módosításáról szóló 2011. évi CCI. törvénnyel megállapított 5. § (4) bekezdését az egyes törvények Alaptörvénnyel összefüggő módosításáról szóló 2011. évi CCI. törvény hatálybalépésekor fennálló elidegenítési és terhelési tilalom tekintetében is alkalmazni kell.

15. §[39] Az egyes sportcélú ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló törvény módosításáról szóló 2012. évi LXXX. törvénnyel megállapított 5. § (5)-(9) bekezdését az egyes sportcélú ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló törvény módosításáról szóló 2012. évi LXXX. törvény hatálybalépésekor fennálló elidegenítési és terhelési tilalom tekintetében is alkalmazni kell.

16. §[40] 2012. január 1-je után ingyenesen szerzett sportcélú ingatlanok esetében az 5. § (5) bekezdés a) és b) pontjában foglalt rendelkezések, valamint a (10) bekezdés rendelkezései nem alkalmazhatóak.

16/A. §[41] Az 5. § (10) bekezdése alapján a magyar állam tulajdonába került sportcélú ingatlan esetében a Kormány nyilvános határozatban dönthet az ingatlan sportcéltól eltérő hasznosításáról.

17. §[42] E törvénynek az egyes törvények honvédelmi kérdésekkel összefüggő módosításáról szóló 2016. évi CLXXXIV. törvénnyel megállapított 5. § (7) bekezdését az egyes törvények honvédelmi kérdésekkel összefüggő módosításáról szóló 2016. évi CLXXXIV. törvény hatálybalépésekor fennálló elidegenítési és terhelési tilalom tekintetében is alkalmazni kell.

Göncz Árpád s. k.,

a Köztársaság elnöke

Dr. Gál Zoltán s. k.,

az Országgyűlés elnöke

1. melléklet az egyes sportcélú ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló 1996. évi LXV. törvényhez[43]