BH 2020.2.38 A Földforgalmi törvény rendelkezései alá tartozó jogviszonyban a teljesítőképesség Ptk. 6:223. § (2) bekezdése szerinti igényérvényesítéssel egyidejű igazolása nem azt jelenti, hogy annak a felperes csak a keresetlevél benyújtásával egyidejűleg tehet eleget, arra a perben később is módja van [2013. évi V. tv. (Ptk.) 6:223. § (2) bek.].

Kapcsolódó határozatok:

Debreceni Törvényszék P.20876/2017/45., Debreceni Ítélőtábla Pf.20216/2018/8., Kúria Pfv.21632/2018/6. (*BH 2020.2.38*)

***********

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] Az I. rendű alperes 2042. december 31-ig haszonbérleti joggal és a III-V. rendű alperesek javára szolgalmi joggal terhelt, szántó művelési ágú perbeli ingatlanára nyilvános árverést követően 160 100 000 forint vételáron a II. rendű alperessel kötött - 2016. augusztus 8-án - adásvételi szerződést, aki a szerződéses nyilatkozata szerint elővásárlásra jogosult a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (továbbiakban: Földforgalmi törvény) 18. § (2) bekezdés b), az (1) bekezdés e) és a (4) bekezdés b) pontja alapján. A vételárat a VI. rendű alperes finanszírozta. A felperes a Földforgalmi törvény 18. § (1) bekezdés e) és a (4) bekezdés a) pontján alapuló elővásárlási jogosultságra hivatkozással az adásvételi szerződésre 2016. október 17-én elfogadó jognyilatkozatot tett, 2017. április 13-án a II. rendű alperes tulajdonjoga bejegyzéséről értesült.

A kereseti kérelem és az alperesek védekezése

[2] A felperes 2017. május 13-án előterjesztett keresetében elsődlegesen annak megállapítását kérte, hogy az I. és II. rendű alperes által kötött adásvételi szerződés vele szemben hatálytalan, a szerződés közte és az I. rendű alperes között jött létre. Kérte az ingatlan-nyilvántartási hatóság megkeresését a tulajdonváltozás átvezetése érdekében. Másodlagosan az I. és II. rendű alperesek által kötött adásvételi szerződés semmisségének a megállapítását kérte, annak jóerkölcsbe ütköző jellege miatt, mert a II. rendű alperes nyilatkozata az ökológiai gazdálkodásról valótlan, valódi célja az elővásárlásra jogosultak kijátszása volt.

[3] Az I., II. és a VI. rendű alperesek az ellenkérelmükben a kereset elutasítását kérték. Hivatkoztak a jegyzői eljárás hibájára, a II. rendű alperes sorrendben felperest megelőző elővásárlási jogára, a felperes elkésett igényérvényesítésére és arra, hogy nem igazolta a teljesítőképességét. Az érvénytelenségi keresetet illetően vitatták a felperes kereshetőségi jogát.

Az első- és másodfokú ítélet

[4] Az elsőfokú bíróság az ítéletével a keresetet elutasította. Indokolása szerint a felperes elfogadó nyilatkozata tartalmazta a Földforgalmi törvény 13-15. §-ában foglalt nyilatkozatokat, elővásárlási jogosultságát megfelelően igazolta. A jegyzői eljárás hibájának nem tulajdonított jelentőséget. Megállapította, hogy a felperes az igényérvényesítéssel nem késett el, ugyanakkor nem bizonyította megfelelően a teljesítőképességét, azt, hogy az elfogadott szerződés feltételei szerint a záradék kiállításának időpontjától számított kilencven napon belül, azaz 2017. június 6-ig meg tudta volna fizetni a vételárat. Az általa előadottak szerint is csak a hozzátartozóival 2017. június 26-án kötött ajándékozási szerződés teljesítését követően lett volna fizetőképes. A teljesítőképesség igazolásának hiányában nem bírt jelentőséggel, hogy a II. rendű alperesnek fönnáll-e a felperest megelőző ranghelyen elővásárlási joga. A BH 1991.107. és BH 2013.12. szám alatt közzétett eseti döntések felhívásával, jogi érdekeltség és a perlési jogosultságot biztosító törvényi felhatalmazás hiányában, alaptalannak ítélte az ügyletkötésben részt nem vett felperes másodlagos, a mások által kötött szerződés érvénytelenségének megállapítását célzó kereseti kérelmét is.

[5] A másodfokú bíróság a felperes fellebbezése folytán meghozott ítéletében az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta és az indokolása szerint az elsőfokú bíróság jogi indokaival is túlnyomórészt egyetértett. A felperes az elővásárlási joga megsértéséből eredő igényét nem a Ptk. 6:223. § (2) bekezdése szerint gyakorolta: teljesítőképességét nem megfelelően, azaz nem a keresetlevele mellékleteként igazolta, annak pedig nem volt jelentősége, hogy a per során bizonyította-e. Ennek hiányában az elővásárlási jog megsértése érdemben nem vizsgálható. Az ítélőtábla a fellebbezésére tekintettel rögzítette, hogy a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény (a továbbiakban: Fétv.) 18/A. §-a alkalmazandó, a II. rendű alperes pedig az elővásárlási jogát a Földforgalmi törvény 18. § (2) bekezdés b) pontjára nem alapíthatta. A Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek hasznosításának részletes szabályairól szóló 262/2010. (XI. 17.) Korm. rendelet 29. § (3), a 32. § (6), 30. § (1) bekezdése felhívásával a jogerős ítélet rámutatott arra is, hogy az árverési vevőnek a Földforgalmi törvény 18. § (1) bekezdés e) pontját meghaladó elővásárlási joggal nem kellett rendelkeznie. Az adásvételi szerződés megkötésére az árverésen ajánlott legmagasabb licit tette jogosulttá, függetlenül a szerződésben megjelölt elővásárlási jogától. Az adásvételi szerződésben a Fétv. 13. § (3) bekezdése szerint feltüntetendő elővásárlási jogosultságnak annyiban van jelentősége, hogy a Nemzeti Földalapkezelő ez alapján az esetlegesen elfogadó nyilatkozatot tévő elővásárlásra jogosult jogcímét az árverési vevő jogcímével összehasonlíthassa. A felperes által hivatkozott okiratok csatolása, iratok beszerzése akkor lett volna szükséges, illetőleg az adás-vételi szerződésben hivatkozott ranghely csak akkor lett volna vizsgálható, ha a felperes az elővásárlási joga megsértéséből eredő igényét a Ptk. 6:223. § (2) bekezdésben előírt módon érvényesítette volna. Az ítélőtábla egyetértett az elsőfokú bírósággal abban is, hogy a felperes elfogadó jognyilatkozata és mellékletei egyébként megfeleltek a Földforgalmi törvény tartalmi és formai követelményeinek, az elővásárlási jogosultságát igazolta. Az ítélőtábla a Ptk. 6:88. § (3) bekezdése felhívásával egyetértett az elsőfokú bíróság által kifejtettekkel a szerződés érvénytelenségére alapított megállapítási kereset kapcsán is. Az alperesek szerződésének semmissége ugyanis a felperes jogi helyzetében változást nem okozna, az ingatlan az I. rendű alperes tulajdonába kerülne vissza, az esetleges újabb árverés eredménye pedig előre nem látható.

A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem

[6] A felperes a felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a keresetének helyt adó határozat hozatalát, másodlagosan az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását kérte.

[7] Az I. és a II. rendű alperesek a felülvizsgálati ellenkérelmükben a jogerős ítélet hatályában való fenntartását és a felperes perköltségben történő marasztalását kérték.

A Kúria döntése és jogi indokai

[8] A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint nem alapos.