BH 1991.8.317 A volt házastársi közös lakás jogi sorsának rendezése esetén, az "önálló bérlet" fogalmának meghatározásánál irányadó szempontok [Csjt. 31/B. § (3) bek., 31/C. § (3) bek., 1/1971. (II. 8.) Korm. r. 47. §, 118. § (2) bek., 120. § (1) bek. d) pont, 2/1971. (II. 8.) Korm. r. 4. § (1) bek.].

A peres felek 1985. május 2-án kötöttek házasságot Házasságukból gyermek nem született. A házasságkötést követően rövid ideig a felperes nagyanyjának a lakásában laktak, majd beköltöztek a kétszobás, komfortos, 66 m2-es tanácsi bérlakásba.

Ehhez a lakáshoz úgy jutottak, hogy a felperes még a házasságkötés előtt eladta öröklakását, s a vevő a perbeli tanácsi bérlakást cserelakásként felajánlotta a felperes és hozzátartozói részére.

A csereszerződéshez a Lakáscsere Osztály határozatával hozzájárult. A határozat szerint a perbeli tanácsi bérlakásba bérlőként a felperes, hozzátartozóként édesapja, id. B. J. költözik. A lakásbérleti szerződést azonban a peres felek mint bérlőtársak már együtt kötötték meg, és a lakásba együtt költöztek be.

A peres felek között az életközösség 1988. májusában véglegesen megszakadt, és az alperes elköltözött a 8/10. részben tulajdonát képező 1 szobás lakásba, melyben az édesapja lakik.

A perben mindkét fél kérte a házasság felbontását és a másik fél bérlőtársi jogviszonyának a megszüntetését.

A kerületi bíróság ítéletével a peres felek házasságát felbontotta. A felperesnek a perbeli tanácsi bérlakásra vonatkozó bérlőtársi jogviszonyát megszüntette, és kötelezte, hogy a lakást ingóságaitól kiürítve bocsássa az alperes kizárólagos rendelkezésére azzal, hogy elhelyezéséről a lakásügyi hatóság köteles gondoskodni. Kötelezte a bíróság az alperest, hogy a lakás elhagyásával egyidejűleg fizessen meg a felperesnek 160 000 forint lakáshasználati jog ellenértéket, továbbá közös tartozás címén 4200 forintot. A kölcsöntartozás jövőbeni részleteit a felek a lakás kiürítéséig egyenlő arányban kötelesek viselni, a kiürítést követően a még fennálló további tartozást az alperes viseli. A felperes javára ezért csak az életközösség megszakadása után egyedül fizetett 8400 forint OTP részlet 1/2-ét számolta el.

A kerületi bíróság ítélete ellen a felperes a köteléki tényállás megváltoztatása, valamint az alperes bérlőtársi jogviszonyának megszüntetése érdekében fellebbezett. Az alperes fellebbezése a felperes rosszhiszeműségének kimondására irányult.

A másodfokú bíróság ítéletével a köteléki tényállást akként módosította, hogy a felperes italozása ideggyengeségével is okozati összefüggésben volt, és az ennek talaján kialakult konfliktusokhoz az alperes magatartása is hozzájárult. A felperest megillető lakáshasználati jog ellenértékének összegét 240 000 forintra felemelte, mert úgy látta, hogy az elsőfokú bíróság nem értékelte kellő súllyal, hogy a volt házastársi közös lakáshoz a felek a felperes kizárólagos tulajdonában álló lakás elcserélésével jutottak.

A jogerős ítéletnek a lakáshasználatra, a lakáshasználati jog ellenértékére és a lakásfelújítási összeg elszámolására vonatkozó rendelkezései ellen emelt törvényességi óvás alapos.