3229/2012. (IX. 28.) AB végzés
alkotmányjogi panasz visszautasításáról
Az Alkotmánybíróság teljes ülése alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
végzést:
Az Alkotmánybíróság a Legfelsőbb Bíróság Pfv.VII.22.198/2011/2. számú végzése, illetve e végzéssel összefüggésben előterjesztett, a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 271. § (2) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
Indokolás
[1] 1. Az indítványozó 2012. március 22. napján alkotmányjogi panaszt terjesztett elő az Alkotmánybíróságnál az Alkotmánybíróságról szóló 2012. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 26. § (1) bekezdése és 27. §-a alapján a Legfelsőbb Bíróság Pfv.VII.22.198/2011/2. számú végzésével összefüggésben. A végzés előzményeként lefolytatott bírósági eljárásban az indítványozó ellen indított kártérítési perben az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította. A felperesi fellebbezés alapján eljáró másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, közbenső ítéletével megállapította az alperes kártérítési felelősségét, az összegszerűség tekintetében pedig az elsőfokú bíróságot a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasította. A közbenső ítélettel szemben az indítványozó felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő, melyet a Legfelsőbb Bíróság a kifogásolt végzésével hivatalból elutasított. Az indokolás szerint a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 271. § (2) bekezdése értelmében nincs helye felülvizsgálatnak olyan vagyonjogi ügyekben, amelyben a felülvizsgálati kérelemben vitatott érték az egymillió forintot nem haladja meg. Mivel az alapul fekvő bírósági eljárásban a keresettel érvényesíteni kívánt követelés értéke 675 ezer forint, a felülvizsgálatra nem kerülhetett sor.
[2] Az indítványozó egyrészt a Pp.-nek a végzésben alkalmazott 271. § (2) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte az Abtv. 26. § (1) bekezdése alapján. Álláspontja szerint sérti az Alaptörvény XXVIII. cikkének (7) bekezdését, illetve XV. cikkét, hogy a jogalkotó az egymillió forintos határral rugalmatlanul és önkényesen húzta meg a felülvizsgálati értékhatárt, és nem biztosította a mérlegelési lehetőséget az eljáró bírónak. Az indítványozó az Abtv. 27. §-a szerint kérte a felülvizsgálati kérelmet elutasító végzés alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését is. Ezzel összefüggésben önálló indokolást nem terjesztett elő, de hivatkozott arra, hogy a bíróságok a közbenső ítéletek vonatkozásában (annak kiterjesztő alkalmazásával) alaptörvény-ellenes gyakorlatot folytatnak.
[3] 2. Az Abtv. 56. § (2) bekezdése alapján az Alkotmánybíróság mérlegelési jogkörében vizsgálja az alkotmányjogi panasz befogadhatóságának törvényben előírt tartalmi feltételeit, különösen a 26-27. § szerinti érintettséget, a jogorvoslat kimerítését, valamint a 29-31. § szerinti feltételeket.
[4] 2.1. Az Abtv. 26. § (1) bekezdése szerint előterjesztett alkotmányjogi panasz vonatkozásában az Alkotmánybíróság arra a következtetésre jutott, hogy az indítványozó által felvetett alkotmányossági problémáról már döntött. Az 11 73/D/2007. AB határozatban elutasította a Pp. 271. § (2) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt az Alkotmány 57. § (5) bekezdése, valamint 70/A. § (1) bekezdése tekintetében (ABH 2010, 1753.).
[5] Az Abtv. 31. § (1) bekezdése szerint: ha alkotmányjogi panasz vagy bírói kezdeményezés alapján az alkalmazott jogszabály vagy jogszabályi rendelkezés Alaptörvénnyel való összhangjáról az Alkotmánybíróság már döntött, ugyanazon jogszabályra, illetve jogszabályi rendelkezésre és ugyanazon Alaptörvényben biztosított jogra, valamint azonos alkotmányjogi összefüggésre hivatkozással - ha a körülmények alapvetően nem változtak meg -nincs helye az alaptörvény-ellenesség megállapítására irányuló alkotmányjogi panasznak.
[6] Az Alkotmánybíróság a 3005/2012. (VI. 21.) AB végzésben kifejtette: "Az Alkotmánybíróság az Alaptörvény hatálybalépése előtt hozott korábbi határozata alapján is hivatkozhat ítélt dologra, feltéve, hogy az Alaptörvény konkrét - a régi Alkotmányban foglaltakkal azonos vagy hasonló tartalmú - rendelkezései alapján ez lehetséges." (Indokolás [12]).
[7] Az Alkotmány 57. § (5) bekezdése lényegében megfelel az Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bekezdésében foglalt jogorvoslathoz való jognak. A 70/A. § (1) bekezdésben rögzített diszkrimináció-tilalom és az Alaptörvény XV. cikk (2) bekezdése között szintén megállapítható a lényegi azonosság, így az ítélt dolog fennáll. Erre tekintettel az Alkotmánybíróság a 26. § (1) bekezdése alapján előterjesztett alkotmányjogi panaszt - az Ügyrend 30. § (2) bekezdésének b) pontja alapján visszautasította.
[8] 2.2. Az Abtv. 27. §-a alapján előterjesztett alkotmányjogi panasz tekintetében az Alkotmánybíróság megállapította, hogy nem teljesül az Abtv. 29. §-ában foglalt egyik feltétel sem. Az indítványozó által felvetett, az alaptörvény-ellenes bírói gyakorlatra vonatkozó érvelés alapvetően nem a Legfelsőbb Bíróság végzéséhez kötődik, hanem a másodfokú bíróság jogerős ítéletéhez. Az indítványozó megállapításai a Pp. 253. § (4) bekezdésének második mondatával nem is állnak összhangban. Emellett a jogorvoslati jogból nem következik, hogy a másodfokú bíróság döntésével szemben további jogorvoslatot kellene biztosítani, ha a másodfokú bíróság valamely kérdésben (pl. jogalap) eltérő álláspontra helyezkedik az elsőfokú bírósághoz képest. [9] A fentiekre tekintettel az alkotmányjogi panasz sem a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenességet, sem alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést nem vet fel, ezért azt az Alkotmánybíróság - figyelemmel az Abtv. 56. § (3) bekezdésére - az Ügyrend 30. § (2) bekezdésének a) pontja alapján visszautasította.
Budapest, 2012. szeptember 17.
Dr. Paczolay Péter s. k.,
az Alkotmánybíróság elnöke
Dr. Balsai István s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Bragyova András s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Holló András s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Kovács Péter s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Lévay Miklós s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Stumpf István s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Bihari Mihály s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Dienes-Oehm Egon s. k.,
előadó alkotmánybíró
Dr. Kiss László s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Lenkovics Barnabás s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Pokol Béla s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Szívós Mária s. k.,
alkotmánybíró
Alkotmánybírósági ügyszám: IV/2605/2012.