BH 2016.1.6 A rablás bűntettének az elvett dolog megtartása érdekében alkalmazott testi épség elleni közvetlen fenyegetés megállapítása indokolt, ha a terhelt a sértett pénzét az adódó lehetőséget kihasználva egy váratlan mozdulattal - erőszak nélkül - szerezte meg és tette zsebre, ám ezt követően a pénzét visszakövetelő, feljelentéssel fenyegető sértett nyakát megszorongatta, őt fejbe rúgással, megveréssel és szemkivágással fenyegette meg azért, hogy az eltulajdonított pénzt megtarthassa [Btk. 365. § (2) bek.].

Pertörténet:

Kaposvári Járásbíróság B.361/2013/11., Kaposvári Törvényszék Bf.491/2013/22., Kúria Bfv.1355/2014/6. (*BH 2016.1.6*)

***********

[1] A járásbíróság a 2013. július 11. napján megtartott tárgyaláson kihirdetett ítéletében a terheltet bűnösnek mondta ki rablás bűntettében [1978. évi IV. tv. 321. § (1), (2) bek.], amiért őt 4 év 2 hónap börtönre és 5 év közügyektől eltiltásra ítélte. Elrendelte a városi bíróság korábbi ítéletével kiszabott 7 hónapi börtönbüntetés végrehajtását.

[2] A járásbíróság ítélete ellen az ügyész által a terhelt terhére súlyosításért és a cselekmény elbírálásakor hatályos büntetőtörvény alkalmazása érdekében, míg a terhelt és védője által enyhítésért bejelentett fellebbezések alapján másodfokon eljáró törvényszék a 2014. május 15. napján megtartott tárgyaláson meghozott ítéletével a járásbíróság ítéletét annyiban megváltoztatta, hogy a terhelt által elkövetett rablás bűntettét a 2012. évi C. tv. - a továbbiakban Btk. - 365. § (1) bekezdés a) pont I. fordulata szerint minősítette, a börtönbüntetés tartamát 3 évre, a közügyektől eltiltás tartamát 4 évre leszállította azzal, hogy a szabadságvesztés-büntetésből a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontja a büntetés kétharmad részének kitöltését követő nap. Egyebekben az elsőfokú ítéletet helybenhagyta.

[3] A járásbíróság elsőfokú ítélete tényállásának történeti részében a következőket rögzítette:

[4] A terhelt 2013. március 2. napján 14 óra 45 perc körüli időben a K., Ú. téren található távolsági buszpályaudvarra ment, ahol észrevette az információs épület melletti dohányzásra kijelölt helyen B. M. sértettet, aki ekkor a barátjával cigarettázott.

[5] A terhelt odament B. M. sértetthez és F. D.-hez és egy szál cigarettát kért, majd B. M. sértett megkínálta egy szál cigarettával. Amikor a zsebéből kivette a cigarettát, a terhelt észrevette, hogy a felső zsebében a sértett készpénzt is tart és egy hirtelen mozdulattal azt kivette, a zsebébe rakta és ily módon azt jogtalanul eltulajdonította.

[6] Ezt követően a terhelt a buszpályaudvar mosdójának irányába indult, B. M. sértett, illetve a barátja utánamentek és a sértett pénzének visszaadását kérték folyamatosan, amit azonban a terhelt nem teljesített. A sértett ismételten felszólította a terheltet a pénze visszaadására, aki ekkor a pénz megtartása végett a sértettet megfenyegette azzal, hogy fejbe rúgja és a sértettet, illetve a barátját otthagyva elindult az utasváró felé.

[7] A sértett a pénze követélésével nem hagyott fel és a terhelt után indult egyedül. F. D. ekkor már nem követte őket, figyelemmel arra, hogy a terhelt felszólította a sértett barátját, hogy tőlük maradjon le és a sértettnek mondta, hogy a pályaudvar másik végén lévő dohányzóhoz kísérje el. Ide haladva a sértett nyakát a terhelt két alkalommal is átkarolta, amelyből a sértett próbált kiszabadulni oly módon, hogy a terhelt karját magáról lerázta.

[8] A dohányzónál B. M. sértett ismét felszólította a terheltet, hogy adja vissza a pénzét, amire a terhelt közölte, hogy azt már nem fogja visszaadni, mivel az övé, erre B. M. sértett közölte vele, hogy értesíti a rendőrséget, amennyiben a pénzét nem adja vissza és elkezdett távolodni a terhelt felől. Ekkor a terhelt a sértett után indult és közölte vele, hogyha fel meri jelenteni, megveri, kivágja a szemét, így a dolog megtartása végett fenyegette a sértettet.

[9] A sértettben a terhelt fenyegetése komoly félelmet keltett - figyelemmel arra is, hogy korábbi tapasztalatai szerint is a terhelt agresszív természetű -, ezért a sértett a pénze további visszakövetelésével felhagyott, visszament a barátjához és 15 óra körüli időben barátja telefonjáról a rendőrséget értesítette.

[10] A terhelt a sértett távozása után a buszpályaudvarról elment. A jogtalanul eltulajdonított összegből cigarettát vásárolt és tartózkodási helyére ment.

[11] A terhelt által vásárolt cigaretta, illetve a jogtalanul eltulajdonított összegből 1060 forint a nyomozás során lefoglalásra került.

[12] A törvényszék másodfokú ítéletében az elsőfokú ítélet tényállását annyiban kiegészítette, hogy a terhelt a sértettől 3000 forintot tulajdonított el jogtalanul, egyebekben viszont a tényállást maradéktalanul megalapozottnak találta, és az ügyet az ekként kiegészített tényállás alapján bírálta felül.

[13] A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a terhelt védője terjesztett elő felülvizsgálati indítványt a Be. 416. § (1) bekezdés b) pontjára alapítva, a védő megfogalmazása szerint: "A beadványomban nem a bizonyítékok újraértékelését kérem, álláspontom szerint a már rendelkezésre álló bizonyítékok indokolási hiányossága alapján törvénysértő a bűncselekmény minősítése...", ezért a támadott határozat megváltoztatását indítványozta. Indítványa indokai körében a védő felderítetlenségre, téves ténybeli következtetésekre, az ítélet megalapozatlanságára hivatkozott, mely álláspontja szerint a bűnösség megállapítását és a büntetés kiszabását lényegesen befolyásolta. A védő ezt követően az eljárásban értékelt bizonyítékok tartalmi felidézése mellett vitatta a rablás törvényi tényállási elemeinek maradéktalan meglétét, álláspontja szerint a terheltnek pusztán "zsebtolvajlás" lenne felróható.

[14] A Legfőbb Ügyészség átiratában a felülvizsgálati indítványt részben törvényben kizártnak, részben alaptalannak tartotta. A Be. 423. § (1) bekezdésében írtakra figyelemmel a terhelt cselekményét kizárólag az irányadó tényállásban foglaltak alapján tartotta vizsgálhatónak, és e körben a dolog megtartása végett alkalmazott testi épség elleni közvetlen fenyegetésre figyelemmel a terhelt cselekményét helyesen a Btk. 365. § (2) bekezdése szerinti rablás bűntetteként minősülőnek tartotta. Erre figyelemmel a cselekmény rabláskénti minősítését és a kiszabott büntetést törvényesnek tartva, a felülvizsgálati indítvánnyal támadott határozat hatályában fenntartását indítványozta.

[15] A terhelt védőjének felülvizsgálati indítványa részben a törvényben kizárt, részben alaptalan, ugyanakkor a Legfőbb Ügyészség indítványa mindenben megalapozott.

[16] A Kúria a terhelt védője felülvizsgálati indítványa alapján eljárva a Be. 423. § (4) és (5) bekezdésében meghatározott körben, vagyis a felülvizsgálati indítványban megjelölt okokból, továbbá a hivatalból vizsgálandó, a Be. 416. § (1) bekezdés c) pontjában megjelölt eljárási szabálysértések szempontjából bírálta felül a támadott határozatot.

[17] A Kúria a Be. 416. § (1) bekezdés c) pontja szerinti, a Be. 373. § (1) bekezdés I. b) vagy c) pontjában, illetve II-IV. pontjainak valamelyikében meghatározott eljárási szabálysértést nem észlelt.