BH 1990.3.81 I. A besurranó tolvaj által véghezvitt lopás befejezett, ha az elkövető a pénzt magához veszi, de azt tettenérés folytán nincs módja elvinni [Btk. 16. §, 316. § (1) bek].

II. A szabálysértési értékre nézve besurranásos lopást elkövető többszörös és különös visszaesővel szemben csak szabadságvesztés vagy szigorított javító-nevelő munka kiszabásának lehet helye [Btk. 97. § (2) bek., 316. § (2) bek. f) pont, BK 92. szám].

A városi bíróság a terheltet lopás vétsége miatt - mint többszörös (és különös) visszaesőt - 6 hónapi, börtönben letöltendő szabadságvesztésre és 1 évre a közügyektől eltiltásra ítélte.

A megállapított tényállás lényege a következő.

A terhelt - pénzszerzés - céljából besurrant a sértett lakásának konyhájába, ahol kutatás közben a konyhaszekrényben talált két db száz forintost az erszénybe tette. Az udvaron dolgozó sértett észrevette a konyhában tartózkodó és a szekrényben kutató terheltet, ezért az ajtót rázárva a szomszédokat hívta segítségül. A terhelt - annak igazolására, hogy semmit nem vett el - teljesen levetkőzött, de a jelenlevők felkérésére újból felöltözött. Az intézkedő rendőr megérkezéséig a jelenlévők a terheltet visszatartották. A rendőr előtt a terhelt valótlan nevet bemondva tagadta, hogy bármit is elvett volna. Az erszényében azonban az összehajtott két darab százforintost megtalálták, és azt lefoglalták.

A megyei bíróság mint másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét akként változtatta meg, hogy a terhelt cselekményét lopás vétsége kísérletének minősítette, és ezért őt 1 évi javító-nevelő munkára ítélte.

A másodfokú bíróság jogi álláspontja szerint a terhelt azzal a cselekményével, hogy a konyhaszekrényből a 200 forintot magához vette, a pénz még nem került ki a sértett rendelkezése alól, következésképpen a cselekmény a befejezettség szakába nem került. Ezért az elsőfokú ítéletet a cselekményt minősítő részében, a Btk. 98. §-a (2) bekezdésében és a Btk. 87. §-a (3) bekezdésében írtakhoz képest pedig a büntetést kiszabó részében is megváltoztatta.

1. A lopás bűncselekményének befejezettségéhez szükséges, jogtalan eltulajdonítás végett való elvétel nem azonos az eredeti tárolási helyről történő puszta elmozdítással, de nem szükséges hozzá a dolog elvitele, elszállítása sem. Az elvétel akkor tekinthető megvalósultnak, ha az elkövető cselekménye folytán a sértett már nincs abban a helyzetben, hogy a dolog felett rendelkezzék. Ennélfogva az elvétel a tulajdonos oldaláról a korábbi birtokállapot megszüntetését; a tolvaj oldaláról pedig egy újabb birtokállapot létrejöttét, a dolog feletti tényleges hatalom megszerzését jelenti (BH 1985/9/334. szám).

Az adott ügyben a terhelt a 200 forint feletti tényleges hatalmat megszerezte, minthogy a pénzt magához véve azt az erszényében elrejtette. A terhelt a saját erszényét mindvégig magánál tartotta, így a magához vett pénzt is szoros őrizetében tartotta, és a rendőri intézkedés alkalmával, valamint azt követően is a pénzt sajátjának jelölte meg. Mindezek folytán az eltulajdonítás céljából való dologelvételt hiánytalanul megvalósultnak és a lopást befejezettnek kell tekinteni [BH 1984/4/133. szám].