32005D0166[1]
2005/166/EK: A Bizottság határozata (2005. február 10.) az Európai Parlament és a Tanács 280/2004/EK határozata az üvegházhatást okozó gázok Közösségen belüli kibocsátásának nyomon követését szolgáló rendszerről és a Kiotói Jegyzőkönyv végrehajtásáról szóló végrehajtási szabályok megállapításáról (az értesítés a B(2005) 247. számú dokumentummal történt)
A BIZOTTSÁG HATÁROZATA
(2005. február 10.)
az Európai Parlament és a Tanács 280/2004/EK határozata az üvegházhatást okozó gázok Közösségen belüli kibocsátásának nyomon követését szolgáló rendszerről és a Kiotói Jegyzőkönyv végrehajtásáról szóló végrehajtási szabályok megállapításáról
(az értesítés a B(2005) 247. számú dokumentummal történt)
(2005/166/EK)
AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,
tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,
tekintettel az Európai Parlament és a Tanács 2004. február 11-i 280/2004/EK határozatára az üvegházhatást okozó gázok Közösségen belüli kibocsátásának nyomon követését szolgáló rendszerről és a Kiotói Jegyzőkönyv (1) végrehajtásáról és különösen annak 3. cikke (3) bekezdésére, 4. cikke (2) bekezdésére, 5. cikke (6) bekezdésére és 8. cikke (3) bekezdésére,
mivel:
(1) A Bizottság számára évente benyújtott tájékoztatás szükséges ahhoz, hogy el lehessen készíteni a Közösségnek és tagállamainak az Egyesült Nemzetek Éghajlatváltozási Keretegyezménye (UNFCCC) és a Kiotói Jegyzőkönyv alapján fennálló, az üvegházhatást okozó gázok összes kibocsátásának korlátozásával vagy csökkentésével kapcsolatos kötelezettségek teljesítésében elért tényleges haladás értékelését, és ki lehessen dolgozni a Közösség által elkészítendő éves jelentéseket, összhangban az UNFCCC és a Kiotói Jegyzőkönyv alapján fennálló kötelezettségekkel.
(2) A Bizottság vizsgálja felül e határozat 4. cikke (1) bekezdésében felsorolt elemeket, amennyiben a Közösségi nyilvántartás UNFCCC általi felülvizsgálata következtében további elemek szükségesek, és a szükséges módosításokat a 280/2004/EK határozat 9. cikke (2) bekezdésében említett eljárással összhangban fogadja el, hogy beszámolási követelményt állapítson meg a tagállamok számára ezen elemek vonatkozásában a 280/2004/EK határozat 3. cikke (1) bekezdése szerint ezt követően benyújtandó beszámolóikban.
(3) A Bizottság számára minden második évben benyújtott tájékoztatás szükséges ahhoz, hogy elkészülhessen a Közösség és a tagállamok várható haladásának az értékelése az UNFCCC és a Kiotói Jegyzőkönyv keretében vállalt kötelezettségek teljesítése terén.
(4) A Bizottság vizsgálja felül a II. és III. mellékletet, és fogadjon el 2007. január 1-ig minden szükséges módosítást összhangban a 280/2004/EK határozat 9. cikkének (2) bekezdésében említett eljárással.
(5) A Bizottság, az érintett tagállamokkal való egyeztetést követően, és összhangban e határozatban megállapított elvekkel, meghatározza a tagállam nyilvántartásából hiányzó adatok becsült értékét a tagállam és a Közösség nyilvántartási rendszere teljességének a biztosítására, összhangban a UNFCCC-nek az éves nyilvántartási rendszerekre vonatkozó jelentéstételi útmutatójával és az üvegházhatást okozó gázok nemzeti nyilvántartási rendszereire vonatkozó 1996. évi átdolgozott IPCC- útmutatóval.
(6) A tagállamok és a Bizottság készítsék el a 2005-ig elért haladás bemutatásáról szóló beszámolóikat a UNFCCC nemzeti közlésekre vonatkozó jelentéstételi útmutatójával és a Kiotói Jegyzőkönyv 7. cikke szerinti útmutatóval összhangban.
(7) A tagállamok és a Bizottság készítsék el beszámolóikat a Marrakeshi Megállapodásokban megállapított kiegészítő időszakról a kötelezettségek teljesítésére ezen időszak elteltével, összhangban a Kiotói Jegyzőkönyv 7. cikke szerinti útmutatóval.
(8) A tagállamok és a Közösség együttműködésének és összehangolásának e határozatban megállapított, 280/2004/EK határozat szerinti kötelezettségeihez kapcsolódó eljárásai és időkerete biztosítják e kötelezettségek időbeli és eredményes megvalósulását.
(9) E határozatban előírt intézkedések összhangban vannak a 280/2004/EK határozat 9. cikkében említett Bizottság véleményével,
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
I. FEJEZET
Tárgy
1. cikk
Tárgy
E határozat megállapítja a 280/2004/EK határozat megvalósítási szabályait a következők vonatkozásában:
a) jelentéskészítés a 280/2004/EK határozat 3. cikke (1) és (2) bekezdéseiben utalt tájékoztatásról, összhangban e határozat 3. cikke (3) bekezdésével;
b) Közösségi nyilvántartási rendszer létrehozása, összhangban a 280/2004/EK határozat 4. cikke (2) bekezdésével;
c) az előrehaladás bemutatásának a Kiotói Jegyzőkönyv 3. cikkének (2) bekezdésében előírt jelentésére, valamint a Marrakeshi Megállapodásokban megállapított kiegészítő időszakkal kapcsolatos jelentésre vonatkozó követelmények a kötelezettségeknek a 280/2004/EK határozat 5. cikkének (6) bekezdésével összhangban történő teljesítésére;
d) a 280/2004/EK határozat 8. cikk (1) bekezdésében felsorolt kötelezettségekkel kapcsolatos együttműködés és összehangolás eljárásai és időrendje, összhangban e határozat 8. cikke (3) bekezdésével.
II. FEJEZET
A tagállamok jelentései
1. Rész
Éves jelentések
2. cikk
Meghatározás és a jelentéstételre vonatkozó útmutató
(1) A tagállamok a 280/2004/EK határozat 3. cikk (1) bekezdése szerint benyújtott jelentésben foglalt tájékoztatást az alábbiakkal összhangban határozzák meg:
a) Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testületnek (IPCC) az üvegházhatást okozó gázok nemzeti nyilvántartási rendszereire vonatkozó 1996. évi átdolgozott útmutatója, a továbbiakban: "az üvegházhatást okozó gázok nemzeti nyilvántartási rendszereire vonatkozó 1996. évi átdolgozott IPCC-útmutató";
b) Az IPCC jó gyakorlatáról szóló útmutató és bizonytalanságkezelés az üvegházhatást okozó gázok nemzeti nyilvántartási rendszereiben, a továbbiakban: "az IPCC jó gyakorlatáról szóló útmutató";
c) Az IPCC jó gyakorlatáról szóló útmutató földhasználat, földhasználat-változás és erdőgazdálkodás esetében (LULUCF), a továbbiakban: "az IPCC jó gyakorlatáról szóló iránymutatás LULUCF esetében".
(2) A tagállamok a 280/2004/EK határozat 3. cikk (1) bekezdése szerinti beszámolóban foglalt tájékoztatást benyújtják a Bizottságnak, annak egy példányát az Európai Környezetvédelmi Ügynökségnek, összhangban:
a) az Egyezmény 1. melléklete I. részében szereplő Felek nemzeti közléseinek elkészítésére vonatkozó útmutatóval: a UNFCCC jelentéstételi útmutatója az éves nyilvántartási rendszerekről, a továbbiakban "az UNFCC jelentéstételi útmutatója az éves nyilvántartási rendszerekről";
b) a Kiotói Jegyzőkönyv 7. cikke szerint előírt tájékoztatás előkészítése, a továbbiakban: "útmutató a Kiotói Jegyzőkönyv 7. cikke szerint".
(3) A 280/2004/EK határozat 3. cikk (1) bekezdés, második albekezdésben említett teljes nemzeti nyilvántartási rendszerről szóló jelentést a UNFCCC éves nyilvántartási rendszerekről szóló jelentéskészítési útmutatójában megállapított nemzeti nyilvántartási rendszerről szóló jelentés felépítésének a felhasználásával kell összeállítani.
3. cikk
Jelentés a 280/2004/EK határozat 3. cikke (1) bekezdésének d) albekezdése szerint
(1) A tagállamok, összhangban a Kiotói Jegyzőkönyv 3. cikk (3) bekezdésével és az ezt követően elfogadott vonatkozó határozatokkal, a 280/2004/EK határozat 3. cikke (1) bekezdés d) pontja céljából, beszámolót készítenek a földhasználat változásaiból és az erdőgazdálkodási tevékenységekből eredő üvegházhatást okozó gázok forrásokból való emberi eredetű kibocsátásairól és nyelők általi eltávolításáról a Kiotói Jegyzőkönyv 3. cikke (3) bekezdése szerint az 1990 és az elmúlt év előtti év közötti évekről.
Azok a tagállamok, amelyek a Kiotói Jegyzőkönyv 3. cikke (4) bekezdése értelmében az erdőgazdálkodást, a művelt területek gazdálkodását, a legelőgazdálkodást vagy újratelepítést választják, kiegészítő beszámolót készítenek minden egyes választott tevékenységből eredő üvegházhatást okozó gázok forrásokból való emberi eredetű kibocsátásairól és nyelők általi eltávolításáról az 1990 és az elmúlt év előtti év közötti évekről.
A tagállamok egyértelműen különböztessék meg ezt az információt a Kiotói Jegyzőkönyv A mellékletében felsorolt forrásokból származó emberi eredetű kibocsátások becsült értékeitől.
(2) A tagállamok az (1) bekezdésben szereplő tájékoztatást a 2010. január 15-től kezdődően benyújtott jelentéseikben közlik.
4. cikk
Jelentés a 280/2004/EK határozat 3. cikke (1) bekezdésének f) albekezdése szerint
(1) A tagállamok, a 280/2004/EK határozat 3. cikke (1) bekezdésének f) albekezdése szerint, megküldik:
a) a tagállam ismertetőjét a nyilvántartási rendszer előkészítésére és a nyilvántartási rendszer előkészítésének folyamatára tett intézményi megoldásokról;
b) az alkalmazott módszertanokat és adatforrásokat, köztük a felhasznált módszerekről, tevékenységtípusok adatairól és kibocsátási tényezőkről szóló tájékoztatót, melyeket a Közösség kulcsforrásaira alkalmaztak a Bizottság által évente október 31-ig meghatározottak szerint, összhangban az IPCC jó gyakorlatról szóló útmutatójának 7. fejezetével és az IPCC jó gyakorlatról szóló útmutatója LULUCF esetén 5. fejezetével. A tagállamok e tájékoztatást a nemzeti nyilvántartási rendszer részeire történő utalással, vagy e határozat I. mellékletében megadott táblázatos formában adják meg;
c) a tájékoztatást a tagállam minőségbiztosítási és minőségellenőrzési programjáról, beleértve annak minőségi célkitűzéseit és a nyilvántartás minőségbiztosítási és minőségellenőrzési tervét;
d) az általános bizonytalansági értékelést;
e) az általános teljességi értékelést, figyelembe véve e tagállam földrajzi lefedettségét és bármely hiányosságot a nyilvántartási rendszer általi lefedettségben;
f) az ágazati megközelítés összehasonlítását a referenciamegközelítéssel;
g) a korábbi nemzeti nyilvántartási rendszerek UNFCCC általi felülvizsgálatára adott válaszokat, amelyeket a korábbi nemzeti nyilvántartási rendszerek és bármely elvégzett újraszámlálásra vonatkozó információk benyújtása óta kaptak meg;
h) a múltbeli kibocsátási tendenciák ismertetését és értelmezését.
(2) Az (1) bekezdés a)-e) pontjai alapján benyújtandó információk vonatkozásában a tagállamok jelezhetik, hogy a nemzeti nyilvántartási rendszerről szóló jelentés e részeiben nem történt változás.
5. cikk
Jelentés a 280/2004/EK határozat 3. cikke (1) bekezdésének g) albekezdése szerint
A 280/2004/EK határozat 3. cikk (1) bekezdése g) albekezdésében említett nemzeti kibocsátásforgalmi-jegyzékből származó információknak tartalmazniuk kell a Kiotói Jegyzőkönyv 7. cikke szerinti útmutatókban előírt információkat.
6. cikk
Jelentés a 280/2004/EK határozat 3. cikke (1) bekezdésének h) albekezdése szerint
A 280/2004/EK határozat 3. cikk (1) bekezdése h) albekezdésében említett jogi személyekről szóló információknak tartalmazniuk kell azon jogi személyek listáját, akiknek a tagállam engedélyezte, hogy rendelkezzenek kibocsátható mennyiségi egységekkel (KME), eltávolítási egységekkel (ETE), kibocsátáscsökkentési egységekkel (KCsE) és igazolt kibocsátáscsökkentésekkel (IKCs), beleértve az ideiglenes (iIKCs) és a hosszútávú igazolt kibocsátáscsökkentéseket (htIKCs).
7. cikk
Jelentés a 280/2004/EK határozat 3. cikk (1) bekezdés j) albekezdése szerint
A 280/2004/EK határozat 3. cikk (1) bekezdésének j) albekezdésében említett mutatókra vonatkozó:
a) információknak tartalmazniuk kell, 2005. január 15-ig, és ezt követően minden évben, a II. melléklet II.-1. táblázatában felsorolt elsőbbségi mutatók értékeit;
b) információk tartalmazzák 2005. január 15-ig, és tartalmazniuk kell 2006. január 15-ig, és ezt követően minden évben, a II. melléklet II.-2. táblázatában felsorolt kiegészítő elsőbbségi mutatók értékeit;
c) információk tartalmazzák 2005. január 15-ig, és ezt követően minden évben, a II. melléklet II.-3. táblázatában felsorolt kiegészítő elsőbbségi mutatók értékeit.
2. Rész
Kétévenkénti jelentések
8. cikk
Jelentési útmutató
A tagállamok a 280/2004/EK határozat 3. cikk (2) bekezdésében felsorolt információkat az Egyezmény I. melléklete II. részében szereplő, a Felek nemzeti közlései előkészítésére vonatkozó útmutatóval: a UNFCCC nemzeti közlésekre vonatkozó jelentési útmutatója, a továbbiakban a "UNFCCC nemzeti közlésekre vonatkozó jelentési útmutatója" és a Kiotói Jegyzőkönyv 7. cikke szerinti útmutatóval összhangban nyújtsák be.
9. cikk
Jelentés a 280/2004/EK határozat 3. cikk (2) bekezdésének a) albekezdése szerint
A 280/2004/EK határozat 3. cikk (2) bekezdésének a) albekezdésében említett nemzeti politikákról és intézkedésekről szóló információk tartalmazzák:
a) azon politikák és intézkedések listáját, amelyek a jelentéstételi időszak során véget értek, vagy azokat visszavonták;
b) más vonatkozó politikákkal és intézkedésekkel és a vonatkozó Közösségi politikákkal és jogszabályokkal való tényleges és várható kölcsönhatások ismertetését;
c) a 2005-ös, 2010-es, 2015-ös és 2020-as évre vonatkozó előrejelzések mutatóit e határozat III. mellékletében felsoroltak szerint.
10. cikk
Jelentés a 280/2004/EK határozat 3. cikk (2) bekezdés b) albekezdése szerint
(1) A 280/2004/EK határozat 3. cikk, (2) bekezdés b) albekezdése céljából a tagállamoknak egyértelműen kell megállapítaniuk az "intézkedésekre épülő" és a "kiegészítő intézkedésekre épülő" előrejelzéseiket, valamint az azokban foglalt politikákat és intézkedéseket.
Az "intézkedésekre épülő" előrejelzésnek a megvalósított és elfogadott politikákat és intézkedéseket kell tartalmaznia. A "kiegészítő intézkedésekre épülő" előrejelzésnek a tervezett politikákat és intézkedéseket kell tartalmaznia.
A tagállamok, az "intézkedésekre épülő" és a "kiegészítő intézkedésekre épülő" előrejelzések részeként benyújthatnak információkat "intézkedésekre nem épülő" előrejelzésekről. Az "intézkedésekre nem épülő" előrejelzés nem tartalmazhat semmi olyan politikát vagy intézkedést, amelyet ezen előrejelzés kezdő éveként választott évet követően valósítottak meg, fogadtak el vagy terveztek meg.
(2) A 280/2004/EK határozat 3. cikk (2) bekezdése b) albekezdésének iv. pontjában említett módszertanokról, modellekről, az alapjukként felhasznált feltételezésekről és a legfontosabb bemeneti, valamint kimeneti paraméterekről szóló ismertetéseknek tartalmazniuk kell e határozat IV. melléklete 1. pontjában előírt kötelező paramétereket, amennyiben alkalmazzák azokat.
Ösztönzik a tagállamokat, hogy nyújtsák be azokat az előrejelzési paramétereket, amelyek szerepelnek e határozat IV. melléklete 2. pontjában megállapított, ajánlott paraméterek listájában.
A tagállamok végezzék el előrejelzéseik érzékenységi elemzését az előrejelzési modelljeik legfontosabb bemeneti változóira összpontosítva.
Ösztönzik a tagállamokat, hogy határozzanak meg magas, közepes és alacsony forgatókönyvet a legfontosabb bemeneti változókra és állapítsák meg e forgatókönyvek előrejelzés szerinti kibocsátási mennyiségeit. Továbbá ösztönzik a tagállamokat, hogy érzékeltessék az előrejelző modelljük és az értékeléseik során felhasznált módszerek megbízhatóságát. A tagállamok megvizsgálhatják többváltozós forgatókönyvek alkalmazását a bemeneti változók kombinációinak felhasználásával.
11. cikk
Jelentés a 280/2004/EK határozat 3. cikk (2) bekezdése a) albekezdésének vi. pontja és a 3. cikk (2) bekezdésének d) albekezdése szerint
A tagállamok tájékoztatást nyújtanak be a Kiotói Jegyzőkönyv 6., 12. és 17. cikke értelmében igénybe vett együttes végrehajtás, tiszta fejlesztési mechanizmus és nemzetközi kibocsátási kereskedelem alkalmazásáról a Tanács 2002/358/EK (2) határozatának 2. cikke és a Kiotói Jegyzőkönyv keretében vállalt, mennyiségileg meghatározott kibocsátási korlátozásaik vagy csökkentési kötelezettségeik teljesítése érdekében, e határozat V. mellékletében megfogalmazott kérdőív alapján. Ösztönzik a tagállamokat, hogy e tájékoztatást évente nyújtsák be a 280/2004/EK határozat 3. cikk (1) bekezdése szerint benyújtott jelentésük részeként.
A tagállamok e tájékoztatást korlátozhatják az előző évi kérdőív alapján benyújtott tájékoztatás változásaira vagy kiegészítéseire.
III. FEJEZET
A közösségi nyilvántartási rendszer
1. Rész
A Közösségi nyilvántartási rendszer
12. cikk
Információk és adatok minősége és cseréje a közösségi nyilvántartási rendszerben
(1) A tagállamok biztosítják az üvegházhatást okozó gázokról szóló nemzeti nyilvántartásuk tevékenységi adatainak, kibocsátási tényezőinek és más paramétereinek a minőségét, összhangban az IPCC jó gyakorlatról szóló útmutatójával és az IPCC jó gyakorlatról szóló útmutatójával LULUCF esetében.
(2) A tagállamok éves nyilvántartásukat elektronikus formában nyújtják be a Bizottsághoz és annak egy példányát megküldik az Európai Környezetvédelmi Ügynökségnek.
2. Rész
A nemzeti nyilvántartásból hiányzó adatok becsült értéke a 280/2004/EK határozat 4. cikk (1) bekezdése szerint
13. cikk
A nemzeti nyilvántartásból hiányzó adatok becsült értéke a 280/2004/EK határozat 4. cikkének (1) bekezdése szerint
Amennyiben egy tagállam a jelentéstételi év március 15-ig nem nyújt be a 280/2004/EK határozat 3. cikk (1) bekezdésében előírt minden adatot, a Bizottság e tagállam hiányzó adataira becsült értékeket állapít meg, amelyeket szerepeltet az üvegházhatást okozó gázokról összeállított azévi Közösségi nyilvántartásban, a megfelelő forráskategóriában, összhangban a UNFCCC éves nyilvántartásokra vonatkozó jelentési útmutatójával és az üvegházhatást okozó gázok nemzeti nyilvántartási rendszereire vonatkozó 1996. évi átdolgozott IPCC-útmutatóval.
14. cikk
(1) A Bizottság a hiányzó adatok becsült értékeit a (2), (3) és (4) bekezdésekben ismertetett alapelvek alapján állapítja meg.
(2) Amennyiben a tagállamtól az adott forráskategóriáról korábban benyújtott, a korábbi évekre vonatkozó becsült értékek összefüggő idősorozata áll rendelkezésre, amelyeket nem módosítottak a Kiotói Jegyzőkönyv 5. cikkének (2) bekezdése szerint, ezen idősorozat alapján végzett következtetéssel állapítják meg a kibocsátás becsült értékét.
Az energiaágazat szén-dioxidkibocsátása tekintetében a kibocsátás kikövetkeztetése az Eurostat szén-dioxid-kibocsátás becsült értékei százalékos változásán alapuljon.
(3) Amennyiben az érintett forráskategóriára vonatkozó becsült értéket a korábbi években a Kiotói Jegyzőkönyv 5. cikkének (2) bekezdése szerint módosították és a tagállam nem nyújtott be átdolgozott, becsült értéket, a szakértői felülvizsgálati munkacsoport által használt alapvető módosítási módszert kell alkalmazni a módosítások módszereire vonatkozó szakmai útmutatóban a Kiotói Jegyzőkönyv 5. cikk (2) bekezdésében leírtak szerint, a továbbiakban "Módosítások szakmai útmutatója", az ezen útmutatóban meghatározott konzervatív tényező alkalmazása nélkül.
(4) Amennyiben az érintett forráskategóriára vonatkozó bejelentett becsült értékek összefüggő idősorozata nem áll rendelkezésre, és amennyiben a forráskategória becsült értékét nem módosították a Kiotói Jegyzőkönyv 5. cikkének (2) bekezdése szerint, a becslés alapja a módosítások szakmai útmutatója legyen az ezen útmutatóban meghatározott konzervatív tényező alkalmazása nélkül.
15. cikk
A Bizottság a 14. cikkben említett becsült értékeket a jelentéstételi év március 31-ig készíti el az érintett tagállammal folytatott konzultációt követően, és e becsült értékeket közli a többi tagállammal.
16. cikk
Az érintett tagállam használja fel a 14. cikkben említett becsült értékeket az UNFCCC felé benyújtandó nemzeti jelentésében, hogy biztosítsa a Közösségi nyilvántartás és a tagállamok nyilvántartásai közti egybehangzóságot.
IV. FEJEZET
Jelentés a 2005-ig elért haladás bemutatására és a kötelezettségek teljesítésére meghatározott kiegészítő időszakra vonatkozóan
1. Rész
Jelentések a 2005-ig elért haladás bemutatására
17. cikk
Tagállam jelentése a 2005-ig elért haladás bemutatására a 280/2004/EK határozat 5. cikkének (4) bekezdése alapján
(1) A tagállamok elkészítik a jelentést a 2005-ig elért haladás bemutatásáról, összhangban a UNFCCC nemzeti közlésekre vonatkozó jelentéstételi útmutatójával és a Kiotói Jegyzőkönyv 7. cikke szerinti útmutatóval. A jelentés tartalmazza:
a) a hazai intézkedések, köztük mindazon jogi és intézményi lépések ismertetését, amelyeket e tagállam a 2002/358/EK határozat 2. cikke és a Kiotói Jegyzőkönyv értelmében vállalt kötelezettségeinek a teljesítése céljából fogadott el, és a hazai megfelelőség és végrehajtás célját szolgáló bármely program ismertetését;
b) a tájékoztatást az üvegházhatást okozó gázkibocsátások nemzeti szintű tendenciáiról és előrejelzéseiről, ahol a tendenciákat a tagállamok által az UNFCCC felé 2005. április 15-ig benyújtott nyilvántartási adatok alapján kell megállapítani;
c) az értékelést arról, hogy az a) pontban említett hazai intézkedések, a b) pontban említett tendenciák és előrejelzések fényében, hogyan járulnak hozzá ahhoz, hogy a tagállam teljesítse a 2002/358/EK határozat 2. cikke és a Kiotói Jegyzőkönyv szerinti kötelezettségeit;
d) azon tevékenységek, lépések és programok ismertetését, amelyeket a tagállam abból a célból vállalt, hogy teljesítse a Kiotói Jegyzőkönyv 10. és 11. cikkei szerinti kötelezettségeit.
(2) A tagállamok a jelentést négy fejezetből álló, egységes dokumentumként nyújtják be, amely tartalmazza az (1) bekezdés a)-d) pontjaiban felsorolt információkat.
Az 1(b) bekezdésben említett előrejelzésekről szóló információknak egybehangzóknak kell lenniük a Bizottságnak 2005. június 15-ig, a 280/2004/EK határozat 5. cikk (3) bekezdése szerint benyújtott információkkal.
2. Rész
A kötelezettségek teljesítésére meghatározott kiegészítő időszak leteltével benyújtandó jelentések
18. cikk
Tagállam által benyújtandó jelentés a 280/2004/EK határozat 5. cikkének (5) bekezdése szerinti kötelezettségek teljesítésére meghatározott kiegészítő időszak leteltével
Minden egyes tagállam jelentése, összhangban a kibocsátható mennyiségek számontartásának a módozataival a Kiotói Jegyzőkönyv 7. cikkének (4) bekezdése szerint, az alábbi információkat tartalmazza:
a) a kötelezettségek teljesítésére meghatározott kiegészítő időszak végéig, a folyó naptári évre (meghatározás a Greenwich-i középidő szerint) az alábbiak teljes mennyiségét:
i. minden év január 1-én az egyes tagállamok részes fél számláján, törlési, helyettesítési és megszüntetési számláján, és valamennyi üzemeltetői és személyi számlán szereplő KCSE, IKCS (amely tartalmazza a htIKCs-t és az iIKCs-t), KME, ETE;
ii. a Kiotói Jegyzőkönyv 3. cikk (7) bekezdése és 3. cikk (8) bekezdése szerinti kibocsátható mennyiség alapján kiadott KME;
iii. a Kiotói Jegyzőkönyv 6. cikke értelmében vállalt projektek alapján kibocsátott KCsE;
iv. más kibocsátásiegység-forgalmi jegyzékből szerzett KCsE, IKCs (amely tartalmazza a htIKCs-t és az iIKCs-t), KME, ETE, valamit az átadási nyilvántartásoknak és kibocsátásiegység-forgalmi jegyzékeknek az azonosítását biztosító külön lista;
v. a Kiotói Jegyzőkönyv 3. cikk (3) és (4) bekezdései szerinti egyes tevékenységek alapján kibocsátott ETE;
vi. más kibocsátásiegység-forgalmi jegyzéknek átadott KCsE, IKCs (amely tartalmazza a htIKCs-t és az iIKCs-t), KME, ETE, valamint az átvevő nyilvántartásoknak és kibocsátásiegység-forgalmi jegyzékeknek az azonosítását biztosító külön lista;
vii. a Kiotói Jegyzőkönyv 3. cikk (3) és (4) bekezdése szerinti tevékenységek alapján törölt KCsF, IKCs, KME és ETE;
viii. a Megfelelőségi Bizottság azon határozatát követően törölt KCsE, IKCs, KME és ETE, mely szerint a tagállam nem teljesíti a Kiotói Jegyzőkönyv 3. cikk (1) bekezdése értelmében fennálló kötelezettségét;
ix. más törölt KCsE, IKCs (amely tartalmazza a htIKCs-t és az iIKCs-t), KME és ETE;
x. megszüntetett KCsE, IKCs (amely tartalmazza a htIKCs-t és az iIKCs-t), KME és ETE;
xi. az iIKCs helyettesítési számlára, a kötelezettség vállalási időszakra átutalt KCsE, IKCs, KME, ETE, és iIKCs;
xii. a Kiotói Jegyzőkönyv első kötelezettségvállalási időszakára a htIKCs helyettesítési számlára átutalt KME, IKCs, KCsE, ETE, és htIKCs.
b) a tagállam megszüntetési számláján a jelentéstételi időszak végén szereplő KCsE, KME, ETE, IKCs (amely tartalmazza a htIKCs-t és az iIKCs-t) teljes mennyiségét és sorozatszámait;
c) azon KCsE, IKCS és KME teljes mennyiségét és sorozatszámait, amelyekkel kapcsolatosan a tagállam kéri azok átvitelét a következő kötelezettségvállalási időszakra.
A tájékoztatás csak azokat a KCsE, KME, ETE, IKCs-t (amely tartalmazza a htIKCs-t és az iIKCs-t) tartalmazza, amelyek érvényesek a kérdéses kötelezettségvállalási időszakra. A döntést a 2004/2216/EK (3) rendelet 9. cikke szerint benyújtott tájékoztatás alapján hozzák meg, és e tájékoztatást elektronikus formában kell benyújtani.
19. cikk
A Közösség által elkészítendő jelentés a 280/2004/EK határozat 5. cikkének (5) bekezdése szerinti kötelezettségek teljesítésére meghatározott kiegészítő időszak leteltével
A Közösség által elkészítendő jelentés az alábbi információkat tartalmazza:
a) A tagállamok jelentéseiben közölt, a 18. cikk a) bekezdésében felsorolt egységek teljes mennyiségét és a Közösségi kibocsátásiegység-forgalmi jegyzékben szereplő ezen egységek teljes mennyiségét;
b) A tagállamok és a Közösség megszüntetési számláin a jelentéstételi időszak végén szereplő KCsE, KME, ETE, IKCs (amely tartalmazza a htIKCs-t és az iIKCs-t) teljes mennyiségét és sorozatszámait;
c) Azon KCsE, IKCs és KME teljes mennyiségét és sorozatszámait, amelyekkel kapcsolatosan minden tagállam és a Közösség kéri azok átvitelét a következő kötelezettségvállalási időszakra, összhangban a kibocsátható mennyiségek számontartásának a módozataival a Kiotói Jegyzőkönyv 7. cikk (4) bekezdése szerint.
V. FEJEZET
Együttműködés és összehangolás eljárásai és időrendje
20. cikk
A Közösség üvegházhatást okozó gázokra vonatkozó nyilvántartásának és nyilvántartási jelentésének az összeállítása a 280/2004/EK határozat 8. cikk (1) bekezdés a) albekezdése szerint
(1) A tagállamok a 280/2004/EK határozat 3. cikk (1) bekezdése értelmében adott éves tájékoztatásukat az Európai Környezetvédelmi Ügynökség ReportNet eszközei felhasználásával nyújtsák be, melyek a 1641/2003/EK (4) európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján állnak rendelkezésre
(2) A tagállamok által a 280/2004/EK határozat 4. cikk (1) bekezdésével összhangban biztosított adatfrissítés korlátozódjék a hiányzó adatok pótlására és az ellentmondások megszüntetésére.
(3) A Közösség nyilvántartásának és nyilvántartási jelentésének az összeállítására vonatkozó eljárások és időrend a VI. mellékletben olvashatók.
21. cikk
A UNFCCC és a Kiotói Jegyzőkönyv szerinti felülvizsgálati, módosítási és megfelelési eljárások a 280/2004/EK határozat 8. cikk (1) bekezdésének b) és c) albekezdései alapján
(1) Amennyiben valamely tagállam június 1-én nem nyújtotta be az éves nyilvántartási jelentését a UNFCCC-nek, arról haladéktalanul értesítse a Bizottságot.
(2) A tagállamok egy héten belül tájékoztassák a Bizottságot, amennyiben az alábbi tájékoztatások bármelyikét kapják a UNFCCC-től:
a) Jelzések a szakértői felülvizsgálati munkacsoport részéről a tagállam nyilvántartásával kapcsolatos problémákról, melyet módosítani szükséges;
b) Javítások a nyilvántartási becsült értékekben a kérdéses nyilvántartási jelentésben a tagállam és a szakértői felülvizsgálati munkacsoport megegyezésével;
c) Módosított becsült értékek nyilvántartásfelülvizsgálatról szóló egyéni jelentéstervezetben, olyan problémára vonatkozóan, amelyet a tagállam a szakértői felülvizsgálati munkacsoport szerint nem korrigált kielégítően;
d) Megvalósítással kapcsolatos kérdések, amelyeket a Megfelelési Bizottságnak nyújtottak be a Kiotói Jegyzőkönyv alapján, a Megfelelési Bizottság értesítése arról, hogy valamely megvalósítási kérdés vizsgálatát kezdi meg, valamint a Megfelelési Bizottság és társszervezeteinek a tagállammal kapcsolatos valamennyi előzetes megállapításai és döntései.
Az a) pont vonatkozásában a tagállam értesítse a Bizottságot arról, hogy milyen tervei vannak a szakértői felülvizsgáló munkacsoport által megállapított problémák kezelésére.
A c) pont vonatkozásában a tagállam értesítse a Bizottságot arról, hogy elfogadja vagy elutasítja a javasolt módosításokat.
A Bizottság tájékoztassa a többi tagállamot, az átvételtől számított egy héten belül, az a)-d) pontokban szereplő, az érintett tagállamtól származó információkról.
(3) A Bizottság tájékoztassa valamennyi tagállamot az UNFCCC-től érkező alábbi információkról az átvételtől számított egy héten belül:
a) Jelzések a szakértői felülvizsgálati munkacsoport részéről a Közösség nyilvántartásával kapcsolatos problémákról, melyet módosítani szükséges;
b) Javítások a nyilvántartási becsült értékekben a kérdéses nyilvántartási jelentésben a Közösség és a szakértői felülvizsgálati munkacsoport megegyezésével;
c) Módosított becsült értékek nyilvántartás felülvizsgálatról szóló egyéni jelentéstervezetben, olyan problémára vonatkozóan, amelyet a Közösség a szakértői felülvizsgálati munkacsoport szerint nem korrigált kielégítően;
d) Megvalósítással kapcsolatos kérdések, amelyeket a Megfelelési Bizottságnak nyújtottak be a Kiotói Jegyzőkönyv alapján, a Megfelelési Bizottság értesítése arról, hogy valamely megvalósítási kérdés vizsgálatát kezdi meg, valamint a Megfelelési Bizottság és társszervezeteinek a Közösséggel kapcsolatos valamennyi előzetes megállapításai és döntései.
(4) A tagállamok hangolják össze a Bizottsággal a 280/2004/EK határozat szerinti kötelezettségeikkel kapcsolatos felülvizsgálati folyamatra adandó válaszukat:
a) a Kiotói Jegyzőkönyv alapján biztosított időkereten belül, amennyiben egyetlen év módosított becsült értékei vagy a kötelezettségvállalási időszak egymás után következő éveinek összeadódó módosításai, egy vagy több tagállam esetében a mennyiség tekintetében a Közösségi nyilvántartás olyan mértékű módosítását jelentené, amelynek eredményeként a Kiotói Jegyzőkönyv 7. cikk (1) bekezdése szerinti módszertani és jelentéstételi követelmények a jogosultsági követelmények céljára nem teljesülnének a Kiotói Jegyzőkönyv 7. cikke szerinti útmutatóban leírtak szerint;
b) két héten belül azt megelőzően, hogy a Kiotói Jegyzőkönyv alapján az érintett testületeknek az alábbiakat benyújtanák:
i. kérés módosítás felülvizsgálatára;
ii. kérés a jogosultság visszaállítására;
iii. válasz megvalósítással kapcsolatos kérdés vizsgálatáról rendelkező döntésre vagy a Megfelelési Bizottság előzetes megállapításaira.
(5) A tagállamok tájékoztassák a Bizottságot és a többi tagállamot a módosítások szakmai útmutatója szerint alkalmazott önkéntes módosítási eljárás során a nyilvántartásaik becsült értékeire kiszámított módosításokról.
22. cikk
Jelentések elkészítése a haladás bemutatására a 280/2004/EK határozat 8. cikke (1) bekezdésének d) albekezdése szerint
(1) A Bizottság jelentéstervezetét a Közösség által 2005-ig elért haladás bemutatásáról köröztetik a tagállamokban 2005. július 30-ig. A tagállamok észrevételeiket legkésőbb 2005. augusztus 31-ig tegyék meg.
(2) A tagállamok a 2005-ig elért haladás bemutatásáról szóló jelentéseiket 2006. január 1-ig nyújtsák be a UNFCCC titkárságának, és a jelentés egy elektronikus példányát ugyan ezen a napon küldjék meg a Bizottságnak.
23. cikk
Jelentés a kibocsátható mennyiség meghatározásáról a 280/2004/EK határozat 8. cikk (1) bekezdésének e) albekezdés szerint
(1) Minden tagállam benyújtja a Bizottságnak az alábbi információkat 2006. január 15-ig:
a) a Montreali Jegyzőkönyv által nem ellenőrzött üvegházhatású gázok forrásokból való, emberi eredetű kibocsátása és nyelők általi eltávolítása nyilvántartásainak a teljes idősorozatát a UNFCCC-nek tett jelentés szerint;
b) a fluorozott szénhidrogénekre, perfluor-szénhidrogénekre és kén-hexafluoridra kiválasztott bázis évének a megjelölését a UNFCCC-nek tett jelentés szerint;
c) kibocsátási szintjére vonatkozó javaslatát tonna szén-dioxid-egyenértékben a 2002/358/EK határozat 3. cikke és a Kiotói Jegyzőkönyv 3. cikk (7) és (8) bekezdése alapján, a végleges bázisév kibocsátási adatainak a megállapítását követően és a 2002/358/EK határozat II. melléklete és a Kiotói Jegyzőkönyv szerinti, mennyiségileg meghatározott kibocsátás korlátozási és csökkentési kötelezettségek alapján, figyelembe véve a Kiotói Jegyzőkönyv 5. cikk (2) bekezdésében említett, a forrásokból való, emberi eredetű kibocsátások és a nyelők általi eltávolítások becslésének a módszereit és a kibocsátható mennyiségek számításának a módozatait a Kiotói Jegyzőkönyv 3. cikk (7) és (8) bekezdése szerint.
d) A kötelezettségvállalási időszaki tartalék számítását az általa javasolt kibocsátható mennyiség 90 százalékában vagy a legfrissebb nyilvántartása ötszörösének a 100 százalékában, amelyik az alacsonyabb;
e) A lombkorona-fedettség, földterület és famagasság kiválasztott egységes minimum értékeinek a megjelölését a Kiotói Jegyzőkönyv 3. cikk (3) és (4) bekezdése szerinti tevékenységek számontartásában történő felhasználásra, annak igazolásával együtt, hogy azon értékek megegyeznek az Egyesült Nemzetek Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetéhez vagy más nemzetközi testületekhez korábban benyújtott információkkal, s amennyiben eltérés van, a magyarázatát annak, hogy hogyan és miért választották azokat az értékeket, összhangban a Kiotói Jegyzőkönyv szerinti földhasználat, földhasználat-változás és erdőgazdálkodási tevékenységekhez kapcsolódó meghatározásokkal, módozatokkal, szabályokkal és útmutatókkal;
f) A 3. cikk (4) bekezdése szerint kiválasztott tevékenységek megjelölését az első kötelezettségvállalási időszak nyilvántartásában való szerepeltetés céljából, azon tájékoztatással együtt, hogy a Kiotói Jegyzőkönyv 5. cikkének (1) bekezdése szerinti nemzeti rendszere hogyan fogja azonosítani a tevékenységekhez társuló földterületeket összhangban a Kiotói Jegyzőkönyv szerinti földhasználat, földhasználat-változás és erdőgazdálkodási tevékenységekhez kapcsolódó meghatározásokkal, módozatokkal, szabályokkal és útmutatókkal;
g) Annak megjelölését a Kiotói Jegyzőkönyv 3. cikk (3) és (4) bekezdése szerinti minden egyes tevékenységre, hogy arról éves vagy a teljes kötelezettségvállalási időszakról szóló beszámolót készít;
h) Nemzeti rendszerének ismertetését a Kiotói Jegyzőkönyv 5. cikk (1) bekezdésével összhangban, a Kiotói Jegyzőkönyv 7. cikke szerinti útmutatóval összhangban;
i) A nemzeti kibocsátásiegység-forgalmi jegyzékének az ismertetését, összhangban a Kiotói Jegyzőkönyv 7. cikke szerinti útmutatóval.
A 2002/358/EK határozat II. mellékletének listájában nem szereplő tagállamok e tájékoztatást 2006. június 15-ig nyújtják be.
(2) A 280/2004/EK határozat 7. cikk (1) bekezdésében említett és a Kiotói Jegyzőkönyv 7. cikk (4) bekezdése alapján kibocsátható mennyiségek számontartására vonatkozó módozatokkal összhangban benyújtott jelentések elkészítésére és benyújtására vonatkozó menetrend a VII. mellékletben szerepel.
24. cikk
A kötelezettségek teljesítésére meghatározott kiegészítő időszakkal kapcsolatos jelentés a 280/2004/EK határozat 8. cikk (1) bekezdésének f) albekezdése alapján
(1) A kötelezettségek teljesítésére meghatározott kiegészítő időszak leteltével esedékes tagállami jelentéseket a kötelezettségek teljesítésére meghatározott kiegészítő időszak letelte utáni egy hónapon belül nyújtják be az UNFCCC titkárságának és a Bizottságnak.
(2) A Közösségnek a kötelezettségek teljesítésére meghatározott kiegészítő időszak leteltével esedékes jelentését az (1) bekezdésben említett tagállami jelentések átvételét követő egy hónapon belül nyújtják be az UNFCCC titkárságának.
VI. FEJEZET
Záró rendelkezések
25. cikk
Hatálybalépés
Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételének napját követő napon lép hatályba.
26. cikk
Címzettek
E határozat címzettjei a tagállamok.
Kelt Brüsszelben, 2005. február 10-én.
a Bizottság részéről
Stavros DIMAS
a Bizottság tagja
(1) HL L 49., 2004.2.19., 1. o.
(2) HL L 130., 2002.5.15., 1. o.
(3) HL L 386., 2004.12.29., 1. o.
(4) HL L 245., 2003.9.29., 1. o.
I. MELLÉKLET
A tagállamok által az EK legfontosabb forrásaira alkalmazott módszerek, adatforrások és kibocsátási tényezők táblázata a 4. cikk (1) bekezdése b) albekezdésének alkalmazásában
Az alkalmazott módszerekről szóló tájékoztatás lehet a szintekre épülő módszer, a modellen alapuló vagy egy országspecifikus megközelítés. A tevékenységi adatok származhatnak nemzeti statisztikákból vagy lehetnek létesítményspecifikusak. A kibocsátási tényezők lehetnek az üvegházhatást okozó gázok nemzeti nyilvántartási rendszereire vonatkozó 1996. évi átdolgozott IPCC-útmutatóban, az IPCC jó gyakorlatáról szóló útmutatóban körvonalazott IPCC alapértelmezési kibocsátási tényezők, országspecifikus kibocsátási tényezők, létesítményspecifikus kibocsátási tényezők, vagy az 1979. évi Egyezmény a nagy távolságra jutó, országhatárokon átterjedő levegőszennyezés keretében kidolgozott CORINAIR kibocsátási tényezők.
I. -1. táblázat:
Alkalmazott módszerek, tevékenységi adatok és kibocsátási tényezők Közösségi összefoglaló jelentése (Energia)
SZÖVEG HIÁNYZIK |
I. -2. táblázat:
Alkalmazott módszerek, tevékenységi adatok és kibocsátási tényezők közösségi összefoglaló jelentése (ipari folyamatok)
SZÖVEG HIÁNYZIK |
I -3. táblázat:
Alkalmazott módszerek, tevékenységi adatok és kibocsátási tényezők közösségi összefoglaló jelentése (oldószer és más termékfelhasználás, mezőgazdaság)
SZÖVEG HIÁNYZIK |
I. -4. táblázat:
Alkalmazott módszerek, tevékenységi adatok és kibocsátási tényezők közösségi összefoglaló jelentése (földhasználat-változás és erdőgazdálkodás, hulladék, egyéb)
SZÖVEG HIÁNYZIK |
(1) A Közösség legfontosabb forrásai. A Bizottság/Európai Környezetvédelmi Ügynökség tölti ki az előzőleg benyújtott nyilvántartás legfontosabb kategóriái elemzésének az eredményei alapján.
(2) Használja a következő jelölési kulcsokat az alkalmazott módszerek megadásához:
D (IPCC-alapértelmezés),
RA (Referencia-megközelítés),
T1 (IPCC 1. szint ),
T1a, T1b, T1c (IPCC 1a. szint, 1b. szint, illetve 1c. szint),
T2 (IPCC 2. szint),
T3 (IPCC 3. szint),
C (CORINAIR),
CS (Országspecifikus).
M (Modell)
COPERT X (X Copert Modell = Verzió)
Amennyiben egy forráskategóriában több mint egy módszert használnak fel, sorolja fel a vonatkozó módszereket. Az országspecifikus módszerekkel vagy az alapértelmezett IPCC-módszerek bármilyen módosításaival kapcsolatos magyarázatokat, valamint a különböző módszerek használatával kapcsolatos információkat forráskategóriánként, ahol több mint egy módszert jelöltek meg, a dokumentációablakban adják meg.
(3) Használja a következő jelölési kulcsokat az alkalmazott tevékenységi adatok forrásainak meghatározásához:
NS (nemzeti statisztika),
RS (regionális statisztika),
IS (nemzetközi statisztika),
PS (Létesítményspecifikus adatok),
AS (társulások, üzleti szervezetek),
Q (specifikus kérdőívek, felmérések).
Amennyiben a fenti kulcsok nem felelnek meg a nemzeti körülményeknek, használjanak más kulcsokat és adják meg azok magyarázatát a dokumentációablakban. Ahol többféle AD-forrást alkalmaztak, használjanak eltérő jelöléseket ugyanazon cellákban, további magyarázatot adva a dokumentációablakban.
(4) Használja a következő jelölési kulcsokat az alkalmazott kibocsátási tényező meghatározásához:
D (alapértelmezett IPCC),
C (CORINAIR),
CS (Országspecifikus),
PS (Létesítményspecifikus).
Ahol többféle kibocsátási tényezőt alkalmaztak, használjanak eltérő jelöléseket ugyanazok cellákban, további magyarázatot adva a dokumentációablakban.
II. MELLÉKLET
ÉVES MUTATÓK LISTÁJA
II.-1. TÁBLÁZAT
Elsőbbségi mutatók listája (1)
Szám | az Eurostat energia-hatékonysági mutatói szerinti nómenklatúra | Mutató | Számláló/nevező | Útmutató/meghatározások (2) (3) |
1 | MACRO | GDP összes CO2-intenzitása, t/Millió euro | Összes CO2-kibocsátás, kt | Összes CO2-kibocsátás (kivéve LUCF) az Általános Jelentéstételi Formátumban (CRF) közöltek szerint |
GDP, milliárd euro (EK95) | Bruttó hazai termék 1995. évi állandó árakon számolva (forrás: Nemzetgazdasági mérleg) | |||
2 | MACRO B0 | GDP energiával kapcsolatos CO2-intenzitása, t/millió euro | Energiafogyasztásból származó CO2-kibocsátások, kt | Fosszilis energiahordozók égetéséből származó CO2-kibocsátások (IPCC-forráskategória 1A, ágazati megközelítés) |
GDP, milliárd euro (EK95) | Bruttó hazai termék 1995. évi állandó árakon számolva (forrás: Nemzetgazdasági mérleg) | |||
3 | KÖZLEKEDÉS C0 | Személyautók CO2-kibocsátásai, kt | Személyautók (elsősorban személyszállításra tervezett gépjárművek, max. 12 személy szállítására, a jármű bruttó súlya max. 3 900 kg – IPCC-forráskategória 1A3bi) összes közlekedési tevékenységére számított fosszilis energiahordozók elégetéséből származó CO2-kibocsátások. | |
Személyautók által megtett kilométerek, millió km | Jármű által megtett kilométerek személyautónként. (Forrás: közlekedési statisztika) Megjegyzés: A tevékenységi adatok, amennyiben lehetséges, legyenek egybehangzóak a kibocsátási adatokkal. | |||
4 | IPAR A1 | Ipar energiával kapcsolatos CO2-intenzitása, t/millió euro | Iparból származó CO2-kibocsátások, kt | Fosszilis energiahordozók égetéséből származó kibocsátások a gyáriparban, építőiparban, a bányászatban és a kőfejtésben (kivételt képeznek a szénbányák, az olaj- és gázkitermelés), beleértve az elektromosáram- és hőelőállítás céljára történő égetést (IPCC-forráskategória 1A2). Az ipar által közlekedési célra használt energiát nem itt, hanem a közlekedési mutatók között kell feltüntetni. A közutakon kívül és más mozgó, az iparban használt gépi berendezésekből származó kibocsátásokat ebben az ágazatban kell feltüntetni. |
Összes ipar bruttó hozzáadott értéke, milliárd euro (EC95) | A gyártó iparágak (NACE 15-22, 24-37), az építőipar (NACE 45) és a bányászat és kőfejtés (kivételt képeznek a szénbányák, az olaj és gázkitermelés) (NACE 13-14) bruttó hozzáadott értéke 1995. évi állandó árakon számítva (forrás: Nemzetgazdasági mérleg). | |||
5 | HÁZTARTÁSOK A.1 | Háztartások fajlagos CO2-kibocsátásai, t/lakóhely | Háztartások fosszilis energiahordozó-felhasználásból származó CO2-kibocsátásai, kt | Háztartások fosszilis energiahordozó égetéséből származó CO2-kibocsátásai (IPCC-forráskategória 1A4b). |
Állandó lakásként használt lakásállomány, 1 000 | Állandó lakásként használt lakásállomány | |||
6 | SZOLGÁLTATÁSOK A0 | Kereskedelmi és intézményi ágazat CO2-intenzitása, t/millió euro | Fosszilis energiahordozó felhasználásból származó CO2-kibocsátások a kereskedelmi és intézményi ágazatban, kt | Kereskedelmi és intézményi célú épületek fosszilis energiahordozó felhasználásából származó CO2-kibocsátásai az állami és magán ágazatokban (IPCC-forráskategória 1A4A). A szolgáltatások által közlekedési célra használt energiát nem itt, hanem a közlekedési mutatók között kell feltüntetni. |
Szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke, milliárd euro (EK95) | Szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke 1995. évi állandó árakon számítva (NACE 41, 50, 51, 52, 55, 63, 64, 65, 66, 67, 70, 71, 72, 73, 74, 75, 80, 85, 90, 91, 92, 93, 99) (forrás: Nemzetgazdasági mérleg) | |||
7 | ÁTALAKÍTÁS B0 | Nyilvános társaságként működő és saját felhasználásra termelő erőművek fajlagos CO2-kibocsátásai, t/TJ | Nyilvános társaságként működő és saját felhasználásra termelő hőerőművek CO2-kibocsátásai, kt | Nyilvános társaságként működő és saját felhasználásra termelő hőerőművek és kombinált hő- és elektromosáram-előállító erőművek összes CO2-kibocsátása a bruttó elektromosáram- és hőelőállításhoz szükséges összes fosszilis energiahordozó elégetéséből. A csak hőerőművek kibocsátásai itt nem szerepelnek. |
Nyilvános társaságként működő és saját felhasználásra termelő hőerőművek összes termék előállítása, PJ | Nyilvános társaságként működő és saját felhasználásra termelő hőerőművek és kombinált hő- és elektromosáram-termelő erőművek (CHP) által előállított bruttó elektromos áram és bármely harmadik félnek eladott hő mennyisége. A csak hőerőművek teljesítménye itt nem szerepel. A nyilvános társaságként működő hőerőművek, elsődleges tevékenységként, elektromos áramot (és hőt) állítanak elő harmadik fél felé történő értékesítésre. Ezek lehetnek magántulajdonban vagy részvényesek tulajdonában. A saját felhasználásra termelő hőerőművek, teljes egészében vagy részben, saját felhasználásra állítanak elő elektromos áramot (és hőt) elsődleges tevékenységük támogatására. A bruttó elektromosáram-előállítás mérése a transzformátorok kivezetéseinél történik, tehát a létesítmények tartozékok és transzformátorok elektromosáram-fogyasztása is beleértendő. (forrás: energiamérleg) |
II.-2. TÁBLÁZAT
Kiegészítő elsőbbségi mutatók listája (4)
Szám | az Eurostat energia-hatékonysági mutatói szerinti nómenklatúra | Mutató | Számláló/nevező | Útmutató/meghatározások (5) |
1 | KÖZLEKEDÉS D0 | Közúti áruszállításból származó CO2-kibocsátások, kt | Könnyűteherjárművekkel (max. 3 900 kg összsúlyú járművek, melyeket elsősorban könnyű teher szállítására terveztek, vagy amelyeket speciális felszereltséggel láttak el, például négykerékmeghajtás közúton kívüli üzemeltetés céljára - IPCC-forráskategória 1A3bii) és nehézteher járművekkel (3 900 kg összsúlyt meghaladó valamennyi jármű, amelyet elsősorban nehézteher szállítására terveztek - IPCC-forráskategória 1A3biii, kivéve buszok) végzett összes szállítási tevékenységhez szükséges fosszilis energiahordozó elégetéséből származó CO2-kibocsátás. | |
Közúti áruszállítás, millió tkm | Könnyű- és nehézteherjárművekkel közúton végzett szállítás tonnakilométerben; egy tonnakilométer egy tonna közúton egy kilométer távolságra történő elszállítását jelenti. (forrás: közlekedési statisztikák) Megjegyzés: A tevékenységi adatok, amennyiben lehetséges, legyenek egybehangzóak a kibocsátási adatokkal. | |||
2 | IPAR A1.1 | Vas- és acélipar összes CO2-intenzitása, t/millió euro | Vas és acél összes CO2-kibocsátása, kt | CO2-kibocsátás a fosszilis energiahordozók elégetéséből, beleértve az elektromosáram- és hőelőállítás céljára végzett égetést is, vas- és acélelőállítás során (IPCC-forráskategória 1A2a), a vas és acélgyártás folyamatából (IPCC-forráskategória 2C1) és a vasötvözetek előállításának a folyamatából (IPCC-forráskategória 2C2). |
Vas- és acélipar bruttó hozzáadott értéke, milliárd euro (EK95) | Alapvető vas- és acél- és vasötvözetgyártás (NACE 27.1), csőgyártás (NACE 27.2), egyéb elsődleges vas- és acélmegmunkálás (NACE (27.3), vasöntés (NACE 27.51) és acélöntés (NACE 27.52) bruttó hozzáadott értéke 1995. évi állandó árakon számolva. (forrás: Nemzetgazdasági mérleg) | |||
3 | IPAR A1.2 | Vegyipar energiával kapcsolatos CO2-intenzitása, t/millió euro | Vegyipari vállalatok energiával kapcsolatos CO2-kibocsátásai, kt | Fosszilis energiahordozók égetéséből származó CO2-kibocsátások vegyipari anyagok és vegyipari termékek gyártása során, beleértve az elektromosáram-- és hőelőállítás céljából történő égetést is (IPCC-forráskategória 1A2c). |
Vegyipar bruttó hozzáadott értéke, milliárd euro (EK95) | Vegyipari anyagok és vegyipari termékek gyártásának bruttó hozzáadott értéke 1995. évi állandó árakon számolva (NACE 24) (forrás: Nemzetgazdasági mérleg). | |||
4 | IPAR A1.3 | Üveg-, kerámia- és építőanyag-ipar energiával kapcsolatos CO2-intenzitása, t/millió euro | Üveg, kerámia és építőanyagok energiával kapcsolatos CO2-kibocsátásai, kt | Energiahordozók égetéséből származó CO2-kibocsátások nem fémes ásványi termékek gyártása során (NACE 26), beleértve az elektromosáram- és hőelőállítás céljából történő égetést is. |
Üveg-, kerámia- és építőanyag-ipar bruttó hozzáadott értéke, milliárd euro (EK95) | Nem fémes ásványi termékek gyártásának bruttó hozzáadott értéke 1995. évi állandó árakon számolva (NACE 26) (forrás: Nemzetgazdasági mérleg). | |||
5 | IPAR C0.1 | Vas- és acélipar fajlagos CO2-kibocsátásai, t/t | Vas- és acélipar összes CO2-kibocsátása, kt | CO2-kibocsátás a fosszilis energiahordozók elégetéséből, beleértve az elektromosáram- és hőelőállítás céljára végzett égetést is, vas- és acélelőállítás során (IPCC-forráskategória 1A2a), a vas és acélgyártás folyamatából (IPCC-forráskategória 2C1) és a vasötvözetek előállításának a folyamatából (IPCC-forráskategória 2C2). |
Oxigénbefúvásos acélgyártás, kt | Oxigén befúvásos acélgyártás (NACE 27) (forrás: termelési statisztika) | |||
6 | IPAR C0.2 | Cementipar energiával kapcsolatos fajlagos CO2-kibocsátásai, t/t | Üveg-, kerámia- és építőanyag-ipar energiával kapcsolatos CO2-kibocsátásai, kt | Energiahordozók égetéséből származó CO2-kibocsátások nem fémes ásványi termékek gyártása során (NACE 26), beleértve az elektromos áram és hőelőállítás céljából történő égetést is. |
Cementgyártás, kt | Cementgyártás (NACE 26) (forrás: termelési statisztika) |
II.-3. TÁBLÁZAT
Kiegészítő mutatók listája
Szám | az Eurostat energia-hatékonysági mutatói szerinti nómenklatúra | Mutató | Számláló/nevező | Útmutató/meghatározások |
1 | SZÁLLÍTÁS B0 | Személyautók dízelüzemanyaggal kapcsolatos fajlagos CO2-kibocsátásai, g/100km | Dízelüzemű személyautók CO2-kibocsátásai, kt | Személyautók (elsősorban személyszállításra tervezett gépjárművek, max. 12 személy szállítására, a jármű bruttó súlya max. 3 900 kg – IPCC-forráskategória 1A3bi csak diesel) összes közlekedési tevékenységére számított dízelüzemanyag elégetéséből származó CO2-kibocsátás. |
Dízelüzemű személyautók által megtett kilométerek, millió km | Közúti közlekedésben való részvételre engedélyezett összes dízelüzemű személyautó által megtett járműkilométer. (forrás: közlekedési statisztika) | |||
2 | KÖZLEKEDÉS B0 | Személyautók benzinüzemanyaggal kapcsolatos fajlagos CO2-kibocsátásai, g/100 km | Benzinüzemű személyautók CO2-kibocsátásai, kt CO2 | Személyautók (elsősorban személyszállításra tervezett gépjárművek, max. 12 személy szállítására, a jármű bruttó súlya max. 3 900 kg – IPCC-forráskategória 1A3bi csak benzines) összes közlekedési tevékenységére számított benzin üzemanyag elégetéséből származó CO2-kibocsátás. |
Benzinüzemű személyautók által megtett kilométerek, millió km | Közúti közlekedésben való részvételre engedélyezett összes benzinüzemű személyautó által megtett járműkilométer. (forrás: közlekedési statisztika) | |||
3 | KÖZLEKEDÉS C0 | Személyautók fajlagos CO2-kibocsátásai, t/pkm | Személyautók CO2-kibocsátásai, kt | Személyautók (elsősorban személyszállításra tervezett gépjárművek, max. 12 személy szállítására, a jármű bruttó súlya max. 3 900 kg – IPCC-forráskategória 1A3bi) összes közlekedési tevékenységére számított fosszilis energiahordozó elégetéséből származó CO2-kibocsátás. |
Személyszállítás autóval, Mpkm | Személyautóval megtett személyszállítási kilométer; egy személyszállítási kilométer egy utas egy kilométeres távon történő szállítását jelenti. (forrás: közlekedési statisztika) Megjegyzés: A tevékenységi adatok, amennyiben lehetséges, legyenek egybehangzóak a kibocsátási adatokkal. | |||
4 | KÖZLEKEDÉS E1 | Légi közlekedés fajlagos kibocsátásai, t/utas | Belföldi légi szállítás CO2-kibocsátásai, kt | Légi közlekedésből (kereskedelmi, magán, mezőgazdasági, stb.) származó CO2-kibocsátások, beleértve a felszállásokat és leszállásokat (IPCC-forráskategória 1A3aii). Repülőterek földi közlekedésében használt üzemanyag nem számít bele. Repülőterek területén helyhez kötött égetéshez használt üzemanyag szintén nem számít bele. |
Belföldi légiutasok, millió | Légiutazásban résztvevő személyek száma, amely nem tartalmazza a szolgálatban lévő személyzetet és a pilótafülke személyzetét (csak belföldi légiszállítás esetén) (forrás: közlekedési statisztika) Megjegyzés: A tevékenységi adatok, amennyiben lehetséges, legyenek egybehangzóak a kibocsátási adatokkal. | |||
5 | IPAR A1.4 | Élelmiszer-, ital- és dohányipar energiával kapcsolatos CO2-intenzitása, t/millió euro | Élelmiszeripar energiával kapcsolatos CO2-kibocsátásai, kt | Fosszilis energiahordozók égetéséből származó CO2-kibocsátások élelmiszeripari termékek, italok és dohánytermékek előállítása során, beleértve az elektromos áram és hőelőállítás céljából történő égetést is (IPCC-forráskategória 1A2e). |
Élelmiszer, ital és dohányipar bruttó hozzáadott értéke, millió euro (EK95) | Élelmiszertermékek és italok (NACE 15) és dohánytermékek (NACE 16) előállításának bruttó hozzáadott értéke 1995. évi állandó árakon számolva (forrás: Nemzetgazdasági mérleg). | |||
6 | IPAR A1.5 | Papír- és nyomdaipar energiával kapcsolatos CO2-intenzitása, t/millió euro | Papír és nyomdaipar energiával kapcsolatos CO2-kibocsátásai, kt | Fosszilis energiahordozók égetéséből származó CO2-kibocsátások cellulóz, papír, papíripari termékek előállítása, valamint az írott média közzététele, nyomdai kiadása és reprodukciója során, beleértve az elektromos áram és hőelőállítás céljából történő égetésből származó kibocsátásokat is (IPCC-forráskategória 1A2d). |
Papír- és nyomdaipar bruttó hozzáadott értéke, millió euro (EK95) | Cellulóz, papír és papíripari termékek (NACE 21) és az írott média közzététele, nyomdai kiadása és reprodukciója (NACE 22) előállításának bruttó hozzáadott értéke 1995. évi állandó árakon számolva (forrás: Nemzetgazdasági mérleg). | |||
7 | HÁZTARTÁSOK A0 | Háztartások fűtésének fajlagos CO2-kibocsátásai, t/m2 | Háztartások fűtésének CO2-kibocsátásai, kt | Energiahordozók háztartások fűtése céljából történő égetéséből származó CO2-kibocsátások. |
Állandó lakásként használt lakás alapterülete, millió m2 | Állandó lakásként használt lakások összes alapterülete | |||
8 | SZOLGÁLTATÁSOK B0 | Kereskedelmi és intézményi ágazat helyiségfűtésből származó fajlagos CO2-kibocsátásai, kg/m2 | Kereskedelmi és intézményi ágazat helyiségfűtésből származó CO2-kibocsátásai, kt | Fosszilis energiahordozók égetéséből származó CO2-kibocsátások kereskedelmi és intézményi épületek helyiségeinek a fűtése céljából az állami és magán szektorban. |
Szolgáltatások épületeinek alapterülete, millió m2 | Szolgáltatások épületeinek összes alapterülete (NACE 41, 50, 51, 52, 55, 63, 64, 65, 66, 67, 70, 71, 72, 73, 74, 75, 80, 85, 90, 91, 92, 93, 99) | |||
9 | ÁTALAKÍTÁS D0 | Nyilvános vállalatként működő erőművek fajlagos CO2-kibocsátásai, t/TJ | Nyilvános vállalatként működő hőerőművek CO2-kibocsátásai, kt | Nyilvános társaságként működő hőerőművek és kombinált hő és elektromos áram előállító erőművek (IPCC forrás kategóriák 1A1ai és 1A1aii) összes CO2-kibocsátásai a bruttó elektromosáram- és hőelőállításhoz szükséges összes fosszilis energiahordozó elégetéséből. A csak hőerőművek kibocsátásai itt nem szerepelnek. |
Nyilvános vállalatként működő hőerőművek összes termék-előállítása, PJ | Nyilvános társaságként működő hőerőmű és kombinált hő- és elektromosáram-termelő erőmű (CHP) által előállított bruttó elektromos áram és bármely harmadik félnek eladott hő mennyisége. A csak hőerőművek teljesítménye itt nem szerepel. A nyilvános társaságként működő hőerőművek, elsődleges tevékenységként, elektromos áramot (és hőt) állítanak elő harmadik fél felé történő értékesítésre. Ezek lehetnek magántulajdonban vagy részvényesek tulajdonában. A bruttó elektromosáram-előállítás mérése a transzformátorok kivezetéseinél történik, tehát a létesítmény tartozékok és transzformátorok elektromosáram-fogyasztása is beleértendő. (forrás: energiamérleg) | |||
10 | ÁTALAKÍTÁS E0 | Saját felhasználásra termelő hőerőművek fajlagos CO2-kibocsátásai, t/TJ | Saját felhasználásra termelő hőerőművek CO2-kibocsátásai, kt | Saját felhasználásra termelő hőerőművek és kombinált hő és elektromos áram előállító erőművek összes CO2-kibocsátásai a bruttó elektromosáram- és hőelőállításhoz szükséges összes fosszilis energiahordozó elégetéséből. |
Saját felhasználásra termelő hőerőművek összes termék előállítása, PJ | Saját felhasználásra termelő hőerőművek és kombinált hő- és elektromosáram-termelő erőművek (CHP) által előállított bruttó elektromos áram és bármely harmadik félnek eladott hő mennyisége. A saját felhasználásra termelő hőerőművek, teljes egészében vagy részben, saját felhasználásra állítanak elő elektromos áramot (és hőt) elsődleges tevékenységük támogatása céljából. A bruttó elektromosáram-előállítás mérése a transzformátorok kivezetéseinél történik, tehát a létesítménytartozékok és transzformátorok elektromosáram-fogyasztása is beleértendő. (forrás: energiamérleg) | |||
11 | ÁTALAKÍTÁS | Összes villamosáram-előállítás karbonintenzitása, t/TJ | Klasszikus energiaelőállítás CO2-kibocsátásai, kt | Nyilvános társaságként működő hőerőművek és kombinált hő és elektromos áram előállító erőművek és saját felhasználásra termelő hőerőművek és kombinált hő és elektromos áram előállító erőművek bruttó elektromosáram- és hőelőállításához szükséges összes fosszilis energiahordozó elégetéséből származó összes CO2-kibocsátásai. A csak hőerőművek kibocsátásai itt nem szerepelnek. |
Nyilvános társaságként működő és saját felhasználásra termelő erőművek összes termék-előállítása, PJ | Nyilvános társaságként működő és saját felhasználásra termelő erőművek és kombinált hő és elektromos áram előállító erőművek (CHP) bruttó elektromosáram-előállítása és hőértékesítése harmadik fél felé. Tartalmazza a megújítható forrásokkal és az atomenergiával történő elektromosáram-előállítást. (forrás: energiamérleg). | |||
12 | KÖZLEKEDÉS | Közlekedés karbonintenzitása, t/TJ | Közlekedésből származó CO2-kibocsátások, kt | Fosszilis energiahordozókból származó CO2-kibocsátások valamennyi közlekedési tevékenységre (IPCC-forráskategória 1A3) |
Közlekedésből származó összes végleges energiafogyasztás, PJ | Tartalmazza a közlekedés összes végleges energiafogyasztását valamennyi energiaforrásból (beleértve a biomasszát és az elektromosáram-fogyasztást). (forrás: energiamérleg) | |||
13 | IPAR C0.3 | Papíripar energiával kapcsolatos fajlagos CO2-kibocsátásai, t/t | Papír- és nyomdaipar energiával kapcsolatos CO2-kibocsátásai, kt | Fosszilis energiahordozók égetéséből származó CO2-kibocsátások cellulóz, papír, papíripari termékek előállítása, valamint az írott média közzététele, nyomdai kiadása és reprodukciója során, beleértve az elektromos áram és hőelőállítás céljából történő égetésből származó kibocsátásokat is (IPCC-forráskategória 1A2d). |
Papír fizikai mennyisége, kt | Papír fizikai mennyisége (NACE 21) (forrás: termelési statisztikák) | |||
14 | IPAR | Ipari ágazat CO2-kibocsátásai, kt | Fosszilis energiahordozók égetéséből származó kibocsátások a gyártó iparágakban, építőiparban, a bányászatban és a kőfejtésben (kivételt képeznek a szénbányák, az olaj és gázkitermelés), beleértve az elektromosáram- és hőelőállítás céljára történő égetést (IPCC-forráskategória 1A2). Az ipar által közlekedési célra használt energiát nem itt, hanem a közlekedési mutatók között kell feltüntetni. A közutakon kívül és más mozgó, az iparban használt gépi berendezésekből származó kibocsátásokat ebben az ágazatban kell feltüntetni. | |
Ipar összes végleges energiafogyasztása, PJ | Tartalmazza az ipar összes végleges energiafogyasztását valamennyi energiaforrásból (beleértve a biomasszát és az elektromosáram-fogyasztást). (forrás: energiamérleg) | |||
15 | HÁZTARTÁSOK | Háztartások CO2-kibocsátásai, kt | Háztartások fosszilis energiahordozó égetéséből származó CO2-kibocsátásai (IPCC-forráskategória 1A4b). | |
Háztartások összes végleges energiafogyasztása, PJ | Tartalmazza a háztartások összes végleges energiafogyasztását valamennyi energiaforrásból (beleértve a biomasszát és az elektromosáram-fogyasztást). (forrás: energiamérleg) |
(1) A tagállam a jelentésében közölje a számlálót és a nevezőt, amennyiben a CRF-ben nem szerepel.
(2) A tagállam tartsa be ezt az útmutatót. Amennyiben nem tudja pontosan betartani ezt az útmutatót, vagy a számláló és a nevező nem teljesen egybehangzóak, a tagállam ezt egyértelműen jelezze.
(3) Az IPCC-forráskategóriákra történő utalások az üvegházhatást okozó gázok nemzeti nyilvántartási rendszereire vonatkozó 1996. évi átdolgozott IPCC-útmutatóra vonatkoznak.
(4) A tagállam a jelentésében közölje a számlálót és a nevezőt, amennyiben a CRF-ben nem szerepel.
(5) A tagállam tartsa be ezt az útmutatót. Amennyiben nem tudja pontosan betartani ezt az útmutatót, vagy a számláló és a nevező nem teljesen egybehangzóak, a tagállam ezt egyértelműen jelezze.
III. MELLÉKLET
Előrejelzési mutatók a politikákkal és intézkedésekkel elért haladás ellenőrzéséhez és értékeléséhez (1)
Sz. | euróstatágazatok | Mutató | Számláló/nevező |
1 | MAKRO | GDP CO2-intenzitása, t/millió euró | Összes CO2-kibocsátás, kt |
GDP, milliárd euró (EK95) | |||
2 | KÖZLEKEDÉS C0 | Személyautók CO2-kibocsátásai, kt | |
Személyautók által megtett kilométerek, Mkm | |||
3 | KÖZLEKEDÉS D0 | Áruszállításból származó CO2-kibocsátások (valamennyi módozat), kt | |
Áruszállítás (valamennyi módozat), Mtkm | |||
4 | IPAR A1 | Ipar energiával kapcsolatos CO2-intenzitása, t/millió euró | Fosszilis energiahordozó fogyasztó ipar CO2-kibocsátásai, kt |
Teljes ipar bruttó hozzáadott értéke, milliárd euró (EK95) | |||
5 | HÁZTARTÁSOK A1 | Háztartások fajlagos CO2-kibocsátásai, t/lakás | Háztartások fosszilis energiahordozó fogyasztásból származó CO2-kibocsátásai, kt |
Állandó lakásként használt lakásállomány, 1 000 | |||
6 | SZOLGÁLTATÁSOK A0 | Szolgáltatási ágazat CO2-intenzitása, t/millió euró | Szolgáltatások fosszilis energiahordozó fogyasztásból származó CO2-kibocsátásai, kt |
Szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke, milliárd euró (EK95) | |||
7 | ÁTALAKÍTÁS B0 | Nyilvános vállalatként működő és saját felhasználásra termelő erőművek fajlagos CO2-kibocsátásai, t/TJ | Nyilvános vállalatként működő és saját felhasználásra termelő erőművek CO2-kibocsátásai, kt |
Nyilvános vállalatként működő és saját felhasználásra termelő erőművek összes termék-előállítása, PJ | |||
8 | MEZŐGAZDASÁG | Műtrágya és trágya felhasználás fajlagos N2O-kibocsátásai, kg/kg | Műtrágya- és trágyafelhasználás fajlagos N2O-kibocsátásai, kt |
Műtrágya- és trágyafelhasználás, kt nitrogén | |||
9 | MEZŐGAZDASÁG | Szarvasmarhatartás fajlagos CH4 kibocsátásai, kg/db | CH4-kibocsátások szarvasmarha tartásból, kt |
Szarvasmarha állomány, 1 000 db | |||
10 | HULLADÉK | Lerakókból származó fajlagos CH4-kibocsátások, kt/kt | CH4-kibocsátások lerakókból, kt |
Lerakókba kerülő kommunális szilárd hulladék, kt |
(1) Részletesebb útmutató/meghatározások céljára az 1-7 mutatók vonatkozásában lásd: II. melléklet. Az 1-7 mutatók legyenek egybehangzóak a II. melléklet egyenértékű mutatóival, amennyiben lehetséges; a 8-10 mutatók legyenek egybehangzóak a CRF-ben benyújtott információkkal.
IV. MELLÉKLET
ELŐREJELZÉSI PARAMÉTEREK LISTÁJA
1. Előrejelzések kötelező paraméterei
Általános gazdasági paraméterekkel kapcsolatos feltételezések:
- Bruttó Nemzeti Termék (GDP) (adott évre vonatkozó érték, vagy éves növekedési ütem és bázisév)
- Lakosok száma (adott évre vonatkozó érték, vagy éves növekedési ütem és bázisév)
- Nemzetközi szénárak adott évre EUR per tonnában vagy GJ-ben (Gigajoule-ban)
- Nemzetközi olajárak adott évre EUR per hordóban vagy GJ-ben
- Nemzetközi gázárak adott évre EUR per m3-ben vagy GJ-ben;
Energiaágazattal kapcsolatos feltételezések:
- Összes bruttó szárazföldi fogyasztás Petajoule-ben (PJ) (lebontva olajra, gázra, szénre, megújítható energiaforrásokra, atomenergiára, egyébre)
- Összes villamosáram-előállítás energiahordozó típusa szerint (olaj, gáz, megújítható energiaforrások, atomenergia, egyéb)
- Energiaigény, ágazatonként, energiahordozó szerint lebontva (javasolt ágazatok: energiatermelés, ipar, kereskedelem vagy harmadik ágazat, háztartások, közlekedés)
- Feltételezések az időjárási paraméterekről, különösen a fűtést vagy hűtést igénylő napokról
Feltételezések az ipari ágazatról:
Makroökonómiai modelleket alkalmazó tagállamok esetében:
- Az ipari ágazat részesedése a GDP-ből és a növekedési ütemből
Más modelleket alkalmazó tagállamok esetében:
- Ipari ágazat termelési indexe (javasolt megosztás: energia intenzív ipar fizikai teljesítmény alapján, gyáripar monetáris érték alapján)
Feltételezések a közlekedési ágazatra
Makroökonómiai modelleket alkalmazó tagállamok esetében:
- A közlekedés növekedése a GDP viszonylatában
Más modelleket alkalmazó tagállamok esetében:
- Utasonkénti kilométerszám növekedése
- Áru tonnakilométerenkénti növekedése
Épületekre vonatkozó feltételezések (lakossági, kereskedelmi vagy harmadik ágazat esetében)
Makroökonómiai modelleket alkalmazó tagállamok esetében:
- Privát fogyasztás szintje (amely a privát közlekedést nem tartalmazza)
- A harmadik ágazat részesedése a GDP-ből és a növekedési ütemből
Más modelleket alkalmazó tagállamok esetében:
- Harmadik ágazat helyiségei és lakások alapterület-változásának az üteme
- Lakóépületek száma és az alkalmazottak száma a harmadik ágazatban
Feltételezések a mezőgazdasági ágazatban
Makroökonómiai modelleket alkalmazó tagállamok esetében:
- A mezőgazdaság részesedése a GDP-ből és a relatív növekedésből
Más modelleket alkalmazó tagállamok esetében:
- Előállatok száma fajtánként (emésztőrendszeri fermentációra: szarvasmarha és tejelő tehén, juh, trágyakezelésre a sertés és baromfi is)
- Szántóföldi növények területe növényfajtánként
- Kibocsátási tényezők, élőállat-fajtánként, emésztőrendszeri fermentációra és trágyakezelésre, és növény- és felhasznált (mű)trágyafajtánként (tonnában).
Feltételezések a hulladékágazatban
- Hulladéktermelés lakosonként vagy kommunális szilárdhulladék tonnában
- A kommunális szilárdhulladék szerves frakciói
- Lerakókban elhelyezett, égetett vagy komposztált kommunális szilárdhulladék (tonnában vagy százalékban)
Feltételezések az erdőgazdálkodási ágazatban
- Erdészeti meghatározások
- kezelt erdők
- kezeletlen erdők területei
2. Előrejelzések javasolt paraméterei
Feltételezések általános gazdasági paraméterekre
- GDP növekedési ütemek lebontva az ipari ágazatokra a 2000. év vonatkozásában
- Előrejelzési adatok hivatalos prognózisokkal való összevetése
Feltételezések az energiaágazatra
- Nemzeti szén-, olaj- és gázenergiaárak ágazatonként (adóval együtt) - javasolt ágazatok: villamosáram és hőelőállítás, ipar, kereskedelem, háztartások és közlekedés. Meg kell adni az állandó árakat.
- Nemzeti villamosáramárak ágazatonként a fentiek szerint (modellteljesítmény is lehet)
- Összes távfűtés-előállítás energiahordozó típusa szerint
Feltételezések az ipari ágazatra
- Feltételezések fluorral kezelt gázokról:
- Alumínium-előállítás és kibocsátási tényezők
- Magnézium-előállítás és kibocsátási tényezők
- Habelőállítás- és kibocsátási tényezők
- Hűtőközegkészlet és a szivárgás mértéke
Makroökonómiai modelleket alkalmazó tagállamok esetében:
- Különböző ágazatok GDP-ből és a növekedési ütemből való részesedése
- Energiaintenzitás javulásának az üteme (1990 = 100)
Más modelleket alkalmazó tagállamok esetében:
- Különböző ágazatok termelési indexe
- Energiahatékonyság javulásának az üteme vagy indexe
Feltételezések épületekre vonatkozóan (háztartások, kereskedelmi ágazat vagy harmadik ágazat)
Makroökonómiai modelleket alkalmazó tagállamok esetében:
- A harmadik ágazat és a háztartások részesedése a GDP-ből
- Energiahatékonyság javulásának az üteme
Más modelleket alkalmazó tagállamok esetében:
- Háztartások száma
- Új épületek száma
- Energiahatékonyság javulásának az üteme (1990 = 100)
Feltételezések a közlekedési ágazatra
Ökonometriai modelleket alkalmazó tagállamok esetében:
- Közlekedés növekedése a GDP viszonylatában - lebontva személy és áruszállításra
- Energiahatékonyság javulása - lebontva gépjármű-típusonként
- Energiahatékonyság javulása - lebontva gépjármű-típusonként, jelölve, hogy teljes flottára vagy új autókra vonatkozik
- Közlekedési módozatok megosztás változásának az üteme (személy és áru)
- Utas-kilométerszám növekedése közúton
- Utas-kilométerszám növekedése vasúton
- Utas-kilométerszám növekedése a légi közlekedésben
- Áruszállítás tonna-kilométerszámának növekedése közúton
- Áruszállítás tonna-kilométerszámának növekedése vasúton
- Áruszállítás tonna-kilométerszámának növekedése a légi közlekedésben
Feltételezések a mezőgazdasági ágazatra
Ökonometriai modelleket alkalmazó tagállamok esetében:
- Mezőgazdasági kereskedelem (import/export)
- Belföldi fogyasztás (például: tej-/marhahúsfogyasztás)
Más modelleket alkalmazó tagállamok esetében:
- Művelt területek, füves területek, szántó, ugarolt területek, erdőművelésű ággá alakítás, stb. fejlesztése
- A mezőgazdasági tevékenységek előrejelzései mögötti makroökonómiai feltételezések
- Állatállomány ismertetése (például: ráfordítás/tápanyagmérleg, ráfordítás/állat-előállítás, tejtermelési kvóta/szarvasmarha-termelékenység alapján)
- Gazdálkodástípusok fejlesztése (például: intenzív, hagyományos, szerves gazdálkodás)
- Istállózás/legeltetési rendszer és instállózás/legeltetési időszak megoszlása
- Trágyázási/műtrágyázási rendszer paraméterei:
- Trágya/műtrágya-kijuttatás részletei (trágya típusa, alkalmazás ideje, szervetlen/szerves arány),
- Ammónia illékonyságának a mértéke a trágya talajra történő kihordását követően,
- Trágyázás hatékonysága.
- Trágyagazdálkodási rendszer paraméterei:
- Tárolólétesítmények megoszlása (például fedett vagy nem fedett):
- Nitrogénkiválasztódás mértéke trágyából,
- Trágyakijuttatás módszerei.
- Ellenőrző intézkedések bevezetésének a mértéke (tárolórendszerek, trágyakijuttatás), legjobb rendelkezésre álló technikák alkalmazása
- Mezőgazdasági talajokból származó dinitrogén-oxid-kibocsátásokkal kapcsolatos paraméterek (például: nitrogén szivárgó frakciója, közvetlen kibocsátások kibocsátási tényezője, termés szermaradványának nitrogéntartalma)
- Kezelt trágya mennyisége
V. MELLÉKLET
Kérdőív a Kiotói Jegyzőkönyv mechanizmusainak az alkalmazásáról a 2008-2012 céljainak teljesítésében
1. Szándékában áll-e tagállamuknak alkalmazni az együttes végrehajtást (JI), a tiszta fejlesztési mechanizmust (CDM) és a nemzetközi kibocsátási kereskedelmet (IET) a Kiotói Jegyzőkönyv alapján (a Kiotói mechanizmusok) a 2002/358/EK határozat 2. cikke és a Kiotói Jegyzőkönyv keretében vállalt, mennyiségileg meghatározott kibocsátási korlátozásaik vagy csökkentési kötelezettségeik teljesítése érdekében? Amennyiben igen, milyen haladást valósítottak meg a megvalósítási rendelkezésekkel (működési programokkal, intézményi döntésekkel) és bármely más, kapcsolódó hazai jogszabállyal?
2. Felállított-e az Önök tagállama, és erről értesítette-e a UNFCCC-t, kijelölt nemzeti hatóságot a tiszta fejlesztési mechanizmus projektekre és kijelölt fókuszpontot az együttes végrehajtással megvalósítandó projektekre? Amennyiben igen, ismertessék a részleteket.
3. A három Kiotói mechanizmus közül melyiket használja, illetve melyik használatát tervezi az Önök tagállama?
4. Az Önök tagállama a 2002/358/EK határozat 2. cikke és a Kiotói Jegyzőkönyv alapján fennálló, mennyiségileg meghatározott kibocsátáskorlátozás vagy csökkentési kötelezettség mekkora mennyiségű teljesülését várja a Kiotói mechanizmusoktól az első mennyiségileg meghatározott kibocsátáskorlátozási és -csökkentési kötelezettségvállalási időszak során, 2008-2012 között? (Használják az 1. táblázatot lent.) 1. TÁBLÁZAT A kiotói mechanizmusok mennyiségi hozzájárulása az első kötelezettségvállalási időszakhoz
Kiotói mechanizmus | Összes prognosztizált mennyiség az első kötelezettségvállalási időszakra (Gg CO2-egyenérték) |
Összes kiotói mechanizmus mindösszesen (1) | |
Nemzetközi kibocsátáskereskedelem | |
Minden projektalapú tevékenység | |
Együttes végrehajtás | |
Tiszta fejlesztési mechanizmus |
5. Jelölje a Kiotói mechanizmusokra összesen felhasználható keretet EUR-ban, s ahol lehetséges, lebontva azt mechanizmusra és kezdeményezésre, programra vagy pénzösszegre, megadva a keret elköltésére rendelkezésre álló időkeretet.
6. Melyik tagállamokkal kötött az Önök tagállama kétoldalú vagy többoldalú megállapodást vagy kölcsönös egyetértési memorandumot vagy szerződést a projektalapú tevékenységek megvalósítására?
7. Minden egyes tervezett, jelenleg zajló és befejezett tiszta fejlesztési mechanizmus és együttes megvalósítású projekttevékenységről, amelyben az Önök tagállama részt vesz, adják meg az alábbi információkat:
a) Projektcím és -kategória (JI/CDM)
b) Befogadó ország
c) Finanszírozás: röviden ismertessék a kormányzati és a magánszféra pénzügyi részvételét, olyan kategóriákat alkalmazva, mint "magán", "állami", "állami és magánszféra partnersége".
d) Projekt típusa: adjanak rövid leírást, például:
Energia és villamosáram : Energiahordozó-váltás, megújítható energia-előállítás, energiahatékonyság javítása, energiahordozókból elillanó kibocsátások csökkentése, egyéb (pontosítsák)
Ipari folyamatok : Anyagkiváltás, folyamat- vagy berendezésmódosítás, hulladékkezelés, anyagában kinyerés és újrahasznosítás, egyéb (pontosítsák)
Földhasználat, földhasználat-változás és erdőgazdálkodás : Erdősítés, újraerdősítés, erdőgazdálkodás, művelt területek gazdálkodása, legelőgazdálkodás, újratelepítés
Közlekedés : Energiahordozó-váltás, energiahatékonyság javítása, egyéb (pontosítsák)
Mezőgazdaság : Trágyakezelés, egyéb (pontosítsák)
Hulladék : Szilárd hulladékkezelés, metángáz kinyerése lerakóból, szennyvízkezelés, egyéb (pontosítsák)
Egyéb : Röviden ismertessék az egyéb projekttípust
e) Státusz: használják az alábbi kategóriákat:
- javaslat
- jóváhagyott (kormány jóváhagyása rendelkezésre áll és a megvalósíthatósági tanulmányok elkészültek)
- kivitelezés alatt (indulási vagy kivitelezési fázis)
- üzemben lévő
- befejezett
- felfüggesztett
f) Élettartam: adják meg az alábbi információkat:
- Hivatalos jóváhagyás dátuma (például: a tiszta fejlesztési mechanizmus projektek, az együttes végrehajtási projektek befogadó országának végrehajtó bizottsága részéről);
- Projektkezdés dátuma (működés kezdete);
- Projektbefejezés várható dátuma (élettartam);
- Jóváírási időszak (mely évekre teremtik meg a kibocsátás csökkentési egységeket és az igazolt kibocsátáscsökkentéseket);
- Kibocsátás csökkentési egységek (befogadó ország általi) vagy igazolt kibocsátás-csökkentések (CDM végrehajtó bizottság általi) kibocsátásának dátuma(i).
g) Első vagy második utasjóváhagyási eljárás (csak együttes végrehajtási projektek esetében).
h) Az első kötelezettségvállalási időszak végéig felhalmozódó prognosztizált összes és éves kibocsátás csökkentés.
i) Projekt által megvalósított kibocsátáscsökkentési egységek és igazolt kibocsátáscsökkentések, melyeket a tagállam megszerez.
j) A jelentéstételi év végéig felhalmozott jóváírások: adjanak tájékoztatást az együttes megvalósítási projektekkel, tiszta fejlesztési projektekkel megszerzett (összes és éves) jóváírásokról, és a földhasználatból, földhasználat-változásból és erdészeti tevékenységekből származó jóváírásokról.
(1) Amennyiben lehetséges, ezt az adatot bontsa le a dőltbetűs bontás szerint
VI. MELLÉKLET
Az üvegházhatású gázok közösségi nyilvántartásának és nyilvántartási jelentésének az összeállítására vonatkozó eljárások és időkeret
SZÖVEG HIÁNYZIK |
VII. MELLÉKLET
Eljárások és időkeretek a tagállamok és a Közösség kibocsátható mennyiségeinek a meghatározásáról
Mikor | Mit | Kinek a feladata |
2006. január 15. | Tagállamok jelentéstervezeteinek a benyújtása a Bizottság felé a kibocsátható mennyiségeik megállapításáról a 23. cikk alapján a 2002/358/EK határozat II. mellékletében felsorolt tagállamok által. | A 2002/358/EK határozat II. mellékletében felsorolt tagállamok. |
2006. március | A Bizottság határozattervezete a Közösségnek és a 2002/358/EK határozat II. mellékletében felsorolt egyes tagállamoknak kiosztott vonatkozó kibocsátási szintek meghatározásáról a 2002/358/EK határozat 3. cikke alapján, melyet megküldtek az Éghajlatváltozási Bizottságnak. | A Bizottság |
2006. április | Állásfoglalás a Bizottság határozattervezetéről a Közösségnek és a 2002/358/EK határozat II. mellékletében felsorolt egyes tagállamoknak kiosztott vonatkozó kibocsátási szintek meghatározásáról a 2002/358/EK határozat 3. cikke alapján | Éghajlatváltozási Bizottság |
2006. június 15. | Tagállamok jelentéstervezeteinek a benyújtása a Bizottság felé a kibocsátható mennyiségeik megállapításáról a 23. cikk alapján a 2002/358/EK határozat II. mellékletében nem szereplő tagállamok által. | A 2002/358/EK határozat II. mellékletében nem szereplő tagállamok |
2006. augusztus | A Közösség kibocsátható mennyiségének meghatározásáról szóló jelentéstervezet köröztetése a tagállamok között | A Bizottság |
2006. szeptember | Észrevételek a Bizottságnak a Közösség kibocsátható mennyiségeinek meghatározásáról szóló jelentéstervezetről | Tagállamok |
2006. december 31-ig | A tagállam és a Közösség kibocsátható mennyiségeinek a meghatározásáról szóló jelentések benyújtása az UNFCCC felé | A tagállam és a Bizottság |
Lábjegyzetek:
[1] A dokumentum eredetije megtekinthető CELEX: 32005D0166 - https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/ALL/?uri=CELEX:32005D0166&locale=hu