BH+ 2010.11.511 A gyógyszergyártó és forgalmazó vállalkozások - kiskereskedelmi tevékenység hiányában - nem kötelesek az Ebtv. alapján az egyenlő elbánás követelményét érvényesíteni [2003. évi CXXV. tv. 4. §, 5. §]

A Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének egyik tagszervezete (a továbbiakban: alperesi beavatkozó) 2007. IV. negyedévében kidolgozta a "gyógyszerlexikon" projektjét a látássérültek betegtájékoztatókhoz való egyenlő esélyű hozzáférése érdekében. Mivel tudomása szerint a látássérültek több, mint 90%-a a Braille nagyított betűs és az elektronikus változatot képes használni, az alperesi beavatkozó azt vállalta, hogy a beérkező igényt követően 24 órán belül postára adja a Braille írású papír alapú betegtájékoztató füzetet. 2008. január 18. napjától 52 gyógyszergyártóhoz, gyógyszerforgalmazóhoz juttatták el együttműködést kérő levelüket.

Az alperesi beavatkozó a felperestől, mint gyógyszergyártó és forgalmazó cégtől 47 gyógyszer betegtájékoztatójának 2008. február 15. napjáig történő megküldését kérte Braille írású és nagyított betűs változatban 100 példányban továbbá elektronikusan, hivatkozással az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerek címkéjéről és betegtájékoztatójáról szóló 30/2005. (VIII. 2.) EüM rendeletben (a továbbiakban: R.) foglaltakra.

A felperes 2008. március 3. napján kelt levelében válaszolt alperesi beavatkozónak, közölve, hogy a kért betegtájékoztatókat nem áll módjában átadni, mivel a jogszabály nem ad lehetőséget azoknak a beavatkozó számára történő rendelkezésére bocsátásra, és csak a jogszabályokban lefektetett módon kiszolgáltatott gyógyszerért és a velük egyidejűleg átadott betegtájékoztatóért vállal felelősséget.

2008. március 7. napján az alperesi beavatkozó kérte az Egyenlő Bánásmód Hatóság eljárását, mert megítélése szerint felperes ezzel az eljárásával megsértette az egyenlő elbánás követelményét.

Az alperesi hatóság bizonyítási eljárás lefolytatását követően 2008. december 19. napján kelt határozatával megállapította, hogy a felperes megsértette az egyenlő bánásmód követelményét az alperesi beavatkozóval szemben. Elrendelte a jogsértő állapot megszüntetését a határozat kézhezvételétől számított 90 napon belül, olymódon, hogy az R. 3. § (4) bekezdésében foglaltaknak megfelelően az alperesi beavatkozóval folytatott egyeztetést követően bocsássa az alperesi beavatkozó rendelkezésére a betegtájékoztatókat, mindkét fél által kölcsönösen elfogadott mennyiségben és formában. Az alperes megtiltotta a jogsértő magatartás jövőbeni tanúsítását, és elrendelte a jogsértést megállapító határozat 90 napra történő nyilvános közzétételét.

A határozat indokolása szerint a felperes azzal sértette meg az egyenlő bánásmód követelményét, hogy a hatósági eljárás megindítását megelőzően nem tett érdemi lépéseket az alperesi beavatkozó felé az együttműködés érdekében, és nem bocsátotta semmilyen formátumban rendelkezésére a betegtájékoztatókat.

A Fővárosi Bíróság a felperes keresetét elutasította. Az ítélet indokolása szerint az alperesi hatóság hatásköre kiterjedt a felperesre is, miután a felperes tevékenysége körébe tartozott többek között a gyógyszeralapanyag, gyógyszerkészítmény gyártása, gyógyszer kiskereskedelem, gyógyszer nagykereskedelem, és ezáltal beletartozott azon magánszervezetek közé, amelyek az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Ebtv.) hatálya alá tartoznak az Ebtv. 5. § a) pontja értelmében.

A felperes eljárása pedig valóban megsértette az egyenlő elbánás követelményét.

A felperes felülvizsgálati kérelmében kérte a jogerős ítélet hatályon kívül helyezése mellett a felperesi keresetnek megfelelő új határozat meghozatalát.

Álláspontja szerint az ítélet jogsértő, mert nem vette figyelembe, hogy az alperes hatáskör hiányában járt el felperessel szemben, tekintve, hogy a felperes csak gyógyszer nagykereskedelmi tevékenységet folytat, de kiskereskedelmi tevékenységet nem, ekként a fogyasztókkal nem kerül közvetlenül kapcsolatba, így az Ebtv. 5. § a) pontja sem volt alkalmazható. E körben az ítélet megállapítása iratellenes volt.

Emellett az alperesnek azért sem volt hatásköre az ügyre, mert az Ebtv. 25. § (1) bekezdése körébe nem vonható a betegtájékoztatók kiadása.

A felülvizsgálati kérelem részletesen vitatta az ítélet érdemi megállapításait is.