BH+ 2011.6.262 A hibás teljesítéshez ún. következményi károk is kapcsolódhatnak, így nem kizárt, hogy hibás teljesítéssel előidézett kárnak minősüljön olyan költség, illetőleg utóbb feleslegessé vált kiadás, amely a hibásan teljesített szerződés megkötése előtt merült fel [Ptk. 310. §, 339. § (1) bek., 424. § (1) bek.,].

Az irányadó tényállás szerint Á. L. a Megyei Munkaügyi Központhoz 2005. április 18-án pályázatot nyújtott be, melyben önmaga foglalkoztatásának megoldásához 3 000 000 Ft visszatérítendő kamatmentes tőkejuttatás biztosítását kérte. Azt tervezte, hogy bútorkereskedelmi tevékenység folytatása céljából gazdasági társaságot alapít, mely az alperes tulajdonában lévő Sz. 25.923. helyrajzi szám alatti, F. út 24. szám alatti ingatlan 623 m2 alapterületű egyik helyiségében működne. Miután ez az ingatlan az alperes tulajdonában állt, felvette a kapcsolatot az alperes két alkalmazottjával - D. T.-al és S. F.-el - akiktől a bérbevétel lehetőségével kapcsolatban szerzett információkat. A Megyei Munkaügyi Központ 2005. május 31-én a pályázati kérelemnek helyt adott, 2005. július 21-én aláírásra került a felperes társasági szerződése, 2005. augusztus 17-én pedig Á. L. megállapodást kötött a Megyei Munkaügyi Központtal. A megállapodásban vállalta, hogy 2010. október 31-ig fenntartja a bútor kis és nagykereskedelmi tevékenységi körrel rendelkező felperes személyesen közreműködő tagjaként az önfoglalkoztatást, 2006. november 15-től kezdődően havi 62 500 Ft-os részletekben a 3 000 000 Ft összegű támogatást visszafizeti, 2005. október 31-ig pedig hitelesített számlákkal adásvételi szerződésekkel igazolja, hogy a támogatás összegét a megállapodás mellékletét jelentő beruházási tervnek megfelelően használta fel üzlethelyiség átalakítására, különböző eszközök és árukészlet vásárlására.

A felperes már 2005. augusztus 4-én szándéknyilatkozatot tett az alperes felé a perbeli felépítmény bérletére vonatkozóan, majd egyeztetések után 2005. november 30-án megkötötték a bérleti szerződést. A bérleti szerződés kifejezetten tartalmazta, hogy a bérbeadó a 623 m2 alapterületű helyiséget, mint üzlet rendeltetésű helyiséget adja bérbe és kellék, valamint jogszavatosságot is vállalt azért, hogy a bérlet tárgya alkalmas "üzlet rendeltetésű helyiség működtetésére, illetve a rendeltetésszerű használatra".

2005. november 3-án a peres felek egy másik megállapodást is kötöttek egymással, melyben rögzítették, hogy a bérlő és a bérbeadó a megállapodás megkötéséig milyen munkákat végzett el az ingatlanon és további 60 napon belül mely munkák elvégzését vállalja.

A felperes a kiskereskedelmi üzlet üzemeltetéséhez kérte működési engedély kiadását és az engedélyezési eljárás során 2006. január 6-án értesült arról, hogy miután az egész telephely jelenleg üzemként van nyilvántartva, a kereskedelmi egységként való hasznosításhoz az építési hatóságnál engedélyezési eljárást kell megindítani. A Megyei Jogú Város jegyzője 2006. február 1-jén meghozott végzésében felfüggesztette a működési engedély kiadása iránti kérelem tárgyában folyamatban lévő eljárást az építési hatóság jogerős engedélyének beszerzéséig és felhívta a felperest, hogy 60 napon belül nyújtson be az építésügyi hatósághoz használatbavételi, fennmaradási, vagy rendeltetés megváltoztatására vonatkozó engedélyt.

A felperes az alpereshez intézett 2006. március 7-én kelt levelével felhívta az alperest annak igazolására, hogy a bérbevett helyiség ténylegesen üzlet rendeltetésű és miután az alperes ezt sikerrel igazolni nem tudta, 2006. április 7-én kelt levelével felhívta az alperest, hogy tegye meg az intézkedéseket az ingatlan átminősítése érdekében. Egyben megküldte a 2006. március 13-án kelt, az alperes jelenlévő alkalmazottjának aláírásával is ellátott jegyzőkönyvet, mely szerint az alperes által a megállapodásban vállalt szigetelési munkálatok nem megfelelő végzésével összefüggésben a helyiségben beázás történt és károk keletkezetek.

Az építési eljárás megindítására nem került sor, ezért a Megyei Jogú Város jegyzője 2006. május 23-án a felperes működési engedély kiadására irányuló kérelmét elutasította.

A felperes a bérleti szerződést 2006. július 7-én kelt levelével azonnali hatállyal felmondta, melyet az alperes tudomásul vett. Á. L. pedig visszafizette a Megyei Munkaügyi Központ részére a 3 000 000 Ft összegű támogatást.

A felperes keresetében a Ptk. 424. § (1) bekezdésére alapítottan kártérítés címén összesen 11 537 582 Ft és ennek 2006. június 28-tól járó kamataiban kérte az alperes marasztalását.

Az alperes csak 311 500 Ft - a felperesnek visszajáró óvadék - tekintetében ismerte el a felperes követelését. Egyebekben elutasítani kérte a felperes keresetét. Beszámítási kifogásként érvényesítette a helyiség általa elvégzett felújításával, átalakításával kapcsolatban felmerült költségeit.

Az elsőfokú bíróság 11. sorszámú rész- és közbenső ítéletében megállapította, hogy az alperes köteles megtéríteni a felek által 2005. november 30-án megkötött bérleti szerződésből, továbbá az ugyanezen a napon megkötött megállapodás elnevezésű szerződésből eredő teljes felperesi kárt és az alperest az általa elismert 311 500 Ft és ennek kamatai megfizetésére kötelezte.

Az elsőfokú bíróság rámutatott arra, hogy az alperes üzlet rendeltetésű helyiséget adott bérbe és kifejezetten kellékszavatosságot vállalt arra, hogy a helyiség alkalmas az üzlet rendeltetésű működtetésre és fennállnak a működési engedély kiadásának a feltételei. Az alperes azonban hibásan teljesített, és kimentése hiányában kártérítési felelőssége a Ptk. 310. §-a alapján fennáll. Az elsőfokú bíróság azt is bizonyítottnak találta, hogy az alperes szerződésben vállalt kötelezettségét megszegve hiányosan végezte el a tetőszigetelést és emiatt beázás következtében a felperest szintén kár érte, melynek megtérítésére a Ptk. 310. §-a és 339. §-a alapján köteles. Az alperes beszámítási kifogását azért találta az elsőfokú bíróság alaptalannak, mert az alperes nem érvényesíthet kötelmi igényt olyan munkák elvégzése miatt, melyek a helyiség rendeltetésszerű használatra vonatkozó alkalmassá tételével voltak kapcsolatosak és melyek elvégzését maga vállalta. A részítéletben megállapított marasztalási összeg megítéléséről az alperes elismerése alapján döntött.

Az alperes fellebbezése alapján eljáró másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság közbenső ítéletét részben, annak újraszövegezésével változtatta meg. Megállapította, hogy az alperes a 2005. november 30-án kötött bérleti szerződést az ugyanezen napon kötött megállapodásra is kiterjedően hibásan teljesítette és a hibás teljesítéssel felperesnek okozott kárért felelősséggel tartozik. Az elsőfokú bíróság részítéletét helybenhagyta.

Egyetértett az elsőfokú bírósággal abban, hogy a perbeli helyiség a szerződéses tulajdonságoknak nem felelt meg, tehát az alperes hibásan teljesített. Kifejtette, a hibás teljesítés ténye önmagában megalapozza a jogellenességet, és ténynek kell tekinteni, hogy a felperes az alperes hibás teljesítése következtében a bérelt helyiségben nem tudta megkezdeni üzleti tevékenységét és ebből adódóan kár érte. Tehát bizonyítottnak tekinthető az alperes jogellenes magatartása és a felperest ért kár közötti okozati összefüggés is. A másodfokú bíróság egyetértett az elsőfokú bírósággal abban is, hogy az alperes a felróhatóság alól magát kimenteni nem tudta, ezzel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy az alperes nemcsak a szerződéskötés során mulasztotta el az elvárható alapvető gondosságot, hanem a "hiba" elhárítása körében is, ugyanis bár már 2006. március 7-én tudomást szerzett arról, hogy a felperes által kért működési engedély kiadásának akadálya van, az átminősítés érdekében nem tett nyomban intézkedéseket, csak hónapokkal később, a felperes felmondása után kezdte meg állítólagosan a tervezési munkálatokat. Hibás teljesítésként értékelte a másodfokú bíróság azt is, hogy a bérelt helyiség a tetőzet hibája miatt beázott, ebből adódóan tehát a bérlemény nem volt alkalmas a rendeltetésszerű használatra.