BH 2005.10.363 Az engedményezésről a kötelezettet értesíteni kell - Az engedményezés megtörténtének igazolására csak akkor van szükség, ha az értesítés az engedményestől származik és az adós az igazolást kéri [Ptk. 328. § (3)-(4) bek.].

II. A kötelezett értesítése - bármelyik féltől is származik - kizárja, hogy a kötelezett a régi jogosult kezéhez a kötelmet megszüntető hatállyal teljesíthessen [Ptk. 328. § (3) bek., 329. § (1) bek.].

Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint a felperes mint kölcsönbeadó és a KR. Elektronikai Kft. (továbbiakban: Kft.) mint kölcsönbevevő között 2002. június 12-én kötött, 20 000 000 Ft összegről szóló kölcsönszerződés biztosítékaként engedményezési szerződés jött létre, melyben a Kft. a felperesre engedményezte az alperessel kötött bérmunkaszerződésből eredő követelését. E szerződésben a Kft. hozzájárult ahhoz, hogy amennyiben a kölcsön összegét vagy a kamatokat nem vagy nem határidőre fizeti meg, úgy az alperes a Kft. által az alperes felé kibocsátott számlák ellenértékét - a követelés teljes megtérüléséig - a felperes részére fizesse meg. A Kft. a kölcsönszerződésben foglalt kötelezettségét nem teljesítette, ezért a felperes az alperest 2003. április 10-én kelt és az alperes által 2003. április 11-én kézhez vett levelében - az engedményezési és kölcsönszerződés megküldésével - fizetésre szólította fel. Az alperes vitatta az engedményezési szerződés érvényes létrejöttét és a számlák ellenértékét továbbra is a Kft. felé egyenlítette ki.

A felperes keresetében a Ptk. 328. § (1) bekezdése alapján 20 000 000 Ft tőke, 2003. április 11-éig 1 533 693 Ft ügyleti kamat és 2003. április 11-étől késedelmi kamat megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Arra hivatkozott, hogy a Kft. és az alperes között bérmunka végzésére irányuló tartós jogviszony állt fenn, amely alapján a Kft.-nek rendszeres követelései keletkeztek az alperessel szemben. E követelések engedményezéséről szóló értesítést követően az alperes már nem teljesíthetett volna a Kft. részére.

Az alperes védekezésében arra hivatkozott, hogy az engedményezési szerződést az alperes nevében aláíró személynek cégjegyzési joga nem volt. Álláspontja szerint az engedményezési szerződés érvénytelen, mert abban az engedményezett követelés egyrészt nincsen egyértelműen megjelölve, másrészt az engedményezés időpontjában még nem jött létre.

Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította. A BH 1996/380. és a BH 1993/95. számú eseti döntésekre hivatkozással megállapította, hogy az alperesnek az engedményezési szerződésről való értesítése hitelt érdemlően megtörtént, ugyanakkor az engedményezési szerződés érvénytelen, mert - a követelés egyértelmű meghatározásának hiányában - az engedményezési szerződés időpontjában a követelés még nem jött létre.

Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a felperes nyújtott be fellebbezést. A fellebbezési tárgyaláson kereseti kérelme jogcíméül a Ptk. 339. § (1) bekezdését is megjelölte.

A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét - indokolásának módosításával - helybenhagyta. Megállapította, hogy a biztosítéki célú engedményezési szerződésben - tekintettel az alperes és a Kft. közötti tartós jogviszonyból eredő folyamatos elszámolásra - nem létre sem jött követelés, hanem jövőben esedékessé váló követelések kerültek engedményezésre. Nem találta kétséget kizáróan megállapíthatónak az engedményezés hitelt érdemlő, aggálymentes igazolásának megtörténtét. Az alperesnek kétség esetén csak lehetősége van az igazolás kérésére, ami nem mentesíti az engedményesként fellépő személyt e minőségének hitelt érdemlő igazolása alól. A Ptk. 328. § (4) bekezdésére hivatkozással kifejtette; "az alperesnek kógens jogszabályi rendelkezés hiányában nem kötelezettsége a felperes felé felszólítással élni az engedményezés további igazolása végett. Az alperes részéről a letétbe helyezéssel való teljesítés elmulasztása szintén nem valósít meg kártérítési igény alapjául szolgáló jogellenes magatartást, ezért a felperes keresete a Ptk. 339. § (1) bekezdése alapján sem alapos. A felperes volt az, aki gondatlanul szerződött, amikor elfogadta a számára eleve hátrányosabb megoldást az engedményezés részéről történő érvényesítésével".

A jogerős ítélet ellen - a Ptk. 328. § (4) bekezdésének és 4. § (1) bekezdésének megsértésére mint jogszabálysértésre hivatkozással - a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, kérve a jogerős ítélet megváltoztatását és a kereseti kérelemnek megfelelő döntés meghozatalát. Álláspontja szerint az engedményezői hozzájárulás (értesítés) már az engedményezési szerződés aláírásával megtörtént. Az engedményező ugyanis a hozzájárulását adta ahhoz, hogy nem teljesítés esetén a követelés kötelezettje az engedményesnek teljesítsen. Ilyen előzetes engedményezői értesítés mellett utólagos engedményezői értesítés megkövetelése az engedményes jogsérelmét jelenti és ellentétes az engedményezés céljával. Az eljáró bíróságok tényként állapították meg, hogy az alperes - a 2003. április 10-én kelt felszólításhoz mellékelve - a kölcsönszerződést és engedményezési szerződést is megkapta. Ezzel a felperes egyértelműen igazolta az alperes felé, hogy a követelést megszerezte. A Ptk. 328. § (4) bekezdésének helyes értelmezése szerint csak az engedményezés igazolásának hiányában áll fenn a kötelezett saját veszélyére való teljesítése. Hangsúlyozta továbbá, hogy az engedményezési szerződés érvényességének nem feltétele a kötelezett aláírása, ezért alaptalan az alperes azon hivatkozása, mely szerint az engedményezési szerződést az alperes részéről nem a cégjegyzésre jogosult személy írta alá. Álláspontja szerint az alperes magatartása sértette a Ptk. 4. § (1) és (4) bekezdését, amikor a felperesi fizetési felszólítást válasz nélkül hagyva továbbra is a Kft. részére teljesített kifizetést, viszont azt állította, hogy a Kft.-nek az értesítést követően nem keletkezett olyan követelése, amelyet a felperes részére teljesíthetne. Csak amikor a felperes beszerezte a Kft. által kibocsátott számlákat ismerte el a teljesítést, majd alaptalanul azt állította, hogy az engedményezésről szóló értesítést nem kapta meg a felperestől.

A felülvizsgálati kérelem alapos.

Téves a Ptk. 328. §-a (4) bekezdésének a másodfokú bíróság által adott értelmezése, miszerint az engedményesnek hitelt érdemlően igazolnia kellene az engedményezés megtörténtét akkor is, ha az adós azt nem igényli. Iratellenesen mellőzte továbbá a tényállásból annak megállapítását, illetve értékelését, hogy 2003. április 11-én nemcsak az engedményezésről értesült az alperes, hanem magát az engedményezési okiratot is megkapta.

A Ptk. 329. §-ának (1) bekezdése értelmében az engedményezéssel a kötelezett és az engedményező közötti jogviszonyban jogutódlás következik be, az engedményes a régi jogosult helyébe lép. Az engedményezés a kötelezettel szemben csak az arról kapott értesítéssel válik hatályossá. Értesítés hiányában tehát annak ellenére a régi jogosultnak teljesíthet, hogy a jogutódlás bekövetkezett. Az értesítést követően azonban a Ptk. 328. §-ának (3) bekezdése szerint már nem jogosult az engedményezőnek való teljesítésre.