A Kúria Jpe.60029/2021/9. számú precedensképes határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (ADÓÜGYBEN hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [2011. évi CLXI. törvény (Bszi.) 41/B. § (1) bek.] Bírók: Balogh Zsolt, Bartal Géza, Bartkó Levente, Csák Zsolt, Darák Péter, Domonyai Alexa, Döme Attila, Dzsula Marianna, Farkas Attila, Fekete Ildikó, Harter Mária, Kovács András, Kovács Zsuzsanna, Kurucz Krisztina, Patyi András, Sebe Mária, Sperka Kálmán, Sztojkoné dr. Hajdu Edit, Tánczos Rita, Varga Zs. András

A határozat elvi tartalma:

Amennyiben a jogegységi panasz benyújtására felülvizsgálati kérelem befogadását megtagadó végzéssel szemben kerül sor, figyelemmel kell lenni e határozat sajátos jellegére.

A jogkérdésben való eltérés elemzése a befogadási eljárás immanens része. A jogalkotói szándékkal ellentétes az olyan megközelítés, amely szerint az eltérés tartalmi vizsgálata befogadás megtagadását eredményező eljárásban nem, hanem kizárólag érdemi felülvizsgálati eljárásban történhetne. A befogadási mérlegelés ilyen megkerülése a befogadási eljárást kiüresítené. Ugyanígy ellentétes lenne a jogalkotói szándékkal és a Kp. normaszövegével, ha a Kúria a közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés teljes érdemi vizsgálatát a befogadási eljárásban végezné el.

Arra is szükség van, hogy az előterjesztő tartalmilag is kimutassa miben látja a jogkédésben való eltérést. Befogadásra csak a jogkérdésben való eltérés és nem annak puszta látszata alapján kerülhet sor.

Az indokolatlan és a szükséges befogadás közötti határvonal olyan általános elvek tartalmának kibontásával húzható meg, amelyek a bírói eljárásokat teljes egészében áthatják.

***********

A Kúria

Jogegységi Panasz Tanácsának

h a t á r o z a t a

Az ügy száma: Jpe.I.60.029/2021/9.

A felperes: a felperes neve

(a felperes címe)

A felperes képviselője: dr. Csurka Gyula

(a felperesi képviselő címe)

Az alperes: Nemzeti Adó- és Vámhivatal Fellebbviteli Igazgatósága

(az alperes címe)

Az alperes képviselője: dr. Feketéné dr. Németh Georgina Borbála kamarai jogtanácsos

A per tárgya: adóügyben hozott közigazgatási határozat jogszerűségének felülvizsgálata

A jogegységi panaszt benyújtó fél: a felperes

A jogegységi panasszal támadott határozat:

Kfv.I.35.370/2021/2. számú végzés

Rendelkező rész

A Kúria a felperes jogegységi panaszát elutasítja.

A határozat ellen jogorvoslatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

A jogegységi panasz alapjául szolgáló tényállás

[1] A felperes alumínium ötvözetek szállításáról szóló szerződés alapján fogadott be számlákat beszállítóitól, amelyekkel összefüggésben 2013., illetve 2014. adóévekben bevallásaiban 1.450.489.000 forint beszerzést terhelő levonható adót szerepeltetett. Az adóhatóság bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzést folytatott áfa adónemben, amelynek alapján a felperes terhére 258.569.000 forint adókülönbözetet állapított meg, adóbírságot szabott ki és késedelmi pótlékot számított fel. Megállapította, hogy az 5/2016. (IX. 26.) KMK vélemény 2.) pontjában foglaltaknak megfelelő eset áll fenn, azaz a befogadott számlákra a felperes adólevonási jogot nem alapíthat, mert a gazdasági események nem a számlán feltüntetett felek között és tartalommal valósultak meg, a számlázási láncolatban az ügyletek valódi célja jogosulatlan adóelőny volt, amit a fennálló objektív körülmények miatt a felperesnek is tudnia kellett.

[2] Az első belföldi beszerzést megvalósító eltűnő kereskedőket azért illesztették a számlázási láncolatba, hogy az őket követő gazdasági társaságok adólevonási jogát megteremtsék. Megállapította továbbá, hogy az értékesítési árak a beszerzési árak alatt maradtak és a felperes nem tett meg tőle minden észszerűen elvárható intézkedést annak érdekében, hogy az ügylet ne vezessen adókijátszáshoz.

[3] A felperes keresetében az adóhatóság által feltárt tényállás hiányosságaira, bizonyítatlanságára, iratellenességére, ellentmondásosságára hivatkozva kezdeményezte a bírósági jogorvoslatot. Az alperes nem tett eleget indokolási kötelezettségének. Hivatkozott arra, hogy az ügyletek piaci áron teljesültek. Nem bizonyított, hogy tudott a láncolatban tapasztalt adókijátszásról, és annak haszonhúzója lett volna. A beszállítók elismerték az ügyleteket, az áruk mozgása alátámasztott.

[4] Az elsőfokú bíróság a megismételt eljárásban elutasította a felperes tanú bizonyításra, illetve a felperes képviselőinek meghallgatására irányuló indítványait. Jogerős ítéletével elutasította a keresetet. Indokolásában az egyes beszállítókra egyediesítve állapította meg a tényállást. Következtetése minden esetben az volt, hogy azok a felperes részére ténylegesen nem végeztek termékértékesítést. A koncepcionális azonosságok az ügyletek mesterséges jellegét támasztják alá. Az eltűnő kereskedők láncolatba való beépítésének célja az volt, hogy a jelentős mennyiségű közösségi termékbeszerzés esetében megteremtsék a láncban következő és a felperes közvetlen beszállítóinak áfa levonási jogát, miközben a számlázott ügyletek után nem teljesítették adófizetési kötelezettségüket. A számlázási láncolatok közötti ügyletek valódi célja az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 1. § (7) és 2. § (1) bekezdései alapján a jogosulatlan előny elérése volt. A felperesi tudattartalom körében alperes helytállóan emelte ki a feltárt körülményeket. A jelentős nagyságrendű ügyleteknél az alumínium tömbök beszerzése terén több éves tapasztalattal rendelkező felperes olyan kereskedőktől fogadott be számlákat, akik általa is tudottan nem rendelkeztek megfelelő műszerezettséggel, a minőségvizsgálathoz szükséges eszközökkel, gyártói minőség tanúsítványokkal, miközben a felperes arra hivatkozott, hogy fontos volt az alumínium tömbök minősége. Az alkalmazott ár kérdésében az elsőfokú bíróság kiemelte, hogy a felperes rendszeresen tájékozódott a piaci árakról, kért árajánlatokat. Épp ezért gyanút kellett volna keltsen, hogy a tapasztalattal nem rendelkező beszállítók a gyártói áraknál 3,6-10%-kal olcsóbban kívánnak értékesíteni. A felperesnek kifejezetten tudnia kellett az áruk beszerzési forrásairól, figyelemmel a minőségbiztosításra, garanciális jogok érvényesíthetőségére. Ezek alapján megállapítható a felperes felelősségteljes és kellő körültekintő magatartásának, az észszerűen elvárható intézkedéseknek a hiánya. Jelen ügyben az 5/2006. (IX. 26.) KMK vélemény 2. fordulata - a gazdasági esemény megvalósult, de nem a számlában szereplő felek között - valósult meg.

[5] A felperes felülvizsgálati kérelemmel támadta a jogerős ítéletet. A kérelem befogadhatósága kapcsán a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 118. § (1) a) pont aa) alpontjára és b) pontjára hivatkozott. Előadta, hogy a jogerős ítélet számos jogkérdésben eltér a Kúria által közzétett, a kérelemben tételesen megjelölt határozattól, továbbá helytelenül értelmezte, alkalmazta az Art. 1. § (3a) és (7) bekezdését, a 2. § (1) bekezdését, 97. § (3), (4) és (6) bekezdését, az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) 120. § a) pontját, a 127. § (1) bekezdés b) pontját, a Kp. 97. § (4) bekezdését, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 346. § (5) bekezdését.