ÍH 2019.85 NEM VAGYONI KÁRTÉRÍTÉS (SÉRELEMDÍJ) A KÖZVETETT ÉLETVESZÉLYT EREDMÉNYEZŐ KÁROKOZÁS MIATT

Ha a maradandó egészségkárosodás közvetett életveszélyes állapotot is eredményez, az magasabb összegű nem vagyoni kártérítéssel (sérelemdíjjal) kompenzálandó [a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (1959. évi Ptk.) 84. §, 339. §, 355. §; a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:43. §, 2:52. §].

Az 1957-ben született felperesen epekövesség miatt az alperes jogelődjének a kórházában 2007. június 26-án epehólyag-eltávolító műtétet végeztek. A beavatkozás célja az epehólyag-vezeték lekötése és az epehólyag kiemelése volt. Az alperesi jogelőd orvosa a műtét során átvágta a felperes jobb és bal oldali májvezetékét, valamint a közös epevezetékét. Jogerős közbenső ítélet megállapította, hogy az alperes teljes kártérítési felelősséggel tartozik a felperes irányába minden olyan kárért, amely a felperest azzal összefüggésben érte, hogy az alperes jogelődje az epehólyag-eltávolító műtét során átvágta a felperes jobb és bal oldali májvezetékét, valamint a közös epevezetékét.

A felperes a szakszerűtlenül végzett műtéttel összefüggésben 213 naptári napot töltött kórházban. Hét műtéten esett át, amelyből hat beavatkozás az alperesi jogelőd felróható magatartására vezethető vissza. Több mint száz alkalommal vett részt ambuláns kezelésen és diagnosztikus vizsgálatokon, amelyek döntő részét az alperesi jogelőd orvosszakmai szabályszegésével összefüggésben kialakult szövődmények indukálták. Hasán egy 30-40 cm-es műtéti heg van.

A felperesnél az alperesi jogelőd által szakszerűtlenül végzett műtéttel összefüggésben secunder biliaris cirrhosis alakult ki (a máj kötőszövetes átalakulása és májzsugorodás), amely egy fáradékonysággal, gyengeséggel és bőrviszketéssel járó, gyógyíthatatlan betegség. A perbeli beavatkozás óta állandó bőrviszketési ingere van, amelyet gyakran csak üvegmosóval és körömkefével történő vakarással tud enyhíteni.

A felperes epeúti panaszai 2010 és 2016 között mérséklődtek, majd 2016 májusában újra fellángoltak, ezért 2016. október 28-án a jobb oldali májlebenyét teljes egészében el kellett távolítani, aminek következtében májállományának körülbelül az 1/3 része maradt meg. Bár a megmaradt máj a normál napi funkció ellátására alkalmas, de ha bármilyen megterhelés (például betegség, gyógyszerszedés) éri, azt már nem képes leküzdeni.

A felperes jelenleg közvetett életveszélyes állapotban van, életkilátásai kimondottan rosszak, állapota májtranszplantáció nélkül teljes májelégtelenséghez és halálhoz vezet. A folyamat visszafordíthatatlan és gyógyíthatatlan, azt legfeljebb lassítani lehet. Megmaradt májának állapota miatt súlyos mozgásszervi panaszaira gyógyszert nem szedhet, emiatt a nála jelentkező fájdalmakat gyógyszerrel nem tudja csillapítani.

A felperes pszichés-lelki állapota a perbeli műtét és annak következményei okán leromlott, nála negatív gondolati tartalom, rossz közérzet, hangulati nyomottság és érzelmi esékenység alakult ki. Jelenlegi pszichés állapota a perbeli műtéti beavatkozás és annak következményeként szükségessé vált további beavatkozások, valamint az így kialakult visszafordíthatatlan és gyógyíthatatlan egészségi állapot következménye. Pszichés állapotában javulás nem várható.

Az alperes jogelődjének alkalmazottja által a felperesen szakszerűtlenül végzett műtétre visszavezethetően a felperest a következő immateriális sérelmek érték: több újabb műtéten kellett átesnie, emiatt hosszabb ideig és többször volt kórházban, nála secunder biliaris cirrhosis (a máj kötőszövetes átalakulása és májzsugorodás) következett be, jelenleg is közvetett életveszélyes állapotban van, állandó bőrviszketésben szenved, a jobb oldali májlebenyét el kellett távolítani, fájdalmakkal kell élnie, amelyet mája állapota miatt gyógyszerekkel nem enyhíthet, étkezési szokásait át kellett alakítania, a háztartási munkák elvégzésében segítségre szorul, továbbá kevert szorongásos és depressziós zavarban, illetőleg alvászavarban szenved.

A felperes keresetében - az érvényesített vagyoni kártérítés mellett - 20 000 000 Ft nem vagyoni kártérítés és annak 2007. június 26-tól a kifizetés napjáig járó törvényes mértékű késedelmi kamata megfizetésére kérte kötelezni az alperest.

Az alperes és az alperesi beavatkozó a kereset elutasítását kérték. Érdemi ellenkérelmükben a nem vagyoni kártérítés iránti igényt jelentősen eltúlzottnak tartották.

Az elsőfokú bíróság - a megítélt vagyoni kártérítésen felül - kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek nem vagyoni kártérítés címén 18 000 000 Ft-ot, ezen összegből 8 000 000 Ft után 2007. június 27. napjától, míg 5 000 000 Ft után 2016. november 1. napjától a kifizetés napjáig járó törvényes mértékű késedelmi kamatot.

Indokolásában a nem vagyoni kártérítéssel kapcsolatban a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: 1959. évi Ptk.) 75. §-ának (1) bekezdését, 76. §-át, 84. §-a (1) bekezdésének e) pontját, 339. §-ának (1) bekezdését és 355. §-át, az Alkotmánybíróság 34/1992. (VI. 1.) határozatát, valamint Petrik Ferenc: Kártérítési jog című, 2002-ben megjelent kézikönyvét felhívva, az általa aggálytalannak tartott igazságügyi pszichológus szakértői vélemény megállapításait, a felperes személyes előadását, továbbá házastársa és gyermeke tanúvallomását értékelve azt a következtetést vonta le, hogy a perbeli káreseményre visszavezethetően a felperes életvitele jelentős mértékben elnehezült, közérzetében jelentős negatív változás állt be, pszichés állapota erőteljesen leromlott. Tény, hogy a felperes esetében már az első perbeli műtétet megelőzően is depressziós-szorongásos panaszokat állapítottak meg, azonban a felperes pszichés tünetei a perbeli káreseményre visszavezetően az elmúlt évtizedben súlyosbodtak. Közérzete nem vitásan és érthetően rosszabbodott, befelé fordulóvá vált. Ennek nyilvánvaló oka az, hogy májproblémája miatt a halállal okszerűen és bármikor számolnia kell. A közvetett életveszély tudata a felperes kedélyállapotát, közérzetét és az egész életét negatív irányban befolyásolja.

Értékelve az életlehetőségek beszűkülését, az életviteli nehézségeket, de figyelembe véve azt a tényt is, hogy a felperes életét egyéb kórokú megbetegedései is jelentős mértékben nehezítik, és pszichés állapota csak részben áll okozati kapcsolatban a perbeli káreseménnyel, az elsőfokú bíróság a felperes részére mindösszesen 13 000 000 Ft nem vagyoni kártérítés megállapítását tartotta indokoltnak, amely akként bontott meg, hogy abból 8 000 000 Ft-ot az eredeti sérelmek orvoslására szolgálónak tekintett (itt értékelte a kórházban töltött napok számát, az elvégzett műtéteket, a fájdalommal élést, az életvitel elnehezülését és a pszichés tüneteket), míg további 5 000 000 Ft-ot a 2016-ban bekövetkezett állapotrosszabbodásra (közvetett életveszélyes állapotba kerülésre) tekintettel ítélt meg. Itt értékelte, hogy a felperesnek számolnia kell a bármikor bekövetkező halálával. Állapotára kizárólag a májtranszplantáció jelenthet - a jelenlegi peradatok szerint kevés eséllyel megvalósuló - megoldást.