1053/1996. (V. 24.) Korm. határozat

a szövetkezeti törvény koncepciójáról

I.

1. Előterjesztést kell készíteni - a II. pontban foglalt elvek és szabályozási szempontok figyelembevételével - a szövetkezetekről szóló törvény tervezetéről, a termőföldről szóló törvény módosítása, a jelzálog-hitelintézet, valamint az ingatlan-nyilvántartás új szabályai, továbbá a gazdasági társaságok, a cégeljárás, valamint a külföldi székhelyű cégek fióktelepei tárgyában készülő törvények kidolgozását, illetőleg azok főbb elveinek kialakulását követően.[1]

2. Elő kell készíteni a lakásszövetkezetekről szóló külön törvény tervezetét azzal, hogy arra a társasházakról szóló 1977. évi 11. törvényerejű rendeletnek a módosításával egy időben kerüljön sor.[2]

II.

A szövetkezetekről szóló törvény tervezetének előkészítése során a következő elveket és szabályozási szempontokat kell figyelembe venni:

1. Fenn kell tartani a szövetkezet jogintézményét, mint önálló jogi személy típust és a szövetkezeti joganyag külön törvényben történő szabályozását.

2. Nem indokolt változtatni a hatályos szövetkezeti törvény általános, valamennyi szövetkezeti típusra irányadó jellegén. Egyes sajátos gazdasági tevékenység folytatására alapított szövetkezetek vonatkozásában, azok specialitására tekintettel a törvény meghatározott kérdésekben a főszabálytól eltérést engedhet, vagy eltérő szabályokat állapíthat meg. Meg kell vizsgálni továbbá, indokolt-e az eltérések esetleges nagy számára tekintettel meghatározott szövetkezeti típust a törvényen belül külön fejezetben szabályozni.

3. A törvénytervezet előkészítése során érvényesíteni kell azt az elvet, hogy a szövetkezet belső jogviszonyait illetően eltérést nem engedő rendelkezések kimondására kizárólag a szövetkezeti alapintézmények szempontjából garanciális jelentőségű szabályok kapcsán van mód. Emellett a szövetkezeti döntési autonómia törvényi szintű korlátozására a szövetkezet és az ún. harmadik személyek közötti kapcsolatot érintő rendelkezések tekintetében kerülhet sor.

4. Fenn kell tartani azt a szabályozási elvet, hogy a szövetkezet jogintézményére vonatkozó alapvető rendelkezések kizárólag törvényi szinten kerüljenek megállapításra.

5. A törvényt a Szövetkezetek Nemzetközi Szövetsége által elfogadott alapelvekre tekintettel kell előkészíteni, figyelembe véve továbbá Magyarországnak az Európai Unióval és tagállamaival kötött megállapodásából fakadó jogharmonizációs kötelezettségeit is. Az EU másodlagos joganyagának részét képező társasági jogi irányelvek - az ott meghatározott kivételektől eltekintve - a változó tőkével működő szövetkezetekre, illetve szövetkezeti elveket követő gazdasági társaságokra is irányadóak. A szövetkezet keretében megvalósuló horizontális és vertikális együttműködés szempontjára figyelemmel a szövetkezeti törvény megalkotásakor tekintettel kell lenni az Európai Unió versenyjogi előírásaira is. Tudatában kell lenni annak, hogy míg egyrészt az új szövetkezeti törvény módot ad a méret-gazdaságosság hatékonyságnövelő szempontjának kihasználására, másrészről azonban a szövetkezet, mint jogi-szervezeti forma választása sem mentesít a versenytörvény kartell és fúziós szabályai alól.

6. A szövetkezet jogintézményének újraszabályozásával a törvény annak a gazdaságpolitikai célnak a teljesülését kívánja elősegíteni, hogy a gazdasági forgalomban sok esetben eleve versenyhátrányban lévő kistermelők, illetőleg kisvállalkozások vállalkozói önállóságuk megőrzése mellett - mindenekelőtt beszerzési, feldolgozói, értékesítési céljaikra, az egyes közös termelőtevékenységükkel összefüggő feladataik megvalósítására, illetve hitellel való ellátásukra, valamint a magánfogyasztás megkönnyítésére - olyan gazdálkodó szervezetet hozhassanak létre, mely hatékonyabb gazdasági működésüket elősegítheti.

7. A szövetkezet elsődleges célja a tagság szövetkezeten kívüli gazdasági tevékenységének, illetőleg fogyasztásának elősegítése. Ez a szövetkezeti funkció az az alapvető érdek, mely a tagokat a szövetkezet létrehozásának elhatározásához vezeti. Ennek a követelménynek a szövetkezeti tag jogai és kötelezettségei meghatározása során is érvényesülnie kell. Emellett az új törvényben továbbra is biztosítani kell annak a lehetőségét, hogy a szövetkezet saját neve alatt, a tagjai gazdasági tevékenységétől független vállalkozási tevékenységet folytathasson azzal, hogy az nem válhat egyedüli, kizárólagos szerveződési indokká. A szövetkezet a szolidaritás elvét szolgáló támogatási, segélyezési jellegű tevékenységét a szövetkezet típusától és teherbíró képességétől függően valósítja meg, az ezzel összefüggő kérdéseket a szövetkezetnek az alapszabályban kell meghatároznia.

8. Az új szövetkezeti törvény személyi hatálya csak az ún. "elsődleges" szövetkezetek szervezeti, vagyoni, működési viszonyainak szabályozására terjed ki, önálló jogi személy típusként, szövetkezetként csak ezt a szerveződési formát ismeri el. Alapítására vonatkozóan előírja a természetes személyek többségi részvételét, módot ad azonban arra, hogy az alapszabály jogi személyek vagy jogi személyiséggel nem rendelkező társaságok szövetkezeti tagságát is lehetővé tegye. A szövetkezetek közötti együttműködés más jogi-szervezeti formák igénybevételével valósítható meg azzal, hogy ezeknek a társaságoknak, egyesületeknek a szövetkezeti mozgalomhoz való kapcsolódását a "szövetkezeti" jelző használata fejezi ki.

9. A nyitott tagság elvét a szövetkezetet alapító személyek vállalkozáshoz való jogára, az általuk a szövetkezet alapítását meghatározó célokra is figyelemmel kell érvényesíteni, biztosítva a tagság számára a tagfelvétel során a döntési lehetőséget.

10. A szövetkezet alapításának állami elismerése során előzetes feltételként kell a törvényben előírni, hogy a szövetkezet alapszabálya tartalmazza a tagokkal való gazdasági jellegű együttműködés főbb tartalmi kérdéseit.

11. A szövetkezet, mint a tagjai szövetkezeten kívüli gazdasági tevékenységétől független üzletszerű gazdasági tevékenység folytatására is jogosult szervezet, eleget kell hogy tegyen az e törvényben meghatározott tőkeminimumra vonatkozó követelménynek. Ennek során biztosítani kell a szövetkezet, mint változó tőkével működő gazdálkodó szervezet sajátosságainak a hitelezővédelmi követelményekkel való összhangját. Megszűnéséig az üzletrésztőke, illetve ezt követően a volt üzletrésztőkével arányos szövetkezeti vagyon a jegyzett tőke részeként kerül kimutatásra azzal, hogy az a törvényben előírt tőkeminimum teljesítése szempontjából beszámítható.

12. Figyelemmel a szövetkezetben gyakori tagváltozásra - tekintetbe véve a változó tőke elvét is - főszabályként biztosítani kell a tagsági jogviszony megszűnése esetén a taggal történő elszámolást. A szövetkezet biztonságos működése érdekében az alapszabály a tagsági viszony megszüntetésének jogát meghatározott időre kizárhatja. A törvény a taggal való elszámolás korlátjaként rögzítse, hogy arra a szövetkezet vagyonán belül a jegyzett tőke törvényi minimumát csökkentő módon nincs lehetőség.

13. A szövetkezetek esetében a személyes közreműködés (együttműködés) fogalmát a szövetkezet alapításával biztosított lehetőségként, nem pedig kötelezettségként kell szabályozni. A személyes közreműködés mindenekelőtt a tagok és a szövetkezetek közötti gazdasági együttműködést jelenti azzal, hogy a tag továbbra is jogosult marad arra, hogy a szövetkezet javára végzett munkája személyes közreműködésként legyen elismerve.

14. A szövetkezetben a nyereségfelosztás rendjét a kötelező tartalékképzés, valamint a tag személyes közreműködése (együttműködése) arányában történő adózott eredmény felosztás elveire kell építeni. Ehhez képest a tagok vagyoni hozzájárulása után csak korlátozott mértékű részesedésre nyílik lehetőség azzal, hogy ha az alapszabály az ún. beruházó tagi státuszt elismeri, úgy az ezen tagok érdekeltségét is biztosító nyereségfelosztási szabályt állapíthat meg.

15. A szövetkezet döntéshozatali rendjében biztosítani kell az egy tag egy szavazat elvének érvényesülését. Emellett azonban lehetővé kell tenni, hogy a beszerző, feldolgozó, értékesítő célra alapított szövetkezetek a törvényben meghatározott korlátok között a főszabálytól eltérhessenek.

16. Az új törvény előkészítése során fokozott figyelmet kell fordítani azokra a jogszabályokra, melyeknek a szövetkezetekkel kapcsolatos rendelkezései harmadik személyekkel összefüggésben tartalmaznak előírásokat. Emellett deregulációs szempontból is át kell tekinteni azokat a törvényeket, melyeknek egyes szabályai mára a szövetkezetek jogintézményével összeegyeztethetetlenné váltak.

17. Biztosítani kell, hogy a törvény hatálybalépésekor már működő szövetkezetek abban az esetben is jogosultak maradjanak a szövetkezeti formában történő további működésre, ha az új előírások alapján alapítási céljuk, tevékenységük önmagában ezt már nem tenné lehetővé. Emellett az új törvényben bevezetésre kerülő egyes, kötelező jellegű szabályok adaptálásának megkönnyítése érdekében a törvénynek olyan átmeneti rendelkezéseket kell megállapítania, melyek - a jogbiztonság, mint alkotmányos elv figyelembevétele mellett - megfelelő felkészülési időt és döntési alternatívát biztosítanak az ezen időpontig piacra lépett szövetkezetek számára.

III.[4]