62005CJ0010[1]

A Bíróság (első tanács) 2006. március 30-i ítélete. Cynthia Mattern és Hajrudin Cikotic kontra Ministre du Travail et de l'Emploi. Előzetes döntéshozatal iránti kérelem: Cour administrative - Luxemburg. Személyek szabad mozgása - Munkavállalók - Családtagok - Közösségi állampolgár házastársaként harmadik állam állampolgárának azon joga, hogy foglalkoztatottként munkát vállaljon - Feltételek. C-10/05. sz. ügy.

C-10/05. sz. ügy

Cynthia Mattern és Hajrudin Cikotic

kontra

Ministre du Travail et de l'Emploi

(a Cour administrative [Luxemburg] által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem)

"Személyek szabad mozgása - Munkavállalók - Családtagok - Közösségi állampolgár házastársaként harmadik állam állampolgárának azon joga, hogy foglalkoztatottként munkát vállaljon - Feltételek"

Az ítélet összefoglalása

Személyek szabad mozgása - Munkavállalók - Családtagok azon joga, hogy foglalkoztatottként munkát vállaljanak

(1612/68 tanácsi rendelet, 11. cikk)

Az 1612/68 rendeletnek a munkavállalók Közösségen belüli szabad mozgására vonatkozó 11. cikke nem biztosítja harmadik állam állampolgára számára az ahhoz való jogot, hogy foglalkoztatottként más tagállamban vállaljon munkát, mint ahol a közösségi állampolgár házastársa szabad mozgáshoz való jogát gyakorolva foglalkoztatottként tevékenységet folytat vagy folytatott.

(vö. 28. pont és a rendelkező rész)

A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (első tanács)

2006. március 30.(*)

"Személyek szabad mozgása - Munkavállalók - Családtagok - Közösségi állampolgár házastársaként harmadik állam állampolgárának azon joga, hogy foglalkoztatottként munkát vállaljon - Feltételek"

A C-10/05. sz. ügyben,

az EK 234. cikk alapján benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában, amelyet a Cour administrative (Luxemburg) a Bírósághoz 2005. január 14-én érkezett, 2005. január 11-i határozatával terjesztett elő az előtte

Cynthia Mattern,

Hajrudin Cikotic

és

a Ministre du Travail et de l'Emploi

között folyamatban lévő eljárásban,

A BÍRÓSÁG (első tanács),

tagjai: P. Jann tanácselnök, K. Schiemann, N. Colneric, J. N. Cunha Rodrigues (előadó) és Juhász E. bírák,

főtanácsnok: J. Kokott,

hivatalvezető: R. Grass,

tekintettel az írásbeli szakaszra,

figyelembe véve a következők által előterjesztett észrevételeket:

- a német kormány képviseletében M. Lumma és C. Schulze-Bahr, meghatalmazotti minőségben,

- az Egyesült Királyság Kormánya képviseletében S. Nwaokolo, meghatalmazotti minőségben, segítője: M. Hoskins barrister,

- az Európai Közösségek Bizottsága képviseletében G. Rozet, meghatalmazotti minőségben,

a főtanácsnok indítványának a 2005. december 15-i tárgyaláson történt meghallgatását követően,

meghozta a következő

Ítéletet

1 Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem az 1992. július 27-i 2434/92/EGK tanácsi rendelettel (HL L 245., 1.o.; magyar nyelvű különkiadás 5. fejezet, 2. kötet, 69. o.) módosított, a munkavállalók Közösségen belüli szabad mozgásáról szóló, 1968. október 15-i 1612/68/EGK tanácsi rendelet (HL L 257, 1968.10.19., 2. o.; magyar nyelvű különkiadás 5. fejezet, 1. kötet, 15. o.; a továbbiakban: rendelet) 11. cikkének értelmezésére vonatkozik.

2 Ezt a kérelmet a C. Mattern és H. Cikotic, valamint a ministre du Travail et de l'Emploi (munka- és foglalkoztatásügyi miniszter) közötti jogvita keretében nyújtották be azon határozat tárgyában, amellyel ez utóbbi megtagadta a munkavállalási engedély megadását H. Cikotic számára.

Jogi háttér

A közösségi szabályozás

3 Az EK 39. cikk (2) bekezdése alapján a munkavállalók szabad mozgása magában foglalja az állampolgárság alapján történő minden megkülönböztetés megszüntetését a tagállamok munkavállalói között a foglalkoztatás, a javadalmazás, valamint az egyéb munka- és foglalkoztatási feltételek tekintetében.

4 Az EK 39. cikk (3) bekezdése szerint a "közrendi, közbiztonsági vagy közegészségügyi okok alapján indokolt korlátozásokra is figyelemmel, a munkavállalók szabad mozgása jogot biztosít a munkavállalónak arra, hogy:

[...]

c) munkavállalás céljából valamely tagállamban tartózkodjon az adott tagállam állampolgárainak foglalkoztatására vonatkozó törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseknek megfelelően;

[...]"

5 A rendelet 3. cikkének (1) bekezdése értelmében:

"E rendelet értelmében egy tagállam törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezései vagy közigazgatási gyakorlata nem alkalmazható:

- ha korlátozza az állásajánlatokat és az állásra benyújtott pályázatokat vagy a külföldi állampolgárok jogát arra, hogy munkát vállaljanak és végezzenek, illetve ha olyan feltételeket szab, amelyek a saját állampolgárok tekintetében nem alkalmazhatóak; vagy

- ha annak ellenére, hogy állampolgárságtól függetlenül alkalmazandó, kizárólagos vagy fő célja, illetve hatása a többi tagállam állampolgárainak távoltartása a betölthető munkahelytől.

[...]"

6 A rendelet 11. cikke a következőképpen fogalmaz:

"Ha egy tagállam állampolgára foglalkoztatottként vagy önálló vállalkozóként tevékenységet folytat egy másik tagállam területén, házastársa és 21 év alatti vagy eltartott gyermekei jogosultak ugyanannak az államnak a területén foglalkoztatottként bármely tevékenységet vállalni, abban az esetben is, ha egyik tagállamnak sem állampolgárai."

A nemzeti szabályozás

7 Az 1994. június 17-i nagyhercegi rendelettel (Mémorial A 1994., 1034. o.) módosított, a külföldi munkavállalóknak a Luxemburgi Nagyhercegség területén történő alkalmazása esetén irányadó intézkedések megállapításáról szóló, 1972. május 12-i nagyhercegi rendelet (Mémorial A 1972., 945. o., a továbbiakban: 1972. évi nagyhercegi rendelet) 1. cikke így rendelkezik:

"A Luxemburgi Nagyhercegségbe való beutazásra és tartózkodásra vonatkozó rendelkezések sérelme nélkül, egyetlen külföldi személy sem rendelkezhet munkaviszonnyal fizikai vagy szellemi dolgozóként Luxemburg területén anélkül, hogy erre a jelen rendelet rendelkezéseinek megfelelően engedélyt kapna.

[...]

A jelen rendelet rendelkezéseinek hatálya nem terjed ki az Európai Unió tagállamai, illetve az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államok állampolgáraira."

8 Az 1972. évi nagyhercegi rendelet 10. cikke alapján a munkavállalási engedély kiadását és meghosszabbítását külföldi munkavállalók esetében meg lehet tagadni a munkaerőpiac helyzetére, fejlődésére és szerkezetére vonatkozó okok miatt.

Az alapeljárás és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdés

9 A Bíróság elé terjesztett ügyiratból kiderül, hogy H. Cikotic - aki harmadik állam állampolgára - a luxemburgi állampolgárságú C. Mattern házastársa, és hogy Belgiumban laknak.

10 C. Mattern Belgiumban családsegítő és egészségügyi gondozói képzésen vett részt középfokú szakképzés keretében. 2003 márciusától 2003 júniusáig segédápolói szakmai gyakorlaton is részt vett ebben a tagállamban.

11 2003. július 14-i határozatával a ministre du Travail et de l'Emploi elutasította a munkavállalási engedély iránti kérelmet, amelyet H. Cikotic 2003. március 18-án egy foglalkoztatási nyilatkozat alapján nyújtott be a luxemburgi foglalkoztatási hivatalba.

12 Az említett határozat ellen a Tribunal administratif előtt indított keresetben az alapeljárás felperesei azt állították, hogy H. Cikotic mentesült a munkavállalási engedély megszerzésének kötelezettsége alól, mivel mint harmadik állam közösségi állampolgárral házas állampolgára, a munkavállalók szabad mozgásának elve alapján jogosult foglalkoztatottként munkát vállalni a Nagyhercegség területén.

13 2004. március 29-i ítéletével a Tribunal administratif elutasította a keresetet, megállapítva többek között, hogy - mivel C. Mattern Belgiumban nem folytatott foglalkoztatottként tevékenységet - a rendelet a jelen esetben nem alkalmazható.

14 A Cour administrative - amelyhez fellebbezéssel fordultak ezen ítélettel szemben - úgy döntött, hogy felfüggeszti az eljárást, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdést terjeszti a Bíróság elé:

"A munkavállalók szabad mozgására vonatkozó közösségi szabályok alkalmazhatók-e a harmadik állam állampolgárának helyzetére, aki olyan közösségi állampolgár házastársa, aki a sajátjától eltérő tagállamban vett részt szakképzésben és szakmai gyakorlaton; valamint hogy a nem közösségi állampolgár házastárs erre tekintettel mentesülhet-e a munkavállalási engedély megszerzésének kötelezettsége alól azon szabályok alapján, amelyek a közösségi állampolgárok és azoknak harmadik állam állampolgárságával rendelkező családtagjai számára a munkavállalók szabad mozgását biztosítják?"

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésről

15 A rendelet 11. cikke értelmében, ha valamely tagállam állampolgára foglalkoztatottként vagy önálló vállalkozóként másik tagállam területén folytat tevékenységet, házastársa és 21 év alatti vagy eltartott gyermekei jogosultak ugyanannak az államnak a területén foglalkoztatottként bármely tevékenységet vállalni, abban az esetben is, ha egyik tagállamnak sem állampolgárai.

16 Az e cikk által a migráns munkavállaló házastársa részére biztosított jog azon jogokhoz kötött, amelyekkel az illető munkavállaló az EK 39. cikk alapján rendelkezik (lásd a 131/85. sz. Gül-ügyben 1986. május 7-én hozott ítélet [EBHT 1986., 1573. o.] 20. pontját).

17 Ebből következik, hogy a harmadik állam állampolgárának, aki közösségi állampolgár házastársa, valamely tagállam munkaerőpiacára jutásához való joga azon jogoktól függ, amelyekkel a közösségi állampolgár az EK 39. cikk alapján rendelkezik, és különösen annak munkavállalói minőségétől.

18 Amint azt a Bíróság kimondta, a "munkavállaló" fogalma az EK 39. cikk értelmében közösségi hatállyal rendelkezik, és nem kell megszorítóan értelmezni. "Munkavállalónak" kell tekinteni minden személyt, aki valódi és tényleges munkát végez, az olyan korlátozott tevékenységek kivételével, amelyek kizárólag csekély jelentőségűek és járulékos jellegűek. Ezen ítélkezési gyakorlat szerint a munkaviszony jellemzője az a körülmény, hogy valamely személy, meghatározott ideig, más javára és irányítása alatt díjazás ellenében szolgáltatást nyújt (lásd többek között a 66/85. sz. Lawrie-Blum ügyben 1986. július 3-án hozott ítélet [EBHT 1986., 2121. o.] 16. és 17. pontját, valamint a C-456/02. sz. Trojani-ügyben 2004. szeptember 7-én hozott ítélet [EBHT 2004., I-7573. o.] 15. pontját).

19 A jelen esetben - amint az az előzetes döntéshozatalra utaló határozatból kiderül -, C. Mattern, miután középfokú szakképzés keretében betegápolói képzésen vett részt Belgiumban, segédápolói szakmai gyakorlatot is végzett ebben a tagállamban.

20 Ez a körülmény alkalmas arra, hogy közösségi jog szerinti munkavállalói minőséggel ruházza fel C. Matternt.

21 Az állandó ítélkezési gyakorlat szerint ugyanis, ha a szakmai gyakorlatot foglalkoztatottként valódi és tényleges munka feltételei között végzik, az a tény, hogy ezt a gyakorlatot a foglalkozás gyakorlásához szükséges gyakorlati felkészítésnek lehet tekinteni, nem lehet akadálya az EK 39. cikk alkalmazásának (lásd többek között a fent hivatkozott Lawrie-Blum ügyben hozott ítélet 19. pontját és a C-109/04. sz. Kranemann-ügyben 2005. március 17-én hozott ítélet [EBHT 2005., I-2421.o.] 13. pontját).

22 Ezenkívül, ha bizonyos is, hogy a nyújtott szolgáltatások díjazása a munkaviszony alapvető jellemzője, az sem kétséges, hogy sem a javadalmazás korlátozott mértéke, sem a kifizetésére szolgáló pénzforrások eredete nem jár semmiféle kihatással a közösségi jog szerinti munkavállalói minőségre (lásd az 53/81.sz. Levin-ügyben 1982. március 23-án hozott ítélet [EBHT 1981., 1035. o.] 16. pontját és a fent hivatkozott Kranemann-ügyben hozott ítélet 17. pontját).

23 A nemzeti bíróság feladata a tények mérlegelése során - amely csak az ő hatáskörébe tartozik - annak vizsgálata, hogy C. Mattern a szakmai gyakorlata keretében végzett-e foglalkoztatottként olyan valódi és tényleges munkát, amely lehetővé tenné, hogy az EK 39. cikk szerinti munkavállalónak minősüljön.

24 Az azonban magából a rendelet 11. cikkének szövegéből következik, hogy a harmadik állam állampolgárának, aki közösségi állampolgár házastársa, a munkaerőpiacra jutásához való jogára csak abban a tagállamban lehet hivatkozni, ahol a közösségi állampolgár foglalkoztatottként vagy önálló vállalkozóként tevékenységet folytat.

25 Amint azt a főtanácsnok is joggal állapította meg az indítványa 33. pontjában, a foglalkoztatottként tevékenység folytatásához való jog a rendelet 11. cikke alapján a migráns munkavállalók családtagjai számára nem biztosít a szabad mozgáshoz való saját jogot, mivel ez a rendelkezés inkább annak a migráns munkavállalónak kedvez, akinek a családjába - mint házastárs vagy mint eltartott gyermek - a harmadik állam állampolgára tartozik.

26 Tény, hogy az alapeljárás tényállásának idején C. Mattern semmilyen tevékenységet nem folytatott foglalkoztatottként vagy önálló vállalkozóként valamely Belgiumon kívüli tagállamban.

27 Ebből az következik, hogy H. Cikotic csak Belgiumban hivatkozhatott a rendelet 11. cikkére annak érdekében, hogy ugyanolyan feltételek között jusson ennek a tagállamnak a munkaerőpiacára, mint amelyek az említett tagállam állampolgárai számára elő vannak írva.

28 Tekintettel az előzőekre, a feltett kérdésre adandó válasz az, hogy a rendelet 11. cikke nem biztosítja harmadik állam állampolgára számára az ahhoz való jogot, hogy foglalkoztatottként más tagállamban vállaljon munkát, mint ahol közösségi állampolgár házastársa a szabad mozgáshoz való jogát gyakorolva foglalkoztatottként tevékenységet folytat vagy folytatott.

A költségekről

29 Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.

A fenti indokok alapján a Bíróság (első tanács) a következőképpen határozott:

Az alapeljárásban felmerültekkel azonos körülmények között az 1992. július 27-i 2434/92/EGK tanácsi rendelettel módosított, a munkavállalók Közösségen belüli szabad mozgásáról szóló, 1968. október 15-i 1612/68/EGK tanácsi rendelet 11. cikke nem biztosítja harmadik állam állampolgára számára az ahhoz való jogot, hogy foglalkoztatottként más tagállamban vállaljon munkát, mint ahol a közösségi állampolgár házastársa szabad mozgáshoz való jogát gyakorolva foglalkoztatottként tevékenységet folytat vagy folytatott.

Aláírások

* Az eljárás nyelve: francia.