32017R0567[1]

A Bizottság (EU) 2017/567 felhatalmazáson alapuló rendelete (2016. május 18.) a 600/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek egyes fogalommeghatározások, az átláthatóság, a portfóliótömörítés, valamint a termékszintű beavatkozással és a pozíciómenedzsmenttel kapcsolatos felügyeleti intézkedések tekintetében történő kiegészítéséről

A BIZOTTSÁG (EU) 2017/567 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE

(2016. május 18.)

a 600/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek egyes fogalommeghatározások, az átláthatóság, a portfóliótömörítés, valamint a termékszintű beavatkozással és a pozíciómenedzsmenttel kapcsolatos felügyeleti intézkedések tekintetében történő kiegészítéséről

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a pénzügyi eszközök piacairól és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2014. május 15-i 600/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 2. cikke (2) bekezdésére, 13. cikke (2) bekezdésére, 15. cikke (5) bekezdésére, 17. cikke (3) bekezdésére, 19. cikke (2) és (3) bekezdésére, 31. cikkének (4) bekezdésére, 40. cikke (8) bekezdésére, 41. cikke (8) bekezdésére, 42. cikke (7) bekezdésére és 45. cikke (10) bekezdésére,

mivel:

(1) Ez a rendelet részletesen meghatározza a "likvid piac" 600/2014/EU rendelet 2. cikke (1) bekezdése 17. pontjának b) alpontja szerinti megállapításának kritériumait. Ennek érdekében meg kell határozni a közkézhányad, az ügyletek átlagos napi száma és az átlagos napi forgalom tekintetében alkalmazandó kritériumokat a részvények, a letéti jegyek, a tőzsdén kereskedett alapok és a certifikátok vonatkozásában, figyelembe véve e pénzügyieszköz-fajták sajátosságait. A pénzügyi eszköz kereskedésbe való bevezetését követő kezdeti szakaszban elvégzett likviditásszámítás módjára vonatkozó szabályoknak Unió-szerte következetes és egységes alkalmazást kell lehetővé tenniük.

(2) Az e rendeletben foglalt rendelkezések szorosan összefüggnek egymással, mivel egyrészről a kereskedést megelőző és az azt követő, a rendszeres internalizálók által biztosítandó átláthatóságra, másrészről az Európai Értékpapírpiaci Hatóság (ESMA) termékszintű beavatkozási és pozíciómenedzselési hatáskörére vonatkozó fogalommeghatározásokkal és követelményekkel foglalkoznak. Az egyidejűleg hatályba lépő rendelkezések közötti koherencia biztosítása, továbbá az áttekinthetőségnek az érdekeltek és különösen a kötelezettségek alanyai számára történő megkönnyítése céljából ezeket a rendelkezéseket egyetlen rendeletben kell összefoglalni.

(3) Annak érdekében, hogy a tulajdonviszonyt megtestesítő likvid eszközök száma az Unió minden részén elérjen egy minimális szintet, azon tagállamok illetékes hatósága, amelyben ötnél kevesebb a forgalomban lévő likvid részvények, letéti jegyek, tőzsdén kereskedett alapok vagy certifikátok száma, a megfelelő pénzügyieszköz-típusból egy vagy több további eszközt likvidnek minősíthet úgy, hogy az eszköztípusból likvid piaccal rendelkezőnek minősített pénzügyi eszközök száma nem haladja meg az ötöt.

(4) Unió-szerte biztosítandó a piaci adatok méltányos üzleti alapon, egységes módon történő elérhetővé tételét, ez a rendelet meghatározza a piacműködtetők, a kereskedési helyszíneket működtető befektetési vállalkozások és a rendszeres internalizálók által teljesítendő feltételeket. E feltételek célja annak biztosítása, hogy a piaci adatok méltányos üzleti alapon való elérhetővé tételére vonatkozó kötelezettség kellően egyértelmű legyen a hatékony és egységes alkalmazás biztosításához, ugyanakkor figyelembe vegye, hogy a piacműködtetők, a kereskedési helyszínt működtető befektetési vállalkozások és a rendszeres internalizálók eltérő működési modelleket és költségstruktúrát alkalmaznak.

(5) Annak biztosítása érdekében, hogy a piaci adatok díját méltányos szinten szabják meg, a piaci adatok méltányos üzleti alapon való elérhetővé tételére vonatkozó kötelezettség teljesítése során ésszerű kapcsolatnak kell fennállnia a díjak és az adat-előállítási és -forgalmazási költségek között. Következésképpen - a versenyjogi szabályok alkalmazásának sérelme nélkül - az adatszolgáltatóknak a piaci adatok árát a költségek alapján kell meghatározniuk, amelyen felül ésszerű árrés alkalmazható, olyan tényezők alapján, mint az árbevétel-arányos eredmény, a költségarányos eredmény, a működésieszköz-arányos eredmény és a tőkemegtérülés. Amennyiben az adatszolgáltatóknál közös adatszolgáltatási és egyéb szolgáltatási költségek merülnek fel, az adatszolgáltatási költségek magukba foglalhatják az egyéb releváns nyújtott szolgáltatások közös költségeinek megfelelő részét. Mivel a pontos költségek meghatározása rendkívül összetett feladat, ehelyett a költségallokációs és költségarányosítási módszereket kell meghatározni, a pontos költségek kiválasztását a piaciadat-szolgáltatók hatáskörében hagyva, figyelembe véve azt a célt is, hogy a piaci adatok díját az Unióban méltányos szinten kell megállapítani.

(6) A piaci adatokhoz megkülönböztetésmentes hozzáférést kell biztosítani, ami azt jelenti, hogy az objektív, közzétett kritériumok alapján egyazon kategóriába sorolt összes ügyfél számára azonos áron és azonos feltételek mellett kell hozzáférést biztosítani a piaci adatokhoz.

(7) Annak érdekében, hogy az adatfelhasználók más szolgáltatások vásárlása nélkül is hozzáférhessenek a piaci adatokhoz, a piaci adatokat más szolgáltatásoktól leválasztva kell hozzáférhetővé tenni. Elkerülendő, hogy az adatfelhasználók ugyanazért a piaci adatért többször fizessenek akkor, amikor kereskedési helyszínektől és egyéb piaciadat-szolgáltatóktól adatcsomagokat vásárolnak, a piaci adatokat felhasználói alapon kell hozzáférhetővé tenni, kivéve akkor, ha ez az adatszolgáltatás léptékére és hatókörére tekintettel aránytalan költségekkel járna a piacműködtető, a kereskedési helyszínt működtető befektetési vállalkozás vagy a rendszeres internalizáló számára.

(8) Annak érdekében, hogy az adatfelhasználók és az illetékes hatóságok ténylegesen értékelhessék, hogy a piaci adatokat méltányos üzleti alapon tették-e hozzáférhetővé, az adatok hozzáférhetővé tételének lényeges feltételeit közzé kell tenni. Az adatszolgáltatókat ezért a díjak, a piaci adatok tartalma és - a tényleges költségek közzététele nélkül - az általuk a költségek meghatározása céljából alkalmazott költségelszámolási módszerek tekintetében közzétételre kell kötelezni.

(9) Ez a rendelet részletesen meghatározza azokat a feltételeket, amelyeket a rendszeres internalizálóknak teljesíteniük kell a jegyzéseik szokásos kereskedési időben, rendszeresen, folyamatosan és - annak érdekében, hogy a jegyzések az azokhoz hozzáférni kívánó piaci résztvevők számára ténylegesen elérhetők legyenek - a többi piaci résztvevő számára könnyen hozzáférhető módon történő közzétételére irányuló kötelezettség keretében.

(10) Amennyiben a rendszeres internalizálók jegyzéseiket több közzétételi mechanizmuson keresztül is közzéteszik, azokat mindegyik esetében egyidejűleg kell közzétenniük annak biztosítása érdekében, hogy azok egymással konzisztensek legyenek, és azonos időpontban álljanak a piaci szereplők rendelkezésére. Amennyiben a rendszeres internalizálók szabályozott piac vagy multilaterális kereskedési rendszer által biztosított mechanizmus útján vagy adatszolgáltatókon keresztül teszik közzé jegyzéseiket, a jegyzésben azonosítaniuk kell magukat annak érdekében, hogy a piaci szereplők hozzájuk irányíthassák megbízásaikat.

(11) Ez a rendelet az Unió-szerte következetes és egységes alkalmazás biztosítása érdekében részletesen meghatározza a rendszeres internalizálókra vonatkozó átláthatósági kötelezettségek hatályának egyes technikai szempontjait. A rendszeres internalizálókra jegyzéseik rendszeres és folyamatos közzététele tekintetében vonatkozó kötelezettség alóli kivételt arra a helyzetre kell korlátozni, amikor a rögzített árak ügyfelek számára történő nyújtása ellentétes lehet a befektetési vállalkozás számára rendszeres internalizálóként felmerülő kockázatok prudens kezelésével, figyelembe véve az ilyen kockázatok ellen kiegészítő védelmet biztosító egyéb mechanizmusokat.

(12) Annak biztosítása érdekében, hogy a rendszeres internalizálóknak a megbízások jegyzett árfolyamon, a megbízás kézhezvételének időpontjában történő végrehajtására vonatkozó, a 600/2014/EU rendelet 15. cikkének (2) bekezdése szerinti kötelezettsége alóli kivétel azokra az ügyletekre korlátozódjon, amelyek jellegükből adódóan nem járulnak hozzá az árképzéshez, ez a rendelet kimerítő jelleggel meghatározza annak feltételeit, mi minősül több értékpapírral kapcsolatos, egyetlen ügylet részének tekintendő végrehajtásnak és olyan megbízásnak, amelyre az aktuális piaci ártól eltérő feltételek vonatkoznak.

(13) A piaci feltételekhez közeli, közzétett sávba eső árat előíró kritérium azt hivatott biztosítani, hogy a rendszeres internalizálók megbízás-végrehajtásai úgy járuljanak hozzá az árképzéshez, hogy eközben nem korlátozzák a rendszeres internalizálók azon lehetőségét, hogy indokolt esetben árjavítást alkalmazzanak.

(14) Annak biztosítása érdekében, hogy miközben az ügyfelek megkülönböztetésmentesen férnek hozzá a rendszeres internalizálók jegyzéseihez, az egyes vállalkozások tevékenységének természetét, mértékét és összetettségét figyelembe vevő, megfelelő kockázatkezelés valósuljon meg, meg kell határozni, hogy az azonos ügyféltől érkező megbízások száma vagy nagyságrendje akkor tekintendő a szokásos mértéket lényegesen meghaladónak, ha a rendszeres internalizáló nem tudja indokolatlan kockázat vállalása nélkül végrehajtani a szóban forgó megbízásokat; az indokolatlan kockázat fogalmát a rendszeres internalizálóknak előzetesen, objektív tényezők alapján, kockázatkezelési politikájuk részeként, írásban meg kell határozniuk, és az ügyfelek vagy potenciális ügyfelek számára hozzáférhetővé kell tenniük.

(15) Mivel a likviditásnyújtók és a rendszeres internalizálók saját számlára kereskednek, és hasonló mértékű kockázatot viselnek, helyénvaló egységes módon meghatározni e kategóriák tekintetében a pénzügyi eszközre jellemző nagyságrendet. Ezért a 600/2014/EU rendelet 18. cikke (6) bekezdésének alkalmazásában a pénzügyi eszközre jellemző nagyságrendnek a pénzügyi eszközre jellemző, a 600/2014/EU rendelet 9. cikke (5) bekezdése d) pontjának megfelelően meghatározott és az e rendelkezés szerinti szabályozástechnikai standardban részletezett nagyságrendet kell tekinteni.

(16) A portfóliótömörítés elemeinek meghatározása és a kereskedési és elszámolási szolgáltatásoktól való elkülönítése érdekében meg kell határozni a származtatott termékek teljes vagy részleges megszüntetésének és új származtatott termékkel történő helyettesítésének folyamatát és különösen e folyamat lépéseit, a megállapodás tartalmát és a portfóliótömörítést alátámasztó jogi dokumentációt.

(17) A szerződő felek által végrehajtott portfóliótömörítési ügyletek megfelelő átláthatósága érdekében meg kell határozni a közzéteendő információkat.

(18) Meg kell határozni a releváns illetékes hatóságok és - rendkívüli esetben - az 1095/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) által létrehozott és aszerinti hatáskört gyakorló Európai Értékpapírpiaci Hatóság (ESMA), valamint az 1093/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) által létrehozott és szerinti hatáskört gyakorló Európai Bankhatóság (EBH) azon beavatkozási hatásköreinek egyes szempontjait, amelyeket a befektetők védelmével kapcsolatos komoly aggályok vagy a pénzügyi vagy árupiacok szabályos működését és integritását, vagy az uniós pénzügyi rendszer egészének vagy legalább egy tagállamnak a stabilitását fenyegető veszély esetében alkalmazhatnak. A "veszély" fennállása, amely a pénzügyi vagy árupiacok szabályos működése és integritása vagy a pénzügyi rendszer stabilitása védelmében történő beavatkozás egyik előfeltétele, a befektetővédelmi beavatkozás előfeltételét képező "komoly aggálynál" súlyosabb aggály fennállását teszi szükségessé.

(19) Az egységes megközelítés biztosításának és egyúttal annak érdekében, hogy káros hatással járó váratlan események vagy fejlemények esetén megfelelő intézkedéseket lehessen hozni, meg kell állapítani az ilyen aggályok vagy veszélyek fennállásának meghatározása során az illetékes hatóságok, az ESMA és az EBH által figyelembe veendő kritériumok és tényezők listáját. Mindazonáltal az, hogy minden olyan kritériumot és tényezőt értékelni kell, amely szerepet játszhat egy konkrét helyzetben, nem akadályozhatja meg az illetékes hatóságok, az ESMA és az EBH ideiglenes beavatkozási hatáskörének alkalmazását abban az esetben, ha csak egyetlen tényező az említett aggály vagy veszély forrása.

(20) Az egységes megközelítésnek és annak biztosítása érdekében, hogy káros hatással járó váratlan események vagy fejlemények esetén megfelelő intézkedéseket lehessen hozni, meg kell határozni, hogy az ESMA milyen körülmények között alkalmazhatja a 600/2014/EU rendelet szerinti pozíciómenedzselési hatásköreit.

(21) A következetesség és a pénzügyi piacok zavartalan működése érdekében az e rendeletben megállapított rendelkezéseket és a 600/2014/EU rendelet rendelkezéseit azonos időponttól kell alkalmazni. Mindamellett az új átláthatósági szabályozási rendszer hatékony működésének biztosítása érdekében e rendelet bizonyos rendelkezéseit e rendelet hatálybalépésének napjától kell alkalmazni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET

A LIKVID PIAC MEGHATÁROZÁSA A TULAJDONVISZONYT MEGTESTESÍTŐ ESZKÖZÖK ESETÉBEN

1. cikk

A likvid piac meghatározása a részvények esetében

(A 600/2014/EU rendelet 2. cikke (1) bekezdése 17. pontjának b) alpontja)

(1) A 600/2014/EU rendelet 2. cikke (1) bekezdése 17. pontja b) alpontjának alkalmazásában azon részvények, amelyekkel naponta kereskednek, akkor tekintendők likvid piaccal rendelkező részvénynek, ha a következő feltételek mindegyike teljesül:

a) a részvény közkézhányada:

i. szabályozott piacra bevezetett részvények esetében legalább 100 millió EUR;

ii. kizárólag multilaterális kereskedési rendszerben (MTF) kereskedett részvények esetében legalább 200 millió EUR;

b) a részvény ügyleteinek átlagos napi száma legalább 250;

c) a részvény átlagos napi forgalma legalább 1 millió EUR.

(2) Az (1) bekezdés a) pontja alkalmazásában a részvény közkézhányadát a forgalomba hozott részvények számának és a részvényenkénti árfolyamnak a szorzataként kell kiszámítani, nem számítva a szorzatba a kibocsátó teljes szavazati jogainak 5 %-át meghaladó egyedi részvénytulajdon-csomagokat, kivéve abban az esetben, ha az ilyen részvénycsomag tulajdonosa kollektív befektetési vállalkozás vagy nyugdíjalap. A szavazati jogokat a szavazati jogot megtestesítő részvények teljes száma alapján kell kiszámítani, tekintet nélkül a szavazati jogok gyakorlásának esetleges felfüggesztésére.

(3) Az (1) bekezdés a) pontjának ii. alpontja alkalmazásában, amennyiben nem állnak rendelkezésre a (2) bekezdés szerinti aktuális információk, a kizárólag multilaterális kereskedési rendszerben kereskedett részvények közkézhányadát a forgalomba hozott részvények számának és a részvényenkénti árfolyamnak a szorzataként kell kiszámítani.

(4) Az (1) bekezdés c) pontja alkalmazásában a részvény napi forgalmát a vevő és az eladó között értékesített részvények számának és a részvényenkénti árfolyamnak a kereskedési napon végrehajtott minden egyes ügylet esetében megállapított szorzatai összegeként kell kiszámítani.

(5) Valamely részvény szabályozott piacra vagy multilaterális kereskedési rendszerbe történő első bevezetését követő első kereskedési napon kezdődő hathetes időszak alatt az adott részvény a 600/2014/EU rendelet 2. cikke (1) bekezdése 17. pontja b) alpontja alkalmazásában akkor tekintendő likvid piaccal rendelkezőnek, ha a forgalomban lévő részvények számának és az első kereskedési nap kezdetekori részvényárfolyamnak a szorzataként kapott becsült összeg várhatóan eléri a 200 millió EUR-t, és az (1) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott feltételek az adott időszakra vonatkozó becsült adatok alapján teljesülnek.

(6) Amennyiben a valamely tagállam kereskedési helyszínein forgalmazott és elsőként az adott tagállamban bevezetett, az (1) bekezdés értelmében likvid piaccal rendelkezőnek tekintett részvények száma ötnél kevesebb, az adott tagállam illetékes hatósága egy vagy több, elsőként az adott kereskedési helyszíneken bevezetett részvényt likvid piaccal rendelkezőnek tekintett részvényként jelölhet ki, feltéve, hogy az elsőként az adott tagállamban bevezetett és likvid piaccal rendelkezőnek tekintett összes részvény száma nem haladja meg az ötöt.

2. cikk

A likvid piac meghatározása a letéti igazolások esetében

(A 600/2014/EU rendelet 2. cikke (1) bekezdése 17. pontjának b) alpontja)

(1) A 600/2014/EU rendelet 2. cikke (1) bekezdése 17. pontja b) alpontjának alkalmazásában azon letéti igazolások, amelyekkel naponta kereskednek, akkor tekintendők likvid piaccal rendelkezőnek, ha a következő feltételek mindegyike teljesül:

a) a közkézhányad legalább 100 millió EUR;

b) a letéti igazolás ügyleteinek átlagos napi száma legalább 250;

c) a letéti igazolás átlagos napi forgalma legalább 1 millió EUR.

(2) Az (1) bekezdés a) pontja alkalmazásában a letéti igazolás közkézhányadát a forgalomban lévő letéti igazolások számának és az egységenkénti árfolyamnak a szorzataként kell kiszámítani.

(3) Az (1) bekezdés c) pontja alkalmazásában a letéti igazolás napi forgalmát a vevő és az eladó között értékesített letéti igazolások számának és az egységenkénti árfolyamnak a kereskedési napon végrehajtott minden egyes ügylet esetében megállapított szorzatai összegeként kell kiszámítani.

(4) Valamely letéti igazolás kereskedési helyszínre történő első bevezetését követő első kereskedési napon kezdődő hathetes időszak alatt az adott letéti igazolás a 600/2014/EU rendelet 2. cikke (1) bekezdése 17. pontja b) alpontja alkalmazásában akkor tekintendő likvid piaccal rendelkező letéti igazolásnak, ha a becsült közkézhányad az első kereskedési nap kezdetén eléri a 100 millió EUR-t, és az (1) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott feltételek az adott időszakra vonatkozó becsült adatok alapján teljesülnek.

(5) Amennyiben a valamely tagállam kereskedési helyszínein forgalmazott és elsőként az adott tagállamban bevezetett, az (1) bekezdés értelmében likvid piaccal rendelkezőnek tekintett letéti igazolások száma ötnél kevesebb, az adott tagállam illetékes hatósága egy vagy több, elsőként az adott kereskedési helyszíneken bevezetett letéti igazolást likvid piaccal rendelkezőnek tekintett letéti igazolásként jelölhet ki, feltéve, hogy az elsőként az adott tagállamban bevezetett és likvid piaccal rendelkezőnek tekintett összes letéti igazolás száma nem haladja meg az ötöt.

3. cikk

A likvid piac meghatározása a tőzsdén kereskedett alapok esetében

(A 600/2014/EU rendelet 2. cikke (1) bekezdése 17. pontjának b) alpontja)

(1) A 600/2014/EU rendelet 2. cikke (1) bekezdése 17. pontja b) alpontjának alkalmazásában azok a tőzsdén kereskedett alapok, amelyekkel naponta kereskednek, akkor tekintendők likvid piaccal rendelkezőnek, ha a következő feltételek mindegyike teljesül:

a) a közkézhányad legalább 100 egység;

b) a tőzsdén kereskedett alappal végrehajtott ügyletek átlagos napi száma legalább 10;

c) a tőzsdén kereskedett alap átlagos napi forgalma legalább 500 000 EUR.

(2) Az (1) bekezdés a) pontja alkalmazásában a tőzsdén kereskedett alap közkézhányada a kereskedés céljára kibocsátott egységek száma.

(3) Az (1) bekezdés c) pontja alkalmazásában a tőzsdén kereskedett alap napi forgalmát a tőzsdén kereskedett alap a vevő és az eladó között értékesített egységei számának és az egységenkénti árfolyamnak a kereskedési napon végrehajtott minden egyes ügylet esetében megállapított szorzatai összegeként kell kiszámítani.

(4) Valamely tőzsdén kereskedett alap kereskedési helyszínre történő első bevezetését követő első kereskedési napon kezdődő hathetes időszak alatt az adott tőzsdén kereskedett alap a 600/2014/EU rendelet 2. cikke (1) bekezdése 17. pontja b) alpontja alkalmazásában akkor tekintendő likvid piaccal rendelkezőnek, ha a becsült közkézhányad az első kereskedési nap kezdetén eléri a 100 egységet, és az (1) bekezdés a) és c) pontjában meghatározott feltételek az adott időszakra vonatkozó becsült adatok alapján teljesülnek.

(5) Amennyiben a valamely tagállam kereskedési helyszínein forgalmazott és elsőként az adott tagállamban bevezetett, az (1) bekezdés értelmében likvid piaccal rendelkezőnek tekintett tőzsdén kereskedett alapok száma ötnél kevesebb, az adott tagállam illetékes hatósága egy vagy több, elsőként az adott kereskedési helyszíneken bevezetett tőzsdén kereskedett alapot likvid piaccal rendelkezőnek tekintett tőzsdén kereskedett alapként jelölhet ki, feltéve, hogy az elsőként az adott tagállamban bevezetett és likvid piaccal rendelkezőnek tekintett összes tőzsdén kereskedett alap száma nem haladja meg az ötöt.

4. cikk

A likvid piac meghatározása a certifikátok esetében

(A 600/2014/EU rendelet 2. cikke (1) bekezdése 17. pontjának b) alpontja)

(1) A 600/2014/EU rendelet 2. cikke (1) bekezdése 17. pontja b) alpontjának alkalmazásában azon certifikátok, amelyekkel naponta kereskednek, akkor tekintendők likvid piaccal rendelkezőnek, ha a következő feltételek mindegyike teljesül:

a) a közkézhányad legalább 1 millió EUR;

b) a certifikát ügyleteinek átlagos napi száma legalább 20;

c) a certifikát átlagos napi forgalma legalább 500 000 EUR.

(2) Az (1) bekezdés a) pontja alkalmazásában a certifikát közkézhányada a kibocsátás mérete, a kibocsátott egységek számától függetlenül.

(3) Az (1) bekezdés c) pontja alkalmazásában a certifikát napi forgalmát a vevő és az eladó között értékesített certifikátegységek számának és az egységenkénti árfolyamnak a kereskedési napon végrehajtott minden egyes ügylet esetében megállapított szorzatai összegeként kell kiszámítani.

(4) Valamely certifikát kereskedési helyszínre történő első bevezetését követő első kereskedési napon kezdődő hathetes időszak alatt az adott certifikát a 600/2014/EU rendelet 2. cikke (1) bekezdése 17. pontja b) alpontja alkalmazásában akkor tekintendő likvid piaccal rendelkezőnek, ha a becsült közkézhányad az első kereskedési nap kezdetén eléri az 1 millió EUR-t, és az (1) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott feltételek az adott időszakra vonatkozó becsült adatok alapján teljesülnek.

(5) Amennyiben a valamely tagállam kereskedési helyszínein forgalmazott és elsőként az adott tagállamban bevezetett, az (1) bekezdés értelmében likvid piaccal rendelkezőnek tekintett certifikátok száma ötnél kevesebb, az adott tagállam illetékes hatósága egy vagy több, elsőként az adott kereskedési helyszíneken bevezetett certifikátot likvid piaccal rendelkezőnek tekintett certifikátként jelölhet ki, feltéve, hogy az elsőként az adott tagállamban bevezetett és likvid piaccal rendelkezőnek tekintett összes certifikát száma nem haladja meg az ötöt.

5. cikk

A tulajdonviszonyt megtestesítő eszközök likviditásának az illetékes hatóságok általi értékelése

(A 600/2014/EU rendelet 2. cikke (1) bekezdése 17. pontjának b) alpontja)

(1) Az (EU) 2017/590 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (4) 16. cikkében meghatározott, a likviditás szempontjából legrelevánsabb piac illetékes hatósága a következő esetek mindegyikében értékeli, hogy a részvény, letéti jegy, tőzsdén kereskedett alap vagy certifikát piaca az 1-4. cikkben foglaltaknak megfelelően likvid-e a 600/2014/EU rendelet 2. cikke (1) bekezdése 17. pontja b) alpontja alkalmazásában:

a) mielőtt a pénzügyi eszközzel első alkalommal kereskednek a kereskedési helyszínen, az 1. cikk (5) bekezdésében, a 2. cikk (4) bekezdésében, a 3. cikk (4) bekezdésében és a 4. cikk (4) bekezdésében meghatározottak szerint;

b) a pénzügyi eszközzel folytatott kereskedés első négyhetes és első hathetes időszakának vége között. Ezt az értékelést a kereskedés első négyhetes időszakának utolsó kereskedési napján mért közkézhányad és az adott pénzügyi eszközzel a kereskedés első négy hetében Unió-szerte végrehajtott összes ügylet tekintetében megállapított átlagos napi ügyletszám és átlagos napi forgalom alapján kell elvégezni;

c) minden egyes naptári év vége és a következő év március 1-je között azon pénzügyi eszközök tekintetében, amelyekkel kereskedési helyszínen a releváns naptári év december 1-je előtt kereskedtek. Ezt az értékelést a releváns naptári év utolsó kereskedési napján mért közkézhányad és az adott pénzügyi eszközzel az adott évben Unió-szerte végrehajtott összes ügylet tekintetében megállapított átlagos napi ügyletszám és átlagos napi forgalom alapján kell elvégezni;

d) közvetlenül azt követően, hogy egy vállalati esemény nyomán valamely korábbi értékelés módosult.

Az illetékes hatóság biztosítja az értékelés eredményének az értékelést követő haladéktalan közzétételét.

(2) Az illetékes hatóságok, piacműködtetők és befektetési vállalkozások, köztük a kereskedési helyszínt működtető befektetési vállalkozások, az (1) bekezdésnek megfelelően közzétett információkat:

a) a pénzügyi eszköz első kereskedési napjától számított hat héten át használják, amennyiben az értékelésre e cikk (1) bekezdésének a) pontja szerint került sor;

b) a pénzügyi eszköz első kereskedési napja után hat héttel kezdődő és az e cikk (1) bekezdésének c) pontja szerinti információ közzététele évének március 31-én végződő időszakban használják, amennyiben az értékelésre e cikk (1) bekezdésének b) pontja szerint került sor;

c) a közzététel napját követő április 1-jétől egy éven át használják, amennyiben az értékelésre e cikk (1) bekezdésének c) pontja szerint került sor.

Amennyiben az e bekezdésben említett információk helyébe e cikk (1) bekezdése d) pontjának alkalmazásában új információk lépnek, az illetékes hatóságok, piacműködtetők és befektetési vállalkozások, köztük a kereskedési helyszínt működtető befektetési vállalkozások, ezen új információkat használják a 600/2014/EU rendelet 2. cikke (1) bekezdése 17. pontja b) alpontjának alkalmazásában.

(3) Az (1) bekezdés alkalmazásában a kereskedési helyszínek a mellékletben meghatározott információkat a következő határidőknek megfelelően nyújtják be az illetékes hatóságoknak:

a) a kereskedésbe először bevezetendő pénzügyi eszközök esetében a pénzügyi eszköz első kereskedési napját megelőzően;

b) a kereskedésbe már bevezetett pénzügyi eszközök esetében a következő határidők mindegyike alkalmazandó:

i. az első négyhetes kereskedési időszak végétől számított három napon belül;

ii. minden egyes naptári év végét követően legkésőbb a következő év január 3-ig;

iii. közvetlenül azt követően, hogy egy vállalati esemény nyomán az illetékes hatóságnak korábban benyújtott információ módosult.

II. FEJEZET

A KERESKEDÉSI HELYSZÍNEK ÉS A RENDSZERES INTERNALIZÁLÓK ADATSZOLGÁLTATÁSI KÖTELEZETTSÉGEI

6. cikk

A piaci adatok méltányos üzleti alapon való rendelkezésre bocsátására irányuló kötelezettség

(A 600/2014/EU rendelet 13. cikkének (1) bekezdése, 15. cikkének (1) bekezdése és 18. cikkének (8) bekezdése)

(1) A 600/2014/EU rendelet 3., 4., 6-11., 15. és 18. cikkében előírt információkat tartalmazó piaci adatoknak a nyilvánosság számára méltányos üzleti alapon való elérhetővé tétele tekintetében a kereskedési helyszínt üzemeltető piacműködtetőknek és befektetési vállalkozásoknak, valamint a rendszeres internalizálóknak a 600/2014/EU rendelet 13. cikkének (1) bekezdésével, 15. cikkének (1) bekezdésével és 18. cikkének (8) bekezdésével összhangban meg kell felelniük az e rendelet 7-11. cikkében előírt kötelezettségeknek.

(2) A 7. cikk, a 8. cikk (2) bekezdése, a 9. cikk, a 10. cikk (2) bekezdése és a 11. cikk nem alkalmazandó azon kereskedési helyszínt üzemeltető piacműködtetők és befektetési vállalkozások, valamint rendszeres internalizálók tekintetében, akik ingyenesen elérhetővé teszik a piaci adatokat a nyilvánosság számára.

7. cikk

A piaci adatok költségalapú rendelkezésre bocsátására irányuló kötelezettség

(A 600/2014/EU rendelet 13. cikkének (1) bekezdése, 15. cikkének (1) bekezdése és 18. cikkének (8) bekezdése)

(1) A piaci adatok árának az adatok előállításának és forgalmazásának költségén kell alapulnia, amelyen felül méltányos árrés alkalmazható.

(2) A piaci adatok előállításának és forgalmazásának költsége magában foglalhatja a kereskedési helyszínt üzemeltető piacműködtetők és befektetési vállalkozások vagy a rendszeres internalizálók által nyújtott egyéb szolgáltatások közös költségeinek megfelelő részét.

8. cikk

A piaci adatok megkülönböztetésmentes rendelkezésre bocsátására irányuló kötelezettség

(A 600/2014/EU rendelet 13. cikkének (1) bekezdése, 15. cikkének (1) bekezdése és 18. cikkének (8) bekezdése)

(1) A kereskedési helyszínt üzemeltető piacműködtetők és befektetési vállalkozások, valamint a rendszeres internalizálók a közzétett objektív kritériumok szerint egyazon kategóriába tartozó összes ügyfél számára azonos áron és azonos feltételek mellett biztosítanak hozzáférést a piaci adatokhoz.

(2) A különböző ügyfél-kategóriáknak felszámított árak közötti esetleges eltéréseknek arányosnak kell lenniük azzal, hogy a piaci adatok milyen értéket képviselnek az adott ügyfelek számára, figyelembe véve a következőket:

a) a piaci adatok hatóköre és léptéke, beleértve a lefedett pénzügyi eszközök számát és a kereskedési volument;

b) a piaci adatok ügyfél általi felhasználásának jellege, például az ügyfél saját kereskedési tevékenységéhez való felhasználás, viszonteladás vagy adatösszesítés.

(3) Az (1) bekezdés alkalmazásában a kereskedési helyszínt üzemeltető piacműködtetőknek és befektetési vállalkozásoknak, valamint a rendszeres internalizálóknak rugalmas kapacitásokkal kell rendelkezniük annak biztosítása érdekében, hogy az ügyfelek mindenkor gyorsan és megkülönböztetésmentesen hozzáférhessenek a piaci adatokhoz.

9. cikk

A felhasználónkénti díjakkal kapcsolatos kötelezettségek

(A 600/2014/EU rendelet 13. cikkének (1) bekezdése, 15. cikkének (1) bekezdése és 18. cikkének (8) bekezdése)

(1) A kereskedési helyszínt üzemeltető piacműködtetők és befektetési vállalkozások, valamint a rendszeres internalizálók a piaci adatoknak az egyes végfelhasználók általi felhasználása szerint (felhasználói alapon) szabják ki a piaci adatok használati díját. A kereskedési helyszínt üzemeltető piacműködtetők és befektetési vállalkozások, valamint a rendszeres internalizálók megteszik a megfelelő intézkedéseket annak biztosítására, hogy a piaci adatok minden egyes felhasználásáért csak egy alkalommal szabjanak ki díjat.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérve a kereskedési helyszínt üzemeltető piacműködtetők és befektetési vállalkozások, valamint a rendszeres internalizálók eltekinthetnek a piaci adatokhoz való hozzáférés felhasználói alapon történő biztosításától, amennyiben az adatok léptéke és hatóköre alapján a felhasználói alapon történő díjszabás költségei nem arányosak az adatokhoz való hozzáférés biztosításának költségével.

(3) A kereskedési helyszínt üzemeltető piacműködtetőknek és befektetési vállalkozásoknak, valamint a rendszeres internalizálóknak meg kell indokolniuk a piaci adatok felhasználói alapon történő rendelkezésre bocsátásának megtagadását, és indokaikat közzé kell tenniük a weboldalukon.

10. cikk

Az adatok leválasztására és a piaci adatok bontására irányuló kötelezettség

(A 600/2014/EU rendelet 13. cikkének (1) bekezdése, 15. cikkének (1) bekezdése és 18. cikkének (8) bekezdése)

(1) A kereskedési helyszínt üzemeltető piacműködtetők és befektetési vállalkozások, valamint a rendszeres internalizálók más szolgáltatásoktól leválasztva teszik hozzáférhetővé a piaci adatokat.

(2) A piaci adatok árát a piaci adatoknak a 600/2014/EU rendelet 12. cikke (1) bekezdésének megfelelően meghatározott bontási szintje alapján kell megállapítani.

11. cikk

Az átláthatóságra irányuló kötelezettség

(A 600/2014/EU rendelet 13. cikkének (1) bekezdése, 15. cikkének (1) bekezdése és 18. cikkének (8) bekezdése)

(1) A kereskedési helyszínt üzemeltető piacműködtetők és befektetési vállalkozások, valamint a rendszeres internalizálók a nyilvánosság számára könnyen elérhető módon közzéteszik a piaci adatokhoz való hozzáférés biztosítására vonatkozó árakat és egyéb feltételeket.

(2) A közzététel magában foglalja a következőket:

a) az aktuális árjegyzékek, beleértve a következőket:

- a megjelenítést alkalmazó felhasználás felhasználónkénti díja;

- a megjelenítést nem alkalmazó felhasználás díjai;

- árengedmény-politika;

- az engedélyre vonatkozó feltételekkel összefüggő díjak;

- a kereskedés előtti és a kereskedés utáni piaci adatokra vonatkozó díjak;

- egyéb információ-alkészletekre vonatkozó díjak, ideértve az (EU) 2017/572 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletnek (5) megfelelően előírt információkat;

- az aktuális árjegyzékre vonatkozó egyéb szerződési feltételek;

b) a jövőbeni árváltozások legalább 90 nappal korábbi előzetes közzététele;

c) a piaci adatok tartalmára vonatkozó tájékoztatás, beleértve a következőket:

i. a lefedett eszközök száma;

ii. a lefedett eszközök teljes forgalma;

iii. a kereskedés előtti és a kereskedés utáni piaci adatok aránya;

iv. a piaci adatokon felül szolgáltatott esetleges egyéb adatokra vonatkozó információk;

v. a szolgáltatott piaci adatok használati díja legutóbbi módosításának dátuma;

d) a piaci adatokhoz való hozzáférés biztosításából szerzett bevétel és annak az adott piacműködtető, kereskedési helyszínt működtető befektetési vállalkozás vagy rendszeres internalizáló teljes bevételéhez viszonyított aránya;

e) tájékoztatás az ár meghatározásának módjáról, ezen belül az alkalmazott költségelszámolási módszerekről, valamint arról, hogy a kereskedési helyszínt üzemeltető piacműködtetők és befektetési vállalkozások vagy a rendszeres internalizálók mely konkrét elvek alapján osztják fel közvetlen és változó közös költségeiket, illetve osztják meg rögzített közös költségeiket a piaci adatok előállítása és forgalmazása, illetve az általuk nyújtott egyéb szolgáltatások között.

III. FEJEZET

A RENDSZERES INTERNALIZÁLÓK ADAT-KÖZZÉTÉTELI KÖTELEZETTSÉGEI

12. cikk

A rendszeres internalizálóknak a jegyzéseik szokásos kereskedési időben, rendszeresen és folyamatosan történő közzétételére irányuló kötelezettsége

(A 600/2014/EU rendelet 15. cikkének (1) bekezdése)

A 600/2014/EU rendelet 15. cikke (1) bekezdésének alkalmazásában csak akkor tekinthető úgy, hogy a rendszeres internalizáló a szokásos kereskedési időben rendszeresen és folyamatosan közzéteszi jegyzéseit, ha a rendszeres internalizáló az általa előzetesen megállapított és szokásos kereskedési időként közzétett időszakban folyamatosan hozzáférhetővé teszi e jegyzéseket.

13. cikk

A rendszeres internalizálóknak a jegyzések könnyen hozzáférhetővé tételére irányuló kötelezettsége

(A 600/2014/EU rendelet 15. cikkének (1) bekezdése)

(1) A rendszeres internalizálók webhelyük kezdőlapján közzéteszik és folyamatosan aktualizálják az arra vonatkozó információt, hogy a 600/2014/EU rendelet 17. cikke (3) bekezdésének a) pontjában előírt közzétételi mechanizmusok közül melyiket alkalmazzák jegyzéseik közzétételére.

(2) Amennyiben a rendszeres internalizálók valamely kereskedési helyszín vagy jóváhagyott közzétételi mechanizmus útján teszik közzé jegyzéseiket, a jegyzésben kötelesek azonosítani magukat.

(3) Amennyiben a rendszeres internalizálók többféle mechanizmust használnak jegyzéseik közzétételére, egyidejűleg kell közzétenniük azokat.

(4) A rendszeres internalizálóknak gép által olvasható formátumban kell közzétenniük jegyzéseiket. A jegyzések akkor minősülnek gép által olvasható formátumban közzétettnek, ha a közzététel megfelel az (EU) 2017/571 (6) felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletben előírt kritériumoknak.

(5) Amennyiben a rendszeres internalizálók csak saját mechanizmuson keresztül teszik közzé jegyzéseiket, a jegyzéseket ember által olvasható formátumban is közzé kell tenni. A jegyzések akkor minősülnek ember által olvasható formátumban közzétettnek, ha a közzététel megfelel a következő kritériumoknak:

a) a jegyzés tartalmát az átlagos olvasó számára érthető formátumban közlik;

b) a jegyzést a rendszeres internalizáló webhelyén közzéteszik, és a webhely kezdőlapja egyértelmű utasításokat tartalmaz a jegyzés elérése tekintetében.

(6) A jegyzéseket az (EU) 2017/587 (7) felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletben meghatározott szabványok és előírások alapján kell közzétenni.

14. cikk

A megbízások rendszeres internalizálók általi végrehajtása

(A 600/2014/EU rendelet 15. cikkének (1), (2) és (3) bekezdése)

(1) a 600/2014/EU rendelet 15. cikke (1) bekezdésének alkalmazásában kivételes piaci feltételeknek azok a körülmények minősülnek, amelyek esetén a rendszeres internalizáló arra való kötelezése, hogy kötelező érvényű jegyzéseket nyújtson az ügyfeleknek, ellentétes lenne a körültekintő kockázatkezeléssel és különösen a következő körülmények:

a) az a kereskedési helyszín, ahol a pénzügyi eszközt először bevezették a piacra, vagy a pénzügyi eszköz likviditása szempontjából legrelevánsabb piac a 2014/65/EU irányelv 48. cikkének (5) bekezdésével összhangban leállítja az adott pénzügyi eszközzel való kereskedést;

b) az a kereskedési helyszín, ahol a pénzügyi eszközt először bevezették a piacra, vagy a pénzügyi eszköz likviditása szempontjából legrelevánsabb piac lehetővé teszi az árjegyzési kötelezettségek felfüggesztését;

c) tőzsdén kereskedett alap esetében az alap vagy az index nagyszámú mögöttes eszköze tekintetében nem áll rendelkezésre megbízható piaci ár;

d) egy illetékes hatóság a 236/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (8) 20. cikke szerint megtiltja az adott pénzügyi eszközre irányuló short ügyletek végrehajtását.

(2) A 600/2014/EU rendelet 15. cikke (1) bekezdésének alkalmazásában a rendszeres internalizáló bármikor frissítheti jegyzéseit, amennyiben a jegyzések frissítésére annak érdekében és azzal összhangban kerül sor, hogy a rendszeres internalizáló ténylegesen törekszik az ügyfeleivel való megkülönböztetésmentes kereskedésre.

(3) A 600/2014/EU rendelet 15. cikke (2) bekezdésének alkalmazásában az árfolyam a következő feltételek teljesülése esetén esik a piaci feltételekhez közeli, közzétett sávba:

a) az ár a rendszeres internalizáló vételi és eladási jegyzései között helyezkedik el;

b) az a) pontban említett jegyzések az (EU) 2014/600 14. cikkének (7) bekezdésével összhangban megfelelnek a vonatkozó pénzügyi eszközre érvényes aktuális piaci feltételeknek.

(4) A 600/2014/EU rendelet 15. cikke (3) bekezdésének alkalmazásában a több értékpapírral kapcsolatos végrehajtás az (EU) 2017/587 felhatalmazáson alapuló rendeletben előírt kritériumok teljesülése esetén tekintendő egyetlen ügylet részének.

(5) A 600/2014/EU rendelet 15. cikke (3) bekezdésének alkalmazásában egy megbízás az (EU) 2017/587 alapuló rendeletben előírt kritériumok teljesülése esetén tekintendő olyan megbízásnak, amelyre a folyó piaci ártól eltérő feltételek vonatkoznak.

15. cikk

A szokásos mértéket lényegesen meghaladó megbízások

(A 600/2014/EU rendelet 17. cikkének (2) bekezdése)

(1) A 600/2014/EU rendelet 17. cikke (2) bekezdésének alkalmazásában a megbízások száma vagy nagyságrendje akkor tekintendő a szokásos mértéket lényegesen meghaladónak, ha a rendszeres internalizáló nem tudja indokolatlan kockázat vállalása nélkül végrehajtani a szükséges számú vagy nagyságrendű megbízást.

(2) A rendszeres internalizálóként működő befektetési vállalkozások előzetesen, objektív módon, az (EU) 2017/565 (9) felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 23. cikkében említett kockázatkezelési politikájukkal és eljárásaikkal összhangban meghatározzák, hogy mekkora számú vagy nagyságrendű ügyfélmegbízás tenné ki a vállalkozást indokolatlan kockázatnak.

(3) A (2) bekezdés alkalmazásában a rendszeres internalizáló kockázatkezelési politikája és eljárásai keretében szabályokat alkot, tart fenn és hajt végre a megbízások azon számának és nagyságrendjének meghatározására, amelyet anélkül végre tud hajtani, hogy indokolatlan kockázatnak tenné ki magát, tekintetbe véve az adott típusú kockázat fedezésére a vállalkozás rendelkezésére álló tőkét és az aktuális piaci feltételeket.

(4) A 600/2014/EU rendelet 17. cikkének (2) bekezdésével összhangban a (3) bekezdésben említett politika az ügyfelek tekintetében megkülönböztetésmentes.

16. cikk

A pénzügyi eszközre jellemző nagyságrend

(A 600/2014/EU rendelet 18. cikkének (6) bekezdése)

A 600/2014/EU rendelet 18. cikke (6) bekezdésének alkalmazásában a jegyzéskérési rendszerek, hibrid és telefonos brókerrendszerek, illetve egyéb kereskedési formák útján kereskedett eszközök tekintetében a pénzügyi eszközre jellemző nagyságrend az (EU) 2017/583 (10) felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet III. mellékletében meghatározott nagyságrend.

IV. FEJEZET

SZÁRMAZTATOTT TERMÉKEK

17. cikk

A portfóliótömörítés elemei

(A 600/2014/EU rendelet 31. cikkének (4) bekezdése)

(1) A 600/2014/EU rendelet 31. cikke (1) bekezdésének alkalmazásában a portfóliótömörítési szolgáltatásokat nyújtó befektetési vállalkozásoknak és piaci szereplőknek a (2)-(6) bekezdésben előírt feltételeknek kell megfelelniük.

(2) A befektetési vállalkozásoknak és piaci szereplőknek megállapodást kell kötniük a portfóliótömörítés résztvevőivel, amely meghatározza a tömörítési folyamatot és annak joghatásait, így többek között azt is, hogy az egyes portfóliótömörítések mely időponttól kezdve válnak jogilag kötelezővé.

(3) A (2) bekezdésben említett megállapodásnak magában kell foglalnia az összes olyan vonatkozó jogi dokumentumot, amely ismerteti a portfóliótömörítésben való részvételre benyújtott származtatott termékek megszüntetésének és más származtatott termékekkel való helyettesítésének módját.

(4) Az egyes tömörítési folyamatok kezdeményezését megelőzően a portfóliótömörítési szolgáltatásokat nyújtó befektetési vállalkozások és piaci szereplők:

a) a portfóliótömörítés minden egyes résztvevőjét felkérik, hogy adja meg kockázattűrését, beleértve a partnerkockázat és a piaci kockázat korlátait, valamint a készpénzfizetési toleranciát. A befektetési vállalkozások és a piaci szereplők tiszteletben tartják a portfóliótömörítés résztvevői által megadott kockázattűrést;

b) meghatározzák a portfóliótömörítésre benyújtott származtatott termékek közötti kapcsolódásokat, és minden résztvevőnek portfóliótömörítési ajánlatot tesznek, amely tartalmazza a következő információkat:

i. a tömörítésben érintett szerződő felek azonosítása,

ii. a származtatott termékek együttes nominális értékének változása,

iii. az együttes nominális érték változása a megadott kockázattűrés fényében.

(5) A portfóliótömörítésnek a résztvevők által a portfóliótömörítés kapcsán megadott kockázattűréshez való igazítása és hatékonyságának maximalizálása érdekében a befektetési vállalkozások és a piaci szereplők további időt biztosíthatnak a résztvevők számára további, megszüntethető vagy csökkenthető származtatott termékek hozzáadására.

(6) A befektetési vállalkozások és a piaci szereplők csak akkor hajthatják végre a portfóliótömörítést, ha a portfóliótömörítés összes résztvevője elfogadta a portfóliótömörítési ajánlatot.

18. cikk

A portfóliótömörítésre vonatkozó közzétételi követelmények

(A 600/2014/EU rendelet 31. cikkének (4) bekezdése)

(1) A 600/2014/EU rendelet 31. cikke (2) bekezdésének alkalmazásában a befektetési vállalkozások és a piaci szereplők jóváhagyott közzétételi mechanizmus útján a következő információkat teszik közzé az egyes portfóliótömörítési ciklusok tekintetében:

a) a portfóliótömörítésre benyújtott származtatott termékek jegyzéke,

b) a megszüntetett származtatott termékeket helyettesítő származtatott termékek jegyzéke,

c) a portfóliótömörítés eredményeképpen módosított vagy megszüntetett származtatott termékek jegyzéke,

d) a származtatott termékek száma és nominális összegben kifejezett értéke.

Az első albekezdésben említett információkat a származtatott termékek típusa és pénzneme szerinti bontásban kell közzétenni.

(2) A befektetési vállalkozások és a piaci szereplők a technikai lehetőségek függvényében a valós időhöz legközelebbi időpontban, de legkésőbb a tömörítésnek a 17. cikk (2) bekezdésében említett megállapodás szerinti jogerőre emelkedését követő kereskedési nap zárásáig teszik közzé az (1) bekezdésben említett információkat.

V. FEJEZET

A TERMÉKSZINTŰ BEAVATKOZÁSRA ÉS A POZÍCIÓMENEDZSELÉSRE IRÁNYULÓ FELÜGYELETI INTÉZKEDÉSEK

1. SZAKASZ

Termékszintű beavatkozás

19. cikk

Az ESMA ideiglenes termékszintű beavatkozási hatáskörével kapcsolatos kritériumok és tényezők

(A 600/2014/EU rendelet 40. cikkének (2) bekezdése)

(1) A 600/2014/EU rendelet 40. cikke (2) bekezdése a) pontjának alkalmazásában az ESMA értékeli a (2) bekezdésben felsorolt összes tényező és kritérium relevanciáját, és az összes releváns kritériumot és tényezőt figyelembe véve határozza meg, hogy bizonyos pénzügyi eszközök vagy bizonyos jellemzőkkel bíró pénzügyi eszközök forgalomba hozatala, forgalmazása vagy értékesítése, illetve valamely pénzügyitevékenység-típus vagy gyakorlat mikor vált ki komoly aggályokat a befektetővédelem szempontjából, vagy jelent fenyegetést a pénzügyi vagy árupiacok szabályos működésére és integritására vagy az uniós pénzügyi rendszer egészének vagy egy részének stabilitására nézve.

Az első albekezdés alkalmazásában az ESMA egy vagy több említett tényező vagy kritérium alapján állapíthatja meg, hogy fennállnak-e komoly befektetővédelmi aggályok vagy a pénzügyi vagy árupiacok szabályos működését és integritását, illetve az uniós pénzügyi rendszer egészének vagy egy részének stabilitását fenyegető veszélyek.

(2) Az ESMA a következő tényezők vagy kritériumok értékelése alapján állapíthatja meg, hogy fennállnak-e komoly befektetővédelmi aggályok vagy a pénzügyi vagy árupiacok szabályos működését és integritását, illetve az uniós pénzügyi rendszer egészének vagy egy részének stabilitását fenyegető veszélyek:

a) a pénzügyi eszköz vagy pénzügyitevékenység-típus vagy gyakorlat összetettségének mértéke azon - a c) ponttal összhangban végzett értékelés szerint megállapított - ügyféltípus tekintetében, amely részt vesz a pénzügyi tevékenységben vagy gyakorlatban, vagy amely a pénzügyi eszköz célközönségének számít, különös tekintettel a következőkre:

- a mögöttes vagy referenciaeszközök típusa és átláthatóságának mértéke;

- a pénzügyi eszközzel, tevékenységgel vagy gyakorlattal összefüggő költségek és díjak átláthatóságának mértéke, különös tekintettel a többrétegű költségek és díjak alkalmazásából következő átláthatatlanságra;

- a teljesítmény kiszámításának összetettsége, különös tekintettel arra, hogy a hozam egy vagy több olyan mögöttes vagy referenciaeszköz teljesítményétől függ-e, amelyet egyéb tényezők befolyásolnak, illetve hogy a hozam adott esetben nem csak a mögöttes vagy referenciaeszköz kezdeti és lejáratkori értékétől függ-e, hanem a termék életciklusa során mért értékektől is;

- bármely kockázat jellege és léptéke;

- hogy az eszközt vagy szolgáltatást más termékekkel vagy szolgáltatásokkal összekapcsolva értékesítik-e; vagy

- a szerződési feltételek összetettsége;

b) a potenciális káros következmények mértéke, különösen az alábbiak tekintetében:

- a pénzügyi eszköz nominális értéke;

- a részt vevő ügyfelek, befektetők vagy piaci szereplők száma;

- a termék relatív aránya a befektetők portfólióiban;

- az esetleges káros hatások valószínűsége, léptéke és jellege, beleértve a potenciális veszteség összegét;

- a káros következmények várható tartóssága;

- a kibocsátás volumene;

- a részt vevő közvetítők száma;

- a piac vagy az értékesítés növekedése; vagy

- az egyes ügyfelek által a pénzügyi eszközbe fektetett átlagos összeg;

c) az adott pénzügyi tevékenységben vagy gyakorlatban részt vevő, illetve a pénzügyi eszköz célközönségének számító ügyfelek típusa, különös tekintettel az alábbiakra:

- az ügyfél lakossági vagy szakmai ügyfél vagy jogosult szerződő fél;

- az ügyfelek készségei és képességei, többek között képzettsége, valamint a hasonló pénzügyi eszközökkel vagy értékesítési gyakorlatokkal szerzett tapasztalata;

- az ügyfelek gazdasági helyzete, többek között jövedelme és vagyona;

- az ügyfelek legfontosabb célkitűzései, beleértve a nyugdíj-előtakarékosságot és a lakóingatlantulajdon-finanszírozást; vagy

- hogy az eszközt vagy szolgáltatást az eredetileg megcélzott piaci szegmensen kívüli ügyfeleknek értékesítik-e, vagy nem határozták-e meg kellőképpen a célpiacot;

d) a pénzügyi eszköz vagy pénzügyitevékenység-típus vagy gyakorlat átláthatóságának mértéke, különös tekintettel a következőkre:

- a mögöttes eszközök típusa és átláthatósága;

- az esetleges rejtett költségek és díjak;

- az ügyfelek figyelmének felkeltését szolgáló, azonban a pénzügyi eszköz, tevékenység vagy gyakorlat megfelelőségét vagy átfogó minőségét nem feltétlenül tükröző technikák használata;

- a kockázatok jellege és átláthatósága; vagy

- olyan terméknév vagy terminológia vagy egyéb információ használata, amely a lehetségesnél vagy valószínűnél magasabb szintű biztonságra vagy hozamra enged következtetni, vagy amely nem létező termékjellemzőkre utal;

e) a pénzügyi eszköz, tevékenység vagy gyakorlat sajátos jellemzői vagy elemei, beleértve az esetlegesen alkalmazott tőkeáttételt is, különös tekintettel az alábbiakra:

- a terméken belüli tőkeáttétel;

- a finanszírozással összefüggő tőkeáttétel;

- az értékpapír-finanszírozási ügyletek jellemzői; vagy

- hogy valamely mögöttes eszköz értéke a továbbiakban nem elérhető vagy nem megbízható;

f) a pénzügyi eszköz, tevékenység vagy gyakorlat által a befektetőnek biztosított várható hozam vagy nyereség és az azzal összefüggő kockázatok aránytalansága, illetve az aránytalanság mértéke, különös tekintettel a következőkre:

- az ilyen pénzügyi eszköz, tevékenység vagy gyakorlat strukturálási és egyéb költségei;

- a kibocsátó által megtartott kibocsátói kockázathoz viszonyított aránytalanság; vagy

- a kockázat/hozam profil;

g) az adott pénzügyi eszköz értékesítésének vagy más pénzügyi eszközzel való helyettesíthetőségének nehézségi foka és költsége a befektetők számára, különös tekintettel az alábbiakra:

- a vételi és eladási ár közötti különbözet;

- a kereskedési lehetőség gyakorisága;

- a kibocsátás és a másodlagos piac mérete;

- likviditásszolgáltatók és másodlagos árjegyzők létezése vagy hiánya;

- a kereskedési rendszer jellemzői; vagy

- a kilépést akadályozó bármely más tényező;

h) a pénzügyi eszköz, tevékenység vagy gyakorlat árképzése és a járulékos költségek, különös tekintettel az alábbiakra:

- rejtett vagy másodlagos díjak felszámítása; vagy

- a nyújtott szolgáltatás szintjének nem megfelelő díjszabás;

i) a pénzügyi eszköz, tevékenység vagy gyakorlat innovatív jellege, különös tekintettel az alábbiakra:

- a pénzügyi eszköz, tevékenység vagy gyakorlat struktúrájával összefüggő innovatív jelleg, beleértve más termékek beágyazását és a limitárazást (triggering);

- a forgalmazási modellel vagy a közvetítési lánc hosszával összefüggő innovatív jelleg;

- az innováció diffúziójának mértéke, ideértve azt is, hogy a pénzügyi eszköz, tevékenység vagy gyakorlat bizonyos ügyfél-kategóriák számára innovatív-e;

- tőkeáttétellel járó innováció;

- a mögöttes eszközök átláthatóságának hiánya; vagy

- a piacon a hasonló pénzügyi eszközök vagy értékesítési gyakorlatok kapcsán szerzett korábbi tapasztalatok;

j) a pénzügyi eszköz kapcsán alkalmazott értékesítési gyakorlatok, különös tekintettel az alábbiakra:

- a használt kommunikációs és forgalmazási csatornák;

- a befektetéshez kapcsolódó információs, marketing- vagy más reklámanyagok;

- a befektetés állítólagos céljai; vagy

- hogy a vásárlásra vonatkozó döntés valamely korábbi vásárlást követő, másodlagos vagy harmadlagos jellegű-e;

k) a pénzügyi eszköz kibocsátójának pénzügyi és üzleti helyzete, különös tekintettel az alábbiakra:

- a pénzügyi eszköz kibocsátójának vagy bármely kezesének pénzügyi helyzete; vagy

- a kibocsátó vagy a kezes üzleti helyzetének átláthatósága;

l) hogy a kibocsátó vagy a forgalmazók által valamely pénzügyi eszközről rendelkezésre bocsátott információ elégtelen vagy túlságosan megbízhatatlan-e ahhoz, hogy a célzott piaci szereplők megalapozott döntést hozhassanak, figyelemmel a pénzügyi eszköz jellegére és típusára;

m) hogy a pénzügyi eszköz, tevékenység vagy gyakorlat nagy kockázatot jelent-e a résztvevők vagy a befektetők által az érintett piacon kötött ügyletek végrehajtására;

n) hogy a pénzügyi tevékenység vagy gyakorlat jelentős mértékben aláásná-e az árképzési folyamat integritását az érintett piacon, oly módon, hogy az adott pénzügyi eszköz árát vagy értékét többé nem a kereslet és kínálat - mint legitim piaci tényező - határozná meg, vagy a piaci szereplők befektetési döntéseik meghozatala során többé nem hagyatkozhatnának az adott piacon kialakuló árakra vagy a kereskedési volumenekre;

o) hogy a pénzügyi eszköz a jellemzőinél fogva különösen alkalmas-e arra, hogy a pénzügyi bűnözés eszközévé váljon és különösen hogy e jellemzők elősegíthetik-e azt, hogy a pénzügyi eszközt a következő célokra használják fel:

- csalás vagy megtévesztés;

- a pénzügyi piaccal összefüggő helytelen magatartás vagy információval való visszaélés;

- bűncselekményből származó jövedelem kezelése;

- a terrorizmus finanszírozása; vagy

- a pénzmosás elősegítése;

p) hogy a pénzügyi tevékenységek vagy gyakorlatok különösen nagy kockázatot jelentenek-e a piacok és a piaci infrastruktúrák ellenálló képességére vagy zökkenőmentes működésére nézve;

q) hogy a pénzügyi eszköz, tevékenység vagy gyakorlat jelentős és mesterséges aránytalanságot eredményezhet-e valamely származtatott termék ára és a vonatkozó mögöttes piaci árak között;

r) hogy a pénzügyi eszköz, tevékenység vagy gyakorlat nagy rendszerleállási kockázatot jelent-e az Unió pénzügyi rendszere szempontjából fontosnak ítélt pénzügyi intézmények számára;

s) hogy a pénzügyi eszköz forgalmazása releváns szerepet játszik-e a kibocsátó finanszírozási forrásai között;

t) hogy a pénzügyi eszköz, tevékenység vagy gyakorlat különleges kockázatot jelent-e a piac vagy a fizetési rendszerek infrastruktúrájára, többek között a kereskedési, elszámolási és kiegyenlítési rendszerekre; vagy

u) hogy a pénzügyi eszköz, tevékenység vagy gyakorlat veszélyeztetheti-e a befektetők pénzügyi rendszerbe vetett bizalmát.

20. cikk

Az EBH ideiglenes termékszintű beavatkozási hatáskörével kapcsolatos kritériumok és tényezők

(A 600/2014/EU rendelet 41. cikkének (2) bekezdése)

(1) A 600/2014/EU rendelet 41. cikke (2) bekezdése a) pontjának alkalmazásában az EBH értékeli a (2) bekezdésben felsorolt összes tényező és kritérium relevanciáját, és az összes releváns kritériumot és tényezőt figyelembe véve határozza meg, hogy bizonyos strukturált betétek vagy bizonyos jellemzőkkel bíró strukturált betétek forgalomba hozatala, forgalmazása vagy értékesítése, illetve valamely pénzügyitevékenység-típus vagy gyakorlat mikor vált ki komoly aggályokat a befektetővédelem szempontjából, vagy jelent fenyegetést a pénzügyi piacok szabályos működésére és integritására vagy az uniós pénzügyi rendszer egészének vagy egy részének stabilitására nézve.

Az első albekezdés alkalmazásában az EBH egy vagy több említett tényező vagy kritérium alapján állapíthatja meg, hogy fennállnak-e komoly befektetővédelmi aggályok vagy a pénzügyi piacok szabályos működését és integritását, illetve az uniós pénzügyi rendszer egészének vagy egy részének stabilitását fenyegető veszélyek.

(2) Az EBH a következő tényezők vagy kritériumok értékelése alapján állapíthatja meg, hogy fennállnak-e komoly befektetővédelmi aggályok vagy a pénzügyi piacok szabályos működését és integritását, illetve az uniós pénzügyi rendszer egészének vagy egy részének stabilitását fenyegető veszélyek:

a) a strukturált betét vagy pénzügyitevékenység-típus vagy gyakorlat összetettségének mértéke azon - a c) ponttal összhangban végzett értékelés szerint megállapított - ügyféltípus tekintetében, amely részt vesz a pénzügyi tevékenységben vagy gyakorlatban, különös tekintettel a következőkre:

- a mögöttes vagy referenciaeszközök típusa és átláthatóságának mértéke;

- a strukturált betéttel, illetve a pénzügyi tevékenységgel vagy gyakorlattal összefüggő költségek és díjak átláthatóságának mértéke, különös tekintettel a többrétegű költségek és díjak alkalmazásából következő átláthatatlanságra;

- a teljesítmény kiszámításának összetettsége, különös tekintettel arra, hogy a hozam egy vagy több olyan mögöttes vagy referenciaeszköz teljesítményétől függ-e, amelyet egyéb tényezők befolyásolnak, illetve hogy a hozam adott esetben nem csak a mögöttes vagy referenciaeszköz kezdeti és lejáratkori vagy kamatfizetéskori értékétől függ-e, hanem a termék életciklusa során mért értékektől is;

- bármely kockázat jellege és léptéke;

- hogy a strukturált betétet vagy szolgáltatást más termékekkel vagy szolgáltatásokkal összekapcsolva értékesítik-e; vagy

- a szerződési feltételek összetettsége;

b) a potenciális káros következmények mértéke, különösen az alábbiak tekintetében:

- a strukturált betétek kibocsátásának nominális értéke;

- a részt vevő ügyfelek, befektetők vagy piaci szereplők száma;

- a termék relatív aránya a befektetők portfólióiban;

- az esetleges káros hatások valószínűsége, léptéke és jellege, beleértve a potenciális veszteség összegét;

- a káros következmények várható tartóssága;

- a kibocsátás volumene;

- a részt vevő intézmények száma;

- a piac vagy az értékesítés növekedése;

- az egyes ügyfelek által a strukturált betétbe fektetett átlagos összeg; vagy

- a 2014/49/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvben (11) meghatározott kártalanítási összeghatár;

c) az adott pénzügyi tevékenységben vagy gyakorlatban részt vevő, illetve a strukturált betét célközönségének számító ügyfelek típusa, különös tekintettel az alábbiakra:

- az ügyfél lakossági vagy szakmai ügyfél vagy jogosult szerződő fél;

- az ügyfelek készségei és képességei, többek között képzettsége, valamint a hasonló pénzügyi termékekkel vagy értékesítési gyakorlatokkal szerzett tapasztalata;

- az ügyfelek gazdasági helyzete, többek között jövedelme és vagyona;

- az ügyfelek legfontosabb célkitűzései, beleértve a nyugdíj-előtakarékosságot és a lakóingatlantulajdon-finanszírozást;

- hogy a terméket vagy szolgáltatást az eredetileg megcélzott piaci szegmensen kívüli ügyfeleknek értékesítik-e, vagy nem határozták-e meg kellőképpen a célpiacot; vagy

- a betétbiztosítási rendszer általi védelem lehetősége;

d) a strukturált betét, illetve a pénzügyitevékenység-típus vagy gyakorlat átláthatóságának mértéke, különös tekintettel a következőkre:

- a mögöttes eszközök típusa és átláthatósága;

- az esetleges rejtett költségek és díjak;

- az ügyfelek figyelmének felkeltését szolgáló, azonban a termék vagy szolgáltatás megfelelőségét vagy átfogó minőségét nem feltétlenül tükröző technikák használata;

- a kockázatok típusa és átláthatósága;

- olyan terméknév vagy terminológia vagy egyéb információ használata, amely megtévesztő módon nem létező termékjellemzőkre utal; vagy

- hogy a betétek őrzésével megbízott - és így potenciálisan az ügyfél betétéért felelős - szervezetek azonosságát nyilvánosságra hozzák-e;

e) a strukturált betét, illetve a pénzügyi tevékenység vagy gyakorlat sajátos jellemzői vagy elemei, beleértve az esetlegesen alkalmazott tőkeáttételt is, különös tekintettel az alábbiakra:

- a terméken belüli tőkeáttétel;

- a finanszírozással összefüggő tőkeáttétel; vagy

- hogy valamely mögöttes eszköz értéke a továbbiakban nem elérhető vagy nem megbízható;

f) a strukturált betét, illetve a pénzügyi tevékenység vagy gyakorlat által a befektetőnek biztosított várható hozam vagy nyereség és az azzal összefüggő kockázatok aránytalansága, illetve az aránytalanság mértéke, különös tekintettel a következőkre:

- az ilyen strukturált betét, illetve pénzügyi tevékenység vagy gyakorlat strukturálási és egyéb költségei;

- a kibocsátó által megtartott kibocsátói kockázathoz viszonyított aránytalanság; vagy

- a kockázat/hozam profil;

g) az adott strukturált betétből való kilépésnek a nehézségi foka és költsége a befektetők számára, különös tekintettel a következőkre:

- a korai visszavonás tilalma; vagy

- a kilépést akadályozó bármely más tényező;

h) a strukturált betét, illetve a pénzügyi tevékenység vagy gyakorlat árképzése és a járulékos költségek, különös tekintettel az alábbiakra:

- rejtett vagy másodlagos díjak felszámítása; vagy

- a nyújtott szolgáltatás szintjének nem megfelelő díjszabás;

i) a strukturált betét, illetve a pénzügyi tevékenység vagy gyakorlat innovatív jellege, különös tekintettel az alábbiakra:

- a strukturált betét, illetve a pénzügyi tevékenység vagy gyakorlat struktúrájával összefüggő innovatív jelleg, beleértve más termékek beágyazását és a limitárazást (triggering);

- a forgalmazási modellel vagy a közvetítési lánc hosszával összefüggő innovatív jelleg;

- az innováció diffúziójának mértéke, ideértve azt is, hogy a strukturált betét, illetve a pénzügyi tevékenység vagy gyakorlat bizonyos ügyfél-kategóriák számára innovatív-e;

- tőkeáttétellel járó innováció;

- a mögöttes eszközök átláthatóságának hiánya; vagy

- a piacon a hasonló strukturált betétek vagy értékesítési gyakorlatok kapcsán szerzett korábbi tapasztalatok;

j) a strukturált betét kapcsán alkalmazott értékesítési gyakorlatok, különös tekintettel az alábbiakra:

- a használt kommunikációs és forgalmazási csatornák;

- a befektetéshez kapcsolódó információs, marketing- vagy más reklámanyagok;

- a befektetés állítólagos céljai; vagy

- hogy a vásárlásra vonatkozó döntés valamely korábbi vásárlást követő, másodlagos vagy harmadlagos jellegű-e;

k) a strukturált betét kibocsátójának pénzügyi és üzleti helyzete, különös tekintettel az alábbiakra:

- a kibocsátó vagy bármely kezesének pénzügyi helyzete; vagy

- a kibocsátó vagy a kezes üzleti helyzetének átláthatósága;

l) hogy a kibocsátó vagy a forgalmazók által valamely strukturált betétről rendelkezésre bocsátott információ elégtelen vagy túlságosan megbízhatatlan-e ahhoz, hogy a célzott piaci szereplők megalapozott döntést hozhassanak, figyelemmel a strukturált betét jellegére és típusára;

m) hogy a strukturált betét, illetve a pénzügyi tevékenység vagy gyakorlat nagy kockázatot jelent-e a résztvevők vagy a befektetők által az érintett piacon kötött ügyletek végrehajtására;

n) hogy a strukturált betét, illetve a pénzügyi tevékenység vagy gyakorlat kiszolgáltatottabbá tenné-e az uniós gazdaságot a kockázatokkal szemben;

o) hogy a strukturált betét a jellemzőinél fogva különösen alkalmas-e arra, hogy a pénzügyi bűnözés eszközévé váljon és különösen hogy e jellemzők elősegíthetik-e azt, hogy a strukturált betétet a következő célokra használják fel:

- csalás vagy megtévesztés;

- a pénzügyi piaccal összefüggő helytelen magatartás vagy információval való visszaélés;

- bűncselekményből származó jövedelem kezelése;

- a terrorizmus finanszírozása; vagy

- a pénzmosás elősegítése;

p) hogy a pénzügyi tevékenységek vagy gyakorlatok különösen nagy kockázatot jelentenek-e a piacok és a piaci infrastruktúrák ellenálló képességére vagy zökkenőmentes működésére nézve;

q) hogy a strukturált betét, illetve a pénzügyi tevékenység vagy gyakorlat jelentős és mesterséges aránytalanságot eredményezhet-e valamely származtatott termék ára és a vonatkozó mögöttes piaci árak között;

r) hogy a strukturált betét, illetve a pénzügyi tevékenység vagy gyakorlat nagy rendszerleállási kockázatot jelent-e az Unió pénzügyi rendszere szempontjából fontosnak ítélt pénzügyi intézmények számára, különös tekintettel a strukturált betét kibocsátása kapcsán a pénzügyi intézmények által követett fedezeti stratégiára, beleértve a tőkebiztosíték hibás lejáratkori árazását, illetve a strukturált betét vagy gyakorlat vagy tevékenység által a pénzügyi intézményeknek okozott tekintélyvesztési kockázatokat;

s) hogy a strukturált betét forgalmazása releváns szerepet játszik-e a pénzügyi intézmény finanszírozási forrásai között;

t) hogy a strukturált betét, illetve a pénzügyi tevékenység vagy gyakorlat különleges kockázatot jelent-e a piac vagy a fizetési rendszerek infrastruktúrájára; vagy

u) hogy a strukturált betét, illetve a pénzügyi tevékenység vagy gyakorlat veszélyeztetheti-e a befektetők pénzügyi rendszerbe vetett bizalmát.

21. cikk

Az illetékes hatóságok által a termékszintű beavatkozási hatáskör kapcsán figyelembe veendő kritériumok és tényezők

(A 600/2014/EU rendelet 42. cikkének (2) bekezdése)

(1) A 600/2014/EU rendelet 42. cikke (2) bekezdése a) pontjának alkalmazásában az illetékes hatóságok értékelik a (2) bekezdésben felsorolt összes tényező és kritérium relevanciáját, és az összes releváns kritériumot és tényezőt figyelembe véve határozzák meg, hogy bizonyos pénzügyi eszközök vagy strukturált betétek, illetve bizonyos jellemzőkkel bíró pénzügyi eszközök vagy strukturált betétek forgalomba hozatala, forgalmazása vagy értékesítése, illetve valamely pénzügyitevékenység-típus vagy gyakorlat mikor vált ki komoly aggályokat a befektetővédelem szempontjából, vagy jelent fenyegetést a pénzügyi piacok szabályos működésére és integritására vagy legalább egy tagállam pénzügyi rendszere egészének vagy egy részének stabilitására nézve.

Az első albekezdés alkalmazásában az illetékes hatóságok egy vagy több említett tényező vagy kritérium alapján állapíthatják meg, hogy fennállnak-e komoly befektetővédelmi aggályok vagy a pénzügyi vagy árupiacok szabályos működését és integritását, illetve legalább egy tagállam pénzügyi rendszere egészének vagy egy részének stabilitását fenyegető veszélyek.

(2) Az illetékes hatóságok többek között a következő tényezők vagy kritériumok értékelése alapján állapíthatják meg, hogy fennállnak-e komoly befektetővédelmi aggályok vagy a pénzügyi vagy árupiacok szabályos működését és integritását, illetve legalább egy tagállam pénzügyi rendszere egészének vagy egy részének stabilitását fenyegető veszélyek:

a) a pénzügyi eszköz vagy pénzügyitevékenység-típus vagy gyakorlat összetettségének mértéke azon - a c) ponttal összhangban végzett értékelés szerint megállapított - ügyféltípus tekintetében, amely részt vesz a pénzügyi tevékenységben vagy gyakorlatban, vagy amely a pénzügyi eszköz célközönségének számít, különös tekintettel a következőkre:

- a mögöttes vagy referenciaeszközök típusa és átláthatóságának mértéke;

- a strukturált betéttel, illetve a pénzügyi eszközzel, tevékenységgel vagy gyakorlattal összefüggő költségek és díjak átláthatóságának mértéke, különös tekintettel a többrétegű költségek és díjak alkalmazásából következő átláthatatlanságra;

- a teljesítmény kiszámításának összetettsége, különös tekintettel arra, hogy a hozam egy vagy több olyan mögöttes vagy referenciaeszköz teljesítményétől függ-e, amelyet egyéb tényezők befolyásolnak, illetve hogy a hozam adott esetben nem csak a mögöttes vagy referenciaeszköz kezdeti és lejáratkori értékétől függ-e, hanem a termék életciklusa során mért értékektől is;

- bármely kockázat jellege és léptéke;

- hogy a terméket vagy szolgáltatást más termékekkel vagy szolgáltatásokkal összekapcsolva értékesítik-e;

- a szerződési feltételek összetettsége;

b) a potenciális káros következmények mértéke, különösen az alábbiak tekintetében:

- a pénzügyi eszköznek vagy a strukturált betétek kibocsátásának nominális értéke;

- a részt vevő ügyfelek, befektetők vagy piaci szereplők száma;

- a termék relatív aránya a befektetők portfólióiban;

- az esetleges káros hatások valószínűsége, léptéke és jellege, beleértve a potenciális veszteség összegét;

- a káros következmények várható tartóssága;

- a kibocsátás volumene;

- a részt vevő közvetítők száma;

- a piac vagy az értékesítés növekedése;

- az egyes ügyfelek által a pénzügyi eszközbe vagy strukturált betétbe fektetett átlagos összeg; vagy

- strukturált betét esetén a 2014/49/EU irányelvben meghatározott kártalanítási összeghatár;

c) az adott pénzügyi tevékenységben vagy gyakorlatban részt vevő, illetve a pénzügyi eszköz vagy a strukturált betét célközönségének számító ügyfelek típusa, különös tekintettel az alábbiakra:

- az ügyfél lakossági vagy szakmai ügyfél vagy jogosult szerződő fél;

- az ügyfelek készségei és képességei, többek között képzettsége, valamint a hasonló pénzügyi eszközökkel, strukturált betétekkel vagy értékesítési gyakorlatokkal szerzett tapasztalata;

- az ügyfelek gazdasági helyzete, többek között jövedelme és vagyona;

- az ügyfelek legfontosabb célkitűzései, beleértve a nyugdíj-előtakarékosságot és a lakóingatlantulajdon-finanszírozást;

- hogy a terméket vagy szolgáltatást az eredetileg megcélzott piaci szegmensen kívüli ügyfeleknek értékesítik-e, vagy nem határozták-e meg kellőképpen a célpiacot; vagy

- strukturált betét esetén a betétbiztosítási rendszer általi védelem lehetősége;

d) a pénzügyi eszköz vagy a strukturált betét, illetve a pénzügyitevékenység-típus vagy gyakorlat átláthatóságának mértéke, különös tekintettel a következőkre:

- a mögöttes eszközök típusa és átláthatósága;

- az esetleges rejtett költségek és díjak;

- az ügyfelek figyelmének felkeltését szolgáló, azonban a termék, illetve a pénzügyi tevékenység vagy gyakorlat megfelelőségét vagy átfogó minőségét nem feltétlenül tükröző technikák használata;

- a kockázatok jellege és átláthatósága;

- olyan terméknév vagy terminológia vagy egyéb információ használata, amely megtévesztő módon a lehetségesnél vagy valószínűnél magasabb szintű biztonságra vagy hozamra enged következtetni, vagy amely nem létező termékjellemzőkre utal; vagy

- hogy strukturált betét esetén a betétek őrzésével megbízott - és így potenciálisan az ügyfél betétéért felelős - szervezetek azonosságát nyilvánosságra hozzák-e;

e) a strukturált betét, illetve a pénzügyi eszköz, tevékenység vagy gyakorlat sajátos jellemzői vagy elemei, beleértve az esetlegesen alkalmazott tőkeáttételt is, különös tekintettel az alábbiakra:

- a terméken belüli tőkeáttétel;

- a finanszírozással összefüggő tőkeáttétel;

- az értékpapír-finanszírozási ügyletek jellemzői; vagy

- hogy valamely mögöttes eszköz értéke a továbbiakban nem elérhető vagy nem megbízható;

f) a strukturált betét, illetve a pénzügyi eszköz, tevékenység vagy gyakorlat által a befektetőnek biztosított várható hozam vagy nyereség és az azzal összefüggő kockázatok aránytalansága, illetve az aránytalanság mértéke, különös tekintettel a következőkre:

- az ilyen strukturált betét, illetve pénzügyi eszköz, tevékenység vagy gyakorlat strukturálási és egyéb költségei;

- a kibocsátó által megtartott kibocsátói kockázathoz viszonyított aránytalanság; vagy

- a kockázat/hozam profil;

g) az adott pénzügyi eszköz értékesítésének, más pénzügyi eszközzel való helyettesíthetőségének vagy a strukturált betétből való kilépésnek a nehézségi foka és költsége a befektetők számára (annak függvényében, hogy a termék pénzügyi eszköz vagy strukturált betét-e) különös tekintettel a következőkre:

- a vételi és eladási ár közötti különbözet;

- a kereskedési lehetőség gyakorisága;

- a kibocsátás és a másodlagos piac mérete;

- likviditásszolgáltatók és másodlagos árjegyzők létezése vagy hiánya;

- a kereskedési rendszer jellemzői; vagy

- a kilépést akadályozó bármely más tényező vagy a korai visszavonás tilalma;

h) a strukturált betét, pénzügyi eszköz, tevékenység vagy gyakorlat árképzése és a járulékos költségek, különös tekintettel az alábbiakra:

- rejtett vagy másodlagos díjak felszámítása; vagy

- a nyújtott szolgáltatás szintjének nem megfelelő díjszabás;

i) a strukturált betét, illetve a pénzügyi eszköz, tevékenység vagy gyakorlat innovatív jellege, különös tekintettel az alábbiakra:

- a strukturált betét, illetve a pénzügyi eszköz, tevékenység vagy gyakorlat struktúrájával összefüggő innovatív jelleg, beleértve más termékek beágyazását és a limitárazást (triggering);

- a forgalmazási modellel vagy a közvetítési lánc hosszával összefüggő innovatív jelleg;

- az innováció diffúziójának mértéke, ideértve azt is, hogy a strukturált betét, illetve a pénzügyi eszköz, tevékenység vagy gyakorlat bizonyos ügyfél-kategóriák számára innovatív-e;

- tőkeáttétellel járó innováció;

- a mögöttes eszközök átláthatóságának hiánya; vagy

- a piacon a hasonló pénzügyi eszközök, strukturált betétek vagy értékesítési gyakorlatok kapcsán szerzett korábbi tapasztalatok;

j) a pénzügyi eszköz vagy a strukturált betét kapcsán alkalmazott értékesítési gyakorlatok, különös tekintettel az alábbiakra:

- a használt kommunikációs és forgalmazási csatornák;

- a befektetéshez kapcsolódó információs, marketing- vagy más reklámanyagok;

- a befektetés állítólagos céljai; vagy

- hogy a vásárlásra vonatkozó döntés valamely korábbi vásárlást követő, másodlagos vagy harmadlagos jellegű-e;

k) a pénzügyi eszköz vagy a strukturált betét kibocsátójának pénzügyi és üzleti helyzete, különös tekintettel az alábbiakra:

- a kibocsátó vagy bármely kezesének pénzügyi helyzete; vagy

- a kibocsátó vagy a kezes üzleti helyzetének átláthatósága;

l) hogy a kibocsátó vagy a forgalmazók által valamely pénzügyi eszközről vagy strukturált betétről rendelkezésre bocsátott információ elégtelen vagy túlságosan megbízhatatlan-e ahhoz, hogy a célzott piaci szereplők megalapozott döntést hozhassanak, figyelemmel a pénzügyi eszköz vagy a strukturált betét jellegére és típusára;

m) hogy a strukturált betét, illetve a pénzügyi eszköz, tevékenység vagy gyakorlat nagy kockázatot jelent-e a résztvevők vagy a befektetők által az érintett piacon kötött ügyletek végrehajtására;

n) hogy a pénzügyi tevékenység vagy gyakorlat jelentős mértékben aláásná-e az árképzési folyamat integritását az érintett piacon, oly módon, hogy az adott pénzügyi eszköz vagy strukturált betét árát vagy értékét többé nem a kereslet és kínálat - mint legitim piaci tényező - határozná meg, vagy a piaci szereplők befektetési döntéseik meghozatala során többé nem hagyatkozhatnának az adott piacon kialakuló árakra vagy a kereskedési volumenekre;

o) hogy a strukturált betét, illetve a pénzügyi eszköz, tevékenység vagy gyakorlat kiszolgáltatottabbá tenné-e a tagállam gazdaságát a kockázatokkal szemben;

p) hogy a pénzügyi eszköz vagy a strukturált betét a jellemzőinél fogva különösen alkalmas-e arra, hogy a pénzügyi bűnözés eszközévé váljon és különösen hogy e jellemzők elősegíthetik-e azt, hogy a pénzügyi eszközt a következő célokra használják fel:

- csalás vagy megtévesztés;

- a pénzügyi piaccal összefüggő helytelen magatartás vagy információval való visszaélés;

- bűncselekményből származó jövedelem kezelése;

- a terrorizmus finanszírozása; vagy

- a pénzmosás elősegítése;

q) hogy a pénzügyi tevékenységek vagy gyakorlatok különösen nagy kockázatot jelentenek-e a piacok és a piaci infrastruktúrák ellenálló képességére vagy zökkenőmentes működésére nézve;

r) hogy a strukturált betét, illetve a pénzügyi eszköz, tevékenység vagy gyakorlat jelentős és mesterséges aránytalanságot eredményezhet-e valamely származtatott termék ára és a vonatkozó mögöttes piaci árak között;

s) hogy a strukturált betét, illetve a pénzügyi eszköz, tevékenység vagy gyakorlat nagy rendszerleállási kockázatot jelent-e az adott illetékes hatóság tagállamának pénzügyi rendszere szempontjából fontosnak ítélt pénzügyi intézmények számára, különös tekintettel a strukturált betét kibocsátása kapcsán a pénzügyi intézmények által követett fedezeti stratégiára, beleértve a tőkebiztosíték hibás lejáratkori árazását, illetve a strukturált betét vagy gyakorlat vagy tevékenység által a pénzügyi intézményeknek okozott tekintélyvesztési kockázatokat;

t) hogy a pénzügyi eszköz vagy strukturált betét forgalmazása releváns szerepet játszik-e a kibocsátó vagy a pénzügyi intézmények finanszírozási forrásai között;

u) hogy a strukturált betét, illetve a pénzügyi eszköz, tevékenység vagy gyakorlat különleges kockázatot jelent-e a piac vagy a fizetési rendszerek infrastruktúrájára, többek között a kereskedési, elszámolási és kiegyenlítési rendszerekre; vagy

v) hogy a strukturált betét, illetve a pénzügyi eszköz, tevékenység vagy gyakorlat veszélyeztetheti-e a befektetők pénzügyi rendszerbe vetett bizalmát.

2. SZAKASZ

Pozíciómenedzselési hatáskörök

22. cikk

Az ESMA pozíciómenedzselési hatásköre

(A 600/2014/EU rendelet 45. cikke)

(1) A 600/2014/EU rendelet 45. cikke (2) bekezdése a) pontjának alkalmazásában a pénzügyi piacok - továbbá a 2014/65/EU irányelv 57. cikkének (1) bekezdésében felsorolt célkitűzésekkel összhangban az árualapú származtatott ügyletek piacai, valamint a fizikai árucikkek leszállításával kapcsolatos megállapodások - szabályos működését és integritását, vagy az Unió pénzügyi rendszere egészének vagy egy részének stabilitását fenyegető veszélyek fennállását a következő kritériumok és tényezők alapján kell meghatározni:

a) egy adott tagállamot vagy a pénzügyi rendszer egésze szempontjából fontosnak tartott pénzügyi intézményt, például az Unióban tevékenykedő hitelintézetet, biztosítótársaságot, piaciinfrastruktúra-szolgáltatót vagy vagyonkezelő vállalatot érintő súlyos, esetlegesen pénzügyi bizonytalansághoz vezető pénzügyi, monetáris vagy költségvetési problémák fennállása, ha e problémák veszélyeztethetik a pénzügyi piacok szabályos működését és integritását vagy az Unió pénzügyi rendszerének stabilitását;

b) valamely tagállam vagy a pénzügyi rendszer egésze szempontjából fontosnak tartott hitelintézet vagy más pénzügyi intézmény, például az Unióban tevékenykedő biztosítótársaság, piaciinfrastruktúra-szolgáltató vagy vagyonkezelő vállalat nemteljesítése vagy olyan hitelminősítése, amely az említett intézmények fizetőképességével kapcsolatban súlyos bizonytalanságot teremt, vagy ésszerű várakozás szerint ilyen bizonytalanságot teremthet;

c) a pénzügyi rendszer egésze szempontjából fontosnak tartott hitelintézethez vagy más pénzügyi intézményhez, például az Unióban tevékenykedő biztosítótársasághoz, piaciinfrastruktúra-szolgáltatóhoz vagy vagyonkezelő vállalathoz, illetve állampapír-kibocsátóhoz köthető pénzügyi eszközt érintő, jelentős lefelé irányuló spirált eredményező erőteljes eladási nyomás vagy szokatlan volatilitás;

d) a jelentős pénzügyi kibocsátók, piaci infrastruktúrák, elszámolási és kiegyenlítési rendszerek, valamint illetékes hatóságok fizikai struktúráiban bekövetkező kár, amely jelentős mértékben és hátrányosan érintheti a piacokat, különösen természeti katasztrófából vagy terrortámadásból eredő károk esetén;

e) valamely fizetési rendszert vagy elszámolási folyamatot érintő, különösen a bankközi műveletek vonatkozásában bekövetkező üzemzavar, amely súlyos zavarokat, illetve késéseket okoz vagy okozhat a fizetések és az elszámolás terén az uniós fizetési rendszerekben, különösen akkor, ha ez a pénzügyi vagy gazdasági feszültség növekedéséhez vezethet valamely, a pénzügyi rendszer egésze szempontjából fontosnak tartott hitelintézeten vagy más pénzügyi intézményen, például biztosítótársaságon, piaciinfrastruktúra-szolgáltatón vagy vagyonkezelő vállalaton belül, illetve egy tagállamban;

f) valamely árucikkel kapcsolatos jelentős és hirtelen keresletnövekedés vagy kínálatszűkülés, amely felborítja a kereslet és a kínálat egyensúlyát;

g) egy személy vagy több, összehangoltan fellépő személy által valamely árucikk terén egy vagy több kereskedési helyszínen, egy vagy több piaci szereplőn keresztül tartott jelentős pozíció;

h) az üzletmenet folytonosságát befolyásoló események miatt valamely kereskedési helyszín képtelensége a saját pozíciómenedzselési hatásköreinek gyakorlására.

(2) A 600/2014/EU rendelet 45. cikke (1) bekezdése b) pontjának alkalmazásában a pozíció vagy a kitettség nagyságrendjének megfelelő mértékű csökkentését a következő kritériumok és tényezők alapján kell meghatározni:

a) a pozícióbirtokos jellege (például termelő vállalat, fogyasztó vagy pénzügyi intézmény);

b) a pénzügyi eszköz lejárata;

c) a pozíció mérete az árualapú származtatott termékek érintett piacának méretéhez képest;

d) a pozíció mérete a mögöttes áruk piacának méretéhez képest;

e) a pozíció iránya (rövid vagy hosszú) és a deltatényezők, illetve deltatényező-tartományok;

f) a pozíció célja, különös tekintettel arra, hogy azt fedezetnek vagy pénzügyi kitettségnek szánták-e;

g) a pozícióbirtokos adott méretű pozíciókkal kapcsolatos, illetve az adott árucikk adásvétele terén szerzett tapasztalata;

h) a személy által a mögöttes piacon vagy ugyanazon származtatott termék különböző lejáratú jegyzései formájában tartott egyéb pozíciók;

i) a piac likviditása és az intézkedés más piaci szereplőkre gyakorolt hatása;

j) a teljesítés módja.

(3) A 600/2014/EU rendelet 45. cikke (3) bekezdése b) pontjának alkalmazásában azon helyzeteket, amelyekben felmerül a szabályozási arbitrázs kockázata, a következő kritériumok alapján kell meghatározni:

a) hogy más kereskedési helyszínen vagy tőzsdén kívül is kereskednek-e ugyanazzal a szerződéssel;

b) hogy más kereskedési helyszínen vagy tőzsdén kívül is kereskednek-e lényegében egyenértékű (hasonló és kapcsolódó, de ugyanazon helyettesíthető nyitott pozíció részét képezőnek nem minősülő) szerződéssel;

c) a döntés által a mögöttes áru piacára gyakorolt hatások;

d) a döntés által az ESMA pozíciómenedzselési hatáskörén kívül eső piacokra és résztvevőkre gyakorolt hatások; valamint

e) az ESMA fellépésének hiányában a pénzügyi piacok szabályos működésére és integritására gyakorolt valószínűsíthető hatás.

(4) A 600/2014/EU rendelet 45. cikke (2) bekezdése b) pontjának alkalmazásában az ESMA az e cikk (1) bekezdésében előírt kritériumokat és tényezőket alkalmazza annak figyelembevételével, hogy a tervezett intézkedésre azért kerül-e sor, mert az illetékes hatóságok elmulasztották a fellépést, vagy pedig azért, mert olyan további kockázat kezelésére van szükség, amelyet az illetékes hatóságok nem képesek a 2014/65/EU irányelv 69. cikke (2) bekezdésének j) vagy o) pontjában leírtak szerint megfelelően kezelni.

Az első albekezdés alkalmazásában akkor tekintendő úgy, hogy az illetékes hatóságok elmulasztották a fellépést, ha a rájuk ruházott hatáskörök alapján az esemény időpontjában elegendő szabályozási hatáskörrel rendelkeztek ahhoz, hogy más illetékes hatóság segítsége nélkül teljes körűen kezeljék a fenyegető veszélyhelyzetet, ezt azonban nem tették meg.

Abban az esetben tekintendő úgy, hogy az illetékes hatóságok nem képesek megfelelően kezelni valamely veszélyt, ha a 600/2014/EU rendelet 45. cikke (10) bekezdésének a) pontjában említett tényezők közül egy vagy több az illetékes hatóságok joghatóságában és egy vagy több további joghatóságban is előfordul.

VI. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

23. cikk

Átmeneti rendelkezések

(1) Az 5. cikk (1) bekezdésétől eltérve az illetékes hatóságok e rendelet hatálybalépésének napjától e rendelet alkalmazásának kezdőnapjáig a következő ütemterv szerint végeznek likviditásértékeléseket, amelyek eredményeit azok lezárultát követően azonnal közzéteszik:

a) amennyiben az a nap, amelyen egy kereskedési helyszínen első alkalommal kereskednek valamely pénzügyi eszközzel az Unióban, nem kevesebb mint tíz héttel megelőzi a 600/2014/EU rendelet alkalmazásának kezdőnapját, az illetékes hatóságok legkésőbb a 600/2014/EU rendelet alkalmazásának kezdőnapja előtt négy héttel teszik közzé az értékelések eredményeit;

b) amennyiben az a nap, amelyen egy kereskedési helyszínen első alkalommal kereskednek valamely pénzügyi eszközzel az Unióban, a 600/2014/EU rendelet alkalmazásának kezdőnapja előtt tíz héttel kezdődő és a 600/2014/EU rendelet alkalmazásának kezdőnapját megelőző napon végződő időszakra esik, az illetékes hatóságok legkésőbb a 600/2014/EU rendelet alkalmazásának kezdőnapján teszik közzé az értékelések eredményeit.

(2) Az (1) bekezdésben említett értékeléseket a következőképpen kell végrehajtani:

a) amennyiben az a nap, amelyen egy kereskedési helyszínen első alkalommal kereskednek valamely pénzügyi eszközzel az Unióban, nem kevesebb mint tizenhat héttel megelőzi a 600/2014/EU rendelet alkalmazásának kezdőnapját, az értékeléseket a 600/2014/EU rendelet alkalmazásának kezdőnapja előtt ötvenkét héttel kezdődő, negyven hétig tartó referencia-időszak tekintetében rendelkezésre álló adatok alapján kell elvégezni;

b) amennyiben az a nap, amelyen egy kereskedési helyszínen első alkalommal kereskednek valamely pénzügyi eszközzel az Unióban, a 600/2014/EU rendelet alkalmazásának kezdőnapja előtt tizenhat héttel kezdődő és a 600/2014/EU rendelet alkalmazásának kezdőnapja előtt tíz héttel végződő időszakra esik, az értékeléseket a pénzügyi eszköz első négyhetes kereskedési időszaka tekintetében rendelkezésre álló adatok alapján kell elvégezni;

c) amennyiben az a nap, amelyen egy kereskedési helyszínen első alkalommal kereskednek valamely pénzügyi eszközzel az Unióban, a 600/2014/EU rendelet alkalmazásának kezdőnapja előtt tíz héttel kezdődő és a 600/2014/EU rendelet alkalmazásának kezdőnapját megelőző napon végződő időszakra esik, az értékeléseket a pénzügyi eszköz vagy valamely más, vélhetően az adott pénzügyi eszközhöz hasonló jellemzőkkel bíró pénzügyi eszköz kereskedési előzményei alapján kell elvégezni.

(3) Az illetékes hatóságok, piacműködtetők és befektetési vállalkozások, köztük a kereskedési helyszínt működtető befektetési vállalkozások a 600/2014/EU rendelet alkalmazásának kezdőnapját követő év április 1-jéig az (1) bekezdéssel összhangban közzétett információkat használják a 600/2014/EU rendelet 2. cikke (1) bekezdése 17. pontja b) alpontjának alkalmazásában.

(4) A (3) bekezdésben említett időszak során a (2) bekezdés b) és c) pontjában említett pénzügyi eszközök tekintetében az illetékes hatóságok biztosítják a következőket:

a) hogy az (1) bekezdéssel összhangban közzétett információk megfelelőek maradjanak a 600/2014/EU rendelet 2. cikke (1) bekezdése 17. pontja b) alpontjának céljára;

b) hogy az (1) bekezdéssel összhangban közzétett információkat szükség esetén hosszabb kereskedési időszak és átfogóbb kereskedési előzmények alapján frissítsék.

24. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet 2018. január 3-ától alkalmazandó.

A 23. cikket mindazonáltal e rendelet hatálybalépésének napjától kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2016. május 18-án.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER

(1) HL L 173., 2014.6.12., 84. o.

(2) Az Európai Parlament és a Tanács 1095/2010/EU rendelete (2010. november 24.) az európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapír-piaci Hatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/77/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 331., 2010.12.15., 84. o.).

(3) Elem mentése Az Európai Parlament és a Tanács 1093/2010/EU rendelete (2010. november 24.) az európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/78/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 331., 2010.12.15., 12. o.).

(4) A Bizottság (EU) 2017/590 felhatalmazáson alapuló rendelete (2016. július 28.) a 600/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az ügyletek illetékes hatóságoknak történő bejelentésére vonatkozó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről (lásd e Hivatalos Lap 449. oldalát).

(5) A Bizottság (EU) 2017/572 felhatalmazáson alapuló rendelete (2016. június 2.) a 600/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a kereskedés előtti és a kereskedés utáni adatok rendelkezésre bocsátásának és az adatok bontási szintjének meghatározására vonatkozó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről (lásd e Hivatalos Lap 142. oldalát).

(6) A Bizottság (EU) 2017/571 felhatalmazáson alapuló rendelete (2016. június 2.) a 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az adatszolgáltatók engedélyezésére, szervezeti követelményeire és az ügyletek általuk történő közzétételére vonatkozó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről (lásd e Hivatalos Lap 126. oldalát).

(7) A Bizottság (EU) 2017/587 felhatalmazáson alapuló rendelete (2016. július 14.) a pénzügyi eszközök piacairól szóló 600/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a részvényekkel, letéti jegyekkel, tőzsdén kereskedett alapokkal, certifikátokkal és más hasonló pénzügyi eszközökkel kapcsolatos, kereskedési helyszínekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó átláthatósági követelményeket és bizonyos részvények ügyleteinek kereskedési helyszínen vagy rendszeres internalizálónál való végrehajtására irányuló kötelezettséget meghatározó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről (lásd e Hivatalos Lap 387. oldalát), I. melléklet 2. táblázat.

(8) Az Európai Parlament és a Tanács 236/2012/EU rendelete (2012. március 14.) a short ügyletekről és a hitel-nemteljesítési csereügyletekkel kapcsolatos egyes szempontokról (HL L 86., 2012.3.24., 1. o.).

(9) A Bizottság (EU) 2017/565 felhatalmazáson alapuló rendelete (2016. április 25.) a 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a befektetési vállalkozások szervezeti követelményei és működési feltételei, valamint az irányelv alkalmazásában meghatározott kifejezések tekintetében történő kiegészítéséről (lásd e Hivatalos Lap 1. oldalát).

(10) A Bizottság (EU) 2017/583 felhatalmazáson alapuló rendelete (2016. július 14.) a pénzügyi eszközök piacairól szóló 600/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a kötvényekkel, strukturált pénzügyi termékekkel, kibocsátási egységekkel és származtatott termékekkel kapcsolatos, kereskedési helyszínekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó átláthatósági követelményeket meghatározó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről (lásd e Hivatalos Lap 229. oldalát).

(11) Az Európai Parlament és a Tanács 2014/49/EU irányelve (2014. április 16.) a betétbiztosítási rendszerekről (HL L 173., 2014.6.12., 149. o.).

MELLÉKLET

A részvények, letéti jegyek, tőzsdén kereskedett alapok és certifikátok likvid piacának meghatározása céljából szolgáltatandó adatok

1. táblázat

A jelölések magyarázata

2. táblázat

A részvények, letéti jegyek, tőzsdén kereskedett alapok és certifikátok likvid piacának meghatározása céljából szolgáltatandó adatok részletes meghatározása