3129/2015. (VII. 9.) AB végzés

alkotmányjogi panasz visszautasításáról

Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő

végzést:

Az Alkotmánybíróság a Kaposvári törvényszék 1.Pf.12.353/2014/2. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.

Indokolás

[1] 1. Az indítványozó alapítvány és magánszemély indítványozó készfizető kezessége mellett megbízási szerződést kötött egy gazdasági társasággal (a továbbiakban: az egyedi ügy felperese). Az egyedi ügy felperese megbízottként integrált közösségi és szolgáltató tér kialakítására és működtetésére igénybe vehető támogatási kérelem benyújtására volt köteles, melynek részfeladatait a szerződésben pontokba szedve meghatározták. A megbízási díj - az egyes részfeladatok díjának összegeként - 6 500 000 Ft+áfa összegben került meghatározásra. A szerződés 4.1. b) pontjában foglalt feladatért - "integrált mérnöki szolgáltatás" - a kikötött 4 150 000 Ft+áfa összeg helyett az indítványozók csak 2 150 000 Ft+áfa összeget fizettek meg, mivel szerintük a szerződés szerinti teljes összeg a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 201. § (2) bekezdése alapján feltűnően aránytalan a ténylegesen elvégzett szolgáltatáshoz képest. Az egyedi ügy felperese a szerződés alapján járó, elmaradt 2 000 000 Ft+áfa megfizetésére kötelezni kérte az elsőfokú bíróságot. Az elsőfokú bíróság igazságügyi építész, valamint pályázatíró szakértő kirendelése mellett megállapította, hogy az egyes megbízási díjak külön-külön és együttesen sem arányosak, mivel több részfeladat teljesítése elmaradt, ezért a keresetet elutasította.

[2] Az egyedi ügy felperese fellebbezést nyújtott be, melynek eredményeképpen a másodfokon eljáró Kaposvári Törvényszék az elsőfokú ítéletet megváltoztatta. Az ítéletének indokolásában arra mutatott rá, hogy a felek gondossági típusú szerződést kötöttek, vagyis a megbízottat az ügy ellátásáért illeti meg a megbízási díj, nem az eredményes eljárásért, így a megbízás teljesítésének nem feltétele az, hogy a megbízott elérje a megbízó által kívánt eredményt. Az indítványozók nem hivatkoztak olyan körülményre, amely arra utalna, hogy az egyedi ügy felperese az őt terhelő bármely kötelezettséget megszegi.

[3] Az indítványozók az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 27. § szerinti alkotmányjogi panasszal támadták meg a Kaposvári Törvényszék döntését. Panaszukban az Alaptörvény XXIV. és XXVIII. cikkében foglalt tisztességes eljárás követelményének sérelmét állították; érvelésük szerint ugyanis a törvényszék nem tett eleget indokolási kötelezettségének azzal, hogy nem adta indokát annak, miért mellőzi a bizonyítékok köréből a szakértői véleményt, illetve miért tesz azzal ellentétes megállapításokat. Emellett kifogásolták azt, hogy a törvényszék az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap társfinanszírozásában megvalósuló támogatások igénybevételének általános szabályairól szóló 23/2007. (IV. 17.) FVM rendeletet alkalmazta annak ellenére, hogy az elvégzett szolgáltatás nem merítette ki a benne foglalt mérnöki tevékenységet.

[4] 2. Az Abtv. 27. §-a értelmében alaptörvény-ellenes bírói döntéssel szemben az egyedi ügyben érintett személy vagy szervezet alkotmányjogi panasszal fordulhat az Alkotmánybírósághoz, ha az ügy érdemében hozott döntés vagy a bírósági eljárást befejező egyéb döntés az indítványozó Alaptörvényben biztosított jogát sérti, valamint az indítványozó a jogorvoslati lehetőségeit már kimerítette, vagy jogorvoslati lehetőség nincs számára biztosítva. Az Abtv. 29. §-a alapján az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség, vagy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés esetén fogadja be.

[5] Panaszukban az indítványozók a szakértő állásfoglalásának mellőzését hiányolják, valamint téves jogszabályalkalmazást állítanak. Az Alkotmánybíróság döntéseiben következetesen érvényre juttatja azt az álláspontot, hogy "[a] bírói döntés elleni alkotmányjogi panasz [...] nem tekinthető a bírósági szervezeten belül jogorvoslattal (már) nem támadható bírói határozatok által okozott valamennyi jogsérelem orvoslása eszközének. [...] A jogszabályokat a bíróságok értelmezik, az Alkotmánybíróság csak az értelmezési tartomány alkotmányos kereteit jelölheti ki. Ez a jogkör azonban nem teremthet alapot arra, hogy minden olyan esetben beavatkozzon a bíróságok tevékenységébe, amikor olyan (állítólagos) jogszabálysértő jogalkalmazásra került sor, mely egyéb jogorvoslati eszközzel már nem orvosolható" (3325/2012. (XI. 12.) AB végzés, Indokolás [13]-[14]). Az Alkotmánybíróság emellett nem vizsgálja azt, hogy az indokolásban megjelölt bizonyítékok és megjelenő érvek megalapozottak-e, mint ahogy azt sem, hogy a jogalkalmazó helytállóan értékelte-e az eljárásban beszerzett bizonyítékokat és előadott érveket, vagy a konkrét ügyben a bírói mérlegelés eredményeként megállapított tényállás megalapozott-e. A tényállás megállapítása, a bizonyítékok értékelése, és mérlegelése ugyanis az eljárási jogi szabályokban a jogalkalmazó számára fenntartott feladat. (3237/2012. (IX. 28.) AB végzés, Indokolás [12]; 3309/2012. (XI. 12.) AB végzés, Indokolás [5]) A tisztességes eljárás alkotmányos követelményéből az következik, hogy a bíróság az eljárásban szereplő feleknek az ügy lényegi részeire vonatkozó észrevételeit kellő alapossággal megvizsgálja, és ennek értékeléséről határozatában számot adjon. (7/2013. (III. 1.) AB határozat, Indokolás [34]) Tekintettel arra, hogy a jelen esetben az indítványozók panasza nem mutat túl a rendes bíróságok hatáskörébe tartozó kérdések felülbírálatán, az ügyben nem merült fel olyan, a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség, avagy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés, amely esetén az Abtv. 29. §-a alapján az indítvány érdemi vizsgálatának lenne helye.

[6] 3. Mindezekre tekintettel az Alkotmánybíróság az indítványt az Ügyrend 30. § (2) bekezdés a) pontja alapján visszautasította.

Budapest, 2015. június 30.

Dr. Szívós Mária s. k.,

tanácsvezető alkotmánybíró

Dr. Balsai István s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Pokol Béla s. k.,

előadó alkotmánybíró[1]

Dr. Stumpf István s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Varga Zs. András s. k.,

alkotmánybíró[2]

Alkotmánybírósági ügyszám: IV/403/2015.