BH 2021.6.160 I. A terhelt beszámítási képességének esetleges - tisztázott - korlátozottsága önmagában nem zárja ki automatikusan a beismerő nyilatkozatának elfogadását. Ebben az esetben azonban egyebek mellett a terhelt elmeállapotára is figyelemmel kell azt vizsgálni, hogy a konkrét ügyben, a konkrét cselekmény tekintetében a terhelt e nyilatkozatának természetét és elfogadásának következményeit megértette-e. Ezzel szemben a terhelt beszámítási képessége iránti észszerű kétely a terheltnek a nyomozás során megállapított és a vádiratban írt beszámítási képességével kapcsolatos bizonytalanságot jelenti.

II. A beszámítási képesség mindig az adott ügyben elbírált cselekmény tekintetében vizsgálandó; sem a cselekmények időbeli közelsége, sem a hasonló jellege nem ad alapot arra, hogy a bíróság más ügyben, más cselekmény tekintetében készült szakvélemény alapján állapítsa meg a terheltnek az adott cselekmény tekintetében fennálló beszámítási képességét vagy annak hiányát. Az ilyen szakvélemény felveti annak lehetőségét, hogy a terhelt beszámítási képessége az újabb ügyében elbírálandó cselekmény tekintetében is korlátozott volt. Ez pedig olyan kétely, ami a konkrét ügyben a beismerő nyilatkozat elfogadását és az ügy előkészítő ülésen való elbírálását kizárja [Be. 504. § (2) bek. a) és b) pont].

Pertörténet:

Szombathelyi Járásbíróság B.158/2019/7., Szombathelyi Törvényszék Bf.79/2019/8., Kúria Bt.1399/2020/7. (*BH 2021.6.160*)

***********

[1] A járásbíróság a 2019. október 8. napján, előkészítő ülésen meghozott ítéletében a terheltet bűnösnek mondta ki folytatólagosan elkövetett lopás vétségében [Btk. 370. § (1) bek., (2) bek. b) pont bf) alpont], és ezért 5 napi elzárásra ítélte.

[2] Az ítélet ellen az ügyész által eljárási szabálysértés - a terhelt beismerő nyilatkozatának a törvényi feltételek hiányában történt elfogadása - miatt bejelentett fellebbezését elbírálva a törvényszék mint másodfokú bíróság a 2020. február 18. napján meghozott végzésével az elsőfokú bíróság határozatát helybenhagyta.

[3] A bíróság jogerős ítéletében megállapított tényállás szerint a terhelt elmebetegségben, szellemi leépülésben, tudatzavarban nem szenved, illetve nem szenvedett, ugyanakkor nála szenvedélybetegség: alkoholfüggőség, személyiségzavar és enyhe fokú veleszületett szellemi fogyatékosság került megállapításra. Kóros elmeállapota a jelen terhére rótt cselekmények elkövetésekor is fennállott és jelenleg is fennáll, amely őt a terhére rótt cselekmények társadalomra veszélyességének felismerésében, illetve abban, hogy e felismerésének megfelelően cselekedjék, enyhe fokban korlátozta.

[4] A terhelt 2019. március 1. és 8. napja között három alkalommal bement az F. Zs. tulajdonát képező, H., B. utca 33. szám alatti ingatlanhoz tartozó pincébe oly módon, hogy a pince ajtaját benyomta és onnan összesen 10 liter fehér bort tulajdonított el 4000 forint értékben. Az okozott kár nem térült meg.

[5] A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a legfőbb ügyész nyújtott be jogorvoslati indítványt a törvényesség érdekében, a Be. 667. § (1) bekezdése alapján.

[6] Indokolásában idézte a jogerős ítéletnek a terhelt beszámítási képességére vonatkozó ténymegállapításait, és utalt arra, hogy azok egy hasonló ügyben 2018 júliusában készült, a nyomozás során beszerzett szakvéleményen alapulnak.

[7] Az indítvány emlékeztetett arra, hogy az elsőfokú ítélet ellen az ügyészség kifejezetten a terhelt beismerésének elfogadása miatt fellebbezett, mert álláspontja szerint annak a Be. 504. § (2) bekezdés b) pontjában foglalt feltétele hiányzott.

[8] Ezzel kapcsolatban a másodfokú bíróság indokolásában azt helyezte előtérbe, hogy az észszerű kétely vizsgálata nem csupán a beismerés önkéntességével kapcsolatban, hanem annak hitelességével összefüggésben is kötelező. A bíróság megalapozott döntésének meghozatalához az ügyiratok tartalmát is figyelembe kell vennie, melyek között rendelkezésre állt a szakértői vélemény, így a terhelt beszámítási képességének korlátozottságával kapcsolatban további kétely nem merült fel, ezért nem vált szükségessé bizonyítási eljárás lefolytatása. Kiemelte azt is, hogy a terhelt beszámítási képességével és beismerésének önkéntességével kapcsolatban a törvény nem kétséget kizáró bizonyosságot, hanem az észszerű kétely hiányát követeli meg; ez a bizonyosság mércéje.

[9] Ezért önmagában az a tény, hogy az eljárás során beszerzett szakértői vélemény szerint a terhelt a beszámítási képességét korlátozó kóros elmeállapotban szenved, nem teszi feltétlenül szükségessé a beismerő nyilatkozat elfogadásának megtagadását, ezt a kérdést a bíróságnak az adott ügyben egyéniesítve kell megvizsgálnia. Ebből a szempontból pedig jelentősége van annak, hogy a vád tárgyát egyszerű ténybeli és jogi megítélésű ügy képezte; ezért a terhelt beszámítási képességének enyhe fokú korlátozottsága ellenére is tisztában volt a beismerő nyilatkozatának természetével és jóváhagyásának következményeivel, nyilatkozatát ennek ismeretében tette meg.

[10] A legfőbb ügyész álláspontja szerint törvényt sértett az elsőfokú és a másodfokú bíróság, amikor az előkészítő ülésen lehetőséget látott a kóros elmeállapotú terhelt bűnösségére kiterjedő beismerő nyilatkozatának elfogadására.

[11] Álláspontja szerint a beszámítási képességet érintő észszerű kétely azon esetekben zárható ki, ahol az adott betegség - például személyiségzavar - ugyan megállapítható, de nem érte el a kóros elmeállapot szintjét és így a beszámítási képességet sem érintette; továbbá az előkészítő ülésen tapasztaltak szerint a terhelt a beismerő nyilatkozat elfogadásának természetét és következményeit megértette.

[12] A kóros elmeállapot meglétére utaló adat esetében ugyanakkor az észszerű kétely szükségképpen fennáll. A kóros elmeállapot orvosi kategória, megállapítása szakértői kompetencia. A beszámítási képesség vizsgálatakor minden ügyben a konkrét esettel összefüggésben kell feltárni az elkövetéskori tudatállapotot, a beszámítási képesség kizártságának vagy korlátozottságának pedig a megvalósított elkövetési magatartás tekintetében kell fennállnia. Az sem zárható ki, hogy egy adott elmekórtani elváltozás az egyik esetben kizárja, míg egy másik cselekmény vonatkozásában csak korlátozza vagy nem is érinti a beszámítási képességet. A beszámítási képesség ezen bizonytalansága az észszerű kétely meglétét jelzi.

[13] Erre figyelemmel a cselekmény egyszerű ténybeli és jogi megítélése nem alkalmas az észszerű kétely bíróság általi kizárására, mivel a kóros elmeállapot terjedelmétől függő értékelési és akarati képesség más-más eseményre vonatkozó megléte, korlátozottsága vagy hiánya is speciális szakértelemmel állapítható meg, továbbá a beismerő nyilatkozat elfogadásának eljárásjogi következményeit érintő értékelési és akarati képesség mértéke is eltérhet a terhelt cselekményére vonatkozó beszámítási képességétől.

[14] Amennyiben a kóros elmeállapot terjedelme a beszámítási képességet korlátozza, a beszámítási képesség hiánya egyértelmű, így kétségtelen az arra vonatkozó kétely észszerűsége. Ennek tisztázására azonban az előkészítő ülésen bizonyítás nem folytatható, a szakértői vélemény ismertetésére és - ennek hiányában - a bizonyítékként történő értékelésére, figyelembevételére sem kerülhet sor. A beszámítási képességet érintő következtetés levonása, a beszámítási képességet érintő kérdések megválaszolása csak tárgyalás keretében lehetséges.