136/2008. (XI. 20.) AB határozat

a 173/2008. (IV. 8.) OVB határozat ellen benyújtott kifogás tárgyában

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság által országos népszavazás kezdeményezésére irányuló aláírásgyűjtő ív mintapéldánya és az azon szereplő kérdés hitelesítése tárgyában hozott határozat ellen benyújtott kifogás alapján meghozta a következő

határozatot:

Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság 173/2008. (IV. 8.) OVB határozatát megsemmisíti, és az Országos Választási Bizottságot új eljárásra utasítja.

Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.

INDOKOLÁS

I.

Az Országos Választási Bizottság (a továbbiakban: OVB) a 173/2008. (IV. 8.) OVB határozatával (a továbbiakban: OVBh.) úgy döntött, hogy a magánszemély által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ív mintapéldányát hitelesíti. Az aláírásgyűjtő íven az alábbi kérdés szerepel:

"Egyetért-e Ön azzal, hogy a biztosítottak szabadon választhassanak egészségbiztosítási pénztárat?"

Az OVB megállapította, hogy az aláírásgyűjtő ív a törvényben meghatározott formai, valamint a népszavazásra feltenni kívánt kérdésre vonatkozó tartalmi követelményeknek eleget tesz, a hitelesítésnek akadálya nincs.

A törvényes határidőn belül kifogás érkezett az Alkotmánybírósághoz, melyben a kifogás előterjesztője az OVBh. megsemmisítését és az OVB új eljárásra utasítását kérte. Álláspontja szerint a kérdés nem felel meg az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998. évi III. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 13. § (1) bekezdése szerinti egyértelműség követelményének. Rámutatott arra, hogy az akkor hatályos rendelkezések alapján, nevezetesen az egészségbiztosítási pénztárakról szóló 2008. évi I. törvény (a továbbiakban: Ebptv.) 2. § (3) és (7) bekezdése szerint is lehetőség van az egészségbiztosítási pénztárak közötti szabad választásra. Utalt az OVB egy korábbi határozatára, ahol az OVB megtagadta az aláírásgyűjtő ív hitelesítését, mert a hatályos jogszabályok értelmében is lehetőség volt a kérdésben szereplő jog gyakorlására, s így a feltenni kívánt kérdés félrevezető volt.

II.

Az Nsztv. vonatkozó rendelkezése:

"13. § (1) A népszavazásra feltett konkrét kérdést úgy kell megfogalmazni, hogy arra egyértelműen lehessen válaszolni."

III.

Az indítvány az alábbiak szerint megalapozott.

1. Az Alkotmánybíróság hatáskörét a jelen ügyben az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 1. § h) pontja alapján a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 130. §-a határozza meg. Az Alkotmánybíróság eljárása ebben a hatáskörben jogorvoslati természetű. Az Alkotmánybíróság az OVB határozatában, valamint a kifogásban foglaltak alapján azt vizsgálja, hogy az aláírásgyűjtő ív és a rajta szereplő kérdés hitelesítéséről szóló döntése során az OVB az Alkotmánynak és az irányadó törvényeknek megfelelően járt-e el [63/2002. (XII. 3.) AB határozat, ABH 2002, 342, 344.]. Az Alkotmánybíróság feladatát e hatáskörben eljárva is alkotmányos jogállásával és rendeltetésével összhangban látja el [25/1999. (VII. 7.) AB határozat, ABH 1999, 251, 256.].

2. Az Nsztv. 13. § (1) bekezdése értelmében a népszavazásra feltett konkrét kérdést úgy kell megfogalmazni, hogy arra egyértelműen lehessen válaszolni. Az Alkotmánybíróság gyakorlatában az egyértelműség követelményének vizsgálata azt jelenti, hogy a népszavazásra szánt kérdés egyértelműen megválaszolható-e, azaz eldöntendő kérdés eset ében arra "igen"-nel vagy "nem"-mel lehet-e fel elni. Ahhoz azonban, hogy a választópolgár a népszavazásra feltett kérdésre egyértelműen tudjon válaszolni, az szükséges, hogy a kérdés világos és kizárólag egyféleképpen értelmezhető legyen. A kérdés egyértelműségének megállapításakor az Alkotmánybíróságnak vizsgálnia kell azt is, hogy a népszavazás eredménye alapján az Országgyűlés - az akkor hatályban lévő jogszabályok szerint - el tudja-e dönteni, hogy terheli-e jogalkotási kötelezettség, és ha igen, milyen. [51/2001. (XI. 29.) AB határozat, ABH 2001, 392, 396.]

3. Az aláírásgyűjtő ív benyújtásának (2008. március 14.) és OVB általi elbírálásának (2008. április 8.) időpontjában hatályban volt a kifogás benyújtója által hivatkozott Ebptv., melyet azonban időközben az egészségbiztosítási pénztárakról szóló 2008. évi I. törvény felülvizsgálatáról szól ó 2008. évi XXIV. törvény 2008. június 6. napjával hatályon kívül helyezett. Így az Alkotmánybíróság az OVBh. felülvizsgálata során nem hagyhatta figyelmen kívül a határozatot követően a körülményekben bekövetkezett változásokat. (68/2008. AB határozat, Magyar Közlöny 2008, 69. sz. 4207.) Az Ebptv. hatályon kívül helyezésével ugyanis megszűnt az a jogi háttér, amellyel összefüggésben az egészségbiztosítási pénztárak közötti szabad választás lehetősége - a kezdeményezés benyújtásakor és OVB általi elbírálásakor még - értelmezhető volt. Ma is mód van arra, hogy az egészségügyi ellátások fedezetéről az emberek a kötelező társadalombiztosítási rendszeren kívüli jogviszony keretében gondoskodjanak. Ilyen jogviszonyt létesíthetnek (magán)biztosítóval vagy egészségpénztárral, ezek közül jelenleg is szabadon lehet választani. Az egészségbiztosítási pénztár elnevezés - a jogszabályi rendelkezésekből következően - azonban a kötelező egészségbiztosítási rendszeren belül alkalmazott fogalom. Az Ebptv. szerint több ilyen (részvénytársasági formában működő) pénztár létesült volna, de a törvény hatályon kívül helyezésével megmaradt a régi rendszer. Jelenleg lényegében egy egészségbiztosítási pénztár (az Országos Egészségbiztosítási Pénztár) létezik, melynek irányítása alatt működnek a fővárosi és a megyei egészségbiztosítási pénztárak mint az Országos Egészségbiztosítási Pénztár igazgatási szervei. Ebben a struktúrában a szabad választás lehetősége értelmezhetetlen. A szabad választás kérdését ugyanis megelőzi az, hogy egyáltalán legyen-e több olyan egészségbiztosítási pénztár, amelyek vonatkozásában a szabad választás értelmezhető. Az aláírásgyűjtő ív mintapéldányán szereplő kérdés - a jelenlegi szabályozás mellett - így tulajdonképpen egy másik kérdést is magában rejt. Mindezekre tekintettel a kérdés már nem fel el meg az egyértelműség követelményének, ezért nem hitelesíthető.

Az Alkotmánybíróság ezért az OVBh.-t a Ve. 130. § (3) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és az OVB-t új eljárásra utasította.

Az Alkotmánybíróság - figyelemmel az OVB határozatának a Magyar Közlönyben való megjelenésére - elrendelte e határozatnak a Magyar Közlönyben való közzétételét.

Dr. Paczolay Péter s. k.,

az Alkotmánybíróság elnöke

Dr. Balogh Elemér s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Bragyova András s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Holló András s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Kovács Péter s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Lenkovics Barnabás s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Lévay Miklós s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Trócsányi László s. k.,

előadó alkotmánybíró

Alkotmánybírósági ügyszám: 472/H/2008.