2008. évi I. törvény

az egészségbiztosítási pénztárakról[1]

Az Országgyűlés annak kinyilvánításával, hogy a biztosítási jogviszony keretében egészségügyi ellátást igénybevevők ellátása és az egészségügyi ellátórendszer finanszírozása a nemzeti kockázatközösségen alapuló, szolidaritás elvű, kötelező, egységes társadalombiztosításon nyugszik,

az egyén szabadságát tiszteletben tartó és biztonságos ellátást garantáló egészségbiztosítási rendszer megteremtése,

a valós szükségleteknek megfelelő közfinanszírozott egészségügyi ellátórendszer működtetése,

a köz- és a magánforrások összehangolt felhasználásával az egészségügyi ellátórendszer egyenlőtlenségeinek mérséklése, illetőleg fokozatos felszámolása,

az egészségügyi források ésszerű, hatékony és átlátható felhasználása,

az egészségügyi ellátásban részt vevő szervezetek és személyek szakmai együttműködése és a betegellátás ésszerű megszervezése,

az egészségügyi ellátások eredményesebbé és költséghatékonyabbá tétele,

az egészségügyi ellátórendszer szereplői felelősségének és döntési szabadságának kiterjesztése,

az egészségbiztosítási tevékenység mint szolgáltatás általános szakmai feltételeinek meghatározása és az egészségbiztosítási intézményrendszer működtetése, valamint

a kötelező egészségbiztosítás hosszú távon is biztonságos finanszírozásának megteremtése,

az egybiztosítós egészségbiztosítási rendszer részeként működő egészségbiztosítási pénztárakra vonatkozó szabályok meghatározása érdekében a következő törvényt alkotja:

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

Fogalmak

1. § E törvény alkalmazásában

1. biztosított: a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 5. §-a szerinti biztosított, valamint a Tbj. 13. §-a és 16. §-ának (1) bekezdése szerint egészségügyi szolgáltatásra jogosult személy, továbbá a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ebtv.) szerinti baleseti egészségügyi szolgáltatás tekintetében a Tbj. 15. §-ában meghatározott személy,

2. egészségbiztosítási pénztár (a továbbiakban: EBP): az e törvény szerint egészségbiztosítási szolgáltatás nyújtását kötelezően végző zártkörűen működő részvénytársaság,

3. pénztártag: az a biztosított, akinek részére EBP - erre irányuló jogviszony alapján - egészségbiztosítási szolgáltatás nyújtására kötelezett,

4. illetékes EBP: az az EBP, amely a pénztártag részére - erre irányuló jogviszony alapján - egészségbiztosítási szolgáltatás nyújtására kötelezett,

5. egészségbiztosítási szolgáltatás: a kötelező egészségbiztosítás keretében a pénztártagok által igénybe vehető egészségügyi szolgáltatások és a betegút szervezése, az igénybe vett egészségügyi szolgáltatások elszámolásában, finanszírozásában való részvétel, valamint az egészségügyi szolgáltatások igénybevételének és az egészségügyi szolgáltatóknak az ellenőrzése e törvény alapján és az egészségügyi szolgáltatókkal e törvény szerint kötött szerződések alapján, továbbá egyéb, törvényben megállapított feladatok,

6. egészségügyi szolgáltató: a tulajdoni formától és fenntartótól függetlenül minden, a 7. pont szerinti szolgáltatás nyújtására az egészségügyi hatóság által kiadott működési engedély alapján jogosult egyéni egészségügyi vállalkozó, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság,

7. egészségügyi szolgáltatás: az Ebtv. 10-17. és 21. §-a szerinti ellátások,

8. betegút: meghatározott betegséggel vagy más egészségügyi ellátást szükségessé tevő állapottal összefüggésben történő egészségügyi ellátási események sora,

9. gyógyszertár: a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény (a továbbiakban: Gyftv.) hatálya alá tartozó gyógyszertár,

10. gyógyszer: az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény 1. §-ának 1. pontjában meghatározott termék és a külön jogszabály szerinti tápszer,

11. gyógyászati segédeszköz: a Gyftv. 3. §-ának f) pontjában meghatározott eszköz,

12. gyógyászati ellátás: az orvosi rehabilitáció céljából társadalombiztosítási támogatással igénybe vehető gyógyászati ellátásokról szóló külön jogszabályban meghatározott ellátás,

13. orvostechnikai eszköz: az orvostechnikai eszközökről szóló külön jogszabályban meghatározott eszköz,

14. közeli hozzátartozó: a házastárs, az élettárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és a neveltgyermek, az örökbefogadó, a mostoha- és a nevelőszülő, valamint a testvér,

15. lakóhely: a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 5. §-ának (2) bekezdésében meghatározott hely,

16. EGT-állam: az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam, továbbá olyan állam, amelynek állampolgára az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállást élvez,

17. finanszírozási eljárásrend: a kötelező egészségbiztosítás keretében e törvény szerint nyújtható egészségügyi szolgáltatás leírását, illetve a szükséges eljárás (technológia) megnevezését, az adott ellátáshoz szükséges beavatkozás, gyógyszer (hatóanyag), továbbá gyógyászati segédeszköz megnevezését, mennyiségét, valamint az ellátásnak a külön jogszabály szerinti progresszivitási szintekre, illetve ellátási formákra tekintettel történő igénybevételének rendjét tartalmazó szabály,

18. egészségügyi technológia: az egészségügyi szolgáltatás során használatos orvostechnikai eszköz, diagnosztikus, terápiás, rehabilitációs eljárás, eljárássorozat, megelőzési, egészség-fejlesztési tevékenység,

19. befolyásoló részesedés: olyan közvetlen és közvetett tulajdon egy vállalkozásban, illetőleg egy vállalkozással létrejött olyan kapcsolat, amely alapján a befolyással rendelkező

a) összességében a tulajdoni hányad, illetőleg a szavazati jogok legalább tíz százalékát birtokolja,

b) a vállalkozás döntéshozó, ügyvezető vagy felügyelő szervei, illetőleg testületei tagjainak legalább húsz százalékát kinevezheti vagy elmozdíthatja, vagy

c) létesítő okirat vagy megállapodás alapján döntő befolyást gyakorolhat a vállalkozás működésére,

20. OECD: Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet,

21. fejkvóta-bevétel: az EBP-nek a 89. § (2) és (3) bekezdésében meghatározottak szerint megállapításra kerülő bevétele.

Alapelvek

2. § (1) A kötelező egészségbiztosítás külön törvényben meghatározottak szerint, a törvény erejénél fogva kiterjed minden, a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező természetes személyre.

(2) Az egészségügyi szolgáltatások a kötelező egészségbiztosítás keretében e törvény keretei között és az e törvény, valamint az Ebtv. felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok, finanszírozási, vizsgálati és terápiás eljárási rendek figyelembevételével - az egészségi állapot által megkövetelt, szakmailag indokolt mértékben - vehetők igénybe.

(3) A kötelező egészségbiztosítási rendszer országosan egységes. Az egészségbiztosítási pénztári rendszer minden biztosítottra vonatkozóan azonos feltételek mellett terjed ki. Az e törvény alapján finanszírozott egészségügyi szolgáltatások azonos szakmai tartalommal, bármilyen megkülönböztetés nélkül illetik meg a biztosítottakat.

(4) Az egészségügyi szolgáltatások igénybevételéért a pénztártagoknak kizárólag az e törvényben és az Ebtv.-ben meghatározott esetekben, és e törvények felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott mértékben kell térítési díjat fizetni.

(5) Az összehasonlítható teljesítmény elve és az átláthatóság elve alapján az EBP-nek tevékenységéről olyan nyilvántartásokat kell vezetnie és nyilvánosságra hoznia, amelyek alkalmasak arra, hogy az EBP-k teljesítménye és az általuk nyújtott szolgáltatások minősége megismerhető és összehasonlítható legyen.

(6) Az EBP-nek minden pénztártagja számára biztosítania kell az egyenlő bánásmód követelményének érvényesülését mind a pénztártagi jogviszony keletkezésekor, mind az egészségbiztosítási szolgáltatások nyújtása során a pénztártagi jogviszony fennállása alatt. Az EBP a tagsági jogviszony létesítését és fenntartását feltételhez nem kötheti.

(7) A kötelező egészségbiztosítási rendszer nyitottságának elve alapján az EBP-k közötti átlépés lehetősége jelen törvény szabályai szerint garantált a pénztártagok számára.

(8) A zárt gazdálkodás elve alapján az EBP gazdálkodása kizárólag az e törvényben meghatározott tevékenységekre irányulhat.

(9) A fejkvóta-bevétel egészségügyi szolgáltatások fedezetére szolgáló része kizárólag egészségügyi szolgáltatások megvásárlására fordítható, az az EBP más kötelezettsége fejében nem vonható végrehajtás alá.

(10) A mögöttes állami felelősség elve alapján az állam biztosítja a pénztártagok ellátását, ha az EBP működése a pénztártagok ellátását veszélyezteti.

II. Fejezet

AZ EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI PÉNZTÁRAK MŰKÖDÉSE

3. § (1) Egészségbiztosítási szolgáltatást csak az e törvényben foglaltak szerint létrehozott és érvényes működési engedéllyel rendelkező EBP végezhet. Az EBP főtevékenységként csak egészségbiztosítási szolgáltatást nyújthat, amely az alábbi feladatokat foglalja magában:

a) a kötelező egészségbiztosítás keretében a pénztártagok által igénybe vehető egészségügyi szolgáltatások és a betegút szervezése,

b) részvétel az igénybe vett egészségügyi szolgáltatások elszámolásában, finanszírozásában,

c) az egészségügyi szolgáltatások igénybevételének és az egészségügyi szolgáltatóknak az ellenőrzése e törvény és az egészségügyi szolgáltatókkal e törvény szerint kötött szerződések alapján,

d) egyéb, törvényben megállapított feladatok.

(2) Az EBP az egészségbiztosítási szolgáltatás és az ahhoz kapcsolódó, e törvényben megállapított feladatok mellett kizárólag a nem életbiztosítási ág "baleset", "betegség", illetve "baleset és betegség" vagy "egészségbiztosítás" ágazatai, továbbá az életbiztosítási ág hagyományos életbiztosítási ágazatán belüli baleseti és betegségi kiegészítő biztosítások vonatkozásában végezhet a biztosítókról és biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény (a továbbiakban: Bit.) 33. §-ában meghatározott ügynöki és többes ügynöki tevékenységet. Ügynöki és többes ügynöki tevékenysége során az EBP kizárólag a Bit. 1. melléklete A) részének 1. és 2. pontjában, B) részének a) pontjában, valamint a 2. melléklete I. részének utolsó francia bekezdésében meghatározott biztosításokat közvetíthet. E tevékenységek tekintetében az EBP-k feletti felügyeleti jogkört a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (a továbbiakban: PSZÁF) gyakorolja.

4. § (1) Az EBP olyan zártkörűen működő részvénytársaság, amelynek alapítója és e törvény szerinti többségi tulajdonosa a Magyar Állam. Az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter (a továbbiakban: vagyonkezelő) jár el a Magyar Állam nevében az alapítás során és gyakorolja a Magyar Állam részvényesi jogait. A részvényesi jogok gyakorlása során jogszabályban meghatározott esetekben a vagyonkezelő köteles az egészségbiztosításért felelős miniszter előzetes egyetértését beszerezni.

(2) Az EBP 51% szavazati jogot biztosító részvényei (a továbbiakban: forgalomképtelen részvények) a Magyar Állam forgalomképtelen kincstári vagyonába, egyéb részvényei az alapításkor a Magyar Állam üzleti vagyonába (a továbbiakban: forgalomképes részvények) tartoznak.

(3) Az EBP alapítására és működésére - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (a továbbiakban: Gt.) és az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény (a továbbiakban: Vtv.) szabályait kell alkalmazni, azzal, hogy az EBP alapítása és működése, valamint az EBP részvényei tekintetében a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanácsnak a Vtv.-ben meghatározott jogkörét a vagyonkezelő gyakorolja.

(4) Az EBP tekintetében a Gt. V. fejezete nem alkalmazható. A Gt. átalakulásra vonatkozó rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. Az EBP a Gt. szerinti előtársaságként nem működhet.

(5) Az EBP alapításától alapszabályának a 161. § (2) bekezdése szerinti módosításáig igazgatóság megválasztására nem kerül sor, az igazgatóság jogait a vezérigazgató gyakorolja.

(6) Az EBP alapítása, működése, valamint a forgalomképes részvények értékesítése során a Vtv. 29. §-ának (3) és (5) bekezdése, 33. §-ának (1) bekezdése, 39. §-a és 42. §-a, továbbá az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 95. §-ának (2)-(4) bekezdése nem alkalmazható.

(7) Az EBP legalább 20 millió forint jegyzett tőkével, kizárólag pénzbeli hozzájárulással alapítható.

(8) A forgalomképes részvények csak törzsrészvények lehetnek.

(9) Az EBP-ben - a Magyar Állam kivételével - nem szerezhet tulajdont

a) gyógyszer, gyógyászati segédeszköz, orvostechnikai eszköz gyártója, forgalmazója, gyógyászati ellátás nyújtója, gyógyszer forgalombahozatali engedélyének jogosultja,

b) egészségügyi szolgáltató - ideértve a Magyarországon működési engedéllyel rendelkező külföldi székhelyű egészségügyi szolgáltatót is -, valamint annak fenntartója, működtetője, illetve tulajdonosa,

c) aki az a) vagy b) pont szerinti személy felett legalább többségi befolyást gyakorol, vagy ezek legalább többségi befolyása alatt áll,

d) köztestület,

e) más EBP vezető tisztségviselője, annak közeli hozzátartozója, a testvérének házastársa, élettársa, továbbá a házastársának és az élettársának egyeneságbeli rokona és testvére, valamint az egyeneságbeli rokonának házastársa,

f) aki másik EBP-ben részesedéssel, vagy annak tulajdonosában közvetlen részesedéssel bír, illetve ezek bármelyikének e) pont szerinti hozzátartozója,

g) aki másik EBP felügyelő bizottsági tagja, könyvvizsgálója, illetve ezek bármelyikének e) pont szerinti hozzátartozója,

h) akinek üzleti kapcsolatrendszere és tulajdonosi szerkezete kizárja az EBP fölötti hatékony felügyelet gyakorlását,

i) aki végelszámolás alatt áll, vagy az ellene indított csődeljárás vagy felszámolási eljárás folyamatban van, illetve ha a személyes joga szerinti hasonló eljárás van folyamatban, vagy aki személyes joga szerint hasonló helyzetben van,

j) az, aki ellen a tárgyévet megelőző öt naptári éven belül az Egészségbiztosítási Felügyelet (a továbbiakban: Felügyelet) vagy a PSZÁF felügyeleti bírság kiszabásánál súlyosabb felügyeleti intézkedést alkalmazott, vagy ezek valamelyike által elrendelt, felügyeleti bírság kiszabásánál súlyosabb felügyeleti intézkedés van folyamatban,

k) aki olyan EBP kisebbségi tulajdonosa volt, melynek működési engedélye a 6. § (2) bekezdés b), d) vagy e) pontja alapján visszavonásra került,

l) aki egy évnél régebben lejárt adó-, vámfizetési vagy társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettségének - a letelepedése szerinti ország vagy az ajánlatkérő székhelye szerinti ország jogszabályai alapján-nem tett eleget, kivéve, ha megfizetésére halasztást kapott,

m) akinek tevékenységét a jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló 2001. évi CIV. törvény 5. §-a (2) bekezdésének b), illetőleg g) pontja alapján a bíróság jogerős ítéletében korlátozta, az eltiltás ideje alatt, illetőleg ha tevékenységét más bíróság hasonló okból és módon jogerősen korlátozta,

n) aki a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésével, a foglalkoztatásra irányuló bejelentési kötelezettség elmulasztásával és a külföldiek foglalkoztatásával összefüggő kötelezettségek teljesítésével kapcsolatban - öt évnél nem régebben meghozott -jogerős közigazgatási, illetőleg bírósági határozatban megállapított és munkaügyi bírsággal vagy befizetésre kötelezéssel sújtott jogszabálysértést követett el,

o) aki az egyenlő bánásmód követelményének az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvénybe ütköző - két évnél nem régebben meghozott - jogerős közigazgatási, illetve bírósági határozatban megállapított és bírsággal sújtott magatartást tanúsított,

p) aki gazdasági, illetőleg szakmai tevékenységével kapcsolatban jogerős bírósági ítéletben megállapított bűncselekményt követett el, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól nem mentesült,

q) aki a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: Btk.) szerinti bűnszervezetben részvétel - ideértve bűncselekmény bűnszervezetben történő elkövetését is -, vesztegetés, vesztegetés nemzetközi kapcsolatokban, az európai közösségek pénzügyi érdekeinek megsértése, illetve pénzmosás bűncselekményt, vagy személyes joga szerinti hasonló bűncselekményt követett el, feltéve, hogy a bűncselekmény elkövetése jogerős bírósági ítéletben megállapítást nyert, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól nem mentesült.

(10) A (9) bekezdés q) pontjában említett hasonló bűncselekmény alatt az Európai Unió más tagállamában letelepedett ajánlattevő esetében a 98/733/IB tanácsi együttes fellépés 2. cikkének (1) bekezdésében meghatározott bűnszervezetben való részvételt, az 1997. május 26-i tanácsi jogi aktus 3. cikkében meghatározott korrupciót, illetőleg a 98/742/IB tanácsi együttes fellépés 3. cikkének (1) bekezdésében meghatározott korrupciót, az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló egyezmény 1. cikke szerinti csalást, valamint a pénzügyi rendszerek pénzmosás céljára való felhasználásának megelőzéséről szóló, 1991. június 10-i 91/308/EGK tanácsi irányelv 1. cikkében meghatározott pénzmosást kell érteni.

(11) A kisebbségi tulajdonos az összeférhetetlenséget annak bekövetkezésétől számított 8 napon belül köteles a Felügyeletnek bejelenteni. A kisebbségi tulajdonos az összeférhetetlenség bekövetkezésétől számított 60 napon belül köteles az összeférhetetlenség megszüntetésére. A kisebbségi tulajdonos legkésőbb a 60 napos határidő lejártát követő 8 napon belül köteles a Felügyeletnek igazolni az összeférhetetlenség megszüntetését. E kötelezettségek bármelyikének elmulasztása esetén az összeférhetetlenség megszüntetésének igazolásáig a kisebbségi tulajdonos szavazati jogát nem gyakorolhatja és nem jogosult osztalékra, a Magyar Állam pedig élhet vételi jogával.

AZ EBP MŰKÖDÉSE

Működési engedély

5. § (1) Az egészségbiztosítási szolgáltatás nyújtásához a Felügyelet által kiadott működési engedély szükséges. A működési engedély módosítására az engedélyezésre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

(2) A Felügyelet annak a kérelmezőnek ad működési engedélyt, amely az e törvényben meghatározott feltételeknek megfelel.

(3) Az EBP-nek a működési engedély megadása iránti kérelméhez csatolnia kell

a) az alaptőke-emelésről szóló cégbírósági végzést;

b) az alapszabályt;

c) az üzletszabályzat tervezetét;

d) az EBP e törvény szerinti saját tőkéjének rendelkezésre bocsátását igazoló iratokat;

e) az EBP jegyzett tőkéjében legalább ötszázalékos részesedéssel vagy szavazati joggal rendelkező tulajdonos és a közvetett tulajdonosok azonosítására alkalmas adatokat;

f) a középtávú - az első három naptári évre vonatkozó - üzleti tervet;

g) a működéshez szükséges személyi és tárgyi feltételek meglétét igazoló okiratokat;

h) a folytatni kívánt tevékenységekre, valamint a pénztártagságra vonatkozó általános szerződési feltételeket;

i) nyilatkozatot arról, hogy a jogszabályban meghatározott, illetőleg jogszabályon alapuló adatszolgáltatások teljesítésére felkészült, valamint azt, hogy az ahhoz szükséges technikai feltételek rendelkezésre állnak;

j) számviteli politikájának, részletes számviteli rendszerének tervezetét;

k) az EBP likviditását, fizetőképességét súlyosan veszélyeztető állapot esetén alkalmazandó eljárás rendjét meghatározó szabályzat tervezetét;

l) a szervezeti és működési szabályzat tervezetét;

m) a betegút-szervezésre vonatkozó szabályzat tervezetét;

n) a várólista-szabályzat tervezetét;

o) a panaszkezelési szabályzat tervezetét.

(4) A Felügyelet a működési engedély iránti kérelmet elutasítja, ha

a) a kérelmező az e törvényben vagy az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban foglalt rendelkezéseknek nem felel meg,

b) aze törvényben meghatározott feltételeknek való megfelelést hitelt érdemlő módon nem igazolja, vagy

c) a kérelmező megtévesztő vagy valótlan adatot közölt.

6. § (1) Az EBP taglétszáma az átlépésre nyitva álló időszak utolsó napján legalább 500 ezer fő és nem haladja meg a 2 millió főt.

(2) A Felügyelet az EBP működési engedélyét visszavonja, ha

a) azengedély kiadásának feltételei már nem állnak fenn, és azok három hónapon belül nem pótolhatók, azzal, hogy a taglétszámra vonatkozó működési feltételt az átlépési időszak végén kell vizsgálni,

b) az EBP a nem vitatott tartozását az esedékességet követő hatvan napon belül nem egyenlítette ki, és vagyona (eszközei) az ismert hitelezők követelésének kielégítésére nem nyújtana fedezetet,

c) az engedéllyel rendelkező a működését a működési engedélye kiadásának időpontjától számított három hónapon belül nem kezdi meg, vagy három hónapot meghaladó időtartam alatt nem gyakorolja,

d) az engedéllyel rendelkező a tevékenységre vonatkozó, e törvényben és külön jogszabályban meghatározott előírásokat ismétlődően vagy súlyosan megszegi,

e) az engedélyt a Felügyelet megtévesztésével, vagy más jogszabálysértő módon szerezték meg.

(3) A (2) bekezdés szerinti esetekben a jogutód nélküli megszűnés szabályait kell alkalmazni.

Az EBP alapszabálya

7. § (1) Az EBP alapszabályának tartalmaznia kell az 1. mellékletben meghatározott rendelkezéseket, azoktól érvényesen eltérni nem lehet.

(2) Az alapszabály egyéb rendelkezései egyszerű szótöbbséggel állapíthatóak meg, illetve módosíthatók.

Az EBP részvényei és a részvényesi jogok gyakorlása

8. § (1) Az EBP átváltoztatható és jegyzési jogot biztosító kötvényt nem bocsáthat ki.

(2) Az EBP részvényei kizárólag névre szóló részvények lehetnek. Az EBP saját részvényt nem szerezhet.

(3) Semmis az a megállapodás, amely a forgalomképtelen részvényekkel kapcsolatos szavazati jog kizárására, korlátozására vagy meghatározott módon való gyakorlására vonatkozik.

(4) A forgalomképtelen részvények likvidációs hányadhoz fűződő elsőbbséget biztosító elsőbbségi részvények. Az elsőbbségi részvényekhez fűződő jogokat az alapszabály határozza meg.

(5) A Magyar Állam nevében a részvényesi jogokat a vagyonkezelő személyesen vagy meghatalmazott útján gyakorolja. Nem lehet meghatalmazott az Igazgatóság vagy a Felügyelő Bizottság tagja, illetve az EBP munkavállalója.

Forgalomképes részvényekre vonatkozó jogok és korlátozások

9. § (1) A Magyar Államot a forgalomképes részvények tekintetében elővásárlási és vételi jog illeti meg. A Magyar Állam nevében e jogokat a vagyonkezelő jogosult gyakorolni.

(2)[2]

(3) A Magyar Állam a forgalomképes részvényekre vonatkozó vételi jogát gyakorolhatja:

a) a 4. § (11) bekezdésében foglalt esetben,

b) amennyiben a kisebbségi tulajdonossal szemben csőd-, felszámolási, végelszámolási, hivatalból való törlési vagy ezekkel egyenértékű eljárás indul,

c) ha a 161. § (2) bekezdése szerinti alaptőke-emelés meghiúsul, vagy a kisebbségi tulajdonos a részvény ellenértékét határidőben nem fizette meg.

(4) A vételi jog gyakorlása esetén fizetendő vételárat a 2. melléklet szerint kell megállapítani.

(5) A forgalomképes részvény érvényesen nem terhelhető meg, arra használatra, vagyonkezelésbe, hasznosításba, más hasonló jogcímen hasznok szedésére vagy az abból eredő jogok - így különösen szavazati jogok, osztalékfizetéshez fűződő jogok - gyakorlására vonatkozó megállapodás, képviseleti megállapodás, részvény-kölcsönadási megállapodás, részvények feletti jogok gyakorlásának ellenértékért vagy ellenérték nélküli átengedéséről szóló megállapodás érvényesen nem köthető.

(6) A forgalomképes részvényekhez kapcsolódó vagy abból eredő követelések - így különösen osztalékkövetelés - személyhez fűződnek, azok érvényesen nem enged-ményezhetőek.

(7) Nem fizethető osztalék és osztalékelőleg az első értékesítés keretében történő részvényszerzés részvénykönyvbe való bejegyzését követő harmadik teljes üzleti év éves beszámolójának elfogadásáig. Az így felhalmozott eredménytartalék összegéből a részvényesek számára kifizetés e határidő elteltét követően sem teljesíthető.

(8) A vagyonkezelő akkor is köteles e törvénynek megfelelő versenyeztetési eljárást indítani forgalomképes részvény értékesítése érdekében, ha az a 159. § szerinti értékesítését követően kerül a Magyar Állam tulajdonába. A vagyonkezelő a versenyeztetési eljárást a forgalomképes részvény Magyar Állam által történő megszerzésének részvénykönyvbe való bejegyzését követő 30 napon belül köteles megindítani.

AZ EBP SZERVEZETE

Közgyűlés

10. § (1) Az 1. mellékletben meghatározott kizárólagos közgyűlési hatásköri szabályokkal ellentétesen megkötött jogügylet semmis.

(2) A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozó jogügyleteknél az ügylet értékének kiszámításánál a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény 35-40. §-a irányadó.

11. § (1) A közgyűlésen a Felügyelet képviselője és a könyvvizsgáló tanácskozási joggal részt vesz.

(2) A vezető állású személyeket - tanácskozási joggal - az EBP közgyűlésének felelősségi területüket érintő napirendi pontjai tárgyalására meg kell hívni.

(3) A közgyűlés a határozatait - az alapszabály eltérő rendelkezése hiányában - egyszerű szótöbbséggel hozza.

(4) Az igazgatóság a közgyűlési jegyzőkönyv egy hiteles példányát és a jelenléti ívet a közgyűlés befejezését követő harminc napon belül köteles a cégbírósághoz, a Felügyelethez és a vagyonkezelőhöz benyújtani.

Igazgatóság

12. § (1) A kisebbségi tulajdonossal működő EBP-ben hattagú igazgatóság létrehozása kötelező. Az EBP igazgatóságában legalább egy olyan tagnak kell lennie, aki az EBP-vel munkaviszonyban áll (a továbbiakban: belső tag) .

(2) Törvény eltérő rendelkezése hiányában a belső tag munkaviszonyának megszűnésével egyidejűleg az igazgatósági tagság is megszűnik.

(3) Az Igazgatóság két tagjának személyére a vagyonkezelő, egy tagjának személyére az egészségbiztosításért felelős miniszter, három tagjának személyére a kisebbségi tulajdonos tesz javaslatot. A többségi tulajdonos által jelölt egyik személy az EBP igazgatóságának elnöke.

(4) A közgyűlés a (3) bekezdés szerint jelölt tagokat köteles megválasztani, kivéve, ha törvényi kizáró ok áll fenn velük szemben.

(5) Amennyiben az EBP-ben nincs kisebbségi tulajdonos, az igazgatósági tagsággal járó jogokat a vagyonkezelő gyakorolja.

13. § (1) Az igazgatóság feladatkörét, működésének alapvető szabályait az 1. melléklet állapítja meg.

(2) Az igazgatóság részére a Gt. 30. §-ának (5) bekezdésében meghatározott felmentvény nem adható.

Összeférhetetlenség

14. § (1) Nem lehet az EBP igazgatóságának tagja:

a) országgyűlési képviselő, európai parlamenti képviselő, főpolgármester, polgármester, megyei közgyűlés elnöke, megyei (fővárosi) közgyűlés tagja, helyi önkormányzat képviselőtestületének tagja, illetve kisebbségi önkormányzati képviselő,

b) állami vezető, központi államigazgatási szerv vezetője és annak helyettese,

c) az Állami Számvevőszék elnöke, alelnöke, vezetői és számvevői,

d) a Magyar Nemzeti Bank elnöke, alelnöke, a Monetáris Tanács tagja,

e) a Felügyelet elnöke, alelnöke, vezetői és köztisztviselői, a PSZÁF főigazgatója, helyettesei és köztisztviselői, illetve e szervek felügyeleti tanácsainak tagjai, valamint a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács tagja,

f) más EBP vagy más EBP-ben befolyásoló részesedéssel rendelkező társaság igazgatósági tagja, vezető tisztségviselője, felügyelő bizottsági tagja és alkalmazottja, valamint más EBP részvényese,

g) az EBP belső ellenőrzési részlegének alkalmazottja,

h) egészségügyi szolgáltatónak, gyógyszer és gyógyászati segédeszköz, orvostechnikai eszköz gyártójának, forgalmazójának, gyógyszer forgalomba hozatali engedély jogosultjának vezető tisztségviselője, tulajdonosa,

i) aki a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól nem mentesült,

j) az a személy, aki befolyásoló részesedéssel rendelkezett, illetve vezető tisztségviselő, vezető állású személy volt olyan pénzügyi intézménynél, biztosítónál, önkéntes kölcsönös biztosító pénztárnál, egészségügyi szolgáltatónál, befektetési vállalkozásnál, befektetési alapkezelőnél és kockázati tőkealap-kezelőnél, amelyet fel kellett számolni, és akinek személyes felelősségét e helyzet kialakulásáért jogerős bírósági vagy hatósági határozat megállapította,

k) az a személy, aki súlyosan vagy ismételten megsértette e törvény vagy más, pénzügyi tevékenységre vonatkozó jogszabály előírásait és emiatt vele szemben a Felügyelet vagy a PSZÁF 5 évnél nem régebben kelt jogerős határozatában a kiszabható legmagasabb összegű bírságot alkalmazta, illetve a bíróság 5 évnél nem régebben kelt jogerős határozatában felelősségét megállapította,

l) aki az e törvény szerinti részvényértékesítési eljárás előkészítésében vagy lebonyolításában részt vett,

m) akit a bíróság jogerős határozatával foglalkozástól eltiltásként eltiltott attól, hogy gazdasági társaság vezető munkavállalója, vezető tisztségviselője legyen mindaddig, amíg az eltiltás hatálya alatt áll,

n) az a)-h) és l) pont szerinti személyek közeli hozzátartozója.

(2) Akivel szemben a Btk. XV. fejezetének VII. és VIII. címében, a XVII. és XVIII. fejezetében meghatározott bűncselekmény miatt az ügyész vádat emelt, vagy külföldön az illetékes hatóság vádat emelt olyan vagyon elleni vagy gazdasági bűncselekmény miatt, amely a magyar jog szerint is büntetendő, a büntetőeljárás jogerős befejezéséig nem lehet az igazgatóság tagja, illetve igazgatósági tagságát fel kell függeszteni.

15. § (1) Az EBP-nél vezető tisztségviselőnek és vezető állású személynek az nevezhető ki, illetve az választható meg, akinek személyét a megválasztás, illetve a kinevezés tervezett időpontját harminc nappal megelőzően az EBP a Felügyeletnek bejelentette, és a Felügyelet azt jóváhagyta. A Felügyelet nem tagadhatja meg a jóváhagyást, ha a bejelentésben megjelölt személy megfelel az e törvényben foglalt feltételeknek.

(2) A jóváhagyást megadottnak kell tekinteni, ha a Felügyelet a kérelem kézhezvételét követő harminc napon belül azt nem utasítja el, a jóváhagyási eljárást nem függeszti fel, a hiánypótlás érdekében nem intézkedik, vagy az eljárás ismételt megindítását, illetve a hiánypótlás beérkezését követő harminc napon belül nem hozza meg határozatát.

Képviselet

16. § (1) Cégjegyzésre - ideértve a bankszámla feletti rendelkezést is - és az EBP nevében az egészségbiztosítási szolgáltatással kapcsolatos kötelezettségvállalásra az igazgatóság tagjai és a cégvezető közül két személy együttesen jogosult.

(2) Az (1) bekezdés szerinti együttes aláírási jog - az EBP igazgatósága által jóváhagyott belső szabályzatban rögzített eljárási rend szerint, együttes aláírási jogként -a vezető állású személyek körében átruházható. A pénztártag kérésére az EBP nevében kötelezettséget vállaló személy aláírási jogát meghatározó belső szabályzatot és az átruházásról szóló megállapodást be kell mutatni.

A vezető állású személyek

17. § (1) Az EBP vezető állású személyként

a) cégvezetőt,

b) vezető jogtanácsost,

c) számviteli rendért felelős vezetőt,

d) belső ellenőrzési vezetőt (belső ellenőrt),

e) vezető orvost,

f) vezető gyógyszerészt

köteles foglalkoztatni, akiket az EBP kizárólag munkaviszony keretében alkalmazhat.

(2) Vezető állású személy az lehet, aki

a) nem esik a 14. §-ban foglalt korlátozások alá,

b) legalább 5 éves biztosítási; egészségbiztosítási; önkéntes kölcsönös biztosító pénztári; vállalati gazdálkodási vagy pénzügyi, illetve az államigazgatás pénzügyi, gazdasági vagy egészségügyi területén szerzett vezetői gyakorlattal rendelkezik azzal, hogy az előírt szakmai gyakorlat befejezése nem eshet az engedély iránti kérelem benyújtását 10 évvel megelőző időpontnál korábbi időpontra,

c) felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkezik, és

d) EBP-nél nem tevékenykedik könyvvizsgálóként.

(3) Az EBP-nél vezető állású személy nem lehet az, aki

a) befolyásoló részesedéssel rendelkezik, illetve vezető tisztségviselő, vezető állású személy olyan pénzügyi intézménynél, biztosítónál, önkéntes kölcsönös biztosító pénztárnál, egészségügyi szolgáltatónál, amely esetében a fizetőképtelenséget kizárólag felügyeleti szerve által alkalmazott felügyeleti intézkedéssel lehetett elkerülni, és akinek személyes felelősségét e helyzet kialakulásáért jogerős bírósági vagy hatósági határozat megállapította, vagy

b) befolyásoló részesedéssel rendelkezett, illetve vezető tisztségviselő, vezető állású személy volt olyan pénzügyi intézménynél, biztosítónál, önkéntes kölcsönös biztosító pénztárnál, egészségügyi szolgáltatónál, amelyet fel kellett számolni, és akinek személyes felelősségét e helyzet kialakulásáért jogerős bírósági vagy hatósági határozat megállapította;

c) súlyosan vagy ismételten megsértette e törvény vagy más, pénzügyi tevékenységre vonatkozó jogszabály előírásait és emiatt vele szemben a Felügyelet vagy a PSZÁF 5 évnél nem régebben kelt jogerős határozatában a kiszabható legmagasabb összegű bírságot alkalmazta, illetve a bíróság 5 évnél nem régebben kelt jogerős határozatában felelősségét megállapította;

d) más EBP vezető állású személye, vagy könyvvizsgálója.

A cégvezető

18. § (1) Az EBP-nél legalább egy cégvezető működik.

(2) A cégvezető felett a munkáltatói jogokat az igazgatóság gyakorolja.

(3) Az EBP cégvezetőjének az nevezhető ki, aki megfelel a 17. § (2) bekezdésében foglalt feltételeknek.

Vezető jogtanácsos

19. § (1) Vezető jogtanácsosként a 17. § (2) bekezdésének b) és c) pontjától eltérően az alkalmazható, aki

a) állam- és jogtudományi egyetemi végzettséggel rendelkezik,

b) jogi szakvizsgát tett,

c) legalább 5 éves, biztosítónál; az államigazgatás pénzügyi, gazdasági, egészségügyi vagy egészségbiztosítási területén; a biztosítók, biztosításközvetítők, szaktanácsadók szakmai érdekvédelmi szervénél; biztosításközvetítői tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetnél szerzett jogi gyakorlattal, vagy biztosítási szaktanácsadói szakmai gyakorlattal rendelkezik.

(2) A vezető jogtanácsos ellenőrzi, és aláírásával igazolja, hogy a Felügyelethez engedélyezésre benyújtott vagy a bejelentési kötelezettség alapján megküldött okmányok a jogszabályoknak megfelelnek.

Számviteli rendért felelős vezető

20. § (1) Számviteli rendért felelős vezetőként a 17. § (2) bekezdésének b) és c) pontjától eltérően az alkalmazható, aki

a) szakirányú egyetemi vagy főiskolai végzettséggel,

b) mérlegképes könyvelői szakképesítéssel,

c) legalább 5 éves, biztosítónál; önkéntes kölcsönös biztosító pénztárnál; pénzügyi intézménynél; befektetési vállalkozásnál; befektetési alapkezelőnél; kockázati tőkealap-kezelőnél; az államigazgatás pénzügyi, gazdasági vagy egészségbiztosítási területen szerzett számviteli vagy ellenőrzési gyakorlattal

rendelkezik.

(2) A számviteli rendért felelős vezető ellenőrzi, és a cégvezető mellett aláírásával igazolja a Felügyeletnek beküldött éves beszámoló, éves és negyedéves jelentés helytállóságát.

Belső ellenőr

21. § (1) Az EBP köteles a felügyelő bizottság szakmai irányítása alá tartozó belső ellenőrt alkalmazni.

(2) Belső ellenőrként a 17. § (2) bekezdésének b) és c) pontjától eltérően az alkalmazható, aki

a) szakirányú egyetemi vagy főiskolai végzettséggel,

b) legalább 5 éves, biztosítónál; önkéntes kölcsönös biztosító pénztárnál; pénzügyi intézménynél; befektetési vállalkozásnál; befektetési alapkezelőnél; kockázati tőkealap-kezelőnél; az államigazgatás pénzügyi, gazdasági vagy egészségbiztosítási területen szerzett ellenőrzési gyakorlattal

rendelkezik.

(3) A belső ellenőr feladata

a) az EBP belső szabályzatoknak megfelelő működésének, valamint

b) az EBP által végzett tevékenységnek a törvényesség, a biztonság, az áttekinthetőség és a célszerűség szempontjából történő

vizsgálatára terjed ki.

(4) A belső ellenőrnek - a (3) bekezdésben foglaltakon túlmenően - az EBP által a Felügyelet részére adott jelentések és adatszolgáltatások tartalmi helyességét és teljességét is legalább negyedévente ellenőriznie kell.

(5) A belső ellenőr jelentéseit mind a felügyelő bizottság, mind az igazgatóság részére köteles megküldeni. A belső ellenőr jelentéseit köteles a felügyeleti ellenőrzés alkalmával az ellenőrzést végzők rendelkezésére bocsátani.

(6) A belső ellenőr feletti munkáltatói jogokat közvetlenül a cégvezető gyakorolja.

Vezető gyógyszerész

22. § (1) Vezető gyógyszerészként a 17. § (2) bekezdésének b), c) és d) pontjától eltérően az alkalmazható, aki

a) gyógyszerészi diplomával,

b) legalább ötéves szakmai gyakorlattal,

c) egészségbiztosítási szervnél, biztosítónál vagy egészségügyi szolgáltatónál legalább 5 éves vezetői gyakorlattal

rendelkezik.

(2) A vezető gyógyszerész felelős az EBP külön jogszabályban megfogalmazott egészség-szakmai feladatainak a szakmai szabályoknak és a jogszabályoknak való megfelelő ellátásáért.

Vezető orvos

23. § (1) Vezető orvosként a 17. § (2) bekezdésének b) és c) pontjától eltérően az alkalmazható, aki

a) orvosi diplomával,

b) szakorvosi szakképesítéssel,

c) egészségbiztosítási szervnél, biztosítónál, egészségügyi szolgáltatónál vagy egészségügyi igazgatási szervnél legalább 5 éves szakmai gyakorlattal

rendelkezik.

(2) A vezető orvos felelős az EBP külön jogszabályban megfogalmazott egészségszakmai feladatainak a szakmai szabályoknak és a jogszabályoknak való megfelelő ellátásáért.

(3) A vezető orvos az EBP által alkalmazott ellenőrző orvosok közreműködésével ellátja az EBP által finanszírozott egészségügyi szolgáltatások szakmai szabályoknak, jogszabályoknak, valamint a szerződésben foglaltaknak való megfelelőségének ellenőrzésével kapcsolatos, e törvényben meghatározott feladatokat.

Felelősség

24. § (1) A vezető tisztségviselők és a vezető állású személyek mindenkor e tisztségükkel járó fokozott szakmai követelményeknek megfelelő gondossággal és szakértelemmel kötelesek eljárni.

(2) Az EBP fizetésképtelenségével fenyegető helyzet bekövetkeztét követően, az igazgatóság és a cégvezető ügyvezetési feladatait a pénztártagok és ezt követően a hitelezői érdekeinek elsődlegessége alapján kötelesek ellátni.

Felügyelő bizottság és a könyvvizsgáló

25. § (1) Az EBP-nél öttagú felügyelő bizottság létrehozása kötelező. A felügyelő bizottság három tagjára - ebből egy tagra az Országos Érdekegyeztető Tanács javaslatára is figyelemmel - a vagyonkezelő, egy tagjára a kisebbségi tulajdonos tesz javaslatot.

(2) A felügyelő bizottság elnökének személyére az Állami Számvevőszék tesz javaslatot, e tekintetben a Gt. 34. § (2) bekezdése nem alkalmazandó.

(3) A felügyelő bizottság tagja EBP-vel nem állhat munkaviszonyban. Az EBP felügyelő bizottsága tekintetében a Gt. 38. és 39. §-ában meghatározott szabályok nem alkalmazhatóak.

(4) Az EBP felügyelő bizottságának tagja az lehet, aki megfelel a 17. § (2) bekezdésében foglaltaknak, azzal, hogy a 17. § (2) bekezdésének b) pontjában foglaltakat csak a felügyelő bizottság elnökére kell alkalmazni.

(5) A felügyelő bizottság tagja vonatkozásában a 15. §-ban foglaltakat is alkalmazni kell.

(6) Amennyiben az EBP-ben nincs kisebbségi tulajdonos, az (1) bekezdés szerinti javaslattételi jogot a vagyonkezelő gyakorolja.

(7) Az EBP alapításától alapszabályának 161. § (2) bekezdése szerinti módosításáig felügyelő bizottságot nem kell létrehozni.

26. § (1) Az EBP köteles könyvvizsgálót alkalmazni. A könyvvizsgálói feladatok ellátására csak akkor adható az érvényes könyvvizsgálói engedéllyel rendelkező, bejegyzett könyvvizsgáló (könyvvizsgáló társaság) részére megbízás, ha a Magyar Könyvvizsgálói Kamara az általa vezetett pénzügyi intézményi, biztosítói, pénztári vagy befektetési vállalkozási minősítésű könyvvizsgálók, illetve pénzügyi intézményi, biztosítói, pénztári vagy befektetési vállalkozási minősítésű könyvvizsgáló társaságok névjegyzékében a könyvvizsgálót határozatával nyilvántartásba vette.

(2) A Gt.-ben meghatározott kizáró okokon felül nem lehet könyvvizsgáló az, aki más EBP könyvvizsgálója vagy 3 éven belül más EBP könyvvizsgálója volt.

(3) Könyvvizsgáló csak az lehet, aki nem esik a 14. §-ban foglalt korlátozások alá. A könyvvizsgáló, könyvvizsgáló társaság vonatkozásában a 15. §-ban foglaltakat is alkalmazni kell.

27. § A felügyelő bizottság tagja és a könyvvizsgáló köteles a Felügyeletet értesíteni minden olyan körülményről, amely az EBP működését veszélyezteti, így különösen, ha a pénzügyi terv vagy pénzügyi helyreállítási terv elkészítésére okot adó körülmények következtek be.

Az EBP működésének egyéb feltételei

28. § (1) Az EBP a pénztártagi jogviszonnyal, továbbá a kötelező egészségbiztosítás keretében igénybe vehető egészségügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos teljes körű ügyintézést (tájékozódást, panaszbejelentést) lehetővé tevő, egységes, legalább a munkanapokon napi 8 óra időtartamban, legalább heti egy munkanapon legalább 18 óráig nyitva tartó, akadálymentesített ügyfélszolgálati irodát működtet

a) a hozzárendelt megyék székhelyén, illetve a hozzárendelt területen,

b) azon városokban, amelyekben legalább 25 ezer pénztártagja rendelkezik lakóhellyel.

(2) Az EBP az (1) bekezdésben foglaltakon túl ügyfélszolgálati irodát működtet - amennyiben nincs a többcélú kistérségi társulás területén az (1) bekezdés a)-b) pontjaiban foglaltaknak megfelelő település - azon többcélú kistérségi társulás legalább egy településén, amely többcélú kistérségi társulás területén legalább 10 ezer pénztártagja rendelkezik lakóhellyel azzal, hogy ez esetben az (1) bekezdésben foglalt, a nyitvatartásra vonatkozó rendelkezéseket nem kell alkalmazni. Az ügyfélszolgálati feladatok mozgó ügyfélszolgálat útján is elláthatók.

(3) Ügyfélszolgálati irodát az EBP-k közösen is működtethetnek.

(4) Az EBP folyamatosan hívható diszpécserszolgálatot működtet, továbbá rendszeres időközönként frissített tartalommal internetes felületet működtet, amely alkalmas

a) a szolgáltatások igénybevételének rendjéről, lehetőségeiről, az igénybe vehető egészségügyi szolgáltatók eléréséről szóló tájékoztatásra,

b) a panaszok azonnali fogadására,

c) a nem szerződött egészségügyi szolgáltatónál történő ellátás igénybevételének engedélyezésére.

(5) Az EBP az általa működtetett honlapon folyamatosan, aktualizált tartalommal közzéteszi:

a) nevét, székhelyét,

b) tulajdonosi szerkezetét, jegyzett tőkéjének összegét, éves beszámolóját,

c) pénztártagjainak számát,

d) a vele finanszírozási szerződésben vagy elszámolási szerződésben álló egészségügyi szolgáltatók, vényírási szerződéssel rendelkezők nevét, székhelyét (telephelyét), elérhetőségét,

e) a d) pont szerinti szerződés alapján nyújtott egészségügyi szolgáltatások körét, azok igénybevételének rendjét,

f) a 2. § (5) bekezdése szerinti nyilvántartást,

g) a más EBP-be történő átlépés feltételeiről, annak eljárásrendjéről szóló tájékoztatást,

h) a fejkvóta-bevételét és annak felhasználására vonatkozó adatokat havi bontásban,

i) azon kiegészítő biztosítást nyújtó biztosító nevét, székhelyét (telephelyét), elérhetőségét, amely számára ügynöki és többes ügynöki tevékenységet végez,

j) a pénztártagjai által tárgyévben igénybe vett egészségügyi szolgáltatásokat és azok után kifizetett, összesített finanszírozási összeget havi bontásban,

k) az e törvényben meghatározott egészségügyi szolgáltatások körét érintő változásokat,

l) havi bontásban az EBP működésének és gazdálkodásának legfontosabb mutatóit, elkülönítve az egészségbiztosítási szolgáltatásra, az ügynöki tevékenységre és az egyéb tevékenységekre vonatkozó adatokat,

m) az EBP ügyfélkapcsolati elérhetőségeit,

n) a térítésköteles egészségügyi szolgáltatások igénybevételének módját, a térítési díj mértékét,

o) azEBP-vel nem szerződött szolgáltatóknál a szolgáltatások EBP-n keresztül történő igénybevételének módját,

p) az egészségbiztosítási jogviszony megszűnése esetén követendő eljárást, a jogviszony megszűnésének joghatásait,

q) a Felügyelet internetes honlapjának címét, elérhetőségét, valamint a jogorvoslati lehetőségeket.

(6) Az EBP köteles olyan informatikai rendszert működtetni, amely alkalmas az e törvényben meghatározott feladatai elvégzésére, így különösen a különböző nyilvántartások elkülönítésére, az adatvédelmi, illetve informatikai rendszer védelmére vonatkozó követelményeknek való megfelelésre, illetve a honlapjának ügyfélkapu útján történő hozzáférésére.

(7) Az EBP köteles biztosítani az elektronikus ügyintézés lehetőségét.

(8) Az EBP az általa finanszírozott szolgáltatások megfelelően magas színvonalának biztosítása érdekében minőségbiztosítási rendszert működtet.

(9) Az EBP köteles az általa nyújtott szolgáltatásokról és a vele szerződött szolgáltatókról éves minőségügyi jelentést készíteni és azt internetes honlapján nyilvánosságra hozni, valamint ügyfélszolgálatán papíralapon hozzáférhetővé tenni.

(10) A kötelező minőségügyi jelentés tartalmát külön jogszabály állapítja meg.

Panaszkezelés

29. § (1) A pénztártag jogosult arra, hogy az EBP-nél szóban vagy írásban panaszt tegyen.

(2) Az EBP a panaszt - a (3) és (4) bekezdésben foglaltak kivételével - annak kézhezvételét követő tizenöt napon belül kivizsgálja. Amennyiben az EBP a panaszt alaposnak tartja, az abban foglaltak orvoslásához szükséges, feladatkörét érintő intézkedést haladéktalanul megteszi. A panaszban foglaltak alapján megtett intézkedésekről, illetve a panasz elutasításáról, valamint az elutasítás okáról az EBP írásban tájékoztatja a pénztártagot.

(3) Az egészségügyi szolgáltatás igénybevételének EBP általi előzetes engedélyezésével, illetve annak megtagadásával kapcsolatos panaszt az EBP haladéktalanul, de legkésőbb annak kézhezvételét követő 48 órán belül kivizsgálja. Amennyiben a panaszt alaposnak tartja, az abban foglaltak orvoslásához szükséges, feladatkörét érintő intézkedést haladéktalanul megteszi. Az EBP a panaszban foglaltak alapján megtett intézkedésekről a pénztártagot és az érintett egészségügyi szolgáltatót, a panasz elutasításáról, valamint annak okáról a pénztártagot írásban haladéktalanul - lehetőleg elektronikus úton is - tájékoztatja.

(4) A pénztártag által igénybe vett egészségügyi szolgáltatással, annak minőségével, illetve az egészségügyi szolgáltató tevékenységével vagy mulasztásával kapcsolatos panaszt az EBP - amennyiben annak megítéléséhez személyes adatok ismerete nem szükséges, anonimizált formában - továbbítja az érintett egészségügyi szolgáltató részére. Az egészségügyi szolgáltató a panasz kézhezvételét követő 15 napon belül nyilatkozik az EBP felé a panaszban foglaltakkal kapcsolatos álláspontjáról, valamint az abban foglaltak alapján megtett intézkedésekről. Az EBP az egészségügyi szolgáltató ellenőrzésére vonatkozó szabályok szerint maga is részt vesz a panasz kivizsgálásában. Az EBP az egészségügyi szolgáltató álláspontjáról, az EBP, illetve az egészségügyi szolgáltató által megtett intézkedésekről, a panasz elutasítása esetén annak okairól a panasz kézhezvételét követő 30 napon belül írásban tájékoztatja a pénztártagot.

(5) Az EBP (2)-(4) bekezdés szerinti döntésével kapcsolatban a pénztártag a Felügyelethez fordulhat, amely az egészségbiztosítás hatósági felügyeletéről szóló 2006. évi CXVI. törvény (a továbbiakban: Ebftv.) 9., 11., illetve 13-13/A. §-ában foglaltak szerint jár el. A pénztártag az Ebftv. 6. § (4) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a Felügyelet döntésének bírósági felülvizsgálatát kérheti.

(6) Az EBP-nél panaszt tevő pénztártagnak a panasz kivizsgálásához szükséges személyes adatai kezeléséhez történő hozzájárulását vélelmezni kell, amelyről a pénztártagot tájékoztatni kell.

(7) Az EBP a panaszkezelésre vonatkozó további részletes szabályokat panaszkezelési szabályzatában állapítja meg, melyet jóváhagyás céljából megküld a Felügyeletnek.

BIZTONSÁGI ÉS BEFEKTETÉSI SZABÁLYOK

Tőkekövetelmény és tartalékképzés

30. § (1) Az EBP saját tőkéjének minimális szintje (a továbbiakban: minimális tőke) az alapítás évében 3 milliárd forint, az alapítás évét követő évtől a tárgyév január 1-jén, illetve átalakulás esetén a jogutód, átalakulás napján meglévő taglétszáma alapján, az adott évre érvényes fejkvóta-mérték figyelembevételével számított éves szintű fejkvóta-bevétel 5%-ának megfelelő összeg.

(2) Az EBP biztonsági tőkéje a minimális tőke 80%-a. A biztonsági tőke 90%-át a lekötött tartalékban kell elkülöníteni veszteségrendezés céljára.

(3) Az alapítást követő első öt évben a tárgyévi adózott eredmény 50 százalékának, az azt követő években a tárgyévi adózott eredmény 10 százalékának megfelelő mértékben a tárgyévet követő év nyitó rendező tételei keretében az eredménytartalékból lekötött tartalékot kell képezni veszteségrendezés céljára. Ha az ilyen címen lekötött tartalék eléri a (2) bekezdés szerinti szintet, akkor a Felügyelet engedélye alapján az adott évben mentesülhet az EBP a tartalék képzése alól.

(4) Ha a saját tőke a minimális tőke szintje alá csökken, akkor az EBP-nek 30 napon belül intézkedési tervet kell kidolgoznia a működés helyreállítása és a veszteséges gazdálkodás megszüntetése érdekében.

(5) Ha a saját tőke nem éri el a biztonsági tőke szintjét, akkor a tulajdonosoknak gondoskodniuk kell a megfelelő tőkeemelésről.

(6) Amennyiben a lekötött tartalékban veszteségrendezés céljára elkülönített összeg nem elegendő a veszteség rendezésére, a tulajdonosoknak tőkeleszállítás keretében kell gondoskodnia a veszteség megszüntetéséről.

(7) A Felügyelet a Nemzeti Egészségbiztosítási Központ (a továbbiakban: Központ) véleményének kikérése mellett kezdeményezheti az EBP felszámolását és állományának átruházását, amennyiben a veszteséges gazdálkodás, illetve a Felügyelet által megállapított súlyos gazdálkodási hiányosságból adódóan háromnál több esetben került sor 1 milliárd forintot elérő tőkefeltöltésre az EBP-nél.

Céltartalékképzés

31. § (1) Az autorizációs kártérítések felelősségbiztosítással nem fedezett összegére autorizációs céltartalékot kell képezni a mérleg fordulónapjával a számviteli politikában meghatározott mértékben.

(2) A tárgyévi adózás előtti eredmény 30%-ának megfelelő mértékben általános céltartalékot kell képezni a mérleg fordulónapjával. Az általános céltartalékot akkor kell felhasználni, ha az évközi működés során az adott hónapban a fejkvóta-bevételt terhelő egészségbiztosítási szolgáltatási ráfordítások és működési költségek összege meghaladja a fejkvóta-bevétel összegét és arra az E. Alappal szembeni követelésként kimutatott összeg nem nyújt fedezetet.

(3) Az EBP a várólistán szereplő ellátások fedezetére szolgáló, a 70. § (1) bekezdése szerinti céltartalékot az e törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén, az adott ellátás listára vételekor köteles megképezni ellátásonként egyedileg, annak várható költségének összegében. Az így képzett céltartalékot az adott ellátás teljesítéséhez kapcsolódó, az egészségügyi szolgáltatóval való elszámoláskor felmerült finanszírozási összeg elszámolásakor kell felhasználni.

(4) Az EBP az egyedi elbíráláson alapuló, a fejkvótamegtakarításból finanszírozandó, a tárgyévet követő években felmerülő egészségügyi ellátások és támogatások fedezetére a mérleg fordulónapjára vonatkozóan céltartalékot (a továbbiakban: egyedi elbíráláson alapuló ellátások céltartaléka) képezhet, ha a tárgyévi adózás előtti eredménye arra fedezetet nyújt. Az így képzett céltartalékot az egyedi elbíráláson alapuló ellátás, támogatás felmerülésekor, annak összegében, de legfeljebb a meglévő céltartalék összegében kell felhasználni.

Befektetési szabályok

32. § (1) Az EBP a mindenkori saját tőkéje és a céltartalékok összegének megfelelő mértékű befektetéseket köteles eszközölni.

(2) A befektetések a következő eszközökben tarthatók:

a) az Európai Unió tagállama, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam, OECD tagállam vagy ezek jegybankja által kibocsátott vagy garantált, hitelviszonyt megtestesítő, három hónapon belüli lejáratú vagy szabályozott piacra bevezetett értékpapír,

b) az a) pont alá nem tartozó egyéb, hitelviszonyt megtestesítő, három hónapon belüli lejáratú vagy szabályozott piacra bevezetett értékpapír,

c) szabályozott piacra bevezetett részvény,

d) a c) pontba nem sorolható egyéb részesedés,

e) nyilvános és nyíltvégű, valamint garantált vagy védett befektetési alap által kibocsátott befektetési jegy,

f) egyéb, az a)-c) és e) pont alá nem tartozó, az Európai Unió tagállama, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam, illetve OECD tagállam által átruházható értékpapírként elismert eszköz,

g) követelés az E. Alappal szemben,

h) letéti követelés,

i) egyéb követelés,

j) hitelintézetnél elhelyezett látra szóló, illetve 3 hónapon belül lekötött betét,

k) hitelintézetnél elhelyezett 3 hónapon túli 1 éven belüli lekötött betét,

l) egyéb pénzeszköz,

m) hitelintézetnél elhelyezett éven túli betét,

n) ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog,

o) ingatlanhoz nem kapcsolódó vagyoni értékű jog,

p) egyéb immateriális jószág és tárgyi eszköz,

q) készlet.

(3) A lekötött tartalék összegének megfelelő mértékű befektetést kizárólag a (2) bekezdés a)-c), e), g), h) és j)-l) pontja szerinti eszközökbe lehet helyezni.

(4) Az e törvényben meghatározott céltartalékok összegének megfelelő mértékű befektetést kizárólag a (2) bekezdés a)-c), e), g), h) és j)-l) pontja szerinti eszközökbe lehet helyezni.

(5) A (2) bekezdés n) -q) pontja szerinti befektetésként kizárólag a működést közvetlenül szolgáló eszközök tarthatók.

(6) A (2) bekezdés d) pontjában meghatározott egyéb részesedés csak egészségügyi szolgáltatóban szerezhető.

(7) A (2) bekezdés c) és d) pontjában meghatározott eszközök aránya együttesen nem haladhatja meg a lekötött tartalék összegének 5 százalékát.

Gazdálkodási szabályok

33. §[3]

34. § Az EBP éves beszámoló-készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságait a kormány rendeletben állapítja meg.

Alaptőke felemelése, leszállítása

35. § (1) Nem szállítható le az alaptőke a 4. § (7) bekezdésében meghatározott összeg alá.

(2) Az EBP alaptőkéje csak új részvények forgalomba hozatalával vagy - ha annak egyéb jogszabályi feltételei fennállnak - az alaptőkén felüli vagyon terhére a 4. § (2) bekezdésében meghatározott tulajdoni arányok megtartásával, és a 161. § (4) bekezdésében meghatározottak figyelembevételével emelhető fel.

A pénzügyi terv

36. § (1) A Felügyelet az EBP-t pénzügyi terv készítésére kötelezi, ha az EBP tartalékai nem érik el a szükséges mértéket, illetve ha a tartalékok fedezete nem kielégítő.

(2) A pénzügyi terv az (1) bekezdésben foglaltak megszüntetésére legfeljebb féléves időszakra terjedő intézkedéseket tartalmaz. A pénzügyi tervet a Felügyelet határozatának kézhezvételétől számított tizenöt napon belül kell az EBP-nek a Felügyelethez jóváhagyásra benyújtania.

(3) A Felügyelet a pénzügyi terv benyújtásától számított tizenöt napon belül köteles elbírálni, hogy a pénzügyi terv alkalmas-e az (1) bekezdésben foglaltak megszüntetésére. A határidő egy alkalommal tizenöt nappal meghosszabbítható.

(4) A pénzügyi terv elutasítása, vagy megvalósulásának meghiúsulása esetén a Felügyelet az e törvényben foglalt intézkedések megtételére jogosult.

Pénzügyi helyreállítási terv

37. § (1) Ha az EBP működése a pénztártagok érdekeit veszélyezteti, akkor a Felügyelet az EBP-t egyéves időtartamra terjedő pénzügyi helyreállítási terv készítésére kötelezi.

(2) A pénzügyi helyreállítási tervnek a következőket kell tartalmaznia:

a) a működési költségek várható alakulását,

b) az egészségbiztosítási szolgáltatás bevételeinek csökkenése esetére tervezett különleges intézkedéseket,

c) az egészségbiztosítási szolgáltatás várható kiadásainak alakulására vonatkozó részletes tervet,

d) az előzetes mérleg- és eredménytervet,

e) a szerződésből eredő kötelezettségek és a minimális biztonságitőke-szükséglet fedezetéhez szükséges befektetések várható alakulását.

(3) A pénzügyi helyreállítási tervet a Felügyelet határozatának kézhezvételétől számított negyvenöt napon belül az EBP-nek a Felügyelethez jóváhagyásra be kell nyújtania. Ez a határidő különösen indokolt esetben harminc nappal meghosszabbítható.

(4) A Felügyelet a pénzügyi helyreállítási terv benyújtásától számított harminc napon belül köteles elbírálni, hogy a pénzügyi helyreállítási terv alkalmas-e az EBP biztonságos működésének helyreállítására.

(5) Ha az EBP pénzügyi helyzete a tagok érdekeit veszélyezteti, akkor az EBP rövidtávú fizetőképességének biztosítása érdekében - a pénzügyi helyreállítási terv alapján - a Felügyelet az EBP számára a minimális biztonságitőke-szükségletnél magasabb biztonságitőke-szükségletet is előírhat.

(6) A pénzügyi helyreállítási terv elutasítása vagy megvalósulásának meghiúsulása esetén a Felügyelet az e törvényben foglalt intézkedések megtételére jogosult.

Az EBP-ben való befolyásoló részesedésszerzés engedélyezése

38. § (1) Az EBP-ben befolyásoló részesedés a Felügyelet előzetes engedélyével szerezhető.

(2) A Felügyelet az (1) bekezdés szerinti engedélyt annak a kérelmezőnek adja meg, amely

a) a befolyásoló részesedés megszerzéséhez szükséges pénzügyi forrás törvényes eredetét igazolta,

b) harminc napnál nem régebbi okirattal igazolja, hogy nincs köztartozása,

c) egyéb tulajdonosi érdekeltsége és tevékenysége nem veszélyezteti az EBP működését,

d) természetes személy esetében büntetlen előéletű, és más kizáró ok nem áll fenn személyével kapcsolatban, és

e) nem természetes személy esetében alapítására jogszabály szerint került sor és nem áll csőd- vagy felszámolási eljárás alatt, valamint vezető állású személyével szemben kizáró okok nem állnak fenn.

39. § (1) A Felügyelet az EBP-ben történő befolyásoló részesedés megszerzésére vonatkozó engedély iránti kérelmet elutasítja, ha az nem felel meg az e törvényben foglaltaknak vagy a kérelmezőnek, illetve a kérelmező többségi tulajdonosának vagy vezető tisztségviselőjének

a) tevékenysége, illetve az EBP-ben meglévő befolyása veszélyezteti a EBP megbízható irányítását;

b) üzleti tevékenységének, illetőleg kapcsolatainak jellege, vagy a más vállalkozásokban fennálló közvetlen és közvetett tulajdoni részesedésének szerkezete olyan, hogy az EBP működését veszélyezteti; vagy

c) a 4. § (9) bekezdésében meghatározott kizárási ok áll fenn.

(2) A Felügyelet engedélye nem helyettesíti a Gazdasági Versenyhivatalnak a tisztességtelen piaci magatartás és versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény VI. fejezete szerinti összefonódás megszerzéséhez szükséges engedélyét.

40. § (1) Ha a befolyásoló részesedéssel rendelkező az EBP-ben meglévő részesedését úgy kívánja módosítani, hogy a már meglévő és a megszerezni kívánt közvetlen vagy közvetett részesedése vagy szavazati joga együttesen meghaladja a húsz százalékos mértéket, illetve az ezt követő minden 10 százalékot meghaladó mértéket, a (2) bekezdésben foglaltak szerinti tartalommal bejelentést tesz a Felügyeletnek.

(2) A befolyásoló részesedéssel rendelkező a bejelentésében feltünteti

a) a megszerezni szándékozott részesedés mértékét, és

b) a bejelentés pillanatában meglévő közvetlen és közvetett részesedésének mértékét.

(3) A befolyásoló részesedéssel rendelkező a (2) bekezdésben meghatározott bejelentést tesz a Felügyeletnek abban az esetben is, ha a meglévő részesedését az (1) bekezdésben meghatározott mértékek valamelyike alá szándékozik csökkenteni azzal, hogy bejelentésében a (2) bekezdés a) pontjában szereplő megszerezni szándékozott részesedés helyett a szándékolt csökkentés mértékét tünteti fel.

41. § A 38. § (1) bekezdés szerinti engedély iránti kérelem benyújtásának elmulasztása, a kérelem elutasítása, a bejelentési kötelezettség elmulasztása, illetőleg az adatszolgáltatás megtagadása esetén a részesedésszerzésre vagy az előny biztosítására irányuló szerződésből származó szavazati jogok nem gyakorolhatók.

Az EBP jogutód nélküli megszűnésére vonatkozó szabályok

42. § (1) Az EBP végelszámolására és felszámolására a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.), a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény és a Gt. szabályait az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) Az EBP ellen csődeljárás lefolytatásának nincs helye.

(3) Az EBP végelszámolását kizárólag a Felügyelet rendelheti el határozatban.

(4) A Felügyelet az EBP végelszámolását elrendelő határozatot hoz, ha az EBP működési engedélyét visszavonta, kivéve ha a visszavonásra a 6. § (2) bekezdésének b) pontja alapján került sor.

(5) A Felügyelet nyolc napon belül kezdeményezi az EBP végelszámolását elrendelő határozatának a Cégközlönyben történő közzétételét és ezzel egyidejűleg megküldi a Cégbíróságnak.

(6) A Felügyelet a végelszámolását elrendelő határozatában kijelöli a végelszámolót és meghatározza a végelszámolás kezdő időpontját, amely nem lehet korábbi, mint a végelszámolást elrendelő határozat közzétételének napja.

(7) A végelszámolás során a végelszámoló gondoskodik az EBP szerződéses kötelezettségeinek átruházásáról és tagságának átirányításáról - figyelemmel a 44. §-ban foglaltakra.

43. § (1) Az EBP elleni felszámolási eljárást határozatában kizárólag a Felügyelet kezdeményezheti az e törvényben meghatározott feltételekkel.

(2) A Felügyelet az EBP ellen felszámolási eljárást kezdeményez, ha

a) a működési engedélyét a 6. § (2) bekezdésének b) pontja alapján visszavonta,

b) tartozásai saját tőkéjét tartósan meghaladják,

c) az EBP pénzügyi működése egyébként súlyosan veszélyezteti a pénztártagok érdekeit.

(3) Az EBP felszámolási eljárásában az eljárás felfüggesztésének nincs helye, és a Cstv. 46. §-ának (7) bekezdése nem alkalmazható.

(4) Az EBP felszámolásával kapcsolatos eljárás lefolytatására a Fővárosi Bíróság kizárólagos illetékességgel rendelkezik.

(5) A Fővárosi Bíróság az EBP elleni felszámolási kérelem benyújtásától számított nyolc napon belül határoz. A felszámolást elrendelő végzés fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható.

(6) A Fővárosi Bíróság a Felügyelet által az (1) bekezdés alapján kezdeményezett felszámolási eljárást az EBP fizetésképtelenségének megállapítása nélkül rendeli el.

(7) Az EBP felszámolójának kizárólag a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 176/A. §-ának (2) bekezdése szerinti szervezet jelölhető ki.

(8) A felszámolás kezdő időpontjában az EBP feladatait ideiglenesen - e törvény erejénél fogva - a Központ veszi át. A továbbiakban a Központ teljesíti mindazon kötelezettségeket, és gyakorolja mindazon jogokat, amelyek korábban az egészségbiztosítási szolgáltatások nyújtására kötött szerződésekből az EBP-t illették meg. A felszámoló köteles haladéktalanul átadni a Központnak minden olyan adatot, amelyet az EBP az egészségbiztosítási szolgáltatással összefüggő tevékenysége keretében kezelt.

(9) A felszámolás kezdő időpontjában a felszámoló az EBP szerződéses kötelezettségeinek átruházásáról és tagságának átirányításáról dönt, figyelemmel a 44. §-ban foglaltakra.

44. § (1) Az EBP szerződéses kötelezettségei állományának átruházása (a továbbiakban: állomány-átruházás) kizárólag másik EBP részére történhet az átadó EBP végelszámolása vagy felszámolása esetében, azzal, hogy az EBP-k kiválása, szétválása, beolvadása és egyesülése esetén is az állomány-átruházás szabályait kell megfelelően alkalmazni.

(2) Az állomány-átruházásra a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) tartozásátvállalásra vonatkozó szabályait kell az e törvényben foglaltakkal együttesen alkalmazni. Az átadó EBP-t a szerződő feleivel szemben megillető jogok tekintetében a Ptk. engedményezésre vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

(3) Az állomány-átruházás során, azzal egyidejűleg az átadó EBP tagságának átirányításáról is rendelkezni kell.

(4) Az EBP tagságának átirányítása során az átadó az állomány-átruházásról szóló megállapodás hatálybalépését megelőzően legalább harminc nappal értesíti a tagokat

a) az átruházás, illetőleg az átirányítás szándékáról, az erről szóló megállapodás hatálybalépésének időpontjáról,

b) az átvevő EBP megnevezéséről, és

c) az (5)-(7) bekezdésben foglaltakról,

azzal, hogy az értesítésben a tagok figyelmét felhívja arra, hogy az átvevő EBP üzletszabályzata hol, mely időponttól és milyen formában ismerhető meg.

(5) Ha az átadó EBP tagja a (4) bekezdés szerinti értesítésben megjelölt átvevő EBP személyét vagy üzletszabályzatát elutasítja, erről az értesítésben megjelölt időpontig nyilatkozhat az átadó EBP felé úgy, hogy nyilatkozatában megjelöli annak az EBP-nek a megnevezését vagy azonosítóját, amelynek az állomány-átruházás időpontjától tagja lesz. Ha az átadó EBP tagja az elutasító nyilatkozatát határidőn túl, vagy hiányosan küldi meg, azt úgy kell tekinteni, mintha az átvevő EBP személye és üzletszabályzata ellen nem emelt volna kifogást.

(6) Az (5) bekezdésben foglaltak esetében a másik EBP-be történő átlépésre vonatkozó szabályok irányadók azzal, hogy a 47. § (1) és (2) bekezdésében foglaltakat nem kell alkalmazni.

(7) Az állomány-átruházásról szóló megállapodás hatálybalépésének napjával az átvevő EBP harmadik személlyel szemben fennálló szerződéses kötelezettségei, jogai, valamint az átadó EBP tagjaival szemben fennálló jogok és kötelezettségek tekintetében az átadó EBP helyébe lép.

III. Fejezet

A TAGSÁGI JOGVISZONY

A tagsági jogviszony keletkezése az EBP-k működése során

45. §[4]

Tagszervezés szabályai

46. §[5]

Átlépés másik EBP-be

47. §[6]

A tagsági jogviszony tartalma

48. § (1)[7]

(2)[8]

(3) A pénztártag

a)[9]

b)[10]

A tagok részére nyújtott tájékoztatás

49. §[11]

A tagsági jogviszony megszűnése

50. § A tagsági jogviszony megszűnik:

a) a kötelező egészségbiztosítás keretében igénybe vehető egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság megszűnése napjával;

b) a pénztártag más EBP-be történő átlépése esetén a 47. § (8) bekezdése szerinti átlépés napját megelőző nappal.

IV. Fejezet

AZ EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁS FINANSZÍROZÁSÁNAK SZERVEZETRENDSZERE

A Nemzeti Egészségbiztosítási Központ jogállása, feladat- és hatásköre

51. §[12]

52. §[13]

53. §[14]

A Díjtétel Bizottság és a Fejkvóta Bizottság

54. §[15]

A Díjtétel Bizottság

55. §[16]

56. §[17]

A Fejkvóta Bizottság

57. §[18]

V. Fejezet[19]

VI. Fejezet[20]

VII. Fejezet[21]

VIII. Fejezet[22]

IX. Fejezet

ADATKEZELÉS

A Központ adatkezelése

114. §[23]

115. §[24]

116. §[25]

Az EBP adatkezelése

117. §[26]

118. §[27]

119. §[28]

X. Fejezet

MÓDOSULÓ TÖRVÉNYI RENDELKEZÉSEK

A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény módosítása

120. § (1) Az Ebtv. 5/B. §-ának k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"k) intézményi várólista: az adott fekvőbeteg ellátó intézményben a betegellátás sorrendjét meghatározó jegyzék, amely - a központi várólista alapján igénybe vehető ellátások kivételével - az egészségügyi ellátások meghatározott sorrend szerinti elvégzése érdekében, továbbá tartós kapacitáshiány esetén kerül kialakításra [a j) és k) pont a továbbiakban együtt: várólista],"

(2) Az Ebtv. 5/B. §-a a következő m) ponttal egészül ki:

"m) betegfogadási lista: az adott járóbeteg szakellátó intézményben - amennyiben a biztosított egészségi állapota nem indokolja az azonnali ellátást - a betegellátás sorrendjét szakrendelésenként, az ellátás igénybevételének időpontjával meghatározó lista."

(3)[29]

(4)[30]

121. §[31]

122. §[32]

123. §[33]

124. § (1) Az Ebtv. 18. §-a (6) bekezdésének felvezető szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) Nem vehetők igénybe az E. Alap terhére:"

(2)[34]

125. § (1)[35]

(2) Az Ebtv. 18. §-ának (11) bekezdése helyébe a következő szövegrész lép:

"(11) A biztosított, valamint a kiállító orvos az elszámolási nyilatkozat mindkét példányának aláírásával igazolja, hogy az abban megnevezett ellátást igénybe vette. Az aláírt elszámolási nyilatkozat egyik példányát a biztosítottnak át kell adni, másik példányát pedig az egészségügyi szolgáltató a biztosított egészségügyi dokumentációjának részeként megőrzi."

(3) Az Ebtv. 18. §-ának (12) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

"(12) Ha a biztosított nem képes aláírni az elszámolási nyilatkozatot, úgy azt helyette a képviseletére jogosult, az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) 16. §-ának (1)-(2) bekezdése szerinti személyek - az ott meghatározott sorrend alapján -jogosultak aláírni."

(4) Az Ebtv. 18. §-a az alábbi (13)-(14) bekezdéssel egészül ki:

"(13) Az egészségügyi szolgáltató két tanú által aláírt nyilatkozattal igazolhatja, hogy az elszámolási nyilatkozatot

a) a biztosított - előzetesen be nem jelentett - távozása miatt, vagy

b) a biztosított állapota miatt

nem tudta aláírattatni a biztosítottal, és azt a biztosított helyett külön jogszabályban foglaltak szerint aláírásra jogosult személy sem írta alá.

(14) A (13) bekezdés szerinti nyilatkozat hiányában, ha a biztosított nem akarja aláírni a ténylegesen elvégzett tevékenységekről szóló elszámolási nyilatkozatot, annak pótlását a bíróságtól lehet kérni. Amennyiben a bírósági eljárás folyamatban van, a 37. § (12) bekezdésében foglaltakat nem kell alkalmazni."

126. §[36]

127. § Az Ebtv. 20. §-ának (1)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a (4)-(6) bekezdések számozása (5)-(7) bekezdésekre változik:

"20. § (1) A finanszírozási szerződés szerinti ellátásra kötelezett szolgáltató

a) a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátások elvégzését - amennyiben a biztosított egészségi állapota nem indokolja az azonnali ellátását, figyelemmel a (3) bekezdésben foglaltakra is - a (2) bekezdésben meghatározott esetben intézményi várólista alapján teljesíti,

b) a járóbeteg-szakellátások elvégzését a külön jogszabály szerinti betegfogadási lista alapján teljesíti, és az a) és b) pont szerinti teljesítésről, valamint az azonnali ellátásokról külön jogszabályban meghatározott módon rendszeres jelentést küld az egészségbiztosítási felügyeleti hatóság részére.

(2) Intézményi várólistát kell kialakítani

a) külön jogszabály szerinti ellátások esetén,

b) az a) pont hatálya alá nem tartozó esetben akkor, ha a biztosított ellátására tartós kapacitáshiány miatt nincs lehetőség.

(3) Amennyiben a kezelőorvos a biztosított részére várólista alapján nyújtható egészségügyi ellátásokról szóló jogszabály által nevesített ellátást rendel, a biztosított az ellátásra a várólistára történő felkerülés időpontja szerint jogosult. Ettől eltérni az ellátás szakmai indokoltsága, továbbá az ellátás várható eredménye alapján lehet. Az eltérés lehetőségének szakmai szabályait az egészségbiztosításért felelős miniszter rendeletben szabályozza.

(4) A biztosított a betegfogadási lista alapján az ellátást a betegfogadási listán meghatározott időpontban jogosult az azt vezető szolgáltatónál igénybe venni. Az igénybevétel időpontját a betegfogadási listára történő felvétel időpontja alapján kell meghatározni, azzal, hogy a biztosított kérésére ettől az időponttól - az igénybevétel időpontjaként - későbbi időpont is meghatározható."

128. § Az Ebtv. 20/A. §-a a következő (7)-(8) bekezdéssel egészül ki:

"(7) A betegfogadási lista az adott egészségügyi ellátásra előjegyzett biztosítottak családi és utónevét, társadalombiztosítási azonosító jelét valamint az ellátásra történő jelentkezés és az ellátás igénybevételének pontosan meghatározott időpontját és helyét tartalmazza.

(8) A betegfogadási lista külön jogszabályban meghatározottak szerint összesített statisztikai adatait - kizárólag személyazonosításra alkalmatlan módon - az egészségbiztosítási felügyeleti hatóság honlapján közzé kell tenni."

129. §[37]

130. § Az Ebtv. 29. § (7) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

"(7) A 22. § szerinti utazási költséghez nyújtott támogatás iránti, valamint a 27. § (1) és (2) bekezdéseiben említett ellátások költségeinek megtérítése iránti igény elbírálására a 61. § rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell. A 27. § (3) bekezdésben említett ellátások költségeinek utólagos megtérítésére vonatkozó igény az ellátás igénybevételétől számított hat hónapon belül érvényesíthető. A 27. § (6) bekezdésében említett ellátások költségeinek megtérítése iránti igény a külföldi gyógykezelés befejezésétől számított harminc napon túl nem érvényesíthető."

131. §[38]

132. § (1) Az Ebtv. 83. §-a (2) bekezdése az alábbi y) ponttal egészül ki:

[Felhatalmazást kap a Kormány]

"y) az elszámolási nyilatkozattal kapcsolatos részletes szabályok,"

[meghatározására.]

(2) Az Ebtv. 83. §-a (2) bekezdésének zs) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Felhatalmazást kap a Kormány]

"zs) a várólistára és a betegfogadási listára vonatkozó szabályok" [meghatározására.]

Az egészségbiztosítás hatósági felügyeletéről szóló 2006. évi CXVI. törvény módosítása

133. § (1) Az Ebftv. 1. §-a (2) bekezdésének aa) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(2) Az egészségbiztosítás hatósági felügyelete -figyelemmel a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 1999. évi CXXIV. törvény (a továbbiakban: PSZÁF tv.) rendelkezéseire is - kiterjed: a) egészségbiztosítási szolgáltatásaik tekintetében]

"aa) az egészségbiztosítási pénztárakról szóló törvény hatálya alá tartozó egészségbiztosítási pénztárakra (a továbbiakban: EBP),"

(2) Az Ebftv. 1. §-a az alábbi (4) bekezdéssel egészül ki: "(4) A (3) bekezdésben foglaltakon túl e törvény alkalmazásában az egészségbiztosítási pénztárakról szóló törvény értelmező rendelkezéseit kell figyelembe venni."

(3) Az Ebftv. 3. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"3. § (1) A Felügyelet elnökét munkájában - a Felügyelet tevékenységének társadalmi és szakmai ellenőrzése céljából - tíz tagból álló Felügyeleti Tanács segíti, akiket a miniszterelnök hatéves időtartamra nevez ki és ment fel. A Felügyeleti Tanács elnökét a tagok egyszerű szótöbbséggel maguk közül választják meg."

(4) Az Ebftv. 3. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A Felügyeleti Tanács két tagjára az egészségbiztosításért felelős miniszter, két tagjára az egészségbiztosítási járulékfizetés szabályozásáért felelős miniszter, két-két tagjára az Országos Érdekegyeztető Tanács munkavállalói és munkáltatói oldala, egy tagjára a miniszterelnöki hivatalt vezető miniszter, valamint egy tagjára a Betegjogi, Ellátottjogi és Gyermekjogi Közalapítvány kuratóriuma tesz javaslatot."

134. § Az Ebftv. 6. §-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A Felügyelet ellátja]

"c) az egészségbiztosítási szolgáltatások - beleértve a gyógyszer- és gyógyászati segédeszköz-ellátást, valamint a gyógyászati ellátást is - teljesítésének ellenőrzésével"

[kapcsolatos, e törvényben, illetve más jogszabályban meghatározott feladatokat]

135. § Az Ebftv. 7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"7. § (1) Az egészségügyi szolgáltatókkal kötendő finanszírozási szerződés általános feltételeit, továbbá a kötelező egészségbiztosítás keretében kötött további szerződések általános feltételeit a Felügyelet előzetesen jóváhagyja. Az e rendelkezés megkerülésével megkötött szerződés semmis.

(2) A Felügyelet a jóváhagyás megadását megtagadja, amennyiben a szerződésben szereplő valamely rendelkezés jogszabályba ütközik.

(3) A Felügyelet folyamatosan ellenőrzi az EBP egészségügyi szolgáltatóval kötött szerződéseit. Amennyiben e szerződések valamely rendelkezése jogszabályba ütközik, a Felügyelet határidő tűzésével felhívja a szerződő feleket a szerződés megfelelő módosítására. Amennyiben a módosítás a megjelölt határidőben nem történik meg, a szerződés megszűnik.

(4) Az EBP a finanszírozási, továbbá az egészségbiztosítás keretében további szerződés megkötéséről, módosításáról és megszűnéséről elektronikus úton, a Felügyelet által meghatározott formátumban köteles tájékoztatni a Felügyeletet."

136. § Az Ebftv. 13. §-ának (9) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

"(9) A Felügyelet honlapján közzéteszi

a) az EBP-k nevét, székhelyét, tulajdonosi szerkezetét;

b) az EBP-k működésére és gazdálkodására vonatkozó összesített statisztikai adatokat és összehasonlító elemzéseket;

c) a személyes adatok nélkül az (1)-(7) bekezdés szerinti vizsgálat és eljárás eredményét és intézkedéseit."

137. § Az Ebftv. "Az egészségbiztosítók ellenőrzése" alcím alatt a következő 13/A. §-sal egészül ki:

"13/A. § (1) Az EBP-k működésének általános ellenőrzését a Felügyelet látja el.

(2) Az EBP működése során a Felügyelet folyamatosan ellenőrzi a jogszabályokban előírt nyilvántartási rend, belső szabályzatok, személyi és tárgyi feltételek, a belső szabályzatokban foglalt eljárásrendek szerinti működést, ellenőrzi az EBP-k alapítására, tevékenységének engedélyezésére, működésére, a tőkekövetelményeknek való megfelelésre, az ügyfelek érdekeinek védelmére vonatkozó szabályok, valamint a Felügyelet által kiadott határozatok megtartását.

(3) A Felügyelet felhívására az EBP köteles a tevékenységére vonatkozó, az ellenőrzés tárgyával összefüggő, jogszabályban meghatározott adatot, beszámolót, bizonylatot, vizsgálati anyagot, számviteli nyilvántartásait, szabályzatait, az egyes ügyletekhez kapcsolódó dokumentációit, ügyvezető, ellenőrző, illetve legfőbb szerve előterjesztéseit, azok jegyzőkönyveit, továbbá a könyvvizsgáló írásos észrevételeit, a könyvvizsgálati jelentést, valamint a belső ellenőrzés jelentéseit, továbbá jegyzőkönyveit, meghatározott formájú és tagolású kimutatásait a Felügyelet rendelkezésére bocsátani.

(4) Az ellenőrzést végző személy hatásköre gyakorlásának keretei között az ellenőrzés lefolytatásához szükséges helyiségekbe beléphet, az ellenőrzés tárgyával összefüggő iratot, adathordozót, tárgyat, munkafolyamatot vizsgálhat meg, az ügyféltől vagy képviselőjétől, továbbá az ellenőrzés helyszínén tartózkodó bármely más személytől felvilágosítást, nyilatkozatot kérhet, valamint a megszemlélt iratról, nyilvántartásról és egyéb dokumentumokról másolatot kérhet vagy készíthet, próbaigénybevételt végezhet.

(5) A Felügyelet csak az ellenőrzési feladatainak ellátása érdekében, az ellenőrzéshez szükséges mértékben vizsgálhatja az EBP pénztártagjára vonatkozó adatokat.

(6) Amennyiben a Felügyelet az e § szerinti ellenőrzése során a jogszabályok vagy a külön törvény szerint megkötött szerződések megsértését állapítja meg, a 13. § (2) bekezdése szerinti jogkövetkezményeket alkalmazhatja."

Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény módosítása

138. §[39]

139. §[40]

140. §[41]

141. §[42]

142. §[43]

143. §[44]

144. § Az Eütv. 247. §-ának (1) bekezdése a következő m) ponttal egészül ki:

[Felhatalmazást kap a Kormány, hogy]

"m) az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképzés szabályait" [rendeletben megállapítsa.]

A biztonságos és gazdaságos gyógyszerés gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény módosítása

145. § (1) A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény (a továbbiakban: Gyftv.) a következő 44/A. §-sal egészül ki:

"44/A. § A közforgalmú gyógyszertárat működtető vállalkozás, valamint a közvetlen lakossági gyógyszerellátást végző intézeti gyógyszertár a hatóanyag alapú fix csoportba tartozó gyógyszerek közül minden egyes referenciatermék, vagy a referenciatermék napi terápiás költségénél alacsonyabb napi terápiás költségű termék kiszolgáltatása esetén a külön jogszabályban foglaltak szerint juttatásban részesülhet."

(2) A Gyftv. 77. §-ának (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

[77. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy]

"d) a 44/A. § szerinti juttatás feltételeire, mértékére, összegére, utalására vonatkozó szabályokat"

[rendeletben állapítsa meg.]

Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény módosítása

146. §[45]

147. §[46]

148. §[47]

149. §[48]

150. §[49]

151. §[50]

152. §[51]

153. §[52]

154. § (1) Az Eüak. 30. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A dokumentációt kezelő jogutód nélküli megszűnése esetén - az (5) bekezdés kivételével a) a tudományos jelentőségű egészségügyi dokumentációt a (3) bekezdés szerinti levéltárnak,

b) az egyéb egészségügyi dokumentációt a központi költségvetési szervek esetében a Kormány által kijelölt szervnek, egyéb intézmények esetében az egészségügyi államigazgatási szervnek

kell átadni."

(2) Az Eüak. 30. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Amennyiben a dokumentációt kezelő jogutód nélkül szűnik meg, de az általa korábban ellátott feladatokat más szerv látja el,

a) a dokumentációt kezelő megszűnésének időpontját megelőző tíz évben keletkezett egészségügyi dokumentációt a feladatot ellátó szerv,

b) az a) pont alapján átadásra nem kerülő egészségügyi dokumentációt a 30. § (4) bekezdés b) pontja szerinti adatkezelő

részére kell átadni."

(3) Az Eüak. 38. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a központi költségvetési szervnek minősülő egészségügyi szolgáltató jogutód nélküli megszűnése esetére a 30. § (4) bekezdés b) pontja szerinti adatkezelőt rendeletben jelölje ki."

155. §[53]

A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény módosítása

156. § (1) A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) 52. §-ának 22. pontja a következő k) alponttal egészül ki, egyidejűleg a h) alpontban a "j) alpontokban" szövegrész "j)-k) alpontokban" szövegrészre változik:

[E törvény alkalmazásában:]

[22. nettó árbevétel:]

"k) az egészségbiztosítási pénztárak esetében: az egészségbiztosítási szolgáltatási bevételek, növelve a többes ügynöki és az ügynöki tevékenység bevételeivel, csökkentve az egészségbiztosítási szolgáltatási ráfordításokkal,"

(2) A Htv. 52. §-ának 35. pontja a következő mondattal egészül ki:

"Közszolgáltató szervezetnek minősül az egészségbiztosítási pénztár is."

XI. Fejezet

ZÁRÓ ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

157. § (1) Ez a törvény - a (2)-(4) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) E törvény 51-53. §-a, 114-116. §-a és 140. §-a 2009. január 1-jén lép hatályba.

(3) E törvény 9. §-ának (2) bekezdése, 45-47. §-a, 48. § (1) bekezdése és (3) bekezdés a) pontja, 49. §-a, 54-57. §-a, 119. §-a 2009. február 1-jén lép hatályba.

(4) E törvény 33. §-a, 48. § (2) bekezdése és (3) bekezdés b) pontja, V-VIII. fejezete, 117-118. §-a, 120. §-ának (3) és (4) bekezdése, 121-123. §-a, 124. §-ának (2) bekezdése, 126. §-a, 129. §-a, 138-139. §-a, 141-143. §-a, 146-153. §-a, 155. §-a az első átlépési időszakot követő hónap első napján lép hatályba.

(5) A 4. § (9) bekezdésének f) pontjában foglaltakat 2010. január 1-jétől, a 91. §-ban foglaltakat 2011. január 1-jétől kell alkalmazni.

(6) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti

a) az Eüak. 3. §-ának h), l) pontja, 5. §-át megelőző alcíme, 5. § (2) bekezdése, 7. § (3) bekezdésében a "(törvényes képviselője) " szövegrész, 10. § (1)-(3) bekezdése, 17. § (1) bekezdésében a "[4. § (2) bekezdés a) pont]" szövegrész, 20. § (1) bekezdésében a "[4. § (2) bekezdés c) pont]" szövegrész, 21. § (1) bekezdésében a "[4. § (2) bekezdés d) pont]" szövegrész, a 33. §-át megelőző fejezetcíme, 36. §-a,

b) az Ebftv. 1. §-a (2) bekezdésének felvezető szövegében az "1999. évi CXXIV." szövegrész,

c) az Ebtv. 18. §-ának (8) bekezdése.

(7) A (4) bekezdés szerinti időpontban hatályát veszti az Ebtv.

a) 2. §-ának (1) bekezdése,

b) 3. §-ának(1) bekezdése,

c) 5/B. §-ának c)-g) ésj)-k) és m) pontja,

d) 9. §-a,

e) 13. §-ának a)-c) pontja,

f) 14. §-ának (1) bekezdésben a "külön jogszabályban meghatározott orvos beutalása alapján" szövegrész,

g) 14. §-ának (4) bekezdése,

h) 18. §-ának (1)-(5) és (9) (14) bekezdése,

i) 19. §-ának (1)-(2) és (4) bekezdése,

j) 20. §-a,

k) 20/A. §-a,

l) 21. §-ának (1) bekezdésében a ", különleges táplálkozási igényt kielégítő tápszer" szövegrész,

m) 22. §-ának (4) bekezdése,

n) 23. §-ának d)-f) pontja,

o) 25. §-ának (6) bekezdésben a ", d) és e) " szövegrész,

p) 26-35. §-a és 36-38/D. §-a,

q) 66. §-ának (1) bekezdésében a ",vagy utazási költséghez nyújtott támogatást" szövegrész,

r) 66. §-ának (7) bekezdése,

s) 68/A. §-ának (1) bekezdésében a ", valamint az egészségbiztosítás keretében igénybe vett, finanszírozott egészségügyi szolgáltatásért" szövegrész,

t) 68/B. §-a,

u) 79/A. §-a,

v) 83. §-ának (2) a), d), e), h),j), q), s)-v) ész)-zs) pontja,

w) 83. §-a (4) bekezdésének c), g), h), i), l), m) és o) pontjai.

(8) A (4) bekezdés szerinti időpontban az Ebtv.

a) 18. §-át megelőzően az "IV. Az egészségügyi szolgáltatások igénybevételére vonatkozó közös rendelkezések" szövegrész helyébe a "IV. Az E. Alap terhére igénybe nem vehető ellátások:" szövegrész,

b) 18. §-a (6) bekezdésének k) pontjában az "a méltányosságból" szövegrész helyébe az "az egyedi elbírálás alapján" szövegrész,

c) 25. §-ának (5) bekezdésében a "a 23. § a), c), h), i), és k) pontjában foglalt ellátások tekintetében" szövegrész helyébe a "a 23. § b) pontjában foglalt eset kivételével" szövegrész,

d) 68. §-ának (1) bekezdésében az "egészségbiztosítási ellátást" szövegrész helyébe a "pénzbeli ellátást, baleseti táppénzt és baleseti járadékot" szövegrész,

e) 80. §-ának (1) bekezdésében a "baleseti ellátásainak megállapításához" szövegrész helyébe a "baleseti ellátásainak (ide nem értve az 54. § szerinti baleseti ellátást) megállapításához" szövegrész,

f) 81. §-ának (1) bekezdésében a "baleseti ellátásaival összefüggő" szövegrész helyébe a "baleseti ellátásaival (ide nem értve az 54. § szerinti baleseti ellátást) összefüggő" szövegrész

lép.

(9) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 178. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben szabályozza:]

"b) a Magyar Nemzeti Bank, a hitelintézetek, a pénzügyi vállalkozások, a befektetési vállalkozások, a biztosító intézetek (ideértve a viszontbiztosítókat is), a tőzsde, az elszámoló-házi tevékenységet végző szervezet, a befektetési alapok, az egyéb alapok, a foglalkoztatói nyugdíj szolgáltató intézmények, az egészségbiztosítási pénztárak éves beszámoló készítésének és könyvvezetésének sajátosságait a Magyar Nemzeti Bank előzetes véleményének kikérésével;"

(10) 2009. január 1-jén a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvény 1. §-ának (4) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:

[Kormányhivatal]

"h) a Nemzeti Egészségbiztosítási Központ."

Alapítás

158. § A Magyar Állam nevében eljárva a vagyonkezelő e törvény hatálybalépésétől számított 3 0 napon belül intézkedik - egyszemélyes zártkörűen működő részvénytársaság formájában-22 EBP alapításáról, és ezek közül 18-at egy-egy megyéhez (Pest megye kivételével), négyet a Budapestből és Pest megyéből álló, külön jogszabályban meghatározott területek egyikéhez rendel hozzá.

A forgalomképes részvények értékesítésének szabályai

159. § (1) Az utolsóként bejegyzett EBP cégjegyzékbe történő bejegyzésétől számítva az értékesítés sikerét befolyásoló körülmények gondos mérlegelésével, ésszerű időn belül a vagyonkezelő - az egészségbiztosításért felelős miniszterrel egyetértésben - a külön jogszabályban foglaltak szerint pályázatot ír ki a forgalomképes részvények adásvétel keretében történő értékesítése céljából.

(2) Az (1) bekezdés szerinti értékesítést célzó pályázati eljárás lebonyolítására a vagyonkezelő harmadik személynek megbízást adhat azzal, hogy a kiválasztására a külön jogszabályban foglaltak az irányadók.

(3) Az (1) bekezdésben foglalt pályázat nyertesével, mint vevővel kötendő adásvételi szerződésben a vevő kötelezettséget vállal arra, hogy

a) az értékesítést célzó pályázati kiírásban foglalt taglétszámmal és feltételekkel megveszi a pályázat tárgyát képező forgalomképes részvényeket,

b) a működési engedély iránti kérelmet a többségi tulajdonossal együttműködve haladéktalanul benyújtja a Felügyelethez, és

c) a többségi tulajdonossal együttműködik abban, hogy 2009. december 31-ig az EBP taglétszáma elérje legalább az ötszázezer, és ne haladja meg a kettőmillió főt.

(4) A forgalomképes részvények értékesítésére vonatkozó pályázatot az összes EBP összes forgalomképes részvénye tekintetében egy időpontban, EBP-nként kell kiírni.

(5) Az (1) bekezdés szerinti pályázati eljárás során

a) ugyanazon pályázó csak olyan megyékhez hozzárendelt EBP-k forgalomképes részvényeit szerezheti meg, amelyekre teljesül, hogy az érintett megyék közül egyik sem szomszédos egynél több érintett megyével, érintett megyének tekintve a Budapestből és Pest megyéből külön jogszabály szerint létrehozott területeket is,

b) ugyanazon pályázó azon megyékhez és a Budapestből és Pest megyéből külön jogszabály szerint létrehozott területhez hozzárendelt EBP-k forgalomképes részvényeit szerezheti meg, amelyek esetében a biztosítottak pályázati kiírásban meghatározott száma összesen nem haladja meg a 2 millió főt, és

c) ugyanazon pályázó csak egy, a Budapestből és Pest megyéből külön jogszabály szerint létrehozott területhez hozzárendelt EBP forgalomképes részvényeit szerezheti meg.

(6) Az EBP forgalomképes részvényeinek (1) bekezdésben foglalt pályázat keretében történő értékesítése során elvárt minimális vételár ajánlat összege és az e törvény szerint, a 161. § (2) bekezdésének c) pontja szerinti, a kisebbségi tulajdonost terhelő tőkeemelés mértékének megfelelő összeg együttesen nem lehet kevesebb, mint a pályázati kiírásban meghatározott létszámmal számítva, személyenként tizenkettőezer forint.

(7) Ha valamely EBP forgalomképes részvényei az (1) bekezdés szerinti pályázat során nem kerültek értékesítésre, és az EBP egyébként megfelel az e törvényben foglalt működési feltételeknek - ide nem értve a 6. § (1) bekezdése szerinti feltételt -, a vagyonkezelő gondoskodik az e törvény szerinti működtetésről, azzal, hogy az (1) bekezdés szerinti pályázati eljárás lezárását követően, az értékesítés sikerét befolyásoló körülmények gondos mérlegelésével, ésszerű időn belül újabb, a forgalomképes részvények értékesítésére irányuló pályázatot ír ki, amelynek során a (2) bekezdést, a (3) bekezdés a) pontját, az (5) bekezdés b) és c) pontját és a (6) bekezdést megfelelően alkalmazni kell.

(8) Az egészségbiztosítás átalakulásával, így különösen e törvény végrehajtásával összefüggő feladatok ellátására kormánybiztos a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Ksztv.) 26. § (3) bekezdésében meghatározott létszámkorlát túllépésével is kinevezhető, az e kormánybiztos titkárságára vonatkozó szabályok meghatározása során a Kormány a Ksztv. 26. § (8) bekezdésétől eltérő szabályokat határozhat meg.

160. § (1) A 159. §-ban foglaltak alapján kiírt pályázaton való részvételt pályázati biztosíték adásához kell kötni.

(2) A 159. §-ban foglaltak alapján kiírt pályázaton nem vehet részt a 4. § (9) bekezdésének a)-e) és g)-q) pontjaiban foglalt személy.

(3) A 159. §-ban foglaltak végrehajtása során a Vtv.-nek a munkavállalók kedvezményes tulajdonszerzésére és a munkavállalói érdekképviseletek tájékoztatásának kötelezettségére vonatkozó szabályait (38-40. §, 42. §), továbbá pályázati felhívásra és a kiírás jóváhagyására, valamint a kiírás részletes tartalmára vonatkozó szabályait nem kell alkalmazni.

(4) A forgalomképes részvények értékesítésére, valamint a pályázati kiírásra vonatkozó részletes szabályokat külön jogszabály határozza meg.

161. § (1) Az EBP vezérigazgatója az EBP forgalomképes részvényeinek értékesítésére irányuló pályázati kiírásban meghatározott időpontra köteles közgyűlést összehívni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti közgyűlésen az EBP köteles

a) alapszabályát az 1. mellékletnek megfelelően módosítani,

b) a vezető tisztségviselőket és a vezető állású személyeket megválasztani,

c) az alaptőkét a (4) bekezdésben foglaltak szerint - új részvények zártkörű forgalomba hozatalával - megemelni.

(3) A (2) bekezdés b) pontja szerint megválasztott vezető tisztségviselők cégbírósági bejegyzésének napján a vezérigazgató megbízatása megszűnik.

(4) Az EBP alaptőke emelését a Magyar Állam szavazati és egyéb, e törvényben meghatározott jogainak változatlansága mellett, a részvények névérték feletti kibocsátása útján kell megvalósítani oly módon, hogy azáltal legalább az e törvény szerinti tőkekövetelmények teljesíthetők legyenek.

(5) A forgalomképes részvények értékesítéséből befolyt vételára összege kizárólag az egészségügyi rendszer finanszírozására és fejlesztésére szolgál, azt - önálló, fejezeti kezelésű költségvetési előirányzatban - ilyen célra elkülönítetten kell kezelni.

(6) Az (5) bekezdés alkalmazásában az egészségügyi rendszer finanszírozását és fejlesztését szolgáló célnak minősül:

a) az EBP alaptőkéjéhez való hozzájárulás,

b) az EBP eredménytartalékához való hozzájárulás,

c) az egészségügyi szolgáltatók fejlesztési célú támogatása,

d) a Központ és a Felügyelet informatikai célú támogatása, vagy

e) a forgalomképes részvények Magyar Állam általi visszavásárlása.

(7) A (6) bekezdés szerinti támogatások felhasználására 33. § (10) (12) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni.

(8) Az elfogadott alapszabály-módosítást az EBP megküldi a Felügyelet részére.

162. § 2009. február 1-jén a biztosítottak e törvény erejénél fogva a 45. § (1) bekezdésének a) pontja szerint meghatározott EBP pénztártagjaivá válnak. Az ezt követően keletkezett új biztosítotti jogviszony esetében az illetékes EBP meghatározására és az átlépésre a 45. § (2) és (3) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni. Egyebekben a tagsági jogviszonyból eredő jogok és kötelezettségek a 163. § szerinti átlépési időszakot követő első hónap első napjától illetik meg, illetve terhelik a pénztártagokat.

163. § (1) Az átlépési időszakra első ízben 2009. február 15. és 2009. március 15. között kerül sor, a tagszervezésre a 46. §-ban foglaltakat kell alkalmazni.

(2) A pénztártag az első átlépési időszak lezártáig nyújthatja be a 47. § (1) bekezdése szerinti átlépési nyilatkozatot, azzal, hogy az átlépési nyilatkozaton nem kell feltüntetni azon EBP megnevezését, amelynek a pénztártag előzőleg tagja volt.

(3) Az átlépési időszak alatt egy pénztártag érvényesen csak egy EBP-be adhat átlépési nyilatkozatot, több átlépési nyilatkozat adása esetén a pénztártagok nyilvántartásának létrehozása során az időben elsőként megadott átlépési nyilatkozatot kell figyelembe venni. Ha a nyilatkozatok megtételének időbeli sorrendje nem állapítható meg, a pénztártag valamennyi nyilatkozata érvénytelen.

164. § (1) Az első átlépési időszak során a 47. § (5)-(8) és (10) bekezdését nem kell alkalmazni. A Központ az átlépési időszak lezártát követő öt napon belül megvizsgálja a nyilatkozat érvényességét. Érvényes átlépési nyilatkozat esetén a Központ a pénztártagot a nyilatkozat szerinti EBP pénztártagjaként veszi nyilvántartásba, azzal, hogy a pénztártag e nyilvántartásba vételt követő naptól válik az átlépési nyilatkozatban megjelölt EBP tagjává. A nyilvántartásba vétel napján a pénztártagnak az átadó EBP-ben fennálló tagsági jogviszonya megszűnik.

(2) A Központ az érvényes átlépési nyilatkozatot adó pénztártagok és az átlépési nyilatkozatot érvényesen nem adó, a 162. § szerint meghatározott EBP tagjaivá vált pénztártagok adataiból az átlépési időszak lezártát követő 8 napon belül létrehozza a pénztártagok nyilvántartását. A Központ a pénztártagok nyilvántartása alapján az EBP tagjaiként nyilvántartott pénztártagokról tájékoztatja az EBP-t.

(3) A Központ az átlépési időszak lezártát követően átadja az EBP-nek a pénztártagjaira vonatkozó azon, az egészségbiztosítási szerv által kezelt adatokat, amelyek kezelésére az EBP törvény alapján jogosult.

165. § (1) Annak érdekében, hogy az EBP pénztártagjainak létszáma 2009. december 31-én elérje az ötszázezer főt, az EBP

a) más EBP-vel történő egyesülésről, vagy

b) jogutód nélküli megszűnéséről dönthet.

(2) Az (1) bekezdés a) pontjában foglalt esetben a jogutód EBP pénztártagjainak létszáma nem haladhatja meg a kettőmillió főt.

166. § (1) Az egészségbiztosítási szerv az általa kezelt adatállományt 2009. január 1-jén átadja a Központnak, amely az 53. § (1) bekezdés szerinti adatokból legkésőbb

2009. március 31-éig létrehozza az 52. § (1) bekezdés d) pontja szerinti nyilvántartást.

(2) A Központ az adatok (1) bekezdés szerinti átadását követően - az általa törvény alapján kezelhető, a feladatkörébe tartozó feladatok ellátása érdekében szükséges adatok kivételével - 2010. február 1-jétől folyamatosan, legkésőbb 2010. július 31-éig archiválja az átadott adatállományt. Az archivált nyilvántartásból kizárólag

a) bűnüldöző és igazságszolgáltatási szervnek, közpénzügyi, bűnüldözési és igazságszolgáltatási érdekből, illetve

b) külön törvényben meghatározott feltételek szerint tudományos kutatás céljára szolgáltatható adat.

167. § (1) A 157. § (4) bekezdés szerinti időpont és 2009. szeptember 30. között a 91. §-ban foglaltaktól eltérően az egészségügyi szolgáltató a teljesítmény-jelentést a Központ részére küldi meg. A Központ az EBP-nként összesített teljesítmény-jelentést továbbítja az illetékes EBP részére.

(2) 2009. október 1. és 2010. december 31. között a 91. §-tól eltérően az egészségügyi szolgáltató a teljesítmény-jelentést a Központ és az illetékes EBP részére küldi meg.

168. § (1) A 157. § (4) bekezdés szerinti időponttól 2009. június 30-ig a2009. március 31-én hatályban lévő finanszírozási szerződésekben az egészségbiztosítási szerv helyébe valamennyi, e törvény szerint működő EBP lép. E törvény alapján az új finanszírozási szerződéseket 2009. június 30-ig kell megkötni, a korábbi szerződések 2009. július 1-jén e törvény erejénél fogva hatályukat vesztik. A Központ legkésőbb 2009. március 31-ig az EBP-knek átadja az adott EBP pénztártagjaira vonatkozó, általa kezelt adatokat. A Központ a 115. § (2) bekezdésében foglalt kötelezettségét 2009. április 1-jétől kezdődően teljesíti.

(2) Törvény eltérő rendelkezése hiányában a külön jogszabály szerinti egészségbiztosítási szervek általános jogutódja - figyelemmel a (3)-(5) bekezdésben foglaltakra - 2009. január 1. napjától a Központ.

(3) 2009. január 1-jétől 2009. március 31-éig a Központ látja el az egészségbiztosítási szerv számára jogszabályban meghatározott feladatokat. Ebből a célból a Központ az ezen feladatok ellátásához szükséges mindazon személyes adatokat kezeli, amelyek kezelését az egészségbiztosítási szerv számára - feladatainak ellátása érdekében - törvény lehetővé teszi.

(4) 2009. január 1-jétől az Ebtv. 32. §-a szerint megkötött, 2008. december 31-én hatályban lévő szerződésekben az egészségbiztosítási szerv helyébe a Központ lép, a 80. § szerinti szerződéseket - 2009. április 1-jei hatállyal - 2009. február 1-jétől lehet megkötni. Az Ebtv. 32. §-a szerint megkötött szerződések 2009. március 31-én e törvény erejénél fogva a hatályukat vesztik.

(5) 2009. január 1-jétől az Ebtv. 30. § (2) bekezdése és 30/A. §-a szerint megkötött, 2008. december 31-én hatályban lévő szerződésekben az egészségbiztosítási szerv helyébe a Központ lép, a 79. § szerinti szerződéseket 2009. április 1-jei hatállyal kell megkötni. Az Ebtv. 30. §-ának (2) bekezdése szerint megkötött szerződések 2009. március 31-én e törvény erejénél fogva a hatályukat vesztik. Az Ebtv. 30/A. §-a szerinti szerződések a szerződésben meghatározott határideig hatályban maradnak.

169. § (1) E törvény hatálybalépése a 2009. március 31-én vezetett intézményi várólistákon elfoglalt helyet, az ellátás igénybevételére való jogosultság sorrendjét nem érinti, azonban az ellátás sorrendjét megállapító listákat 2009. április 1-jétől a 65-71. §-ban foglaltaknak megfelelően kell vezetni. Az EBP pénztári várólistájára történő felvétel sorrendjét a 2009. március 31-én intézményi várólistán szereplő személyek esetében az intézményi várólistán elfoglalt hely határozza meg. Az EBP az általa vezetett pénztári várólistára valamennyi, 2009. március 31-én intézményi várólistán szereplő pénztártagját köteles felvenni.

(2) Az e törvény 5. § (3) bekezdésének n) pontjában foglalt rendelkezést az EBP e törvény szerinti értékesítési eljárás során benyújtásra kerülő működési engedély iránti kérelem esetében nem kell alkalmazni. Az e törvény 65. § (2) bekezdésében meghatározott szabályzat tervezetét az EBP első ízben megszerzett működési engedélye hatálybalépését követő kilencven napon belül kell elkészíteni és a Felügyelethez jóváhagyás céljából benyújtani. A szabályzat módosítására a továbbiakban az engedélyezésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy az e bekezdésben foglalt átmeneti szabály már nem alkalmazható, és a szabályzat módosításának hatálybalépésének napja nem lehet korábban, mint a Felügyelet jóváhagyásáról szóló határozat hatálybalépésének napja.

(3) Az e törvény 5. § (3) bekezdésének m) pontjában foglalt rendelkezést az EBP e törvény szerinti értékesítési eljárás során benyújtásra kerülő működési engedély iránti kérelem esetében nem kell alkalmazni. Az e törvény 61. § (4) bekezdésében meghatározott szabályzat tervezetét az EBP első ízben megszerzett működési engedélye hatálybalépését követő kilencven napon belül kell véglegesíteni és a Felügyelethez jóváhagyás céljából benyújtani. A szabályzat módosítására a továbbiakban az engedélyezésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy az e bekezdésben foglalt átmeneti szabály már nem alkalmazható, és a szabályzat módosításának hatálybalépésének napja nem lehet korábban, mint a Felügyelet jóváhagyásáról szóló határozat hatálybalépésének napja.

170. § Az EBP a 45. § (7) bekezdése szerinti pénztári kártyát első alkalommal 2009. szeptember 30-ig bocsátja a pénztártagjai rendelkezésére.

171. § 2014. december 31-éig a fejkvóta-bevétel számításának szempontjai között külön jogszabályban meghatározottak szerint figyelembe lehet venni az egészségügyi szolgáltatások e törvény hatálybalépését megelőző igénybevételének mutatóit.

172. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány

a) az e törvény szerinti szerződések megkötése és az egészségügyi szolgáltatások finanszírozása részletes szabályainak,

b) a külföldön történő gyógykezelés feltételeinek és elszámolási rendjének,

c) a beutaló nélkül igénybe vehető szakellátások, a beutalásra jogosult orvosok körének, a beutalási rend és a beutalás szakmai szabályainak, valamint a betegút-szervezé-si szabályzat kötelező tartalmi elemeinek,

d) gyógyszer, gyógyászati segédeszköz, illetve gyógyászati ellátás jogosulatlan rendelése esetén a támogatással történő rendelésre jogosító, illetőleg a támogatással történő kiszolgáltatásra, forgalmazásra, vagy a gyógyászati ellátás támogatással történő nyújtására jogosító szerződés felfüggesztését, illetve felmondását megalapozó értékhatár,

e) a szolgálati viszonyban álló és a Magyar Honvédség állományába tartozó személyek, valamint egyes meghatározott tevékenységet végző személyek és a fogvatartottak egészségügyi szolgáltatás igénybevételére vonatkozó szabályainak,

f) az egyes központosított egészségügyi szolgáltatók által nyújtott szolgáltatások igénybevételének, az igényjogosultság igazolásának, valamint a külön jogszabályban meghatározott személyek tekintetében fennálló egészségügyi ellátási rend szabályainak,

g) az egészségbiztosítást érintő hatásköri és eljárási szabályok,

h) a gyógyszerek árához nyújtott támogatással igénybe vehető szolgáltatást nyújtók számára folyósítható előleg feltételeinek és folyósítása szabályainak,

i) az egészségügyi ellátás keretében társadalombiztosítási támogatással kiszolgáltatható gyógyászati segédeszközök körének és az ezek kiszolgáltatására jogosult egészségügyi szolgáltatók körének,

j) a gyógyszer, gyógyászati segédeszköz, illetve gyógyászati ellátás árához nyújtott társadalombiztosítási támogatás elszámolására és folyósítására vonatkozó szabályok,

k) az Európai Egészségbiztosítási Kártya érvényességi idejének és kibocsátása szabályainak,

l) a 65. § (2) bekezdés a) pontja szerinti fekvőbetegellátások, 65. § (2) bekezdés és a 65. § (4) bekezdés szerinti időtartam, a 66. § (1) bekezdése szerinti nagy költségű ellátások, a központi és a transzplantációs várólista működtetéséhez igénybe vehető szerv, valamint a 70. § (1) és (3) bekezdése szerinti várakozási idő,

m) az OKA-ból finanszírozott ellátások igénybevétele szabályainak, valamint az azokhoz az EBP által biztosított önrész mértékének,

n) a fejkvóta és a fejkvóta-bevétel kialakítása eljárásrendjének, a fejkvóta elemeinek és a kockázatmegosztás (r) mértékének, módjának és elveinek,

o) azEBP-számla vezetése szabályainak, az EBP és a Központ közötti elszámolás szabályainak, valamint a 31. § szerinti céltartalékok felhasználása részletes szabályainak,

p) az EBP éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségei sajátosságainak,

q) a Díjtétel Bizottság és a Fejkvóta Bizottság működése részletes szabályainak,

r) a pénztári kártya tartalmi, műszaki és formai követelményeinek, illetve a rajta tárolható egyéb adatoknak, valamint az azonosítás szabályainak,

s) az elszámolási nyilatkozattal kapcsolatos részletes szabályok,

t) az EBP által a Felügyelet részére készítendő, a bevételek, valamint a ráfordítások és költségek alakulásáról szóló havi jelentés részletes szabályainak,

u) a forgalomképes részvények értékesítésére vonatkozó - ideértve a pályázati kiírásra vonatkozó részletes rendelkezéseket is - szabályok,

v) a Budapestből és Pest megyéből álló térség négy területre történő - a 158. §-ban foglaltak szerinti - felosztásának,

w) az EBP üzletszabályzatának minimális tartalmi követelményei,

x) az egészségügyi szolgáltatók progresszivitási szint szerinti besorolására vonatkozó szabályok,

y) a vagyonkezelő által a pályázati eljárás lebonyolítására megbízható harmadik személy kiválasztására vonatkozó szabályok,

z) az átlépési nyilatkozatok formai követelményeivel, valamint benyújtásával, feldolgozásával és továbbításával kapcsolatos szabályok meghatározására.

(2) Felhatalmazást kap az egészségbiztosításért felelős miniszter, hogy az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben határozza meg

a) az egészségügyi technológiák társadalombiztosítási támogatásba való befogadásának rendjét,

b) a teljesítmény-elszámolási besoroló rendet,

c) a finanszírozási eljárásrendet,

d) az egészségügyi szolgáltatások díjtételeit.

(3) Felhatalmazást kap az egészségbiztosításért felelős miniszter, hogy rendeletben határozza meg

a) az egyes főbb betegségcsoportok finanszírozási, vizsgálati és terápiás eljárási rendje, valamint a gyógyszerterápiás ajánlások kidolgozásának, szerkesztésének, valamint az ezeket érintő szakmai egyeztetések lefolytatásának egységes szabályait,

b) a várólistasorrend kialakításának és az eltérés lehetőségének egészségügyi szakmai feltételeit; az intézményi előjegyzés, illetve a várólista formai és tartalmi követelményeit, a vezetésére szolgáló számítógépes program minősítésének szabályait; a betegfogadási listával, az intézményi előjegyzéssel, valamint a várólistával kapcsolatos jelentési kötelezettség tartalmát és ütemezését, továbbá a várólista adatainak honlapon történő közzétételére vonatkozó szabályokat,

c) a finanszírozás alapjául szolgáló homogén betegségcsoportokat és azok súlyszámértékét,

d) a járóbeteg-szakellátás körébe tartozó beavatkozási csoportokat és azok pontértékét,

e) a magyar egészségbiztosítási jogszabályok alapján egészségügyi szolgáltatásra nem jogosult, a Magyar Köztársaság területén tartózkodó személyek betegellátásának szabályait,

f) a kötelező minőségügyi jelentés tartalmát.

Sólyom László s. k.,

köztársasági elnök

Dr. Szili Katalin s. k.,

az Országgyűlés elnöke

1. melléklet a 2008. évi I. törvényhez

Az alapszabály kötelező elemei

1. Az EBP határozatlan időre alakult.

2. A likvidációs hányadhoz fűződő elsőbbségi részvényekhez az alábbi elsőbbségi jogok fűződnek: Az EBP jogutód nélküli megszűnése esetén a felosztásra kerülő vagyonból a Magyar Államot az egyéb részvényest megelőző sorrendben, de egyébként a részesedés arányában kell kielégíteni.

3. A vezető tisztségviselők és Felügyelő Bizottsági tagok kijelölésének módja:

3.1. a) A Magyar Állam jogosult az Igazgatóság 6 tagjából 3 kijelölésére. A Magyar Állam kijelölése alapján a tagok - a Felügyelet jóváhagyásától függő hatállyal - az Igazgatóság tagjaivá válnak. A Magyar Állam maga jogosult az általa kijelölt Igazgatósági tagok visszahívására. A Magyar Állam jogosult a Felügyelő Bizottság 5 tagjából 3 kijelölésére. A Magyar Állam kijelölése alapján a tagok - a Felügyelet jóváhagyásától függő hatállyal - a Felügyelő Bizottság tagjaivá válnak. A vagyonkezelő maga jogosult az általa kijelölt Felügyelő Bizottsági tagok visszahívására.

3.1.b) A kisebbségi tulajdonos jogosult a cégvezető jelölésére, akinek kinevezésére a 13. c) pont előírásai érvényesek.

3.2.A Közgyűlés a kijelölt vezető tisztségviselőt és Felügyelő Bizottsági tagot az alábbi esetekben visszahívhatja, ha a Magyar Állam ezt nem teszi meg:

a) az Igazgatósági vagy Felügyelő Bizottsági tag összeférhetetlensége bekövetkezése esetén, ha a tag az összeférhetetlenségi okot annak bekövetkezésétől számított 60 napon belül nem szünteti meg;

b) az Igazgatósági vagy Felügyelő Bizottsági tag bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek vagy vezető tisztség gyakorlásától eltiltottak.

4. A részvényes osztalékra csak a részvényei névértékének arányában jogosult. Minden egyes részvény azonos szavazati joggal rendelkezik. Szavazati jog kizárólag a részvény névértékéhez igazodóan biztosítható.

5. A Magyar Állam a vételi jog gyakorlása során a vételárat a vételi jog gyakorlásáról szóló nyilatkozat részvényes általi kézhezvételét követő legkésőbb 60 napon belül köteles megfizetni. A vételi jogot a Magyar Állam nevében a részvényesi jogot gyakorló személy gyakorolhatja.

6. A Gt.-ben maghatározott kizárólagos közgyűlési hatáskörökön kívül a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

a) az EBP szervezeti és működési szabályzatának elfogadása;

b) az Igazgatóság ügyrendjének elfogadása;

c) a Felügyelő Bizottság ügyrendje;

d) befektetési szabályzat elfogadása;

e) beszerzési szabályzat elfogadása;

f) értékesítési politika elfogadása és értékesítés díjazására és értékesítést támogató intézkedésekre vonatkozó szabályzat elfogadása;

g) tagtoborzási politika és szabályzat elfogadása;

h) a hosszú távú üzletpolitika meghatározása; az attól való eltérés kivételes engedélyezése;

i) éves üzleti tervek elfogadása, amelyek tartalmazzák a befektetéseket és az EBP éves és 3 éves tervét is;

j) szabályzat a vezető tisztségviselők, vezető állású személyek és a Felügyelő Bizottsági tagok javadalmazása módjának, mértékének elveiről, annak rendszeréről;

k) az alábbi jogügyletek előzetes engedélyezése:

ka) kereskedelmi ügynöki szerződések, amelyet az EBP megbízóként köt, feltéve, hogy ezek a közgyűlés által jóváhagyott éves üzleti tervben nem szerepelnek és

(i) 60 napon belül nem mondhatóak fel indokolás nélküli rendes felmondással az EBP részéről és/vagy

(ii) az EBP terhelő fizetési kötelezettség a manage-ment által tervezett éves értékesítési volument alapul véve, ideértve a várható kiegyenlítés összegét is - az 50 000 000 Ft-ot meghaladja;

kb) kereskedelmi ügynöki szerződés, amelyben az EBP lát el kereskedelmi ügynöki feladatokat;

kc) harmadik személy értékesítési hálózatának (pl. fiókhálózat, ügynökhálózat) igénybevételéről szóló vagy ezt tartalmazó megállapodások;

kd) más vállalkozásokban való részesedés megszerzése, vagy értékesítése, vagy az ezzel való egyéb rendelkezés;

ke) kölcsönök, hitelek nyújtása, vagy váltókötelezettségek nyújtása, biztosíték nyújtása, különös tekintettel kezesség vállalásra, vagy tartozás elismerésre, kölcsönök, hitelek felvétele, vagy más, a szokásos üzletmenet körén kívül eső kötelezettségvállalások, amelyek

(i) a közgyűlés által jóváhagyott éves üzleti tervben nem szerepelnek és

(ii) összegük az 50 000 000 Ft-ot meghaladja;

kf) bérleti, lízing, vagy más hasonló hosszú távú kötelmi jogviszonyt megalapozó szerződések megkötése, amelyek a közgyűlés által jóváhagyott éves üzleti tervben nem szerepelnek és

(i) az egyes szerződések időtartama az 1 évet meghaladja vagy

(ii) a szerződéssel vállalt kötelezettség az 50 000 000 Ft-ot meghaladja;

kg) vállalkozási, megbízási, tanácsadási szerződések megkötése, módosítása vagy felbontása, amelyek a közgyűlés által jóváhagyott éves üzleti tervben nem szerepelnek és a szerződéssel vállalt kötelezettség a 100 000 000 Ft-ot meghaladja;

kh) beruházások, amelyek a közgyűlés által jóváhagyott éves beruházási tervben nem szerepelnek és amelyeknek az értéke az 50 millió forint összeget meghaladják;

ki) tőkeemelés és tőkeleszállítás a leányvállalatoknál, valamint a kapcsolt vállalkozásoknál;

kj) együttműködési megállapodások;

kk) ügyvezetés/alkalmazottak felelősség alól való mentesítése;

l) döntés osztalék kifizetéséről.

7. A 6. pontban meghatározott kizárólagos közgyűlési hatáskörök közül a határozat javaslat elfogadásához háromnegyedes többség kell a b), d)-h) és j), valamint a kd)-kj) és l) pontokban felsorolt ügyekben, valamint a Gt. 231. § (2) bekezdésének j) pontjában foglalt ügyben.

8. Rendkívüli Közgyűlést kell összehívni, ha azt

- az Igazgatóság legalább két tagja,

- a Felügyelő Bizottság, vagy annak elnöke,

- a Könyvvizsgáló,

- az ok és cél megjelölésével a szavazatok legalább 5%-át képviselő részvényesek az Igazgatóságtól írásban kérik.

9. A Közgyűlés határozatképes, ha azon a szavazásra jogosító részvények által megtestesített szavazatok több mint 51%-át képviselő részvényes jelen van. Ha a Közgyűlés nem határozatképes, a megismételt Közgyűlés az eredeti napirenddel is csak akkor határozatképes, ha azon a szavazásra jogosító részvények által megtestesített szavazatok több mint 51 %-át képviselő részvényes jelen van. A nem határozatképes és a megismételt Közgyűlés között legalább három napnak kell eltelnie, de ez az időtartam nem lehet hosszabb, mint huszonegy nap.

10.A Közgyűlésen minden szavazati jogot megtestesítő részvény egy szavazatra jogosít.

11.A Közgyűlés felfüggeszthető. Ha a Közgyűlést felfüggesztik, azt harminc napon belül folytatni kell. Ebben az esetben a Közgyűlés összehívására és a Közgyűlés tisztségviselőinek megválasztására vonatkozó szabályokat nem kell alkalmazni. A Közgyűlést csak egy alkalommal lehet felfüggeszteni.

12.Az Igazgatóság tagjai határozatlan időre választhatóak, illetve nevezhetőek ki.

13.Az Igazgatóság feladatai különösen:

a) az EBP számviteli törvény szerinti beszámolójának az adózott eredmény felhasználására vonatkozó javaslatnak az előterjesztése;

b) a cégjegyzés, a képviselet, valamint a kötelezettség-és kockázatvállalás rendjének meghatározása;

c) az EBP cégvezetőjének kinevezése legalább a tagok 3/4-ének szavazati többségével, és irányukban a munkáltatói jogok gyakorlása az Igazgatóság ügyrendjében foglaltak szerint;

d) az EBP képviselete harmadik személlyel szemben, bíróságok és hatóságok előtt;

e) az EBP munkaszervezetének kialakítása a szervezeti és működési szabályzat keretein belül;

f) az EBP üzleti könyveinek szabályos vezetése;

g) félévente legalább egyszer jelentés készítése a Közgyűlés számára az EBP ügyvezetéséről, az EBP vagyoni helyzetéről és üzletpolitikájáról, valamint jelentés készítése háromhavonta a Felügyelő Bizottság és a Felügyelet részére;

h) a jogszabályban előírt bejelentések megtétele a cégbírósághoz, Felügyelethez és más hatóságokhoz;

i) az EBP likviditását, fizetőképességét súlyosan veszélyeztető állapot esetén alkalmazandó eljárásrend kidolgozása;

j) minden olyan, az EBP által alkalmazott mintaszerződés jóváhagyása, amelynek alkalmazásához a Felügyelet előzetes engedélye nem szükséges (pl. ügynöki mintaszerződések);

k) minden olyan szerződés megkötésének vagy kötelezettségvállalásának a jóváhagyása, amelyet az EBP az Igazgatóság tagjával, a cégvezetőjével, azok közeli hozzátartozójával köt, kivéve, ha az utóbbi szerződés az EBP szokásos tevékenységéhez tartozik vagy a közgyűlés jóváhagyását igényli.

14. Az Igazgatóság ülésein tanácskozási joggal vehet részt a Felügyelő Bizottság elnöke vagy az általa megbízott másik tagja, az Igazgatósági tagok bármelyike által felkért külső szakértő, az Igazgatóság elnöke által meghívott más személy.

15.Az Igazgatóság akkor határozatképes, ha az Igazgatóság tagjainak egyszerű többsége jelen van.

16.Az Igazgatóság - a 17. pont és az ügyrendje eltérő rendelkezése hiányában - határozatait a jelenlévő tagok szavazatainak egyszerű többséggel hozza.

17. Az Igazgatóság az alábbi ügyekben tagjainak legalább háromnegyedes többségével hozott határozattal dönt:

a) kölcsönök, hitelek nyújtásáról, vagy váltókötelezettségek nyújtásáról, biztosíték nyújtásáról, különös tekintettel kezesség vállalásra, vagy tartozás elismerésre, kölcsönök, hitelek felvételéről, vagy más, a szokásos üzletmenet körén kívül eső kötelezettségvállalásokról hozott döntés, amely nem tartozik a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe;

b) bérleti, lízing, vagy más hasonló hosszú távú kötelmi jogviszonyt megalapozó szerződések megkötéséről hozott

döntés, amely nem tartozik a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe;

c) vállalkozási, megbízási, tanácsadási szerződések megkötéséről, módosításáról vagy felbontásáról hozott döntés, amely nem tartozik a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe;

d) beruházásokról hozott döntés, amely nem tartozik a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe.

18.Az Elnök megbízatása határozatlan időtartamra szól.

19.Megszűnik az Elnök megbízatása:

- lemondással,

- visszahívással,

- az Igazgatósági tagság megszűnésével.

20.Az Elnök dönt:

- a Közgyűlés összehívásáról,

- az Igazgatóság ülésének összehívásáról és annak napirendjéről.

21.Az Igazgatóság munkáját az Elnök irányítja.

22.A Felügyelő Bizottság tagjainak megbízatása határozatlan időre szól.

23.A Felügyelő Bizottság feladata különösen:

a) gondoskodás arról, hogy az EBP rendelkezzen átfogó és az eredményes működésre alkalmas ellenőrzési rendszerrel,

b) javaslattétel a Közgyűlés számára a megválasztandó Könyvvizsgáló személyére és díjazására,

c) az EBP éves és közbenső pénzügyi jelentéseinek ellenőrzése,

d) a belső ellenőrzési szervezet irányítása, melynek keretében a Felügyelő Bizottság

1. elfogadja a belső ellenőrzési szervezeti egység éves ellenőrzési tervét,

2. legalább félévente megtárgyalja a belső ellenőrzés által készített jelentéseket, és ellenőrzi a szükséges intézkedések végrehajtását,

3. szükség esetén külső szakértő felkérésével segíti a belső ellenőrzés munkáját,

4. javaslatot tesz a belső ellenőrzési szervezeti egység létszámának változtatására,

e) a belső ellenőrzés által végzett vizsgálatok megállapításai alapján ajánlások és javaslatok kidolgozása.

24.A Felügyelő Bizottság előzetes egyetértése szükséges a belső ellenőrzési szervezet vezetői és alkalmazottai foglalkoztatásának létesítésével, megszüntetésével kapcsolatos döntések meghozatalához, valamint díjazásuk megállapításához.

25. A Felügyelő Bizottság határozatképes, ha legalább négy tag jelen van.

26.A Felügyelő Bizottság a döntéseit - ügyrendje eltérő rendelkezése hiányában - a jelenlévő tagok egyszerű szótöbbséggel hozza.

27.A részvényesek a jelen Alapszabályból eredő jogvitáik tekintetében alávetik magukat a Fővárosi Bíróság kizárólagos illetékességének.

28.Amennyiben az EBP-ben nincs kisebbségi tulajdonos, a mellékletben foglalt jogosítványokat a Magyar Állam gyakorolja.

2. melléklet a 2008. évi I. törvényhez

Az EBP forgalomképes részvényei Magyar Állam általi visszavásárlása esetén a visszavásárlási ár megállapítása

1. A forgalomképes részvény visszavásárlási ára az alábbi feltételeknek is megfelelő eladási ár, amelyen a Magyar Állam az adott részvényt továbbértékesíti, feltéve, hogy a visszavásárlás időpontjában, már előszerződést kötött annak továbbértékesítésére. Az így meghatározott ár legalább akkora értéket képvisel, mint az alábbiak szerint meghatározott piaci ár, feltéve, hogy az EBP gazdasági helyzete folyamatosan javult a részvény kibocsátása óta és jelenértéken számítva saját tőkéje meghaladja a kibocsátáskori saját tőke összegét.

A = B/i

ahol

A: a határozatlan futamidő (örök idő) alatt évente azonos összegben elért megtakarítások (jövedelem) jelenértéke (a kisebbségi tulajdonosok esetében)

B: a határozatlan futamidő (örök idő) alatt évente azonos összegben, az elért megtakarítás (jövedelem) nominális értéke (a kisebbségi tulajdonosok esetében), amely ez esetben a részvény kibocsátását követő években elért adózott eredmények átlagaként meghatározott összegnek a kisebbségi tulajdonosra jutó része

i: kamatláb = 3%, illetve attól eltérő mérték, ha hosszú távon, bizonyíthatóan a piac azt visszaigazolja

k: egyéb kockázati tényezők (ismert vagy nem ismert piaci tényezők, technológiai, demográfiai, és egyéb változások, szabályozási kockázat stb.) súlya: 0,8-0,7 közötti érték számítással alátámasztva

P: visszavásárlási ár = A x (1 - k)

2. A forgalomképes részvény visszavásárlási ára az EBP számított saját tőkéjének a részvény által megtestesített befektetési arányban (tulajdoni hányad arányában) meghatározott összege amennyiben a visszavásárlás időpontjában a részvény továbbértékesítésére nincs megfelelő piaci vevő, akivel a Magyar Állam az előszerződést már megkötötte és az EBP gazdasági helyzete romlott, jelenértéken számítva saját tőkéje nem éri el a kibocsátáskori saját tőke összegét.

A számított saját tőke az EBP eszközeinek a részvény visszavásárlása időpontjában meghatározott piaci értéke és kötelezettségeinek (beleértve a passzív időbeli elhatárolásokat és a céltartalékok állományát is) különbözete.

3. melléklet a 2008. évi I. törvényhez

Az EBP-k bevételének meghatározása

Az egyes pénztárak 89. § (3) bekezdés szerinti bevételét meghatározó képlet:

ahol

-j az adott pénztárat jelöli,

- Bj a j-dik pénztár éves bevétele,

- BSj a j-dik pénztár szükségletalapú bevétele,

- BIj a j-dik pénztár igénybevétel alapú bevétele, - K a. mindenkori éves költségvetési törvényben meghatározott természetbeni ellátások előirányzatának feladatfinanszírozott ellátásokra fordítható összeggel, valamint az OKA összegével csökkentett része,

- Sj (alfa, béta) a j-dik pénztár fejkvóta alapján meghatározott bevétele, amely kiinduláskor a kor (a) és a nem (P) függvényében kerül meghatározásra,

- Ij a j-dik pénztár igénybevétele alapján meghatározott bevétele,

- r a kockázatmegosztás mértéke, azaz a szükséglet és az igénybevétel alapú elemek aránya a rendszerben.