BH 2017.10.348 I. A munkáltatói intézkedés indoka világosságának követelménye megtartottságát nem általában, hanem a jognyilatkozat címzettje tudomása (tudattartama) alapján kell értékelni.

II. Ha a nevelőszülő nem egyedülállóként gondoskodott a nála elhelyezett gyermekekről, hanem azt családban vállalta, és a gyermekek nevelésében, gondozásában rajta kívül a házastársa is részt vett, a befogadó család egységére figyelemmel felel a házastársa magatartásának következményeiért is, amennyiben eltűrte annak a gyermekekkel szemben tanúsított, alkalmatlanság megállapítására okot adó nevelési módszereit. A családban elhelyezett gyermekek gondozása esetén nemcsak a nevelőszülőnek, hanem a családban élő más személyeknek is alkalmasnak kell lenniük arra, hogy a nevelőszülői jogviszony fennmaradhasson és a gyermekeket saját háztartásukban nevelhessék. Ezért a nevelőszülővel a Gyvt. 66/D. § (8) bekezdésére és a 66/D. § (7) bekezdés e) pontjára alapítottan közölt azonnali hatályú felmondás jogszerű [1997. évi XXXI. tv. 55. §, 66/D. §, 66/I. §].

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A felperes 2011. február 8-án keretmegállapodást kötött nevelőszülői jogviszony létesítésére az alperessel. E jogviszony 2014. január 1-jétől jogszabályváltozás következményeként nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonnyá alakult át. Ezen időponttól S. A., S. T., J. Á., valamint J. É. nevű gyermekeket helyezték el a felperesnél, akinek díjazása 116 725 forint volt.

[2] A felperes az Sz. Pack Kft.-nél, illetve annak jogutódjánál több műszakban dolgozott, ezért a gyermekek nevelésében, ellátásában a házastársa, F. I. vállalt nagyobb szerepet. A felperessel a kisebb gyermekek kerültek közelebbi kapcsolatba, a 16 éves A.-val nem volt felhőtlen a viszonya, őt a házastársa eltúlzottan szigorú ellenőrzés alatt tartotta, minden percét beosztotta és elszámoltatta. A. a T. M. Gimnázium 9. osztályos tanulója volt kollégiumi ellátással.

[3] 2013 októberében A. iskolai nevelésében részt vevő pedagógusok a magatartásában nagyfokú változást észleltek, álláspontjuk szerint a nevelőszülő házastársával túl szoros érzelmi kötődése alakult ki. Ennek kivizsgálására az alperes 2014. március 13-án tényfeltáró egyeztetést kezdeményezett, melynek eredményeként elrendelték a rendkívüli felülvizsgálatot. Erről a felperest és a házastársát tájékoztatták, akik előzetesen vállalták az annak eredményeként meghozott szankciók teljesítését.

[4] Az alperes környezettanulmányt készített, melynek keretében meghallgatták a gyermekeket, a nevelésükkel foglalkozó pedagógusokat, a felperest és házastársát, valamint pszichológus is vizsgálta őket.

[5] A vizsgálat lezárásáról 2014. április 7-én tájékoztatták a felperest, aki az erről szóló levelet nem vette át, annak tartalmát az alperes igazgatója szóban ismertette vele, és ezt az iratra rá is vezette.

[6] A 2014. április 7-én keltezett irat szerint a rendkívüli felülvizsgálatban részt vevő szakemberek együttes véleménye alapján a felperes és házastársa mint nevelőszülők nem felelnek meg a vonatkozó törvényi előírásoknak, ezért kezdeményezik a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (Gyvt.) 66/D. § (8) bekezdés alapján a gyermekek gondozási helyének megváltoztatását, valamint a nevelőszülői jogviszony azonnali hatályú felmondással történő megszüntetését. Ismertették az iratban azt is, hogy a Gyvt. 66/D. § (8) bekezdésben foglalt esetek közül a nevelőszülő meg nem engedett nevelési módszereket alkalmazott; a gyermek vér szerinti családjával való kapcsolattartást nem biztosította; az ellátásához biztosított juttatásokat nem a gyermek szükségleteire fordította (zsebpénz).

[7] Az alperes ezt követően postán megküldte a felperesnek a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony megszüntetéséről szóló iratot. Ennek indokolása szerint a felperes jogviszonyát a Gyvt. 66/D. § (7) bekezdés e) pontjában foglaltak miatt azonnali hatállyal megszüntetik.

[8] Ezután 2014. április 10-én az alperes igazgatója G. É. munkatárs útján telefonon értesítette a felperest, hogy a jogviszonyt nem szünteti meg, lehetőséget ad más korosztályú, más nemű gyermekek nevelésére. A felperes e tájékoztatást azzal fogadta el, hogy kérte a négy gyermek háztartásába történő visszahelyezését. E kérését azonban az alperes nem teljesítette, 2014. április 23-án a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonnyal járó illetményt módosította, csak az alapdíjat folyósították már a felperes részére.

A 2014. május 26-án kelt határozatban értesítették arról, hogy a foglalkoztatási jogviszonya 2014. január 1-jétől folyamatos.

[9] 2014. július 9-én kelt iratban a felperes nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyát 2014. július 9-ével megszüntették a Gyvt. 66/D. § d) pontja és a 20. § (1) és (2) bekezdés d) pontja alapján. Az indokolás szerint a felperest a nevelőszülői gyámi tisztsége alól 2014. április 8-ával felmentették.

A kereseti kérelem és az alperes védekezése

[10] A felperes a keresetében annak megállapítását kérte, hogy a jogviszonyát 2014. április 7-én jogellenesen szüntették meg. Módosított keresetében kérte visszahelyezését, elmaradt bére megtérítését, és sérelemdíjra is igényt tartott.

[11] Álláspontja szerint az alperes nem adta kellő indokát a jogviszony azonnali hatályú megszüntetésének, és arra azért került sor, mert a férje "minden jogot kiharcolt" a gyermekeknek, az alperes pedig ezt nem vette jó néven. Hivatkozott a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 64. § (2) bekezdésének a megsértésére, mivel a felmondásból annak indoka világosan nem tűnik ki, továbbá nem valós, hogy az abban hivatkozott jogszabály szerinti rendelkezéseket megsértette volna. Az alperes az Mt. 7. § (1) bekezdésébe ütközően járt el, mert férje véleménynyilvánítása miatt hozta meg intézkedését.

[12] Hivatkozott arra is, hogy az alperes 2014. május 26-án kelt határozatában megsértette az Mt. 15. § (4) bekezdésében foglaltakat, mert két hónap után vonta vissza az azonnali hatályú felmondást anélkül, hogy az Mt. 24. §-a szerint a felperes hozzájárulását kérte volna ehhez.

[13] Az alperes által folytatott vizsgálatokról nem kaptak kérésük ellenére felvilágosítást. Az alperes júliusi intézkedése igazolja, hogy arra törekedett, miszerint más indokkal, a Gyvt. 66/D. § (1) bekezdés d) pontja alapján szüntessék meg a foglalkoztatási jogviszonyát, mert 3 hónapig nem helyeztek el nála gyermeket. Az alperes rendeltetésellenes joggyakorlást valósított meg, ezért az Mt. 83. § (1) bekezdés a) pontja alapján kérte a visszahelyezését.

[14] Az egyenlő bánásmód megsértése, valamint jó hírnevének sérelme miatt 2 000 000 forint sérelemdíj megállapítását kérte, a Polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:52. §-ra hivatkozással, valamint azért, mert az alperes az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi LXXV. törvény (Ebktv.) 8. § t) pontját megsértette, mivel azt feltételezte, hogy a felperes férjének a normálistól eltérő szexuális beállítottsága van, és erről a felperes tudott. Megsértette továbbá az Ebktv. 8. § m) pontját és a 10. §-át. Mindezzel az Mt. 6. § (1) és (2) bekezdésében foglaltakkal ellentétesen járt el.