BH 1970.1.6302 I. A mezőgazdasági termékértékesítési szerződés létrejöttéhez a feleknek a lényeges kérdésekben - többek között az ellenszolgáltatásban -való megállapodása is szükséges [Ptk. 207. §, 54/1967. (XII. 17.) Korm. sz. r. 6. § (1) bek., 8. § (1) bek.]. "

II. Szabad megegyezés alapján kialakítható ár esetén a kölcsönösen kialakított árat vagy az áralakítás mértékének közös megegyezéssel kialakított rendjét kell szerződésbe foglalni [5/1967. (ÁHSZ 28.) ÁH-MÉM sz. együttes utasítás].

III. A szerződésben kikötött kötbér mérsékelhető [54/1967. (XII. 17.) Korm. sz. r. 16. § (2) bek., 17. §].

Az e-i mezőgazdasági termelőszövetkezet 1967. december 5-én termékértékesítési szerződést írt alá, amelyben ajánlatot tett a felperesnek arra, hogy 1968. III. negyedévében 150 q kajszibarackot és 250 q rózsabarackot ad át a felperesnek. A felperes által készített és sokszorosított szerződés-nyomtatvány szövegének megfelelően a szerződésben többek között az a kikötés szerepelt, hogy "a zöldség-gyümölcs cikkek felvásárlási árait a mindenkori árjogszabályok, a piaci viszonyok és több éves kalkulációs tapasztalati számok alapján a vevő köteles kimunkálni. Az így kialakított és jelen szerződés teljesítése során kötelező erővel érvényesülő felvásárlási árakat a vevő legkésőbb az érvénybe lépés előtti napon köteles a termelővel árlapon vagy egyéb úton közölni."

A termelőszövetkezet részéről a szerződést 1967. december 5-én az elnök, valamint M. I. agronómus írta alá.

Az iratot azután - aláírás végett - a felperesnek küldötte el a termelőszövetkezet. A felperes a szerződést 1968. január 2-án írta alá, majd a mindkét fél aláírásával ellátott szerződés 1968. január 6-án érkezett vissza az alpereshez.

Az alperes 1968. május 28-án közölte azt, hogy az e-i mezőgazdasági termelőszövetkezet 1968 tavaszán beolvadt az alperesi termelőszövetkezetbe. Egyben hivatkozott arra, hogy a szerződés alakilag kellékhiányos, mert azt a termelőszövetkezet elnökén kívül nem a közgyűlés által erre feljogosított tag, hanem a termelőszövetkezettel szerződéses munkaviszonyban álló M. I. agronómus írta alá. Ezenkívül a szerződés nem tartalmazza az egyik legfontosabb tartalmi elemet, vagyis a gyümölcs vételárának pontos meghatározását. Ezért úgy nyilatkozott, hogy a jogelődje által kötött szerződést nem ismeri el kötelezőnek.

Kérte a szerződésnek közös akarattal történő felbontását.

A felperes 1968. május 30-án közölte az alperessel, hogy a szerződés teljesítéséhez ragaszkodik.

Az alperes 1968. június 19-én kelt levelében arra is hivatkozott, hogy a szerződés sérti az alperesi termelőszövetkezet érdekeit, és megismételte azt a kifogást, hogy a vételárra vonatkozólag a szerződés határozott kikötést nem tartalmaz. Ezért felhívta a felperest arra, hogy ha a szerződés fenntartásához továbbra is ragaszkodik, úgy 3 napon belül keresse fel, hogy a vételárban meg tudjanak állapodni.

A felperes 1968. június 24-én közölte az alperessel, hogy a szerződésben megállapított időben közli az árakat, majd július 2-án forintösszegben is megjelölte - minőségtől függően - a barack kilogrammjának piaci árát.

Az alperesnek volt ugyan baracktermése, annak mennyiségét azonban a per során nem tisztázták. Az alperes nem adott át semmit sem a felperesnek.

A felperes az 1968. augusztus 26-án kelt levelében a szerződés alapján le nem szállított mennyiségű gyümölcs árával azonos összegű 126 250 Ft kötbér fizetésére hívta fel az alperest. Az alperes a felperes igényét nem találta alaposnak, ismét hivatkozott arra, hogy a szerződés alakilag érvénytelen, és ezért megtagadta a kötbér fizetését.

A felperes ezután a felvásárlási egyeztető bizottsághoz fordult, majd 1968. szeptember 19-én keresetlevelet nyújtott be, amelyben az alperest 126 250 Ft kötbér megfizetésére kérte kötelezni.

Az elsőfokú bíróság a kereset szerint marasztalta az alperest.

A másodfokú bíróság megváltoztatta az elsőfokú ítéletet, s a keresetet elutasította. Arra az álláspontra helyezkedett, hogy a szerződés alakilag kifogástalan, mert az időközben hatályba lépett 1967. évi III. tv. értelmében az elnök aláírása is elég a szerződési nyilatkozat megtételéhez. Miután a felperes a szerződést 1968. január 5-én - vagyis az 1967. évi III. tv-nek 1968. január 1-én történt hatálybalépését követően - írta alá, a szerződést érvényesnek kell tekinteni.

A továbbiakban a másodfokú bíróság utalt arra, hogy a mezőgazdasági termékértékesítési szerződésekről szóló 54/1967. (XII. 17.) Korm. sz. rendelet 8. §-a értelmében a szerződés lényeges tartalma: a szolgáltatás tárgyának meghatározása mennyiség és minőség szerint, a teljesítés ideje, illetve határideje naptár szerint, és az ellenszolgáltatás. A szerződés tartalmát szem előtt tartva végül is azt állapította meg, hogy az 5/1967. (ÁHSZ 28.) ÁH-MÉM sz. együttes utasítás értelmében a mezőgazdasági termény stb. felvásárlási árának szabályozásáról szóló rendelkezések szerint szabad megegyezés alapján kialakítható ár esetén a kölcsönösen kialakított árat vagy az árkialakítási módnak közös megegyezéssel kialakított rendjét kell a szerződésbe foglalni.

A másodfokú bíróság álláspontja szerint azonban az alperesi jogelőd és a felperes között létrejött szerződésben sem az ár, sem az árkialakítás módja nincs határozott formában rögzítve, így tehát a szerződés semmis. Az érvénytelen szerződésre alapított kötbérigény pedig nem érvényesíthető.