ÍH 2011.164 VEZETŐ TISZTSÉGVISELŐ FELELŐSSÉGE - VEZETŐ TISZTSÉGVISELŐ HELYTÁLLÁSI KÖTELEZETTSÉGÉNEK MÉRTÉKE - CSTV. 33/A. § SZERINTI FELELŐSSÉG

Amennyiben a gazdasági társaság vezető tisztségviselője a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkeztétől kezdve ügyvezetési feladatait nem a hitelezők érdekeinek elsődlegessége alapján látja el, személyes felelőssége megállapítható.

A vezető tisztségviselő helytállási kötelezettsége azonban nem a ki nem elégített hitelezői követelések teljes összegére áll fenn, hanem csak olyan mértékben, amilyen mértékben a társasági vagyon a vezető tisztségviselő felróható eljárása folytán csökkent [Gt. 30. § (1), (2), (3) bek.; Cstv. 33/A. § (1), (2) bek., 63. § (3) bek.].

Az alperes a perbeli időszakban 50%-ban üzletrész tulajdonosa és ügyvezetője volt az M. Ingatlanforgalmazó Kft-nek, amely 2003 júniusában alakult 3 000 000 Ft törzstőkével. A gazdasági társaság bonyolításában a felperesek tulajdoni hányadot vásároltak a B., D. Gy. út 94. szám alatti ingatlanból, majd kivitelezői szerződést kötöttek az M. Kft.-vel az ingatlanra tervezett 19 garzonlakásos társasház felépítésére.

Az egyes építtetők által kötött szerződésekben a felek külön meghatározták a tulajdoni hányadukra eső teljes építési költséget azzal, hogy a kulcsrakész állapotban való átadás határideje legkésőbb 2005. június 15. napja. Megállapodtak abban is, hogy 15 napos késedelmet követően, az építkezés befejezéséig a gazdasági társaság napi 2000 Ft kötbért fizet. A fizetési konstrukciót egységesen szabályozták: az építés kezdetekor - aminek várható idejét a telken lévő épület lebontására figyelemmel 2004 októberében határozták meg - esedékes volt az építési költség 40%-a, mely az épület 40%-os készültségi fokra történő építéséhez szükséges. Ennek teljesülésekor vált esedékessé a második részlet fizetése, amely a teljes építési költség további 40%-a volt, és az épület 80%-os készültségi fokra történő építését fedezte. A harmadik részszámla az épület 80%-os készültségi fokra történő építésekor esedékes, ez az építési költség 15%-a, megtörténik az épület kulcsrakész befejezése. Az utolsó 5% díj a beköltözés előtt a kulcsrakész átadáskor volt esedékes. A teljes épület kivitelezésének vállalkozói díja, kulcsrakész átadással 61 377 148 Ft volt. A beruházás időszakában a kft. az építkezés finanszírozásához felhasználható saját tőkével, árbevétellel nem rendelkezett.

Az M. Ingatlanforgalmazó Kft. 2004. november 24-én nyújtotta be a B. Város Polgármesteri Hivatal Műszaki Osztályához az építési engedély iránti kérelmet. A terv nem felelt meg a jogszabályi előírásoknak, többszöri hiánypótlási felhívás és a tervezővel folytatott egyeztetés után végül 16 lakásos garzonházra 2005. május 5-én adta ki az építésügyi hatóság az engedélyt. Ezt követően indult meg az építkezés.

Az alperes ez idő alatt a kft.-ben 40%-os üzletrész tulajdoni résszel bíró házastársával közös családi házukat építette a B., K. u. 13. szám alatt, mely ingatlanba 2006. év elején költöztek be, annak teljes befejezése előtt. Az alperes 2005 októberétől 2006 májusáig, második gyermeke születéséig kórházban volt, ahonnan a kft. ügyeinek intézésére, a perbeli beruházás lebonyolítására alkalmanként saját felelősségére távozott. A kft.-ben taggyűlést nem hívott össze, könyvelőt nem alkalmazott, éves beszámoló készítési kötelezettségének csak a 2003. és 2005. év vonatkozásában tett eleget. A perbeli kivitelezéssel kapcsolatos befizetések egy része az alperes magánszámláján került elhelyezésre, illetve az alperes mind a perbeli ingatlan, mind a saját családi házának vonatkozásában magánkölcsönökből fizetett építőanyag számlákat. A felperesi építőközösséggel és annak egyes tagjaival informálisan tartotta a kapcsolatot, kérésük ellenére elszámolást, írásbeli tájékoztatást nem adott a befizetések felhasználásáról.

A kivitelezési szerződésekben foglalt teljesítési határidőt a felek nem módosították. A 2006. január 7-én tartott szemle alkalmával M. G., a felperesek által felkért ingatlan szakértő magánszakvéleménye szerint 28,5% volt az ingatlan készültségi foka, míg a megrendelő felperesek a teljes vállalkozói díj 66,45%-át, összesen 40 785 000 Ft-ot fizettek be.

Az alperes 2005. december közepén az építési naplóba azt a bejegyzést tette, hogy az építkezés tovább nem folytatható további készpénzbefizetés hiányában. Az alperes által utoljára, 2006. február 24-én (magánkölcsönből) kiegyenlített számla a perbeli ingatlan ideiglenes tetőszerkezete kivitelezésének vállalkozói díja volt, ezt követően a felperesek 2006 decemberében saját költségen fejezték be az épület tetőszerkezetét. M. G. 2006. szeptember 20-i újabb szakértői vizsgálata 39,6%-os műszaki készültségi állapotot rögzített.

A felperesek felszámolási eljárást kezdeményeztek az M. Ingatlanforgalmazó Kft. ellen, melyet a B. Megyei Bíróság 2008. február 22-én elrendelt. A kirendelt felszámoló hitelezői igényként nyilvántartásba vette a garzonház megjelölt készültségi foka százalékos arányát meghaladó felperesi befizetéseket, a kivitelezési szerződéseken alapuló kötbérköveteléseket, a késedelmi kamatokat és a regisztrációs díjköveteléseket. Az alperes nem tett eleget a felszámolási eljárást is szabályozó 1991. évi IL. törvény (Cstv.) 31. §-ában előírt kötelezettségeinek, a gazdasági társaság iratait nem adta át a felszámolónak. A B. Megyei Bíróság a 2009. június 10-én kelt végzésével az M. Ingatlanforgalmazó Kft. ellen folyamatban volt felszámolási eljárást egyszerűsített módon befejezetté nyilvánította, az adóst megszüntette és elrendelte a cégjegyzékből való törlését.

A felperesek keresetükben a Cstv. 33/A. §-ára hivatkozással annak megállapítását kérték, hogy az M. Ingatlanforgalmazó Kft. vagyoncsökkenéséért a felperesek hitelezői igényét kitevő 31 753 597 Ft vagyonvesztésért az alperes, mint ügyvezető felelős. Hivatkoztak a Gt. 30. §-ban foglalt kötelezettségre, mely szerint az ügyvezetői tisztséget betöltő alperestől általános gondosság mellett elvárható volt, hogy a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkeztét követően az ügyvezetői feladatait a társaság hitelezői érdekeinek elsődlegessége alapján lássa el. A gazdálkodás kontrollja, az áttekinthetőség érdekében elengedhetetlen lett volna a cég éves beszámolójának, mérlegkimutatásának elkészítése, illetve letétbe helyezése a cégbíróságon, melyről ugyancsak az alperesnek kellett volna gondoskodnia. A Gt. 143. §-ban foglalt kötelezettsége folytán az alperesi ügyvezető haladéktalanul köteles lett volna összehívni a társaság taggyűlését, amikor tudomására jutott, hogy a saját tőkéje a törzstőke felére csökkent vagy a társaságot fizetésképtelenség fenyegette, illetve vagyona tartozásait nem fedezte. Az alperes e kötelezettségeinek nem tett eleget, a fizetésképtelen helyzet elhárítása érdekében lépéseket nem tett. Eleve megkérdőjelezhetőnek tartották a felelős gazdálkodást az építési vállalkozással foglalkozó gazdasági társaság esetében, mivel a fizetési nehézségeket saját tőke invesztálása és folyamatos árbevétel nélkül, magánkölcsön igénybevételével kívánta rendezni, a gazdasági műveletek könyveléséről nem gondoskodott, továbbá a társaság és az alperes magánvagyona keveredett.