48/2013. (XI. 29.) ORFK utasítás

a tudományos munkáról és az újítási szabályzatról

A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (4) bekezdés c) pontjában, a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 6. § (1) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv személyi állománya által végzett tudományos és kutatómunka színvonalának emelése, valamint a személyi állománynak a fejlesztési folyamatokba történő bevonása érdekében kiadom az alábbi utasítást:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. Az utasítás hatálya, célja

1. Az utasítás hatálya az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervre (a továbbiakban: Rendőrség) terjed ki.

2. Az utasítás célja - a belügyi tudományos kutatói és tudományszervezői munkáról szóló 6/2006. (BK 4.) BM utasítás rendelkezéseivel összhangban - a rendőrségi feladatok ellátása során, azok gyakorlatával kapcsolatos új ismeretek szerzése, a meglévő ismeretek alkalmazása, fejlesztése érdekében végzett kutató, alkotó, tudományszervezői és pályázathirdetési tevékenység színvonalának emelése.

2. Értelmező rendelkezések

3. Az utasítás alkalmazásában:

a) munkaköri kötelezettség teljesítése körében kidolgozott újítás: a hivatásos, rendvédelmi igazgatási szolgálati vagy munkavállalói jogviszonyból adódó kötelezettség teljesítése körében kidolgozott újítás;[1]

b) teljes körű rendőrségi hasznosításra szánt újítási javaslat: a nem a hivatásos, rendvédelmi igazgatási szolgálati vagy munkavállalói jogviszonyból adódó kötelezettség teljesítése körében kidolgozott, teljes körű rendőrségi hasznosítás érdekében előterjesztett újítási javaslat;[2]

c) újítás: a Rendőrség számára jogszabályokban meghatározott feladatok végrehajtásával összefüggésben, az újító vagy újítótársak által kidolgozott, a Rendőrségnél még nem alkalmazott új módszer, műszaki, illetőleg szervezési megoldás;

d) újító: a Rendőrség személyi állományának azon tagja, aki az újítási javaslatot kidolgozta (az újítás szerzője);

e) újítótársak: olyan újítók, akik részt vesznek az újítási javaslat kidolgozásában.

II. FEJEZET

A RENDŐRSÉG TUDOMÁNYOS TANÁCSA

3. A Rendőrség Tudományos Tanácsának működése

4. A Rendőrség Tudományos Tanácsa (a továbbiakban: RTT) a Rendőrség kutató-, alkotó- és tudományszervezői tevékenységét tervező, koordináló, a szervezést irányító, döntés-előkészítő, véleményező és javaslattevő testülete.

5. Az RTT a Rendőrséget érintő tudományos ügyekben, azok tartalmi vonatkozásaiban önálló felelősséggel eljáró testületi szerve, amely egyben kiemelt (stratégiai jellegű) kérdéskörökben az országos rendőrfőkapitány tanácsadó testülete.

6. Az RTT elnökét (a továbbiakban: RTT elnöke) az RTT tudományos fokozattal rendelkező tagjai közül az országos rendőrfőkapitány bízza meg.

7. Az RTT a koordinációs munkatársak szervezési, adminisztrációs közreműködésével, az ügyrend és az éves munkaterv, valamint eseti megbízások alapján működik az RTT elnökének irányításával.

8. Az RTT létszáma 15 fő, tagjait az RTT elnökének javaslatára az országos rendőrfőkapitány kéri fel. A tagok tevékenységüket juttatás nélkül végzik.

9. Az RTT tagjait elsősorban a Rendőrség állományának tudományos fokozattal rendelkező tagjai közül kell felkérni. Szükség szerint a Rendőrség állományának tudományos fokozattal nem rendelkező tagja, továbbá a Rendőrség állományába nem tartozó személy is felkérhető. Az RTT-n belül - szakkollégium megnevezéssel - állandó vagy eseti jelleggel létrehozott munkacsoportok működnek, amelyeknek a feladatköre az egyes rendőrségi szakterületekhez igazodik.[3]

10. Az RTT koordinációs munkatársai:[4]

a) a Készenléti Rendőrség;

b) a Repülőtéri Rendőr Igazgatóság;

c)[5]

d) a Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központ;

e) a Rendőrségi Oktatási és Kiképző Központ;

f) a Nemzetközi Oktatási Központ;

g) a vármegyei (fővárosi) rendőr-főkapitányságok[6]

állományából a szervek vezetőinek előzetes egyetértésével az RTT elnöke által felkért 1-1 fő (a továbbiakban: koordinációs munkatárs).

11. Koordinációs munkatársnak elsősorban olyan személyt kell felkérni, aki tudományos fokozattal rendelkezik vagy ilyen fokozatszerzési eljárásban részt vesz, vagy részt vett. Feladatukat, kötelezettségüket a munkaköri leírásban rögzíteni kell.

12. Az RTT elnökének megbízása, valamint tagjainak és koordinációs munkatársainak a felkérés alapján fennálló kötelezettségei megszűnnek

a) az érintett kérelmére;

b) a megbízás vagy felkérés visszavonásával;

c) az érintettnek a Rendőrséggel fennálló foglalkoztatási jogviszonya megszűnésével.

13. Az RTT feladatai körében:

a) megvitatja és az országos rendőrfőkapitány részére jóváhagyásra felterjeszti az RTT éves munkatervét;

b) megvitatja és értékeli az RTT munkatervében meghatározott feladatok megvalósulását, az RTT rendelkezésére bocsátott pénzeszközök felhasználását;

c) a szakmai feladatok és a Rendőrségen belüli tudományos tevékenység fejlesztése érdekében szakmai vagy tudományos konferenciát, szimpóziumot vagy ülést (a továbbiakban együtt: tudományos fórum) szervez, pályázatot hirdet, illetve más rendőri vagy belügyi szerv által szervezett vagy meghirdetett tudományos fórumot támogathat;

d) részt vesz a Rendőrség szervezetét, tevékenységét vagy működését érintő PhD értekezések munkahelyi és nyilvános vitájában, más belügyi vagy civil szerv által meghirdetett pályázatokra megküldött pályaművek bírálatában;

e) véleményt nyilvánít a Rendőrség szakmai feladatait segítő vagy érintő újításokkal, innovációs javaslatokkal, valamint a Rendőrség innovációs stratégiájával kapcsolatban;

f) részt vesz a Rendőrség szakmai feladatait segítő vagy érintő kutatásokban;

g) közreműködik a Rendőrségre vonatkozó stratégiai döntések megalapozásában, az egyes jogszabályok és a közjogi szervezetszabályozó eszközök tervezetének előkészítésében, véleményezésében;

h) együttműködik a bűnügyi tudományok és a rendészettudomány, valamint az e tudományokhoz kapcsolódó tudományterületeket művelő tudományos vagy oktatási intézményekkel, szervezetekkel, doktori iskolákkal.

14. Az RTT a feladatai teljesítése érdekében legalább félévente ülést tart. Az ülésre az RTT elnöke tagsági jogviszonnyal nem rendelkező személyt is meghívhat, aki az ülésen tanácskozási joggal vesz részt.

15.[7]

16. Az RTT rendkívüli ülésének összehívását írásban, legalább három testületi tag kezdeményezheti az RTT elnökénél. Az RTT ülését a kezdeményezést követően az RTT elnöke a lehető legrövidebb időn, de legkésőbb a kezdeményezés kézhezvételét követő két héten belül összehívja.

17. Az RTT ülése akkor döntésképes, ha azon a tagok több mint fele részt vesz. Az RTT döntéseit kizárólag nyílt szavazással, szavazattöbbséggel hozza, szavazategyenlőség esetén az RTT elnökének szavazata dönt.

18. A Rendőrségi Oktatási és Kiképző Központ közreműködik az RTT adminisztrációs és koordinációs feladatainak ellátásában.[8]

4. Az RTT gazdálkodása

19. Az RTT működésével kapcsolatos költségekre - az RTT elnökének előterjesztése alapján - az ORFK költségvetésében kell fedezetet biztosítani.

20. Az előirányzatok nagyságáról, a felhasználható keretekről a gazdasági országos rendőrfőkapitány-helyettes tájékoztatja az RTT elnökét.[9]

21. Az RTT rendelkezésére álló költségvetési keret terhére történő kötelezettségvállalások, valamint kifizetések az ORFK Kötelezettségvállalási Szabályzatában előírt módon történhetnek azzal, hogy az RTT rendelkezésére álló költségvetési keret terhére történő kifizetést megalapozó teljesítési igazolás kiállítása a Rendőrségi Oktatási és Kiképző Központ igazgatójának ellenjegyzésével történhet.[10]

III. FEJEZET

A RENDŐRSÉG ÚJÍTÁSI SZABÁLYZATA

5. Az újítói jogok érvényesítése

22. Újítónak - az ellenkező bizonyításáig - azt kell tekinteni, aki az újítási javaslatot elsőként nyújtotta be a Rendőrséghez.

23. Az újítási javaslat kidolgozásához a megoldás lényegét nem érintő segítséget nyújtó személy nem tekinthető újítótársnak. Az újítótársaknak az újítás benyújtásakor nyilatkozniuk kell a szerzőségük arányáról.

24. A Rendőrséggel szemben újítói jogokat legkésőbb a hasznosítás megkezdésétől vagy az újítás harmadik félnek történő átadásától számított hat hónap elteltéig, újítási javaslat benyújtásával lehet érvényesíteni.

25. Ha a benyújtott újítási javaslatot azért utasították el, mert nem tartották hasznosíthatónak vagy nem kívánták hasznosítani, de a későbbiek során - bárki kezdeményezésére - mégis hasznosítják, a hasznosított újítás szerzőjének azt a személyt kell tekinteni, aki az újítási javaslatot elsőként benyújtotta.

6. Az újítási javaslat jellege szerinti minősítése

26. Az újítási javaslatban megjelölt módszer vagy megoldás abban az esetben tekinthető újnak, ha a Rendőrségnél azonos megoldást még nem hasznosítottak, az nem áll szabadalmi, iparjogvédelmi vagy egyéb oltalom alatt, annak újításként történő elfogadását még nem kezdeményezték, vagy más hasonló formában nem került benyújtásra, továbbá a javaslat még nem került nyilvántartásba vételre.

27. Az újítás abban az esetben műszaki jellegű, ha a szervek feladatainak ellátásához szükséges anyagi tényezők valamelyikében, az anyagokban, munkaeszközökben, a technológiában, a munka- és egészségvédelem, környezetvédelem, valamint a munkafolyamatok ellátásának műszaki színvonalában, biztonságos elvégzésében, a minőség javításában, az energiaforrások jobb hasznosításában előnyös változást jelent, vagy új eszközt hoz létre. Műszaki jellegű újítás továbbá a szoftver vagy olyan kódsorozat, amely önállóan vagy valamely egyéb program keretein belül további lehetőségeket nyújt a felhasználó számára egyedi vagy összetett folyamatok vizsgálatának leegyszerűsítésére, információszerzésre, tárolásra vagy különböző munkafolyamatok elkészülési idejének optimalizálására.

28. Az újítás abban az esetben szervezési jellegű, ha a szervek feladatainak hatékonyabb végrehajtása érdekében a munkafolyamatok vagy a munkafeladatok ellátásának elemeit (munkaerő, a munka tárgya, munkamódszer, munkaeszköz) a korábbinál célszerűbben összefogja, elrendezi és összehangolja.

7. Az újítási javaslat tartalma

29. Az újítási javaslatnak legalább a szerző nevét és a 30. pontban foglaltakat tartalmaznia kell. Az újítási javaslat tartalmi elemeire vonatkozó ajánlást az 1. melléklet tartalmazza.

30. Az újítási javaslat a megoldás lényegével összefüggésben tartalmazza:

a) a javaslat tárgyát;

b) a téma jellege szerinti minősítését;

c) a szabadalmi, iparjogvédelmi vagy egyéb oltalom megszerzésének szándékát;

d) az újítótársaknak az újítás lényegéhez való hozzájárulásuk arányát, ha az nem egyenlő;

e) a benyújtó nyilatkozatát arra vonatkozólag, hogy javaslatát előzőleg a Rendőrségen kívül más szervhez, szervezethez is benyújtotta-e, illetve javaslatának hasznosítását és újításként való elfogadását kéri-e, vagy ha a benyújtás idején a javaslatot már hasznosították, annak újításként való elismerését kéri-e.

31. Az újítási javaslat akkor tartalmazza annak tárgyát elbírálásra alkalmas módon, ha a leírás és a szükség szerint csatolt vázlatrajz, modell- vagy kísérleti darab olyan részletességgel ismerteti, illetve bizonyítja a megvalósítás lehetőségét és a hozzá szükséges eszközöket, hogy azok alapján:

a) kivitelezhetősége és hasznosíthatósága;

b) az adott körülmények közötti adaptációjának lehetősége és

c) a munkafeladatok ellátásában való alkalmazhatósága

szakember részéről elbírálható.

8. A teljes körű rendőrségi hasznosításra szánt újítási javaslat benyújtásának módja

32. A teljes körű rendőrségi hasznosításra szánt újítási javaslat (ezen alcím vonatkozásában a továbbiakban: újítási javaslat) az ORFK Hivatal Koordinációs Osztályhoz (a továbbiakban: Koordinációs Osztály) a szolgálati út betartása nélkül is benyújtható.

33. Amennyiben az újító a javaslatát a szolgálati út betartásával nyújtja be, úgy az állományilletékes parancsnoka vagy a munkáltatói jogkör gyakorlója köteles a hozzá benyújtott újítási javaslatokat - a bejelentés időpontjának pontos megjelölésével - haladéktalanul továbbítani a Koordinációs Osztályhoz.

34. A bejelentésre szolgáló lapot a 2. melléklet, az ahhoz tartozó nyilatkozatot a 3. melléklet, az állományilletékes parancsnok vagy a munkáltatói jogkör gyakorlója által kitöltendő adatlapot a 4. melléklet tartalmazza.

9. A teljes körű rendőrségi hasznosításra szánt újítási javaslat nyilvántartásba vétele

35. A teljes körű rendőrségi hasznosításra szánt újítási javaslatokat (ezen alcím vonatkozásában a továbbiakban: újítási javaslat) a Koordinációs Osztály által vezetett nyilvántartásba kell bejegyezni.

36. A nyilvántartásba vétel megtörténtéről az újítót - a nyilvántartásba vétel számának feltüntetésével - írásban értesíteni kell. A nyilvántartásba vétel nem tagadható meg.

37. A nyilvántartásba vétel után az újító személye vagy a szerzőség aránya csak a javaslattevő - közokirat, illetve teljes bizonyító erejű magánokirat formájában előterjesztett - hozzájárulása vagy jogerős bírói határozat alapján változtatható meg.

38. A nyilvántartásba vételt követően az újítási javaslatot úgy kell kezelni, hogy az abban szereplő megoldás a hasznosításra történő elfogadásáig, illetve az esetleges szabadalmi, iparjogvédelmi vagy egyéb oltalom megszerzésére irányuló bejelentésig ne kerülhessen nyilvánosságra, és azt illetéktelen személy ne ismerhesse meg.

39. A nyilvántartás kezelése, illetve a beérkezett újítási javaslat (a mellékelt rajzok, számítások stb.) és az elbírálás során keletkezett iratok - a téma jellegének megfelelő - minősítése és iktatása az iratkezelési tevékenységgel, valamint a minősített adatok védelmével kapcsolatos jogszabályok, a Rendőrség iratkezelési, valamint a minősített adat védelmére vonatkozó belső normák rendelkezései szerint történik.

40. Az újítási ügyintézés folyamatában keletkezett újítási javaslat, szakvélemény, állásfoglalás, kalkuláció, költségszámítás, kísérleti jegyzőkönyv, elfogadó vagy elutasító nyilatkozat, újítási díjszerződés vagy egyéb irat eredeti példányaiból összeállított komplett dokumentáció anyagát irattárba kell helyezni.

10. A teljes körű rendőrségi hasznosításra szánt újítási javaslat elbírálása

41. A teljes körű rendőrségi hasznosításra szánt újítási javaslat (ezen alcím vonatkozásában a továbbiakban: újítási javaslat) hasznosításáról az országos rendőrfőkapitány dönt, e döntés előkészítéséről pedig az ezen alcímben meghatározott feladatok végrehajtása útján a Bíráló Bizottság gondoskodik.

42. A Bíráló Bizottság elnöke az ORFK Hivatal vezetője.

43. A Bíráló Bizottság állandó tagjai:[11]

a) az országos rendőrfőkapitány-helyettesek képviselője;

b) az RTT képviselője.

43/A. A Bíráló Bizottság további tagjait az ORFK Hivatalának vezetője kéri fel az újítási javaslat hasznosításával érintett szakterületek képviseletének biztosítása érdekében.[12]

44. A Bíráló Bizottság feladatai:

a) az újítási javaslatok megtárgyalása;

b) szakértők bevonása, eseti külön bizottság létrehozása;

c) javaslattétel az újítási javaslat minősítésére;

d) javaslattétel az országos rendőrfőkapitánynak az újítás hasznosítására;

e) javaslat az újítási díj mértékének meghatározására;

f) megbízás adása a megvalósítási terv és szerződés elkészítésére.

45. A Bíráló Bizottság szakterület szerint érintett tagja az újítási javaslat gondozását, mint ügygazda látja el. Több szakterületet érintő újítási javaslat esetében az ügygazda kijelöléséről a Bíráló Bizottság elnöke dönt. Az ügygazda feladata az újítási javaslat szakmai véleményezése, majd a Bíráló Bizottság döntéseinek előkészítéséhez szükséges előterjesztés elkészítése.

46. A rendőri szervek vezetői az újítási javaslatokat felkérésre 30 napon belül írásban véleményezik. A Bíráló Bizottság az újítási javaslat szakmai véleményezésébe eseti szakértőt is bevonhat.

47. Az újítási javaslatok elbírálásra történő előkészítését, a Bíráló Bizottság üléseinek megszervezését, továbbá az ülésekkel kapcsolatos adminisztrációs feladatok ellátását a Koordinációs Osztály végzi. A Bíráló Bizottság ügyrendjét maga állapítja meg.

48. A Bíráló Bizottság a döntéseit egyszerű szótöbbséggel hozza meg, szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.

49. Az ügygazda az újítás elfogadására vagy elutasítására, illetve elfogadás esetén a díj mértékére az előterjesztésben tesz javaslatot. A Bíráló Bizottság a beérkezett szakvélemények, nyilatkozatok és az ügygazda előterjesztése alapján az újítási javaslat benyújtásától számított hat hónapon belül előterjeszti az országos rendőrfőkapitány részére a hasznosítással kapcsolatos döntésre vonatkozó javaslatát.

11. A munkaköri kötelezettség teljesítése körében kidolgozott újítással kapcsolatos rendelkezések

50. A munkaköri kötelezettség teljesítése körében kidolgozott újítást az újító köteles - a kidolgozását követően haladéktalanul, a szolgálati út betartásával - annak a költségvetési szervnek a vezetőjével ismertetni, melynek állományába az újító tartozik.

51. A költségvetési szerv vezetője az ismertetés átvételétől számított 90 napon belül köteles nyilatkozni arról, hogy az újítással kapcsolatos, az újítás hasznosítására, illetve átadására vonatkozó jogaival kíván-e élni.

12. Az újító díjazásának feltételei

52. Az újító részére az újítás hasznosítása vagy átadása esetén újítási díj állapítható meg.

53. Teljes körű rendőrségi hasznosítás esetén a Rendőrség hasznosítással, annak átadásával kapcsolatos jogosultságainak gyakorlása, valamint az újítási díjszerződés megkötése a gazdasági országos rendőrfőkapitány-helyettes hatáskörébe tartozik, az újítási díjat az ORFK fizeti meg.[13]

54. Az újítás átadása esetén az újítási díj fizetésének a harmadik fél részéről történő átvállalása tekintetében a polgári jog általános szabályai az irányadók.

55. Az újítási díjszerződést legkésőbb az újítás elfogadását követő hasznosítás megkezdésének időpontjáig írásba kell foglalni.

56. Ha az újító az újítási javaslat benyújtása után és az újítási díjszerződés megkötése előtt elhunyt, az újítási díjszerződést az örökössel kell megkötni.

13. Az újítási díj mértéke

57. Az újítás hasznosítása ellenében járó újítási díjnak arányban kell állnia azzal a díjjal, amelyet - ha az újítás nem tartozna az utasítás hatálya alá - az újítás hasznosítására adott engedély fejében fizetni kellene. Figyelembe kell venni az újítás hasznosítása által várható többletbevételt vagy megtakarítást is.

58. Az újítás átadása esetén az újítási díjnak az átadás ellenértékével vagy az ingyenes átadásból származó gazdasági előnnyel kell arányban állnia.

59. Az újítási díj mértékének megállapítása során az 57. és 58. pontokban meghatározott arányt az újítás kidolgozásához nyújtott hozzájárulásra és az újító munkaviszonyból eredő kötelességeire figyelemmel kell meghatározni.

IV. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉS

60. Ez az utasítás a közzétételét követő napon lép hatályba.

61. A tudományos munkáról és az újítási szabályzatról szóló 9/2011. (VI. 17.) ORFK utasítás alapján működő RTT tagjainak felkérése az utasítás hatálybalépésével megszűnik.

62.[14]

Papp Károly r. altábornagy s. k.,

országos rendőrfőkapitány

1. melléklet a 48/2013. (XI. 29.) ORFK utasításhoz

AJÁNLÁS AZ ÚJÍTÁSI JAVASLAT KIDOLGOZÁSÁHOZ

1. Az újítási javaslat címe (néhány szóban összegezve kifejezi a javaslat lényegét).

2. Az újítási javaslat tárgya:

a) műszaki vagy szervezési megoldás;

b) milyen szolgálati ág tevékenységéhez kapcsolódik;

c) milyen rendőrségi feladat megoldásának innovációja;

d) milyen eszközök-technológiák felhasználásával készült;

e) az újítás egyedi vagy általános megoldást kínál-e.

3. Az újítási javaslattal elérendő jövőkép körvonalazása:

a) milyen módon illeszthető be az újítási javaslat a szolgálati ág tevékenységének fejlődésébe;

b) a javaslat megvalósításával milyen előny érhető el.

4. Az újítási javaslattal elérendő célok meghatározása:

a) közvetlenül a munkafázisban elérendő cél meghatározása;

b) a szolgálati ág egészében elérendő cél meghatározása.

5. A jelenlegi helyzet bemutatása.

6. Az újítási javaslat tárgyának milyen a helyzete a jelenlegi rendőri tevékenység végzésében.

7. Lényeges előzmények:

a) a gyakorlati munkavégzés során felgyülemlett tapasztalatok alapján;

b) valahol már felhasznált gyakorlat helyi adaptálásának lehetősége alapján;

c) elemző-értékelő munka eredménye alapján;

d) saját kutatási eredmények alapján.

8. Az újítási javaslat felhasználási lehetőségeinek bemutatása.

9. Előnyök-hátrányok, az újítási javaslat felhasználási prognózisának vázolása.

10. Az újítási javaslat részletes leírása:

a) a felhasználási terület, illetve területek meghatározása;

b) várható eredmények;

c) további teendők lebontása.

2. melléklet a 48/2013. (XI. 29.) ORFK utasításhoz

3. melléklet a 48/2013. (XI. 29.) ORFK utasításhoz

4. melléklet a 48/2013. (XI. 29.) ORFK utasításhoz