ÍH 2008.42 HITELEZŐ ELŐNYBEN RÉSZESÍTÉSÉRE IRÁNYULÓ ÜGYLET MEGTAGADÁSA - CSTV. 40. § (1) BEKEZDÉSÉVEL KAPCSOLATOS JOGVITA

A hitelezők közötti egyensúly megbontására, valamely hitelező előnyben részesítésére irányuló ügylet eredményes megtámadásához nem szükséges, hogy a támadott ügyletet megkötő, fizetésképtelenség közeli helyzetben lévő adós és a vele kötött ügylet folytán szerző fél magatartása célzatos legyen [Cstv. 40. § (1) bek. c) pontja].

A felperes keresetében az I. r. - II. r. alperes között 2006. február 7. napján létrejött - 31 464 025 Ft bérleti díj követelés átruházására vonatkozó - engedményezési szerződés I. r. alperes hitelezőivel szembeni hatálytalansága megállapítását kérte a Cstv. 40. § (1) bekezdés c) pontja alapján, kérte ezen túl II. r. alperest kötelezni az engedményezéssel megszerzett követelés visszaadására, illetve visszafizetésére az I. r. alperes felszámolási vagyonába. Keresetében a felperes a III. r. alperest - az engedményezett követelés kötelezettjét - keresetének tűrésére kérte kötelezni.

Keresetében előadta, hogy az adós I. r. alperes a megyei bíróságra 2006. április 18. napján nyújtott be felszámolási kérelmet, a megyei bíróság a felszámolást elrendelte, a felszámolás kezdő időpontja 2006. április 26. napja.

A felperes előadta, hogy az I. r. - II. r. alperes társaságok ugyanazon család érdekeltségében állnak, az I. r. alperes tagja P. V., aki egyben az ügyvezetői tisztséget is betölti és P.-né N. I. míg a II. r. alperes tagja az ügyvezetői tisztséget is betöltő P. Zs., P.-né N. I., G. P. és G.-né B. Zs.. Az I. r. alperes a felperes tulajdonát képező t.-i 2119/191 hrsz.-ú (E. utca 11.) ingatlanban bérlőként X. gépjárművek kereskedésével és szervizelésével foglalkozott, valamint az ingatlan és az azon lévő felépítmények egyes részeit albérletbe adta - mások mellett - a III. r. alperesnek. Az I. r. alperes 2005-ben fizetésképtelenség közeli helyzetbe került, 2005 januárjától adót, míg 2005 szeptemberétől nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot nem fizetett, míg 2005. augusztus 24. napján a M. X. Rt.-től igényelte annak hozzájárulását a márkakereskedői jogok II. r. alperesre átruházásához, illetve tartozásai II. r. alperes általi átvállalásához. Az I. r. alperesnek 2006 februárjáig 70 000 000 Ft-ot meghaladó adótartozása keletkezett, továbbá a K. Megyei Bíróság a 2005. november 23. napján kelt G. 40.054/2002/129. sorszám alatti - nem jogerős - ítéletével a felperes javára 65 000 000 Ft megfizetésére kötelezte. A hitelező felperes álláspontja szerint az I. r. alperes vagyonvesztése folytán és a fenyegető fizetésképtelenség elkerülése érdekében az I. r. alperes vagyonát kimentette másik családi vállalkozásába, a II. r. alperesbe, melyet alátámaszt, hogy az I. r. alperes igényére a M. X. Rt. 2005. október 3. napján hozzájárult ahhoz, hogy az I. r. alperes a X. Rt.-vel szemben fennálló tartozásait a II. r. alperes átvállalja, mellyel egy időben az I. r. alperessel kötött márkakereskedői szerződésben is alanyváltozás állt be, az I. r. alperes márkakereskedői tevékenységét a II. r alperes folytatta tovább. A II. r. alperes az I. r. alperestől - a 2005. december 30. napján ezen felek között létrejött megállapodás szerint - 78 983 418 Ft X. Rt.-vel szemben fennálló tartozást vállalt át, valamint az egyéb hitelezők felé fennálló mintegy 113 000 000 Ft tartozást.

Ennek ellentételezéseképpen az I. r. alperes átruházta a II. r alperesre tagjával, P. V.-ral szemben fennálló 43 000 000 Ft követelését, valamint úgy rendelkeztek, hogy további 35 983 418 Ft II. r. alperes részére való megfizetésére az I. r. alperes 2006. február 1. napjáig vállal kötelezettséget. Ezen kötelezettség biztosítékául az I. r. alperes a II. r. alperes részére felajánlotta a III. r. alperessel szemben fennálló 31 464 025 Ft bérleti díj követelését, azzal, hogy amennyiben 2006. február 1. napjáig a I. r. alperes említett fizetési kötelezettségének nem tenne eleget, úgy 2006. február 15. napjáig a III. r. alperessel szemben fennálló követelését a II. r. alperesre engedményezi.

Az említett előzmények után, a 2006. február 7. napjára keltezett megállapodással az I. r. alperes II. r. alperesre engedményezte a III. r. alperessel szemben fennálló 31 464 025 Ft bérleti díj követelését, amelyet a III. r. alperes - a megállapodás szerint - részben vagy egészben bírósági letétbe helyezéssel teljesített. A felperes utalt arra, hogy az I. r. - II. r. alperes közötti ügyletek létrejöttének pontos időpontja - a társaságok közötti személyi összefonódás miatt - nehezen tisztázható, melyet igazol, hogy a 2006. április 10. napján kelt megállapodás szerint az I. r. alperesnek a II. r. alperes felé 160 728 749 Ft tartozása áll fenn, továbbá a 2006. április 11. napján kelt megállapodás alapján az I. r. alperesnek II. r. alperes felé 128 436 242 Ft tartozása van, viszont a 2006. február 7. napjára keltezett - keresettel támadott - megállapodás szerint az engedményezéssel a II. r. alperes a tartozásátvállalásból eredő követelését kiegyenlítettnek tekinti. Rámutatott a felperes arra is, hogy ez utóbbi szerződési rendelkezés ellenére az I. r. alperes ügyvezetője 2006. április 11. napján a felszámolást elrendelő megyei bírósághoz címzett beadványában 43 170 000 Ft II. r. alperes felé fennálló tartozást jelentett be.

A felperes kifejtette, hogy amennyiben a bíróság a 2005. december 30. napján kelt megállapodás tejesítésének tekinti a 2006. február 7. napján kelt engedményezési szerződést, abban az esetben a megtámadási joga a Cstv. 40. § (1) c) pontjának utolsó mondata szerint áll fenn. Az elsőfokú bíróság bizonyítandó tényekre vonatkozó tájékoztatását követően a felperes azzal érvelt, hogy a Cstv. 2004. május 1. napját követően hatályos 40. § (1) c) pontja szerint nem tényállási elem az adós vagyonának csökkenése, hanem a hitelezőt előnyben részesítő szerződést lehet megtámadni a jogszabályi rendelkezések szerint. Mindazonáltal álláspontja szerint az engedményezést megelőzően még az I. r. alperes vagyonába tartozott a III. r. alperessel szembeni bérleti díj követelés, annak átruházásával az I. r. alperes vagyona csökkent.

Az I. r. alperes a keresetet elismerte, a II. r. alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását és felperes perköltségben marasztalását indítványozta. Elsődlegesen arra hivatkozott, hogy 2006. február 7-én az I. r. alperes nem volt fizetésképtelen, a fizetésképtelenségét okozó 2005. november 23. napján kelt bírósági ítélet ekkor még nem emelkedett jogerőre, csak 2006. március 27. napján. Másodlagosan rámutatott, hogy a 2006. február 7. napján kelt megállapodás nem volt önálló jogügylet, hanem csak a 2005. december 30. napján kelt szerződés teljesítésének tekinthető, amelyben az I. r. alperes a II. r. alperesi tartozásátvállalás biztosítékaként a követelés engedményezését felajánlotta. Ezért a II. r. alperes úgy vélte, hogy a 2005. december 30. napján kelt szerződés a Cstv. 40. § (1) bekezdés c) pontja alapján nem támadható meg, mivel az kívül esik a felszámolás kezdő időpontját (helyesen: a felszámolási kérelem benyújtását) megelőző 90 napon. Harmadrészt kifejtette, hogy az I. r. alperes vagyona az engedményezéssel nem csökkent, a benyújtott szerződések szerint, ugyanis a II. r. alperes 245 000 000 Ft I. r. alperesi tartozást vállalta át összességében, annak ellentételezéseképpen 74 000 000 Ft átruházott követelést kapott, ezért az átvállalt tarozások az I. r. alperes felszámolási vagyonát csökkentették volna ugyanis további hitelezők jelentették volna be igényeiket.