A Fővárosi Ítélőtábla Pf.20062/2010/3. számú határozata szerződés teljesítése tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 252. §, 253. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 95. §, 277. §, 1988. évi I. törvény (Kkt.) 47. §, 1997. évi CXLI. törvény (Inytv.) 28. §, 15/2000. (XI. 16.) KöViM rendelet 2. §, 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (Ükr.) 3. §] Bírók: Kovács László, Pestovics Ilona, Ráczné dr. Gohér Angyalka

Fővárosi Ítélőtábla

3.Pf.20.062/2010/3.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Fővárosi Ítélőtábla a Dr. Nyuliné dr. Honti Katalin ügyvéd által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek a Jobbágy Ügyvédi Iroda által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen támogatási szerződés teljesítése iránt indult perében a Fővárosi Bíróság 2009. október 21. napján kelt 17.G.40.594/2006/67. számú ítéletével szemben a felperes által 68. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta az alábbi

k ö z b e n s ő í t é l e t e t :

A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatja, és megállapítja, hogy a peres felek között V-ben, 2004. július 30-án kelt .... számú támogatási szerződéstől az alperes jogosulatlanul állt el, az alperes a felperes szerződésszerű teljesítésével arányos szerződésben kikötött támogatás teljesítésére köteles.

Ezt meghaladóan az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezi, és a szerződés kölcsönös teljesítése körében az elsőfokú bíróságot a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasítja.

A felperes másodfokú eljárási költségét 900.000 (azaz kilencszázezer) forint fellebbezési illetékben, valamint 500.000 (azaz ötszázezer) forint + áfa ügyvédi munkadíjban; az alperes fellebbezési eljárási költségét 500.000 (azaz ötszázezer) forint + áfa ügyvédi munkadíjban állapítja meg.

A közbenső ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I n d o k o l á s

2002. novemberében a felperes a S. program keretében az alperes jogelődjének felhívására pályázatot nyújtott be mezőgazdasági úthálózat fejlesztése és javítása elnevezéssel. 2003. júliusában az alperes jogelődje értesítette a felperest, hogy 23.165.679 Ft összegű támogatást nyert. A felek egyeztetéseket folytattak, majd 2004. július 30-án támogatási szerződést kötöttek. A felperes 21.182.719 Ft támogatásra vált jogosulttá, ami a projekt összes költségének legfeljebb 75 %-a lehet. A felperes a sáregresi ... hrsz-ú út kiépítését, a ...hrsz. alatti malom csatornán átvezető híd felújítását és a ... hrsz. alatti malom csatornán korábban megvolt, majd megsemmisült híd visszaépítését vállalta. A felperes 2004. október 27-én benyújtotta az 1. mérföldkő elszámolását, majd 2004. december 16-án - a szerződésben rögzített határidőn belül - benyújtotta a 2. és 3. mérföldkő elszámolását, melyek összevonását utóbb 2005. február 7-én az alperes elfogadta. Az alperes 2005. február 24-én arról értesítette a felperest, hogy szabálytalansági eljárást indított.

2005. április 13-án az alperes elállt a támogatási szerződéstől. Az alperes a szerződéstől való elállás okaként négy indokot jelölt meg:

1. a helyszíni ellenőrzés és számlakezelés során nyilvánvalóvá vált, hogy a ... hrsz. alatti út és a hozzátartozó híd közcélú hasznosítása nem biztosított, a közforgalom előtti megnyitás feltételei nem állnak rendelkezésre;

2. az építési napló alapján az egyes mérföldkő során elvégzett és leszámlázott munkanemek megkérdőjelezhetőek, a munka végzésének helyrajzi száma nem egyértelmű;

3. a ... hrsz-on tervezett teljesen elbontott és megsemmisült híd valójában a ... hrsz-on található műemlék jellegű vízimalom tartozéka és nem mezőgazdasági utakat köt össze. Ha pedig a híd támogatásától a hivatal eltekint, a projekt nem valósul meg a jogszabályban előírt legalább 75 %-os mértékben;

4. a tételes számlarészletezőből megállapítható, hogy a felperes több olyan munkát is elvégzett, amelyet korábban nem tervezett és szerepelnek olyan tételek is, amelyek nem kapcsolhatók a támogatott projekt beruházásához.

Az alperes utalt a szerződés VII. pont 2. bekezdés b) és f) pontjára. Erre figyelemmel az alperes nem fizetett támogatást a felperesnek.

Az elsőfokú bíróság elutasította a felperes arra irányuló keresetét, hogy a bíróság kötelezze az alperest 21.182.719 Ft és ezen összeg után 2004. március 16-tól a kifizetésig járó késedelmi kamatok, valamint a perköltség megfizetésére. Az elsőfokú bíróság kötelezte a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 1.682.500 Ft perköltséget.

Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy a felek között a Ptk-ban nem szabályozott atipikus szerződés jött létre, amely szabályozza mindkét fél kötelezettségeit és jogosultságait. A felek jogviszonyára a Ptk., továbbá a M. S.terve 2000-2006. kihirdetéséről szóló 53/2001.(VIII.17.) FVM rendelet, a 72/2002.(VIII.15.) FVM rendelet és a 215/2001.(XI.17.) Korm. rendelet, a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény, a 15/2000.(XI.16.) KÖVIM rendelet és az 1/1975.(II.5.) KPM-BM együttes rendelet (KRESZ) az irányadó. Az elsőfokú bíróság utalt arra, hogy a per során az alperes maga is elismerte, hogy a szerződéstől való elállási nyilatkozatának 1. pontja nem helytálló, mert a közcélú hasznosítás nem kérhető számon a felperestől.

Az elsőfokú bíróság az általa felsorolt jogszabályok rendelkezéseinek összevetése alapján arra a következtetésre jutott, hogy a ... hrsz-on felperes által megépített "vízimalom melletti" malomhíd nem köt össze utakat, ugyanis a ... hrsz-ú ingatlan nem tekinthető útnak, mert az nincs útként bejegyezve az ingatlan-nyilvántartásba. Bár e körben az elsőfokú bíróság ítéletének indokolásában utalt arra is, hogy a Inytv. 28. § (2) bekezdése értelmében az út térképi feltüntetése nem szükséges, mert a .... hrsz-ú ingatlan területe nem haladja meg a 400 m2-t. Az elsőfokú bíróság következtetése az volt, hogy a mezőgazdasági úthálózat fejlesztése, mint cél - figyelembe véve, hogy úthálózatnak az utak összefüggő rendszerét tekinthetjük - nem valósul meg.

Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint az alperes jogszerűen állt el a szerződéstől arra is figyelemmel, hogy a felperes több, nem tervezett munkát is elvégeztetett és olyan tételek is szerepelnek az elszámolásban, amelyek a támogatott út beruházásához nem kapcsolhatók. A felperes pedig a szerződés V. 5., VI. 14. pontja és a Tájékoztató I/4. pontja szerint támogatásként a pályázathoz tartozó árajánlatokban, előzetes költségvetésben szereplő költségeket számolhatna el. A felperesnek előzetesen kellett volna benyújtania a ténylegesen elvégzendő munka költségvetését, így az eredeti költségvetést előzetesen módosítania lett volna szükséges, s a támogatás e költségeknek a 75 %-át tehette volna ki.