15/2000. (XI. 16.) KöViM rendelet

az utak építésének, forgalomba helyezésének és megszüntetésének engedélyezéséről

A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 48. §-a (3) bekezdése b) pontjának 3. alpontjában kapott felhatalmazás alapján - figyelemmel az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. §-ának (4) bekezdésében foglaltakra - a következőket rendelem el:

A rendelet hatálya

1. §[1]

A rendelet hatálya kiterjed a közutak, a közforgalom elől el nem zárt magánutak, a kerékpárutak, a gyalogutak, a gyalog- és kerékpárutak, a járdák, valamint ezek műtárgyai* és tartozékai** építésére, korszerűsítésére (a továbbiakban együtt: építés), forgalomba helyezésére és megszüntetésére.

Fogalommeghatározások

2. §

(1) E rendelet alkalmazása szempontjából

a) földút: jármű közlekedésére szabadon tartott, a közlekedésre az időjárástól függően alkalmas, az ingatlan-nyilvántartásba útként bejegyzett, eredeti termett talajú, vagy földmunkával, szabályos keresztszelvénnyel, vízelvezetéssel kialakított, pályaszerkezet nélküli út, amelynek járhatósága a talajtól függő anyaggal (pl. zúzottkő, kavics, pernye, kohósalak) javítható, és amely szilárd burkolatú úthoz csatlakozás vagy vasúti átjáró előtt legfeljebb ötven méter hosszban rendelkezik szilárd burkolattal. A földutak esetében a burkolattal ellátott utakra vonatkozó előírásokat kell értelemszerűen alkalmazni;

b) út létesítése: az érvényes műszaki előírások, illetve szabványok szerint meghatározott műszaki jellemzőkkel, szilárd burkolatú út vagy földút létrehozása;

c) út korszerűsítése: az osztályba sorolásnak és a forgalmi igényeknek nem megfelelő szilárd burkolatú út, útszakasz oly mádon történő átépítése, hogy azt követően az út műszaki jellemzői, továbbá a teljesítőképessége az utak tervezési szabályzata előírásainak megfeleljenek;

d) út megszüntetése: az út közforgalom elől történő lezárása és más célú hasznosítása vagy az út elbontása és területének a táj jellegéhez igazodó rendezése;

e) híd szabad nyílása: az út tengelyében mért nyílás mérete, többnyílású híd esetében a nyílások összege;

f) építtető: az az építési engedélyt kérő természetes vagy jogi személy, illetve ‘jogi személyiséggel nem rendelkező személyegyesülés, aki (amely) az út építéséhez - forgalomba helyezéséhez - vagy megszüntetéséhez szükséges munkák elvégzésének feltételeit biztosítja: a hatósági engedélyt beszerzi, a terveket, a munkákat megrendeli, azok költségét viseli.

(2)[2] Az építés engedélyezése és a forgalomba helyezés engedélyezése e rendeletben meghatározott eljárása során érintett ingatlantulajdonos az, akinek

a) az ingatlanát az építés terület-igénybevétellel érinti, vagy

b) az ingatlana az 1. §-ban meghatározott építés területével közvetlenül határos, vagy

c) a kapubejárója az úthoz csatlakozik.

(3) Érintett ingatlantulajdonosnak kell tekinteni az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyonkezelőt, a haszonélvezőt és a használati jog jogosultját is.

Az építés engedélyezése

3. §

(1) Az építést, a forgalomba helyezést és a megszüntetést-a 4. §-ban foglalt kivétellel-a közlekedési hatóság3 (a továbbiakban: hatóság) engedélyezi.

3 231/1997. (XII. 12.) Korm. rendelet.

(2) A közlekedési hatósági jogkört

a) az országos közúthálózatba tartozó autópályák, autóutak (a továbbiakban együtt: gyorsforgalmi utak) és a közúti határátkelőhelyek közlekedési építményei, továbbá a 30 méter szabad nyílást meghaladó hidak esetében

aa)[3] első fokon: a Nemzeti Közlekedési Hatóság (a továbbiakban: NKH) Közép-magyarországi Regionális Igazgatósága,

ab)[4] másodfokon: az NKH Központi Hivatala;

b) az a) pontba nem tartozó országos közutak, a helyi - kivéve a fővárosi önkormányzat tulajdonában lévő - közutak, a közforgalom elől el nem zárt magánutak, a kerékpárutak, a gyalog- és kerékpárutak, a 30 méter szabad nyílást meg nem haladó hidak, továbbá a közút építésével összefüggő járdaépítés esetében

ba)[5] első fokon: az NKH illetékes regionális igazgatósága,

bb)[6] másodfokon: az NKH Központi Hivatala,

c) a fővárosi önkormányzat tulajdonában levő közutak esetében

ca)[7] első fokon: az NKH Közép-magyarországi Regionális Igazgatósága,

cb)[8] másodfokon: az NKH Központi Hivatala,

d) a fővárosi kerületi önkormányzatok tulajdonában levő közutak esetében

da) első fokon: a fővárosi főjegyző,

db)[9] másodfokon: az NKH Közép-magyarországi Regionális Igazgatósága,

e) a b) pontba nem tartozó járdák, gyalogutak esetében

ea)[10] első fokon: az illetékes települési - a fővárosban a kerületi - önkormányzat jegyzője; összeférhetetlenség esetén az NKH illetékes regionális igazgatósága által kérelemre kijelölt települési (kerületi) önkormányzat jegyzője,

eb)[11] másodfokon: az NKH illetékes regionális igazgatósága; a fővárosban az NKH Közép-magyarországi az NKH Rregionális Igazgatósága gyakorolja.

(3) Ha a fővárosi útépítési munkával összefüggésben más közlekedési hatóság hatáskörébe tartozó alacsonyabb osztályba sorolt út korszerűsítése vagy megszüntetése válik szükségessé, annak engedélyezéséről az útépítési engedély kiadására jogosult hatóság dönt. ’

(4)[12] Ha a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben a tervezett építmény az NKH több regionális igazgatóságának illetékességi területét érinti, az NKH azon regionális igazgatósága jár el az építmény egészére vonatkozóan, amelynek területén a hosszabb útszakasz van, ha pedig azok egyenlő hosszúságúak, az NKH azon regionális igazgatósága jár el, amelyhez a kérelmet benyújtották.

4. §

(1) Ha a munkálatok során közműátépítés nem szükséges és a beavatkozás az út közúthálózatba sorolását nem változtatja meg, nincs szükség közlekedési hatósági engedélyre a meglevő út területén4 végzett alábbi munkák esetében:

a) kül- és belterületen:

4 Kkt. 47. §-ának n) pontja.

aa) a szilárd burkolatú utak, hidak és egyéb műtárgyak javítása,

ab) a hidak és egyéb műtárgyak korrózió elleni védelme, szigetelésének, dilatációs szerkezetének, korlátjának vagy pályaburkolatának - a teherbírást nem befolyásoló cseréje,

ac) a közúti jelzések, berendezések tartószerkezetei és a magasságkorlátozó kapuk elhelyezése,

ad) az út műtárgyai közül az áteresz építése,

ae) az úttartozékok közül a vezetőoszlop, a korlát, az újfenntartási és közlekedésbiztonsági célokat szolgáló műszaki és egyéb építmények, berendezések - kivéve a pihenőhelyek - építése, továbbá. a hóvédő erdősáv, fasor, cserjesáv létesítése;

b) külterületen:

ba) a meglevő szilárdburkolatú út pályaszerkezetének erősítése,

bb) az út burkolatának további forgalmi sáv (beleértve a többlet- és különleges forgalmi sávot is) létesítésével nem járó szélesítése,

bc) a meglevő csomópontnak további forgalmi sáv (beleértve a többlet- és különleges forgalmi sávot is) létesítésével nem járó átépítése, forgalomirányító lámpával való ellátása;

c) belterületen:

ca) a meglevő út burkolatának további forgalmi sáv (beleértve a többlet- és különleges forgalmi sávot is) létesítésével, valamint az út vízelvezető rendszerének; illetve kiemelt szegélyének megváltozásával nem járó szélesítése, pályaszerkezetének erősítése,

cb) a meglevő csomópontnak további forgalmi sáv (beleértve a többlet- és különleges forgalmi sávot is) létesítésével, továbbá az út vízelvezető rendszerének megváltozásával nem járó átépítése, forgalomirányító lámpával való ellátása.

(2) Közlekedési hatósági engedély nélkül végezhető munkák esetében is meg kell tartani a vonatkozó jogszabályok, kötelező műszaki előírások és szabványok rendelkezéseit. A közlekedési hatósági engedély mellőzése a munkavégzéssel kapcsolatos egyéb engedélyek beszerzésének szükségességét nem érinti, és nem mentesít a munkavégzés szabályszerűségéért való felelésség alól.

5. §[13]

5/A. §[14]

A közművek, az úttulajdonosok és az útkezelők közreműködése

6. §

(1)[15] A hatósági engedélyezési eljárásban az adott ügyben érdekelt közművek (víz-, csatorna-, gáz-, távhő- és áramellátó rendszerek, továbbá a nyomvonalas távközlési és egyéb nyomvonalas építmények) üzemeltetői (a továbbiakban: közművek), valamint a tömegközlekedési szolgáltatók vesznek részt, amelyeknek nyilatkozatát az építtető köteles beszerezni az engedélyezés iránti kérelem benyújtása előtt.

(2) A közművek nyilatkozataikban közlik a tulajdonukban (kezelésükben) levő közmű rendeltetésszerű használata, védelme érdekében indokolt feltételeket.

(3) Az építtetőnek a létesítendő út területe összes tulajdonosának nyilatkozatát is be kell szereznie, ha a közforgalom elől el nem zárt magánút építésének, a forgalom részére való átadásának és megszüntetésének engedélyezése iránti kérelmet nem a tulajdonos terjesztette elő.

(4) Az útkezelő5 nyilatkozatát - ha az építtető nem azonos a tulajdonossal vagy az útkezelővel - az építtető köteles beszerezni az engedély iránti kérelem benyújtása előtt.

(5) Ha a közművek, illetőleg az útkezelő a megkeresés kézhezvételét követő 15 napon belül nem nyilatkoznak, a hozzájárulást megadottnak kell tekinteni. Az építtető a hozzájárulás (nyilatkozat) iránti kérelemnek a közművek és az útkezelő részére történő megküldését a hatóság előtt köteles igazolni.

5 Kkt. 33. §-ának (1) bekezdése.

Az utakra vonatkozó közlekedési hatósági engedélyek fajtái

7. §

(1) A közlekedési hatósági engedélyek fajtái:

a) az elvi építési engedély,

b) az építési engedély,

c) a forgalomba helyezési engedély,

d) a fennmaradási engedély,

e) a megszüntetési engedély.

(2) Az engedélyezési eljárásokért az eljáró hatóság részére a külön jogszabályban6 meghatározott díjat (a továbbiakban: díjat) kell fizetni.

A közlekedési hatósági engedély iránti kérelem

8. §

(1) A közlekedési hatósági engedély iránti kérelmet írásban kell előterjeszteni.

(2) A kérelemnek tartalmaznia kell:

a) az építtető nevét, címét (gazdálkodó szervezet esetén cégszerű aláírását),

b) a kérelem tárgyát és annak rövid leírását,

c) a mellékletek felsorolását.

(3) A kérelemhez mellékelni kell:

a) az egyes közlekedési hatósági engedélyek esetén előírt mellékleteket,

b) a 7. § (2) bekezdésében említett díj befizetését igazoló bizonylatot.

Az elvi építési engedélyezési eljárás

9. §

(1)[16] Az építtető az építési engedély iránti kérelem benyújtása előtt a gyorsforgalmi utak, a települést elkerülő utak, továbbá a legalább 500 méter hosszban új nyomvonalon tervezett és környezeti hatásvizsgálathoz kötött utak esetében

a) útügyi műszaki,

b)[17]

c) ásványvagyon és földtani,

d) műemléki, régészeti, valamint

e) településrendezési

követelmények bármelyikének előzetes tisztázása céljából a hatóságtól elvi építési engedélyt kérhet.

(2)[18] A kérelemhez mellékelni kell:

a) a 2. számú melléklet I/1. pontjának, továbbá a szabványoknak, műszaki szabályozásnak megfelelő - a külön jogszabályban1 meghatározott tervezési jogosultsággal rendelkező és azt igazoló tervező által kidolgozott - elvi építési engedélyezési tervet három példányban, illetőleg az adott ügyben érintett szakhatóság(ok) számától függően további egy-egy példányban;

b) a tervező nyilatkozatát egy példányban arról, hogy a tervezett műszaki megoldás megfelel a jogszabályoknak, műszaki előírásoknak és szabványoknak;

c) az építtető és a leendő kezelő (tulajdonos) aláírásával (gazdálkodó szervezet esetén: cégszerű aláírásával) ellátott közös nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy a tervezett út az országos közúthálózat vagy a helyi közúthálózat része lesz-e;

d) új országos közút esetén az útkategóriába sorolásra, azonosításra, továbbá az erre szolgáló számjel és betűjel megállapítására vonatkozó külön jogszabály szerinti nyilatkozatot.

(3)[19] A hatóság vizsgálja, hogy a kérelem és mellékletei megfelelnek-e a (2) bekezdésben, továbbá a 8. § (2) bekezdésében és (3) bekezdésének b) pontjában foglaltaknak, ellenkező esetben az építtetőt - határidő kitűzésével - hiánypótlásra hívja fel.

(4) A hatóság a kérelem elbírálása során a rendelet 13. §-ában foglaltak szerint jár el.

10. §

(1) Az elvi építési engedélyről szóló határozatnak tartalmaznia kell:

a) az engedély jogosultjának a nevét, címét (székhelyét), a határozattal érintett építmény megnevezését, a benyújtott tervre történő utalást és a határozat tárgyának rövid leírását,

b)[20]

c) az engedély érvényességének időtartamát.

(2) A hatóság az elvi építési engedély iránti kérelmet elutasítja, ha megadásának feltételei nem álinak fenn, vagy ha az építtető hiánypótlási kötelezettségének a kitűzött határidőn belül nem tett eleget.

(3)[21] Az elvi építési engedélyt kézbesítés útján kell közölni az építtetővel, az út leendő kezelőjével, országos közút esetén az útkategóriába sorolásra, azonosításra, valamint az arra szolgáló számjel és betűjel megállapítására, illetőleg megváltoztatására külön jogszabály által megjelölt szervvel, továbbá a tervezővel.

(4) Az elvi építési engedély a jogerőre emelkedésétől számított egy évig érvényes. Az érvényességi idő - kérelemre - két ízben egy-egy évvel meghosszabbítható. Az elvi építési engedély érvényét veszti, ha az építtető az érvényességi időn belül nem kér a hatóságtól építési engedélyt.

(5)[22] Az elvi építési engedély a hatóságot és a közreműködő szakhatóságot a határozat jogerőssé és végrehajthatóvá válásától számított 1 éven belül kezdeményezett hatósági engedélyezési eljárás során köti azokban a kérdésekben, amelyekről rendelkezett.

(6) Az elvi építési engedély érvényességi ideje alatt más építtetőnek az engedélyben meghatározott területen út építésére elvi építési engedély nem adható.

Az építési engedélyezési eljárás

11. §

(1) Az építési engedélyt az elvégezni kívánt munka egészére kell kérni.

(2) Több megvalósulási szakaszra bontott építés esetében az egyes szakaszokra; műtárgyakra külön-külön is lehet engedélyt kérni, azonban az építmény egészének elbírálásához szükséges adatokat ilyen esetben is szolgáltatni kell.

12. §

(1) Az építtető az építési engedély iránti kérelméhez az alábbi mellékleteket köteles csatolni:

a)[23] a 2. számú mellékletnek, továbbá a kötelezően alkalmazandó szabványoknak, műszaki szabályozásnak megfelelő - a külön jogszabályban meghatározott tervezési jogosultsággal rendelkező és ezt igazoló tervező által kidolgozott - engedélyezési tervet három példányban; a szakhatósági állásfoglalást igénylő szakági terveket négy-négy példányban,

b) a tervező nyilatkozatát egy példányban arról, hogy a tetvezett műszaki megoldás megfelel a jogszabályoknak, műszaki előírásoknak és szabványoknak,

c)[24] A külön jogszabályban előírt környezeti hatásvizsgálathoz kötött utak* esetében az előzetes környezeti tanulmányra** kiadott határozatot,

d)[25] az érintett közművek, útkezelők; az érintett ingatlantulajdonosok, a közforgalom elől el nem zárt magánút esetében a tulajdonos(ok), továbbá egyéb érdekeltek név- és címjegyzékét,

e) az engedélyezési tervre vonatkozó útkezelői hozzájárulást, a közművek, a tömegközlekedési szolgáltatók nyilatkozatait, illetőleg ezek hiányában igazolást arról, hogy az építtető a hozzájárulás (nyilatkozat) iránti kérelmet mikor nyújtotta be,

f) az építtető és a leendő kezelő (tulajdonos) aláírásával (gazdálkodó szervezet esetén: cégszerű aláírásával) ellátott közös nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy a tervezett út az országos közúthálózat vagy a helyi közúthálózat része, illetőleg közforgalom elől el nem zárt magánút lesz-e,

g) az elvi építési engedély számát, keltét (amennyiben azzal rendelkezik),

h) az építés tervezett kezdési és befejezési időpontját,

i) új országos közút esetén az útkategóriába sorolásra, azonosításra, továbbá az erre szolgáló számjel és betűjel megállapítására vonatkozó külön jogszabály9 szerinti nyilatkozatot.

(2)[26] Ha a kérelem és mellékletei nem felelnek meg az (1) bekezdésben, továbbá a 8. § (2) bekezdésében és (3) bekezdésének b) pontjában foglaltaknak, a hatóság az építtetőt - határidő kitűzésével - hiánypótlásra hívja fel.

13. §

Az építési engedély iránti kérelem elbírálása során a hatóság vizsgálja, hogy

a) a kérelemben és mellékleteiben foglaltak megfelelnek-e a jogszabályokban, a szabványokban előírt szakmai (műszaki) és tartalmi követelményeknek, illetőleg az előírt mellékletek rendelkezésre állnak-e,

b) a kérelem elbírálásához helyszíni szemle tartása szükséges-e,

7 3/1998. (II. 11.) KHVM rendelet.

8 152/1995. (XII. 12.) Korm. rendelet 1. számú melléklete.

9 19/1994. (V. 31.) KHVM rendelet.

c)[27] a kérelem részét képező valamennyi tervrészlet felelős tervezője rendelkezik-e a terv elkészítéséhez szükséges jogosultsággal.

14. §

(1) Gyorsforgalmi utak, egyéb országos közutak és azok műtárgyai, valamint a közúti határátkelőhelyek közlekedési építményei építésének engedélyezése iránti eljárásban a hatóság helyszíni szemlét tart. Helyszíni szemlét kell tartani abban az esetben is, ha az útépítés nem kizárólag közterületen, vagy - közforgalom elől el nem zárt magánút esetében - nem kizárólag az építtetők) tulajdonában álló területen történik. Amennyiben a kérelem elbírálásához szükséges, a hatóság egyéb esetben is tarthat helyszíni szemlét.

(2) A helyszíni szemléről a hatóságnak az építtetőt, a tervezőt, az útkezelőket (tulajdonosokat), az érintett ingatlan-tulajdonosokat, a szakhatóságokat és a közműveket a kitűzött időpont előtt legalább 8 nappal írásban értesítenie kell. Az értesítés az érintett ingatlantulajdonosokkal -16. § (2) bekezdése szerinti esetben - közszemlére tétel útján is közölhető.

(3) Az értesítettek távolmaradása - az építtető kivételével - a helyszíni szemle megtartását nem akadályozza, erre az értesítésben utalni kell. Az értesítetteket figyelmeztetni kell, hogy észrevételeiket a helyszíni szemle előtt a hatóságnál írásban vagy a szemle alkalmával szóban előadhatják.

(4) Az helyszíni szemle vezetője a hatóság ezzel megbízott képviselője.

(5)[28] A helyszíni szemléről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyben - a külön jogszabályban foglaltakon túlmenően - fel kell tüntetni

a) a megjelentek nevét, címét,

b) az építés engedélyezésével kapcsolatos nyilatkozatokat,

c) a helyszíni szemle vezetőjének összefoglaló tényállításait.

15. §

(1)[29] Az építési engedélynek - a külön jogszabályban foglaltakon túlmenően - tartalmaznia kell:

a) az építtető nevét, címét (székhelyét),

b) az engedélyezett építmény pontos megnevezését, helyét, az engedélyezési tervre történő utalást. és az építési munka rövid leírását,

c) az engedélyezett építmény kezelőjének, tulajdonosának megnevezését, illetőleg azt a szervezetet, amely várhatóan az út kezelője lesz,

d)[30] az építés feltételeit a közművek esetleges kikötéseit, az útkezelő nyilatkozatát,

e) az engedély érvényességének időtartamát,

f) a kérelmező kötelezését arra, hogy a kivitelezés megkezdésének időpontját a közlekedési hatóságnak jelentse be,

g) a híd engedélyezési tervére (vázlattervére) vonatkozó engedély és a kiviteli terv jóváhagyására történő utalást.

(2) Ha az építési munkával összefüggésben - az országos közút területén levő fa kivételével - fa kivágása is szükséges, annak engedélyezése ügyében a külön jogszabály10 rendelkezései szerint kell eljárni.

(4) Az építési engedély idegen ingatlan birtokbavételére nem jogosít, az építéssel összefüggésben támasztható polgári jogi igényt nem dönti el, és nem mentesít egyéb - jogszabályban előírt - engedély megszerzésének kötelezettsége alól.

(3) Az országos közút területén levő fa kivágását - amennyiben az az építési munkával összefüggésben válik szükségessé - a 3. § (2) bekezdésében megjelölt hatáskörrel és illetékességgel rendelkező közlekedési hatóság engedélyezi.

(5)[31] A hatóság az építési engedély iránti kérelmet elutasítja, ha megadásának feltételei nem állnak fenn.

16. §

(1)[32] Az építési engedélyt kézbesítés útján kell közölni az építtetővel, a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 29/B. §-a (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott ügyféllel, a tervezővel, a közművekkel, valamint az útkezelővel (tulajdonossal) .

(2)[33] Amennyiben a 2. § (2) bekezdésének b) és c) pontjában megjelölt ingatlantulajdonosok száma a 30 főt meghaladja, az építési engedély hirdetményi úton is közölhető, ha az ügyfeleket az eljárás megindításáról is hirdetményi úton értesítették.

(3)[34] Ha az építési engedély jogerős és végrehajtható, a hatóság a terv engedélyezési záradékkal ellátott két példányát az építtetőnek megküldi. A záradéknak tartalmaznia kell az építési engedély számát. Az engedélyezési záradékkal ellátott tervhez a hatóságnak csatolnia kell a környezetvédelmi engedélyt.

(4) Az építés csak jogerős és végrehajtható, érvényes építési engedély, valamint jóváhagyott (engedélyezési záradékkal ellátott) engedélyezési terv birtokában kezdhető meg.

10 21/1970. (VI. 21.) Korm. rendelet.

17. §

(1)[35] A jogerős építési engedély a végrehajthatóvá válásától számított három évig érvényes. Nem szűnik meg az építési engedély érvényessége, ha az építést három éven belül megkezdték, és azt folyamatosan végzik.

(2)[36] A hatóság az építési engedély érvényességi idejét három évnél rövidebb - de legalább egy évi - időtartamban is megállapíthatja, ha a közlekedés biztonsága, a környezetvédelmi engedély, továbbá a szakhatóságok előírásai indokolják.

(3)[37] Az építési engedély érvényességi idejét a hatóság - az érvényességi idő lejárta előtt - az építtető kérelmére legfeljebb két alkalommal, két-két évvel meghosszabbíthatja, ha az engedély megadásának időpontjában hatályos jogszabályok vagy körülmények nem változtak meg, vagy a változás az érvényességi idő meghosszabbítását érdemben nem befolyásolja.

(4) Az érvényes építési engedélyt az építtető jogutódja is jogosult felhasználni, azonban köteles a jogutódlásról - annak megfelelő igazolása mellett - a hatóságot írásban tájékoztatni. A jogutódlásról a hatóság határozatban rendelkezik.

(5)[38] Négy méter szabad nyílást meghaladó híd építése csak határozattal jóváhagyott kivitelezési tervdokumentáció alapján kezdhető meg. Harminc méter szabad nyílást meghaladó híd építése esetén a műszakilag elkülöníthető munkafázisok kivitelezési tervei külön-külön is jóváhagyhatok.

18. §

(1) A jogerős építési engedélyben foglaltaktól, valamint az építési engedély mellékletét képező engedélyezési tervektől való eltérés engedélyezése iránti kérelemhez csatolni kell a módosítással érintett tervrészleteket és a 12. § (1) bekezdése szerinti mellékleteket.

(2)[39]

(3) Nem minősül az építési engedélytől eltérő megoldásnak, ha az eltérés a kötelezően alkalmazandó szabványok, műszaki előírások tűrési határértékét nem haladja meg.

19. §

Az engedély nélkül vagy az engedélytől eltérő módon végzett építés esetén a hatóság az építtetőt a Kkt. 29/A. §-a szerinti bírság megfizetésére kötelezi.

A forgalomba helyezési eljárás

20. §

(1) Az elkészült építmény annak a hatóságnak az engedélyével helyezhető forgalomba, amely az építésre engedélyt adott.

(2) Az építtetőnek a forgalomba helyezés engedélyezése iránti kérelmet a forgalomba helyezés tervezett időpontja előtt legalább 30 nappal kell benyújtania a hatósághoz. A kérelemnek a 8. § (2) bekezdésében foglaltakon túlmenően tartalmaznia kell:

a) az építmény megnevezését, helyrajzi számát,

b) az építési engedély számát és keltét,

c) a műszaki átadás-átvételi eljárás eredményes befejezésének időpontját,

d) a forgalomba helyezés tervezett időpontját.

(3)[40] A hatóság a forgalomba helyezési engedélymegadása előtt, a műszaki átadás-átvételi eljárás befejezését követően helyszíni szemlét tart, amelyről mindazokat értesítenie kell, akikkel az építési engedélyről szóló határozatot közölte.

(4) A helyszíni szemlén a szakhatóságoknak arról kell nyilatkozniuk, hogy az építmény az állásfoglalásuknak megfelelően valósult-e meg, és hozzájárulnak-e a forgalomba helyezéshez.

(5) Az építtető a forgalomba helyezés engedélyezése érdekében legkésőbb a helyszíni szemlén köteles átadni a hatóságnak

a) az elkészült út tényleges állapotát feltüntető terv (megvalósulási terv) egy példányát (híd esetében két példányát) a kivitelező felelős műszaki vezetőjének nyilatkozatával arról, hogy az építmény a jóváhagyott tervnek megfelelően épült meg,.

b) az építtető nyilatkozatát arról, hogy az építmény az építési engedélynek megfelelően valósult meg,

c) az út műszaki átadás-átvételéről készült jegyzőkönyvet és annak mellékleteit,

d) az építési engedélyezési eljárásban részt vett, a 6. §-ban megjelölt közművek és útkezelők nyilatkozatait arról, hogy a forgalomba helyezéshez hozzájárulnak-e, s ha igen, milyen feltétellel.

(6) A forgalomba helyezésengedélyezése előtt az elkészült építményt a forgalom részére megnyitni nem szabad.

21. §

(1) A hatóság abban az esetben engedélyezi a forgalomba helyezést, ha az építmény az építési engedélynek megfelelően épült meg, rendeltetésszerű használatra alkalmas, és kielégíti a forgalombiztonsági követelményeket.

(2) A forgalomba helyezés díja a külön jogszabályban11 meghatározott használatbavételi eljárás díjának felel meg.

22. §

A forgalomba helyezés engedélyezéséről szóló határozatnak - a külön jogszabályban foglaltakon túlmenően -tartalmaznia kell:[41]

a) az építtető nevét, címét (székhelyét), az engedélyezett építmény megnevezését, címét, helyrajzi számát, az építési engedély számát és keltét,

b) az építmény kezelőjének (tulajdonosának), illetőleg annak a szervezetnek a megnevezését, amely az út kezeltije lesz,

c)[42] a közművek, valamint az útkezelők nyilatkozatait,

d) a forgalom biztonságát nem veszélyeztető hibák, hiányosságok felsorolását és az építtető megfelelő határidő kitűzésével való kötelezését azok megszüntetésére,

e) az építtető figyelmeztetését, hogy a hibák, hiányosságok megszüntetésére előírt határidő eredménytelen eltelte esetén a forgalomba helyezési engedély érvényét veszti, ebben az esetben a hatóság a 26. § (3) bekezdésében foglaltak szerint jár el.

23. §

Az engedély szerint több ütemben megvalósuló építmény esetén a forgalomba helyezési engedély az út meghatározott szakaszára és műtárgyára külön-külön is megadható, ha azon a forgalom biztonságosan lebonyolítható.

24. §

A forgalomba helyezési engedély közlésére a 16. § (1) és (2) bekezdésében foglaltak az irányadók.

Az ideiglenes forgalomba helyezés

25. §

(1)[43] A hatóság indokolt esetben - kérelemre - a közreműködő szakhatóságok hozzájárulása esetén az építményt vagy annak egy részét meghatározott időtartamra az építési munka teljes befejezése előtt, a műszaki átadás-átvételi eljárással egyidejűleg, ideiglenesen forgalomba helyezheti a forgalombiztonsági és a környezetvédelmi követelmények maradéktalan érvényesülése esetén, ha azt forgalomszervezési érdekek indokolják, és az építmény vagy annak egy része egyébként a rendeltetésszerű használatra alkalmas.

(2) A hatóság az ideiglenes forgalomba helye-rés időtartamát a forgalmi igények és az építés ütemezésének figyelembevételével határozza meg.

(3) A hatóság a műszaki átadás-átvételi eljárás sikeres befejezését követően megtartón helyszíni szemle során felvett jegyzőkönyvbe foglalt határozattal is engedélyezheti az építmény vagy egy részének meghatározott időtartamra történő ideiglenes forgalomba helyezését.

Engedély nélküli használatbavétel

26. §

(1) Ha az engedélyhez kötött építményt a hatóság engedélye nélkül a közforgalom számára használatba vették, a közlekedési hatóság az építtetőt a forgalomba helyezési engedély iránti kérelem benyújtására kötelezi.

(2) A hatóság az építtetőt a forgalomba helyezés engedélyezése iránti kérelem elbírálásával egyidejűleg a Kkt. 29/A. §-ának (1) bekezdése szerinti bírsággal sújtja.

(3) Az engedély nélkül használatba vett építményt a hatóság az építtető költségére a forgalomba helyezési eljárás jogerős befejezéséig lezárhatja.

(4) Ha az utat a közforgalom számára engedély nélkül vették használatba, a hatóság az erről történt tudomásszerzéstől számított egy éven bélül, legkésőbb azonban az építmény tényleges használatbavételétől számított két éven belül intézkedhet a forgalomba helyezés iránt. Új eljárás lefolytatása esetén az egy éves határidőt az erről szóló jogerős határozat közlésétől kell számítani.

(5) Ha az engedély nélkül használatba vett úton a közlekedés forgalombiztonsági szempontból veszélyes, a közlekedési hatóság az utat az építtető költségére és felelősségére lezárja.

A fennmaradási engedélyezési eljárás

27. §

(1) Ha az engedélyhez kötött építési munkát engedély nélkül vagy az engedélytől eltérő módon végezték el, az építményre az építtetőnek a hatóságtól fennmaradási engedélyt kell kérnie.

(2) A fennmaradási engedély iránti kérelem elbírálása során a hatóságnak meg kell vizsgálnia, hogy a megépített út

a) úgy készült-e el, hogy arra az építési engedély megadható lett volna, illetve

b) átalakítással vagy egyéb módon a műszaki és forgalombiztonsági, valamint a szakhatóságok által előírt feltételeknek megfelelővé tehető-e vagy sem.

(3) A hatóság az (1) bekezdésben elvírt kötelezettség elmulasztása esetén

a) az építtetőt a fennmaradási engedély iránti kérelem és mellékleteinek benyújtására kötelezheti, vagy

b) az eljárást hivatalból folytatja le, ebben az esetben a szükséges mellékletek beszerzéséről, illetőleg elkészíttetéséről - az építtető költségére - a hatóság gondoskodik.

(4) A fennmaradási engedély iránti kérelemhez mindazokat a mellékleteket csatolni kell, amelyek az építési és a forgalomba helyezési engedély iránti kérelemhez szükségesek lettek volna. Az engedélyezési tervben a tényleges - még befejezetlen út esetében a további tervezett állapotot is ábrázolni kell.

(5) A hatóság vizsgálja, hogy a kérelem és mellékletei megfelelnek-e a (4) bekezdésben, a 8. § (2) bekezdésében, valamint a 20. § (5) bekezdésében foglaltaknak, ellenkező esetben az építtetőt - határidő kitűzésével - hiánypótlásra hívja fel. A határidő eredménytelen eltelte esetén a hatóság a (3) bekezdés b) pontja szerint jár el.

(6)[44] A fennmaradási engedély abban az esetben adható meg, ha az építtető a (4) bekezdésben előírt mellékleteket a kérelemhez csatolta és az engedély nélkül épített út - átalakítással vagy anélkül is - megfelel a műszaki előírásoknak, a forgalombiztonsági és a környezetvédelmi követelményeknek.

(7) A fennmaradási engedély megadására a rendeletnek az építési és a forgalomba helyezési engedélyezési eljárásra vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

28. §

Ha a szabálytalanul épült út fennmaradása nem engedélyezhető, illetve a kérelmező az előírt átalakítást a megadott határidőre nem végzi el, a hatóság az út megszüntetését rendeli el.

29. §

A hatóság az engedély nélkül végzett építkezés tudomására jutásától számított egy éven belül, legkésőbb azonban a tényleges használatbavételtől számított két éven belül intézkedhet az út fennmaradása iránt. Új eljárás lefolytatása esetén az egy éves határidőt az ennek elrendelését tartalmazó jogerős határozat közlésétől kell számítani.

A megszüntetési eljárás

30. §

(1) Az e rendelet hatálya alá tartozó építmény megszüntetésének engedélyezését az út kezelője annak tervezett időpontja előtt legalább 60 nappal köteles kérni.

(2) Az út megszüntetését az építésének engedélyezésére hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóság engedélyezi.

(3) A rendelet 11-18. §-ában foglalt rendelkezéseket a megszüntetési eljárás esetében is alkalmazni kell.

(4) Az út megszüntetéséről szóló határozatban a hatóságnak rendelkeznie kell a megszüntetett út területének ingatlan-nyilvántartási rendezésére irányuló kötelezésről is.

Záró rendelkezések

31. §

(1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépését követően indított engedélyezési eljárásokban kell alkalmazni.

(2)[45]

Manninger Jenő s. k.,

közlekedési és vízügyi minisztériumi politikai államtitkár

1. számú melléklet a 15/2000. (XI. 16.) KöViM rendelethez[46]

2. számú melléklet a 15/2000. (XI. 16) KöViM rendelethez

Az egyes engedélykérelmek mellékletét képező tervdokumentációk

I/1.Elvi építési engedélyezési terv[47]

A) Kötelező munkarészek

1. Az út műszaki leírása, az I/2. pontban foglaltak szerint,

2. Átnézeti helyszínrajz,

3. Általános helyszínrajz,

4. Általános hossz-szelvény,

5. Mintakeresztszelvények,

B) A kérelem tartalmától függően esetileg benyújtandó munkarészek

1. Táj-, természet- és környezetvédelmi szakvélemény [9. § (1) bekezdésének b) pontja esetén],

2. Talajmechanikai szakvélemény és földtani ismertető [9. § (1) bekezdésének c) pontja ese-tón],

3. Műemléki és régészeti szakvélemény [9. § (1) bekezdésének d) pontja esetén],

4. Terület- és településrendezési szakvélemény [9. § (1) bekezdésének e) pontja esetén].

I/2. Útépítés - kivéve földútépítés - engedélyezési terve[48]

A) Kötelező munkarészek

1. Az út műszaki leírása.

A műszaki leírás a terv tartalmának indokolása és magyarázata. A műszaki leírásban a tervezőnek minden fontos körülményt fel kell tüntetnie. Amennyiben a műszaki leírásban az a)-s) pontok közül bármelyik hiányzik, e tényt indokolni kell:

a) a tervezési munka leírása, tervezési paraméterek, a tervezői döntések indokolása,

b) az utak osztályba sorolása, az útszakasz leírása, a területrendezési és településrendezési tervekkel, a helyi építési szabályzattal való összhang, illetve az azokkal történő megfelelőség igazolása,

c) a vízszintes és magassági vonalvezetés jellemző adatai és indokolása, keresztmetszeti elrendezés, földműtervezés,

d) pályaszerkezetek,

e) közúti csomópontok, útlejárók, párhuzamos utak, kapubejárók, útcsatlakozások, szervizutak,

f) műtárgyak,

g) környezetvédelem,

h) táj- és természetvédelem,

i) hófúvás elleni védelem,

j) vízelvezetés, csatornázás,

k) vasúti és egyéb pályákkal, vezetékekkel való keresztezések,

l) az érintett közművek és azok egymáshoz viszonyított elhelyezése, szakhatósági egyeztetése,

m) világítás

n) úttartozékok,

o) az úttal kapcsolatos egyéb építmények (autóbuszmegállók, 1eálló-, pihenőhelyek, üzemanyagtöltő állomások, vendéglátóipari építmények, útfenntartási telepek),

p) az érintett földrészletek hiteles ingatlan-nyilvántartási térkép másolata és hiteles tulajdoni lap másolata,

q) érintett épületek és egyéb építmények,

r) építés alatti és utáni forgalmi rend,

s) forgalmi vizsgálat.

2. Átnézeti helyszínrajz.

3. Általános helyszínrajz.

4. Általános hossz-szelvény.

5. Keresztszelvények (legalább 100 méterenként, de a keresztszelvényi elemek jellemzőinek változásakor minden esetben).

6. Mintakeresztszelvények:

7. A közútkezelői hozzájárulással ellátott forgalomtechnikai terv.

8. Az eljárásba bevonandók név- és címjegyzéke:

Az átnézeti helyszínrajzot legalább 1:10 000 méretarányú térképlapon kell elkészíteni, a meglévő úthálózatnak, a tervezett út tengelyvonalának, kezdő- és végpontjának, km-szelvényezésének, valamint a nagyobb műtárgyak helyeinek feltüntetésével.

Az általános helyszínrajz külterületen általában 1:1000-1:2000, belterületen 1:200-1:500 méretarányban készítendő, amelyhez - amennyiben azt másik munkarész nem tartalmazza - csatolandó a földhivatal által záradékolt nyilvántartási térképmásolat. Az általános helyszínrajz az út tengelyvonalán és szelvényezésén kívül tartalmazza legalább az út burkolatszél, koronaél vonalát és a vízelvezető árok vagy csatorna tengelyvonalát, a töltések talpvonalát és a bevágások körömvonalát, az ívviszonyok jellemző adatait, műtárgyak helyét és jellemző méreteit. Tartalmazza továbbá az útcsatlakozásokat, a párhuzamos utakat, a vízfolyás-korrekciókat, a vasúti és egyéb pályák keresztezési helyét, a forgalmi csomópontokat, az autóbusz-megállókat, a leálló- és pihenőhelyeket, az üzemanyagtöltő állomásokat, a 2. § (2) bekezdése alapján érintett ingatlanokat, azok helyrajzi számát és a járdákat.[49]

Az általános hossz-szelvény méretaránya általában 1:1000-1:2000, magassági léptéke tízszeres torzítású. Tartalmazza a terep- és pályaszintmagasságokat, lejtési viszonyokat, a lekerekítő ívek sugarát, a vízszintes ívviszonyokat, a túlemelés átmeneti szakaszok kialakítását, a műtárgyak helyét; nyílását, főbb magassági adatait, a mértékadó talajvízszinteket, a vízelvezető árkok szintjét, az útcsatlakozások, vezetőkorlátok helyét.

A mintakeresztszelvény tartalmazza a keresztszelvény útkoronán belüli és kívüli elemeit az út területének határáig, beleértve a keresztszelvény esésviszonyait, a pályaszerkezetet és az úttartozékokat.

A keresztszelvények 1:100-as méretarányban tartalmazzák a terep magassági adatait, az út tengelyét, szelvényszámát, a magassági adatokat, a pályaszerkezet és a korona szélességét, az esésviszonyokat, a rézsű és vízelvezető árkok kialakítását, valamint a meglévő és tervezett közműveket az útterület határáig.

B) Esetileg benyújtandó munkarészek

1. Műtárgyak terve és műszaki leírása.

2. Környezetvédelmi terv.

3. Táj- és természetvédelmi terv.

4. Vízelvezetési terv.

5.Talajmechanikai szakvélemény és földtani ismertető.

6. Telekalakítási terv, változási vázrajz (melyeket az ingatlan-nyilvántartási térkép hiteles másolatának felhasználásával kell készíteni). A telekalakítási terv tartalmazza az újonnan kialakuló ingatlanokat és azok megközelítési módját.

7. Szakági tervek (közművek kiváltása, védelembe helyezése, megvilágítási terv).

8. Egyéb munkarész, ha az építési engedély iránti kérelem elbírálásához szükséges.

II. Földút építésének engedélyezési terve

Kötelező munkarészek

1. A helyszínrajz, a hossz-szelvény, a keresztszelvény a vízelvezetés megoldásával.

2. A telekalakítás módja, figyelemmel a földúttal határos ingatlanok megközelíthetőségére.

3. A terepalakítás, földműépítés módja.

4. A műtárgyak leírása.

5. A szakági. tervek.

III. Híd (aluljáró és felüljáró) építésének engedélyezési terve

A) Kötelező munkarészek

1. A híd műszaki leírása:

a) a híd elhelyezése (az út száma és neve, szelvénye), az áthidalt akadály megnevezése,

b) a hídpálya irány- és emelkedési viszonyai,

c) a híd pályaszintjének és alsó élének magassága, a jelenlegi és tervezett mederfenék magassága,

d) a híd merőleges és ferde nyílása, nyílásbeosztása (többnyílású híd esetén),

e) a híd szélessége és pályabeosztása,

f) a híd terhelési osztálya,

g) a felszerkezet rendszere,

h) az alapozás módja,

i) a vízműtani adatok,

j) a hídfeljárók adatai,

k) a lejárók és párhuzamos utak adatai,

l) a partbiztosítási és mederszabályozási munkák ismertetése,

m) a forgalomnak az építkezés alatti fenntartására vonatkozó javaslat,

n) a közművek, vezetékek és egyéb építmények el- vagy áthelyezésére vonatkozó javaslatok stb.,

o) a terület- és településrendezési tervnek való megfelelés igazolása.

2. Általános terv (1:50, 1:100, 1:200 méretarányú) átnézeti helyszínrajzzal (új híd esetén 1:25 000, ha a híd helyzete változik 1:1000-1:2880 méretarányú ingatlan-nyilvántartási térképről).

3. Erőtani (statikai) számítás.

4. Talajmechanikai szakvélemény és földtani ismertető.

5. Az eljárásba bevonandók név- és, címjegyzéke.

B) Esetileg benyújtandó munkarészek

1. Szakági terv (közművek kiváltása, védelembe helyezése, megvilágítási terv).

2. Telekalakítási terv, változási vázrajz (melyeket az ingatlan-nyilvántartási térkép hiteles másolatának felhasználásával kell készíteni). A telekalakítási terv tartalmazza az újonnan kialakuló ingatlanokat és azok megközelítési módját.

3. Környezetvédelmi terv.

4. Táj- és természetvédelmi terv.

IV. Alagút engedélyezési terve

A) Kötelező munkarészek

1. Az alagút műszaki leírása:

a) az alagút elhelyezkedése (az út száma, megnevezése, km-szelvénye), a keresztezett felszíni tér megnevezése (település, kül- vagy belterület, az érintett ingatlanok helyrajzi száma),

b) az alagút irány- és emelkedési viszonyai,

c) az alagút pályaszintjének és a szerkezet felső élének magassága,

d) az alagút keresztmetszeti kialakítása (űrszelvény, szélesség, pályabeosztás),

e) az alagút szerkezeti kialakítása (geotechnikai és építési szempontok),

f) az építési technológia ismertetése,

g) az alagút kiegészítő építményei (víztelenítés, szigetelés, szellőzés, világítás),

h) az alagút ki- és bejáratainak kialakítása (a felszínről látható elemek és a térszint csatlakozásának építészeti kialakítása).

2. Átnézeti helyszínrajz (1:10 000-1:25 000 méretarányú.

3. Általános helyszínrajz (1:200-1:1000 méretarányú).

4. Általános hossz-szelvény (1:200-1:1000 hosszléptékű, 1:10-1:100 magassági léptékű).

5. Mintakeresztszelvények (valamennyi jellemző keresztmetszetről 1:50-1:100 méretarányú).

6. Erőtani számítás.

7. Talajmechanikai szakvélemény és földtani ismertető.

8. Az eljárásba bevonandók név- és címjegyzéke.

B) Esetileg benyújtandó munkarészek

1. Szakági terv (közművek kiváltása, védelembe helyezése).

2. Telekalakítási terv. (Az ingatlan-nyilvántartási térkép másolatán készül, és tartalmazza az alagút ki- és bejáratánál újonnan kialakuló ingatlanokat és azok megközelítési módját.)

3. Környezetvédelmi terv.

4. Táj- és természetvédelmi terv.

5. Építéstechnológiai terv.

V. Tám- és bélésfalak engedélyezési terve

A) Kötelező munkarészek

1. A tám- és bélésfalak műszaki leírása:

a) a tervezési munka és a környezet ismertetése, az építmény elhelyezése (az út száma, megnevezése, km-szelvénye),

b) a tám- és bélésfalak szerkezeti, keresztmetszeti kialakítása (szerkezeti típus, anyag, méretek, geotechnikai és építési szempontok),

c) az alapozás módja,

d) á szerkezet és háttöltés víztelenítése,

e) a közművek, vezetékek és egyéb építmények építésére vagy áthelyezésére vonatkozó javaslatok.

2. Átnézeti helyszínrajz (1:10 000-1:25 000 méretarányok).

3. Erőtani számítás.

4. Általános terv (1:50-1:200 méretarányú alaprajz, méretek és jellemző metszetek).

5. Talajmechanikai szakvélemény és földtani ismertető.

6. Az eljárásba bevonandók név- és címjegyzéke.

B) Esetileg benyújtandó munkarészek

1. Szakági terv (közművek kiváltása, védelembe helyezése).

2. Telekalakítási terv: (Az ingatlan-nyilvántartási térkép másolatán készül, és tartalmazza az újonnan kialakuló ingatlanokat és azok megközelítési módját.)

3. Környezetvédelmi terv.

4. Táj- és természetvédelmi terv.