BH 1982.9.381 Az ingatlannyilvántartás újraszerkesztése nem eredményezhet tulajdonváltozást Ha vita esetén valónak bizonyul az, hogy a birtoklás megfelelt a korábbi telekkönyvi helyzetnek, az új térkép kiigazításának van helye [1972. évi 31. sz. tvr. 30. § (1) és (2) bek., 4/1980. (I. 25.) MÉM sz. r. 4. § (4) bek.].

A felperesek tulajdona a tulajdoni lapon 98. hrsz. alatt felvett házasingatlan, amellyel szomszédos az alperes 97. hrsz. alatti házasingatlana.

A felperesek még 1980-ban felmérették ingatlanuk területét a Kartográfiai Vállalattal. Ennek során a vállalat megállapította, hogy az alperesek a felperesi ingatlanból egy részt elfoglalva tartanak. A mérés alkalmával a felperesek a határt jelző karókat kivették, az eljáró földmérő pedig azokat az általa megjelölt térképi határvonalra helyezte. A felperesek ennek megfelelően birtokba vették a vitás földrészletet és annak egy részén kerítést helyeztek el.

Az alperesek birtokvédelemért fordultak az államigazgatási hatósághoz, amely az 1980. március 4-én meghozott határozatával helyt adott a kérelemnek és arra kötelezte az I. r. felperest, hogy az általa épített kerítést, illetőleg a karókat helyezze vissza az eredeti helyükre.

A felperesek keresetükben a határozat megváltoztatását és annak kimondását kérték, hogy ők nem követtek el birtokháborítást. Egyidejűleg kérték "a térképi mezsgye megállapítását."

Az alperesek nem ellenezték, hogy az ingatlanok felmérése megtörténjék, sőt ehhez maguk is ragaszkodtak, ezt meghaladóan azonban a kereset elutasítását kérték. Állították, hogy a felperesek által megzavart korábbi birtokállapot mintegy 22 éve állt fenn a telekkönyvi nyilvántartásnak megfelelően, s a vitás részen a korábbi térképi határvonalat, amelyben törés volt, az ingatlannyilvántartás újraszerkesztése során egyenesítették ki.

Az első fokú bíróság ítéletével az államigazgatási határozatot megváltoztatta és az alpereseknek a birtokvédelem iránti kérelmét elutasította. Az igazságügyi földmérő szakvéleményéből azt állapította meg tényként, hogy a felek jelenleg az érvényes ingatlannyilvántartási térkép adatainak megfelelően használják ingatlanaikat. A felperesek által elhelyezett karók az érvényes térkép adataival egyezően jelölik a használati határt. Az alperesek megjelölték a korábbi használat helyét, - mint arra a szakértő is rámutatott - az alperesek a felperesektől 29 n.öl területet tartottak elfoglalva. Az alperesek ugyan hivatkoztak arra, hogy 22 éve használják így az ingatlant, de tájékoztatás után sem terjesztettek elő viszontkeresetet. Mindezekre tekintettel a Ptk. 98. §-ában foglaltak szerint a felperesek jogosultak az érvényes térkép szerinti terület birtoklására és használatára.

A felperesek fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletével az első fokú ítéletet helyben hagyta. Határozata indokolásában utalt arra: "a megyei bíróság módot adott a felpereseknek (helyesen: az alpereseknek), hogy az első fokú szakigazgatási szerv alperesek kérelmét elutasító határozata ellen fellebbezéssel éljenek. A megyei tanács vb. járási hivatala 1981. március 9. napján hozott határozatával a nagyközségi közös tanács vb. szakigazgatási szervének első fokú határozatát helyben hagyta, ennek folytán az elbirtoklás előfeltétele a Ptk. 121. §-ának (4) bekezdésére figyelemmel nem áll fennt."