4/1980. (I. 25.) MÉM rendelet

a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló, az 51/1979. (XII. 20.) MT rendelettel módosított 12/1969. (III. 11.) Korm. rendelet végrehajtásáról[1]

A földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 12/1969. (III. 11.) Korm. rendelet 18. §-ában kapott felhatalmazás alapján - az érdekelt miniszterekkel és országos hatáskörű szervek vezetőivel egyetértésben - a következőket rendelem:

1. §[2] Az Általános Földmérési és Térképészeti Szabályzat ot (a továbbiakban: ÁFTSz) e rendelet mellékleteként közzéteszem, és elrendelem alkalmazását valamennyi földmérési és térképészeti tevékenységet folytató szerv (a továbbiakban: földmérő szerv) és személy részére. Az ÁFTSz-t a MÉM Értesítő közli.

2. § A magassági alappontok meghatározását, továbbá az országban valamennyi térképen a magassági ábrázolást BALTI magassági rendszer ben kell végezni. A korábban megépült üzemeknél és üzemi létesítményeknél csak akkor kötelező áttérni a BALTI magassági rendszerre, ha további fejlesztése során BALTI magassági rendszerben meghatározott létesítményekhez kell csatlakozni.

3. § (1) A földmérési alaptérképen a földrészlet határvonalát a külön jogszabályoknak a földrészletre vonatkozó előírásai alapján kell feltüntetni. A földrészlet határvonalának meghatározásánál figyelemmel kell lenni a meglevő térképen található ábrázolásra, az ingatlannyilvántartásban és a teleknyilvántartásban található bejegyzésekre, a természetben megjelölt állapotra és amennyiben nem ütközik jogszabályba vagy hatósági határozatba - a felek akaratára.

(2) A földrészletek tulajdonosai (használói, kezelői) a földhivatal hirdetményi felhívására kötelesek a földrészlethatár állandó módon meg nem jelölt pontjait - a szomszédok egyetértése esetén közös jellel - megjelölni és nevüket, lakcímüket megfelelő módon feltüntetni.

(3)[3] A földmérési alaptérkép készítése kapcsán az igazgatási egység (község, nagyközség, város, megyei város, főváros, megye), valamint a belterület vagy zártkert határának megváltoztatásához nem kell területrész átcsatolási, illetve külön államigazgatási eljárást kezdeményezni, ha az ÁFTSz 6. §-ában meghatározott térképezési határkiigazításra kerül sor. A térképezési határkiigazításról a megyei földhivatal határoz. Megyei határvonal térképezési határkiigazításáról az a megyei, fővárosi földhivatal (a továbbiakban együtt: megyei földhivatal) határoz, amelynek területe csökken; az érdekelt másik megyei földhivatal erre a határozatra való hivatkozással rendeli el a térképek kiigazítását.

(4) Új földmérési alaptérkép készítése esetén a földhivatalnak, a fővárosban a kerületi földhivatalnak (a továbbiakban: földhivatal) a térképet és területi adatokat az ingatlannyilvántartási jogszabályokban meghatározott ingatlannyilvántartási munkarészekkel együtt a helyi tanácsnál 30 napig közszemlére kell tenni.

(5)[4] A földmérési alaptérkép közszemlére tételének utolsó napjától számított 30 napon belül az érdekeltek a sérelmesnek tartott térképi és területi adatok miatt a járási földhivatalhoz fellebbezést nyújthatnak be.

(6) Felmérési, térképezési vagy területszámítási hiba esetén a földhivatal a földmérési alaptérképet, illetve a hozzá tartozó területi adatokat bármikor, hivatalból is kijavíthatja.

(7) A földhivatal a földmérési alaptérkép tartalmában bekövetkezett változásokat a földmérési alaptérkép e célra szolgáló példányán - a nyilvántartási térképen - az eredeti pontosságnak megfelelően köteles rendszeresen átvezetni.

(8) Az ingatlannyilvántartást nem érintő változást közvetlenül át lehet vezetni a térképen. Ha a változás érinti az ingatlannyilvántartást, de nem érinti az ingatlannyilvántartási jogszabályokban felsorolt jogokat, akkor közvetlenül átvezethető a térképen, de egyidejűleg intézkedni kell az ingatlannyilvántartási átvezetésről is. Az ingatlannyilvántartásba jogszabályokban felsorolt jogokat is érintő változásokat az ingatlannyilvántartási átvezetéssel egyidejűleg kell véglegesen átvezetni a térképen.

4. § (1) A földrészlet határvonalának kitűzéséhez az érvényben levő földmérési alaptérképet és annak változási vázrajzait kell alapul venni. Ha feltételezhető, hogy az érvényben levő földmérési alaptérkép készítésekor felmérési vagy térképezési hibát követtek el, illetve a vitás határvonal természetben talált helyét mérték és térképezték, - szükség esetén - a régebbi térképet és mérési adatokat kell használni.

(2) A tényleges birtoklástól eltérően kitűzött területet csak az érdekelt szomszédok megegyezése, államigazgatási határozat vagy bírósági ítélet alapján szabad birtokba venni.

(3) Ha a földmérési igazságügyi szakértői eljárásban a régi térképet is fel kell használni, ennek indokait közölni kell. A régi térkép adatait megkülönböztetett módon fel kell tüntetni a szakértői véleményhez csatolt vázrajzon.

(4)[5] Bírósági ítélettel megállapított határvonal későbbi kitűzésekor a földmérő szerv nem térhet el az ítélettől. Ha a bíróság az érvényben levő földmérési alaptérképen feltüntetett határvonalat megváltoztatta, vagy a felmérési szabályzatban rögzített földmérési hibahatáron belül megállapította, a jogerős ítéletet az igazságügyi szakértő által készített kitűzési vázlattal (magyarázó vázrajzzal), a mérési és területszámítási munkarészekkel együtt meg kell küldenie a területileg illetékes földhivatalhoz.

5. §[6] A beruházás befejezése után a beruházó megvalósulási térképet köteles készíttetni a beruházás során létrehozott valamennyi felszín alatti, felszíni és felszín feletti létesítmény feltüntetésével. Ha a változás érinti a földmérési alap- vagy topográfiai térkép tartalmát, a megvalósulási térkép egy példányát - a térképezéshez szükséges munkarészekkel együtt - a beruházás befejezése után hat hónapon belül be kell nyújtani a megyei földhivatalhoz. Különleges rendeltetésű ingatlanról megvalósulási térképet nem kell benyújtani.

6. § (1) A földmérő szerv a földmérési és térképészeti munkák közül az ÁFTSz-ben részletezett munkákat, az ott szabályozott módon köteles bejelenteni a megyei földhivatalhoz. A munka befejezése után - legkésőbb 30 napon belül - a megyei földhivatalnak át kell adni a bejelentett munkával kapcsolatban készített fontosabb munkarészeket.

(2)[7] A Földmérési és Távérzékelési Intézethez be kell jelenteni:

a) a munka megkezdése előtt 30 nappal a földmérési alaptérkép digitalizálását, adatbank vagy számítógépes tárolási rendszer földmérési alapjának kialakítását, továbbá kozmikus adatok vagy távérzékelt felvételek alapján készülő térképészeti feldolgozást;

b)-[8] c)

(3) A megrendelőnek, illetve a megyei földhivatalnak át nem adott mérési adatokat, koordinátákat és térképeket a földmérő szerv tíz évig köteles megőrizni.

7. §[9] (1) Az állami alapadatok új előállítására rendelkezésre álló költségvetési előirányzat felhasználásáról a Földművelésügyi Minisztérium (a továbbiakban: FM) által jóváhagyott terv szerint a Földmérési és Távérzékelési Intézet (a továbbiakban: FÖMI ) gondoskodik.

(2) Állami alapadat soron kívüli készítésére vonatkozó igény esetén a FÖMI állapodik meg az igénylővel és annak költségére biztosítja az alapadatok előállítását.

(3) A földmérési és térképészeti állami alapadatok minőségét, a földmérési alaptérképek közhitelességét állami átvételi eljárás során kell biztosítani. Az állami átvételi eljárást a FÖMI, a földmérési alaptérképekre vonatkozóan pedig a földhivatalok folytatják le.

(4) A földmérési alaptérkép tartalmában változást eredményező földmérési munkarészeket a földhivatal által - rendeletben meghatározott díj ellenében - végzett vizsgálat alapján lehet záradékolni és a földmérési alaptérképbe bedolgozni

7/A. §[10] (1) Az állami alapadatokat az ország egész területén a FÖMI, az illetékességi területükön pedig a földhivatalok bocsátják a megrendelők rendelkezésére.

(2) Az adatszolgáltatási határidő 8 nap. Akadályoztatás esetén a megrendelőt értesíteni kell arról, hogy az adatok várhatóan mikor állnak a rendelkezésére.

(3) Állami alapadatok megváltoztatására irányuló munkarészek alapjául minden esetben az erre a célra hitelesített állami alapadatokat kell felhasználni.

8. § (1) A földmérő szerv dolgozója a tervezett földmérési tevékenységről, illetve a zárt területre történő belépésről az ingatlan (építmény) tulajdonosát (használóját, kezelőjét) előzetesen tájékoztatni köteles. A földmérő szerv dolgozója - a R. 12. §-ának (2) bekezdésében foglalt, továbbá a természetvédelmi területekre érvényben levő korlátozás mellett - a mérés helyét bármilyen ingatlanon keresztül megközelítheti, a mérések végrehajtása érdekében az ingatlanokra beléphet.

(2) Az ingatlan tulajdonosának (használójának, kezelőjének) tartózkodnia kell minden olyan tevékenységtől, amely az ingatlanán levő földmérési jel megrongálódását, jogosulatlan elmozdítását vagy megsemmisítését a megyei földhivatalnak haladéktalanul köteles bejelenteni.

(3) Az alappontok megjelölésére szolgáló földmérési jelek megrongálása vagy jogosulatlan megsemmisítése miatt a büntető, illetve szabálysértési eljárás kezdeményezése a megyei földhivatal hatáskörébe tartozik. A kár értékének meghatározásánál az újonnan létesített jel földmérési meghatározásának és állandósításának költségeit kell figyelembe venni.

(4) Az alappontok megjelölésére szolgáló végleges földmérési jelet megszüntetni vagy áthelyezni csak engedéllyel szbad. Az engedély iránti kérelmet valamennyi alappontra a megyei földhivatalhoz kell benyújtani.

(5) A földmérési jel áthelyezésének, illetve pótlásának költségét az a szerv viseli, amelynek érdekében vagy tevékenysége folytán a jel nem maradhatott meg az eredeti helyén. Ha a jel áthelyezésére vagy megszüntetésére állampolgár érdekében kerül sor, az áthelyezés költsége nem hárítható az állampolgárra. A megyei földhivatal köteles megvizsgálni, hogy az állampolgár jogos igénye valóban csak a jel áthelyezése vagy megszüntetése esetén elégíthető ki.

9. § (1)[11] A földmérési és térképészeti tevékenység ágazati irányítását, valamint az R. 13. §-ának (1) bekezdésében és az R. 14. §-ában meghatározott jogkörök gyakorlását a földművelésügyi miniszter (a továbbiakban: miniszter) látja el. A földmérési és térképészeti munkák ellátásával kapcsolatos szakmai szabályzatok, útmutatók és műszaki előírások kiadásának módját a Földművelésügyi Minisztérium állapítja meg.

(2)[12] A földmérési tevékenységet - a (3) bekezdés g) pontjában meghatározott vállalatok és egyéb szervek tevékenységének kivételével - illetékességi területükön a földhivatalok ellenőrzik.

(3)[13] A Földmérési és Távérzékelési Intézet a hatósági feladatkörében ellátja:

a) az ország egész területére a földmérési adatok, a földmérési alaptérképek és topográfiai térképek őrzését, kezelését és szolgáltatását;

b) az államhatár földmérési munkáit és az ezzel kapcsolatos munkarészek őrzését, szolgáltatását;

c) a községhatárok központi térképi nyilvántartását;

d) az alappontok megjelölésére szolgáló földmérési jelek központi nyilvántartását, a földhivatalok által végzett alappont karbantartási munkák irányítását és ellenőrzését, az alaphálózati pontokban bekövetkezett változások átvezetését, az alappontok megszüntetése vagy áthelyezése tekintetében a hatáskörébe utalt feladatokat;

e) a sajátos célokat szolgáló földmérési térképek sokszorosításának engedélyezését;

f)[14]

g)[15] a Földművelésügyi Minisztérium felügyelete alá tartozó földmérési és térképészeti vállalatok, továbbá más minisztérium, illetőleg országos hatáskörű szerv felügyelete alá tartozó, fővárosi székhelyű, de feladataik ellátása során az ország bármely megyéjében földmérési munkát végző szervek központjában a földmérési szakfelügyeleti ellenőrzést;

h) a hatáskörébe utalt esetekben a beruházókkal a térképigények egyeztetését;

i) a 6. § (2) bekezdése a) pontjában foglalt bejelentési kötelezettségből származó feladatokat;

j)[16] a külön jogszabályokban meghatározott mérőkamerás légifényképezéssel és távérzékeléssel kapcsolatos feladatait;

k) a Földrajzinév-tár folyamatos vezetését, az idegennyelvű földrajzi nevek magyar megfelelőinek nyilvántartásával kapcsolatos feladatokat;

l)[17] az I-IV. rendű vízszintes alappontok, az I-III. rendű magassági alappontok, a földmérési topográfiai térképek és a levezetett topográfiai térképek, a földrajzi alaptérképek, a munkatérképek, továbbá a geodéziai központi adatbázisok állami átvételét, és közreműködik a geodéziai helyi adatbázisok állami átvételében.

(4) A földhivatalok és a Földmérési és Távérzékelési Intézet a hatósági feladatkörükben az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény rendelkezései szerint, a földmérési adatok és térképek őrzése, kezelése és szolgáltatása vonatkozásában pedig a külön jogszabályok szerint járnak el.

(5)[18] A hatósági ügyek intézése során a Földmérési és Távérzékelési Intézet felettes szerveként a Földművelésügyi Minisztérium jár el

10. §[19] (1) A R. 15. §-ában említett földmérési szakképzettséget igazol:

a) a földmérő mérnöki, földmérő szakos építőmérnöki oklevél,

b) a földmérési és földrendezői üzemmérnöki oklevél,

c) építő-, erdő-, vagy bányamérnöki oklevél, továbbá az építőmérnöki szakterületek üzemmérnöki oklevele,

d) földmérő technikusi és szaktechnikusi oklevél,

e) olyan egyéb technikusi oklevél, ahol a képesítő (érettségi) tárgyak között a földmérés is szerepel.

(2) Térképészeti szakképzettséget igazol:

a) a térképész oklevél,

b) a térképésztechnikusi oklevél.

(3) Földmérési és térképészeti munka irányításához - kivéve a 10/A. § (1) bekezdésében foglaltakat - az (1) és (2) bekezdése a) pontjában meghatározott szakképzettség és legalább kettő év, az (1) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott szakképzettség és legalább három év szakmai gyakorlat, az (1) bekezdés d) és a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott szakképesítés és öt év földmérési és térképészeti szakmai gyakorlat szükséges. Ez a rendelkezés nem érinti azokat, akik a rendelet hatályba lépése előtt már földmérési és térképészeti munkát irányítottak.

(4) A földmérési és térképészeti munkáknál alkalmazott segédmunkaerőre (rajzoló, adatrögzítő, számítógépes operátor, laboráns stb.) az (1) és (2) bekezdésben előírt követelmények nem vonatkoznak.

10/A. § (1)[20] A földmérési alaptérkép-készítés és az abban változást eredményező munkák (telekalakítás, telekhatár és földrendezések, megvalósulási térképek készítése, kisajátítások stb.) végzésének irányításához földmérési szakképzettség és ingatlanrendező földmérői minősítés szükséges.

(2)[21] Ingatlanrendező földmérői minősítést az a személy kaphat, aki

a) a 10. § (1) bekezdése a) - c) pontja szerinti felsőfokú szakképzettséggel és legalább öt évi földmérői gyakorlattal; vagy

b) a 10. § (1) bekezdés d) és e) , valamint (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti középfokú szakképzettséggel és legalább húsz évi földmérési gyakorlattal, továbbá ingatlanrendező földmérői szaktanfolyami végzettséggel rendelkezik. A gyakorlati idő számítására az Általános Földmérési és Térképészeti Szabályzat 3. számú mellékletének I. pontjában foglaltakat kell alkalmazni.

(3)[22] Az ingatlanrendező földmérői minősítést felsőfokú szakképzettséggel rendelkező földmérő esetében - a földmérő kérelme alapján - az Ingatlanrendező Földmérői Minősítő Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) állapítja meg. Az ingatlanrendező földmérői szaktanfolyam elvégzése esetében az ingatlanrendezői minősítést a végbizonyítvánnyal együtt kell kiadni. Az ingatlanrendező földmérői minősítést a Földmérési és Térképészeti Intézet tartja nyilván (a továbbiakban: FÖMI). A nyilvántartásának másolatát minden évben megküldi a földhivataloknak.

(4)[23] A Bizottság működését a földművelésügyi miniszter felügyeli, valamint kinevezi elnökét és tagjait. A minősítés követelményrendszerét, a Bizottság működésének, valamint az ingatlanrendező földmérői szaktanfolyamra történő jelentkezésnek a részletes feltételeit az Általános Földmérési és Térképészeti Szabályzat 3. számú melléklete tartalmazza.

(5)[24] A földmérési szakfelügyelő a földhivatali ellenőrzések és vizsgálatok során feltárt szakmai és etikai hiányosságok esetén köteles a Bizottságnál kezdeményezni a minősítés megvonását.

11. § E rendelet kihirdetése napján lép hatályba. Hatálybalépésével egyidejűleg a 6/1969. (III. 11.) MÉM rendelet, továbbá a 322/1960. (T. 19.) ÁFTH utasítás hatályát veszti.

Melléklet a 4/1980. (I. 25.) MÉM rendelethez

Általános földmérési és térképészeti szabályzat[25]

A földmérési és térképészeti tevékenység egységének biztosítása

1. § (1) A földmérési és térképészeti tevékenység egységét a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló, többször módosított 12/1969. (III. 11.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 2. §-ában foglaltakon kívül kötelező tartalmi, pontossági, minőségi és egyéb műszaki előírásokkal is meg kell valósítani.

(2) A R. 2. § a)-b) pont alattiakat - mint földmérési és térképészeti alapadatokat - kötelezően kell használni mind a későbbi földmérési és térképészeti munkáknál, mind a számítógépes rendszerek helymeghatározó alapjainak létrehozásánál.

Vízszintes és magassági alapponthálózat ok

2. § (1) A vízszintes alapponthálózat pontjait olyan sűrűségben kell fenntartani, illetve létesíteni, hogy azok alkalma sak legyenek a részletes felmérések és kitűzések végrehajtására.

(2) A magassági alapponthálózatot olyan alappontok létrehozásával és korszerűsítésével kell kialakítani, hogy az egyrészt megfeleljen a földmérési és egyéb műszaki követelményeknek, másrészt alkalmas legyen a függőleges földkéregmozgás vizsgálatára.

(3) A vízszintes és magassági alappontok adataiban bekövetkezett változásokat hatáskörük szerint a földhivatalok és a Földmérési és Távérzékelési Intézet az időszakos helyszínelések és a bejelentett változások alapján az alappontok nyilvántartásában kötelesek folyamatosan vezetni.

Az egységes országos térképrendszer

3. § (1) Az egységes országos térképrendszerbe (EOTR) tartozó földmérési és földrajzi térképeket az egységes országos vetületi rendszerben (EOV) és egységes, összefüggő szelvényrendszerben kell készíteni.

(2) A földmérési alaptérkép méretarányrendszere:

a) a földmérési alaptérkép méretaránya belterületen 1 : 1000 vagy 1 : 2000, külterületen 1 : 2000 vagy 1 : 4000 (átmenetileg használatban maradnak az 1 : 1440 és 1 : 2880 méretarányú térképek is);

b) a földmérési alaptérkép átnézeti térképének méretaránya belterületen 1 : 4000 (kivételesen 1 : 5000), külterületen 1 : 10 000;

c) a földmérési topográfiai térkép méretaránya 1 : 10 000;

d) a levezetett topográfiai térképek méretaránya 1 : 25 000, 1 : 50 000 vagy 1 : 100 000.

(3) A földrajzi alaptérképek 1 : 200 000, 1 : 500 000 és ennél kisebb méretarányban, a földrajzi munkatérképek 1 : 2500-1 : 1 000 000 méretarányban készülnek.

A földmérési alaptérkép

4. § (1) A földmérési alaptérkép tartalmára és készítésére vonatkozó részletes előírásokat az e térképek készítésére vonatkozó szakmai szabályzatok határozzák meg.

(2) A földmérési alaptérképen az előírt tartalmat a természetben talált állapotnak megfelelően - a határvonalak vonatkozásában a jogi viszonyokkal is összhangban - a méretaránytól és előírt pontosságtól függően mérethelyesen és valósághűen kell ábrázolni.

(3) A földmérési alaptérképhez - tartalmának kiegészítéseként - községenként területjegyzéket kell készíteni.

(4) A földmérési alaptérkép a feltüntetett adatokat a méretaránytól és pontossági előírásoktól függően, a közszemle utolsó napját követő naptól tanúsítja hitelesen.

A községi, a belterületi és zártkerti határvonalak megállapításával és azonosításával kapcsolatos hatósági eljárás

5. § (1) A földmérési alaptérképen a község határvonalát az illetékes államigazgatási szerv határozatának megfelelően kell ábrázolni. Ha határozat nem áll rendelkezésre, a határleírási jegyzőkönyv az irányadó.

(2) A térképezés, illetve az ahhoz szükséges mérés előtt a község természetben talált határvonalát a megállapító határozattal, illetve határleírási jegyzőkönyvvel bizottságilag egyeztetni kell. Ahol az egyeztetés eredményeként eltérés nem mutatkozik, a megállapított határvonal jeleit helyre kell állítani. Eltérés esetén a bizottság vagy a határozatnak megfelelően visszaállítja a határvonalat, vagy pedig - ha a határvonal módosítását tartja indokoltnak - javaslatot tesz az államigazgatási területrész-átcsatolási eljárás kezdeményezésére.

(3) A bizottság eljárásáról jegyzőkönyvet és 1 : 25 000 méretarányban határvázlatot kell készíteni, amelyek rögzítik a megállapításokat és az esetleges javaslatokat. A jegyzőkönyv egy-egy példányát meg kell küldeni a bizottságban képviselt szerveknek.

(4) A bizottságban a jegyző, valamint az érdekelt földhivatalnak, mező- és erdőgazdasági nagyüzemnek a képviselői vesznek részt, a bizottság vezetője a felmérendő község szerint illetékes földhivatal kiküldöttje.[26]

(5) A belterületi határvonalat az illetékes hatóság határozatának megfelelően kell ábrázolni. A mérés és térképezés előtt a belterületi határvonal esetén értelemszerűen a (2) bekezdésben foglaltak szerint kell eljárni, azzal, hogy a jegyzőkönyvhöz 1 :5000 vagy 1 : 10 000 méretarányban kell határvázlatot készíteni.

(6)[27]

(7) A zártkert határvonalát a zártkert létesítésére vonatkozó határozatnak megfelelően kell térképezni. A határvonalat az előző bekezdések értelemszerű alkalmazásával bizottságilag egyeztetni kell.

(8) Az ingatlannyilvántartás érvénybelépése után végzett felmérésnél a földmérő szerv egyezteti az érvényben levő földmérési alaptérképen feltüntetett községi, belterületi és zártkerti határvonalat a természetbeni állapottal. Ha a nyilvántartott és a természetbeni állapot között eltérést talál, erről tájékoztatja a megyei földhivatalt. A megyei földhivatal az előző bekezdésekben foglaltak alkalmazásával jár el.

Térképezési határkiigazítás

6. § (1) Nem kell államigazgatási területrész- átcsatolási eljárást kezdeményezni, ha a község határvonala

a) természetes terepalakulat (folyó, patak, vízmosás stb.) középvonala és ez természeti folyamat miatt megváltozott;

b) természetes terepalakulat vagy mesterséges létesítmény (folyó, patak, csatorna, árok, út stb.) középvonalán vagy szélső vonalán halad és a terepalakulat (a létesítmény) nyomvonalát, illetve a község határvonalát jelentő szélső vonalát mesterséges beavatkozással megváltoztatták (mederszabályozás, csatornaszélesítés, útkorrekció);

c) kisajátított földrészlet határvonala és azt újabb kisajátítással vagy más módon megváltoztatták;

d) a határvonal nyomvonalas mesterséges létesítmény (út, csatorna stb.) középvonalán halad és a községhatárok kialakításáról szóló elvek érvényesítése érdekében ezt a határvonalat át kell helyezni a létesítmény egyik vagy másik oldalára;

e) összefüggően használt területet metsz át és a határvonalat a terület szélső vonalára kell helyezni.

(2) Az (1) bekezdésben felsoroltak térképi rögzítését - a b) , c) és e) pontok esetében, ha az nem jár határszakaszonként összesen 5 ha-nál nagyobb területváltozással - térképészeti határkiigazításnak kell tekinteni. Erről az érdekelt települési önkormányzat képviselő-testületének - a Htv. 39. §-a (2) bekezdése alapján adott - véleménye figyelembevételével a megyei földhivatal hoz határozatot. A fővárosi, megyei határvonal térképezési határkiigazításáról - a megyi önkormányzat képviselő-testülete véleményének figyelembevételével - az a megyei földhivatal hoz határozatot, amelynek területe csökken. Az érdekelt másik megyei földhivatal erre a határozatra való hivatkozással rendeli el a térképek kiigazítását. A megyei földhivatal határozatát meg kell küldeni az érdekelt helyi önkormányzatoknak és az ingatlannyilvántartásban való átvezetés céljából az érintett földhivatalnak.[28][29]

(3) Az (1)-(2) bekezdés előírásait kell alkalmazni akkor is, ha utólag állapítják meg, hogy a határvonal megváltozott, de annak mértékére tekintettel államigazgatási területrész-átcsatolási eljárást kezdeményezni nem kell.

Földrészletek határvonalának megállapítása

7. § (1) Ha a természetben talált határvonal a korábbi térképi állapottal - a mérésre és térképezésre megadott hibahatárokon túlmenően - vagy a jogi viszonyokkal nem egyezik és az egyeztetés sem vezetett eredményre, a földrészlet természetbeni határvonalát kell mérni és térképezni. A jogerős bírósági ítélettel vagy államigazgatási határozattal meghatározott határvonalat az ítéletnek, illetve a határozatnak megfelelően kell ábrázolni a térképen. Ha a határvonal a természetben nem azonosítható, de azt régebbi térkép vagy valamilyen vázrajz megbízhatóan ábrázolja, a határvonalat arról kell átvenni.

(2) A társadalmi tulajdonban levő ingatlan (mező- és erdőgazdasági területek, bánya- és ipari területek, vasutak, csatornák stb.) esetében a külső határvonal jellemző töréspontjait - kisajátítás esetén a kisajátítási határvonalat - kell megjelölni. A külső (kisajátítási) határvonalakon belüli földrészletek határvonalait a természetbeni használatnak megfelelően kell térképezni.

(3) Ha a külterületen a közút nem kisajátított területen épült, határvonalának megállapításánál az utak igazgatásáról szóló jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni.

(4) A meder és partvonal határvonalát az illetékes vízügyi szerveknek a vízügyi jogszabályok alapján történt megállapítása szerint kell térképezni.

Változások átvezetése a földmérési alaptérképen

8. § (1) A földmérési alaptérképen a változások átvezetésére vonatkozó előírásokat az e tárgyú szakmai szabályzat tartalmazza.

(2) A földrészlet határvonalának változásával, az épület feltüntetésével, valamint a nagyobb arányú művelésiág-változással kapcsolatos vázrajz elkészítésére a földmérési szabályzatok és az ingatlannyilvántartási jogszabályok előírásai az irányadók.

(3) A változások esetenkénti átvezetésén túlmenően a földmérési alaptérkép tartalmát a földhivatal időszakonkénti helyszíni ellenőrzés alapján is helyesbítheti. A változások térképi átvezetését a Vhr. 3. § (8) bekezdésében leírt elvek alapján kell végezni.

(4) Ha a változások nagy mennyisége miatt a nyilvántartási térkép már áttekinthetelenné vált, vagy egyéb okok miatt elavult, a térképet fel kell újítani. Térképfelújítás esetén új területjegyzéket kell készíteni.

(5) Ha adattárolási rendszer létrehozásához földrészleten belüli azonosító pontokat létesítenek, ezek koordinátáit az adattárolási intézmény határozza meg és azokat díjtalanul átadja a Földmérési és Távérzékelési Intézetnek.[30]

(6) Ha a beruházás több ütemben valósul meg, a R. végrehajtására kiadott 4/1980. (I. 25.) MÉM rendelet (a továbbiakban: Vhr.) 5. §-ában elrendelt megvalósulási térképet is ütemenként, egy-egy ütem átadása után hat hónapon belül kell benyújtani. A megvalósulási térkép tartalmának átvezetésénél a Vhr. 3. § (8) bekezdés előírásai szerint kell eljárni. A megvalósulási térkép benyújtásától függetlenül az ingatlannyilvántartási jogszabályban foglaltaknak megfelelően a változást be kell jelenteni és a vázrajzot el kell készíteni.

(7) A községek között tervezett területrész átcsatolása esetén a határváltozásra vonatkozóan - a területrész átcsatolását elrendelő határozat meghozatala előtt - a földhivatal a megyei, fővárosi tanács végrehajtó bizottságához továbbítandó szakvéleményt ad. A szakvéleményhez a változást feltüntető 1 : 25 000 méretarányban készített vázlatot, továbbá területkimutatást kell mellékelni.[31]

A földmérési topográfiai térkép

9. § (1) A földmérési topográfiai térkép a levezetett topográfiai térképek tartalmára és készítésére vonatkozó részletes előírásokat a szakmai szabályzatok tartalmazzák.

(2) A tartalmat a természetben talált állapotnak megfelelően, az államigazgatási határvonalakat a földmérési alaptérképpel összhangban kell ábrázolni. A levezetett topográfiai térkép egyszerűsített tartalommal is készülhet.

(3) A földmérési topográfiai térképet és a levezetett topográfiai térképeket - ha a térkép tartalma elavult - fel kell újítani. Az első felújítás során a térképeket be kell illeszteni az egységes országos térképrendszerbe.

A földrajzi alaptérképek munkatérképek

10. § (1) A földrajzi alaptérképnek tartalmaznia kell:

a) az állam- és államigazgatási határokat,

b) a belterületeket és külterületi lakott helyeket,

c) az 50 m-nél magasabb objektumokat,

d) a közlekedési hálózatot,

e) a folyó- és állóvizeket, ezek jelentősebb műtárgyait,

f) az államigazgatási és földrajzi neveket,

g) a domborzatot a magasság feltüntetésével,

h) a növényzetet,

i) a térkép méretarányától függően egyéb elemeket (pl. távvezetékek).

(2) A földrajzi munkatérképek a földrajzi alaptérképek teljes vagy kivonatolt tartalmú változatai.

Sajátos célokat szolgáló földmérési és térképészeti tevékenység

11. § (1) Az egységes országos alapponthálózatok létesítésén, fenntartásán, továbbá az egységes országos térképrendszerbe tartozó térképek készítésén, valamint nyilvántartásán kívül minden egyéb földmérési és térképészeti tevékenységet sajátos célokat szolgáló földmérési és térképészeti tevékenységnek kell tekinteni. Ezek különösen

a) a beruházásokkal, valamint felújításokkal (továbbiakban: beruházás) kapcsolatos földmérési és térképészeti munkák közül

a tervezéshez szükséges térképek készítése;

a kitűzési méretek megállapítása és a kitűzések végrehajtása;

a megvalósult állapot folyamatos mérése és térképezése;

a megvalósulási térkép elkészítése;

b) a kisajátítás földmérési és térképészeti munkája;

c) az általános és részletes város- (község-) rendezéshez szükséges térképek készítése;

d) a telekalakítások földmérési és térképészeti munkája;

e) a mező- és erdőgazdasági üzemi térképek készítése;

f) a földrendezési eljárással kapcsolatos földmérési és térképészeti tevékenység;

h) a talajvédelmi feladatokkal, valamint a vízgazdálkodással (öntözés, belvízrendezés, lecsapolás stb.) kapcsolatos földmérési és térképészeti tevékenység;

h) a létesítmények, továbbá az ipari üzemek üzemeltetésével kapcsolatos földmérési és térképészeti tevékenység;

i) meghatározott tematikus térképek készítése.

(2) A R. 8. §-ának (1) bekezdésében említett földmérési és térképészeti alapadatok körébe tartoznak a térképek készítésére szolgáló légifényképek is.

(3) Az (1) bekezdés a) pontjában említett földmérési és térképészeti munkák olyan beruházásokra vonatkoznak, amelyek eredményeként építmény, műszaki létesítmény, továbbá terepalakulat, vagy jelentős művelésiág-változás jön létre.

(4) A beruházásoknál a földmérési munkával is biztosítani kell a tervezés és kivitelezés összhangját. Ennek érdekében a beruházás jellegének megfelelő vízszintes és magassági kitűzési alapponthálózatot kell létesíteni.[32]

(5) A megvalósulási térkép tartalma és pontossága nem lehet kisebb, mint a földmérési alaptérkép előírt tartalma és pontossága.

(6) A beruházásokkal kapcsolatosan a beruházó, a generáltervező, a földmérő szerv, a kivitelező, továbbá az üzemeltető feladatait a Mérnökgeodéziai Szabályzat tartalmazza. Ugyancsak ez a Szabályzat részletezi a beruházási alaptérkép, a tervezési térkép, az állapottérkép és a megvalósulási térkép tartalmát.

A földmérési alaptérkép felhasználása különféle sajátos célokat szolgáló földmérési munkáknál

12. § (1) Az általános és részletes város- (község-) rendezési tervekhez szükséges térképeket, valamint a mező- és erdőgazdasági üzemi térképeket a földmérési alaptérkép és átnézeti térképeinek felhasználásával, a szükség szerinti kiegészítésével, illetve tartalmi átdolgozásával kell elkészíteni.

(2) Az építésügyi jogszabályokban meghatározott telekalakításról telekalakítási tervet kell készíteni, amely vázrajzból és területkimutatásból áll. A vázrajzot a földmérési alaptérkép másolatán kell elkészíteni, feltüntetve a változás előtti és utáni földrészletek (alrészletek) határait, helyrajzi számát, továbbá az alrészletek és művelési ágak jelölését; a területkimutatásnak tartalmaznia kell a változás előtti és utáni helyrajzi számokat, alrészletek jeleit, valamint a területi adatokat.

(3) A (2) bekezdésben említett vázrajzot és területkimutatást a város- (község-) rendezési tervek és az építésügyi előírások betartása szempontjából az építésügyi hatósággal, a területszámítás és a helyrajzi számozás helyessége szempontjából pedig a körzeti földhivatallal kell felülvizsgáltatni, illetve záradékoltatni. Ugyanez az előírás vonatkozik a kisajátítási tervekre is.

(4) A mezőgazdasági nagyüzemek létrehozásával, a területük megváltoztatásával vagy az üzemeltetésükkel kapcsolatos földrendezési hatósági eljárások során, illetve más - a földrészletek határvonalának változásával járó - üzemgazdálkodási tevékenység során a mérést és térképezést a földmérési alaptérkép vagy annak átnézeti térképe felhasználásával kell végezni. A változásról olyan térképet és területkimutatást kell készíteni, amely közvetlenül alkalmas a határozat meghozatalára és a nyilvántartások vezetésére.

(5) A talajvédelmi feladatokkal, valamint a vízgazdálkodással kapcsolatos földmérési és térképészeti tevékenységet a földmérési alaptérkép és a topográfiai térképek felhasználásával kell végezni. E térképeket a tervezés igényeinek megfelelő részletességű vízszintes és magassági adatokkal kell kiegészíteni.

(6) A létesítmények - különösen az ipari üzemek, pályaudvarok stb. - üzemeltetésével kapcsolatos földmérési tevékenységet, továbbá az üzemi és közműhálózati térképek készítését a földmérési alaptérkép felhasználásával - az üzem sajátos céljának megfelelő pontossággal és részletességgel (tartalommal) - kell végezni.

(7) Az előző bekezdésekben foglalt földmérési munkákat az ingatlannyilvántartási adatok figyelembevételével kell végezni.

A földmérési és térképészeti munkák kötelező bejelentése

13. § (1) A Vhr. 6. § (1) bekezdésének megfelelően a földmérést végző szervek a földmérési és térképészeti munkák közül kötelesek bejelenteni

a) terjedelemre és munkamódszerre tekintet nélkül azokat a munkákat, amelyek során vízszintes és magassági alappontokat határoznak meg, illetőleg alapvonalat létesítenek, függetlenül attól, hogy azt az országos hálózatban vagy önálló rendszerben tervezik végezni;

b) a földmérési alaptérképek és földmérési topográfiai térképek készítését;

c) a 11. § (1) bekezdés a) pontjában felsorolt, 2 ha-nál nagyobb területekre kiterjedő beruházások tervezésével, kivitelezésével és felmérésével kapcsolatos földmérési munkákat, kivéve azokat a tervezés-előkészítő munkákat, amelyek a terep síkrajzát vagy domborzatát megváltoztató beruházásokra vonatkoznak és nem a terep hosszabb időre szóló térképi rögzítését szolgálják, hanem rövidesen megszűnő állapotot tüntetnek fel;

d) terjedelemre tekintet nélkül a 11. § (1) bekezdésének c) , e) , g) pontjában felsoroltakat;

e) terjedelemre tekintet nélkül a 11. § (1) bekezdésének h) pontjába tartozó üzemi és közműhálózati térképek (alap- és összesítő üzemi térképek, szakági helyszínrajzok) készítését, illetve mindazokat az utcaméréseket és közműhálózati méréseket, amelyek további tervezés vagy szabályozás alapjául szolgálnak;

f) azt az egyéb munkát, amelynél a változás előtti és utáni földrészletek összege legalább 30, illetve amelynek terjedelme belterületen az 5 ha, külterületen az 50 ha területet meghaladja;

g) a sajátos célokat szolgáló térkép (tematikus térkép, céltérkép, munkatérkép, tervezési térkép) előállítását, ha az földmérési alaptérkép, vagy annak átnézeti térképe felhasználásával készül;

h) a náluk tárolt földmérési anyagok és térképek mikrofilmezését.

(2) A bejelentést a munkahelye szerint iletékes fővárosi, megyei földhivatalhoz legkésőbb a munka megkezdése előtt 15 nappal - az 1. mellékletben előírt minta szerint, két példányban - kell megtenni. A bejelentésben jelezni kell, ha az elkészült munkarészeket mikrofilmezni fogják.

(3) A földhivatal a bejelentés kézhezvételétől számított 15 napon belül közli a földmérő szervvel, hogy a bejelentett munkához milyen felhasználható földmérési és térképészeti anyagok állnak rendelkezésre, illetve hogy a korábbi felmérés eredményeként a bejelentett munkának megfelelő munkarészek nem állnak-e rendelkezésre. Ha a bejelentett munka során előállított adatokra és térképekre a földhivatal nem tart igényt, vagy a munka felülvizsgálatra való benyújtását nem tartja szükségesnek, ezt a bejelentés visszaigazolása során közli a bejelentővel.

(4) A megyei földhivatal a földmérő szervet és a munka megrendelőjét köteles tájékoztatni arról, hogy a bejelentett munka korábbi felmérés eredményeként részben vagy egész ben már elkészült és annak megfelelő földmérési adatokat és térképeket rendelkezésre tudja bocsátani.

(5) A bejelentésre nem kötelezett földmérési munkáknál is a földmérő szerv köteles gondoskodni a földhivatalnál rendelkezésre álló földmérési és térképészeti alapadatok beszerzéséről, valamint a munka jellegének megfelelő felhasználásáról.

(6)[33]

Az elkészült földmérési és térképészeti munkák átadása a földhivatalnak, illetve a Földmérési és Távérzékelési Intézetnek

14. § (1) A földmérő szerv a sajátos célokat szolgáló földmérési és térképészeti munka befejezése után - legkésőbb 30 napon belül - köteles átadni a megyei földhivatalnak a bejelentett munkával kapcsolatban:

a) a munka alapjául szolgáló alappontok koordinátajegyzékét, valamint a magassági alappontok pontjegyzékét, továbbá a pontleírásokat (helyszínrajzi leírásokat);

b) a meghatározási tervet, a kitűzési és számítási vázlatot, vagy azok másolatait;

c) a mérési vázlatokat (tömbrajzokat), vagy azok másolatait (ha készültek), továbbá a bemérési jegyzőkönyveket;

d) az elkészített térkép másolatát;

e) a földmérési munka műszaki leírását a 2. mellékletben előírt minta szerint;

f) a munka során készített területszámítást és területkimutatást, valamint a záradékolási felülvizsgálathoz szükséges egyéb munkarészeket.

(2)[34]

A földmérési és térképészeti anyagok selejtezése

15. § (1) A földmérési adatok és térképek selejtezéséről előzetesen értesíteni kell a szakfelügyeleti ellenőrzést ellátó földhivatalt, illetve Földmérési és Távérzékelési Intézetet. Ha a földhivatal, illetve a Földmérési és Távérzékelési Intézet azt állapítja meg, hogy a selejtezni kívánt anyagban további munkákhoz felhasználható adatok és térképek is vannak, ezeket díjtalanul át kell adni a munka helye szerint illetékes megyei földhivatalnak.

(2) Földmérést végző szerv átszervezése vagy megszüntetése esetén az átszervezett (megszűnő) szerv földmérési és térképészeti anyagainak további tárolási helyéről tájékoztatni kell a szerv szakfelügyeletét ellátó földhivatalt, illetve a Földmérési és Távérzékelési Intézetet. Jogutód nélkül megszűnő szerv földmérési és térképészeti anyagait a szakfelügyeletet ellátó földhivatal, illetve a Földmérési és Távérzékelési Intézet veszi át.

(3) A selejtezési tilalom alá eső földmérési alaptérkép szelvényei és azoknak jelentősebb munkarészei: a nyilvántartási térkép, egy további másolat, a mérési adatok, a területjegyzék, a hozzá tartozó függelékkel és a területszámítási jegyzőkönyvek.

16. §[35]

A földmérési tevékenység az ingatlanokon

17. § (1) A földmérési tevékenységet a földmérő szerv dolgozója a 6. mellékletben közölt minta szerint kiállított írásbeli utasítás alapján végzi. A kiállított utasításokról a földmérő szerv nyilvántartást köteles vezetni.

(2) Különleges rendeltetésű ingatlanok: a Belügyminisztérium, a Honvédelmi Minisztérium, valamint a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium által kijelölt belügyi, honvédelmi, illetve közlekedési, postai és távközlési ingatlanok és létesítmények, továbbá az Igazságügyi inisztérium felügyelete alá tartozó büntetésvégrehajtási intézetek és intézmények, végül a minisztériumok (országos hatáskörű szervek) felügyelete alá tartozó kijelölt ipari üzemek és az Állami Termékgazdálkodási Igazgatóság rakterületei.

(3) A R. 12. §-ának (2) bekezdésében foglalt rendelkezést kell értelemszerűen alkalmazni a természetvédelmi területeken (nemzeti parkokban, tájvédelmi körzetekben, tájvédelmi területeken) is.

A földmérési jelek elhelyezése

18. § (1) A földmérés során létrehozott, földmunkával vagy építmény létesítésével előreláthatólag meg nem semmisülő alappontokat a szakmai szabályzatokban előírt földmérési jellel kell megjelölni. A földmérési jelek a munkának a megrendelő részére történő átadása után az illetékes megyei földhivatal kezelésébe kerülnek.

(2) A földmérési jeleket a rendeltetésüknek és fennmaradásuk biztosításának megfelelően - a szükséges legkisebb terület igénybevételével és a legkisebb kár okozásával - kell elhelyezni; a jelek helyét a földmérő szerv határozza meg.

(3) A R. 12. §-ának (1) bekezdésében foglalt rendelkezés a földmérési jellé nyilvánított építmény tulajdoni viszonyát nem változtatja meg.

(4) A városok belterületén elhelyezésre kerülő alappontok megjelölésére szolgáló végleges földmérési jelek helyének kijelölése előtt - a rendezési tervek figyelembevétele érdekében - ki kell kérni a városi tanács vb építésügyi feladatot ellátó szakigazgatási szervének véleményét.

(5) A földmérési jeleknek - a magassági jelek és a telekhatár töréspontjain elhelyezett jelek kivételével - a műemlékeken történő elhelyezéséhez az Országos Műemléki Felügyelőség, illetve Budapesten a Budapest Műemléki Felügyelőség előzetes hozzájárulása szükséges; magassági jelek és telekhatár töréspontjainak megjelölésére szolgáló jelek elhelyezését csak előzetesen be kell jelenteni.

(6) A repülőterek, valamint a repülés vezetését és irányítását szolgáló földi berendezések határától számított 1 km távolságon belül nem lehet olyan földmérési jelet elhelyezni, amely a terep felszínéből kiemelkedik. A repülőterek határától mért 1 km távolságon kívül is a földmérési jeleket csak úgy szabad elhelyezni, hogy azok legnagyobb magassága a felszínből az 1 km távolságnál kiinduló 1°-os dőlt sík alá essék. A repülőterek környékén elhelyezett, a terep felszínéből kiemelkedő földmérési jeleket az előírásos légiközlekedési akadály megjelöléssel kell ellátni, ha a légügyi hatóság ezt elrendeli. Ettől eltérő jelöléshez katonai repülőterek esetén a Honvédelmi Minisztérium, egyéb repülőterek esetén a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium hozzájárulását ki kell kérni.

(7) Mezőgazdasági művelés alatt álló földeken a földmérési jeleket lehetőleg a táblahatárokon (földrészlet határokon), az utak vagy árkok szélén kell elhelyezni. Közutak mellett a 100 méternél kisebb sugarú belső ívekben - az árkok külső szélétől mért 20 m-es sávban - a vízszintes alappontok felett gúlát vagy mérőtornyot elhelyezni nem szabad.

(8) Erdőkben vagy fásításban földmérési jelet csak a kezelő szervnél tett előzetes bejelentés után és általában különleges védelmet nem igénylő területen szabad elhelyezni. A földmérési jelek elhelyezéséhez, valamint a mérés elvégzéséhez csak a feltétlenül szükséges mennyiségű fát szabad kivágni. A kivágandó fákat az erdő kezelőjének megbízottjával együtt kell kijelölni.

(9) A földmérési tevékenység során belterületen, külterületi település beépítésre szánt területén, továbbá a tájkép szembeötlő részét alkotó összefüggő fasorokban, facsoportokban, parkokban, valamint országos közutak területén levő fasorokban vagy facsoportokban, fák eltávolítására vagy gallytalanításra csak a legszükségesebb esetben kerülhet sor. A szükséges faeltávolítást vagy gallytalanítást előzetesen be kell jelenteni az illetékes tanács vb szakigazgatási szervének és az első fokú természetvédelmi hatóságnak, valamint a tulajdonosnak (kezelőnek); közutak esetén előzetes hozzájárulást kell kérni az illetékes közúti igazgatóságtól.

(10) Árvédelmi töltéseken, valamint a töltés lábvonalától számított, a vonatkozó jogszabályban meghatározott távolságon belül földmérési jelet elhelyezni csak az illetékes vízügyi igazgatóság hozzájárulásával szabad. Bányavidéken földmérési jelek elhelyezése előtt ki kell kérni az illetékes bányavállalat szakvéleményét.

(11) Magasfeszültségű, továbbá kőolaj- és földgázvezetékek nyomvonalától számított 20 m-en belül földmérési jelet elhelyezni nem szabad; különleges jelentőségű vezetékek esetén az azokra vonatkozó előírásokat kell betartani; magasfeszültségű vezetékek tartóoszlopa földmérési jellé nyilvánítható, de műszerállásul fel nem használható. Nem szabad továbbá földmérési jelet elhelyezni vasutak és egyéb kényszerpályák űrszelvényébe.

(12) Az államhatártól számított 20 m-en belül állandó jellegű földmérési jelet csak az illetékes földhivatal engedélyével lehet elhelyezni.

A földmérési jelek védelme

19. § (1) Az alappontok megjelölésére szolgáló végleges földmérési jelekről, a földmérési jellé nyilvánított létesítményekről, továbbá az ideiglenes földmérési jelek közül az állványos gúlákról az illetékes megyei földhivatalnak nyilvántartást kell vezetnie. E jelek karbantartásáról - kivéve a földmérési jellé nyilvánított létesítményeket - az illetékes megyei földhivatal köteles gondoskodni.

(2) A Vhr. 8. § (2) bekezdésében előírt jegyzőkönyvet a 7., illetve 8. melléklet szerint kell készíteni.

(3) A Vhr. 8. § (4) bekezdésének előírásai szerint a földhivatalhoz benyújtott engedély iránti kérelem alapján az alappontok megszüntetésének vagy áthelyezésének engedélyezése a következő szervek hatáskörébe tartozik:

a) a feslőrendű vízszintes alappontok: Földmérési és Távérzékelési Intézet, azzal, hogy az I. rendű pontoknál előzetes hozzájárulást kell kérnie a FM Földügyi és Térképészeti Hivatalától (a továbbiakban: FM FTH);

b) a IV. rendű és ennél alacsonyabb rendű vízszintes alappontok: megyei földhivatal;

c) valamennyi magassági alappont: megyei földhivatal, azzal, hogy a felsőrendű alappontoknál a Földmérési és Távérzékelési Intézet, ezen belül a mélyalapozású- és főalappontoknál a FM FTH előzetes hozzájárulását kell kérni.

20-22. §[36]

A földmérési és térképészeti munka minőségének tanúsítása

23. § (1) A földmérési és térképészeti munka előírás szerinti minőségét, továbbá a minőségi ellenőrzés módját és mértékét a földmérő szerv a műszaki leírásban köteles tanúsítani. Ugyanott köteles feltüntetni azt, hogy a munka elvégzése során milyen alapadatokat és térképeket használt fel. Köteles továbbá ismertetni minden olyan körülményt, amely befolyásolhatja a munkarészek későbbi felhasználhatóságát.

(2) A földmérési munka során készített térképen fel kell tüntetni, hogy az milyen műszaki előírások szerint készült, illetve a részleteket milyen pontossággal ábrázolja.

(3) A földmérő szerv az által végzett munka tanúsított minőségéért vízszintes és magassági alappontok meghatározásánál 15 év, egyéb földmérési munkáknál 10 év időtartamon belül felel. Ezen az időn belül észlelt hibákat - különösen a földmérési alaptérképek állami átvétele során feltárt hibákat - a földmérő szerv köteles soron kívül és díjtalanul kijavítani.

1. melléklet az Általános Földmérési és Térképészeti Szabályzathoz

2. melléklet az Általános Földmérési és Térképészeti Szabályzathoz

3. számú melléklet az Általános Földmérési és Térképészeti Szabályzathoz[37]

I. Az ingatlanrendező földmérői minősítés követelményei

1. A Vhr. 10/A. §-ának (2) bekezdésében előírt gyakorlati időn belül földmérési gyakorlatnak ismerhető el:

- a munkáltató által igazolt - a Vhr. 10/A. §-ának (1) bekezdésében meghatározott - földmérési feladatok ellátása (a munkák helyének és típusának felsorolásával), feltéve, ha a terepi és irodai munkafázisokban való közreműködést is igazolják;

- az okirattal igazolt földhivatali földmérési tevékenység;

- a Vhr. 10. §-ában felsorolt, szakképesítést nyújtó közép- és felsőoktatásban végzett szakoktatói tevékenység;

- az olyan egyéni vagy társas vállalkozásban folytatott földmérési tevékenység, melynek keretében a földmérési alaptérképen alapuló, illetve a földmérési alaptérkép változásvezetésére szolgáló, legalább 30 db önálló földmérési munka készült;

- vagy 100 hektár belterületről vagy 1000 hektár külterületről készített földmérési alaptérkép (az átvevő megnevezésével).

II. Az ingatlanrendező Földmérői Minősítő Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) működése

1. A Bizottság öt tagú, döntését szótöbbséggel hozza.

2. A Bizottság működésének feltételeit a FÖMI biztosítja. A Bizottság egyik tagja egyúttal a Bizottság titkára és minden esetben a FÖMI dolgozója. A titkár felel az ügyintézésért, a döntéselőkészítésért, a minősítés kiadásáért és a nyilvántartások kezeléséért.

3. A Bizottságnak a kérelmező tevékenységéről földhivatali véleményt kell beszereznie.

4. A Bizottság a kérelmeket a beérkezés időpontjától számított hatvan napon belül bírálja el.

5. A Bizottság döntését kérelemre a Földművelésügyi Minisztérium (a továbbiakban: FM) bírálja felül.

III. A minősítési kérelem és mellékletei

1. A minősítés megállapítását a FÖMI-hez benyújtott formanyomtatványon kell kérni. A formanyomtatvány a FÖMI-nél (Budapest V., Sas u. 19.) szerezhető be.

2. A kérelemhez a kitöltött adatlapot, szakmai önéletrajzot és szakirányú szakképesítést igazoló oklevél másolatát kell mellékelni.

3. Az I/1. pontban előírt igazolásokat mellékelni kell.

4. A Bizottság indokolt esetben a felsorolt adatok, okiratok kiegészítését kérheti. A minősítés megállapításához szükséges szakmai elbírálás költségeinek fedezésére díjat kell fizetni a FÖMI csekkszámlájára. A befizetés igazolását mellékelni kell a kérelemhez.

5. Ingatlanrendező földmérői szaktanfolyamra benyújtott jelentkezés esetén külön minősítési kérelem nem szükséges.

IV. A minősítés megszűnése vagy szüneteltetése

1. Megszűnik, illetve szünetel a minősítés

- a földmérő kérelmére,

- a földmérő elhalálozásával,

- a Bizottság döntése alapján.

2. A minősített ingatlanrendező földmérő ellen benyújtott panaszt a Bizottság köteles megvizsgálni. A vizsgálatot földhivatali véleményre alapozva, valamint az érintett(ek)et is meghallgatva kell lefolytatni. A Bizottság a minősítést végleg törölheti, vagy - meghatározott időre, de legfeljebb kettő évi időtartamra - szüneteltetheti. A szüneteltetés idejére a minősítési igazolványt a Bizottság bevonja. A szüneteltetés alatt a földmérő az ingatlanrendezői minősítéssel végezhető munkafeladatokat csak irányítással láthatja el. A szüneteltetés lejártával az igazolványt a Bizottság a földmérő kérelmére visszaadja.

3. Rendkívülinek minősített esetben a Bizottság a minősítési igazolvány kiadását, illetve visszaadását ingatlanrendező földmérői szaktanfolyam elvégzésétől is függővé teheti.

4. A Bizottságnak minősítés törlése vagy felfüggesztése, továbbá szaktanfolyamra kötelezésről rendelkező határozatát kérelemre az FM bírálja felül.

V. Az ingatlanrendező földmérői szaktanfolyamra való jelentkezés feltételei

1. Az ingatlanrendező földmérői szaktanfolyamra való jelentkezést a képzést végző szakoktatási intézményhez kell a tanfolyam meghirdetésekor, határidőre benyújtani. A jelentkezések elbírálására a szakoktatási intézmény felvételi bizottságot szervez, melynek állandó tagja (képviselője) az Ingatlanrendező Földmérői Minősítő Bizottság egy tagja is.

2. A jelentkezésnek tartalmaznia kell

- a pályázó részletes önéletrajzát, a húsz éves földmérési szakmai gyakorlat igazolását,

- az érettségi bizonyítványt és a középfokú földmérési szakképzettséget igazoló oklevél másolatát,

- egy, a földméréssel foglalkozó jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező társaság, egyéni vállalkozó vagy egy földhivatal ajánlólevelét.

3. Az ingatlanrendező földmérői szaktanfolyam önköltséges formában szervezhető

4. melléklet az Általános Földmérési és Térképészeti Szabályzathoz[38]

5. melléklet az Általános Földmérési és Térképészeti Szabályzathoz[39]

6. melléklet az Általános Földmérési és Térképészeti Szabályzathoz

UTASÍTÁS

helyszíni földmérési munkák végzésére

7. melléklet az Általános Földmérési és Térképészeti Szabályzathoz

JEGYZŐKÖNYV

földmérési jelek átadásáról

A földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 12/1969. (III. 11.) Korm. számú rendeletben foglaltak alapján a tulajdonos (használó, kezelő) tudomásul veszi, hogy

1. a szóban forgó földmérési jel által elfoglalt területre vonatkozóan a Magyar Államot e jogszabály erejénél fogva, külön hatósági eljárás nélkül határozatlan időre szóló és ingyenes használati jog illeti meg, ezt a jogot a körzeti földhivatal gyakorolja;

2. a földmérő szerv megbízott dolgozója az ingatlanon elhelyezett földmérési jelet felkeresheti, azon méréseket végezhet, annak szükséges karbantartását elvégezheti;

3. a földmérési jelet az eredeti helyéről elmozdítani nem szabad, s tartózkodni köteles olyan tevékenységtől, amely a földmérési jel, létesítmény megrongálását vagy megsemmisítését eredményezheti;

4. a földmérési jel megrongálódását, jogosulatlan elmozdítását vagy megsemmisítését a körzeti földhivatalnak haladéktalanul bejelenteni köteles.

8. melléklet az Általános Földmérési és Térképészeti Szabályzathoz

JEGYZŐKÖNYV

létesítmény földmérési jellé nyilvánításáról

9-10.melléklet az Általános Földmérési és Térképészeti szabályzathoz.[40]