1456/B/1995. AB végzés
a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló indítvány tárgyában
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára és megsemmisítésére irányuló indítvány alapján meghozta a következő
végzést:
Az Alkotmánybíróság a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény 19. §-a alkotmányellenességének megállapítására irányuló indítványt visszautasítja.
INDOKOLÁS
Az indítványozó a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Ptv.) 19. §-ának megsemmisítését kérte. Álláspontja szerint a törvénynek ez a rendelkezése, - mert kizárja azt, hogy a parlamenti választások után újonnan alakult, s ezért választásokon még nem indult pártok költségvetési támogatásban részesüljenek - sérti az Alkotmány 70/A. §-ában foglalt rendelkezéseket. A indítvány indoklásából nem egyértelműen állapítható meg, hogy az indítványozó a pozitív diszkrimináció hiánya miatt tartja-e a vitatott rendelkezést alkotmánysértőnek, vagy azért mert az a hátrányos megkülönböztetés tilalmába ütközik. Bár az indítvány az Alkotmány 70/A. § (3) bekezdésére hivatkozik, indoklásából egyértelműen megállapítható, hogy az indítványozó az általa képviselt párttal szembeni hátrányos megkülönböztetésként értékeli a Ptv.-nek a pártok költségvetési támogatására vonatkozó szabályait.
A Ptv. 19. §-a a következőképpen rendelkezik: "E törvény 5. §-át az országgyűlési képviselők következő általános választását követően kell alkalmazni. A pártoknak az általános választásokig terjedő időre vonatkozó állami költségvetési támogatásáról és működésük átmeneti dologi feltételeinek megteremtéséről az Országgyűlés e törvény elfogadásával egyidejűleg dönt."
E szabály első mondata a törvény 5. §-ának hatályba lépéséről rendelkezik. Második mondatának értelmezésével kapcsolatosan az Alkotmánybíróság a 2179/B/1991. AB határozatában (ABH 1994, 518.) már megállapította, hogy "az első parlamenti választásokig terjedő időre szóló átmeneti intézkedésről van szó, amit az indokolt, hogy választási eredmények hiányában nem voltak alkalmazhatóak az 5. § rendelkezései. Az első országgyűlési választásokat követően viszont ezek - az egyébként is a Ptv. zárórendelkezései között elhelyezett - kisegítő szabályok értelmüket vesztették."
Indítványozó tehát olyan értelmet tulajdonít a Ptv. 19. §-ában foglalt rendelkezéseknek, amelyet azok nem tartalmaznak.
A Ptv. hatályba lépését követően megtartott első parlamenti választásokat követően a pártok költségvetési támogatására nem a Ptv. 19. §-ában, hanem 5. §-ában foglalt rendelkezések az irányadók. A Ptv. 5. § (2) bekezdése tartalmazza azokat, az indítványozó által kifogásolt rendelkezéseket, amelyek alapján nem jogosult költségvetési támogatásra az a párt, amely nem vett részt a választáson, illetőleg a szavazáson részt vett választók szavazatának 1%-át nem szerezte meg.
Az Alkotmánybíróság a 2179/B/1991. AB határozatában már vizsgálta a Ptv. 5. § (2) bekezdésének alkotmányosságát. E határozatában úgy ítélte meg, hogy a Ptv. 5. § (2) bekezdése nem alkotmányellenes, és az indítványokat - köztük azt is, amely tartalmazta az indítványozó által felvetett problémát is - elutasította. A határozat indoklásában - bár kifejezetten az Alkotmány 70/A. § -ával nem ütköztette a vitatott szabályokat - az Alkotmány 3. § (1)-(2) bekezdésének értelmezése kapcsán állást foglalt abban a kérdésben is, hogy a pártok költségvetési támogatására vonatkozóan a Ptv. 5. §-ában foglalt rendelkezések sértik-e a pártok jog és esélyegyenlőségének alkotmányos követelményeit.
Kifejtette, hogy a pártok költségvetési eszközökből történő támogatásának alapja az, hogy a pártok teljesíteni tudják az Alkotmány 3. § (2) bekezdésében foglalt feladatukat, a népakarat kialakításában és kinyilvánításában való közreműködést. Az e feladat megvalósításához való állami hozzájárulást az állam kötheti ahhoz a feltételhez, hogy a támogatandó párt bizonyítsa a népakarat kialakításában és kinyilvánításában való részvételre való alkalmasságát. Ezért nem jelent alkotmányellenes hátrányos megkülönböztetést, ha az állam minimális követelményeket fogalmaz meg a támogatandó pártok számára, és állami támogatásban csak e követelményeket teljesítő pártokat részesíti.
Az Alkotmánybíróság, tekintettel arra, hogy az indítványozó tévedett a felülvizsgálni kért jogszabályhely megjelölésében, valamint arra, hogy az indítványozó által felvetett alkotmányossági problémát már vizsgálta és eldöntötte, az indítványt - érdemi vizsgálat nélkül - visszautasította.
Budapest, 1996. október 14.
Dr. Schmidt Péter s. k.,
előadó alkotmánybíró
Dr. Zlinszky János s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Vörös Imre s. k.,
alkotmánybíró